Hirdetés
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó-termesztés új
- Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden ami vadászat....... új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Repcevetés aug. 25-től új
- Forgatás nélküli talajművelés új
- Hagyományos, paraszti ismeretek. új
- Rövidtárcsák új
- Bodza ára új
- Töktermesztés új
Cikkajánló
Ez mindenkit érint: mi lesz így a sörivókkal?
A kézműves sorok fogyasztása meghaladhatja a 20 százalékot.
1214 hozzászólás
Válasz #562. hozzászólásra
Eddig volt egy lazító 45cm,utána tárcsa,henger,majd lesz egy tárcsa,vetés 15kg/ha mustár,szántás,kukorica.A szántás csak azért mert a kötött agyag kéri a szántást.
nálunk minden nagygazda kipróbálta a zöldtrágyát csak egyszer és többet soha, kiszárították és elfertőzték maggal egy életre a talajt.évekig kínlódtak utána az extrém gyomirtási módokkal s a behurcolt kártevőkkel gombabetegségekkel.furcsa volt a látvány ahogy az olajretek elveszi a gazdától a napraforgót majd kitárcsázás utánaz újra vetést is ennek 6 éve de azóta is minden évben totálozni kell nem opcióként.
Válasz #562. hozzászólásra
Homokos területen gabona után kukorica elé mit javasolnál?Zöldtrágya és talajmunka?Esetleg lazítás,zöldtrágya,tárcsa tavasszal vetés?Vélemény
Válasz #561. hozzászólásra
Nem. Bocs, hogy csak most tudok válaszolni, sok dolgom volt. A lényeg: a zöldtrágya nem szabad, hogy termést kössön, mert akkor a korábbi jótékony folyamatok mind megfordulnak!
Mi lesz az utóvetemény? Mert idén nagyon megxopatott az olajretek, mert nemhogy télen nem fagyott ki, de a roundup-ot is túlélte (még félig nyugalmi fázisban volt, mikor szórtuk), sőt a két ellenkező irányban végzett kombinátor után is úgy felállt, mint a jancsi a pornófilmre! A cukorrépában egész szezonban kultúrgyom volt, háromszori betanal után is megújult, és csak most, mikor magot hozott akkor pusztult ki... Idei nagy tapasztalat, hogy egyszíkű elé kétszíkű, kétszíkű elé csak egyszíkű zöldtrágyát teszek a jövőben!
Azért jobb amúgy a talaj tetején hagyni, mert akkor más folyamatok bontják, mintha bedolgoznád. Nekem amúgy a mulcsolás miatt gyorsan bontanak a talajok, a 8-10 tonnás kukoricaszár is eltűnik a felszínről ilyenkorra bármilyen bedolgozás, műtrágya, vagy baktérium nélkül. A leforgatod komoly nitrogén- és vízigénye van a bontási folyamatoknak, ráadásul forgatod a talajt. Kb. annyi szervesanyagot el is veszítel, mint amennyit beviszel. (Persze ha nem viszel, be semmit, viszont más miatt meg amúgy is forgatsz, akkor mindenképpen rosszabb helyzetben vagy...)
Válasz #560. hozzászólásra
Szia!Mitől lesz veszteséges ha aláforgatom?Nem jobb ha a zöldtömeg alákerül nem pedig a talaj tetején marad?
Válasz #556. hozzászólásra Jól hangzik a technikád, próbálj meg egyszer sokféle keveréket vetni, nagyobb jótékony lökést ad a talajnak.
Augusztus végi vetéssel nem fog elvénülni a szára sem a mustárnak, de elég zöldtömeget ad, hogy ne kelljen leforgatni, mert az veszteséges.
Válasz #554. hozzászólásra Termésre környékbeli mindent megadó vegyipari átlag minusz 10-15% volt, de a két termesztési rendszert teljességében hasonlítsd összes az inputokkal. A szomszédom hatszor megy a földre vetés előtt, én egyszer.
Én magam miatt bióban dolgozom, műtrágyát, növényvédőt nem használok, szerves trágyát sem, mert nincs, csak komposztkészítmények és különféle növénytársítások. Talajmunka van még, mert teljesen direktbe még nem megy, elején jártam a biológiai lazításnak, ezért egy kultivátor volt még vetés előtt, de semmi más.
Idén viszont átköltöztem máshova, így most elölről kezdem a talajépítést, ha sikerül területet szereznem, de itt most vérre megy a földvásárlás.
Ha valaki elkezdené a talajéletre épülő teszteket, keressen meg nyugodtan, már több helyen próbálkoznak a sivatagok életrekeltésével a módszeremmel (pontosabban amerikai a módszer, én csak alkalmazom itthon)
Szója elég jól hoz errefelé, de én nem eszem, olyat meg nem temelek. Most csupaszzab volt, ősszel többféle extenzív búzafajta lesz az ÖMKI-nek tesztelésre, talán néhány féle hüvelyes még bele fog férni jövőre.
Direktvetőgép nagyon jó (is lehetne), a dűlőútba bele lehet húzni a magot vele, de Josey nagyon elrontotta a gyártását, alulméretezett magasságállítóval, lehetetlen megoldásokkal, leszakadó kerekekkel, szétcsúszó csövekkel, nagyon kicseszett velem és utána eltűnt. Csinálhattam meg magamnak gariban.
így gyártassatok vele bármit is.
Készítek magamnak egy kisebb, dupla magtartályost, azt már jobban tudom használni az itteni kis parcellákon, nagy földet nem tudok venni már, bemutatóra az is elég lesz.
Válasz #556. hozzászólásra
Szanberg. Köszi!Én most vetek először mustárt.Ősszel tervezem alászántani,de gyengéb talajon tavaszig meghagyom.
Válasz #555. hozzászólásra
Nem. Adok napraforgót helyette az is jó zöldtrágyának, csak ami van belőle kevés lett volna
Válasz #545. hozzászólásra
Wilde!
Az én tapasztalatom, hogy amikor kalászos után másodvetésben zöldtrágyzol akkor kétféle rendszer van.
Vagy vetsz mustárt és még ősszel talajba dolgozod mielőtt megvénül a szára, vagy vetsz olajretket és hagyod szétfagyni tavaszra.
Nyílván mindkettőt lehet másképpen is csinálni, csak a mustár ha megvénűl akkor olyan lesz a szára mint a madzag, nehéz lesz bánni vele, tavaszra is megmaradhat elég erősen, amíg a retek egyszerűen elporlik szó szerint tavaszra, aztán a talajban kifagyott retek testek akar egy cukorrépa akkorák lesznek és 30centi mély lukak maradnak a helyén amit egy vékony művelősorral behúzol és kész a szíros talajod.
Én csináltam ezt többször is és nagyon teccett, búza tarlót hántottam, majd meghúztam Fralazzal amikor megzöldült kcisit beszórtuk a retek magot és egy sor rövidtárcsával véknyan bedolgoztam, így az árvakelés meg egykét kelő gyom kiművelődött a tarlóápolással a retek meg szépen kelt utána.
Idén mustárom volt azzal zöldtrágyáztam ezt befogom dolgozni de jövőre ha végre egyenesbe állok már akkor fogom folytatni ezt a tavaszig meghagyós olajretkes technológiát, csak nemfogok lazítani mindig hanem a hán tott tarlót zöldüléskor egy grubberrel leápolom vagy 15-20centi mélyen és kész ennyi lesz az alapmávelés ebből kel majd a retekmag és kész. 10literből meg a szórásköltségből lehet jó talajt csinálni.
Viszont a kemény aszályban nemfog működni, kelesztő eső kell az aprómagnak meg utána is valami hogy éljen a történet. Idén első osztályú lenne ez a technika csak nincsen időm retekmagot szerezni mustár volt kéznél így most egyszerűség kedveért ezzel dolgozom.
Válasz #554. hozzászólásra
nem maradt a mustármagomból vagy 200 kg??? Mert kéne!!!!
Válasz #547. hozzászólásra
és hogyan alakulnak a terméseid amióta így direkt vetel és nem műveled a talajt???
Vetőgép hogyan teccik? Hozta az elvárásaidat?
Milyen vetésforgót fogsz beállítani ami szerinted jól üzemel majd?
Szójában nem gondolkodsz? Igaz ahhoz nemkell partner növény szerintem de főleg ha gümős kultúrákat raksz ki akkor a rhizóbiumok jól élnek ott nálad, nagyon jó szójád lenne szerintem aztán meg a kukorica egy tonnával alapból többet is teremne, leszecskázza a kombájn, meg eleve leborotválni kell aratáskor, tavaszra a föld tetejéről is elbomlik a szár húzhatnád direktbe bele a tengerit ja és igenjó talajt hagy maga után a szója.
Plusz műtrágyát sem kell adni alá mert főleg egy életdús földön köszöni szépen igenjól megvan
Válasz #550. hozzászólásra 25-30 kg/Ha a zöldítő keverék, százalékos arányban részesülnek belőle az összetevők, mert a 7 alapmagon kívül kerül bele egyéb mag is, ami épp kéznél van (somkóró, borsó, lóbab, szudáni fű, köles, stb.) Lényeg a változatosság és hogy ne okozzon gondot maghozással és átteleléssel.
A főnövény minimum normán megy ki.
Válasz #549. hozzászólásra Saját tervezésű direktvetőgéppel dolgozom, de herét elég a földre vetni és sekélyen fogasolni vagy hengerelni.
Hozott anyagból vetőgéppel vetném a búzát és ha van lehetőség feltennék egy zöldtrágya vetőegységet is, majd hengerezném a vetést.
De volt hogy minden mag csak ki lett szórva, majd sekélyen betárcsázva.
Kísérletezem folyamatosan, míg ki nem alakul a legjobb gépkombináció, hogy egy menetben menjen ki minden.
Válasz #548. hozzászólásra
ég szép!
"Remélem értitek, és lesz aki ki fogja próbálni.!"
M
Válasz #547. hozzászólásra
Ha-ként mennyivel van vetve a társnövény/zöldtrágya keverék?
Válasz #547. hozzászólásra
Nem semmi!
Vetni hogyan veted el a búzát a heremagokkal?
Válasz #547. hozzászólásra
Ennyi ésszel és külföldi tapasztalattal könnyű:!
Remélem értitek, és lesz aki ki fogja próbálni.!
Válasz #544. hozzászólásra Vegyük főnövénynek a búzát.
Két féle megoldást használok, a társnövényt és zöldtrágya keveréket.
Főnövény mellé hármas herekeverék megy vetéskor (fehér, bíbor és vöröshere). Fontos, hogy a magok be legyenek oltva Rhizobiummal, ha nem volt már néhány éve a területen here, nem fog szimbióta nitrogénkötőket találni. Illetve szokásos műtrágyaadagnál nem fog nitrogént kötni a here sem, mert felveszi a talajból a vízoldhatót. A Primagos heremagok úgy néz ki szépen kolonizáltak, szép nagy gümők vannak a here gyökerén.
Ekkor a herefélék együtt nőnek a főnövénnyel, sűrű talajtakarással elnyomják a legtöbb gyomot, majd a búza aratása előtt már jóval magot hoznak. Aratásnál pedig a pelyvával együtt szét van szórva a heremag, automatikusan újravetődik. Hektáronként 30-50 kg nitrogént megköthet, de ami a legfontosabb, a sűrű gyökérzetétől felerősödik a talajban a humuszosodás és a mikrobiológiai élet még több nitrogént köt meg és tárja fel az egyébként vízoldhatatlan elemeket a talajból.
A némiképp vadabb verzió pedig az, mikor a búzát együtt vetem számos télen lefagyó növénnyel és a herefélékkel.
Ez akár nyáron is mehet, mert a gyorsabban növő zöldtrágya növények elnyomják a főnövényt, viszont a bennük megkötött nagy mennyiségű szerves anyag a búza tavaszi indulásakor kezd el bomlani, bőséges tápanyagot adva a főnövénynek. A téli keverékben a heréken kívül legalább a fő négyes van: facélia, hajdina, olajretek és mustár. Mindegyiknek más a gyökérszerkezete, jótékony hatású a talajéletre és ősztől szervesen megköti a télen egyébként elmosódó tápanyagokat.
Nekem bejön ez a rendszer a vacak talajomon is, látható a változás, ahogy a meszes, kötött, sárga agyagból a képen látható morzsásodó barna föld keletkezett két év alatt.
Ez a folyamat eleje, a cél az, hogy a kukoricának is elég tápanyag álljon rendelkezésére a földben, ami nem lehetetlen, mert mások már megcsinálták.
Válasz #541. hozzászólásra Igen, én nem az AKG miatt zöldtrágyázom. A környékemen nem volt állati trágya, műtrágyát és egyéb vegyszereket pedig nem használok.
A teljes csökkentett művelésszámú rendszerem komposztra és növénykombinációkra épül.
A gabona herefélékkel van vetve (fehér, bíbor, vörös), illetve volt, hogy 15 növényes keverékkel (lefagyó növények) együtt került a talajba még a nyár végén a búza.
Nagyon szép gyom és fertőzésmentes állományom volt akkor is.
Feco írtad,hogy zöldtrágyázol 15 éve.Azt szeretném kérdezni vetsz e búza után mustárt?ha igen alászántod e,vagy tavaszig meghagyod?Tapasztalat?
Válasz #536. hozzászólásra
Jól értem? A búza alá bíbor volt vetve, és a fő növény a búza volt?
A bíbor termelte esetleg a búzának a nitrogént?
Válasz #539. hozzászólásra
Döglött földek???MÁrmint a tied??Mert az enyémek nem azok!Arányos állattartás???mi ez a baromság???Van tapasztalatod zöldtrágyázással kapcsolatban??
Válasz #541. hozzászólásra
Ő nem az AKG miatt zöldtrágyázik
Válasz #540. hozzászólásra
Ha lehetne még egyszer és kicsit lassabban, mert a kerekek nem igazán veszik a fordulatot.
mi volt az elővetemény?
Mert a jelenlegi AKG csak más növényt fogad el. Az hogy miért nem kell tudnom. Csak.
Válasz #538. hozzászólásra Ez kombájnnal lett vetve :-) Ami heremagot kiszórt a szecskázott szalmával a kombájn, az lett a fedőnövény. A sűrűségére jellemző, hogy szinte minden centin volt csíranövény, miközben a társnövényes biobúza hozama a környékbeli vegyi földek átlagától csak 10%-al maradt el.
zöldtrágya ugyan már teljes idő és pénzpocsékolás a döglött kiélt földeknek csak ártanak vele.takarékos minimálművelés arányos állattartással szerintem ez a jövő.normál vetésforgó alkalmazása lehetőleg kerülve a legnagyobb bajkeverő napraforgót.
Válasz #536. hozzászólásra
Jól néz ki nagyon 
A direktvetőddel lett vetve??
Válasz #528. hozzászólásra Nem hoz elég zöldtömeget a mustár a vetésig, nem érdemes vele foglalkozni. Ha rajtahagynád télen és kombinált keveréket szórnál (legalább mustár-hajdina-facélia-olajretek), akkor már érdemes volna vetni.
Válasz #534. hozzászólásra Hagyományos művelési megoldásokkal nem lesz jó a zöldtrágya eredménye ha a talaj biológiailag nem aktív. A teljes beforgatás is több szerves anyag veszteséget okoz, mint hasznot.
Nálam fél év alatt eltűnik a szecskázott szalma a területen, mire lefagy a beforgatásra nem kerülő zöldtrágya, már csak nyomokban van szalma a földön.
Cserében nagyon kevés őszi-téli-kora tavaszi gyomom van.
A képen látható föld búza aratás után 8 hónappal, korábban erősen gyomos volt. Látszik a búza árvakelés, de a bíborhere társnövényen kombájn által elszórt magja azonnal csírázott, semmilyen gyom nem kapott esélyt a sűrű fedettség miatt. A terület elég száraz mikroklímájú, s a biológiát használom a nedvesség tartalékolására a talajban, mivel a szecskázott és élő talajtakaró és a növekvő humuszmennyiség jelentős vizet képes visszatartani, másfél hónappal legalább tovább tart a nedvesség a talajomban a környékhez képest.
Érdemes a talajbiológiát erősíteni, segít a vízháztartásban, gyomok csökkentésében és a fertőzések elnyomásában.
Válasz #534. hozzászólásra
én nem szórok nitrogént a tarlóra, nincs rá idő, mert aratásban ha van 1 szabad ember, az rögtön tarlót hánt. A főnövény vetése előtt szórok nitrót, h legyen neki kakaó.
Én a Mikó Feri véleményét osztom a zöldtrágyázással kapcsolatban.
Biztos jó csak nem nálunk.
Ahol volt 9 tonna búza és le lett szecskázva a szalma ott a nehéztárcsa+ henger kombináció is majd csak a harmadik menet után hagy fekete földet maga után. Ha meg egyenetlenül kel akkor meg a gyomok magot fognak hozni közötte az őszig.
A szárító hatásáról meg ne is beszéljünk.
Volt egy kísérletem 3 éve.
Elfeleztem egy táblát ami búzaföld volt előtte.
Az egyik fele a szokásos tarló műveleteket kapta, a másik fele a tarlóhántás és ápolás után mustárral be lett vetve.
Szép nagy állományt hozott a mustár az őszig.
Az összes többi művelet azonos volt a későbbiekben.
Érdekes hogy a zöldtrágya után gyengébb volt a kukorica, kezdetben is meg később is. Magágykészítéskor észrevehető volt hogy szárazabb a föld a zt után. A gyomirtása is nehézkesebb volt.
Nem akarok senkit lebeszélni róla de én inkább rajta hagyom a szalmát aztán nitróval bedolgozom. Sokan 500 forintért odaadják a szalmát bálánként csak hogy ne kelljen vesződni vele.
Válasz #531. hozzászólásra
A phylazonit jó cucc? Megéri az árát?
Minden növény után használod?
Hogy juttatod ki?
Válasz #531. hozzászólásra
Milyen arányba volt az egyezség ha lehet tudni??
Válasz #530. hozzászólásra
Álltalában 10 l phylazonitot kap grúberezéskor vagy 50kg AN-t. De idén is sikerült a szalmát trágyára cserélnem.
Válasz #529. hozzászólásra
Ismerősöm úgy számolja, ha kap a szalmáért hektáonként 18 000 Ftot, akkor rendtábilois a lehordás.
Ha nincs ennyi haszon, akkor maradjon a helyén. Az idén az enyémen is fog maradni.
Nitrogént mikor és mennyit adjak a szalmához? Most sok termett.
Sziasztok!
Ahogy olvasgatom a bejegyzéseket azt veszem ki sokan nem értik a zöldtrágyázást. A zöldtrágya vetéssel nem keletkezik plussz tápanyag ami miatt nem kellene adnod műtrágyát. A zöldtrágyanövények megkötik a szabad tápanyagokat ami miatt nem mosódik ki vagy kötődik le felvehetetlen formára. A zöldtrágyanövény megfelelő aprítása és leszántása után a tápanyagok lebomlanak és újra felvehető formába kerülnek. Vannak pillangós zöldtrágyanövények amik gyökerein lévő rizóbium fajok N-t kötnek meg emiatt itt keletkezik plussz tápanyag. A zöldtrágyázás jelentősége hogy fedik a talajt, elnyomják a gyomokat, erős gyökérzetükkel lazítják a talajt és egyes növények gyökérsavjaikkal talajfertőtlenítést végeznek. (fonálféreg írtás). A szalma tarlóra szecskázása mindenképen fontos, mert nem kapsz annyi műtrágyát a a szalma árából mint amennyi tápanyagot leviszel a szalmával. Csak akkor érdemes levinni ha trágyát adnak érte. A bedolgozott tarlómaradvány a visszaveri a napsugarakat és megköti a nedvességet így nem szárad annyi a talaj.
Üdv mindenkinek!
Én azt szeretném kérdezni hogy ha én most aratás és tarlóhántás után vetek mustárt, akkor az ősszel beszántás után el tudom vetni azt a területet.
Ha h..get kérdeztem bocsánat de most csinálnám először.
Válasz #525. hozzászólásra
Három kérdésemből, kettő már adott is.
1 digózásről illetve helyettesíthető valahogy?
Gyerekkoromban salakot és istállótrágyát hordtunk bele
2. A bűzaszalma lebontásához, mikor és mennyi N adjak?
3. A második ciklus végén vagyok AKG- ban.
A napokban hallattam, hogy a mustár ad legnagyobb tomeget.
Eddig leginkább repcét vetettünk.
most lett egy terilet, ami kelése a gyomok miatt nem lesz jó.
A sok gyom el fogja nyomni a repce kelést.
Ha a gyom adja a zöld tömeget az jó a talajnak?
Egyébként már ezen a táblán teljesítve lett a ZTN vetése.
Válasz #525. hozzászólásra
Tarcsazd be! Szerintem a szervesanyag nehezen pótolható! A nagy toszammal vetett zoldtragya úgyis kikel.
Szerintetek ha zöldtrágyázni akarok kalászos után a szalmát betárcsázhatom? Vagy mindenképp szedjem le a területről? Nagyon keveset adnak érte felénk...
Válasz #522. hozzászólásra
Ha van sok eső illetve lesz jövőre akkor megéri ha aszály lesz akkor megszívod! (Vizet von el a zöldtrágya)
Válasz #522. hozzászólásra
Rovidtavon talán nem eri meg.
szeretnem ha valaki pontosan elmondana azt hogy meger buza utan vetni repcet mint mutragya es keso osszel melyen beleszanatani vagy nem eri meg es azon az osszegen venni mutragyat? koszonom a valaszt elore is
Válasz #520. hozzászólásra
Szerintem a válasza nem !!
De lehet mustárt,repcét,facéliát és borsót is ezt onnan gondolom hogy mi is ezeket szoktuk!!!
Akkor igen vagy nem sajna nem értem a válaszod?
Válasz #518. hozzászólásra
A zöldtrágyát el kell vetni, a vetőmagot meg igazolni kell valahogy(venni, vagy saját termelés). Ezeket muharral nehezen tudod teljesíteni. (ha mégis tudnád, akk csak elfertőznéd a területed)
Szeretném kérdezni hogy a muhart mint zöldtágyát elfogadja az Mvh Akg:ban?
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Válasz #515. hozzászólásra
Az árvakelés nem számít zöldtrágyának, írja a jogszabály.
Minden szántóföldön termeszthető növény lehet zöldtrágya, nyílván szakmailag nagyrésze nem valami jó ilyen célra de legalább nincs megkötve annyira az ember keze.
Tarlóápolás után kellene vetni másodvetésben, mert akkor a hántott tarlón kikelt árvakelést már kiütöd és nemlesz akkora ellenfele a zöldtrágyának. Ennek ellenére én mindig a tarlóhántásra szórtam rá rögtön és mentem rá mégegy sor rövidtárcsával, mert sok idő eltelik amíg kijön az árvakelés és az sem jó ha későn kerl talajba mert nemlesz ideje rendes tömeget hoznia.