Hirdetés
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
1258 hozzászólás
Válasz #356. hozzászólásra
Ezt úgy érted,hogy az utolsó év elötti összel zöldtrágyát bele és tavasszal meg kukoricát?...Nem hiszem,hogy lesz még következő öt éves ciklus,bár ebbe sem kerültem be,de tuti több száz marha beállitódna nálam ha lenne...ezt a hibát már nem játszanám el mégegyszer
Válasz #356. hozzászólásra
Igen, igazad van pontatlan voltam a 10% pillangóssal.
Válasz #355. hozzászólásra
Pillangóst a vetés szerkezet 10%-an kell termeszteni, azaz 100 ha-os gazdaságnak évi 10 ha-t. Mivel 5 éves a program, így az öt év alatt összesen 50 ha pillangos kell, de mindegy, hogy milyen megoszlásban. Viszont ha van mondjuk 5 ha lucerna, az mar kiad 25 ha-t, mar csak 25 kell a teljes program alatt.
Zoldtragyazni minden földet legalább egyszer kell, mindegy, hogy fő, vagy masodvetes. Viszont praktikusan lehet a kimaradt földeket az utolsó évben fovetesben pillangossal Zoldtragyazni, és akkor mind a két feltétel teljesül, masodvetesben pedig lehet kukoricát vetni....
Válasz #354. hozzászólásra
Nem elég, csak ha adott területben az 5 év alatt folyamatoan lucerna van, akkor nem kell zöldtrágya. Egyébként kell egyszer pillangóst is vetni, meg zöldtrágyázni is.
Sziasztok!
Egy kis segítség kellene tőletek!
Van ugye az AKG, most 5 évben egyszer minden földbe kell zöldtrágyát is vetni meg pillangóst is, vagy elég csak a pillangós, mint zölddtárgya?
Válasz #350. hozzászólásra
Lesz! Keress meg augusztus elején.
Válasz #351. hozzászólásra
http://www.lajtamag.hu/sites/lajtamag.hu/files/Z%C3%B6ldtr%C3%A1gya-2010-szf.pdf
Válasz #349. hozzászólásra
Most már biztos hogy vetek valamit,mert kedvet csináltatok hozzá,csak még azt kell eldöntsem hogy mit.
Köszönöm a segítséget,és a jó tanácsokat!!!
Ha valakinek van még hozzáfűznivalója ne habozzon ossza meg velünk!
Válasz #346. hozzászólásra
Olajretek!Én is azt tervezek.Van valakinek eladó vetőmagja?
Válasz #348. hozzászólásra
A helyedbe vagy bíbort, vagy repcét vetnék.
De ha állataid is vannak, akkor mindenképp a bíbor a nyerő, mert meg is kaszálhatod bátran mikor megő fél méteresre
Így vessed őket:
Bíborból 35-45kg/ha
Repcéből 8-10 kg/ha
Ezeken az oldalakon lehet tályékozódni:
http://kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nbhere.htm
http://www.agroline.hu/?q=node/28
Válasz #347. hozzászólásra
Gyorsan utánanéztem a bíborherének, mert felénk még kinevetik azt aki zöldtrágyát akar, úgyhogy nincs ilyen téren tapasztalat.
Hektáronként 30-35kg vetőmagot írnak, ez vajon elegendő??
Őszre megnőhet akkorára hogy megfelelő zöldmennyiség legyen?
Mert ha igen akkor belevágok,veszteni valóm úgy sincs, legfeljebb az időjáráson múlik,hogy mi lesz belőle.
Válasz #346. hozzászólásra
mi még napraforgót nem vetettünk erre a célra, de az sem lehet rossz... Ha tudsz feketén(olcsón) akkor célnak megfelel. Persze ha lesz eső.
A bíbor a legjobb, mert még a gyökere is nitrogént termel, meg mikor 40 cm magas, szártépő és lehet szántani. Abba garantáltan szép kukorica lesz másik éven.
Árpa után gondolom nem búzát akarsz
Válasz #345. hozzászólásra
És esetleg napraforgót???
Válasz #344. hozzászólásra
Szalmát semmi képpen se hord le róla, hanem szecskáztasd le... Ha lehordod róla és eladod, akkor már csökken a
szerves anyagod, és ott kezdődik a talaj szegényedése...
Ha csak tárcsával tudod eltemetni az megint necces, mert az aprómag (repce, bíbor....) nem fog kikelni...
Mustárt emlegették tavaly ezen a fórumon, az megnő jó magasra, ha van szártépőd akkor az szóba jöhet...
DE! aprómagot ne temess tárcsával!!!
Ha ez se tetszik, akkor lehet venni a nagy kft-ktől 55 ezer Ft-ért egy T088 ganéht elszórva
Sziasztok!!
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy a most lekerülő őszi árpám után(kb 1.5 ha) milyen,és mekkora mennyiségű növényt vessek zöldtrágyának?
Vetőgépem nincs, csak műtrágyaszóró és tárcsa jöhet szóba.
Ha bevállna jövőre még nagyobb darabon is kipróbállnám, mert más szervesanyag pótlási lehjetőségem nincs.
köszönettel!
Válasz #340. hozzászólásra
Igazad van.
Mi is a szármaradvány miatt szántunk.
És még nem terjedt el nálunk a szántás nélküli talajművelés.
Válasz #341. hozzászólásra
Akarni nem akarok csak ha azt gondoltam hogy egy menet nem elég. Hajdúság löszös csernozjom középkötött talaj
Válasz #335. hozzászólásra
tavasszal miért mész rá ismét rövidtárcsával? Milyen talajaid vannak? Vessél elfagyó zt-t!
Válasz #339. hozzászólásra
Én 4 tábla kukoricából csak 1 alá szántottam. A lazítás szntem jobb, legalábbis kötött, agyagos talajon. Azt az 1-et is csak a szármaradványok miatt szántottuk ki.
Válasz #335. hozzászólásra
A lazított földbe egyből tudsz vetni?
Egy korábbi hozzászólás mindent leír a ZTN-ről.
Mi a kukorica alá szántani szoktunk.
Válasz #335. hozzászólásra
Jó az elgondolt műveletsor, semmi baj vele, zöldrágyát nem szokták gyomírtani, mert a nyári melegben, ha van nedvesség a fejlődéshez mindent elnyom, inkább a rovarkártevőkre érdemes készülni egyik a bolha, ez ellen csávázás vagy(és) permetezés a megoldás, másik a repcedarázs sokszor nincs velük gond, máskor minden levelet lerágnak.
A zöldtömeg eredmény nagyon függ attól hogy sikerül elvetni, illetve a csapadéktól, lehet hogy ki sem kell, de ha nagyra megnő lehet hogy kevés is lesz a rövidtárcsa ősszel.
Válasz #336. hozzászólásra
A mechanikait azért kérdeztem mert a húzatás nálunk alap főleg a talajlevegőztetés és a műtrágya adagolás miatt
Válasz #335. hozzászólásra
Ebben a mechanika gyomirtás(ra alapozni) maga már alapvető PROBLÉMA... A kémia gyomirtás is lehet probléma alap ,alapvetően már a mostani búzánál ... főleg ha napraforgóból lenne tervezve utána az adóalap
Sziasztok!
Őszre tervezek olyan technológiát hogy meglazítom a búza tarlót majd megy bele mustár, olajretek vagy facélia (amit sikerül szerezni); ősszel megy rá a rövidtárcsa; tavasszal még egy rövidtárcsa és utána kukorica vagy napraforgó menne bele.
Na a kérdésem az lenne hogy valakinek van-e tapasztalata hasonló technológiában, esetleg képek vannak-e. Ami főleg érdekelne a terméseredmény, mechanikai gyomirtásnál estleges probléma.
Válasz #333. hozzászólásra
köszi szépen.
kora délután átdúrtam a guglit ebben a témában és úgy döntöttem takarmány repce lesz.
itt homokon nem létszükséglet az őszi szántás ez ugye áttelel és mint lentebb is írják elég a főnövény vetése előtt 2 hónappal leszántani.
B Zsolti olvasgass ha unatkoznál ! {:thumbupco -----Zöldtrágyázás
Zöldtrágyázás. Lényege és jelentősége. A Zöldtrágyázás céljából vetett növény alászántásával a talajba visszük a növény szerves anyagát és ásványi tápanyag-tartalmát, amely a szerves vegyületek elbomlása folyamán fokozatosan szabadul fel és válik felvehetővé.
A Zöldtrágyázás-nak mint humuszgyarapító eljárásnak elsősorban a gyenge termékenységű homoktalajokon és a szikeseken van jelentősége. Ezeken a területeken, de másutt is, ahol kevés az állatállomány, a Zöldtrágyázás a szerves trágyázás legegyszerűbb módja. Az alászántott zöldtömeg - a gyökérzettel együtt - egyenletesen oszlik el a termőrétegben.
A zöldtrágyának leggyakrabban használt pillangósok nitrogénben is gazdagítják a talajt.
A sűrűn vetett zöldtrágya-növények elnyomják a gyomokat. Futóhomokon mérséklik a széleróziót. Zöldtrágyának használható bármely gazd. növényünk, ha zöld állapotban, ill. még mielőtt a magját beérlelte volna, teljes tömegében alászántjuk.
A zöldtrágyák a szerves trágyák közé tartoznak. Zöldtrágyázásra elsősorban a nagy zöldtömeget adó, erőteljes fejlődésű növények alkalmasak. Ezek közül is elsősorban a pillangós virágúak nitrogénmegkötő képességük folytán.
A pillangósok közül leggyakrabban használt zöldtrágyanövények: Csillagfürt. Három fajtája közül igénytelenségénél fogva a sárga virágú a savanyú homokok legfontosabb zöldtrágya-növénye.
A meszet nem bírja. Kevésbé érzékeny a mészre a kék virágú és még kevésbé a fehér virágú. Főnövényként és tarlónövényként vetik.
Somkóró. Főleg a kétéves változatát termesztik. A meszes homokok zöldtrágya-növénye, de elég neki, ha az altalajban meszet talál Megterem kötöttebb talajokon is. Erőteljes, mélye ehatoló gyökérzete van.
A szöszös-bükköny meszes és savanyú talajokon egyaránt megterem. Sivár homokon és termősziken is díszlik. Áttelelő vetéssel termesztjük; ugyanígy a bíborherét és a pannonbükkönyt is.
A lóbab a kötött, nedves talajok kiváló zöldtrágya-növénye. Számításba jöhet még a homoki borsó, a szeradella, a nyúlszapuka, a lednek. A nem pillangósok közül a legkiválóbb zöldtrágya-növény a napraforgó. Igénytelen, szárazságtűrő. Nagyon jól megfelel tarlóvetésre. A nem nagy sótartalmú szikeseken is megterem. A rozs a legsoványabb homokok jó zöldtrágya-növénye.
A fehér mustár előnye rövid tenyészideje. Tarlóba vethető augusztus végén. Még ősszel alászántható. Zöldtrágya-növényként vetik még a repcét (áttelelő vetéssel), a fodros levelű takarmánymályvát (közé vagy alávetéssel).
A nem pillangósok használata esetén N-műtrágya-kiegészítés szükséges.
Zöldtrágya-növények a vetésforgóban. Ha a zöldtrágyát nem főterményként termesztjük, a döntő szempont, hogy az elővetemény időben lekerüljön. így homoktalajon jól megfelelnek az ott vethető őszi takarmánykeverékek, valamint a rozs (különösen zöldtakarmánynak). Utóveteménynek laza talajon legjobb a burgonya, zab, rozs; kötött talajon a cukor- és takarmányrépa, zab, búza, kevésbé az árpa (sörárpa nem jó).
A somkórót sűrű takarmánynövény v. kapás kövesse, előtörő hajtásait elnyomjuk v. kikapáljuk. Zöldtrágyás vetésforgókkal kimagasló eredményeket ért el Westsik Vilmos.
Z. főnövény vetéssel. Ez a legbiztosabb és legnagyobb zöld tömeget adó zöldtrágya-termelési módszer. Hátránya, hogy így egy év termését elveszítjük. Ezért kevésbé alkalmazzák. Futóhomokon és egyéb szélsőséges talajokon viszont célszerű eljárás, mert a főnövényként elvetett zöldtrágya haszna megéri azt az áldozatot, amelyet az egyébként csekély termésről való lemondás jelent. így főleg a csillagfürtöt vetjük.
Z. tarlóvetéssel.
A Zöldtrágyázás-nak az a módja, amikor a zöldtrágyanövényt valamely korán lekerülő gazd. növény tarlójába vetik. Gyakran használt módszer, mert így nincs terméskiesés. Az őszi takarmánykeverékek után máj.-jún.-ban, a Gabonafélék után jún. júl.-banvethetünk. A jún, végi, júl.-i vetés csak csapadékosabb vidéken v. egy esetlegesen csapadékosabb nyáron, ill. jó víztartó képességű talajon eredményes. Tarlóvetésre legjobb a csillagfürt, a nem pillangósok közül a napraforgó. Megemlíthetjük itt még a fehérmustár alkalmazását.
Z. áttelelő vetéssel. Az erre alkalmas zöldtrágya-növényt ez esetben nyár végén v, kora ősszel vetjük el és a következő tavasszal - ápr. végén, májusban (esetleg még tél beállta előtt, pl. a repcét) - szántjuk alá. így nyár végén vetjük
a repcét, szöszösbükkönyös keveréket, bíborherét, kora ősszel
a pannonbükkönyt. Utánuk rövid tenyészidejű kukoricát vethetünk.
Zöldtrágyázás közé- v. alávetéssel. A zöldtrágya-növényt ez esetben őszi v. tavaszi gabonába vetjük tavasszal. Ha a kalászos sűrű, elnyomja a zöldtrágya-növényt. Egyébként az a gabona betakarítása után erőteljes fejlődésnek indul és őszre megfelelő zöldtömeget ad. Legtöbbször a somkórót vetjük ezzel a módszerrel. Csapadékosabb vidéken - ha somkórót nem vethetnénk - a szeradella, a fodros levelű takarmánymályva, a vöröshere és a korcshere is alkalmazható.
Zöldtrágya-növények vetése.
Talajelökészítés. Ha főnövényként tavasszal vetünk zöldtrágya-növényt, a talajelőkészítése ugyanúgy végezzük, mint minden más növény alá (őszi mélyszántás, simítózás, fogasolás stb.).
A futóhomokot ez esetben is csak tavasszal szántjuk. Ha tarlóvetést végzünk, a tarlót az elővetemény lekerülte után nyomban sekélyen törjük fel. Utána hengerezzünk, hogy ne maradjanak üregek a talajban. Futóhomokon az uralkodó szélirányra keresztben gyűrűshengerezzünk. Ha nagyon száraz a talaj, a vetés előtt várjunk még egy kiadós esőt. Tarlóvetés esetén vetés után is hengerezzünk.
Vetés. A zöldtrágya-növényeket általában gabona-sortávolságra, sorba vetjük, mert nem a magtermés a cél, hanem a zöldtömeg.
Így talajárnyékoló és gyomelnyomó hatása is jobb lesz. A csillagfürt főnövényként a III-IV, hóban, tarlónövényként az V. hótól VIII. 15-ig vethető (fehérből 100-120, sárgából és kékből 70-80 kg/kh). A somkórót márc.-ban vetjük a tavaszi árpával v, az őszi gabonába (18-20 kg/kh). A lóbabot kora tavasszal 80-120 kg vetőmag-mennyiséggel vetjük el. A homoki borsót a III. hóban (70-80 kg-ot 20-30 kg zabbal, árpával mint támasztónövénnyel), a szöszös-bükkönyt a VIII. hó végén, a IX, hóban őszi gabona támasztónövénnyel. Napraforgóból 30-40 kg-ot vetünk, a III-IV. hóban v, tarlóba a VII. hóban. A fehérmustárt és a repcét a VIII. hó végén vetjük 10-15, ill. 8-10 kg/kh vetőmagmennyiséggel.
Zöldtrágya-növények alászántása. A zöldtrágya-növényeket akkor kell alászántani, amikor a legnagyobb zöldtömeget adják. A pillangósokat általában a virágzás végén, magkötés. elején, a nem pillangósokat java-virágzásban szántjuk alá. A tarlóba vetett növények nem mindig jutnak el a virágzásig. Ez esetben késő ősszel szántjuk alá őket. Ugyanakkor szántjuk alá a kétéves somkórót, ha az első évben használjuk zöldtrágyának, amikor még nem virágzik. Futóhomokon a zöldtrágya-növényeket - különösen a tarlóvetésűeket - hagyjuk télire lábon és csak kora tavasszal szántsuk alá.
Az alászántás módja.
A zöldtrágya-növényeket középmélyen minél tökéletesebben forgassuk a talajba. A magasra nőtt növényeket előzetesen a szántás irányában hengerezzük le, v, akasszunk nehéz láncot az ekére. Külföldön jól bevált erre a célra a bordás zúzó henger. A leszántás után is hengerezzük meg a talajt, hogy az üregeket összenyomva elősegítsük a zöldtrágya korhadását. Leszántás után a következő vetésig legalább 1-1/2 hónapnak kell eltelnie.
Zöldtrágyázás műtrágya kiegészítéssel. Ily módon jelentékenyen fokozhatjuk a Z. hatását. Ha nem pillangós növényeket használunk, aláforgatásukkor adagoljunk 80-100 kg/kh pétisót. Tápanyagokban szegény homokon vetésük előtt is célszerű a műtrágyázás. Pillangósok esetében K és P műtrágyák használata lesz eredményes, de ezeket célszerű már a zöldtrágya- növény vetése előtt kiszórni. Ha tarlóba vetjük a pillangóst, a műtrágyák nagyobb részét adjuk az elővetemény alá. N-szegény talajon a pillangós vetése előtt is hasznos lehet némi pétisó adagolása.
Hatása. A zöldtrágya-növények már termelésük idején éreztetik kedvező hatásukat, mert a megfigyelések szerint (Kreybig) az általuk jól árnyékolt talajban elszaporodnak a hasznos talajbaktériumok.
A zöldtrágya alászántása után - különösen meleg időben és homokon - a kezdeti heves bomlási folyamatok és a baktériumok rendkívül élénk szaporodása következtében bizonyos visszahatás tapasztalható, ha nem várunk legalább néhány hetet a vetéssel. A visszahatás műtrágyázással mérsékelhető. A Z. kedvező hatása a talajra az első évben a legerőteljesebb. Homokon a hatás két-három évig, kötött talajon 3-4 évig tart. Kísérletek folynak, hogy a zöldtrágya mélyre juttatásával az Egerszegi-féle réteges homokjavításhoz hasonlóan Zöldtrágyázás-sal is tartós hatást érjünk el. Ez azonban már a talajjavítás fogalomkörébe tartozik
ol:} -
Válasz #310. hozzászólásra
Azt szeretném megkérdezni tőled, hogy tavaszi árpa után is érdemes elvetni a bükkönyt?
Vettem egy darab földet, amiben most tavaszi árpa van, jövőre pedig fűszerpaprikát szeretnék rajta termelni.
Szeretném kicsit feljavítani a megszerzett földeket, mert eddig csak műtrágyát látott, elég alacsony a szervesanyag tartalma, szervestrágyát meg nem tudok szerezni.
Érdemes elvetni, miután lekerült róla az árpa? Őszi szántás előtt ledaráljam szárzúzóval? Milyen sűrűn kell vetni?
Végül egy emailt írnál nekem, hogy kb. mennyibe kerül a mag és milyen messzire kellene mennem érte? :)
Mennyi ideig lehet tartogatni?
Azt tervezem, hogy 3 hektáron fűszerpaprika, csemegekukorica és zöldtrágyanövény lenne vetésforgóban.
Tavaszi bükköny (Vicia Sativa) másodfokos vetőmagom lenne eladó jó 100mázsa.
Tisztítón átengedtük, szép áru.
Fővetésben tavaszi vetésű pillangós növény, másodvetésben zöldtrágyának első osztályú.
Tavasszal tisztán 100kg/ha magnormával lehet vetni, zabos bükkönyként 50kg bükköny és rá kb 100-120kg zab mi így vetjük, szemesnek is betakarítható viszont kaszálható is ha úgy van szükség rá.
AKG-ban kielégíti a pillangós szükségletet ha állat van akkor kiváló abrak vagy szálastakarmány.
Viszonyításképpen ITT VANNAK ÁRAK, ettől azért jelentősen olcsóbb a történet, ha érdekel valakit katt a nevemre és hívjon fel megbeszéljük
Válasz #328. hozzászólásra Én nem vagyok Akg-s,így akkor hagyom meg amikor akarom vagy szántom alá.Én önszorgalomból és tápanyag után pótlás céljából csinálom és nem Akg-s kényszerböl!
Zöldtrágyázáshoz a jogszabályok teljes gyüjteménye: http://gtr2.uw.hu/61per2009.htm
3. § (1) E rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe terület alapú, vissza nem térítendő támogatás:
a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:
aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram;
ab) tanyás gazdálkodás célprogram;
ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram;
ad) természetvédelmi zonális célprogramok:
1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,
2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram,
3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram,
4. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
ae) erózió elleni célprogramok:
1. vízerózió elleni célprogram,
2. szélerózió elleni célprogram
Bejelentése:
a) zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt,
a munkálat végzésének helyét és időpontját;
b) másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül az elvetett növényfajt,a munkálat végzésének helyét és időpontját;
Nagyon gondolkodtam azon,hogy meghagyom a jul.23.-án szórva vetett repcét,de végül is alá lett szántva! Én másodszor vetettem búza után repcét(az első vetés ,tavaly előtt még jobb volt),szerintem hasznél a földnek! Az is igaz,hogy tavasszal " Mikrovital" baktérium trágyával permetezem,hogy mégjobb legyen!
Válasz #323. hozzászólásra
Kedves szanberg!
Ha áttanulmányozod ezt itt, ....
HozzászólásElküldve: 11. 9. 18. Vas. 3:31
Amit itt érhetsz el:
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=421
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=421
És még mindig lesznek problémás gondjaid, ne kímélj és küldd el emilben is. (megpróbálok rá válaszolni).
Válasz #324. hozzászólásra
Jókérdés
Neeeeeem!
Tavasszal vetsz valami okosat kukoricát szóját koma!
Teszemazt szeptember 1-én veted a zöldtrágyádat abból még az őszön lesz valami (ha minden igaz) aztán ősszel leforgatod vagy ha úgyis kifagy hagyod ahogy van tavasszal direktbeveted és kész.
Ha idén is korábban lehet napraforgót vágni rögtön utána nyomom a zöldtrágyát majd! Muszály mert elvagyunk maradva etéren mint a borravaló.
Aztán kinem kelt repce helyére is megy fővetésbe kis zabbal megbolondítva oszt majd jól lekaszáljuk a jószágnak
Plusz nekem még van olyan is hogy pihentetett zöldugar!
90hektárt jelent ez itt nekünk, háromféle magot kel elvetni júli15-ig nemlehet kaszálni de utána sem lehet(ne) elvileg felbálázni de azért mégis csak lehet
Válasz #323. hozzászólásra
Na és akkor majd a zöldtrágyát jelented be fővetésnek tavasszal a területalapúba???
Válasz #322. hozzászólásra
Mert szeptember 1-től új gazdasági év következik ugye, aztán ha fővetésben megy úgymond első növényként zöldtrágya akkor -legalábbis az én ismereteim és értelmezésem szerint- nemkell csak a leforgatás előtt 10napon belül jelenteni hogy mi a szösz
Válasz #320. hozzászólásra
Na ezt tisztázuk miért kell csak szeptember utáni vetést jelenteni???
Válasz #317. hozzászólásra
gyönyörű tömött állomány!
Sosem láttam még ilyen jó zt anyagot
Válasz #319. hozzászólásra
Csak az AKG-ban azon belül is az integrált szántó rogram keretein belül kötelező, minden táblában kell egyszer legalább lennie az 5éves program alatt.
Bekell jelenteni a vetését is ha másodvetésbe megy!
De pl ha szeptember 1-én veted akkor már nem csak a beforgatását
A zöldtrágya növényt be kell jelenteni összel az MV felé vagy az csak az Akg-ban kell(az nincs)???(ezt regisztálni lehet valahol vagy csak saját nyilvántartásban?)
Válasz #317. hozzászólásra
Nagyon szép!
2010 évi zöldtrágyázás mustárral 20Kg/ha, augusztusi vetés,probléma mentesen.
Zöldtrágyára bármilyen növényt elfogad,ami egyenletesen fedi a talajt,és zöld tömeget ad.Nekem az idén a zab lett kinevezve,mert későn lett vetve igen száraz földbe,nem kapott esőt,csak másfél hónap múlva,utána kelt ki.Már nem láttam esélyét,h. beérik,és kombájnnal learassam,de az IH-6,2 es zöldön is betakarította.
Válasz #313. hozzászólásra
Há most nem emlékszem rá hülyeséget meg nemakarok mondani 50-100kiló között valahol, de inkább a kevesebb!!! ahogy emlékszem
Zabosbükköny is volt vetve, ott a zabot rászórtuk szóróval aztán ment a vetőgép bükkönyt elrakni azmeg bekaparta a zabot is és kész.
Marhajól adta
Válasz #311. hozzászólásra
Csak a zöldtrágyának fogadja el a másodvetést,a pillangósnak nem.
Válasz #310. hozzászólásra
Vetőmagdózis ?
Válasz #311. hozzászólásra
szntem csak a fővetés.
Adott egy kérdés!
Ha fő vagy másodvetésben vetek pillangós zöldtrágya növényt(pl bükköny, szója, csillagfürt akármi...) akkor az az AKG 10%-os elégtételébe belefog számítani?
Tehát a zöldtrágyának való hasznosításán kívül pillangósnak is értelmezi a jogszabály???
Fontos lenne ezt pontosan tudni azt gondolom, mert sokat lehetne ezzel ügyeskedni kétcélú növény lenne kicsit besegítene.
Plusz úgytudom, hogy ha nincsen végig lucerna vetve egy 5éves program alatt akkor lazítani és zöldtrágyázni is kell ezeket a fődeket.
Namost ha ezt jól tudom akkor utolsó esztendőben bejelentem zöldtrágyának, kapja a totált az ilyen lucernás meglazítom és megy bele búza majd.
Válasz #302. hozzászólásra
Én tavaszbükkönyt (Vicia Sativa) vetettem vetőmagnak.
Vagy 120mázsa van belőle.
Ezt tavasszal kell vetni télen kifagyna azt mondták.
Akarok vele zöldtrágyázni! Túl nagy felszíni szártömeget nem hoz viszont a pillangós mivolta szerintem itt inkább a lényeges! Szerintem mihamarabb elkell vetni búza után, nem túl erőszakos növény nyugisan fejlődött úgy vettem észre, vagy pedig fővetésű zöldtrágyának kell vetni úgy már igen!
Én gondolkodtam rajta, hogy egy kis zabbal együtt ki nem kelt repce helyett elvetjük fővetésű zöldtrágyának bejelentve, aztán leforgatás előtt is bejelentem esetleg megnézik utána meg kasza sodrás bálázás lesz jó takarmány belőle a juhnak, a gyökértömeg illetve a megkötött nitrogén pediga talajban marad...
Nem 100%-os szakmai megoldás de nekünk a takarmány is kell, hátrébb nem leszek ezzel csak előrrébb.
Aztán meg vetek bele búzát ősszel és fogja szeretni a bükköny helyét.
Ha kell vetőmag van, de még kikell számolnom hogy az AKG végéig mennyire lesz szükség, mennyi szója lesz ésatöbbi.
Válasz #307. hozzászólásra
Nah, például ezért könnyebb felétek az élet. Lazító után a Rapid???? Azt próbálná meg valaki errefelé, nem sok maradna a vetőgépből 1óra múlva!!!!
Van, hogy 2 sor tárcsa is kevés neki! Még top down után sem mindig, max búzának. Nem véletlenül esik szét már a Rapidunk.....és nem csak a miénk.