#308 .Feco.

2012-01-08 10:18:11

Válasz erre

Válasz #306. hozzászólásra

október 14-én tárcsáztuk le, akkor már ért úgy mellkasig, csak nem fotóztuk le...

#307 .Feco.

2012-01-08 10:17:25

Válasz erre

Válasz #305. hozzászólásra

változó, hogy mit csinálunk vele tavasszal. Ha nem igényli semmi, akkor megy bele közvetlenül a kukorica. ha kell, akkor kap egy carriert még vetés előtt. A talajfelszín mondja meg...

Tápanyagot vetéssel egy menetben kap Nitrosolt, majd eddig sorközkultizáskor kapta a többit. Most ha összejön egy üzlet, akkor jövőre permetezővel, belógó szórófejekkel kapja a fejtrágyának a Nitrosolt.

Legalább egyszer minden földet átkultizunk, de ha van idő meg ember, akkor akár 2x-3x is. Tavaszra már nem marad semmi abból a szárból, nem akadályoz semmiben.

Vetni augusztus közepén szoktunk, jellemzően repce előtt egy-két héttel. Mélylazító, és utána azonnal a rapid, és kész.

#306 drenthe evo

2012-01-08 09:59:40

Válasz erre

Válasz #304. hozzászólásra

Ja és mikor vetetted a mustárt , és mennyi idő telt el még kezdett bimbózni ?

#305 drenthe evo

2012-01-08 09:58:36

Válasz erre

Válasz #304. hozzászólásra

Aztán gondolom direkt vetés , Roundup ...

Sorközkulti volt e ? Műtrágyát hogy tetted ki ? Milyen termés volt a valamennyire tavaszon megbolygatott földhöz képest ?

#304 .Feco.

2012-01-07 23:13:44

Válasz erre

Válasz #301. hozzászólásra

kapott egy Carriert, amikor elkezdte hozni az első bimbókat

#303 drenthe evo

2012-01-07 22:30:24

Válasz erre

Válasz #302. hozzászólásra

#302 drenthe evo

2012-01-07 19:34:38

Válasz erre

Szanberg !

Bükkönyről nyomj már valami személyes tapasztalatot !

Ez ugye nem évelő ? Nyáron mehet zöldtrágyának ? Vetőmag dózis ?

#301 drenthe evo

2012-01-07 19:33:14

Válasz erre

Válasz #293. hozzászólásra

és mit csináltál ezzel őszön ?

#300 .Feco.

2011-09-18 20:53:56

Válasz erre

Válasz #299. hozzászólásra

25 cm

#299 cimbike.

2011-09-18 20:51:47

Válasz erre

Válasz #293. hozzászólásra

Nagyon szíííp. Sortáv?

#298 Szabi.

2011-09-18 20:38:52

Válasz erre

Válasz #297. hozzászólásra

#297 .grün

2011-09-18 20:32:48

Válasz erre

Válasz #296. hozzászólásra

mert xar anyaggal csáváztad

#296 Szabi.

2011-09-18 20:28:21

Válasz erre

Válasz #295. hozzászólásra

Én csáváztam és dugig van bogárral..........

#295 .Feco.

2011-09-18 20:27:11

Válasz erre

Válasz #294. hozzászólásra

már nagyon bánom, hogy nem csáváztuk le, ott a szer a kannában, de már késő bánat... Csak egy kicsit szét kellett volna csapni az emberek között, és lett volna csávázva. Akkor lett volan 800 ft/ha, így lesz 3500 ft/ha...

de igéretesnek néz ki, úgyhogy mehet rá a szer!

#294 Szabi.

2011-09-18 19:51:38

Válasz erre

Válasz #293. hozzászólásra

Ma én is megnéztem.....kb másnap vetettem mikor elhoztuk feribácsitól......... 1 növény kb 400-500 bogár

#293 .Feco.

2011-09-18 19:29:09

Válasz erre

Ma megnéztem az aug. közepén vetett mustárom. Eszi ugyan valami bogárka, de amúgy szépen nő! Egy lazítást kapott, és a lazítás nyomán ment a vetőgép. Egész jól átvészelte ezt a három hét sivatagi forróságot... ilyen most:

#292 cimbike.

2011-09-16 21:25:49

Válasz erre

Válasz #291. hozzászólásra

akkor?

#291 tajbor89

2011-09-16 21:06:16

Válasz erre

Válasz #290. hozzászólásra

nem nyert

#290 cimbike.

2011-09-16 20:51:47

Válasz erre

Válasz #286. hozzászólásra

kifagyás, aztán tavasszal direktvetés?

#289 cimbike.

2011-09-16 20:49:53

Válasz erre

Válasz #283. hozzászólásra

Naprát csak akkor, ha egyébként nem szerepel a vetésforgódban!

#288 Gergő1220

2011-09-16 20:46:22

Válasz erre

Válasz #287. hozzászólásra
Ja ja hát majd nem sokkal előtte, bár nekünk a szaktanácsadó azt mondta hogy minimum 3 nap, bár a szöveg szerint úgy van ahogy írod.

#287 Tóth Ferenc

2011-09-16 20:32:09

Válasz erre

Válasz #285. hozzászólásra

A rendelet szerint a bedolgozást megelőző 10 napon belül kell bejelenteni, elméletileg előtte nap is bejelentheted.

#286 tajbor89

2011-09-16 20:29:50

Válasz erre

Válasz #285. hozzászólásra

idővel kiderül az is
Előbb sikerüljön összehozni, aztán úgyis teszek fel képeket

#285 Gergő1220

2011-09-16 20:22:53

Válasz erre

Válasz #284. hozzászólásra
Itt már hiába kap esőt mert őszi búza lesz utána, le lesz jelentve 2 héten belül a bedolgozás, ha kijönnek megnézni szopás már nincs ideje nagyra megnőni.
Miaza terv ?????

#284 tajbor89

2011-09-16 20:11:43

Válasz erre

Válasz #283. hozzászólásra

nekem kikelt nagyjából a mustár, múlt héten lefújtam álhernyó ellen, ha a 7végén kap esőt sztem elérhet egy olyan 40-50 centis magasságot...jó lenne ha összejönne, terveim vannak vele

#283 Gergő1220

2011-09-16 19:48:31

Válasz erre

nem tudom kinek hogy sikerültek idén a zöldtrágya vetések nálunk semmit nem ér az egész, elvettettük aug 5 körül a mustárt utána egy hónapig nem volt eső nem is kelt rendesen kb 30 % ami kikelt az sem nőtt meg ráadásul még a repcebolha- repcedarázs hernyó is megzabálta rendesen. Kezdem unni már évek óta csináljuk, de kb 3 évből egyszer nő meg rendesen, többnyire a szárazság miatt máskor a bogarak eszik meg.
Ha megnő akkor meg az a kockázat hogy kiszív minden nedvességet a talajból ,volt amikor hagytam direkt vetetlen kontroll sávot meg is látszódott a szántáson hogy vizesebb volt ott a föld.
Azon gondolkodok hogy valami mást kellene vetni amit nem szeretnek a bogarak meg még esetleg mélyebbre lehet vetni hogy jobban keljen lehet hogy jövőre kipróbálom a napraforgót.
Vagy inkább nem is kellene kÍnlódni ezzel ha nem kötne az AKG nem erőltetném pedig lelkes voltam régebben.

#282 gazda001

2011-08-13 19:39:11

Válasz erre

Válasz #273. hozzászólásra

#281 krek

2011-08-13 19:30:19

Válasz erre

Válasz #277. hozzászólásra

Ja,nem vicces nekem is volt 5hekim...

#280 cimbike.

2011-07-30 10:04:02

Válasz erre

Válasz #274. hozzászólásra

igen. Idén olyan 30 ha-t vetettünk bd-lel, és még kéne 30-at. Tavaly fővetésű repcét is vetettem bd-lel. Jó magágyba u.olyan jó lett a kelés, mint a rapid után.

#279 .grün

2011-07-29 19:59:39

Válasz erre

Válasz #279. hozzászólásra

de xarul fordít ez a google

#278 p@so

2011-07-25 12:08:33

Válasz erre

Válasz #276. hozzászólásra

Sajna lesz ,aki ezzel akár tönkre is megy.Azért ez tényleg nem olyan vicces!

#277 jani6

2011-07-25 11:39:27

Válasz erre

Válasz #276. hozzászólásra Nagy poén volt!Nagyon sajnálom azokat akiknek meg kellett semmisíteni a kukoricájukat! Több év kell mire a bíróság megítéli és a pénzükhöz jutnak!Lennél a helyükbe,mindjárt nem lenne olyan nagy poén!

#276 krek

2011-07-25 10:29:05

Válasz erre

Gmo kukorica zöldtrágyaként...

#275 jani6

2011-07-25 10:25:43

Válasz erre

Válasz #274. hozzászólásra Nem értem a kérdést! Írd körül mit akarsz kérdezni!

#274 4964

2011-07-25 09:16:11

Válasz erre

Válasz #272. hozzászólásra
ti biodrillel vetitek a zt-t?

#273 jani6

2011-07-25 06:06:38

Válasz erre

Válasz #271. hozzászólásra Tavaly is repcét vetettem búza után.Az idén is repcét vetettem.Október vagy novemberben szárzúzóval lezúzom majd alászántom.Jövőre szóját vetek bele.(lehet,hogy nem a legjobb párosítás,Repce után szója??!)

#272 cimbike.

2011-07-21 16:28:48

Válasz erre

Válasz #270. hozzászólásra

Ezek szerint a repce és a napraforgó termesztése javítja a talajt? Én a kukoricára gondoltam volna, a nagy szártömeg miatt.

#271 Zoli 63

2011-07-21 15:11:31

Válasz erre

Válasz #270. hozzászólásra

Zöldtrágyázásról itt olvashatnak bővebben:


http://www.lajtamag.hu/


http://www.biokultura.org/szaktanacsadas/publikaciok/zoldtragyazas.htm


http://www.magvas.hu/zoldtragyainfo.htm

#270 Zoli 63

2011-07-21 14:39:26

Válasz erre

A talajminőség és zöldtrágyázás kapcsolata




yilvánvaló, hogy minden talajtípusnak és tájegységnek meg kell találni a megfelelő zöldtrágyanövényét. A talajsavanyúság mértékétől függően jelentős különbségek adódnak a talajok szerkezetében, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaiban. Általában a savanyú talajok szerkezete tömöttebb, a talajkolloidok felületéről hiányoznak a tartós, morzsás szerkezetet elősegítő Ca-ionok. Az ilyen talajban a szerves és szervetlen kolloidok szétesnek. Emiatt a talaj 20-60 cm közötti aktív rétegében a biológiai aktivitás csökken, és a víz-levegő gazdálkodási mutatók is romlanak. A meszezés – a savanyú talajok javításának egyik módja – nagyon jól kiegészíthető mélyen gyökerező zöldtrágyanövények termesztésével a későbbi haszonnövények számára kedvezőbb – semleges körüli – pH-érték megteremtése érdekében. Ez a zöldtrágyanövények által kialakított és fenntartott aktív talajélettel érhető el. A savanyú homokokra alkalmazott módszert már – a múlt század első felében – Westsik Vilmos kidolgozta. Jól bevált növénye volt a csillagfürt, amelyet futóhomokon fővetésként, termő homokokon másodvetésként javasolt.

A gyengén meszes homokokon az egy vagy kétéves fehérvirágú somkóró termesztése vált be, általában tavasszal rozsra vetve. A rozs betakarítása után növekedésnek induló somkórót vagy ősszel vagy a következő év tavaszán kell alászántani. A futóhomokon már nem él meg a somkóró, helyette őszi vetésű rozsos-bükköny jelenti a megoldást úgy, hogy tavasszal virágzáskor kell leszántani. Az igen kötött, rossz vízgazdálkodású réti agyag és szikes területeken – ahol a talajképződés során a felső szintben intenzív só felhalmozódás jön létre – leginkább a nagy tömeget adó, élelmes napraforgó, a pillangósok közül az őszi rozsos vagy búzás bükköny, és a tavaszi vetésű szegletes lednek termesztése alkalmazható zöldtrágyázás céljára. A napraforgó leszántásakor – mivel szervesanyagának C:N aránya nem kedvező a gyors lebomláshoz – célszerű N-műtrágyát adagolni. Szelídebb sziken viszont sikerrel termeszthető a somkóró és a repce is. Utóbbit kora ősszel érdemes vetni és áttelelés után, kora tavasszal letárcsázni.

A savanyú erdőtalajokon – ahol már több a csapadék – sikerrel termelhető másodvetésben a fehérvirágú csillagfürt, valamint a tarlóvetésű őszi repce és fehér mustár. Ezek őszi leszántása nagyon fontos, mert így elkerülhető a kifejezetten káros tavaszi szántás.

A szélsőséges talajokon tehát az adott és bevált kevés növénnyel lehet sikeresen zöldtrágyázni, míg a semleges kémhatású talajokon szinte csak a gazdálkodó ember fantáziája és anyagi lehetőségei szabnak határt.

#269 Pilátus

2011-06-23 11:12:49

Válasz erre

A nitrogén nem befolyásolja a kelést,csak a víztartalom meg a hőfok...Ebből következik ,amit a elöbb jól mondot a kolegánk,evésbé melegszik fel a föld vaagy sok vízet szívott magába és ezlrt nem olyan nedves a föld...

#268 Ádám75

2011-06-23 06:52:53

Válasz erre

Válasz #259. hozzászólásra

Szerintem azért kelt lassan, mert a szervesanyag lebomlása elvette a nitrogént a kelő növénytől. Ha meg tettél alá startert, akkor nem tudom.

#267 Ádám75

2011-06-23 06:50:35

Válasz erre

Válasz #266. hozzászólásra

Mert hosszúnappalos növény, ha sokat kap fényt, akkor hamar hoz virágot, ha később vetjük, sokkal nagyobb lesz a zöldtömeg arány.

#266 Pilátus

2011-06-22 23:54:45

Válasz erre

Miért kell várni agusztus végéig a vetéssel,miért ne lehetne elvetni a búza aratás útán azonnal vagy akár aznap,sőőőt most gondoltam egy merészet ,de nagyon..Elmondjam???

#265 Ákos1

2011-06-22 23:29:07

Válasz erre

Válasz #264. hozzászólásra

október közepéig 30-50 cm-ig nőtt meg a mustár. November elejéig megduplázta a növekményt.
Én csak a tavasziak elé zöldtrágyázok, hogy legyen idő leszántani

#264 cimbike.

2011-06-22 22:23:41

Válasz erre

és akkor repce-búza közé nem érdemes zt-t vetni? A talajkiszáradáson túl értem ezt. Tehát h megerősödik a zt okt közepéig is?

#263 cimbike.

2011-06-22 22:20:48

Válasz erre

Válasz #260. hozzászólásra

Én szántani nem szeretném, csak betárcsázni, illetve lazítóval bekeverni, amennyiben ez lehetséges lesz.

#262 cimbike.

2011-06-22 22:19:40

Válasz erre

Válasz #259. hozzászólásra

talán, mert lassabban melegszik a takart talaj? Mondjuk erre is pont megoldás a strip till, tavaszi összeállítása, amely csak a sort tisztítja.

#261 Gergő1220

2011-06-22 21:54:36

Válasz erre

A gyomokkal nálunk sem volt gond soha a vetőmag 20-30 kg/ha, viszont az egyik évben amikor nagyon erős repcedarázs hernyó fertőzés volt ősszel, emlékszem háromszor permeteztük a repcét, szóval akkor a mustárt tarra rágta a hernyó pedig már kezdett virágozni, de akkor is megzabálta hihetetlenül sok volt rajta valósággal hemzsegtek.
Szórtuk már műtrágyaszóróval is ki, de ha vetőgéppel vetettük mindig sokkal jobb és egyenletesebb kelés volt ami nagyobb zt hozammal járt.

#260 Ákos1

2011-06-22 21:46:12

Válasz erre

Válasz #257. hozzászólásra

Búzatarló lazítva60 cm mélyen, utána nehéztárcsa.
Augusztus közepén nehéztárcsa utána gyűrűshenger.
Vetés augusztus 21-én IH 6200vetőgéppel 22 kg/ha fémzárolt mustár.
Esőt kapott vetés után így viszonylag gyorsan kelt.
Az emelt vetőmagmennyiségnek köszönhetően a gyomosodás elhanyagolható.Kártevő nem volt rajta.
A fotók november elején készültek 100-110 cm volt a mustárés olyan sűrű mint a kefe.
Zúzni kellett mert az eke nem fordította le rendesen.
Nekem bejött a mustár zöldtrágyának.Vetőmag 280 Ft/kg és 10 kg/ha már elég lehet ha kap esőt.
Az idén is vetünk ha mond egy kis esőt augusztusra.

#259 4964

2011-06-22 18:59:24

Válasz erre

Válasz #256. hozzászólásra
tavaly volt ilyen kukoricám ami elfagyott zöldtrágyába lett vetve, illetve kontroll is volt hagyva. Én lazítottam a zt elé, a kuk. hozam jó lett de ennek ellenére hanyagolom 1előre ezt a módszert mert:
-a kuk. kezdeti fejlődése kissé lassú volt (nem tudom miért)
- a zöldtrágyával 1ütt keltek gyomok is amiket NEM teljes mértékben nyom el a zt.növény
És ezekből a gyomokból sok ott volt tavasszal is meg a magjuk is ott volt, emiatt költséges volt a gyomirtás

Egy jó tarlóművelés szerintem többet ér, mert én legalábbis azért vetek a kapások közötti éven búzát hogy megszabaduljak az évelő meg a t4 es gyomoktól.