Hirdetés
Cikkajánló
2024 tuti befektetései: arany, kávé, kakaó, tojás
A mezőgazdasági termékek piacán nagy kilengések voltak, míg az ipari...
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
1258 hozzászólás
Válasz ND #1107. hozzászólásáraSzia!
Így van, a méhésznek érvényes állatorvosi igazolással kell rendelkeznie, és be illetve ki kell jelentkeznie az érintett település jegyzőjénél.
Viszont a gazdának nem kell érdeklődni,hogy vannak-e méhészek a közelben,permetezéskor semmi mást nem kell tennie csak betartani az adott kultúra vonatkozó permetezési előírásokat,és nem találomra permetezni!
Virágzó kultúrákra is megvannak a szerek amiket lehet méhkímélő technológiával kijuttatni. De ezt a növényorvosnak,és a zöld könyves gazdának tudnia kell.
Jómagam is rovarölőzöm a szamócaföldjeimet,mindezt úgy,hogy szinte mellettük vannak a méheim,és még soha nem okoztam mérgezést.
Üdv.:Csuti
Válasz máris szomszéd #1101. hozzászólásáraSzabály szerint a méhésznek be kellene jelentkezni a jegyzőnél h hol vannak a méhei meg táblák és miegymás.
A gazdának meg be kellene menni érdeklődni permetezés előtt h vannak-e a környékén méhek.
Kölcsönös odafigyelés...
Válasz csuti0 #1105. hozzászólásáraFigyu csuti, szerintem ez a szeles dolog egy baromság hogy így í méhek meg úgy a méhek. a burgonya bogár vagy épp a kukorica bogár sem széllel jött európába és így hazánkba is hanem direkt behozták hogy fertőzzék a kontinenst, na szerintem pont ez van a méhek elpusztulásával is! Ez is a gazdasági háború egy része, mint a libatömés elleni küzdelem nyugat részéről vagy a madárinfluenza is, vagy épp a sertéspestis, a pénzvilágnak semmi sem számít!!
Válasz Ares 826 #1104. hozzászólásáraSzia!
Neonikotinoid hatóanyag nagyon összetett probléma,deflektor leginkább azért kell,hogy ne jusson a levegőbe a por,és onnan akár messzebbre is elszáll, és más kultúrákra jutva mérgezi meg a méheket. De neonikotinoidot kilehet mutatni olyan repcemézben ami csávázva volt vele,pedig vetés óta eltelt nem kevés idő, és egy tél. És hiába kis mennyiségben van jelen a mézben, a méhek avval nevelik utódaikat, és ők maguk is avval táplálkoznak. És mint tudjuk kis dózisban adagolt méreg előbb utóbb felhalmozódva okoz mérgezést.
Az idei évben pl. sok méhpusztulás volt a napraforgó virágzáskor,de szinte csak azokban a régiókban ahol jelentős mennyiségben termesztik,nincs még egyértelmű eredménye a pusztulások okának,de szinte biztosan összefügg a napraforgóval, és akár a csávázásával.
Üdv.:Csuti
Válasz csuti0 #1102. hozzászólásáraNa én kérdeznék tőled valamit, hol vannak azok a "potyázó" méhek tavasszal kukorica és napraforgó vetés idejében???? Mert tudod a sok balfasz arra hivatkozva hogy a levegőbe nem kerülhet a csávázószer kitalálta felszereltette a DEFLEKTORT a vetőgépekre és betiltatták a tuti nikotinos csávázó szert! Azóta meg rendesen elszaporodtak a kártevők egy pár év alatt!!!!!!!!!!!!!
Válasz Zoli 63 #1093. hozzászólásáraIdióta dolog ez az egész zöldítés, permetezni nem lehet a növényt csak jó pénzen megvenni! Idióta balfasz zöldek találták ki az egészet! Halvány fingjuk sincs az egész termeléshez nekik szerintem!
Válasz .Feco. #1100. hozzászólásáraSzia!
Nem vagyok sértődős típus,sőt még igazi méhésznek sem tartom magam (bár végzettségem van rá)Sokkal inkább gazdálkodásból élek,tömbnyire olyan növényeket termesztek aminek számít a beporzás!
Amiket itt írsz az sajnos igencsak árulkodik a méhekkel kapcsolatban a tudatlanságodról,és egyébként a beporzásról, és annak jelentőségéról. A méhészeket potyázóknak nevezni? Lehet eljön az idő mikor fizetni fogsz azért hogy jöjjenek a földjeid közelébe (USA-ban ez már így működik) Szerencsédre nem megoldható,hogy a te repcédet,napraforgódat kerüljék el a potyaleső méhek.
Jah és a méhész is beleteszi a pénzét a méhészetébe,amit aztán egy tudatlan gazda egy jól elhibázott vegyszerezéssel hazavág!
És elmondom neked ha bizonyíthatóan hibázott a gazda akkor minden esetben az okozott kár megtérítésére kötelezik,még ha úgy is gondolja,hogy a "potyázónk" semmi keresnivalója nem volt a földje közelében!
Üdv.:Csuti
Talán ha lenne valami térkép vagy mittudomén mi ahol lehetne tudni hol vannak perpillanat méh családok,akkor lehetne megoldást találni rá,hogy értesítve legyenek valami módon ha permetezni kell.
Biztos van méhész szervezet vagy valami hasonló ahol ez egy kis akarással megoldható lenne.
Valahogy fogadni mernék vannak országok ahol tettek ennek érdekében lépéseket.
Válasz csuti0 #1095. hozzászólásáraNe vedd sértésnek de legyszives ne várd el hogy mi gazdák igazodnunk hozzatok, ti vagytok a vendégek a mi földjeinken, ti keressetek a kapcsolatot és ti igazodna tok hozzánk! Mi pénzt teszünk a művelésbe és meg kell védenünk a befektetéseinket, nem fogunk sokszazezres dolgokat egy mozdulattal veszni hagyni mert egy-két potyázó “nem örülne a permetezesnek”
Válasz máris szomszéd #1098. hozzászólásáraSzia!
Hogy oldod meg,hogy minimum 5 km körzetben minden méh be legyen csukva napközben.És az csak a házi méh,vannak más hasznos rovarok, vadméhek dongók amik elpusztulnak ha nem megfelelő technológiával van permetezve.
Becsukni?
És valóban ezek a most kivirágzó zöldítés táblák több kárt okoznak a méhészeknek a késői hordással mint ami hasznuk származik belőle.
Augusztus elmúltával már nem lenne szabad munkára fogni a méheket,de sajnos ők ezt nem tudják, szorgosan dolgoznak így idő előtt elhasználódnak,és nem lesz ami áttelel.
Üdv.:Csuti
Esetleg a méheket becsukni egy napra a kaptárba a környéken? Vagy ez utópia?
hát igen sajnos a méhek mennek rá
öregapám méhészkedik azt mondta nem jó nekik ezek a virágok de hát nem lehet mondani a méhnek hogy ne menjen rá
virágzásba meg pláne nem szabad fújni vagy este reggel mikor már nem repülnek ki
hát azért kel este fújni vagy reggel
ha nem lehet akkor van a baj
Válasz krokodil007 #1094. hozzászólásáraSzia!
Lehet tévedek de zölditésnek vetettet nem lehet rovarölõvel kezelni. A szomszédságomban is van egy retek,repce,mustár zöldités amit szintúgy esznek a hernyók.NAgyon nem örülnék neki ha a méheimmel együtt lefújná a gazda. Sajna pár éve volt rá példa
le kel fújni őket
itt is voltak szarrá rágták de kapott esőket kiheverte
A zöldtrágyának vetett mustár + olajretek szinte tarra rágva, centis fekete hernyók mindenfelé, a pohánkát nem szeretik szerencsére, tavaly nem volt vele gond. Jövőre több ellenállót kell tennem a keverékbe .
Válasz Bán Zsolt #1089. hozzászólásáraKellene az ezek nélkül is!
Válasz bobo77 #1088. hozzászólásáraKettesem volt a múltkorában, aztán gondoltam ha ilyen nyerőszériában vagyok, akkor ideje új eszközökre ajánlatot kérni!
Egyébként csak a kíváncsiság hajtott.
Válasz Berkó_ #1086. hozzászólásáraakkor kell egy nagyobb ferga is
Válasz Berkó_ #1086. hozzászólásáraNyertél a lottón?
Válasz Berkó_ #1086. hozzászólásáraDe mit?
Válasz dr.T #1085. hozzászólásáraCarrierre, meg tempora
Válasz Berkó_ #1082. hozzászólásáraMire?
Válasz bandigh #1081. hozzászólásáraEz is egy szempont, illetve ez lehet a valódi ok, de ezt egy átlagos tudatlan gazda mint én, másképp értelmezzük.
Válasz laikus87 #1080. hozzászólásáraIgen.
Válasz dr.T #1078. hozzászólásáraValószínű, maga a cégvezető jött le, és tartotta az előadást, mint régebben. Nincs nagy keletje... Ellenben beszéltem a Väderes értékesítővel, kértem ajánlatot egy-két dologra, meg hogy mikor tudnák leszállítani, és több hónapos várakozási időt mondott, annyi megrendeléseik vannak...
Válasz Berkó_ #1077. hozzászólásáraGondolom úgy érti h a talajbaforgatott szervesanyagban lévő tápanyagok feltáródását mi segíti elő.
Válasz krokodil007 #1079. hozzászólásáranyilvánvalóan ironizált
Válasz Berkó_ #1077. hozzászólására1 KÓROKOZÓK
Több országban jelentõsnek tartják két gabona között vagy gabona után burgonya alá zöldtrágyának is, mert a káros nematódákat irtja a talajban. Széles körû tapasztalatok bizonyítják, hogy az olajretek elõveteményként jelentõsen csökkenti a burgonya vírusos rozsdafoltosodását, melynek oka, hogy az olajretek gyéríti a vírusvektorok, nevezetesen a Trichodorus fonálféreg fajok számát. Külföldi szakcikkek, amelyek a köztes növényként termesztett olajretek különbözõ fajtáinak cukorrépa betegségek okozóival (Erysiphe betae, Uromyces betae, Cercospora beticola, Polymixa betae) szemben kifejtett hatását vizsgálják, a növény kórokozók elleni védekezésben betöltött jelentõségét is méltatják.
2 TALAJ
Mélyre hatoló gyökereinek köszönhetõen kiváló tápanyagfeltáró képességgel bír, így nem feledkezhetünk meg a talaj szerkezetére, tápanyag-gazdálkodására stb., azaz a talaj termékenységére gyakorolt kedvezõ hatásáról sem
3 A ZÖLDTRÁGYANÖVÉNYEK termesztését követően bedolgozott növényi részek javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a felszínt az eróziótól és a deflációtól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást fejtenek ki a talajban, csökkentve ezzel tömör záróréteg kialakulásának az esélyét. Másodvetésben termesztve ? különösen csapadékos évjáratban ? mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsősorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiség ben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik
4 A nem pillangósok tápanyag-gazdálkodási szempontból jótékony hatása is kimutatható, ugyanis a talajban lévő, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják. Egyes növények (például mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyag-felvételét könnyíti meg.
Válasz Berkó_ #1077. hozzászólásáraMert ég a valaguk a szarjukat már nem vásárolják
Most olvasom az egyik talajbacis cég prospektusában, hogy a zöldtrágya nem tárja fel a tápanyagokat... Akkor minek is zöldtrágyázunk?
Válasz krokodil007 #1074. hozzászólásáraUgye mindíg kuki megy bele, tavaly szárazság volt és ahol volt zt ott jobban bírta a kuki szemlátomást.
Válasz Bzsr #1066. hozzászólásáraMinimum 2 héttel, de akár egy hónappal is.
Válasz dr.T #1073. hozzászólásáraEsetleg regmultrol tapasztalatok vannak? Vagy mistansag? Ugy termest ertve hogy neked tobb mint a szomszede bla bla bla
Válasz krokodil007 #1072. hozzászólásáraNekem kb már 8 vagy 9 éve van zöldtrágya énis a talajjavítás végett használlom és nem azért mert greening van 3 éve
Válasz dr.T #1071. hozzászólásáraEn talajjavitas miatt tolom meg burgonya ele
Akg ba is toljuk de ez pont nem akg fold
Válasz krokodil007 #1070. hozzászólásáraKöszi majd megnézem, nekem ugye a greening végett kell keverek
Válasz dr.T #1069. hozzászólásáraNekem csak olajretek van
Figyeld a repcedarazs hernyoit
Itt eleg jol elkezdtek daralni az olajretket le is kellet fujni
3ha tablaba vegig voltak volt hogy 1dbon 5-10db is ette nehol csutkara leragtak
Tegnap kapott 15mm esot remelem kiheveri
Válasz krokodil007 #1068. hozzászólásáraMeg mustár
Válasz dr.T #1067. hozzászólásáraOlajretek?
Válasz kis Zombi #1065. hozzászólásáraAkkor marad a glifozát. Mikor tárcsázzam be? Vetés előtt 2 héttel? Nincs direkt vetőgépem :)!
Válasz Bzsr #1064. hozzászólásáraHa jó lesz az állomány sekély RT nem üti ki. Ha mélyen tárcsázod sok vizet elpocsékolsz.
Zúzni butaság, nem szabad akkorára felébredni. Ha cigánygyerek potyog az égböl,akkor is terminálni kell legkésőbb Március végén. Ha mechanikailag nem lehet, akkor glifóval.
Válasz MrPoke #1062. hozzászólásáraKöszönöm a választ mindenkinek. Én úgy tervezem, hogy őszi rozs+őszi tak.borsó vetés szója betakarítás után. Tavasszal még mielőtt nagyobb mennyiségű vizet felvenne leszártépőzöm majd nitrogén műtrágya szórás, rövidtárcsával bekeverem a zöldtrágyát. Glifozátot nem szeretnék fújni, vagy szerintetek kell?
Válasz Bzsr #1059. hozzászólásáraÉn idén 4hónap 14.én dolgoztam be a rozsos bükkönyömet. Előtte kb. 10 nappal glifo+nitrosol. S vetés semmi más. Kukorica van benne.Rozsos bükköny október 3. Án ment bele, akkor jött le a másodvetés szójám. Ami szintén direktbe ment árpa után.. Árpa meg napra után ment direktbe.. rég volt már élő növény nélkül ez a parcellám..
Válasz Bzsr #1059. hozzászólásáraTakarónövényben nincs 30 év.
Az áttelelő takarónövény kényes dolog. Pontos technológiai figyelmet követel meg. A vizet kell szemelőt tartani.
A forgatókönyvek:
Csapadékos tavasz esetén 2-3 héttel mehet a bedolgozás. De ez manapság nem szokott lenni.
Mikor beköszönt a meleg idő és elkezdi a takarónövény felvenni a vizet ha rá lehet menni a földre totális+hormonnal le kell fújni. Hormon a bükköny miatt kel. Az elszáradt maradványok megvédik a további kiszáradástól. Ezzel a művelettel nem szabad várni. Pár nap késlekedés katasztrofális eredményeket okoz. Az idén volt olyan gazdatársam aki ezt nem tette meg és bizony nem is fog aratni...... Persze ha van csapadék akkor minden rendben, de én már úgy tervezek, hogy a kukorica tenyészidőben nem fog jelentős csapadékot kapni.
Ezt szintén érdemes bedolgozni vetés előtt 2-3 héttel. Természetesen egy direkt vetőgép is elég de ha nincs......
Válasz csoppika #1060. hozzászólásáraA másik tábla ugyanilyen, oda ment egy kis facélia-mustár keverék, de az is csak mutatóba van...
Válasz Sk Laci #1054. hozzászólásáraNekem is csak hébe hóba látszik valami a zöldtrágyából. Gruber potyogtatta, utána cambridge henger. Kapott pár napra rá 13mm, meg utána 1-2 héttel 7mm... Hajdina itt-ott, meg köles. A perzsa here szerintem Iránban kel ki....
Válasz MrPoke #1053. hozzászólásáraHa 30 év tapasztalatod van ebben a témában, akkor legyél kedves és mond meg nekem hogy szója után vetnék zöldtrágyát (rosz+szöszös bükköny+őszi tak, borsó), mikor kellene tavasszal bedolgozni (forgatás nélkül, szártépő+rövidtárcsa) hogy minden tökéletes legyen?