Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
321 hozzászólás
Válasz #320. hozzászólásra
Most már igen.
Mit vártál?
Itt olvastam, hogy más lesz a tulajdonos.
Gondolom ez meg is történt.
Sok olyan céget tudsz, ahol a tulajdonos váltást követően nem lesz vezetőség váltás?
Most olvasom az "Elfújta a szél" könyvben, hogy a megvásárolt Második fűrészmalomba lecseréli a "tolvaj" hozzáértő szakit Ashlyre, az új tulaj.
A Jenkik, meg felemelik az adót a gyapot ültetvényekre.
Lesz még itt is földadó, hogy belegebednek a Parasztok.
Volt is, és azt is túlélték.
A szeszadó már meg is érkezett a mézes madzag után.
sziasztok,
Hallottatok, hogy levaltottak Buvar Gezat a Kite-nel?
2014.02.24.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a 2014. évi kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettség összegét az egységes kérelemben bejelentett területek és hasznosítási kódok figyelembevételével állapítja meg 2014. július 15-ig, amelyről határozatban értesíti a gazdálkodókat.
Tájékoztatás a kárenyhítési hozzájárulások befizetésének rendjérőlA kárenyhítési hozzájárulást a vonatkozó rendelkezések értelmében a fizetési kötelezettségről szóló határozat alapján 2014. szeptember 15-éig beérkezőleg kell megfizetni.
Az MVH felhívja a kárenyhítési kockázatközösségi tagok figyelmét arra, hogy az említett határozatok kézhezvétele előtt – a megfizetendő összeg pontos ismerete nélkül –szükségtelen a befizetést teljesíteni a kárenyhítési lebonyolítási számlára. Az MVH a jogalap nélküli befizetéseket kénytelen visszautalni a küldő fél részére.
Kérjük az érintett mezőgazdasági termelőket, hogy a 2014. évi kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségüknek az MVH által 2014. június 10-e és július 15-e közötti időszakban megküldött határozatában foglaltak figyelembevételével tegyenek eleget.
A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu).
Forrás: MVH
8/2013. (II. 18.) VM rendelet Az egyes különleges támogatások szabályozásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról
1. A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet módosítása
http://www.kormany.hu/download/a/4c/c0000/20130221094200.pdf
A 2012. évi SAPS visszaosztási ráta értéke
2013-01-21 13:41 A 2012. évi területalapú támogatásra (SAPS) vonatkozó visszaosztási ráta értéke
A 2012. évi egységes területalapú támogatás (SAPS) végfizetése során az alkalmazott visszaosztási ráta értéke: 0,98.
Kapcsolódó jogcímek:
- Területalapú (SAPS) és Közvetlen Támogatások \ Területalapú Támogatások \ Területalapú (SAPS) támogatások
Válasz #315. hozzászólásra
Nem kérték, csak erre az évre, s a nyomtatványra is más rublikába kellett írni a következő évet, de biztos jó mert a falugazdászunk érti a dolgát.
Válasz #314. hozzászólásra
És hogy írtátok be két évre a vetésszerkezetet?
Válasz #313. hozzászólásra
Ma csinálták, gyorsan haladt, a mi igazolványunkra még két év érvényesítést adtak. Ketten csinálták de csak a hölgy volt nem kicsit ideges, "biztos megjött".
Válasz #312. hozzászólásra
A nyomtatványt olyan "remekül" készítették el, hogy a gyakorlatban csak egy évre ajánlott regisztrálni.
Őstermelői ügyintézés menetével kapcsoltos tájékoztató 2013. január 1-jétől
Leglényegesebb változások:
A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságait, valamint a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok falugazdász munkatársait (a továbbiakban kerületi hivatal) együttesen megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként nevesíti.
Az őstermelői igazolvány érvényessége 3 év (legfeljebb a kiállítása évétől kezdődően számított harmadik adóév utolsó napjáig hatályos),
Egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és a három különböző adóévre szóló értékesítési betétlap,
Az igazolvány kiadásának ügyintézési határideje nyolc nap,
Az ügyintézést a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyei szakigazgatási szerve végzi,
Ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség az igazolvány teljes érvényességi ideje (3 év) alatt, ha a termelő személyes adatairól, a gazdaságáról vagy a termelési adatairól jelent be változást. A termelőknek erre minden évben június 15-ig van lehetőségük,
A 2009. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2012. december 31-ig hatályosak,
A 2009. január 1-jét követően kiadott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak,
Közös igazolvány esetén a családtagok azonosító adatainak feltüntetése szükséges,
Az ügyfél anyjának nevét szükséges az Adatnyilvántartó lapon jelölni,
Közös igazolvány kiállítása esetén az igazolványon fel kell tüntetni a családtagok azonosító adatait, amely esetében olyan igazolvány kitöltése szükséges, amely már tartalmazza a családtagokra vonatkozó adatokat is. Ezen új bejegyzés a piacokon történő ellenőrzést könnyíthetik meg.
Egyéni őstermelői igazolvány esetében használhatóak a régebbi nyomtatványok.
Azon őstermelők esetében, akik egy évre akarják megújítani igazolványukat:
Az előző évekhez képest összességében nem változik az eljárás menete, csupán a fentieknek megfelelően módosul.
Azon őstermelők estében, akik két vagy három évre előre érvényesíttetik igazolványukat:
Az igazolvány kiállításakor az ügyfél személyes adatai, illetve közös őstermelői igazolvány esetén a családtagok adatai a korábbi gyakorlatnak megfelelően felvételre kerülnek az Adatnyilvántartó lapra.
A választott adózási módot két, illetve három évre szükséges kitölteni.
Az igazolvány kiállítójának megjegyzéseit és a saját gazdaságról szóló nyilatkozati részt a korábbi gyakorlatnak megfelelően lehet kitölteni.
Az adatok változását a kormányablaknál az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelenteni, illetve a falugazdásznál személyesen is meg lehet tenni.
Az őstermelői igazolvány kiállítása esetén két/három évre szükséges a választott adózási módot az igazolványon rögzíteni.
Az érvényesség első évében a március 20. napjáig kiváltott igazolvány az adóév első napjától hatályos, az ezt követő időpont után kiadott igazolványok a kiállítás napjától kezdődően hatályosak. A második és harmadik adóévre előre érvényesített igazolványok az adott adóév első napjától hatályosak. A keltezés dátuma az igazolvány kiállításának dátuma minden adóévre vonatkozóan.
Az őstermelői igazolvány többi adatát a korábbiak szerint lehet feltölteni.
Az értékesítési betétlap formátuma nem változik. Kiállítása annyiban változik, hogy érvényesítő bélyeget kap.
Változás-bejelentő lapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ügyfél több évre igényelte az őstermelői igazolványt, és adataiban változás állt be az őstermelői igazolvány igénylésekor megadottakhoz képest (az évenkénti érvényesítés alkalmával az igazolvány érvényesítésekor lehet aktualizni az adatokat az Adatnyilvántartó lapon a változás-bejelentő lap kitöltésének mellőzésével, amennyiben a változás olyan jellegű, hogy nem szükséges új Adatnyilvántartó lapot kiállítani).
Új őstermelői igazolvány kiállítása, valamint új Adatnyilvántartó lap kitöltése szükséges, amennyiben a termelő személyes adatai megváltoznak, vagy közös igazolvány esetén a családtagok kilépésekor.
Azon őstermelők esetében, akiknek van érvényes őstermelői igazolványa (2009.01.01. után kiváltott)
Amennyiben egy vagy két évre már érvényesítésre került az igazolvány (egy vagy két pecsét már van benne), az őstermelő választhat. Új igazolványt igényel, mely legfeljebb három évre lehet érvényes, vagy a jelenlegit érvényesítteti egy, illetve két évre, és amikor betelik a most használt igazolványa (egy vagy két év múlva), igényel csak újat.
Adatváltozás bejelentése
Az ügyfél azonosító adataiban (név, lakcím és levelezési cím, adószám, családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma) vagy az ügyfél saját gazdaságára és a termelésre vonatkozó adatokban bekövetkezett változásokat évente egyszer, június 15. napjáig be kell jelenteni az igazolványt kiadó megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének vagy a kormányablakhoz az erre a célra rendszeresített változás-bejelentő formanyomtatványon, melyet a kormányablak nyolc napon belül megküld a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve részére. Mivel a kitöltendő adatokban a válatozásbejelentő formanyomtatvány nem tér el az Adatnyilvántartó laptól, az használható a változások bejelentésére is.
Az adatváltozás az évente történő érvényesítés alkalmával elvégezhető (lásd fent). Abban az esetben, ha több évre előre kiváltotta a termelő az őstermelői igazolványt, csak akkor kell adatváltozást bejelenteni, ha azok ténylegesen módosultak.
Azon értékesítési betétlap érvényesítését kérelmező őstermelőknél, akiknél az adatnyilvántartó lap tartalmában nincs változás, vagy a változás olyan jellegű, hogy az a meglévő adatnyilvántartó lapra a falugazdász által rávezethető, nem szükséges új adatnyilvántartó lap nyitása, a kérelem – dátum megjelölésével – a meglévő lapra rávezethető.
Az őstermelői igazolvány érvényesítésével kapcsoltos változások
Az értékesítési betétlap az év első napjától hatályos, ha azt a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve az adott év március 20. napjáig adja ki, illetve a kiállítás napjától kezdődően hatályos, ha azt a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve március 20-a után adja ki. A kiállítást követő évekre vonatkozó értékesítési betétlap a rajta feltüntetett adóév első napjától hatályos, ha az igazolvány kiadása több adóévre vonatkozik. Az igazolványban fel kell tüntetni, mely adóévekre terjed ki az igazolvány időbeli hatálya. Az igazolvány legfeljebb a kiállítása évétől kezdődően számított harmadik adóév utolsó napjáig hatályos.
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításáért és annak évenkénti érvényesítéséért a kiállítót díj illeti meg. Az igazolvány részét képezi az értékesítési betétlap. Új igazolvány kiállítása esetén az igazolvány kiállításának díja 1.000 Ft, az értékesítési betétlap kiadása további 1.000 Ft, így az igénylőnek 2.000 Ft-ot kell megfizetnie (egy betétlap igénylése esetén).
Az őstermelői igazolvány cseréje, pótlása 1.000 Ft. Az igazolvány évenkénti érvényesítésének díja 1.000 Ft, valamint minden további betétlap kiadásáért 1.000 Ft díjat kell megfizetni a termelőnek.
Azon gazdálkodó, aki három évre érvényesítteti igazolványát, minimum 4.000 Ft-ot kell befizetnie (új őstermelői igazolvány és három évre érvényes értékesítési betétlap igénylése esetén).
Az őstermelői igazolvány visszaadási ügyintézéséhez a Korm. rendelet díjat nem határoz meg, így az Igazgatóság ezekben az eljárásokban nem számíthat fel igazgatási szolgáltatási díjat.
Forrás: Falugazdász most.
Útmutató a magyar termék rendelethez
2012. december 28. 10:02
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette azt az útmutatót, amely megkönnyíti az élelmiszer-vállalkozások számára az eredetre, származásra történő utalásokkal kapcsolatos jelölési nehézségek kezelését. A rendelet szövegéhez készített részletes magyarázat mindamellett, hogy megfogalmazza a felhasznált összetevőkkel kapcsolatos elvárásokat, az egyes összetevőkre vonatkozóan értelmezi az általános jelölési szabályokat is. Közlemény.
A magyar termék rendeletben meghatározott 3 megnevezés - magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék, - valamelyikének feltüntetésével a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, vagyis hogy azok kizárólag vagy részben származnak Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt Magyarországon.
Fontos kiemelni, hogy a magyar termék minősítést vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítást kizárólag akkor tüntetheti fel az élelmiszer-vállalkozó az árun, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott kritériumoknak.
Az Útmutató szövege megtalálható az elelmiszerlanc.kormany.hu honlapon.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
A mezőgazdasági árak drágulása világtendencia
Budapest, 2012. október 11. – „A mezőgazdasági árak Magyarországon is tapasztalt jelentős növekedése mögött a kedvezőtlen időjárás hatása mellett egy világtrend áll. Az élelmiszerárak emelkedésének mértéke országonként eltérő lehet, ugyanakkor a mezőgazdaságnak egyre kisebb területen egyre több embert kell ellátnia, ami hosszú távon mindenképpen a mezőgazdasági termékek drágulását okozza” - mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
„A mezőgazdasági árak augusztusi rekord magas, 18,1%-os emelkedésében nagy szerepe van a nyári hónapok kedvezőtlen időjárásának. Ugyanakkor az élelmiszerárak emelkedése mögött egy világszintű tendencia is húzódik, amely a hazai termelői árakat is jelentősen befolyásolja. Egyrészt az energiaárak emelkedése a szállítási és termelési költségeken keresztül jelentősen megnöveli az agrárágazat költségeit. Másrészt a városok és úthálózat bővülésével a használatban lévő termőterületek nagysága fokozatosan csökken. Harmadrészt a népességnövekedés miatt egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre van igény, és bár ennek közvetlen hatása hazánkban kevésbé jelentős, világszinten mindenképpen meghatározó tényező. Végül pedig az egyre kisebb területen előállított egyre nagyobb elvárt termékmennyiség óriási innovációs készséget igényel a mezőgazdaság részéről, amely szintén a költségek növekedését, ezzel együtt pedig drágulást eredményez” – magyarázta Tresó István.
„Így, habár az idei csapadékszegény és meleg nyár igen kedvezőtlen volt több mezőgazdasági ágazat szempontjából is, még a jelenleginél jobb terméshozam esetében is számolni kell a mezőgazdasági termékek jövőbeni drágulásával a fent említett folyamatok miatt” – hangsúlyozta a szakember.
Válasz #308. hozzászólásra
Nagyon régen olvastam a tervezetet.
"a föld a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák tulajdonába, illetve használatába kerüljön. "
A tervezetben is így van írva, vagy ott egy kicsit másképp?
Mivel őseim itt gazdálkodtak.
Az unokám már 150 km-rel odébb született. A tulajdonába kerülő területtel mit is tud majd kezdeni?
Ha most veszek egy kis földet, tudom-e fiatal korú nevére íratni, úgy, hogy az Apja legyen a haszonélvező?
És érdemes-e így megbonyolítani?
Kedves SAPSi illetve Fórumozók!
Hogy látjátok?
Megtisztítják a magyar zöldségpiacot a hamisított termékektől
2012. október 2. 17:25
Ki fogjuk takarítani a magyar piacról azokat a cégeket, amelyek hamisított vagy nem megfelelő eredetmegjelölésű terméket hoznak forgalomba - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Az államtitkár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselőivel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) főállatorvosával tartott eseményen elmondta, a nagybani piacokon tartott ellenőrzések tapasztalata, hogy olyan nagykereskedők és viszonteladók forgalmaznak, akik a külföldről behozott árut átcímkézik, majd magyarként árusítják.
Az államtitkár kiemelte: kérte a NAV bevetési főigazgatóságától, illetve az országos rendőrfőkapitánytól, hogy októbertől fokozottan ellenőrizzék a Lengyelországból érkező zöldség- és gyümölcsszállítmányokat, kifejezetten a végfelhasználási pontoknál.
Az eseményen közölték azt is, hogy nemrégiben ötvenhat tonna kétes eredetű zöldséget foglaltak le a hatóságok a Józsai Tész Szövetkezet vecsési telephelyén. A NAV és a Nébih közös akciója során szeptember 17-én átfogó ellenőrzést tartottak a telephelyen. Az okmányok alapján az áru Lengyelországból, a nyíregyházi Green Plusz Trade Kft. részére érkezett, amely a közösségi tagállamokból importál zöldséget és gyümölcsöt. A terméket továbbértékesítette a Józsai Tész számára, amely azután azt magyar termékként adta el; így értékesített árut az Auchan és az Aldi számára.
Az ellenőrzés során a Nébih és a NAV munkatársai összesen 56 tonna sárgarépáról, illetve hagymáról állapították meg, hogy nem található rajtuk az eredetmegjelölés, de a mennyiség egy részét már át is címkézték. "Ekkora mennyiség szervezett rendszert tételez föl" - fűzte hozzá az államtitkár.
A két áruházláncot az átcímkézésről az államtitkár írásban tájékoztatta, amelyek ezt követően azonnal felmondták a szerződést a Józsai Tésszel.
Az eseményen közölték, a nagybani piacok augusztusban indult ellenőrzései során sok gyanús cég neve merült fel, s ezért kimondható, hogy maffiaszerű hálózat működik. Az ellenőrzési akciókat folytatják.
Helik Ferenc, a Nébih főállatorvosa elmondta, várhatóan mintegy 9 millió forintos bírságot szabnak ki a szövetkezetre, miközben célzott ellenőrzések keretében az összes nagyobb áruházláncnál vizsgálni fogják a zöldségek és gyümölcsök eredetét, nyomon követhetőségét.
Czuczor Ákos, a NAV bevetési főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az eredményesség szempontjából fontos, hogy több szakhatóság működött együtt, s a nagybani piacok ellenőrzése most is zajlik.
(MTI)
Forrás:http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/megtisztitjak-a-magyar-zoldsegpiacot-a-hamisitott-termekektol
Czerván: 2014 után is folytatható lesz a KAP
2012. október 2. 15:50
A dolgok jelenlegi állása szerint minden remény megvan arra, hogy 2014. január 1-je után is folytatható lesz az unió Közös Agrárpolitikája (KAP) - jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az államtitkár a KAP jövőjével kapcsolatos kérdésekről az európai gazdálkodók legjelentősebb lobbiszervezete, a Copa-Cogeca háromnapos kongresszusán tartott sajtóértekezleten beszélt.
Emlékeztetett: a KAP-reform legfontosabb alapelveit - vagyis az európai életképes élelmiszertermelés és a fenntartható gazdálkodás biztosítását, valamint a vidéki életminőség javítását - a magyar elnökség idején, 2011 első felében fogadták el.
A kongresszuson részt vevő Dacian Ciolos, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa azt emelte ki: az Európai Bizottság mindent megtett azért, hogy a tagállamok elé e témában kiegyensúlyozott javaslat kerüljön. Reményét fejezte ki, hogy a KAP további működtetését szolgáló források - összesen mintegy 435 milliárd euró - rendelkezésre állnak majd, hozzátette azonban, hogy erről az Európai Tanács hozza meg a döntést.
Gerd Sonnleitner, az európai magángazdálkodókat tömörítő Copa és Christian Pees, a kontinens mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezeti társas vállalkozásait összefogó Cogeca elnöke egyetértett abban, hogy az unió polgárainak - és nem csak a mezőgazdaságból élőknek - alapvető érdeke a közös agrárpolitika folytatása, anyagi alapjainak biztosítása.
Ezzel egyetértett az unió mezőgazdasági biztosa és Paolo de Castro, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke is, hozzátéve: nemcsak a források biztosítása a fontos, hanem azok lehető legigazságosabb elosztása is.
A Copa elnöke azt hangsúlyozta: a KAP sikeres további működéséhez erős költségvetés kell, a KAP-hoz kapcsolódó környezeti intézkedéseket pedig megfontoltan kell alkalmazni, hogy ne csökkenjen a termőterület. A Cogeca elnöke azt emelte ki, hogy a jövőben tompítani kell a nagy piaci ármozgásokat, és javítani kell az európai agrárvállalkozások versenyképességét, az élelmiszerlánc egyes elemeinek működését, valamint ki kell terjeszteni az intervenciós felvásárlások körét is.
Az EP szakbizottsági elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP-nak 2014 után egyszerűbbnek, átláthatóbbnak és rugalmasabbnak kell lennie, hogy még jobban szolgálja a kontinens gazdálkodóinak versenyképességét.
Győrffy Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő, a magyar agrárkamara elnöke arról beszélt, hogy a kamara a jövőben az eddigieknél jobban szeretné hallatni hangját Európában, hathatósan képviselve a magyar gazdálkodók érdekeit.
(MTI)
Forrás:
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/czervan-2014-utan-is-folytathato-lesz-a-kap
A víz megtartását, megőrzését és az öntözés elősegítését szorgalmazza a kormány
2012. október 2. 16:20
Ismét megdőlhet az évszázados szárazsági rekord; a víz megtartása érdekében a kormány új koncepciót dolgoz ki - hangzott el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökének közös sajtótájékoztatóján.
Illés Zoltán elmondta: az eddigi gyakorlat az volt, hogy a felszíni vizeket elvezették, az aszály enyhítésére azonban szükség van a víz megtartására. Könnyen elárasztható területekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztározókat is építeni. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban, a beruházásokat pedig össze kell kapcsolni a vidék általános fejlesztésével.
A kormány vízstratégiájának újabb állomása az öntözési hivatal létrehozása, amely az összes járásban képviseltetné magát, és végezné az "aszállyal szembeni küzdelmet". Ez körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne - tette hozzá a környezetügyért felelős államtitkár. Az intézmény az elkövetkező kormányülések témája lesz, és ha zöld utat kap, már a jövő év elejétől létrejöhet.
Illés Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: eddig az öntözés nem volt állami feladat, ezt a munkát a vízitársulatok végezték. Az utóbbi években azonban a működésük rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány hamarosan dönt az átszervezésükről. A társulatok feladatait a vízügyi igazgatóságok, illetve a majdani öntözési hivatal venné át a jövőben. Illés Zoltán bejelentette azt is, hogy már több tárcaközi egyeztetés zajlott a meteorológiai törvény megalkotásáról, amely a tervek szerint 2013 január elején lépne hatályba.
Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta: 1901 óta az idei volt a legszárazabb év (az adatokat augusztusig vizsgálták). A mérések alapján arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú "eltolódásról" van szó, mintha "megváltozott volna a légköri cirkulációs rendszer". Az utóbbi évben - az éghajlatváltozás hatására - nagyon kiterjedté vált a szaharai magas nyomású levegő, ezért észak felé tolódott a csapadékot hozó zóna. Az OMSZ elnöke kijelentette: ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő csapadékos időszak, de a szárazság akár el is húzódhat.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Budai Gyula: a földtörvény egy átfogó agrárcsomag része
2012. október 3. 9:10
A vidékfejlesztési tárca államtitkárának közlése szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló előterjesztés, amelyet kedden általános vitára alkalmasnak talált a parlament mezőgazdasági bizottsága.
Budai Gyula kifejtette: a most beterjesztett javaslat egy törvénycsomag első eleme, amely a földforgalmat és a földszerzést kívánja átfogóan szabályozni. Ezt követik majd az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a törvénycsomaggal szeretné a kormány hosszú távon szabályozni a magyar mezőgazdaság működési feltételeit - közölte az államtitkár.
Leszögezte: a kormány ebben a témában konszenzusra törekszik, mivel ez a törvényjavaslat hosszú távra határozza meg a magyar mezőgazdaság működési feltételeinek legjelentősebb szegmensét, a földtulajdonszerzés és a földbérlet lehetőségét. Ezért is folytattak a kérdéskörről társadalmi vitát, külön is egyeztetve a témáról az ellenzéki pártok képviselőivel.
Az államtitkár emlékeztetett: a törvényjavaslat a jogi személyek földtulajdonszerzését továbbra is kizárja Magyarországon. Emellett a föld adásvételhez hatósági engedély lesz szükséges a törvényjavaslat hatályba lépését, azaz 2014. május elsejét követően.
A törvényjavaslat elsődleges célja a családi gazdaságok megerősítése, hogy a magyar mezőgazdaság földtulajdon-szerkezete a középbirtokok felé mozduljon el. Földtulajdont csak helyben lakó földműves - azaz a föld megművelésével élethivatásszerűen foglalkozó - gazdálkodó szerezhet, illetve ilyen személy bérelhet földet.
A jelen lévő kormánypárti képviselők valamennyien általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot és a többség úgy vélte, hogy a javaslat elfogadását követően is, még 2014. május elsejéig van idő a tapasztalatok alapján az elfogadott törvény finomhangolására.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Válasz #300. hozzászólásra
kezd zsibbadni
Válasz #297. hozzászólásra
Mi az hogy kötelező?
Ami kötelező az már nem értünk gazdákért van hanem ellenünk.Amennyiben ez nekünk annyira elönyös lenne, a gazdák lekaparnák az ajtórol a festéket csakhogy beléphessenek, nem kellene kötelezővé tenni.
Válasz #300. hozzászólásra
Na nem kell a kommunistákat sem lehagyni. Nem úgy emlékszem hogy különbek lettek volna.
Az lenne az igazi ha az egyik oszlopon ilyen a másikon meg olyan férget áztatna az eső.
Válasz #297. hozzászólásra
remélem lógni fognak a lenyúlós qrva annyukkal eggyütt,most már száradjon le a keze tényleg
mocskos fasiszta banda
Válasz #297. hozzászólásra
Nahát!
Azt a dumát, hogy attól majd nekünk jobb lesz.
Végül is eltűrjük....
fasza kinyitja markát a narancsos kezű ide is újabb pénzlehúzás
hajrá Fidesz
és te csak fizess
AUGUSZTUSTÓL INDUL A
KÖTELEZŐ AGRÁRKAMARAI REGISZTRÁCIÓ!
Kérjük, a regisztráció megkezdése előtt a saját érdekében figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót!
Az online regisztrációs felülethez az oldal alján található linkre kattintva jut el.
Az Országgyűlés 2012. július 12-én elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt. A 2012. augusztus 1-től hatályba lépő törvény kötelező tagságot ír elő az agrárszektor és az élelmiszeripar valamennyi piaci szereplője számára a közeljövőben kiírandó országos kamarai választások nyomán létrejövő új Agrárkamarában.
Ezáltal minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, aki a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik az agrárkamarai tagságra. (Az agrárgazdasági tevékenységek részletes listáját a törvény mellékletei tartalmazzák, illetve ide kattintva is elérheti: agrárgazdasági tevékenységek listája)
A tagnyilvántartás összeállítása és az agrárkamarai választások sikeres megszervezése érdekében a törvény előírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek 60 napon belül kötelesek:
1. bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és
2. 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulást fizetni.
A leendő kamarai tagok tehát legkésőbb 2012. szeptember 30-ig kötelesek a Magyar Agrárkamara honlapján (www.agrarkamara.hu) található online regisztrációs felületen bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, valamint befizetni a kamarai hozzájárulást az ott közzétett számlaszámra.
I. A REGISZTRÁCIÓRA KÖTELEZETTEK KÖRE
Regisztrációra kötelezett minden természetes és jogi személy, aki a törvény alapján agrárkamarai tagságra kötelezetté válik, azaz agrárgazdasági tevékenységet folytat (ezek részletes listáját itt elérheti: agrárgazdasági tevékenységek listája)
Fontos tudni, hogy ha valaki egyszerre több önálló vállalkozása révén is kötelezett a kamarai tagságra (mert pl. őstermelő és gazdálkodó szervezet tulajdonosa egyben), akkor minden érintett vállalkozását külön kell regisztrálnia.
A bejelentkezés alól mentesülnek azok, akik tagjai:
a Magyar Állatorvosi Kamarának,
vagy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,
vagy a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezetnek,
vagy valamelyik hegyközségnek,
de csak akkor, ha az e tagságukkal összefüggő tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatnak.
Fontos, hogy az ebbe a körbe tartozóknak a regisztrációs felületen erről külön nyilatkozniuk kell!
II. A BEJELENTKEZÉS MÓDJA
A bejelentkezés kizárólag az online regisztrációs felületen történhet, határideje 2012. szeptember 30. A kitöltésben szükség esetén segítséget nyújtanak az agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának tanácsadói az ország 200 területi irodájában. (A tanácsadók elérhetősége az umvp.agrarkamara.hu weboldalon található.)
A regisztrációs adatlap kitöltését az online felületen szövegbuborékként megjelenő kitöltési útmutató segíti. A közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel.
Felhívjuk a regisztrálók figyelmét az e-mail cím megadásának fontosságára, mivel a kamara ezen keresztül fogja folyamatosan tájékoztatni tagjait az őket érintő fontos tudnivalókról (pl. a kamarai választásokkal kapcsolatosan, továbbá ide küldi a visszaigazolást is a sikeres regisztrációról). E-mail cím megadása abban az esetben is ajánlott, ha az ügyfél saját e-mail címmel nem rendelkezik, de van olyan másik e-mail cím, amelyen az elektronikus küldeményekhez időszakosan hozzáfér (pl. családtag, ismerős, tanácsadó e-mail címe).
A regisztráció során ki kell választania a törvény által felsorolt agrárgazdasági tevékenységek közül azt, amely alapján a kamarai szakmai osztályokba való besorolását kéri. Javasoljuk, hogy itt a vállalkozására leginkább jellemző ill. abban legnagyobb gazdasági súllyal szereplő tevékenységét jelölje meg.
A kitöltés végén, a bevitt adatok véglegesítése után a rendszer elkészíti és a képernyőn megjeleníti a regisztráló egyedi kamarai nyilvántartási számát és a regisztráció visszaigazolását.
NAGYON FONTOS: REGISZTRÁCIÓJA HITELESÍTÉSÉHEZ FELTÉTLENÜL LE KELL TÖLTENIE ÉS KI KELL NYOMTATNIA A VISSZAIGAZOLÁST, MAJD SAJÁT KEZŰ ALÁÍRÁSÁVAL ELLÁTVA POSTÁZNIA KELL EGY PÉLDÁNYT A RAJTA MEGJELÖLT CÍMRE (legkésőbb 2012. szeptember 30-ig).
Ennek hiányában regisztrációja érvénytelen!
III. A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS MEGFIZETÉSE, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
A regisztrációnként 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje szintén 2012. szeptember 30. A kamarai nyilvántartásba vétel csak azt követően történhet meg, hogy a kamarai hozzájárulás befolyt a Magyar Agrárkamara erre a célra elkülönített
14100000-10790649-02000004 számú bankszámlájára (Volksbank).
NAGYON FONTOS: az átutalásnál vagy banki befizetésnél a KÖZLEMÉNY ROVATBAN FELTÉTLENÜL TÜNTESSE FEL AZ ONLINE REGISZTRÁCIÓ SORÁN KAPOTT KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÁT és a " KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS "szöveget!
Ennek hiányában az azonosítás nem lesz lehetséges, és a nyilvántartásba vétel meghiúsulhat!
A regisztráló a hozzájárulás összegének beérkezése után a regisztráció során megadott e-mail címre elektronikus értesítést kap az Agrárkamarától a kamarai nyilvántartásba vételről, amely egyben a kamarai hozzájárulás megfizetésének igazolása is.
A hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek igazolják, hogy a gazdasági kamarákról szóló 1999. CXXI. törvény 37/A. § (2) bekezdésében foglalt regisztrációs díjat a kereskedelmi és iparkamara részére már befizették. A regisztráció során erről külön nyilatkozni kell!
Amennyiben problémája vagy kérdése merül fel a regisztrációval kapcsolatban, segítséget kérhet a kamarai tanácsadóktól (elérhetőségi lista: umvp.agrarkamara.hu), illetve írhat a regisztracio@agrarkamara.hu e-mail címre.
A rendkívüli meleg a mezőgazdasági árak emelkedését okozhatja
Budapest, 2012. július 13. – „Habár a KSH legfrissebb adatai alapján a gabonafélék ára májusban csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ez a rendkívül meleg és száraz időjárás miatt várhatóan nem lesz tartós. A kukorica és napraforgó termés esetében már most látható, hogy visszafordíthatatlan károkat okozott a szélsőséges időjárás, ugyanakkor az állattenyésztőket is negatívan érinti, mivel a nagy meleg termeléscsökkenést és az állományok várt testtömeg-gyarapodásának elmaradását okozza” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
„A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a gabonafélék ára májusban 5,5 %-kal maradt el 2011 azonos hónapjához képest, azonban az árcsökkenés várhatóan nem lesz tartós. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2012. szeptemberi és decemberi jegyzései szerint a malmi búza árában már most számottevő növekedés tapasztalható. A kukorica és a napraforgó esetében pedig a rendkívül száraz időjárás miatti csapadékhiány július elejére visszafordíthatatlanul károsította a növényeket, így a júniusi optimista várakozásokkal szemben a BÉT-en növekedésnek indultak a kukorica és a napraforgó árak is” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
„A tartós hőség negatívan érinti az állattenyésztőket is, leginkább a baromfitermelésben okozott súlyos károkat. A hőség miatt főként a nagytestű pulykák hullottak el, de az extrém meleg valamennyi baromfifélénél termeléskiesést idézett elő. Emellett lassult az állatok tömeggyarapodása is, ami a termelés csökkenéséhez vezet. A rendkívül meleg időjárás a takarmánynövények drágulása miatt is negatívan hat az állattenyésztőkre, különösen a sertés- és baromfitartókra, mivel a termelési költségekben a takarmányozás nagyságrendileg 60-70%-ot tesz ki. Így elképzelhető, hogy az előző évekhez hasonlóan idén is szükség lesz a megújított agrárkár-enyhítési rendszerre, amelyben az idén 8,2 milliárd forint áll rendelkezésre a károsult termelők támogatására” – mondta el a szakember.
Kedves Ügyfelek!
IGEN ILYEN IS VAN VÉGRE!!
A KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁST HATÁLYON KÍVÜL HELYEZET AZ ORSAZÁGGYŰLÉS olvasható a hvg cikkében.
Szeretnék ilyen hírt továbbítani az élelmiszerfelügyeleti díjról is.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal TÁJÉKOZTATÓJA a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet végelszámolása miatt az MVH Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerébe bejelentett fizetési számlaszámok módosításáról
Válasz #291. hozzászólásra
Írd be az üzemórát.
Válasz #291. hozzászólásra
ez is egy példa,hogy mennyire van otthon a témában a jogalkotó
Válasz #290. hozzászólásra
érdekes az a menetlevél. traktoromnál nincs kmóra állás
Egy kis érdekesség. Néhány napja a mentlevél vezetéséről volt szó vmelyik topicban.Íme egy ifó,ami hasznos lehet!
Felhívás ADR vizsgára /Tessék komolyan venni/
A 2012. január 1-én hatályba lépett 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófa védelméről, a végrehajtását
előíró 219/2011. (X.20) kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezésről, a 208/2011. (X.12) korm. Rendelet a katasztrófa védelmi bíróság részletes szabályairól, a
katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről, valamint az 51/2011. (XII. 21) BM
rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban, az
igazgatósági szolgáltatási díj fizetési hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű
szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb
szabályokról.
A 7/2011. (III. 8) NFM rendelet előírásai szerint mezőgazdasági vegyszerek (növényvédőszerek,
műtrágya) és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival
történő közúti szállítást végző járművezetőknek a szállításra előírt szabályokból vizsgát kell tenni. A
sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolást szabályozás szerint egyszer
kell megszerezni, lejárati ideje nincs.
Mikor kell mezőgazdasági vontató és lassú jármű valamint undort keltő anyagokat szállító jármű
vezetéshez külön vizsgát tenni 2012. január 1 után
- Az ADR, mint a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi megállapodás 1995. év július 01-i
életbe lépésével megszüntette gépkocsikon kívül más járművekre a vegyszerek kiszolgáltatását és
tiltotta szállítását.
- Ettől az időponttól mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel közúton ADR alá tartozó veszélyes
áru nem volt szállítható, arra árut feladni nem lehetett.
- A Földművelési Minisztérium (Vidékfejlesztési Minisztérium) kezdeményezésére az illetékes
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghozta a többször módosított 7/2011.(III.8.) NFM rendeletet,
amely szerint belföldön a fenti rendelet szerint lehetővé teszi a fenti járművekkel mezőgazdasági
vegyszerek és üzemanyag (gázolaj, fűtőolaj) szállítását.
- A szállítási feltétel a továbbiakban a rendelet megjelenése után egy tanfolyam elvégzése és sikeres
vizsga letétele.
- Tanfolyami végzettséget igazoló irat hiányában a vegyszert forgalmazók az árut nem adhatják ki,
mert büntetésük a legegyszerűbb esetben is a vállalkozás részére minimum 800.000.- Ft, a
szabálytalanul szállító mezőgazdasági vontató és lassú jármű vezetőjét pedig hiányosságonként
legalább 50.000.- Ft-re büntetik, ezért a bírság ennek a többszöröse is lehet.
Undort keltő anyagok szállítása esetén ( istállótrágya, hígtrágya, szippantott kommunális hulladék, állati
bőrök, csontok, elhullott állatok stb) szállítása csak külön, erre a célra tartott vizsga után lehetséges, ezen
tanfolyamokat is tartjuk, amelyeket hatósági vizsgák követnek.
Mezőgazdaságban használt mezőgazdasági vegyszerek és gázolaj szállításának lehetőségei:
1. Amikor semmilyen ADR előírást nem kell alkalmazni a szállításhoz:
ˇ Magánszemélyként gyúlékony, folyékony anyagot (gázolaj, benzin) kiskereskedelmi
csomagolásban, újratölthető tartályokban legfeljebb 240 litert, de 60 liternél nem nagyobb
mennyiségben lehet szállítani edényenként. Az IBC, nagycsomagolások, tartályok nem
tekinthetők kiskereskedelmi csomagolásnak.
ˇ Vállalatok, (vállalkozások): fő tevékenységükkel kapcsolatos feladatok ellátásához (pl.: mérés,
javítás, szivattyúzás, mély és magasépítési feladatok végzése, stb.) szükséges szállítások
alkalmával csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes árut. A szállítás
során az ADR 1.1.3.6 bekezdésben foglaltak betartása kötelező. Így gázolajból max. 1000 liter,
benzinből 333 liter a szállítható, a megfelelő szállítási feltételek betartása mellett, úgy, hogy az
anyag kiszabadulása ne legyen lehetséges.
ˇ EHHEZ SEMMILYEN TANFOLYAMOT NEM KELL VÉGEZNI!
2. Korlátozott mennyiséget meg nem haladó szállítás, amikor csak néhány ADR előírás betartása
kötelező (kis mennyiségű ADR-es áru, 1.1.3.6 bekezdés):
ˇ Mezőgazdasági vegyszer. Az áru kiadójának (feladó) kötelessége megállapítani az anyagok
veszélyességi tulajdonságai alapján a szállítható mennyiséget, erre az anyagok ismerete nélkül
pontos választ adni nem lehet.
ˇ Ammónium-nitrát műtrágya esetén a szállítható mennyiség 1000 kg.
ˇ Gázolaj (tüzelőolaj) 1000 liter, figyelembe véve az edényekben lévő maradékot is! Benzin 333
liter.
Ehhez a szállításhoz egy oktatás hallgatása szükséges, amelyről az ADR szállítási biztonsági
tanácsadó igazolást ad ki!
3. Mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel mezőgazdasági vegyszer, gázolaj szállítás:
ˇ Tanfolyamot követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság által tartott vizsga után a hallgató
igazolványt kap, amely birtokában az alábbiakat szállíthatja:
– mezőgazdasági vegyszer
– ammónium-nitrát
– gázolaj (fűtőolaj)
– folyékony műtrágya
– mezőgazdasági vegyszer és ammónium-nitrát műtrágya szállítható mennyisége nincs
korlátozva, a pótkocsi terhelhetőségének határáig
– gázolaj (fűtőolaj) és folyékony műtrágya legfeljebb 6500 liter tartályban
– a tartályos pótkocsit az ADR szabályai szerint kell levizsgáztatni.
ˇ ILYEN SZÁLLÍTÁS ESETÉN TANFOLYAM VÉGZÉSE ÉS HATÓSÁGI VIZSGA
SZÜKSÉGES! Nem kell azonban a személyi jövedelemadó szerinti őstermelők részére ez a
végzettség.
4. Az undort keltő anyagok szállításának lehetőségei:
ˇ 1994-ig az ADR 6.2 osztályába tartozott, 1995-ben az ADR belföldi előírásai vonatkoznak rá.
Legutóbbi változás a 2011. évi ADR változások következtében módosult a belföldi rendelkezés.
ˇ Ide tartoznak: szerves trágya, hígtrágya, elhullott állatok, szőrök, bőrök, csontok, szippantott
szennyvíz, kommunális hulladék, stb.
ˇ Lényege, hogy a felsorolt anyagok szállítását lovas kocsis szállítást kivéve csak tanfolyam
végzése, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megtartott vizsgát követően kiadott
igazolvánnyal lehet végezni.
A tanfolyamok iránt érdeklődni a megyei Agrár Kamaráknál kell.
Információk vis maior bejelentésről
Válasz #286. hozzászólásra
Megmondta Pintér, hogy a rendőrségnek önfenntartónak kell lenni!
Gondolom az se baj ha kicsit nyereséges.
Válasz #285. hozzászólásra
Üdv, én csak attól szerettem volna megóvni egy-két gazda társamat hogy sokba kerüljön a dolog.Mert ezek az útonállók mindent megtesznek azért hogy hozzá járulj az állami büdzséhez.
Válasz #284. hozzászólásra
a legszebb az az egészben,hogy nem kötelező a doboz külsején feltüntetni a lejárati időt,helyette valami ilyesmi van,hogy...az érvényességi idő változó...így csak akkor tudod meg,hogy meddig érvényes ha megveszed és kinyitod,még jó,hogy a doboz felbontás után is érvényes...nem úgy mint pár éve
nekem tavaly nézték utoljára,még volt egy hónap hátra a "szavatossági" időből...meg volt benne vagy féldeci víz is a zacskóban...de honnan?
FONTOS FIGYELMEZTETÉS!
Vigyázat!!!!! - mindenki nézze meg a kocsijában lévő egészségügyi csomag, doboz, láda lejárati dátumát!
A rendőrök kirajzottak az utcára és csak ezt nézik, semmi más nem érdekli őket! Ha a rajta lévő dátum szerint lejárt, akkor a helyszínen 50.000,- Ft bírságot szabnak ki - kötelezően.
Ha nem fizeted ki a helyszínen, akkor kötelessége feljelenteni és közúti szabálysértés miatt a fizetendő összeg ennek duplája, tehát 100.000,- Ft is lehet.
Ápr. 15-én lépett hatályba ez az új szabálysértési törvény!
A tolvajok ellen azonosítót kapnak a méhkaptárok
2012. április 17. 17:29
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta azt a rendeletmódosítást, amely előírja a méhkaptárok kötelező azonosítását. A méhészek kérésére módosított jogszabály megnehezíti a kaptárlopást, illetve megkönnyíti azonosításukat.
Az elmúlt időszakban elszaporodtak a méhlopások és kaptárlopások, ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére a szaktárca rendeletben szabályozza a kaptárak látható jelölését. A módosító jogszabály szerint az állattartó köteles a tenyészkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal feltüntetni. A kódot égetéssel, vagy korróziónak ellenálló hordozón úgy kell elhelyezni a kaptáron, hogy azt ne lehessen eltávolítani.
Az új jogszabálynak köszönhetően a jövőben egyszerűbb lesz a méhkaptár tulajdonosának azonosítása és könnyebben felderíthetők a kaptárlopások.
A 2012. június 1-jén hatályba lépő rendelet hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Az országos tűzgyújtási tilalom feloldása
2012. április 17. 10:24
A vidékfejlesztési miniszter feloldotta az erdőkre és az erdők melletti területekre 2012. március 10-én elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat. A korábbi napok időjárása, valamint a meteorológiai előrejelzések alapján a tűzgyújtási tilalom fenntartása tovább nem indokolt.
A szaktárca felhívja a lakosság és a kirándulók figyelmét, hogy az erdőben tüzet gyújtani csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen, szélcsendes időben lehet. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig minden esetben gondoskodni kell annak eloltásáról.
Az erdőn kívüli területeken történő avar, gyom illetve növényi hulladék égetésénél is minden esetben fokozottan kell figyelni, mert a tűz felügyelet nélkül könnyen továbbterjedhet és súlyos károkkal járó tűzeset forrása lehet.
A vidékfejlesztési miniszter határozata a tűzgyújtási tilalom feloldásáról.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
http://www.kormany.hu/download/9/e6/80000/OTGY%20felold%C3%A1sa%20120417.pdf
Új növényfajták kerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe
Újonnan nemesített szántóföldi és szőlő-, gyümölcs fajtákat ismert el a Fajtaminősítő Bizottság. A testület a többi között a kukorica, a cukorrépa, a cirok, a napraforgó, a szója, valamint a szőlő, a cseresznye, az alma, a kajszibarack és a szilva legújabb, nemesített fajtáit vette fel a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
Bekerül a köztermesztésbe például a „Nemtudom P3 szilva”, melyet egy tájfajtából nemesítettek, és a szintén tájfajtából szelektált „Szentendrei fehér köszméte” és a „Csengődi meggy” is.
Az új fajták többsége hazai kutatóintézetek és nemzetközileg is elismert magyar nemesítők munkájának eredménye.
A bizottság a márciusi ülésén az új hibridek felvétele mellett olyan fajtákat vont vissza a fajtajegyzékből, vagy nem hosszabbította meg azok elismerését, amelyekre a fajtatulajdonosok már nem nyújtottak be kérelmet.
Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy az Európai Unió Közös Fajtajegyzékén lévő fajták szaporítóanyagát lehet forgalmazni és köztermesztésbe vonni.
A növényfajta nagymértékben meghatározhatja a termesztés eredményességét, ezért minden ország arra törekszik, hogy a lehetséges legjobb fajtaválasztékot biztosítsa a termelőinek. Csak a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, értékes fajta kerülhet a köztermesztésbe. Az ilyen fajta fenntartását, vetőmag-előállítását és forgalmazását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szigorúan ellenőrzi.
Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítás 2012 (29/2010 (III.30.) FVM rendelet)
2012-04-16 10:03 2010-ben már elindult a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítás jogcím, azonban vannak olyan ügyfelek, akik nem léptek be a programba két éve.
A programon kívüli zöldség és gyümölcs termelőknek a 2012. támogatási évtől kezdődően lehetőségük nyílik a programhoz való csatlakozásra. Zöldség támogatási jogosultság igényelhető spárga, dinnye, torma és fűszerpaprika termelésére szolgáló terület után, amely terület a 2009. évben egységes területalapú támogatása jóváhagyott volt! Gyümölcs támogatási jogosultság igényelhető: cseresznye, sárgabarack, meggy, körte őszibarack, alma és szilva termelésére szolgáló terület után, amely terület a 2009. évben egységes területalapú támogatása jóváhagyott volt. Továbbá igazolni kell a referenciaterület megállapításánál figyelembe vehető minimális hektáronkénti tőszámot, valamint az ültetvény életkorát.
A támogatást az az ügyfél igényelheti aki rendelkezik támogatási jogosultsággal. A támogatás aktiválásának feltétele, hogy jogosult településen, minimum a támogatási jogosultság darabszámával megfelelő hektárszámú egységes területalapú támogatást vegyen igénybe. A már meglévő jogosultságok esetében az igénylés elmulasztása a támogatásra való jogosultság elvesztésével jár.
Továbbá az igénylés során meg kell adni, hogy mely településen milyen elismert tevékenységet kíván folytatni, mivel a támogatása igénybevételének feltétele hogy a támogatásban résztvevő ügyfél az elismert tevékenység keretében Virginia és Burley dohány támogatási jogosultságonként naptári évente 1000 munkaóra, zöldség és gyümölcs támogatási jogosultságonként naptári évente 700 munkaóra elismert élőmunka ráfordítást biztosít, valamint támogatási jogosultságonként évente elismert tevékenységből származó legalább 300.000 Ft árbevételt teljesítsen. A szerkezetátalakítási program alapján vállalt élőmunka ráfordítási kötelezettség feltételeinek nem vagy csak részleges teljesítése esetén nem teljesítési bírság kerül kiszabásra. A feltételek és kötelezettségek teljesítésének mértékéről szóló nyilatkozat benyújtási határideje 2013.02.15.
ársadalmi vita a földekről és a családi gazdaságokról
Fazekas Sándor a gyomaendrődi gazdafórumon elindította a mező- és erdőgazdasági földekről, valamint a családi gazdaságokról szóló törvények koncepció tervezeteinek társadalmi vitáját a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) és a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) közreműködésével .
A vidékfejlesztési miniszter előadásában kiemelte: alaptörvényünk nemzeti kincsnek tekinti a földet, ami a nemzet létének alapja. Összefogással meg tudjuk alkotni azokat a törvényeket, amelyek biztosítják, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon. Az új földtörvény egyik fő célja, hogy tisztázza, ki vásárolhat földet Magyarországon, és ki nem.
A készülő törvények többek között meghatározzák a kis-, közép- és nagybirtok pontos fogalmát, mérettartományát, tisztázzák a gazdálkodási formákat, a családi gazdaság, vagy például az őstermelő státuszát. A földtörvény meg fogja akadályozni a spekulatív célú földszerzéseket, és rendezi majd a gazdátlan földek kérdését is. Kitért arra, hogy az előttünk álló agrárkamarai törvény sem közömbös a föld szempontjából; és a jogalkotás sikereiről szólva példaként állította a célegyenesbe ért hungarikum törvényt.
A korszerű üzemszabályozásról és a modern szövetkezeti formákról elmondta, hogy ezek a magyar gazdák sikeres piaci szereplésének alapfeltételei.
A kormányzati ciklus félidei értékelésekor a miniszter emlékeztetett arra, hogy 2010-et megelőzően nem volt semmiféle vidékfejlesztési program Magyarországon. Ezt a hiányt pótolta a Nemzeti Vidékstratégia-2020, ami meghatározza azokat az irányokat, melyek révén a magyar vidék felveheti a versenyt életminőségben a Nyugat-európai színvonallal.
A fórumon Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kiemelte, hogy az érdekképviseletek javaslataikkal segítik egy optimális tervezet elkészítését, mert 2014-től új támogatási rendszer kezdődik az EU-ban. Kiemelte: bázisképzés időszakát éljük, 2014. május 15-ig eldől, ki mennyi és milyen támogatásra lesz jogosult a következő tíz évben.
A földtörvényről Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke elmondta: a kisgazdák másfél évvel ezelőtti termőföldvédelmi akciója után a föld a politikai élet középpontjába került. Az elnök emlékeztetett az Európai Közösség 56-os határozatára, amely szerint a termőföldeknél érvényesülhet a tőke szabad áramlása. Ugyanakkor az EU azt is rögzíti, hogy a nemzeteknek jogukban áll termőföldvédelmi jogszabályokat alkotniuk. Össze kell tehát fognunk, és megtalálnunk azokat a kritériumokat, amelyek garantálják a hazai földtulajdon védelmét.
( VM Sajtóiroda)
http://www.kormany.hu/download/e/c4/80000/34_2012_VM%20rendelet%20legi%20permetezes.pdf
Tisztelettel meghívok mindenkit
Kecskeméten az Agrárkamara székházában (Kecskemét, Tatársor 6.) 2012. 04. 10-én 17.00 órakor kezdődő tájékoztató előadásra és
Orgoványon a Gazdaszövetkezet székházában (Orgovány, Kölcsey u. 2.) 2012. 04. 12-én 16.00 órakor kezdődő tájékoztató előadásra.
--Témák:
1. 2012. évi egységes területalapú támogatás, kérődző szerkezetátalakítási támogatás, agrárkár-enyhítási rendszer
Előadó: Agócs Bernadett - ÚMVP tanácsadó
2. Aktuális növényvédelmi feladatok
Előadó: Kujáni Lászlóné - növényvédelmi szakmérnök
2012.03.29.
Tájékoztató a katasztrófavédelmi kötelezettségek teljesítéséről.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban Tv.), és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet (továbbiakban R) hatálya az ott meghatározott feltételek szerint kiterjed a mezőgazdasági termelőkre is.
Tv:
„4. § (2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.”
„3.§ 28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).”
R:
„2. § A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a küszöbérték alatti üzemre.”
A mezőgazdasági termelők többsége a veszélyes anyaggal való foglalkozást a termeléshez használt növény védőszer és műtrágya alkalmazásával és esetleg üzemanyag tárolásával valósítja meg, ezért minden termelőnek fel kell mérni az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségét és ennek eredményeként el kell végezni az üzem veszélyességi besorolását.
1.) A veszélyes anyag azonosítása, és mennyiségének meghatározása
A veszélyes üzem azonosításának alapja az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok azonosítása és mennyisége. Az azonosítás során a veszélyes anyagok, keverékek vagy készítmények (továbbiakban: veszélyes anyagok) előfordulását és mennyiségét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy nyersanyagként, termékként, melléktermékként, maradékként, köztes termékként vagy egy baleset során feltételezhetően keletkező anyagként van, vagy lehet jelen az üzem területén. A besorolás tehát független az üzemben folytatott tevékenységtől.
Az R. 1. melléklete részletezi az azonosítás szabályait, illetve meghatározza a szabályozás alá tartozó veszélyes anyagok körét. Ha a mellékletben szereplő anyaglista alapján a termék nem azonosítható, akkor azt kell vizsgálni, hogy az üzemben jelenlévő anyag a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) hatálya alá tartozik-e. Ha igen az üzemazonosításnál annak mennyiségét figyelembe kell venni, ha nem, az adott anyag nem tekinthető veszélyesnek.
Ha veszélyesnek minősül egy, vagy több anyag, meg kell határozni, annak a telephelyen egyidejűleg jelenlévő maximális mennyiségét. Maximális mennyiségként nem az aktuális, hanem az üzemben, évközben előforduló legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni.
Ha az üzemben egyidejűleg jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége nem éri el az alsó küszöbérték egy negyedét az üzem nem tekinthető veszélyes üzemnek. A veszélyes anyagokról szóló nyilvántartásokat (beszerzési számla, készletnyilvántartás) és a számítás dokumentumait meg kell őrizni, de nem kell veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet benyújtani. Ez esetben a termelőnek további teendője nincsen. Az üzem veszélyességi besorolását alátámasztó iratokat a katasztrófavédelmi hatóság bármikor ellenőrizheti.
2.) Az üzemazonosítás
Az azonosítási folyamat második lépése az üzem azonosítása, amelyet az R. 1. melléklete szerint kell elvégezni. E szerint a veszélyes anyagoknak két küszöbértéke van, alsó és felső küszöbérték, az R. 1. § 1. 2. pontban foglaltak szerint. A veszélyes anyagok mennyiségét egy adott üzemen belül azonban nem csupán az egyes veszélyes anyagokra külön-külön (a hozzájuk rendelt küszöbértékekhez viszonyítva), hanem összességében is meg kell vizsgálni. Erre szolgál az R. 1. mellékletében részletezett összegzési szabály.
Az üzemazonosításhoz a tv. 3. § 14. pontja meghatározza a küszöbérték alatti üzem fogalmát is.
„14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.”
Ha az üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége meghaladja az alsó küszöbérték negyedét, a küszöbérték alatti üzem azonosítását is el kell végezni. Az azonosításban az R. 33. § (1) bekezdés szerint kell eljárni, és ezeknek az üzemeknek katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet kell benyújtani a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz.
A kérelmet 2012. március 31-ig kell benyújtani az üzem jellegére való tekintet nélkül, őstermelőnek, családi gazdálkodónak, gazdálkodó szervezetnek egyaránt. A katasztrófavédelmi engedély benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az R. 10. § (3) bekezdés d) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetését is, melynek összege 100.000 Ft az 51/2011. (XII.21.) BM rendelet 1. számú melléklet 10. pontja értelmében.
A családi gazdálkodók, ha nem egy helyen tárolják az anyagokat, (Pl. központi raktár) hanem a gazdaság tagjai által rendelkezésre bocsátott több telephelyen van veszélyes anyag, akkor minden telephelyen el kell végezni a veszélyes anyagok mennyiségének felmérését. Ha a veszélyes anyagok mennyisége nem haladja meg az alsó küszöbérték negyedét, nem kell a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha csak egy helyen is a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a Tv. 3. § 14. pontban írt alsó küszöbérték negyedét, el kell végezni az üzemazonosítást és a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet be kell nyújtani. Az üzemazonosítást a családi gazdaság vezetőjének kell elvégezni egyszer, nem tagonként és az engedély iránti kérelmet is neki kell benyújtani.
3.) Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség
A Tv. 79. § (1) bekezdés a), b) pontja értelmében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek, és a veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetni.
Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodásával összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. {1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont}
Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja értelmében (a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély). A mezőgazdasági őstermelő nem gazdálkodó szervezet.
3.1.) A fentiek figyelembevételével az őstermelőknek, és azoknak a családi gazdálkodóknak, akik őstermelőként végzik a tevékenységüket, nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. Azon családi gazdálkodónak, aki tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, hozzájárulás fizetési kötelezettsége van.
3.2.) A Tv. 79. § (2) bekezdés d) pontja értelmében nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni akkor sem, ha üzemeltető, vagy gazdálkodó szervezet tárgyévet megelőző éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg.
Külön felhívjuk a figyelmet, hogy azoknak a termelőknek, akik sem a 3.1.) sem a 3.2.) pontokba nem tartoznak, hozzájárulás fizetési kötelezettségük van. (Ez azokra a termelőkre is vonatkozik, ahol a veszélyes anyagok jelenléte az üzemben nem éri el az alsó küszöbérték egynegyedét.)
3.3.) Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek fizetési kötelezettségük nincs, nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére vonatkozó bejelentést sem tenni.
3.4.) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelőknek a 79. § (1) bekezdésben b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetként, ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdésében írt összegben kell a hozzájárulást megfizetni, vagyis a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a a fizetendő díj mértéke.
3.5.) A katasztrófavédelmi fizetési kötelezettség bejelentését 2012. március 31-ig az „Adatlap a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentéshez” nevű adatlapon kell megtenni, a 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet értelmében. A kötelezett ugyanezen kormányrendelet 2. § (1) bekezdés szerint tárgyév június 30-ig fizeti meg a hozzájárulás összegének 40%-át (előleg). Az előleg befizetését követő fennmaradó összeget tárgyév december 31-ig kell a kötelezettnek megfizetni 2. § (2) bekezdés alapján.
3.6.) A katasztrófavédelmi kötelezettségek elmulasztását a hatóság bünteti, a szankciók részletezését a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.12.) kormányrendelet tartalmazza.
Irányadó jogszabályok;
Törvény:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140504.568002
Rendeletek:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140993.570194
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143128.579178
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140880.569608
Forrás: Agrárkamara
Válasz #274. hozzászólásra Hasonlót gondolok én is!
Válasz #273. hozzászólásra
nekem a kompenzációsnál, nem ennyire egyértelmű.
Ugye kompnak azért van létjogosultsága mert az áfakörön kivüli termelő, nem tudja az áfát a kiadása után visszaigényelni,
tehát az fura lenne,hogy a kiadása bruttóban történne a bevétele viszont csak nettóba keletkezne
sajnos érinti a kompenzációs felárat is ,annyival csökken az árbevétel
Válasz #271. hozzászólásra
A fordított ÁFA NEM bevezetésénél csak egy rosszabbat tudok elképzelni, még pedig a fordított ÁFA RÉSZLEGES bevezetését!! Ettől így semmivel sem lesz átláthatóbb az ÁFA rendszer. Tévedések elkerülése végett én támogatom a fordított ÁFÁT, de csak teljeskörűen és következetesen megvalósítva tartom hasznosnak! Arról nem is beszélve, hogy miért az adóév közepén kell ilyet meglépni? Bőven elég lenne a következő adóévtől, vagy ha már ragaszkodunk az évközbeni váltáshoz akkor csak lehetőség legyen ne pedig kötelezettség! Jóval rugalmasabb és zökkenő mentesebb lehetne az átállás!