Hirdetés
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
67 hozzászólás
Válasz Belizár #63. hozzászólásáraOsztatlan közös tulajdon egy ingatlan. Egy ingatlanon belül nincs másik ingatlan, csak alrészlet.
Válasz Belizár #65. hozzászólásáraAkkor igen.
Igen
Válasz Belizár #63. hozzászólásáraugyanaz a hrsz?
Osztatlan közösben van egy beépítetlen terület besorolású ingatlan. Be lehet kebelezni?
" Az ingatlanban az osztatlan közös tulajdon megszüntetését megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel,"
ezt hogy értelmezik a gyakorlatban, ha adott ingatlan fele az enyém, akkor a másik felét bekebelezéssel megszerezhetem akkor is, ha nem vagyok benne 3 éve? hszen a megszerzett tulajdoni hányad nem haladja meg a meglévőt, fele megvan, és a másik felét szerezném meg. összesen fél hektár.
Hát nem fogod megkapni a levelet mert vissza utasította a citromail. Akkor keresnélek itt
Válasz D-Csaba #25. hozzászólásáraÍrtam privátot ,a megadott cimre
Válasz Balu21 #57. hozzászólásáraAki megbíz ezzel a feladattal, annak meg tudom oldani.
Válasz Balu21 #57. hozzászólásáraNemtudom fejből hogy melyik alcím szerinti megosztás mit takar, de miért baj az ha külön helyrajzi számra kerülnek a megszüntetés után? Biztos lehet olyat is csinálni hogy két szomszédos földet egyesíteni, és akkor új helyrajzi számot kap. ( Mint telek megosztáskor, csak akkor ha egy ingatlanbol kialakítanak három újat, akkor mindegyik új számot kap egy /-lal, csak fordítva.) Ha csak nem kizáró ok az hogy így osztatlan jön létre újra, mert 1/2-1/2 arányban lesznek tulajdonosai. De ajándékozni is lehet tulajdonrészt, nem csak az egészet. Bár ez csak ötletelés.
Válasz D-Csaba #55. hozzászólásáraAzt szeretném még kérdezni, hogy találkoztál-e olyannal, hogy férj és feleség a két nagy tulajdonos a szántóban, akik egyenként elérik az 1 ha-t, a többi 4-5 tulajdonos 1-2 ezer négyzetméteres. 3. alcím szerinti bekebelezést lehet-e ilyen feltételekkel csinálni úgy, hogy pl. a férj bekebelezi az összes kicsit és ketten maradnak a feleségével? Úgy olvasom a törvényből, hogy nem lehet, mert a végén nem 1/1 alakul ki. Értem, hogy itt elvileg kialakítható a két területi minimumot elérő új hrsz, azaz 2. alcím szerint megoszthatnák, de a házaspár nem akar külön hrsz-ra kerülni. De közben meg az sem jó megoldás, hogy a férj bekebelezi a feleségét.
Mit lehet ilyenkor tenni? Tudom, hogy meg lehetne venni a kicsik tulajdoni hányadát, de van köztük fel nem lelhető/elhunyt is, meg hát egy adásvételhez szerződni kell, meg hosszabb idő...stb.
Válasz D-Csaba #55. hozzászólásáraKöszönöm a válaszod
Válasz Balu21 #51. hozzászólásáraA liciteket a kezdeményező tulajdonostársnak kell megküldeni. Ez azt jelenti, hogy ha több tulajdonostárs licitál, azok nem ismerik egymás ajánlatát, vagyis ez egy nem nyilvános licit. Az, hogy a licit mikor fejeződik be, az a kezdeményező tulajdonostárson múlik. Ha kezdeményező tulajdonostárs csak a legvégén száll ki, amikor már csak ketten maradtak, akkor a licit lezárult szerintem.
Viszont előfordulhat, hogy akkor száll ki, amikor még a licit többszereplős. Ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevőnek kell átadni a dokumentumokat, és neki kell folytatni a licitet mindaddig amíg az megint kétszereplőssé nem válik, és a kettő közül az egyik föladja. Előfordulhat, hogy ez többször megtörténik, mire a végén valóban csak egy marad.
És igen, lehet, hogy azok a tulajdonostársak, akik nem vettek részt a "játékban" sokkal több pénzt kapnak a tulajdoni hányadukért. Ők ezt onnan fogják megtudni, hogy ha meghatározták, hogyan kérik az ellenérték kifizetését, akkor nagyobb összeg érkezik számukra, mint ami az értesítő levélben szerepelt.
Aki nem nyilatkozott arról, hogyan kéri az ellenértéket, annak bírósági letétbe kerül. Ami egy macerás eljárás. De ugyan ilyen macerás onnan megszerezni a pénzt. Ezért aki elfogadja az eredeti ajánlatot, az inkább 30 napon belül nyilatkozzon arról, hogyan kéri a kifizetést.
Egyébként ebben az eljárásban is sok a homályos pont, ami megint azt fogja eredményezni, hogy egymástól eltérő földhivatali gyakorlatok alakulnak ki.
Válasz Balu21 #53. hozzászólásáraPedig egy nagyon okos milliárdos már kifejtette a fórumon, hogy az ügyvédek mindenhez is jobban értenek......
Válasz D-Csaba #52. hozzászólásáraNem foglalkozok vele és ügyvéd sem vagyok. Családom érintett földügyekben és osztatlan közösben, én vállaltam, hogy beleásom magam. Több ügyvéd ismerősöm van, akikkel szoktunk ezekről beszélgetni, de úgy látom, hogy kevés látja át a témát. A földhivataloknál meg elég kevés eljárás indult és ők sem tudnak gyakorlatias válaszokat adni. Üdv
Válasz Balu21 #51. hozzászólásáraMajd este.
De egy kérdésem lenne. Gondolom te is foglalkozol az osztatlanok megszüntetésével. Mint ügyvéd, vagy mint "amatőr"
Válasz D-Csaba #50. hozzászólásáraSzia a végén azt írtad: "az eddig keletkezett dokumentumokat át kell adnia a legmagasabb ajánlatot tevő tulajdonostárs részére. De még ezzel sincs vége. Ennek a tulajdonostársnak ismét el kell indítania a licitet. "
A rendeletben az van, hogy: "Az okiratokat és nyilatkozatokat a (7) bekezdésben foglaltak alapján átvevő tulajdonostárs (a továbbiakban: átvevő tulajdonostárs) az okiratok és nyilatkozatok kézhezvételét követő 15 napon belül köteles értesíteni a többi érvényes ellenajánlatot tett tulajdonostársat a legmagasabb érvényes ajánlat összegéről."
Tegyük fel, hogy A-B-C-D tulajdonostársak szálltak be a licitbe, úgy, hogy "A" indította az egészet. Egy idő után C és D kiszálltak különböző összegeknél. A végén "B" ajánlatára "A" már nemet mondott, azaz "B" részére át kell adnia minden iratot. Ezután B tájékoztatja C-t és D-t, hogy ő a nyertes X Ft összeggel. Miért indul ezzel újra a licit? C és D miért kapja meg a jogot, hogy a korábbi "kiszállójuk" ellenére újra ajánlatot tehessenek? Ráadásul a rendelet "érvényes ellenajánlatot tevő" tulajdonostársak értesítését írja elő, akkor ezek közé "A" nem is számít bele, csak akkor, ha az első ellenajánlatra még ő is tett ellenajánlatot? És ha nem tett, akkor ő nem szállhat be újra? Nekem ez nem világos, azt gondoltam, hogy egy licitálás van és annak a nyertesének tájékoztatni kell minden korábbi licitálót, hiszen mindenki különböző összeghatárnál szállt ki, így senki nem tudhatja, hogy mennyi is lett a végösszeg. Azt sem értem, hogy azok, akik egyből elfogadták "A" eredeti ajánlatát, ők honnan fogják megtudni, hogy végül nem annyi lett a rájuk eső rész, ha őket nem kell tájékoztatni erről senkinek? Csak a végén éri őket egy kellemes meglepetés, hogy nem 200e, hanem 400e Ft érkezik a számlájukra?
Előre is köszönöm a választ. Üdv
És akkor most tegyük rendbe a "kemény legény" agymenését.
Ha az osztatlan közös tulajdon felszámolása a 3. alcím szerint történik, akkor a Vhr. részletesen szabályozza - szemben a 2. alcím szerinti eljárással - az értesítő levél tartalmát.
A bekebelezést megindító tulajdonostársnak ki kell számolni a minimum ellenértéket a teljes földrészletre vonatkozóan. Utána el kell döntenie, ő mennyit ajánl. Ez az ajánlat nem lehet kevesebb, mint a minimum ellenérték. Több viszont lehet. Ezeket az ellenértékeket közölni kell a tulajdonostársakkal.
Továbbá közölni kell, hogy 30 napon belül milyen nyilatkozatokat tehetnek a tulajdonostársak (Vhr. 31. § (2) bekezdés)
Az értesített tulajdonostárs előtt több lehetőség áll
-elfogadja az ajánlott ellenértéket, és meghatározza annak kifizetési módját. Ha nem, akkor az bírósági letétbe kerül.
-nem fogadja el az ajánlott ellenértéket, és értékbecslési szakvéleményt kér. Ha ez a szakvélemény 20%-al meghaladja az ajánlott ellenértéket, akkor a szakvélemény költségét a bekebelezést indító tulajdonostárs fizet. (ha akarja)
-nyilatkozhat úgy, hogy véleménye szerint a legalacsonyabb minőségi osztályú területen az ő tulajdoni hányada eléri a minimum területi mértéket. Ezt több tulajdonostárs közösen is megteheti, ha így osztatlanban maradva szintén elérik a minimum területi mértéket. Ebben az esetben a bekebelezési eljárást meg kell szüntetni. Ez azonban csak akkor kivitelezhető, ha a kiindulási földrészlet térmértéke pl. szántó esetében több mint 2 ha.
-és végül bármely tulajdonostárs beindíthatja a licitet. Ha 30 napon belül jelzi, hogy neki is szándékában áll bekebelezni a teljes földrészletet, akkor ellenajánlatot kell tennie. Ennek az ajánlatnak legalább 10%-al meg kell haladnia a bekebelezést kezdeményező tulajdonostárs ajánlatát. Ilyen ajánlatot több tulajdonostárs is tehet. A bekebelezést indító tulajdonostársnak 15 napja van arra, hogy eldöntse, beszáll-é a licitbe. Ha igen új ajánlatokat kell tennie. A korábban ellenajánlatot tett tulajdonostársnak szintén 15 napja van arra, hogy folytassa a licitet 10%-kal emelve a tétet. Ez addig tart, amíg a végén csak egy marad mint a hegylakóban.
De ezzel még nincs vége. Mert ha a legmagasabb ajánlat nem a bekebelezést megindító tulajdonostársé, akkor neki az eddig keletkezett dokumentumokat át kell adnia a legmagasabb ajánlatot tevő tulajdonostárs részére. De még ezzel sincs vége. Ennek a tulajdonostársnak ismét el kell indítania a licitet. Ebben az esetben viszont már csak azoknak a tulajdonostársaknak kell elküldenie az ajánlatát, akik részt vettek a licitben. Mert abba menet közben nem lehet beszállni.
Természetesen a 3. alcím szerinti eljárást csak az a tulajdonostárs indíthatja meg, és csak az jogosult licitálni, aki megfelel a Törvény 17. § (1) bekezdésben szabott feltételeknek.
Érthető? Nem? Ezzel nem vagytok egyedül.............
Válasz termelo #36. hozzászólásáraAz attól függ, hogy a földhivatal a megosztás tényfeljegyzését hogyan rögzítette. Van náluk ezzel kapcsolatban zűrzavar. Ha először széljegyként följegyezte - mert ez a helyes eljárás- és az adásvételi szerződést utána nyújtották be, akkor ez utóbbi "parkolópályára" kerül. Ha sikeresen lezárod a megosztást, akkor az adásvételt már nem tudják lebonyolítani.
Ha a 2. alcím szerinti megosztást csinálod, akkor annak keretéban is van lehetőséged a tulajdonostársaktól vásárolni. Ennek az az óriási előnye, hogy itt az ár alku kérdése, nincs elővásárlási jog, kifüggesztés, stb.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-20 15:09:53
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-20 15:09:57
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-20 15:10:00
Válasz Pont #44. hozzászólásáraAKKOR HOGY TE IS ÉRTSD:
INGATLAN EGYETLEN TULAJDONOSTÁRS TULAJDONBA VÉTELE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSÉRŐL BESZÉLEK!
Válasz Matyi50 #43. hozzászólásáraNem minimális árról volt szó, utoljára idézlek :
"Csak értékbecslési szakvéleménnyel lehet magasabb ellenajánlatot tenni"
Ellenajánlatkor nem kell, nem is lehet értékbecslést kérni, az ellenajánlat lényege, hogy magasabb mint a megajánlott addigi (akár értékbecsléssel alátámasztott ár) Nem igazíthatják mindig a licitáláshoz az értékbecslést.
Ha ennyiből nem látod be a tévedésed akkor én már tovább nem tudok rajtad segíteni, részemről lezárva.
Válasz Pont #42. hozzászólásáraNincs "maszek" becslés! A minimális árat szántónál és erdőnél is külön értékbecslési mellékletben meghatározott árakon ,ez alapján számított módon lehet megtenni,ha ezzel nem ért egyet valaki=kevesli,azt értékbecslővel kell meghatároztatnia és ezt igazolnia kell! Ennyi a képlet!
Válasz Matyi50 #41. hozzászólására"Csak értékbecslési szakvéleménnyel lehet magasabb ellenajánlatot tenni"
Azt írtad "szakvéleménnyel" ez azért mifelénk hivatalos értékbecslőt jelent nem a bekebelező tulajdonostárs maszek becslését.
Válasz Pont #39. hozzászólásáraA bekebelező ajánlata is értékbecslési ajánlat . Hiszen a bekebelezendő terület általa / értékbecslési táblázat által meghatározott értékét ajánlja fel a bekebelezettnek.
Ha ezzel nem ért egyet a bekebelezett,akkor szakvéleményt készíttethet és ezt igazolnia kell.
Szerintem meg ez van leírva a jogszabályhelyben elég egyértelműen. Azt hogy veletek a szakértő kartács eddig mást akart elhitetni,az egy másik dolog...
Válasz Matyi50 #38. hozzászólásáraSzia! Nem az van, hogy amit írtál a 32. § (1) az arra vonatkozik, ha nem ért egyet a megajánlott összeggel (azaz kevesli), de nem akarja ő megvenni az egészet, azaz nem tenne +10%-os ellenajánlatot. Ilyenkor kell szakértői értékbecslést kezdeményeznie.
A licit (ellenajánlat) az a 32. § (2) és (3)-ban van, amikor a megkeresett tulajdonostárs azt mondja, hogy ő szeretne bekebelezni, ilyenkor 10 %-kal feljebb kell srófolnia az árat. Erre a (3) bekezdés szerint az eredeti kérelmező is tehet ellenajánlatot. Ráadásul az (5) bekezdés meg azt mondja, hogy addig kell ezt így csinálni, míg végül nincs több ellenajánlat. A legmagasabb licit győz. A (2)-(5) bekezdésekben nincs szó értékbecslésről. Az szerintem csak akkor jön be, ha valaki azt érzi, hogy átverik, de ő nem akar bekebelezni, csak normális árat szeretne a tulajdoni hányadáért kapni. Ha rálicitál az eredeti ajánlatra, ahhoz nem kell értékbecslő. Merthogy ha egy értékbecslő kimondja, hogy az egész ingatlan 1,5 millió Ft-ot ér, akkor onnantól kezdve nem lehetne licitálni? Csak az 1,5 millió Ft-os plafonig? Nem hiszem. Amúgy én még csak licitről hallottam a gyakorlatban ügyvédektől, pár ezer m2-es hányadok miatt nem fognak az emberek tökölni értékbecslővel. Lehet, hogy ez csak azért került bele a törvénybe, hogy a nagyon pofátlan alacsony árakkal szemben legyen valami visszatartó erő, meg hogy a bekebelezettek ne mondhassák utólag, hogy nem is volt lehetőségük ellentmondani.
Válasz Matyi50 #38. hozzászólásáraSzerintem valamit keversz. Ellenajánlathoz nem kell értékbecslés, ha nekem megér 20%-al többet mint az eredeti ajánlatban volt akármekkora ajánlatot tehetek, de csak az egész területre. Itt jön a képbe, ha közben olyan aki el akarja adni a részét, de nem fogadja el az ajánlatot, neki kell szakvélemény ami ha tényleg magasabb akkor azt kellene elfogadni, de egyrészt egy másik tulajdonostárs is kérhetett szakvéleményt ami lehet más összegről szólt, időközben aki meg megvenné magasabb ajánlattal, az már lehet nem is éri el a kötelező 20%-ot....
Válasz Pont #37. hozzászólásáraCsak értékbecslési szakvéleménnyel lehet magasabb ellenajánlatot tenni, tehát amolyan szabad hasraütős licit nem lehetséges ,mert abból végeláthatatlan káosz és verekedés lesz!
32. § (1) Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben szereplő ellenértéket elfogadja, vagy - ha az értékbecslési ajánlattal nem ért egyet - igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte.
Válasz D-Csaba #34. hozzászólására"Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy a 3. alcímnél egy értékbecslési szakvélemény minden bekebelezettre kiterjed. "
Arra azért kíváncsi lennék, ha pl. 10 tulajdonos van, ha többen kérnek szakvéleményt, mi van, ha más valaki meg licitbe kezd, milyen árral licitáljon, ha közben meg változnak akár tulajdonrészekként az árak?
Válasz D-Csaba #34. hozzászólásáraHali!
Azt szeretném megkérdezni, hogy osztókód igénylése közben a területre érkezett adásvételi kifüggesztés esetén mi fog történni?
Az osztókód ki lett kérve "elbírálás" alatt van a földhivatal még ezért nem adta ki....
Nagyon fontos lenne mert ha 6-8 hónapig nem tudok bekebelezni akkor ez idő alatt inkább az 1 hektár fölötti területtel rendelkező társtulajdonosoktól vásárolnék...
Előre is köszi!
Válasz D-Csaba #34. hozzászólásáraKöszönöm a tanácsaidat.
Válasz Balu21 #33. hozzászólásáraÜdv!
Megpróbálom érthetően elmondani az én álláspontomat. Általánosságban azt tudom mondani, ebben a témában sincs egységes földhivatali jogértelmezés. Én ezért szoktam mindig azzal kezdeni, hogy először egyeztetek az illetékes földhivatal osztályvezetőjével.
1). A 2. alcím esetében nincs konkrét jogszabályi meghatározás arra, mit kell tartalmazni a tulajdonostársaknak küldött értesítőlevélnek. Miután én megbízási szerződéssel dolgozom, ezért az, hogy az elvárt minimumokon kívül mi kerüljön az értesítő levélbe, azt a megbízóm dönti el. Az esetek többségében nem írom bele konkrét jogszabályi helyeket, legfeljebb azt, ha valaki élni akar a jogszabály által biztosított lehetőségek valamelyikével, az jelezze.
Eddig egyetlen földhivatal sem kifogásolta ezt.
2) Ez az én jogértelmezésem. Mivel még nem fordult elő ilyen, így ez csak elmélet. Én mindig azon az állásponton vagyok, egy jogszabály nem magyar irodalom érettségi tétel, ahol mindenki találgathat, mire gondolt a költő.
A törvény nem mondja ki, hogy ha valamely tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlattal, és értékbecslést kér, akkor az a többi bekebelezett tulajdonostársra is érvényes.
3) Miután ez a dolog még nagyon friss, így erre nincs konkrét válasz. Az én tapasztalatom az, ha eléggé meggyőzően tudsz érvelni, akkor a földhivatalok meggyőzhetőek. Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy a 3. alcímnél egy értékbecslési szakvélemény minden bekebelezettre kiterjed. Az ok egyszerű. Minden tulajdonostárs csak saját nevében tehet jognyilatkozatot, másokéban nem, kivéve ha ara fölhatalmazzák. Ebből logikusan következik, hogy egy ilyen jognyilatkozat csak azt azt megtevőre nézve vált ki joghatást. Jogszabályt nem értelmezünk kiterjesztően.
4) A 2. alcím szerinti megosztásra akkor van lehetőség, ha kialakítható legalább két, a területi minimumot elérő önálló ingatlan az osztóprogrammal. Ennek alapfeltéttele, hogy a kiindulási "pont" mondjuk szántő esetében nagyobb legyen 2 ha-nál. Az osztatlan közös tulajdon felszámolását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti.
Mondok példát. 5 ha-os földrészlet, 5 tulajdonostárs, az egyiknek van 3 ha tulajdoni hányada a többi nem éri el a minimumot. Alapesetben 3. alcím szerinti bekebelezés, amelyet bármely tulajdonostárs megindíthat. De. a "kicsik" közül bárki megindíthatja 2. alcím szerinti megosztást is. Akár úgy, hogy ő kebelezi be a többi "kicsit", akár úgy hogy a kicsik osztatlanban maradnak, így megvan az elvárt területi mértékük.
Ehhez egy dolog kell. A 3 ha-os tulajdonostárs hozzájárulása. Mert nélküle nincs meg a többség.
Az osztatlan felszámolását szabályozó törvény rengeteg lehetőséget biztosít. Nem arról szól a történet, hogy csak a nagyok nyerhetnek. Ami kétségtelen, hogy aki kezdeményez, az helyzeti előnyben van.
5) A 2. alcímnél nincs 10%. Akár 1 Ft-al is lehet többet ajánlani. ÉS igen, nem egy tulajdonostársnak kell bekebelezni az összes "kicsit". Van egy minimum érték, és van egy ajánlat. Az sincs a törvényben, hogy minden bekebelezett tulajdonostársnak egyforma ajánlatot kell tenni. Az ajánlat nem lehet kevesebb az NFK honlapján meghatározott mértéknél, de afölött nem kell azonosnak lenni minden esetben. Ez alól van kivétel. Meg lehet ugyan is egyezni bármely más tulajdonostárssal, és meg lehet venni a tulajdoni hányadát, akár több mint a minimum, akár kevesebb. Itt viszont az ár egyezség kérdése.
6) Ha kialakítható legalább két önálló ingatlan, akkor a 2. alcím szerint kell eljárni. Ebben az eljárásban, mint fentebb írtam, lehet vásárolni is.
7) Az osztatlan felszámolása során nincs jelentősége sem a művelési iránynak, sem a használati rendnek. Akié a többség az dönt arról, honnan, milyen irányban induljon a megosztás. Az is előfordulhat, hogy ha van mondjuk egy földrészlet amely szántó, illetve legelő alrészletekből áll, aki korábban a használati rendben szántót művelt, most legelőt kap.
Az osztóprogram egyébként faék egyszerűségű. Csak egyenes vonalakkal dolgozik.
Válasz D-Csaba #22. hozzászólásáraSzia!
Összeírtam pár kérdést, ami a környezetemben felmerült osztatlan közös megszüntetése kapcsán, ha időd engedi, megtennéd, hogy elmondod a véleményedet? Hosszú lett, bocs.
1) A 2. alcím szerinti megosztásnál a tulajdonostársaknak írt levélbe bele szoktad írni a törvény 6. § (4)-ben szereplő lehetőséget, miszerint a minimumot el nem érők összeállhatnak közösbe és akkor már elérik, azaz nem lesznek bekebelezve, hanem kimérhető lesz? Nincs erre kötelező előírás, de az ismerős ügyvédek tartanak attól, hogy, ha nem írják bele a levélbe, akkor utólag az a vád érheti őket, hogy nem adták meg a tájékoztatást teljes körűen.
2) Van egy 2. alcím szerint megosztható föld, 10 tulajdonossal, én vagyok az egyik, írok a többi 9-nek, akik közül mondjuk 7 nem éri el a területi minimumot. Teszek egy ajánlatot 1 millió Ft/ha-ra, a 7-ből 6 visszaír, hogy oké, 1 pedig azt mondja, hogy ő csináltat egy szakvéleményt, ami kihozza, hogy 1,5 millió/ha. Erre azt írtad, hogy ilyenkor csak az ő tulajdoni hányadát kell azon az áron bekebelezni. Ezt a földhivatal simán elfogadja, nem mondják azt, hogy a szakvélemény kihat az egész táblára? Csak a 3. alcím szerinti 1/1-es bekebelezésnél van úgy, hogy kihat az egészre a szakvélemény? És ezt tudják a földhivatalok?
3) Az előzőhöz: Tegyük fel, hogy senki nem éri el minimumot, tehát 3. alcím lesz, a rajtam kívüli 9 tulajdonostárs közül 8 elfogadja az X Ft-os ajánlatomat, 1 pedig kér szakvéleményt. Ha a többi 9-nek mégis az általuk megismert és elfogadott összeget fizetem és ennek igazolását benyújtom a földhivatalhoz, akkor a 9. által kért szakvéleményre tekintettel a földhivatal azt fogja mondani, hogy elutasítja, ha nem egészítem ki a bekebelezési összeget? Hol van az leírva, hogy a 2. alcímnél ezt nem teszi meg a földhivatal, a 3. alcímnél viszont igen? Ráadásul mi van akkor, ha bírói letétbe teljesítettem ezekből egy párat, akkor a 2. alcímnél elfogadja az "eredeti összeg" letétbe helyezését a földhivatal, de a 3. alcím esetén a szakvéleményre tekintettel meg elvárja a letét összegének felemelését? Ezt így értik és alkalmazzák a földhivatalok?
4) A 2. és 3. alcím szerinti kérelem indítás meg levélírás feltétele-e, hogy alapból elérjem a területi minimumot? Lehet-e azt mondani, hogy a bekebelezendő tulajdoni hányadokkal már elérem, azaz megindíthatom? Azért kérdezem ezt, mert, ha jól tudom, a kicsi, bekebelezési ajánlatot kapó tulajdonostárs válaszolhatja pl. azt, hogy + 10%-ért ő fog bekebelezni másokat, akár a kérelmezőt is. Ugyanezen az elven miért ne lehetne, hogy kicsiként ő indítja meg a megosztási eljárást. Vagy ugyanez a 3. alcímnél is, ott is indíthatja a kicsi a "nagy" irányába.
5) Példa: 10 tulajdonosa van a földnek, a 2. alcímnél írok a 9 tulajdonostársamnak, ezekből 8 nem éri el a minimumot, ketten igen. Nekem mind a 8 visszaír, hogy elfogadja a bekebelezési ajánlatomat, de a másik "nagy" visszaír, hogy ő a 7-8-9. sorszámú tulajdonosok földjeit már használja és azokat + 10 %-os ajánlattal inkább ő kebelezi be. Tegyük fel én ezt elfogadom. Akkor az fog történni, hogy én az 5 tulajdonostársamat az eredeti ajánlatom összegével, a másik nagy tulajdonostárs a többieket meg + 10 %-os összegben fogja bekebelezni?
6) A törvény ezt mondja: "16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba." Jelenti-e azt is ez a mondat, hogy ha kialakítható két minimumot elérő új földrészlet, akkor kötelező a 2. alcím szerinti megosztást alkalmazni? Azaz lehet-e mégis olyat csinálni, hogy pl. a 10 tulajdonosból 8 nem éri el, ketten elérjük a területi minimumot, de én mégsem 2. alcím szerinti eljárást indítok, hanem 3. alcím szerint mindenkinek bekebelező levelet írok. Átpattan-e a labda a 10. tulajdonostárshoz (aki eléri a minimumot), hogy ő mondja azt ki, hogy nem akarja, hogy bekebelezzék. Azaz adott esetben, ha azt válaszolja, hogy oké, bekebelezhetem a 3 hektárját, akkor így a földhivatal el fogja ezt fogadni 3. alcímes eljárásként?
7) Az előző kérdéshez: adott egy szántó, amiben van 3-4-5-6 minőségi osztályú alrészlet is, ebből a 6-os minőségi osztály az egy krumpli formájú, 1,2 ha-os alakzat a tábla közepén. Ha van egy olyan tulajdonostárs, akinek csak a 6-os, leggyengébb szántóból adja ki a minimális 1 ha-t, akkor már nem lehet a 3. alcím szerinti bekebelezést alkalmazni, hiszen kialakítható két, területi minimumot elérő ingatlan? Vagy a józan ész győz, és ha 30 éve É-D irányú parcellák vannak a földben, akkor az ésszerű birtokszerkezet és a művelésre alkalmasság felülírja a 16. § (1)-et?
Remélem érthetőek és köszönöm, ha foglalkozol a válaszadással. Üdv.
Válasz csabahegeszt #30. hozzászólásáraA kőgazdag tulajdonostárssal nem lehet cserélni egy másik területre?
Válasz csabahegeszt #30. hozzászólásáraAz elhunytakét nem tudod megvenni, csak ha póthagyatékolják. De akkor sem biztos, mert lehet olyan örökös, aki nem adja el, vagy akit nem lehet elérni, de kap az örökségből. Ennyi tulajdonostársnál ez egyébként is macerás.
Ezeket a tulajdoni hányadokat csak be tudod kebelezni, mert akkor nincs jelentősége annak, hogy már elhunytak. Ha jól értem ketten vagytok benne, akiknek a tulajdoni hányada 1 ha fölött van. Ebben az esetben megosztható. Ha anyagiak miatt nem tudod bekebelezni a többi tulajdonos társat, akkor társulj ezzel a "kőgazdag" tulajdonostárssal. Osszátok el egymás között a bekebelezéseket, meg a megosztás költségeit is, mert az sem kevés.
Ha csak használni akarod, akkor többlethasználati megállapodást tudsz kötni. Azokkal is akik már nem élnek.
Válasz D-Csaba #28. hozzászólásáraMint már mondtam,hogy anyagiak véget csak apránként tudom megvenni.
Akik már nem élnek olyan 1800-2000nm terület van a nevükön.
Most veszek 1.2hektárt meg belőle.
Igen tul társ is és szomszéd is.
Tudom geny...g amit akarok, de az elhunytakét valahogyan megszerezni.
A hagyaték az csak időpocséklás.
Pláne ha azt se tudom ki az örökös.
Használni igy is én használom egy részét igaz jegyzői igazolással.
Nekem igy is jó lenne csak ha valakinek felmerül a fejében hogy neki van ott valahol egy darab legelője ami lassan 30 éve ,hanem több, hogy ő ott kecskét akar mondjuk fejni.
Na ezeket akarom elkerülni.
Nem sok pénzt adok amúgy érte,mondom nagyon sok a tul társ kb 110 .
Ilyen csiri csuri darabkák.
A nagy darabokat már meg vettem.
Egy társ van benne akinek 1.1 hektár van benne.
De az kőgazdag.
Van is neki minden hiper szuper géppark.
De velem nem ge..skedik.
Válasz Erdőjaro #27. hozzászólásáraEz benne van a pakliban, bár olyannal még nem találkoztam, hogy egy tulajdonostárs pár ezer négyzetméter tulajdoni hányadért szakértői értékbecslést kért volna.
Olyan már volt, hogy megfellebbezte a letéti végzést, és emiatt kicsúszott az ügy a határidőből, újra kellett indítani a megosztási eljárást.
Válasz csabahegeszt #26. hozzászólásáraMég mindig nem értem, mi a problémád.
Osztatlanban tulajdonostárs vagy? Mit akarsz, használni, vagy megvenni? Ha megvenni, akkor azok a tulajdoni hányadok mekkora területek?
Válasz D-Csaba #22. hozzászólásáraKöszi! Még mindig nem "nyugodtam meg" az én felvetésemmel kapcsolatban,hiszen Te is említed,hogy egy tulajdonos egy értékbecslés.
Tudod jól szerintem Te is,hogy a sok alvó tulaj,ilyenkor rögtön elkezd mozgolódni és ő alóla ne vigyék el a földet mindent megtenni. Igaz 25év alatt semmit se tett,de ilyenkor hirtelen fontos lesz a földje,na ezekre gondoltam.
Válasz D-Csaba #25. hozzászólásáraIgaz nem bekebelezés de osztatlan tul.
Ha tudom hogy elhunytak az illetékesek akik tulajok,de szeretném kibérelni tőlük akkor küljem el postán a levelet nekik tértivevényesen?
Vagy küldjem el az adásvételi szándékomat,át úgy sem veszik.
Vagy mi a jó francot lehet csinálni?
Találj már ki valami ami működik, be teszem én ügyvédhez a pénzt letétbe.
Vagy csak a hagyatéki eljárás marad?
A földhívatalba bemegyek és ott bejelentem hogy ezek az emberek elhunytak ,van földjük kérem értesítsenek valami rokonfélét?
Ja, és, hogy a matyika barátomnak is kedvezzek.
Aki szeretné megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, de nem tudja hogyan fogjon hozzá, vagy aki már érintett egy ilyen eljárásban, és nem szeretné hogy bekebelezzék, vagy esetleg ő maga is szívesen szerezne tulajdoni hányadokat, az keressen.
osztatlan@citromail.hu
Válasz én 11 #21. hozzászólásáraMost is van egy ilyen történet.
A földhivatal elutasította a bejegyzési kérelmet egyrészről azért, mert az nem "zöld papíron" lett benyújtva. Ez egyébként minden földhivatal mániája, csak az a gond vele, hogy ez egy téves jogértelmezést. A Foktftv, hatálya alá tartozó osztatlan megszüntetése estén a tulajdonjog átjegyzéséhez nem kell a "zöld papír".
Másrészről hiányoztak aláírások a mellékletekről. De ez nem elutasítási ok, erre hiánypótlási felhívást kell kiadni.
Remélem az ügyvéd ezt tudja rendezni, ha nem megy az észrevétel.
Válasz én 11 #21. hozzászólásáraEz már többször előfordult földhivatalok esetében is.
Elutasították a bejegyzési kérelmet. Mint ügyfél észrevételt tettem, amiben jogszabályi helyeket felhívva elmagyaráztam, miért jogsértő a döntésük. Eddig minden esetben elfogadták az érveimet, visszavonták az elutasító határozatot, és elfogadták a kérelmet.
Válasz Erdőjaro #19. hozzászólásáraA Foktftv. mint már jó párszor elmondtam, két lehetőséget biztosít a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolására.
Az egyik lehetőség, amikor kialakítható két a területi minimumot meghaladó önálló ingatlan. Ez a megosztás, amit a 2. alcím szabályoz.
Ha nem alakítható ki két ilyen önálló ingatlan, akkor a teljes földrészletet egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonába. Ezt nevezzük bekebelezésnek, amit a 3. alcím szabályoz.
Kezdjük ez utóbbival.
A 3. alcím szerinti eljárás során a Vhr. konkrétan szabályozza az eljárást, meghatározza, a kezdeményező tulajdonostárs által küldött értesítőlevelek minimum tartalmi követelményét, illetve határidőt is meghatároz, 30 napot. A kezdeményező tulajdonostársnak az értesítő levélben többek között fel kell hívni a tulajdonostársak figyelmét egyrészről arra, hogy ha valamely tulajdonostárs az általa ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt kérhet, másrészről arra, hogy 30 napon belül bármely tulajdonostárs jelezheti a bekebelezési szándékát. Ebben meg kell határozni az általa ajánlott ellenértéket, amely nem lehet kevesebb, mint a kezdeményező tulajdonostárs által tett ajánlat+10%. Ezt hívjuk licitnek.
Ami a licit, illetve az értékbecslési szakvélemény között különbség, hogy aki licitál, annak vételi szándéka van. Aki értékbecslési szakvéleményt kér, annak nincs, az csak az ajánlott ellenértékkel nem ért egyet.
Miután itt a teljes földrészletre kell ajánlatot tenni, így akár szakvélemény, akár licit, az minden bekebelezett tulajdonostársra egyformán kihat, hiszen mindenki a magasabb áron meghatározott, az abból számolt ellenértéket kapja meg.
Értékbecslési szakvéleményt bármely tulajdonostárs kérhet. Ha több ilyen van, akkor a legmagasabb értéket meghatározót kell figyelembe venni. De erre csak egyszer van lehetőség.
A licit estében a történet addig folytatódik, amíg a végén csak egy marad, mint a hegylakóban. Ez lehet egy hosszú folyamat is, függetlenül attól, hogy az ajánlatokra már csak 15 napot ad a rendelet.
A dologban azért van egy csavar. Mert ha egy, vagy több tulajdonostárs értékbecslési ajánlatot kér - mondjuk én még ilyennel nem találkoztam -, de közben más tulajdonostársak viszont licitálnak, akkor előfordulhat, hogy a licit végén már magasabb összeg áll, mint a legmagasabb értékbecslési ár. Vagyis fölösleges pénzkidobás volt a szakértői becslés kérése.
A 2. alcím szerinti megosztás egy teljesen más tészta. Itt a jogalkotó gyakorlatilag semmilyen feltételt nem szabott a folyamat lebonyolítására. Úgy is mondhatnám, az a király, aki megindítja a megosztást. Itt nincs megszabva, minek kell szerepelni az értesítőlevélben, nincs határidő meghatározva. Gyakorlatilag a kezdeményező tulajdonostárs határozza meg mire hívja fel a tulajdonostársak figyelmét. Ha semmire, akkor az is elfogadható.
- Én 15 napot szoktam adni arra, hogy a tulajdonostársak bármilyen észrevételt tehessenek. Egyrészről így tisztességes, másrészről egy esetleges későbbi per esetében ezt a határidőt a bíróságot már elfogadják-
Ez többek között azt is jelenti, hogy itt is be kell kebelezni valakinek azokat a tulajdoni hányadokat, amelyek nem érik el a területi minimum értéket - természetesen ez alól meg lehet menekülni - de ha valaki nem ért egyet az ajánlott ellenértékkel, de a megadott 15 napon belül nem nyújt be például értékbecslési szakvéleményt, akkor később az már nem bír relevanciával.
Megjegyzem, a megosztás esetében egy ilyen szakvéleményben meghatározott érték csak a szakvéleményt kérő tulajdonostárs esetében bír relevanciával. Vagyis csak neki kell az ebben meghatározott áron kifizetni a tulajdoni hányadáért járó ellenértéket, a többi tulajdonostársnak nem.
Ugyan így gyakorlatilag kivitelezhetetlen a licit is. A jogszabály ugyan is ennek menetét sem szabályozza. Tehát tehet egy másik tulajdonostárs magasabb bekebelezési ajánlatot, de miután itt nincs meghatározva a licitálás folyamata, sem a mértéke, így a kezdeményező tulajdonostárs erre rátesz 1 forintot, és így zárja le a megosztást, akkor övé a bekebelezhető tulajdoni hányad/hányadok. Persze lehet egyeztető tárgyalást tartani, ahol a licitet is le lehet bonyolítani, de ez nem kötelező. Ezért mondom azt, a megosztást kezdeményező a király, főleg ha már eleve megvan a többsége.
Válasz Erdőjaro #19. hozzászólásáraÉn ezidáig csak korrekt válaszokat olvastam tőle,amiket később ügyvédek is megerősittetek .Volt ügyvéd aki utána kellet nézzen annak amit D-Csaba mondott és csodálkozva jelezte Csabának igaza volt.
Válasz Erdőjaro #19. hozzászólásáraNagyon sok a munkám - hál' Istennek - de megiszom a teám, aztán a kávém, és megpróbálom röviden összefoglalni...
Válasz D-Csaba #18. hozzászólásáraÉn továbbra is várom a józan válaszod a témában!
Válasz Matyi50 #15. hozzászólásáraAz én jogértelmezésem alapja a józan ész.
A te jogértelmezéseid alapja a .....
Moderátor által módosítva: 2023-02-13 07:25:33