Hirdetés
Fórum
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó vetőmag új
- Öko gazdálkodás új
- Zetor traktorok új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica vetőmagok új
- Hagyományos, paraszti ismeretek. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Ipari kendermag termesztése új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Ilyen fejlesztésre költötték el a 183,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást
Céljuk a modern üzleti és termelési kihívásokhoz történő alkalmazkodás volt.
Hirdetés
1078 hozzászólás
Válasz #527. hozzászólásra
de azt felesleges hanntorgatni ugyanis semmilyen ráhatással nembír lenni még ez a Mikó úr sem...
Válasz #526. hozzászólásra
őnmagábban kevés !!!!!!az időjárás mindig döntő!!
Szerintem az agrotechnikán kívül egyszerűen a hatalmas műtrágyázás egy jó fődön a kulcsa mindennek.
és nem a 15-18tonnás elért legnagyobb termés a kimagasló, hanem az összterületen 150mázsás termesztett kukorica mennyiség!
16tonnát kis területen itt a rongy fődön is elértem tavaly, nagyüzemi átlagban 10felé kegyetlen nehéz jutni illetve sokkaltöbb pénz kellene a többlethez de ezzel már boldogabb vagyok mint a sokévi átlag
Én nem vagyok elmélyedve a Mikó "birodalom" adottságaiban de ha nem csal a emlékezetem és a megérzésem szerintem ezeket a nagy terméseket elit talajú táblákban termeli úgy hogy még az eső is szeret sűrűn a területen járni.kétségtelen a magas szintű agrotechnika ,de láttam és hallottam én már 15-16 tonnás terméseket!nekünk 2004-ben asgrow hibrid képes volt 150 mázsára nyilván 20as vízzel de nem volt alatta tonna számra a tápanyag!!annyit tudok elötte 5 évig nem volt kukorica benne inkább kalászosok pihentették a területet!! annyi még az észrevételem azzal az évjárattal hogy itt speciális volt!
kiváncsi vagyok mások hogy emlékeznek erre az évre??
a fertiliás UMG zeastartról mit lehet tudni?
az összetételt megtaláltam, de hogy miből van ez benne?
használta már valaki? milyen áron van ez?
a honlapon az összetételeknél az szerepel hogy mikrogranulátum
egy cikkben meg azt írják hogy 2-4mm nagyságú mikroelem granulátum, ami nem ugyanaz
Válasz #522. hozzászólásra
Én amikor arra jártam hasonló érzésem volt..Csak át utazóban nem láttam és nem tudhattam hogy ki kicsoda..De ami tény hogy a telephely mellett volt neki olyan 5007-es területe hogy a szám tátva marat!!Egyébként kíváncsi lenék menyit adhatott!!De volt vagy 50 ha!!
Válasz #513. hozzászólásra
Én pontosan megmondom neked ...
Egy TSZ maradvány van vele szembe .
-és 6-9 tonnákat termelnek Kukoricából .
Szóval még is ő az isten !
Válasz #520. hozzászólásra
De szép is volna!!! Milyen egyszerü az egész..
hát valóban kellő elővetemény őszi mütrágya jó vetőmag tavaszi jó gyomirtás és bőséges nitrogén kis szerencse az időjárásban és lehet nagyot szerepelni ennyi a varázslat
Válasz #518. hozzászólásra
Na ezzel én is igy vagyok..Nálunk is történtek hibák amik negatívan befolyásolták a végeredményt! !Az időjárási anomáliák miatt.. Főleg!! Amit még a gépesítés hiányossága és a türelmetlenség is befolyásolt!Ez is oda vezetett hogy nem lett csak egy mehetös termésünk!! Bizonyára egy befutottabb vállalkozás még nagyobb háttérrel másképp csinált volna Tanulva a hibákból az idén ezt nem szeretném el követni!Ami biztos hogy a sár dagasztást azt kerülni fogom!!! De az is lehet hogy most viszont aszáraz rögös talaj lesz az ellenfél..
Alapjába véve szerintem sokónknál még alap bajok is vannak.
Itt nálunk egyértelmű, hogy mostanság kezd helyreállni a kultúrállapot, lazítások mentek utóbbi időben keményen, pontos gyomírtások kellenek tarlókezelésekkel tarlóhántással évről évre és folyamatosan kell komplexet is adni a fődnek.
Szerintem az elmaradottabb részek most kezdenek fejlődni ilyen tekintetben, magunkból kiindúlva kíváncsi is leszek hogy azokon a táblákon ahol mondjuk 3éve volt kukorica most újra az kerűl bele, csak éppen forgatás nélkül lazított fődbe kerülve, esetleg pillangós elővetemény után lesz e fejlődése, a lényeg hogy van alapja innentől kezdve a fokozott inputot van mire kiadni, mert egy 30éve csak kisgéppel szántott taposott fődön vannak ám problémák
Válasz #514. hozzászólásra
Ja és a GOSZ-VSZT kísérletek debreceni helyszínén is volt 18t-s kukorica. Más helyen meg 9t. Akkor mekkora is a jelentősége a termőhelynek?
Válasz #514. hozzászólásra
Nem is sok fórumozónak van enyingen földje.
Sejtésed szerint nálad mondjuk ahol tavaly tételezzük fel hogy 8 tonnát adott a kukorica ott Mikó technológiával mennyi lett volna? Nem mernék rá fogadni, hogy 10-11 fölé menne. Másrészt viszont könnyen lehet, hogy egyrészt nem is úgy csinálja, másrészt meg ha van valami csodafegyvere, nem mondja meg hogy mi az.
Tábla szinten 10tonnát sem könnyű elérni és kell hozzá adni keményen mindenből, legalábbis errefelé csak a legjobb fődeken sikerülhet mindez, az összes többi felét kétharmadát termi meg.
Kísérletekben viszont táblán belűl tudja adni az ívet, csakhát a legdrágább hibrid meg a többlet műtrágyát nagyüzemileg aki kibírja fizetni az nemsok ember.
Ezért kell fokozatosan próbálgatni és biztosra menni, közben a bevállt dolgokat végezni kicsit emelni rajtuk okosan ügyesen, fog az fejlődeni ez látszik legalábbis
Válasz #513. hozzászólásra
Azért ne dobjuk el annyira a sújkot!! Az a z 15 T az már kemény dió!!Azért már tenni is kell!!Itt a fórumon sem sok embernek sikerült ez még..
Én arra lennék kíváncsi, hogy vajon Mikó közvetlen szomszédjának mennyit terem a kukorica? Van egy olyan sejtésem, hogy 120 kg N 50-50 NP és más semmi mellett is lenne 14-15t. Vagy még kevesebb input mellett is. Az a plusz 2-3t az, amiért vért kell izzadni! Persze 5000 Ft-ért megéri még ez is.
Válasz #508. hozzászólásra
Azt irgyad le légyszííí ,hogy hogyan számoltá hehe.!
Írjátok itt ti is, hogy 50-60 kilokkal 3,5 2,5 4tonnák teremnek.
Akkor csak elég nemde!?!?!?
Meg mondom kipróbáltam többször is tavalyira egyértelműen emlékszem, volt ami 300kg pétit kapott sormellé és csak magasabb lett ami egyértelmű változásnak volt látható.
Válasz #506. hozzászólásra
azért,mert ő annyit szór.
csak magát vigasztalja.
Válasz #504. hozzászólásra
fogalmam sincs.
Válasz #507. hozzászólásra
60-65 kiló Nitrogént kb a szem
Válasz #505. hozzászólásra
mindenből összesen?
Válasz #505. hozzászólásra
ezt,hogy sikerült kikalkulálnod?
Válasz #504. hozzászólásra
Napraforgó???
60-65kilót!
Válasz #500. hozzászólásra
persze ezt is tudom de akkor mennyit viszel el 4t szemmel?
Válasz #500. hozzászólásra
"az anyag nem vész el csak átalakúl"
Egyébként érdekes ez hogy mennyit vesz ki fajlagosan egy növény a fődből, közben meg csak részben van ez visszapótolva minden évben.
Ezáltal elvileg kifogyna a tartalék és egyre kevesebbet teremne az anyag.
Azér érdekes ez mert a bábolnai gazdaságnak itt a szendrői telepéhez tartozott 4-5000hektár Putnoktól Hídvégardóig.
Nagy tápkeverő üzem volt kukoricáztak minden egyes terűleten folyamatosan 30éven keresztűl.
Aztán egyre hanyatlottak fogyott a pénz fogyott az input demégis utolsó éveik valamelyikén nagyon büszkék voltak mert a jó fődeken 80mázsa felett termeltek sőt 10tonnás tábla is volt pedig annakelőtt sokkal több műtrágyát adtak ki most a végén meg elég keveset már csak minimumokat mondhatni...
Szóval nemcsak ezen múlik
Lehetőségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a főbb szántóföldi kultúráknál
A mezőgazdasági termékek minőségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelők figyelmét erőforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerű tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű terméket állíthatunk elő, biztosíthatjuk talajaink termőképességének megőrzését is. A korszerű kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlődés alapjait.
A szakmailag megalapozott, hatékony és környezetkímélő tápanyagellátáshoz azonban számos ismeret és összefüggés egyidejű kezelésére van szükségünk. A növény tápanyagigénye mellett a talaj tápanyag szolgáltató képességét is figyelembe kell vennünk a tápanyagellátás tervezése során. Ki kell választanunk a kultúra számára legideálisabb hatóanyag-formát és a kijuttatás időzítésével biztosítanunk kell a növény különböző fejlődési etapjainak megfelelő tápanyagellátást.
Jelen összeállításban áttekintést kívánunk adni a tápanyagellátás tervezéséhez szükséges legfontosabb információkról, valamint azok gyakorlati jelentőségéről. A főbb növényi tápelemektől (N,P,K,S) haladva megvitatjuk a kijuttatandó mennyiség-, és forma megválasztásának szempontjait, valamint a kijuttatás idejét és módját befolyásoló legfontosabb tényezőket. Az elméleti ismeretek áttekintése után összefoglaljuk fontosabb szántóföldi növényeink tápanyagellátásának sajátosságait.
A növény számára szükséges makroelemek közül legnagyobb jelentősége a nitrogénnek van. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel drámaian alakíthatók. A N fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem. A növények különösen a hajtásnövekedés, a vegetatív fejlődés szakaszában igénylik a jelenlétét. A megfelelő mennyiségben adagolt nitrogén növeli a hajtástömeget, valamint kedvezően befolyásolja a termést. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi, (1. ábra) többlete gabonáink megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik.
1. ábra: Nitrogénhiány tünetek a bokrosodó őszi búzán (Patócs, 1989)
A nitrogént a növények nitrát- és ammóniumion formában veszik fel a talajból. A két forma felvétele között jelentős különbség nincsen. Az egyes formák kimosódási ütemét vizsgálva azonban megállapítható, hogy a nitrátion kilúgzási veszteségei az ammóniumion-formánál általában nagyobbak.
Amennyiben a nitrogént a vegetatív fejlődés elemének tekintettük, úgy a foszfor a generatív fejlődés makroeleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető. A hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. A foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon (2. ábra). Az elégtelen foszforellátás következtében késleltetetté válik a virágzás és az érés is.
Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A P – Zn antagonizmusból adódóan foszfortöbblet esetén állományaink relatív Zn, hiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye.
2. ábra: Foszforhiányos kukoricanövény
Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazságstressztől.
Hiánya sokszor nem azonnal jelentkezik az állományon, de jelentős terméscsökkenést eredményezhet. A növények elégtelen kálium ellátottsága következtében csökken az ellenálló képességük, valamint aránytalanul megemelkedik a párologtatásuk, ami levélcsúcsaik, levélszéleik hervadását, elhalását eredményezi (3. ábra).
3. ábra: Káliumhiányos kukoricanövény
A negyedik esszenciális makroelemről, a kénről eddig jobbára csak mint az egyik legfontosabb környezetszennyező elemről volt információnk. Az ipari, valamint a közlekedésből származó kénemisszó csökkenésének hatására, valamint a kísérősó-mentes műtrágyák használatának következtében azonban napjainkra már számos területen hiányával kell számolnunk. A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége, romlanak a termés minőségi, valamint mennyiségi mutatói.
A kén hiányára legerőteljesebben a keresztesek reagálnak (4. ábra). A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége és gombás fertőzések jelennek meg az állományban. A repce virágai „kifehérednek”, a megporzás hatékonysága romlik. Az egyértelmű terméscsökkenés mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell.
4. ábra: A kénhiányos repce „virágfehéredése”
A kalászosok (őszi búza) kénhiánya eleinte csak nitrogénhiányra utaló foltok formájában jelentkezik a tábla lazább talajú területein (5. ábra). A hiány következtében aszálykárra utaló tünetek jelennek meg a növényeken, majd gombás fertőzések gyengítik tovább az állományt. Az elégtelen kéntáplálás hatására tágul az őszi búza N:S aránya, ami a belőle készült liszt sütőipari tulajdonságainak jelentős romlásához vezet.
5. ábra: Nitrogénhiányra utaló foltok a kénhiányos őszi búza állományban
A kijuttatandó műtrágyamennyiség meghatározásánál két alapvető összefüggést kell szem előtt tartanunk. Ezek közül az egyik Liebig „minimum törvénye” (6. ábra), a másik pedig a csökkenő határhozam elve.
6. ábra: Liebig „minimum-hordója”
A kijuttatandó tápanyagmennyiség kiszámításához a növény adott terméssel kivont tápelem-szükségletének ismerete mellett elengedhetetlen a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározása is. A terméssel a talajból kivont tápanyagmennyiséget annak ellenére, hogy a különböző tápelemek koncentrációját a növény genetikailag meghatározott tulajdonságain túl a környezeti tényezők is igen jelentős mértékben befolyásolják, a növények fajlagos hatóanyag igényével írhatjuk le (1. táblázat). A fajlagos hatóanyag igényt a várható termés mennyiségével (t ha-1) beszorozva az állomány 1 hektárra vonatkoztatott tápelem-igényét kapjuk.
1. táblázat: Termesztett növényeink fajlagos hatóanyag igénye (kg t-1) (Sarkadi, 1975)
Növény Igény kg t-1
Nitrogén Foszfor Kálium
Őszi búza 25 10 18
Őszi árpa 27 10 26
Tavaszi árpa 24 10 22
Kukorica 22 9 20
Napraforgó 50 30 150
Repce 50 25 40
Cukorrépa 4 1,5 6
Silókukorica 2,5 1 3,5
Mák 50 50 40
Tarlórépa 2 2,5 4
A tápanyagellátás tervezése során ezt a növény által a talajból kivont tápanyagmennyiséget vetjük össze a talaj kémiai vizsgálatokkal meghatározott tápanyag szolgáltató képességével.
A talajok tápanyag szolgáltató képességét számos tényező befolyásolja. A genetikai talajtípus a talaj szerkezetén keresztül alapjaiban meghatározza a talaj víz – levegő – és hő gazdálkodását, illetve ezeken keresztül annak mikrobiológiai aktivitását. A talajok mikrobiológiai tevékenysége pedig a tápanyag feltáródási folyamatok szabályozása által tölt be jelentős szerepet a talaj tápanyag gazdálkodásában.
A genetikai talajtípusokat a MÉM-NAK (1979) a talajtermékenységet kialakító, a növénytermesztést és a tápanyag érvényesülését befolyásoló tényezők figyelembe vételével 6 szántóföldi termőhelyi kategóriába soroljuk. Az egyes szántóföldi termőhelyeket és fontosabb jellemzőiket a 2. táblázat mutatja be.
2. táblázat: Szántóföldi termőhelyek (MÉM-NAK, 1979)
Szántóföldi termőhely Jellemző tulajdonságai
I. Csernozjom talajok Mély termőréteg, jó hő-, víz- és levegőgazdálkodás
II. Barna erdőtalajok Jó tápanyag-, víz-, levegő- és hő gazdálkodás
III. Kötött réti és glejes erdőtalajok Jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-szolgáltató képesség. Nagy víztartó képesség, kevés CaCO3
IV. Homok- és laza talajok Könnyű mechanikai összetétel, kevés kolloid, kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség
V. Szikes talajok Szántóföldi művelés alatt állnak, kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságok, rossz tápanyag-hasznosító képesség, rossz vízgazdálkodás
VI. Sekély termőrétegű, vagy erősen erodált lejtős talajok 50 cm-nél vékonyabb termőrétegű talajok. Tárolt víztartalmunk csekély
Mivel a különböző szántóföldi termőhelyekhez tartozó tápanyag ellátottsági kategóriák sok esetben jelentős különbséget mutatnak, a szántóföldi termőhely ismerete a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározásánál elengedhetetlen. Általánosságban szántóföldi termőhelytől függetlenül talajaink tápanyag szolgáltató képességét a következő oldható hatóanyag tartalmaktól tekinthetjük kedvezőnek (3. táblázat):
3. táblázat: Iránymutató talajaink tápanyag ellátottságának megítélésére
Tápelem Megfelelő ellátottság
CaCO3 2,5-15 %
Humusz 2,5 % - tól
AL-P2O5 120 mg kg-1
AL-K2O 180 mg kg-1
nKCl-Mg 90-120 mg kg-1
EDTA-Zn 2,5 mg kg-1- tól
EDTA-Cu 2,5 mg kg-1- tól
EDTA-Mn 30 mg kg-1- tól
A talaj tápanyag szolgáltató képességének, valamint a termesztett növény tápanyagigényének ismerete alapján nyílik módunk a kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiség meghatározására. A gyakorlatban számos módszer és modell áll rendelkezésünkre a konkrét adagok minél pontosabban történő meghatározására. Ezek közül az 1980-as években használt MÉM-NAK, valamint az 1990-es évek végén elkészült MTA-TAKI – MTA-GKI tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszer az amely kísérleti eredményekkel a leginkább alátámasztott. A két rendszer közötti különbség lényegében az, hogy míg a MÉM-NAK a növények tápanyagigényének kielégítse mellett a talaj tápanyagtőkéjének gyors emelését célozza meg, addig az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer az elmúlt időszak kutatási eredményei alapján többnyire kisebb műtrágyaadagok kijuttatásával biztosítja a gazdaságos termésszintek elérését. A két rendszer közötti különbséget a 4. táblázat mutatja be.
4. táblázat: Az intenzív tápanyagellátást biztosító, illetve a hosszú távon fenntartható tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszerek filozófiájának összehasonlítása (Csathó – Árendás – Németh, 1998)
Intenzív tápanyagellátás
(MÉM-NAK Kék füzet) Hosszú távon fenntartható, környezetkímélő trágyázási rendszer irányelvei
(MTA TAKI – MTA-MGKI)
Maximális termésszintre való törekvés Gazdaságos termésszintre való törekvés
A talaj trágyázása a cél A növény trágyázása a cél
Jó-igen jó talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Közepes talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél
Gyors talaj P,K feltöltés Lassú talaj P,K feltöltés
Minden évben P,K trágyázás A vetésforgó P,K trágyázása (periodikus P,K trágyázás, GATE KI Kompolt)
P,K trágyázás minden talaj P,K ellátottsági szinten P,K trágyázás csak közepes és annál gyengébb talaj P,K ellátottsági szinteken
Nagyobb talaj tápelem ellátottsági határértékek Kisebb talaj tápelem ellátottsági határértékek
Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj tápelem ellátottsági határértékek
Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak
A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak
A két rendszer különbségei alapján hazai körülmények között a gazdálkodók többségének anyagi helyzetét is figyelembe véve a talaj tápelem készletének feltöltése helyett a növények tápelem-igényének kielégítésére kell törekednünk. Erre az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer kiválóan alkalmas. A rendszer célja a növény N-igényének minél pontosabban történő kielégítése mellett a talajok foszfor és kálium szolgáltató képességének a megőrzése. A kijuttatandó tápanyag mennyiségek nem a maximális termést, hanem a legnagyobb nettó jövedelmet elérő termésszint elérését célozzák meg.
A fenti eljárásokkal meghatározott műtrágya hatóanyag igényt azonban bizonyos esetekben korrigálnunk szükséges. A leggyakoribb korrekciós tényezőket az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat: Korrekciós tényezők a tápanyagellátás tervezése során
Nitrogén
(kg ha-1) Foszfor
(kg ha-1) Kálium
(kg ha-1)
10 t közepes minőségű almos istállótrágya 1. évben 20 20 40
10 t közepes minőségű almos istállótrágya 2. évben 15 15 20
Egyéves pillangós 30 - -
Évelő pillangós 1. évben 50 - -
Lucerna után a 2. évben további 30 - -
Kukoricaszár (t szemtermésre) - - 5-10
Gabonaszalma (t szemtermésre) - - 5-10
Napraforgó (t kaszattermésre) - - 20-30
A kijuttatandó műtrágya mennyiségének meghatározásánál tartsuk szem előtt, hogy az új tudományos eredmények alapján nem törvényszerű a három makro tápelem (N ,P, K) azonos évben történő kijuttatása az állomány alá!
A kijuttatandó hatóanyag mennyiségének meghatározása mellett a megfelelő műtrágyaforma megválasztása is alapvető jelentőséggel bír a tápanyagellátás tervezése során. Környezetvédelmi szempontból is jelentős annak az ismerete, hogy a különböző hatóanyag-formák hatásmechanizmusa, kimosódási veszteségei nagy eltérést mutatnak. A műtrágyák oldékonysága, savanyító hatása, kísérőelemei így alapjaiban meghatározzák azok alkalmazásának feltételeit az egyes kultúrák különböző fenológiai szakaszaiban. A műtrágya-forma megválasztásánál a hatóanyag tartalom, valamint az ár viszonya mellett a szórásegyenletesség szempontjából fontos kiszerelésre, valamint a különböző műtrágyák keverhetőségére is figyeljünk oda! Az összetett műtrágyák helyett használjunk inkább egy hatóanyagú műtrágyákat, mivel segítségükkel könnyebben biztosíthatjuk termesztett növényeink arányos tápanyagellátását. Harmonikus növénytáplálást csak az adott területre jellemző talaj- és növényvizsgálati eredményekre alapozott átgondolt műtrágyázással érhetünk el.
A műtrágyaforma megválasztásánál a következő fontosabb ismereteket tartsuk szem előtt:
- Alaptrágyának inkább NH4+-iont tartalmazó műtrágyákat használjunk
- Savanyú talajokon a lúgosan ható műtrágyák alkalmazását helyezzük előtérbe
- Meszes, bázikus területeken a savanyúan ható műtrágyaféleségek használata lehet a célravezető (a különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformákat a 6. táblázat mutatja be)
6 táblázat: Különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformák (Pusztai – Molnár, 1984)
Műtrágya megnevezése Hatóanyag-tartalom (%) Elsősorban javasolt területek
pH KCl tartománya
N P2O5 K2O CaO MgO
Ammóniumszulfát 20,5 - - - - 7,6 felett
Mészammon-salétrom 25-28 - - 17-20 2 *
Dolomitammon-salétrom 25-28 - - 10 - *
Ammónium-nitrát 34 - - - - 6,5 felett
Karbamid 45-46 - - - - 5,0-8,0
Nitrosol-28 28 - - - - 5,6 felett
Hidronit-80 30 - - - - 5,6 felett
Szuperfoszfát (gran) - 18 - 25-30 - 5,0 felett
Szuperfoszfát (por) - 18 - 25-30 - 6,0 felett
Magnézium-szuperfoszfát - 18 - 25-30 2,5 5,0 felett
Triplefoszfát - 46 - 10 - *
Hiperfoszfát - 29 - 48 1 5,5 alatt
Lágy nyersfoszfát - 29-32 - 42-50 - 5,5 alatt
Kálium-klorid - - 40 - 2 5,0 felett
Kálium-klorid - - 50 - 1 5,0 felett
Kálium-klorid - - 60 - - 5,0 felett
Káli-kamex - - 40 - 4 6,0 alatt
Kálium-szulfát - - 50 - 1 5,0 felett
*=bármilyen kémhatású talajon
- A nitrogéntrágyát megosztva juttassuk ki a növényállomány alá
- A foszfor, valamint a kálium trágyákat ősszel, alaptrágyázáskor dolgozzuk a talajba
- A nitrogéntrágyát kijuttatás után lehetőleg azonnal, sekélyen dolgozzuk be a talajba
- Fejtrágyának NE használjunk karbamidot!
- Répa alá kálisó; szőlő, burgonya alá kálium-szulfát formájában pótoljuk a káliumot
- A foszfor-, valamint a kálium pótlására a vegetációs időben jól oldódó, komplex műtrágyákat alkalmazzunk
- Mikroelem hiány esetén használjunk mikroelem tartalmú műtrágyákat
- A vegetációs időben, különösen aszály esetén lombtrágyázzuk állományainkat, hiszen a megfelelő időben elvégzett lombtrágyázás kiemelkedő hatást eredményezhet!
A kijuttatandó műtrágyamennyiség, valamint a műtrágyaforma meghatározása mellett a kijuttatás idejének megválasztása is alapvető tényezője a sikeres tápanyagellátásnak. A trágyázás idejének meghatározásakor a növény tápanyag felvételi dinamikájának és a trágyaanyagok talajban történő átalakulási, kimosódási, megkötődési folyamatainak ismeretében arra törekedjünk, hogy a kijuttatott tápanyag minél nagyobb hányada hasznosuljon a növény fejlődése során.
A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva a kijuttatás idejének megválasztásakor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
- Igyekezzünk a kimosódási veszteségeket a minimálisra csökkenteni
- Csökkentsük a nem harmonikus táplálásból adódó veszteségeket
- A számított foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét ősszel juttassuk ki a területre
- A nitrogén kimosódási veszteségeinek csökkentése érdekében a számított nitrogén hatóanyag igénynek csupán 30-40 %-át juttassuk ki ősszel, a többit tavasszal (1-3 menetben)
- Fagyott területre trágyát kijuttatni tilos!
- Hóval borított területre trágyát kijuttatni tilos!
- Belvizes területre trágyát kijuttatni tilos!
- A foszfor, valamint a kálium műtrágyákat igyekezzünk egyből a gyökérzóna mélységébe juttatni
- A nitrogén műtrágyákat ne dolgozzuk be a talajba túl mélyen
- A jobb feltáródás érdekében korán lekerülő elővetemények után célszerű lehet a tarlóhántással egy időben történő foszfor-, valamint kálium műtrágyázás is
- Megkésett alaptrágyázás esetén tavasszal könnyen oldódó komplex műtrágyákat juttassunk ki a területre
- Mikroelem hiány esetén termesztett növényeink kiegyensúlyozott tápanyagellátásának biztosítása érdekében a talaj- és a lombtrágyázás együttes alkalmazása javasolt
- A fejtrágyázást igyekezzünk közvetlen eső előtt elvégezni
- Tartsuk szem előtt, hogy jobb lesz a fejtrágyázás hatékonysága, ha a kijuttatott műtrágyát sekélyen a talajba dolgozzuk.
Hazánk legnagyobb volumenben termesztett növényének, az őszi búzának a tápanyagellátását a 7. ábra segítségével foglaljuk össze.
A talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint a kálium műtrágya teljes mennyiségét ősszel, alaptrágyázás formájában juttassuk ki a területre. Laza talajon a kimosódás veszteségeinek csökkentése érdekében a kálium 70 : 30%-os megosztott kijuttatása is indokolt lehet az őszi : tavaszi időszakban. A foszfor és a kálium teljes mennyiségének az őszi alapműveléssel egy időben történő kijuttatásától csak intenzív termesztés esetén térjünk el! Ebben az esetben ugyanis – amennyiben azt a rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi - szóba jöhet a foszfor, valamint a kálium egy részének tavaszi, könnyen oldódó komplex formában történő kijuttatása is.
7. ábra: Az őszi búza tápanyagellátásának sémája
Az őszi nitrogén kijuttatásával bánjunk óvatosan! Általános irányelv, hogy a talajok fizikai féleségétől, minőségétől függően a nitrogén mintegy 30-60%-a, de maximum 50 kg juttatható ki ősszel, alaptrágyaként. A fennmaradó nitrogén mennyiséget tavasszal, fejtrágya formájában célszerű kiadni az állomány alá. Környezetvédelmi és növénytermesztési megfontolásból jó humusz ellátottságú talajokon tekintsünk el az őszi nitrogéntrágyázástól és a szükséges mennyiséget tavasszal, több menetben végzett fejtrágyázással pótoljuk! A fejtrágyázási megoldások sokfélék lehetnek (szilárd, folyékony, szuszpenziós). Közös céljuk azonban a búza dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. Fejtrágyázásra leginkább a gyors hatású (NH4+, valamint NO3-) iont tartalmazó műtrágyák alkalmasak. Ezek közül is a gyors hatás eléréséhez a nitrát-forma használata javasolható (ammónium-nitrát, kalcium-nitrát). Az ammónium-szulfát nitrogéntartalma lassabban válik a talajban a növények számára felvehetővé. Folyamatos feltáródása révén inkább az alaptrágyázás műtrágyája. Könnyen felvehető kéntartalmánál fogva azonban a növények kénigényének fedezésére kitűnően alkalmas ez a trágyaféleség. A fejtrágyázásnál kerüljük a karbamid alkalmazását! A talaj felszínére juttatott és nem bedolgozott karbamid ugyanis a levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal reagálva bomlik és N-tartalmának jelentős része ammónia formájában a légkörbe illanva hasznosítatlanul elvész. A fejtrágyázás idejével, számával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Általános érvényű megállapításként azonban fogadjuk el, hogy az első fejtrágyázás ideje az őszi búzánál a bokrosodás időpontjában aktuális. Ez az időszak tél végére, kora tavaszra esik. A kijuttatásnál vegyük figyelembe, hogy hóra, fagyott területre ne juttassunk ki műtrágyát, valamint a talajtaposást igyekezzünk a minimálisra csökkenteni! A második fejtrágyázás ideje a búza szárba indulásának időpontjára tehető, a harmadik fejtrágyázás elvégzése a virágzás kezdetén indokolt. A két-három részletben (20-40 kg ha-1 kezelésenként) adott nitrogénnel nagyon jól lehet igazodni a búza tápanyagigényéhez, mely a termés növekedése mellett annak sütőipari paramétereiben is szignifikáns pozitív változásokat eredményez. A többszöri kijuttatás azonban többletköltséget jelent a gazdálkodó számára, melyet a várható árbevétel nem minden esetben képes kompenzálni. Számos esetben a harmadik fejtrágyázás nem hozza a várt eredményt, mivel szárazságra hajló éghajlatunkon (kellő bemosó csapadék hiányában) a fejtrágya érvényesülése bizonytalan.
Fenti megfontolások alapján a három részletben megosztott fejtrágyázás elsősorban a következő terülteteken javasolható:
- laza talajú területeken,
- nitrogénnel gyengén ellátott területeken,
- csapadékos időjárás (klíma) esetén,
- intenzív fajtákkal történő, nagy műtrágyaadagokkal végzett intenzív termesztésnél.
Minden más esetben a költségek minimalizálása érdekében célszerű lehet harmadik fejtrágyázás elhagyása, illetve az egyéb aktuális növényvédelmi munkákkal való összekapcsolása.
A második és a harmadik fejtrágyázás mikroelemekkel gazdagított UAN oldatos levéltrágyázással váltható ki az aktuális növényvédelmi munkákkal kapcsoltan. A levéltrágyázás hatékonysága, különösen aszályos évjáratokban messze meghaladja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás sikerét, hiszen a levélen keresztül adott tápanyagokat a növények még nagy szárazság esetén is könnyen felvehetik. Jegyezzük meg azonban, hogy a lombtrágyázás csak a technológiai utasítások betartása esetén lehet valóban eredményes! A nem megfelelő módon és időben végzett beavatkozásnak az állomány jelentős mértékű károsodása lehet a következménye!
Az egyes kezelések pontos adagjainak meghatározásában a műtrágyázási terv keretszámai csak tájékozató jellegűek. Intenzív gazdálkodás esetén mindenképpen javasolható a szóban forgó fenológiai szakaszokban kiegészítő talaj-, valamint növényvizsgálatok elvégzése is.
Gyakorlati oldalról a jó alkalmazkodóképességű, maximum 5 t ha-1 körüli teljesítményre képes fajta esetén, jó N-szolgáltató, magas humusztartalmú talajokon elégedjünk meg a bokrosodáskor elvégzett fejtrágyázással! Ennek során az általánosan alkalmazott pétisó formájában kijuttatott nitrogén NH4+-ionjainak az agyagkolloidok felületén történő megkötődése egyúttal tartós nitrogénforrást is jelent a búza későbbi fenológiai szakaszai számára.
A szántóföldön termesztett növények közül a kukorica tápanyagszükséglete a legnagyobb. Tápanyagellátását a 8. ábra mutatja be.
A kukorica nagy tápanyagigénye nem teszi lehetővé az alaptrágyázás elhagyását. Az őszi alaptrágyázás alkalmával juttatjuk ki a számított foszfor, valamint kálium igényének teljes mennyiségét. Figyelembe véve, hogy a foszfor a talajban ott marad, ahová azt kijuttattuk, célszerű azt mélyműtrágyázással közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszfor adagok meghatározásakor ne feledjük, hogy a talaj kedvezőtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott! Az őszi alaptrágyázás során a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében kerüljük a nitrogén kijuttatását!
8. ábra: A kukorica tápanyagellátásának sémája
A kukorica nitrogén trágyázását legkorábban tavasszal, közvetlenül a vetés előtt kezdjük csak el! A tavaszi kijuttatás egyfelől csökkenti a kimosódásból származó veszteségeket, másfelől javítja a növényzet nitrogénhasznosítását. A kukorica nitrogén táplálása során vegyük figyelembe, hogy a növény nitrogén felvétele későn kezdődik meg. A kukorica teljes nitrogén igényének csak mintegy 15%-át veszi fel júniusig, a növény 8 leveles állapotáig. Ez az időszak egyben a talajok mineralizációs tevékenységének maximumával esik egybe, és így különösen jó humusz ellátottságú területeken a talajok természetes N-szolgáltató képessége sokszor teljes egészében képes fedezni a fiatal növény igényét. Amennyiben lehetőségeink engedik, a jó humusz ellátottságú, kedvező tulajdonságú talajokon vetés előtt, illetve startertrágyaként csak annyi nitrogént juttassunk ki a területre, amennyi a fiatal növény fejlődéséhez éppen szükséges. Ez a mennyiség gyakorlatilag 40-50 kg ha-1 hatóanyagnak felel meg. A kukorica késői magas nitrogénigénye a számított nitrogén mennyiség megosztását kívánja. A fennmaradó nitrogénmennyiségek kijuttatása így fejtrágyázással javasolható. A fejtrágyázás során vegyük figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott nitrogén mennyiség ne haladja meg a 80 kg ha-1 értéket.
Amennyiben aszályos évjárat várható, és a fejtrágyaként kijuttatott nitrogén műtrágya hatékonysága korlátozott, a tavaszi, egy menetben történő alaptrágyázás célravezető lehet. Ennek során a talaj becsült nitrogén szolgáltató képességét is figyelembe véve helyezzük előtérbe a lassan ható műtrágyaformák felhasználását. A kukorica harmonikus tápelem ellátását a fenti megoldások mellett különösen mikroelem hiány esetén levéltrágyázással célszerű biztosítanunk. A levéltrágya szerek kijuttatása a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növényvédelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6-8 leveles állapotban, majd 2-3 hét elteltével 1-2 alkalommal célszerű permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes tápelem hiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a probléma megszűntetésére!
A kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére startertrágyázás javasolható. A startertrágyázás elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású, lassan felmelegedő és alacsony tápelem tartalmú talajokon ajánlható. Alkalmazásával biztosítható a gyenge, felszíni gyökerekkel rendelkező növényke N, P, K tápelemekkel való harmonikus ellátása. A startertrágyázás tervezése során a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt. A startertrágyázás során a a műtrágyát külön adagoló szerkezettel és csoroszlyával juttatjuk ki a sorba. A gépet úgy állítsuk be, hogy a csírakárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a kivetett kukoricaszemek alá és mellé 5-5 cm-re kerüljön!
A cukorrépa sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel a fejlődése során. Nitrogénigénye különösen a kezdeti fejlődés fázisaiban magas. A legnagyobb nitrogénfelvétel a növény tenyészidejének 60-80. napja körül várható. Ezt követően a növény relatív nitrogénfelvétele csökken és a tenyészidő végéig alacsony marad. A cukorrépa foszfor és kálium felvétele a nitrogénnél egyenletesebben alakul. A cukorrépa egy tonna terméssel kivont tápelem tartalma N: 3,5 kg; P2O5 : 1,5 kg, K2O : 5,5 kg, MgO : 1,5 kg. Tápanyagellátásának sémáját a 9. ábra mutatja be.
A megbízható cukorrépa termések elérésének alapfeltétele megfelelő talajszerkezeten alapuló talajélet fenntartása. Ez az elővetemény szakszerűen elvégzett istállótrágyázásával (30-50 t ha-1) biztosítható a legjobban.
9. ábra: A cukorrépa tápanyagellátásának sémája
A cukorrépa nitrogéntrágyázásának alapja az ősszel, valamint tavasszal elvégzett talajvizsgálatokon alapul (Nmin). A kijuttatás tervezésénél azonban tartsuk szem előtt, hogy a répa számított nitrogénigényének csak maximum 30-40%-át juttassuk ki az őszi alaptrágyázással, a fennmaradó nitrogén mennyiségeket tavaszi starterkért, valamint fejtrágya formájában adjuk ki az állomány alá. Kis nitrogénigény esetén az őszi nitrogéntrágyázástól el is tekinthetünk. Ügyeljünk rá, hogy a túlzott nitrogéntáplálás jelentősen rontja a cukorrépa minőségi mutatóinak alakulását! A cukorrépánál különösen igaz a mondás: „ Jóból is megárt a sok”.
A cukorrépa foszfor, valamint kálium igényének fedezésére a számított hatóanyag mennyiség őszi alaptrágyaként való kijuttatása javasolható. Laza talajokon, a kálium kimosódási veszteségeinek minimalizálására indokolt lehet a kálium őszi : tavaszi 70 : 30 arányú megosztott alkalmazása. Kerüljük a kálium nagy mennyiségben történő tavaszi kijuttatását, mivel a KCl (kálisó) műtrágyák jelentős klórtartalma csírakárosító hatású! A cukorrépa tápanyagellátásánál a három legfontosabb makroelemen kívül ne feledkezzünk meg a Ca, Mg, S, valamint a B, Zn, és a Cu esetleges pótlásáról sem!
A lombtrágyázás tervezése során tartsuk szem előtt, hogy a növény késői vegetációs periódusaiban (augusztus) a levélen keresztül történő tápanyagpótlás hatékonysága jelentősen romlik.
A repce tápanyagellátását a 10. ábra szemlélteti. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerűen végzett őszi alaptrágyázás. Ősszel juttassuk ki a repce alá a talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint kálium hatóanyag teljes mennyiségét, illetve a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! A nitrogén túladagolását kerüljük, hiszen az az állomány „túlnövéséhez”, a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, aminek jelentős téli kiritkulás lehet a következménye. A három ismert makroelemmel végzett trágyázáson túl ne feledjük, hogy a repce kénigényes növény! A repce által 1 hektárról évente kivont kénmennyiség mintegy 40-70 kg, melynek pótlása már hazai körülmények között is indokolt lehet.
10 . ábra: A repce tápanyagellátásának sémája
A repce tápanyagellátása során keressük a műtrágyagyárak által a keresztesek alá már széles körben ajánlott kéntartalmú műtrágyákat!
A repce fejtrágyázását megosztva célszerű elvégezni. A számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Alacsony tervezett termés, vagy hiányos állomány esetén a második fejtrágyázástól környezetvédelmi, illetve gazdaságossági okokból tekintsünk el!
Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett (N, P, K, S, Mg, B, Zn, Cu,) lombtrágyázás igen hatékony és olcsó eszköze szárazságra hajló éghajlatunknak, ezért használjuk ki az általa adott lehetőségeket!
Válasz #496. hozzászólásra
nem is kell,hiszen csak a szemet viszed le a talajról,a szár,levél,gyökér ott marad.
Válasz #498. hozzászólásra
ezért mondom hogy 50-60kg nitró és nem ezen fog múlani utána a további történés
Válasz #495. hozzászólásra
nekem 54kg nitróval a szotyi termett 25-40 mázsa között
Válasz #493. hozzászólásra
Igen de éppen erről van szó, kikell próbálni saját adottságokon kis területeken minden évben valamit.
Ezért jók a kísérletek is, ha ott emelt dózissal tizentonnákat tud teremni akkor abban a fődben nagyüzemileg is hozható lenne ez a helyzet, mondjuk vonjunk le 10%-ot azért mert lehet kis heterogén részek vannak benne, eztán a kérdés már csak a vadkár vagy lopáskár lesz.
Szóval nem hiábavalóak a kísérletek, az adott fődön meglehet nézni mi mire képes
Válasz #492. hozzászólásra
Persze ezzel tisztába vagyok én is. DE hát ezek elég nagy adagok és ennyit szerintem senki nem pótol vissza
Válasz #494. hozzászólásra
itt annyival megvolt tavaly a 3.5 t
Azért én maradok az 50-60kg-nál, idén pontosan 57fog kimenni vagy ha elfogy pétisó és ammóniumnitrát lesz még hozzá akkor lehet 64kg N.
Minden szép és jó, de ehhez megfelelő talajok is kellenek, ha rossz adottságúak a területek, akkor veszett fejsze nyele a dolog. Az adottságokhoz kell a növényeket, műtrágya dózisokat megválasztani, Somogyban a savanyú homok talajokon soha nem lesz olyan termésszint, mint Dombóvár mellett az 50 Aranykoronás területeken. Ha 10 tonna alatti termésszintre rendezkedsz be, ahhoz nem kell 4q komplex
Válasz #491. hozzászólásra
nem!annyit vesz ki a talajból.
Válasz #489. hozzászólásra
Tehát ha szotyiból 4 tonna a tervezett akkor nitróból 140 kiló hatóanyagot kellene kitenni
Válasz #487. hozzászólásra
Persze mert 9 mázsa pétisó 4 mázsa komplex 100-150ezer között mozog árban attól függően mit rak ki, plusz 20ezerért pannonstartert megmég lehet lombtrágyát is.
E mellé tesz egy 40-50eft forint hektárköltségű magot meg gyomírtóból nemtudom mennyibe kerül egy fullos technológia ezek árait még nembírtam megjegyezni.
Szóval számold ki mennyi az inputja és akkor még egyéb költséget segédüzemági tényezőket nem is vettük hozzá.
Ezt pénzzel nemsokan bírják vagy még ha igen is bekockáztatni senki sem meri...
de kikell próbálni egykét hektáron annyit elbír egy közepes termelő és kiderül ittott működik e
A napraforgó fajlagos tápanyagigénye 100 kg főtermésre vonatkoztatva: 4,1 kg N, 3 kg P2O5, 7 kg K2O; így összesen 14,1 kg vegyes NPK - hatóanyagot von ki a talajból, ahol a tápanyagok aránya 1:0,7:1,7.
A MÉM-NAK irányelvek szerint a közepes tápanyag-ellátottságú szántóföldi termőhelyek, illetve talajok esetén a napraforgó fajlagos műtrágyaigénye hatóanyag kg/t: 25-40 kg nitrogén, 36-70 kg foszfor, 44-90 kg kálium hatóanyag, amely 105-200 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg.
A szemes kukorica fajlagos tápanyagigénye: 100 kg szem és a hozzátartozó szárterméssel együtt 2,5 kg N; 1,1 kg P2O5; 2,2 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes – NPK – hatóanyag, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:0,9 körül alakul.
most már csak azt kell tudni,mi van a talajban,ill. mekkora a talajunk tápanyagszolgáltató képessége.
utána könnyen kiszámítható az elvárt terésszinthez kiszórandó tápanyagmennyiség.
Válasz #486. hozzászólásra
De valamiért mégsem sokan alkalmazzák ezt a nagy műtrágya adagokkal való gazdálkodást
Válasz #485. hozzászólásra
Attól tartok ő akkor is annyit tett , és akkor se maradt el a termés...
Válasz #482. hozzászólásra
Szerintem Mikónak presztizs kérdés,hogy úgy termeljen ahogy a nagykönyvbe levan írva. próbálta volna 2007 be eggyi műtrágyával a fele nem térült volna meg
Azért kell a fődbe rakni, hogy ha aszály is van netudjon elillanni. Nyílván lehet nemfog hasznosúlni ilyenkor de el nemvész a fődből.
Ezért mondom hogy kísérletezni kell és mindent kikell próbálni minden évben egykét kisebb táblára plusszt költeni és kész!
Nem mellékes, hogy ilyen dolgokhoz nem alap hibridet kell venni hanem a csúcsragadozókat megfelelő fao számmal ami még termeszthető adott helyszínen, mert enélkül tényleg nemfog eredményes lenni, egy 270Faos kukorica ha 8mázsát kap akkorsem fog tudni 10tonna felett sokkal teremni, de egy 350-380-as komolyabb anyag meg 14-15-öt is képes adni ha minden klappol.
Viszont így megduplázódik az inputköltség és nő a kockázat. Nem kimondott kukoricás területeken mint ahogy nálunk sem ez nembiztos ezért kell tesztelgetni.
Nekem ez úgylesz, hogy komplexet bedolgozom talajban, vetőgéppel 1mázsa nitrogén műtrágya meg sormellé és állományban majd injektálva lesz 82,3kg hatóanyaggal ami kb 3mázsa pétisónak felel meg. Ez így nem kirívó anyag hozzáadás de tisztességes és több lépcsőben történik.
Válasz #480. hozzászólásra
Szerintem a többszöri 2-3 kijuttatást jobban meghálálja.
Pl: vetés 60kg kapálás 60 kiló ennek elégnek kell lenni
Persze a másdik adag után nem árt ha van egy 20mm eső
Válasz #479. hozzászólásra
-és akkor MIKÓ ?
Válasz #479. hozzászólásra
Ez így van, ráadásul, ha beüt egy 2007-es szintű aszály akkor még az sem térül meg csak kevesebb, mindenesetre én is 100 kiló fölöt-körül szórok átlagos évben már bőven visszajön.
Válasz #479. hozzászólásra
Időjárásfüggő leginkább!!!
meg talaj!
de a jobb kukoricás fődeken ahol nyomatva van gyakran oda kell az utánpótlás és szerintem kifizetődő!
de mindezt kikell próbálni és minden évben próbálgatni különböző adottságú területeken
Válasz #478. hozzászólásra
Szerintem 120 kiló nitró után már nem hozza be a töblet műtrágya költséget