Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni."
Ezek:
10. §
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
(3) * A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
(4) * A föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni.
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(1a) * E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) * társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
i) * állandó jellegű növényház létesítése.
(4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.
(5) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
(6) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
14. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
(2) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
14/A. § * A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.
15. § A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1) * A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
(3) * Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.
(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
(8) * Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
17. § * (1) A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű,
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő, illetve
d) föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett
föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
(2) A törvényes öröklés útján - ideértve a 6. § (3) bekezdése szerinti esetkört is - megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
Ha kialakítható legalább két önálló földrészlet, pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb, akkor megosztásról beszélünk. Ilyenkor minden 1 ha fölötti tulajdoni hányadot önállóan ki kell osztani. Az 1-ha alattiakat meg valakinek be kell kebelezni. Ez a valaki bármely tulajdonostárs lehet. Az viszi a cuccost, aki többet ad érte.
Ugyan így az 1-ha fölötti tulajdoni hányadokat is meg lehet vásárolni bármely tulajdonostárstól, de itt sincs elővásárlási jog.
Ezer verzió van, majd ha lesz időm, egyszer leírom. A lényeg: az a király, aki uralja a káoszt. És ez az esetek elsöprő többségében az, aki kezdeményezte az osztatlan felszámolását.
Válasz Balu21 #2301. hozzászólásáraIgen, a bekebelezés az mondjuk úgy az utolsó megoldás.
Ebben az eljárásban van lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak egymástól tulajdoni hányadot -vagy inkább mondjuk úgy aranykoronát- vásároljanak. Vagyis lehet olyan verzió is, hogy pl. szántó esetében az 1 ha alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársaktól megveszed a tulajdoni hányadukat a kialkudott áron. Ebben az esetben nem köt az NFK-s minimumár.
Ugyan így arra is van lehetőség, hogy ha valakinek nagyobb területe van, akkor abból eladjon egy részt pl. olyannak, akinek nincs meg az 1 ha-ja, azért, hogy ne lehessen bekebelezni.
Arra is van lehetőség, hogy mondjuk egy 0,2 ha-os tulajdonostárs bejelentkezzen a bekebelezésre. A 2. alcím szerinti megosztásnál viszont az,. hogy erre milyen lehetőség van, az a megosztást kezdeményező tulajdonostárstól függ. Azért, mert a Törvény ebben az eljárásban semmilyen előírást nem tartalmaz arra nézve, minek kell szerepelni az értesítő levélben.
Válasz Matyi50 #2299. hozzászólásáraEgyszer részt vettem egy osztatlanos tájékoztatón, ahol azt mondták, 2. alcím szerinti megosztásnál lehet olyat, hogy nem bekebelezed, hanem megveszed az adott tulajdoni hányadot. Olyan, mintha az eladód meg te azt mondanátok, hogy osztatlanban akartok maradni ketten (a törvény 6. § (4) bekezdése), és a megosztás után megvennéd tőle. Csak mindezt a megosztás során lezongoráznátok. Ilyenkor nincs bekebelezés köztetek, azaz licit sincs. Ez nyilván nem működik elhunytnál vagy ismeretlen személynél, de úgy vettem ki az előadó szavaiból, hogy a területmértéktől sem függ, azaz 0,5 ha-os részt és 5 ha-ost is megvehetsz így. A 3. alcím szerintinél ott ez nyilván nem jöhet szóba. Nem tudom látott-e ilyet valaki a gyakorlatban.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásáraÍgy igaz, én már hallottam olyat is, hogy a kérelmező azért fizetett a tulajdonostársak egy részének, hogy maradjanak osztatlanban. Anyagilag jobban járt, mintha mindenkit be kellett volna kebeleznie.
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Azaz, ha valaki "elkezdi" magát bevásárolni, akkor az a) pont alapján 3 év múlva szerezhet csak bekebelezéssel. Viszont, ha a bevásárlás után odaajándékozza a fiának (c. pont), akkor a fia egyből indíthatja az eljárást.
Ezért kell nagyon figyelni az adásvételek kifüggesztéseit, mert akár tulajdonostársként (3 év!), akár bejegyzett földhasználóként (3 év!) előzöd az új vevőt. Ha ki van függesztve ilyen szerződés, 60 napod van rájelentkezni.
Ha mindezt elmulasztod, akkor a kifüggesztés után 1-2 hónappal már kaphatsz is levelet, hogy bekebeleznék a tulajdoni hányadodat és akkor licitháborúban kell védekezned.
Válasz Matyi50 #2296. hozzászólásáraAz erdők esetében az osztatlan felszámolása kevés esetben kivitelezhető. Ennek legfőbb oka az, hogy az értékbecslési minimum áraknál nem alkalmaztak fafaj korrekciót.
Igen, az egyik legjelentősebb kérdés az anyagi háttér. Mert ugye a "kicsiket" valakinek be kell kebelezni. Ezt azzal lehet mérsékelni, hogy ha senki nem akar bekebelezni -mert erre bárkinek van lehetősége a 2. alcím szerinti megosztás esetében is, vagyis az is bekebelezhet akinek 100 m2-re van, ha a bekebelezéssel 1 ha fölé megy-, akkor rá kel venni a tulajdonostársak közül minél többet, hogy maradjanak osztatlanba.
Válasz ~Quercus~ #2295. hozzászólásáraA probléma sok helyen másik oldalról van. Akinek meg is van a területe hozzá,hogy bekebelezzen,annak pénze nincs,hogy megvegye ,bekebelezze a többiekét,vagy egyszerüen nem hülye,hogy pl rontotterdőt vegyen kötelezően milliókért,csak azért mert a kisebbek eddig is ültek a seggükön.
Ha nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akinek kialakítható 1 ha fölötti önálló földrészlet, akkor a 3. alcím szerinti lehetőség az alap, amikor egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt -is- megindíthatja bármelyik tulajdonostárs, nincs jelentősége annak, hogy mekkora a tulajdoni hányada. És igen, ha valaki bevásárolja magát akár 1 AK értékben, akkor ő is indíthatja a bulit. És ilyenkor elviheti a Te tulajdoni hányadodat is, ha vastagabb a zsebe, és jobban bírja a licitet. Persze ezt is ki lehet bekkelni, ha 2 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányadod.
Az a kérdés, mekkora a földrészlet területe, és hány tulajdonos van, mert van lehetőség más megoldásra is.
Kérj le egy tulajdoni lapot. Nézd meg mekkora területet érint azon tulajdonostársak tulajdoni hányada, amik nem érik el a minimum területi mértéket, kik ezek. Gondold végig, meg akarod-é ezeket szerezni, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem akarsz plusz területet magadnak. Minden verzióban van megoldási lehetőség az osztatlan megszüntetésére.
Válasz ~Quercus~ #2291. hozzászólásáraNincs senkinek - jelenleg még - 1 ha feletti területe. Gondolom akkor kell észnél lennem - ezek szerint - ha valaki elkezdi bevásárolni magát 1 ha fölötti területre.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraAttól függ van-é rajtad kívül még olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBekebelezni a területi minimumot el nem érő, szántó esetében 1 hektár alatti területeket lehet. legalább az NFA árát kell ajánlani, de a bekebelezhető részre az összes tulajdonostárs tehet majd licitet 10%-os lépcsőben, aki a legtöbbet adja azé lesz az összes bekebelezhető terület. Ez a bekebelezés, de gyakorlatilag bármilyen egyezséggel létrejöhet a megosztás, ha a tulajdonostársak meg tudnak egyezni. Ha nem akarod az egészet, legegyszerűbb ha hagyományos módon vásárolsz a tulajdonostársaktól.
Én ezt a bekebelezést nem teljesen értem. Segítsetek kérlek!
Tulajdonos vagyok egy osztatlan közösben 1 ha fölötti résszel. De van benne még kb. 50 tulajdonos, pár elhunyt, stb.
Ha kezdeményezném a bekebelezést, az egész táblát meg kell vennem (sajnos az elég nagy)? Vagy csak néhány tulajét is megvehetem? Milyen árat kell ajánlanom? Azt amit az NFA közzétett (megye/besorolás, járás, stb)?
És mi az, hogy ha valaki előttem indítja meg az eljárást megveheti az én részemet? Akkor köteles vagyok neki eladni? Nem mérethetem ki?
Válasz Lada2105 #2286. hozzászólásáraHa a 2,4 ha-os tulajdonostárs nem akar licitálni, akkor az ő tulajdoni hányada is bekebelezésre kerül.
Persze van lehetősége arra, hogy ezt kibekkelje, és nem csak a licit.
De ha nem él vele, viheted a teljes földrészletet.
Válasz ~Quercus~ #2277. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Elvileg senki nem tenne ellenajánlatot, ez esetben a 2.4 hektárost is bekebelezhetem, akkor is ha ő nem akarja?
Válasz ~Quercus~ #2284. hozzászólásáraAz örökölt és ajándékba kapott földek esetében nem teljesül a 60§ (1) b. pontja, így azokhoz kapcsolódó bérleti szerződés, ez alapján nem mondható fel. Ahol semmilyen kiértesítés nem sikerült, ott a jogelőd sem írt alá semmit, egy örökléskor /ajándékozáskor a jogelőd, aláírta a szerződést, az örökléssel meg minden jog és kötelezettség öröklődik....
Válasz Pont #2283. hozzászólásáraIs. Meg azokat is, amelyeket örököltek, vagy ajándékba kaptak. Mert ők nem írták alá a haszonbérleti szerződést, de az abban foglaltak vonatkoztak rájuk.
Itt majd megint arról fog szólni a történet, hogy ahány földhivatal, annyi jogértelmezés.
Az meg külön érdekes lesz, hogyan működnek tovább a haszonbérleti szerződések. ha volt használati rend.
Válasz ~Quercus~ #2282. hozzászólásáraAz ellentmondás ott van, hogy a 60§ szerint csak azokat a szerződéseket lehet felmondani amiket a tulajdonosok elérhetetlensége miatt a törvény erejével aláírás nélkül jöttek létre. Na most, akiknek a zrt ki tudta küldeni a leveleket azok nem tartozhatnak ezek közé.....
Válasz ~Quercus~ #2279. hozzászólásáraKösz. Én nem astam bele magam annyira, mint te, sőt, csak felszínesen, mostanában meg hanyagolom is, ha válni hírt feldob azt azért elolvasom. Szerencsére nekünk csak így a rokonságon belül van közös, meg normális a viszony köztünk, úgyhogy egyelőre marad minden ahogy van.
Válasz Rabó001 #2278. hozzászólásáraA kiindulási tulajdoni hányadok alapján csak egy tulajdonostársnak van 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti eljárást is meg lehet indítani, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerülhet. És ezt az eljárást bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti, és bekebelezheti az 1 ha fölötti tulajdonostárs tulajdoni hányadát is.
Persze ezt is meg lehet akadályozni.
A dolog lényege. Annál vannak a nyerő lapok, aki kezdeményezi az osztatlan felszámolását.
Válasz Lada2105 #2275. hozzászólásáraVan. A kérdés, van-é a tulajdonostársak között olyan, aki szintén szeretné megszerezni a teljes földrészletet. Ha van, a következő kérdés, ki bírja tovább pénzzel a licitet.
Válasz Rabó001 #2274. hozzászólásáraA gengszterváltás utáni földosztás óta nem volt ilyen lehetőség a földszerzésre. Rengeteg lehetőség, variáció van benne, amit viszont kevesen ismernek.
Az ügyvédek zöme a 3. alcím szerinti bekebelezésre utazik, mert az viszonylag egyszerű. Bár.....ki tudja.
Most csinálok egy ilyet, amit az ügyvéd úr elcseszett.
A bukta egyébként változatlanul a bírósági letét. Itt az esetek többségében konfrontálódni kell a járásbíróságokkal. Ezt ügyvéd nem vállalja be.
Üdvözlet
Adott egy 3 hektáros terület, nekem illetve 3 másik tulajdonostársnak 1500-1500 m2-rel, a hatodiknak kb 2.4 ha.
Van lehetőség az egész földrészlet bekebelezésére ha én megindítom?
Válasz ~Quercus~ #2273. hozzászólásáraMeg fog mozdulni, egyre többen belevágnak az biztos. Most már azért valamennyire kialakult talán az eljárás is. Például az ügyvédem is hirdeti már az osztatlan közös megszüntetést is.
Matyóföld egyik legnagyobb Mg. Zrt-je levelet küldött a minden földtulajdonosnak, akikkel haszonbérleti jogviszonyban áll. A levél finoman fogalmazva is hiányos, és félrevezető, de a lényeg benne van. Felhívja a tulajdonosok figyelmét arra, hogy a 2020. évi LXXI. törvény alapján megtörténhet, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása során egyesek elveszíthetik a tulajdoni hányadukat, méghozzá igen nyomott áron. Természetesen nem fejtik ki, hogy ez kikre vonatkozik. Ezért a Zrt. felajánlja, hogy bárkitől megvásárolja a földet, akik el akarják adni, egy jóval magasabb -egyébként korrekt- vételáron. Ami ugye baromság, mert a Zrt. nem vehet földet. Ez aztán úgy módosul a levélben, hogy csak közvetítenek. Vagyis majd a Zrt. tulajdonosi, baráti köre fog venni.
Azt is leírják, ennek az az oka, hogy ha más vásárolja be magát az osztatlanba, és megindítja a megosztást, akkor lehetőség lesz a Zrt.-vel kötött bérleti szerződéseket felmondani.
Be lett dobva a kő az állóvízbe. Természetesen a háttérben álló emberkék nem fognak minden földet megvásárolni, csak amelyikben van ráció. Viszont azok a gazdák akik eddig aludtak....azok szívni fognak.
Mint már mondottam, ki korán kel, földet lel..............
Válasz Moderátor #2270. hozzászólásáraMagyarázd már el légyszíves, mi a probléma azzal, ha egy az AGROINFORMON megjelent hirdetés linkjét berakom egy AGROINFORM fórum topikba?
Válasz Stella2 #2267. hozzászólásáraPróbáltam de a keresett helyrajzi szám nem tallálható. Osztatlan területeket felénk nem lehet lekérni ami árverésen volt.
Ezért szeretném a földhivatalba megnézni, elvileg nem kelt el. Csak kérdés hogy be lehet tekinteni???
Válasz T-150 Zoli #2266. hozzászólásáraHa van ügyfélkapud és tudod a pontos hrsz-t, évente két tulajdoni lapot ingyen le tudsz tölteni. Többet is lehet, de az már fizetős.
Földterületem mellett van egy 3ha legelő terület ami elvileg árverésen nem kelt.
Az lenne a kérdésem hogy a földhivatalba betekintethetek hogy ki tulajdonába van????
Válasz napraforgó #2299. hozzászólásáraKüldj neki tértivevényes levelet, ha nincs válasz, akkor oké. Ha indokolás és más elképzelés nélkül megírja, hogy megtagadja az aláírást, az joggal való visszaélés...
Üdv.Szomszéd föld 1/2- 1/2 tulajdonrésszel , Az egyik részt most vásároltam örököstől. Szeretnék egy használati megosztást készíteni, az én részem a sajátom melletti lenne-nekem így célszerű. A másik 1/2 tulaj viszont semmit nem hajlandó aláírni ez ügyben. Hogyan lehet ezt kikényszeríteni? Minden használható ötletet szívesen fogadok.
Válasz train #2295. hozzászólására16. §-ra gondolsz? Aki hagyja, hogy a minimum feleti hányadát bekebelezzék, az egy tökkelütött barom... Van egy osztatlan, amiből 1.6ha jutna nekem, a társtulajnak meg 3.7. Akkor bekebelezhetném szerinted egy általam indított megosztással?
Válasz Balu21 #2292. hozzászólásáraSzántó, erdő minimum 1 hektár, gyümölcsös 0,3 hektár, hogyan kebelezi be az 500 négyzetméteres a 10 hektárost? Nekem ez nem igazán világos!
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
3009 hozzászólás
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-15 17:55:15
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-11 08:30:44
Válasz papszi06 #2305. hozzászólásáraA vonatkozó törvényi előírás alapján:
"2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni."
Ezek:
10. §
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
(3) * A föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni azzal, hogy az állam csak életjáradéki jogviszonyt létesíthet.
(4) * A föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni.
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 11. §-ban, a 17. §-ban, valamint a 36. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(1a) * E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) * társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
(3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
i) * állandó jellegű növényház létesítése.
(4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.
(5) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
(6) * Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
14. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás).
(2) * A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben nyilatkozzon arról, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
14/A. § * A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.
15. § A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és
b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1) * A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).
(3) * Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.
(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
(8) * Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
17. § * (1) A 2014. május 1-jén meglévő
a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt,
b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű,
c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő, illetve
d) föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett
föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
(2) A törvényes öröklés útján - ideértve a 6. § (3) bekezdése szerinti esetkört is - megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.
Válasz papszi06 #2305. hozzászólásáraItt sok más mellett elővásárlási jog sincs.
Ha kialakítható legalább két önálló földrészlet, pl. szántó esetében 1 ha-nál nagyobb, akkor megosztásról beszélünk. Ilyenkor minden 1 ha fölötti tulajdoni hányadot önállóan ki kell osztani. Az 1-ha alattiakat meg valakinek be kell kebelezni. Ez a valaki bármely tulajdonostárs lehet. Az viszi a cuccost, aki többet ad érte.
Ugyan így az 1-ha fölötti tulajdoni hányadokat is meg lehet vásárolni bármely tulajdonostárstól, de itt sincs elővásárlási jog.
Ezer verzió van, majd ha lesz időm, egyszer leírom. A lényeg: az a király, aki uralja a káoszt. És ez az esetek elsöprő többségében az, aki kezdeményezte az osztatlan felszámolását.
Válasz ~Quercus~ #2302. hozzászólásáraÉs mint társ tulajdonos mi van az elővásárlási joggal?
Hát igen......hiába van valakinek osztatlanban erdeje, ha így nem tud rajta gazdálkodni.
Van fám, de még sincs.
Kincs, ami nincs......
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa/h_7256725
Válasz Balu21 #2301. hozzászólásáraIgen, a bekebelezés az mondjuk úgy az utolsó megoldás.
Ebben az eljárásban van lehetőség arra, hogy a tulajdonostársak egymástól tulajdoni hányadot -vagy inkább mondjuk úgy aranykoronát- vásároljanak. Vagyis lehet olyan verzió is, hogy pl. szántó esetében az 1 ha alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársaktól megveszed a tulajdoni hányadukat a kialkudott áron. Ebben az esetben nem köt az NFK-s minimumár.
Ugyan így arra is van lehetőség, hogy ha valakinek nagyobb területe van, akkor abból eladjon egy részt pl. olyannak, akinek nincs meg az 1 ha-ja, azért, hogy ne lehessen bekebelezni.
Arra is van lehetőség, hogy mondjuk egy 0,2 ha-os tulajdonostárs bejelentkezzen a bekebelezésre. A 2. alcím szerinti megosztásnál viszont az,. hogy erre milyen lehetőség van, az a megosztást kezdeményező tulajdonostárstól függ. Azért, mert a Törvény ebben az eljárásban semmilyen előírást nem tartalmaz arra nézve, minek kell szerepelni az értesítő levélben.
Válasz Matyi50 #2299. hozzászólásáraEgyszer részt vettem egy osztatlanos tájékoztatón, ahol azt mondták, 2. alcím szerinti megosztásnál lehet olyat, hogy nem bekebelezed, hanem megveszed az adott tulajdoni hányadot. Olyan, mintha az eladód meg te azt mondanátok, hogy osztatlanban akartok maradni ketten (a törvény 6. § (4) bekezdése), és a megosztás után megvennéd tőle. Csak mindezt a megosztás során lezongoráznátok. Ilyenkor nincs bekebelezés köztetek, azaz licit sincs. Ez nyilván nem működik elhunytnál vagy ismeretlen személynél, de úgy vettem ki az előadó szavaiból, hogy a területmértéktől sem függ, azaz 0,5 ha-os részt és 5 ha-ost is megvehetsz így. A 3. alcím szerintinél ott ez nyilván nem jöhet szóba. Nem tudom látott-e ilyet valaki a gyakorlatban.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásáraÍgy igaz, én már hallottam olyat is, hogy a kérelmező azért fizetett a tulajdonostársak egy részének, hogy maradjanak osztatlanban. Anyagilag jobban járt, mintha mindenkit be kellett volna kebeleznie.
Válasz ~Quercus~ #2297. hozzászólásárabekebelezni csak az egészet lehet,részterületet ,1 tulajdonost a sok közül pl nem. Ez is gond.
Válasz Maximus08 #2293. hozzászólásáraSzia! Így szól a törvény:
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Azaz, ha valaki "elkezdi" magát bevásárolni, akkor az a) pont alapján 3 év múlva szerezhet csak bekebelezéssel. Viszont, ha a bevásárlás után odaajándékozza a fiának (c. pont), akkor a fia egyből indíthatja az eljárást.
Ezért kell nagyon figyelni az adásvételek kifüggesztéseit, mert akár tulajdonostársként (3 év!), akár bejegyzett földhasználóként (3 év!) előzöd az új vevőt. Ha ki van függesztve ilyen szerződés, 60 napod van rájelentkezni.
Ha mindezt elmulasztod, akkor a kifüggesztés után 1-2 hónappal már kaphatsz is levelet, hogy bekebeleznék a tulajdoni hányadodat és akkor licitháborúban kell védekezned.
Üdv.
Válasz Matyi50 #2296. hozzászólásáraAz erdők esetében az osztatlan felszámolása kevés esetben kivitelezhető. Ennek legfőbb oka az, hogy az értékbecslési minimum áraknál nem alkalmaztak fafaj korrekciót.
Igen, az egyik legjelentősebb kérdés az anyagi háttér. Mert ugye a "kicsiket" valakinek be kell kebelezni. Ezt azzal lehet mérsékelni, hogy ha senki nem akar bekebelezni -mert erre bárkinek van lehetősége a 2. alcím szerinti megosztás esetében is, vagyis az is bekebelezhet akinek 100 m2-re van, ha a bekebelezéssel 1 ha fölé megy-, akkor rá kel venni a tulajdonostársak közül minél többet, hogy maradjanak osztatlanba.
Válasz ~Quercus~ #2295. hozzászólásáraA probléma sok helyen másik oldalról van. Akinek meg is van a területe hozzá,hogy bekebelezzen,annak pénze nincs,hogy megvegye ,bekebelezze a többiekét,vagy egyszerüen nem hülye,hogy pl rontotterdőt vegyen kötelezően milliókért,csak azért mert a kisebbek eddig is ültek a seggükön.
Válasz Maximus08 #2293. hozzászólásáraEgyszerre írtunk.
Ha nincs legalább két olyan tulajdonostárs, akinek kialakítható 1 ha fölötti önálló földrészlet, akkor a 3. alcím szerinti lehetőség az alap, amikor egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt -is- megindíthatja bármelyik tulajdonostárs, nincs jelentősége annak, hogy mekkora a tulajdoni hányada. És igen, ha valaki bevásárolja magát akár 1 AK értékben, akkor ő is indíthatja a bulit. És ilyenkor elviheti a Te tulajdoni hányadodat is, ha vastagabb a zsebe, és jobban bírja a licitet. Persze ezt is ki lehet bekkelni, ha 2 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányadod.
Az a kérdés, mekkora a földrészlet területe, és hány tulajdonos van, mert van lehetőség más megoldásra is.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBővebben.
Kérj le egy tulajdoni lapot. Nézd meg mekkora területet érint azon tulajdonostársak tulajdoni hányada, amik nem érik el a minimum területi mértéket, kik ezek. Gondold végig, meg akarod-é ezeket szerezni, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem akarsz plusz területet magadnak. Minden verzióban van megoldási lehetőség az osztatlan megszüntetésére.
Válasz ~Quercus~ #2291. hozzászólásáraNincs senkinek - jelenleg még - 1 ha feletti területe. Gondolom akkor kell észnél lennem - ezek szerint - ha valaki elkezdi bevásárolni magát 1 ha fölötti területre.
Válasz Pont #2290. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraAttól függ van-é rajtad kívül még olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket.
Válasz Maximus08 #2289. hozzászólásáraBekebelezni a területi minimumot el nem érő, szántó esetében 1 hektár alatti területeket lehet. legalább az NFA árát kell ajánlani, de a bekebelezhető részre az összes tulajdonostárs tehet majd licitet 10%-os lépcsőben, aki a legtöbbet adja azé lesz az összes bekebelezhető terület. Ez a bekebelezés, de gyakorlatilag bármilyen egyezséggel létrejöhet a megosztás, ha a tulajdonostársak meg tudnak egyezni. Ha nem akarod az egészet, legegyszerűbb ha hagyományos módon vásárolsz a tulajdonostársaktól.
Sziasztok!
Én ezt a bekebelezést nem teljesen értem. Segítsetek kérlek!
Tulajdonos vagyok egy osztatlan közösben 1 ha fölötti résszel. De van benne még kb. 50 tulajdonos, pár elhunyt, stb.
Ha kezdeményezném a bekebelezést, az egész táblát meg kell vennem (sajnos az elég nagy)? Vagy csak néhány tulajét is megvehetem? Milyen árat kell ajánlanom? Azt amit az NFA közzétett (megye/besorolás, járás, stb)?
És mi az, hogy ha valaki előttem indítja meg az eljárást megveheti az én részemet? Akkor köteles vagyok neki eladni? Nem mérethetem ki?
Köszi, ha segítetek!
Válasz Lada2105 #2286. hozzászólásáraHa a 2,4 ha-os tulajdonostárs nem akar licitálni, akkor az ő tulajdoni hányada is bekebelezésre kerül.
Persze van lehetősége arra, hogy ezt kibekkelje, és nem csak a licit.
De ha nem él vele, viheted a teljes földrészletet.
Válasz Pont #2285. hozzászólásáraEz így elég zavaros.
Válasz ~Quercus~ #2277. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Elvileg senki nem tenne ellenajánlatot, ez esetben a 2.4 hektárost is bekebelezhetem, akkor is ha ő nem akarja?
Válasz ~Quercus~ #2284. hozzászólásáraAz örökölt és ajándékba kapott földek esetében nem teljesül a 60§ (1) b. pontja, így azokhoz kapcsolódó bérleti szerződés, ez alapján nem mondható fel. Ahol semmilyen kiértesítés nem sikerült, ott a jogelőd sem írt alá semmit, egy örökléskor /ajándékozáskor a jogelőd, aláírta a szerződést, az örökléssel meg minden jog és kötelezettség öröklődik....
Válasz Pont #2283. hozzászólásáraIs. Meg azokat is, amelyeket örököltek, vagy ajándékba kaptak. Mert ők nem írták alá a haszonbérleti szerződést, de az abban foglaltak vonatkoztak rájuk.
Itt majd megint arról fog szólni a történet, hogy ahány földhivatal, annyi jogértelmezés.
Az meg külön érdekes lesz, hogyan működnek tovább a haszonbérleti szerződések. ha volt használati rend.
Válasz ~Quercus~ #2282. hozzászólásáraAz ellentmondás ott van, hogy a 60§ szerint csak azokat a szerződéseket lehet felmondani amiket a tulajdonosok elérhetetlensége miatt a törvény erejével aláírás nélkül jöttek létre. Na most, akiknek a zrt ki tudta küldeni a leveleket azok nem tartozhatnak ezek közé.....
Válasz Pont #2280. hozzászólásáraHol az ellentmondás?
Egyébként nem az Fftv., hanem az Fétv. 60. §.
Válasz ~Quercus~ #2279. hozzászólásáraKösz. Én nem astam bele magam annyira, mint te, sőt, csak felszínesen, mostanában meg hanyagolom is, ha válni hírt feldob azt azért elolvasom. Szerencsére nekünk csak így a rokonságon belül van közös, meg normális a viszony köztünk, úgyhogy egyelőre marad minden ahogy van.
Válasz ~Quercus~ #2273. hozzászólására"akkor lehetőség lesz a Zrt.-vel kötött bérleti szerződéseket felmondani."
A szerződések maradnak. Egy kivétel van a, földtörvény 60§. szerinti.
Válasz Rabó001 #2278. hozzászólásáraA kiindulási tulajdoni hányadok alapján csak egy tulajdonostársnak van 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada. Ebben az esetben a 3. alcím szerinti eljárást is meg lehet indítani, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerülhet. És ezt az eljárást bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti, és bekebelezheti az 1 ha fölötti tulajdonostárs tulajdoni hányadát is.
Persze ezt is meg lehet akadályozni.
A dolog lényege. Annál vannak a nyerő lapok, aki kezdeményezi az osztatlan felszámolását.
Válasz ~Quercus~ #2277. hozzászólásáraAz 1 hektár fölötti részt is be tudják kebelezni, akkor is ha ő meg akarná tartani? 1 hektáros már kialakítható.
Válasz Lada2105 #2275. hozzászólásáraVan. A kérdés, van-é a tulajdonostársak között olyan, aki szintén szeretné megszerezni a teljes földrészletet. Ha van, a következő kérdés, ki bírja tovább pénzzel a licitet.
Válasz Rabó001 #2274. hozzászólásáraA gengszterváltás utáni földosztás óta nem volt ilyen lehetőség a földszerzésre. Rengeteg lehetőség, variáció van benne, amit viszont kevesen ismernek.
Az ügyvédek zöme a 3. alcím szerinti bekebelezésre utazik, mert az viszonylag egyszerű. Bár.....ki tudja.
Most csinálok egy ilyet, amit az ügyvéd úr elcseszett.
A bukta egyébként változatlanul a bírósági letét. Itt az esetek többségében konfrontálódni kell a járásbíróságokkal. Ezt ügyvéd nem vállalja be.
Üdvözlet
Adott egy 3 hektáros terület, nekem illetve 3 másik tulajdonostársnak 1500-1500 m2-rel, a hatodiknak kb 2.4 ha.
Van lehetőség az egész földrészlet bekebelezésére ha én megindítom?
Válasz ~Quercus~ #2273. hozzászólásáraMeg fog mozdulni, egyre többen belevágnak az biztos. Most már azért valamennyire kialakult talán az eljárás is. Például az ügyvédem is hirdeti már az osztatlan közös megszüntetést is.
Apáááááá! Kezdődíííííík!
Matyóföld egyik legnagyobb Mg. Zrt-je levelet küldött a minden földtulajdonosnak, akikkel haszonbérleti jogviszonyban áll. A levél finoman fogalmazva is hiányos, és félrevezető, de a lényeg benne van. Felhívja a tulajdonosok figyelmét arra, hogy a 2020. évi LXXI. törvény alapján megtörténhet, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolása során egyesek elveszíthetik a tulajdoni hányadukat, méghozzá igen nyomott áron. Természetesen nem fejtik ki, hogy ez kikre vonatkozik. Ezért a Zrt. felajánlja, hogy bárkitől megvásárolja a földet, akik el akarják adni, egy jóval magasabb -egyébként korrekt- vételáron. Ami ugye baromság, mert a Zrt. nem vehet földet. Ez aztán úgy módosul a levélben, hogy csak közvetítenek. Vagyis majd a Zrt. tulajdonosi, baráti köre fog venni.
Azt is leírják, ennek az az oka, hogy ha más vásárolja be magát az osztatlanba, és megindítja a megosztást, akkor lehetőség lesz a Zrt.-vel kötött bérleti szerződéseket felmondani.
Be lett dobva a kő az állóvízbe. Természetesen a háttérben álló emberkék nem fognak minden földet megvásárolni, csak amelyikben van ráció. Viszont azok a gazdák akik eddig aludtak....azok szívni fognak.
Mint már mondottam, ki korán kel, földet lel..............
Válasz Moderátor #2270. hozzászólásáraMegint olyan dologra kényszerítetek, amihez nincs kedvem.....de legyen.
Válasz Moderátor #2270. hozzászólásáraMagyarázd már el légyszíves, mi a probléma azzal, ha egy az AGROINFORMON megjelent hirdetés linkjét berakom egy AGROINFORM fórum topikba?
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-06-14 07:48:35
Válasz T-150 Zoli #2268. hozzászólásáraE-közműn meg tudod nézni a pontos helyrajzi számot.
Válasz Stella2 #2267. hozzászólásáraPróbáltam de a keresett helyrajzi szám nem tallálható. Osztatlan területeket felénk nem lehet lekérni ami árverésen volt.
Ezért szeretném a földhivatalba megnézni, elvileg nem kelt el. Csak kérdés hogy be lehet tekinteni???
Válasz T-150 Zoli #2266. hozzászólásáraHa van ügyfélkapud és tudod a pontos hrsz-t, évente két tulajdoni lapot ingyen le tudsz tölteni. Többet is lehet, de az már fizetős.
Sziasztok!
Földterületem mellett van egy 3ha legelő terület ami elvileg árverésen nem kelt.
Az lenne a kérdésem hogy a földhivatalba betekintethetek hogy ki tulajdonába van????
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-06-09 14:52:04
Válasz napraforgó #2299. hozzászólásáraKüldj neki tértivevényes levelet, ha nincs válasz, akkor oké. Ha indokolás és más elképzelés nélkül megírja, hogy megtagadja az aláírást, az joggal való visszaélés...
Üdv.Szomszéd föld 1/2- 1/2 tulajdonrésszel , Az egyik részt most vásároltam örököstől. Szeretnék egy használati megosztást készíteni, az én részem a sajátom melletti lenne-nekem így célszerű. A másik 1/2 tulaj viszont semmit nem hajlandó aláírni ez ügyben. Hogyan lehet ezt kikényszeríteni? Minden használható ötletet szívesen fogadok.
Válasz train #2297. hozzászólásáraItt még az eredeti a tulaj, nem örökös, úgyhogy ez itt nem fog menni, szerintem... Megkereslek privátban!
Válasz train #2295. hozzászólására16. §-ra gondolsz? Aki hagyja, hogy a minimum feleti hányadát bekebelezzék, az egy tökkelütött barom... Van egy osztatlan, amiből 1.6ha jutna nekem, a társtulajnak meg 3.7. Akkor bekebelezhetném szerinted egy általam indított megosztással?
Válasz Balu21 #2292. hozzászólásáraSzántó, erdő minimum 1 hektár, gyümölcsös 0,3 hektár, hogyan kebelezi be az 500 négyzetméteres a 10 hektárost? Nekem ez nem igazán világos!