Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz bereczkjanos #1808. hozzászólásáraNem csináltál semmit János, csak gondolkodtál!!
Abban tökéletesen egyetértek, hogy a dugattyús motorok kora réges-régen lejárt..
Betolásnál inkább a vezérmű feszítésénél van gond.. van amit az olaj feszít és nem igazán szereti, ha nem az indítómotor indítja a gépet..ugyanis betolásnál nem olyan gyorsan épül fel a nyomás
Válasz monolit #1800. hozzászólásáraKatalizátor: Kezdjük, belsőégés vagy robbanás?
Gyors égés, vagy robbanás? A katalizátor a motor rossz működését palástolja (VW) meg a
többi. A rosszul felhasznált üzemanyag maradék
elégetésére szolgál (oxidál). A motorban zárt térben zajlanak a dolgok, sok kísérlet volt,
egy beavatkozás sem volt sikeres! Maradt, az utókezelés, már ezzel sem dicsekszenek. Euro
4, 5, 6.kamu. valamit hazudni kell, mint a fa fűtéseseknek, akik megeszik. A wankel csoda,
hülyét csinált a nagy tudósokból, a motor fejlesztés megrekkent. 50 év lemaradás nem kis dolog, el kell hitetni a világgal, a
probléma megoldódott(Surányi). A fejlesztésre nincs idő, a gyáraknak termelni kell!
A motorhoz annyi köze van mint, a kazán és a kémény füstje. Fel nem használt energia!
Utólag elégetjük, ez nem haszon!!
Hűtő: A sovány keverék, nagyobb hőt eredményez.(felső határ!) Nagyobb hűtő, elviszi a balhét! Haszon?
A dugattyús motorok ideje lejárt, súlycsökkentés, magas fordulat, alacsony nyomaték, rossz égés! Mi kell még? Most,
Amerikában két orosz fejleszti az X-mini-t
1901-es találmány, 5. kísérlete, 10ooo-es fordulatszám, 3,5 LE, 15ooo-re akarják növelni a fordulatszámot, 5 LE-re. 9ooo-nél leáll, nincs nyomaték, tehát a fordulatszám nem, a járható út!
Csak még egy kamu: Nem tolható be, ezt elhiszed? Ott hat az önindító, ahol a tolás!
Ha dízelt tolsz be, egyszerre önindítózzál is, még ha gyenge is az akku, 'picit' segít!
Rajtam kívül még ezt sem hallottad!!!
SZAKMA: Hatan tolnak egy francia autót. Benzines. Kivettem a biciklimből a lapos elemet, gyújtás, tolás, most. Az autó elindult. Visszadugtam az elemet a biciklibe
és szépen eltekertem, amikor a sarokról visszakukkantottam, néztek utánam!
Mit csináltam? Várom a választ?
Válasz _NB_ #1805. hozzászólásáraKapok a fejemre, átmentünk motorba, itt a szalma a húzótéma!
Váltani kéne a: wwwfdrm.webnode.hu oldalra!
50°C,ezt a magas értéket csak azért írtam, hogy elkerüljem a 2-300 felettiek ostromát,
szenes kazán, 5 veder szén, vízzel (hóval)
keverve, felülről begyújtva. Alsó szellőző
kb 12-es lyuk, felső a szén felett, kb a kazán felénél, füstcső alja, az ajtó felső vel egy szinten (110-es cső), kémény 14x14-es, 5 méter. A kazán aljától kb. 7m.
A cső már kilépésnél megfogható volt, minden meleg a kazánban maradt, a tűz lángja kék, akár a gázláng, akár 2-5 cm-ig állítható. 5felett, picit sárgult a taréj teteje. Ha lejjebb vettem elhallgatott, ha rátettempicit, mintha gázt adtam volna a motornak, ha a felső ajtót kinyitottam erőteljesen hűlt. Ennyi! Volt napsütés-5°C, volt vihar, -24°C, köd. -5, csendes napos idő, két nap! Lignit brikett,vagy dara homokkal keverve!
Én ezért nem értem az állandóan füstölő,
kormoló fűtéseket! A szomszédaim ezt tették!
Ehhez minek ventilátor?
Lehet számolni, ez a gyakorlat!!!
Válasz bereczkjanos #1782. hozzászólására"A kémény hőnél, már 50°C felett már büntetni kéne, pazarlás címén.Hála az égnek nem leszek miniszter, de ha az lennék, inkább elmagyaráznám, hogy miért rossz!!!"
Többször is írtad már ezt az 50°C-ot, valószínűleg mindenki érti is, hogy miért, de a 50°C-os füstgáz, a kéménybe tovább hűlve mekkora huzatot generál ?
Az égéshez szükséges levegőt a kémény huzat biztosítsa, egy 50°C-os füstgáz lehet nem képes annyi huzatot generálni, hogy elégséges mennyiségű levegőt kapjon a tűz, és így a teljesítmény is korlátozódik.
Tehát egy adott kéményben, a ~200°C-os füstgáz gyorsabban emelkedik, mint az 50°C-os, ezért nagyobb a huzat és, ezért nagyobb teljesítmény a kazánnál.
Azt se felejtsük el, hogy ha épp kifogsz több szélmentes napot egymás után akkor lehet sikerül elgázosítanod a házad környékét mivel az 50°C-os füstgáz hamar kihűl és alásüllyed.
Ezek miatt szoktak ventilátort használni ilyen alacsony füstgáz hőmérsékletnél, de ha jól emlékszem te nem vagy ventilátor párti, nagyobb kémény párti akkor viszont, hogy oldod meg ?
A szomszédomnak volt (használt), de tönkrement és mivel kintről hozta jelentős áron, ezért nem szánt rá újból anyagiakat. Most elektromosan fűt.
Meg lehet jól is építeni, de fontos paramétereket kell hozzá betartani.
U alakú legyen a cső, akkor nem fordul meg a csigával együtt az apríték.
A csiga a csőben lazán legyen megvezetve, legjobb ha nem csigalevelet alkalmazol hanem egyedileg hajlított rugót. A megszorulás esélye jóval kisebb.
A visszaégés meggátlására kettős, egymás alatt elhelyezett csigasort érdemes alkalmazni eltérő sebességgel, a tűztérnél alkalmazott gyorsabb fordulatú legyen.
Az égőfej kialakításánál fontos a szekunder levegő bevezetése a parázságy fölé, valamint a fej tisztíthatósága a furatokon át belehulló pernyétől. A jó fej elől nyitott, a leégett hamut a csiga a fejről letudja tolni. A lengyelek készítenek sorozatban beadagoló csigarendszert, amikor nézegettem nagyon jó árakkal dolgoztak. Az egész rendszert,v. részegységeit is megveheted, módosítva jól használható.
A levegőt befújó ventilátor fordulata szabályozható legyen.
PLC -vel vezérelhetők a paraméterek, érzékelők által.
A tárolótartályba bolygatómű kerüljön fémtányérra szerelt rugalmas karokkal.
Röviden ennyi, de az alkalmazandó áttételes villanymotorok jelentős árban vannak. A fa apríték helyett napraforgó tisztítási maradékot égetve kisebb motorteljesítmények is elegendők.
"Nyilván korszerűbb, szabályozhatóbb, de a motort ez nem érdekli, ha optimálisabb az égés, előny! Hogy miért van akkor a katalizátor, ami ennek ellentmond!"
"Esett már szó a motorok katalizátoráról, ahol 'megoldották' ezt a problémát, aztán
jött a második katalizátor, akkor hány százalék a hatásfok??%
A katalizátor használatának és a motor hatásfokának valójában nincsen köze egymáshoz, mivel a katalizátort a füstgázok oxidálásához fejlesztették ki, vagyis a környezetvédelemhez.
Az oxidáció során kevésbé káros, a környezetvédelem szempontjából előnyösebb gázok szabadulnak fel, távoznak a kipufogón.
A hatásfok javulás valós, de csak a katalizátort nézve. A kétutas katalizátor két gázösszetevőt, míg a háromutasak már hármat képesek átalakítani.
A lambda szenzor szerepe fenntartani az általad is említett "szegény " benzinkeveréket. A katalizátor ugyanis tönkremegy ha dúsabb a keverék. A katalizátoros autók kézikönyvében ezért kifejezetten tiltják az autó behúzással és nem önindító motor általi beindítását. A lamda szenzor avatkozik bele az elektronikán át a motorvezérlésbe. Szabályozza a befecskendezést. A korszerű autókban huzallal ugyan, de potenciométert nyomogatsz a lábaddal.
A motor hatásfok romlása katalizátor alkalmazásával ugyan valós a szegény keverék alkalmazása miatt, de mivel egyre nagyobb teljesítményt csikarnak ki a motorokból valójában ezzel nem szembesülsz.
Egy jó leírás a katalizátor működéséről ha érdekel. itt
24-35 kw teljesítményű
hatásfoka: 80-89%
az égéstermék hőmérséklete névleges teljesítménynél 230 C fok
Érdekelne hogy a te általad feltett képen szereplő kazán milyen paraméterekkel rendelkezik, elsősorban a hatásfokát hány %-ban állapították meg. Miből adódhat az eltérő akár 100 C fokos különbség.
Meg tudnád adni a pontos típusát? Kíváncsi vagyok milyen műszaki eltérésekből adódhat a különbség, szerkezetileg mennyire térnek el a kazánok egymástól.
Az Atmos adataiban szerepelő kazántípusoknál is eltérőek a füstgáz hőfokai, 208 C és 260 C fok értékek között vannak feltüntetve.
Nem kizárólagosan de a teljesítmény növekedésével nőnek az értékek.
Vagyis egy paramétert kiragadva nem ismerhető meg, hogy ezen kazángyártmány esetleg jobb-e mint más gyártó terméke.
Válasz monolit #1795. hozzászólásáraA kihagyott lépcső energiája veszteség ként
jelentkezik, azaz, nem hasznosult a kazánban, és a kísérletezők ezt a kéményből akarják visszaszerezni, ami aztán jelentősen rontja a kémény hatásfokát! Ha úgy nézzük, az első tér
30%-ot hasznosít, a második 60-at, a harmadik a kazánon belül 9%-ot, a maradék a kéményen, már kimehet a normál huzattal alacsony hőfokon! A rézcsöves megoldás veszélyes? Vagy,
nevezzük kondenzációs kazánnak?
Ha minden éghető anyag elégett, a kéményen,
CO2 távozik, néhány nem éghető anyag kíséretében, vagy hamu, és nem salak formájában a kazán alatt marad, a hamu ládában!
Kérdés, kell-e több fokozat, vagy kevesebb, a fűtőanyag minősége határozza meg!!!
Esett már szó a motorok katalizátoráról, ahol 'megoldották' ezt a problémát, aztán
jött a második katalizátor, akkor hány százalék a hatásfok??
Válasz Kamionos #1794. hozzászólásáraLényegében igen, a körülmények ilyenek, durván: 300-1200-120°C, a különböző terekben
kialakul hőfokok. Olyan ez mintha lépcsőn mennénk felfelé, első lépcső rendben, második lépcső rendben, a harmadikat kihagyom, fellépek a negyedikre és abban a tudatban vagyok, megy ez és jobb is. Hát valami sántít!
Ez nem a fűtő, hanem a gyártó hibája?
Lehet meditálni! Ha kevesebb gázt fejlesztek, biztos kihagyhatom a harmadik lépést, nem jutok fel. (fojtatás a következő hozzászólónál!!!)
Össze vannak mosva a többfajta fűtésmódok a hozzászólásokban. Fatüzelésről és hagyományos kéményről lenne szó az említett hozzászólásban.
A kéménybe bejutó füstgáz veszít a hőmérsékletéből a kémény hosszának/építőanyagának megfelelően ahogy távozik a kéményen kilépve.
Az égés során még megfelelőnek tartott égés esetén is képződik vízgőz.
Nem folyamatos az égés, a tüzelőeszköz lezárásakor lecsökken a füst hőmérséklete, nagyobb a füstképződés és emiatt a kátrányosodás.
Arról van szó, hogy a kémény tetejénél se legyen kátrányos kicsapódás.
Jelenleg szinte mindenki a kémény kátrányosodásával küzd a környezetemben. Mindenki spórolni szeretne a fűtésszámláján.
Barátom lemezkankandalló füstcsövére tekert rézcsövet. Azt összekötötte a fűtés előremenő csövével, keringtető szivattyút használva. Nem hitt nekem hogy nem lesz jó. A fűtésrendszer olyan mértékű hőelvonást produkált, hogy leállt a füstcsőben levő hideg füst áramlása a kémény felé.
Ha gravitációs rendszerű a kémény, a füst elég hőmérséklettel kell rendelkezzen a felső kilépési pontig. Az alacsony hőmérsékleten üzemeltetett kéményt (nedvességgel, kátránnyal átitatott falazat) nem tudod javítani csak visszabontással. Ha egy kéménytűz is beüt akkor a spórolás nem jött be, akár a ház is leéghet.
Ezért pártolom a magasabb kilépő füstgáz hőmérséklet alkalmazását. A körülmények ismeretei/összefüggései nélkül alkalmazni másnál már bevált alkalmazást nem szabad, azt mindenkinek az egyedi körülményeire szabva kell.
Válasz sedrojzoltan #1785. hozzászólásáraHa leírnám a tapasztalatomat, nem vennél kazánt. De ha átolvasod ezt az 1780 oldalt, már a harmadiknál izzadni fogsz, a kérdés csak az, mennyire szorít az idő,(időjárás!)
Válasz Kamionos #1790. hozzászólásáraÍgy igaz ahogy írod, mondjuk 1000°C a kazán tetején, itt kell megfogni az energiát, de a hogyan-nal van a gond. Márpedig a kimenet, a besulykolt hagyomány szerint, itt van, itt kell lennie. Csak egy "rossz" példa, ha a kémény kivezetőjét lefordítva 50 cm-el kötöd a kéménybe, már a hő nagyobb része bent marad, csak az lesz a kérdés, el tudod-e vinni a puffer-ba? Ez már a hidraulika, csőméret gondja! A vízzsákoknak, már csak a meleggel kellene találkozni, nem tudna a korom lerakodni, és a vízzsák vastagsága se legyen nagyobb 20mm-nél, de ahol már ilyen, nehéz változtatni, ez is 'hagyomány'!
Válasz Radocz #1783. hozzászólásáraNagyon egyszerű a logika. A kivezetés a kazán tetején van, ha itt nem 300°C a kimenő, akkor a kazánban sem lehet több, ami fűt! Ezek lehetnek azok, akik akár a 60°C is elérik, és fáznak!
Válasz Radocz #1783. hozzászólásáraA kilépő füstgáz hőmérséklete 300 fok legyen? Attól függ hol mérjük. Nekem a kilépő füstgáz hőmérséklete elgázosítás közben 130-150 között van, vékony fánál max 170-180. 200 foknál nem is engedi magasabbra az elektronika. Nekem a füstcsőcsonknál van mérve. Az ideális az lenne, ha a kazán elgázosítás közben minél kevesebb legyen a kéménybe kilépő füst hőmérséklete, mert akkor az azt jelentené, hogy a víznek leghatékonyabban át tudja adni a hőmérsékletet a kazán. A fagázok elégetéséhez magas hőmérséklet kell (1200-1400 fok), de ha ebből a hőmérsékletből 300 fokot kiengedünk a kéményen, akkor hiába felhasználjuk a fagázokat, nem lesz hatékony a kazán. Max annyit érünk el, hogy nem füstöljük a környezetet. Tehát fontos az elgázosítás, fontos a minél hatékonyabb hőcserélő (vízzsák), ezt csak ideális légszáraz tüzelőanyaggal lehet elérni. Ekkor nem lesz kárányképződés, nincs füst, mindenki örül. Ha még esetleg lambdaszonda is van a kazánon, akkor már ész sem kell a tüzeléshez, mert a lambdaértékek alapján a kazán teljes mértékben be tudja szabályozni magát, a tökéletes hatásfok megközelítése érdekében. De a megfelelő tüzelőanyag nagyon fontos.
Válasz 74 Misi #1787. hozzászólásáraTe fizeted, a füstnek mindegy, a pénztárcádnak nem! Annyit fűtsél, hogy a meleg neked maradjon, tapasztald ki a szabályozást, kevesebb tüzelővel!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraVan egy kis időm, néhány "apróságot" írok:
A meleg ág végén a 'légkieresztő' szelep, miért nem maradt a kazánházban, ott nem fagy meg? Van a puffer tetején egy másik, reggeli tornára jó, mert ez ha nem automata, mindég ereszthető, ha automata akkor meg a kupakot kell tekergetni! Ha a meleg ág egyenesen a pufferba menne,ezektől a gondoktól megszabadulnál! Ha sok a szerelvény, azért jó,
mert az első felújításnál, lesz mit kidobni,
korszerűsítés címén!
Amik jobban szemet szúrtak, a lengőnyelves visszacsapók. Ezeket egy oldalú nyomásnál lehet használni, ami egy ilyen rendszeren belül, nem jön létre, igaz olvastam, ha rugós, akkor meg a rugó miatt rossz! A kazánod lejjebb van, már jobb, de a visszakeringést, csak olyan "szeleppel tudod megoldani, ami önerőből zár, de vízmozgásra nyit. A víz mozgást elősegítő, fűtés lehet vagy egy szivattyú. Ez egy gumi labda lehet, ami felhajtó erejénél fogva, zárja a pufi alját, a kazán vizére támaszkodva!
A füst hőmérséklettel én is kezdem elveszteni a fonalat. Nekem egy hagyományos kemencém van amibe csőregiszter van , én ezzel fűtök lassan 5 éve közel 170 négyzetmétert, A rendszerbe bele van építve 1,5 köbös pufi, és gravitációval használom az egész rendszert. Fa aprítékkal fűtök egyszerre 2 zsák fér a kemencébe most ebbe a hidegebb időbe 8 zsák megy el naponta, előtte csak 6 zsák fogyott ( tápos zsák ). Az este megnéztem felületi hőmérővel a füst cső hőmérsékletét amikor intenzíven égett a tűz és akkor 190 fokot mértem. Akkor ez most jó vagy nem jó ?
Válasz monolit #1780. hozzászólásáraA befecskendezés és a porlasztás között mechanikai különbség van a cél ugyanaz, az eredmény is! Nyilván korszerűbb, szabályozhatóbb, de a motort ez nem érdekli, ha optimálisabb az égés, előny! Hogy miért van akkor a katalizátor, ami ennek ellentmond!
Diesel, levegő felesleg, még több levegő, mégis a gázt nyomjuk, vagy vesszük el! Miért?
Ennek ellentmond a wankel, újabban az X-mini. Nyilván a méret, a súly, a kisebb fogyasztás, a nagyobb LE, mindezt befolyásolja! Csak nem arra a motorra gondoltál, ami elfér egy retikülben, 3kg a súlya, valószínű kisebb a fogyasztása, 80 LE a számított teljesítménye,
www.fdrm.webnode.hu (magyar volt!)
A nagyobb kémény huzat azért nem jobb, mert nincs rá szükség, viszi a meleget, meg az energiát! Kémény méret gáz, círko: Az átvevő
harmadik nekirugaszkodása sem hozott eredményt, már éppen az újra vésést kezdték
volna. Szóltam a kivitelezőnek, megint gond van. -Megyek! Leültek egy asztalhoz, mi a gond. Elővett egy papírt és kiszámolta a méretet, itt írja alá! Talán(?) ekkor jött rá, a régi brosúrája már nem érvényes.
(15 éve volt kb.!) Ugyanígy a differenciál nyomáscsökkentő! A harmadik cserénél
szóltam; -Rányithatom? Nekem sikerült!(miért? Talán, mert olvastam róla!)
A kémény hőnél, már 50°C felett már büntetni kéne, pazarlás címén.Hála az égnek nem leszek miniszter, de ha az lennék, inkább elmagyaráznám, hogy miért rossz!!!
Négyévente kémény építés?
Ami még kimaradt, a tűz kérdése, összefügg-e a huzattal, a kazánnal és a kéménnyel. Nyilván igen,nagyon is függ az egyik a másiktól!
A kazán, egy olyan égéstér, ahol a tűz és a levegő együtt van. Az éghető anyag, gázt fejleszt, de mennyit? Ha sokat kevés a levegő az égéshez, vörös lánggal ég, kormol.
Hogy ne szabaduljon fel sok, szűkítsünk az alsó huzatszabályozón, ugyanis a huzat, a kazán aljától a kémény tetejéig van! Fánál
ez nem működik, saját oxigénje van, tovább ég. (Szalma még rosszabb!) Van egy másik lehetőségünk, a tűz fölé engedjünk friss, de
meleg levegőt, a gond csupán az, hogy nagyon sokat, így a kazán tetején lévő kémény csatlakozón, már megy is kifele minden. Ez, az a pont ahol nagy kémény, erős huzat kell, mert ebben a kormon, ami szén, a kátrány ami szintén éghető anyag, a CO, mint a legjobb, éghető anyag el tud távozni szennyezve a környezetet! Nekünk csupán egy dolgot kellene megoldani, ezek az anyagok, a kazánban égjenek el, vissza kellene őket tartani és a víz melegítésére hasznosítani! NA EZ NEM MEGY!!
A motor egy zárt üzem, korrekcióra nincs(?)
lehetőség, de a kazán ezt tálcán kínálja, csak GONDOLKOZNI kéne! EZ SEM MEGY!!!
Veszteség, az! Katalizátor, hűtő, veszteség, az!
Hogyan hűthetjük a kazánt, ha kevesebb hőt állítunk elő,csak annyit amennyi KELL!
Hogy fogyaszt a motor kevesebbet, ha nem a
hűtőbe termeljük a hőt! Van megoldás, van, de érdek nincs, vagy "más az érdek"!
Válasz monolit #1779. hozzászólásáraÉs mit írnak a fejfájára?
"Tanulmányait befejezte!"
Ha az emlékeim nem csalnak, Einstein mondta:
"Már olyan sok mindent tudok, tudom, hogy nem tudok semmit!"
Hogy a "tudásanyag" mennyisége dönti el,ki az
"OKOS(?)",(relatív!), vagy a"gondolkodás", inkább úgy mondanám, a tudás alkalmazása a
"gondolkozásban"! Én a másodikra tippelek, valószínű ez a nehezebb, ismert dolgokat összekapcsolni, a jobb tudás érdekében!
(PISA felmérés, magyar leégés!) Ilyenkor szoktam mondani, egy rövid csattanós viccet,
ami átvezet egy új témába, mert "át öblíti" az
agyat....?
Válaszaidat szinte mondatonként kellene újraértelmezni, erre nincsen energiám. Kiragadok két példát, hogy lásd.
"Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!"
Egykor igaz volt, a porlasztó alkalmazásakor.
A turbót dízelmotorhoz használták, mielőtt a személyautókban létjogosultsága lett. A mai korszerű benzines személyautók a dízelhez hasonlóan működnek, a befecskendezés vagy hengerenkénti vagy központi. A teljesítményt a motor fordulatszámával, a kompresszióviszony emelésével lehet a legegyszerűbben fokozni. A turbó által létrehozott légnyomás meggyorsítja a hengerek átöblítését, a hengerben enyhe túlnyomást (túltöltés)okoz.
Azonos hengerűrtartalom esetén erősebb motort kapunk a turbó alkalmazásával, ezért kisebb méretű/súlyú és köbcentis motor alkalmazható, ezáltal az autó fogyasztása csökkenthető.
„Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba. „
„Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! „
A gyorsabb huzat (nagyobb depresszió) miért is nem jó?
„Méretezése, inkább hozzá nem értésre utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba.”
Ki? Mikor? Hol? Mit?
A huzat "fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba. „
?????? A kettő nem függ össze.
A huzatfokozóktól függetlenül a kéményfej kilépési pontján a füstgáz hőmérsékletének 300 C fok körülinek kell lennie szilárd tüzelés esetén, mert ellenkező esetben problémák jelentkeznek
Sokan veszteségként élik meg a magas füstgázhőmérsékletet a kéményben.
Fizika. Ha nem elég magas a füstgáz hőmérséklete, az áramlás akár le is állhat, a hideg kéményben a gáz egy része kátrányként, míg a füstgáz víztartalma kondenzvízként csapódik le, a kémény idővel tönkremegy.
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEgy ismerősnek van hasonló módon bevezetve a + levegő a cső amin kapja a + levegőt az égő fák-parázs közt van elvezetve így forró a levegő .Szintén egy esztergályoséról másolta régen láttam működni semmi korom nagyon szépen ég annyi,hogy henger alakú a kazán többre már nem emlékszem.
„Ez zárt rendszer ugye? „
A rajzon a tágulási tartálytól nem vezet el csőrendszer ami a táguláskor kicsurgó vizet elvezeti, ezért zárt a rendszer.
„Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé?”
A csövek szerelésekor nincsen így megépítve mert légzsák képződik, ami akadályozza a víz áramlását.
Gravitációs nyitott rendszereknél előfeltétel hogy a csövek enyhe emelkedéssel legyenek kiépítve, a gázbuborékok is könnyebben távoznak, előbb beindul a gravitációs áramlás.
A nyitott tágulási tartály miatt részben elnyelődik a légköri levegő a rendszerben, valamint az alacsony forráspont (100 C fok 1 atm légköri nyomásnál) miatt a buborék kiválás már akár 60 C foknál elindul még mielőtt a körforgás beindulna. Feltétel még a nagyobb csőkeresztmetszetek alkalmazása
A rendszerek tervezésénél azért látható a rajzokon hogy a légtelenítő szelep/nyitott tágulási tartály közvetlenül az előremenő vezetékbe van rajzolva, mert a keletkező gázbuborékok így tudnak a leggyorsabban távozni a fűtésrendszerből. A kazánhoz közel, az előremenő ágba érdemes beépíteni. Lehetőleg függőleges csőszakaszba, mivel ott könnyebben összegyűlik a levegő.
Zárt rendszereknél a nyomás már eleve nagyobb, a tágulási tartály zárt, előfeszítési nyomása 1,5 atm általában. A nyomás a rendszerben levő víz tágulása miatt emelkedik, 2.5-3 atm körüli a lefújó szelep rugónyomásának a határértéke.
A puffernél a legfelső csatlakozási lehetőséget érdemes használni. Amennyiben van, akkor a tartály tetejét érdemes rákötni. Így lehet a legtöbb hőt kivenni, mivel ha az alatta levő bekötési pontot használod akkor nem tudod a teljes hőmennyiséget kinyerni a pufferben levő víz hőrétegződése miatt. A melegvíz a puffer felső részénél gyűlik össze, alul a hidegebb vízréteg helyezkedik el.
Válasz máris szomszéd #1769. hozzászólásáraEzt a lapot megtaláltam azt nem, de bevallom kíváncsi vagyok rá, még a "titkárnőm" is segített, lehet nem volt térerő!
Megint megpróbálom:köszi
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMár, ha egy dolog igaz, akkor is nagyot léptünk előre! A két kép emlékeimben, a régi szenes kazánok másai, azóta 40 év eltelt. Amikor miniszteri parancsra, bevezették a fafűtést, minden kazán vegyes tüzelésű lett,
"minden elégethető benne". Ha mégis valaki fűteni is akar vele, két lehetőség közül választhat. Enged rá egy csomó levegőt,vagy ventilátorral fúvatja és beáll a panaszkodók sorába. A másik a fagáz felhasználására tehet
kísérletet, amihez a kazánban töltött idő, igazán kevés. Huzatszabályozó, két lehetőség, az ajtón tolóka, vagy a láncos. Az elsővel mm-t lehet állítani, a másik hol sok, hol kevés!/legalább automata?/
Szekunder levegő sem egyszerű mutatvány, nem elég csak úgy bevezetni a lángba, forrónak kell lennie, különben a gáz rá se hederít, legfeljebb a már égő, elsődleges égésen javít valamit(?).
Aztán már ki is lép a kazánból, és szépen lerakja a kátrányt meg a kormot, mert valahonnan ez csak oda kerül.
Ha kilépett a csőben, vagy a kéményben még rosszabb, ha ég! Bent a kazánban a falak vastagok, a hőt ezen a sebességen nem tudja átadni, a sok vizet tartalmazó terelők, inkább a koromlerakódást, mint a fűtést segítik.
Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!
Talán a hegesztő készülék tudja az oxigén hozzáadásával emelni a hőfokot, de az anyagnak izzani kell! Forgódugattyús motornál ez megoldott!!
A másodlagos égés "primer" levegője nélkül, a korom szemcsék, nem égnek el,de már a kéményen is túl vagyunk!
Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre
utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba.(ennyivel már fűteni lehet!) van aki még ezt is túllicitálja. A pneumatikában nem ismerem a pici fogalmát!, Semmi értelme!
Persze ha valakit ez nyugtat és nem hal bele, ám legyen, de jobb ha az első primert csökkenti.
A primer levegő elhagyása, ha nem is annyira jó, de logikus, ugyanis most fáról, szalmáról, stb beszélünk, és még a plusz
oxigén tovább rontja helyzetet, például a szalmánál, ahol ellobban az anyag!
A robbanószerek ilyenek, egy éghető anyag mellé az oxigén, szerencsére ezt a sebességet, szalmával még nem lehet elérni!
Nem vagyok kazángyártó, csak csináltam egyet a saját elvem alapján, 2,5-ös lemezből, ma is ott van a cirko mellet, már 15éve talán, hogy nem fűtenek benne 1974-es.
Örülök hogy beszélgettünk, ha valamiben nem írtam érthetően, az csak a fanta hatása lehet, megkezdtem a másodikat, az újév örömére!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraSzerintem a légtelenítő miatt az a legmagasabb pont.
Pár éve fórumozok ott http://passziv.net/forum/
mivel energiatakarékos házépítésben voltam érdekelt.
Regisztrálj oda megkérdezed és biztos fog válaszolni nagyon kulturált fórum.Nekem teljesen más a fűtésrendszerem csak gondoltam itt érdekelhet pár embert főleg ha még működik is.
Primer (elsődleges) levegő: A kazán tűztere alá (rács) vezetett levegő, azt a huzatszabályzóval vagy mechanikus úton, kézzel állítjuk be.
Szekunder (másodlagos) levegő: A rács fölé, a képződött gázokhoz adagoljuk. Jobb égési hatásfokot érünk el vele. A tüzelőanyag a hő hatására elgázosodik (a gyújtós hőmérsékletére). A füstgáz egyébként kéményen távozó összetevőit tudjuk plusz oxigén adagolásával tökéletesebben elégetni (lásd autónál a turbó alkalmazását). A füst szemmel jól látható koromtartalma szénrészecskéket tartalmaz, a szekunder levegő alkalmazása nélkül nem tudnánk elégetni, nem hasznosulna.
A meleg kéményben intenzív az áramlás a hő hatására, minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a füstgázok áramlása. Azonban a kazán hatásfoka romlik ha nagyon magas a kéménytorkolatnál kilépő füst hőmérséklete. Ha viszont túl alacsony a gázhőmérséklet, akkor a kémény kátrányosodik, amely kéménytűz kialakulása miatt fokozottan veszélyes.
A kéményt méretezni illik a kazánhoz, mivel a paramétereit gazdaságossági szempontok határozzák meg. Amennyiben nem lehetséges a kellő magasság megépítése akkor nagyobb átmérőt használunk.
A kéménybelső alakja is eltérő sebességű áramlást hoz létre, a kerek belső előnyösebb mint a szögletes. Huzatfokozó fejeket is alkalmazhatunk, a gyáriak fejkiképzése minden esetben kettős-fal kialakítású. A kéményfej torkolati kúpjának falai között intenzív légáramlás képződik a meleg és a szél hatására depressziót okozva, fokozza a kémény huzatát. De alkalmazhatunk a szél hatására forgó huzatfokozó fejeket is.
A kazánokon alkalmazott füstgáz csappantyú szerepe kettős. A nagy kéményhuzat csökkenthető vele, valamint a már leégett (már csak parazsat tartalmazó) kazán a kémény felé lezárható, csökkentve így a kéménybe kiáramló hőmennyiséget. A kialakítása olyan, hogy a teljes keresztmetszetet nem lehet elzárni vele.
Ma már ritka a kétaknás kazánkialakítás (folytonégő) és a primer levegő bevezetés sem általános a tüzelőberendezéseken, ami érhetetlen. Mindkettő nagyobb hatásfok elérését teszi lehetővé.
Nekem régen vegyes-tüzelésű Monor 28-as kétaknás kazánom volt, jelenleg faelgázosító Atmos kazánom van.
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEz az, a megoldás lényege itt van! Gratulálok az esztergályosnak. Én hasonló rajzot küldtem valakinek, aki aztán eltűnt. Az igazság az, hogy én már többször javasoltam hasonló megoldást, ugyanis a bio anyagok, plusz forró levegő hatására válnak éghetővé és ekkor lesz a másodlagos égés, ami valójában fűt. ha ez a kísérlet, még nem hoz 100%os eredményt, azt javasolnám, ez csak a szövegből tűnik ki, a kimenet felül van. Én a 'füst' kimenetét, a kazán aljára tettem, az így keletkező 'zsák', még sok meleget tart a kazánban és a felülről levezetett hasonló szellőző(k), jelentősen növelik a hatásfokot! Szívesen beszélnék az esztergályossal, más témában is "papus482 Skipe",vagy 30 711 8164-es telefonon!
Még egyszer gratulálok!
BUÉK mindenkinek!
Ahogy visszaolvastam, elég aktívan gondolkodtok együtt, és egymás ellen is. Leírnám a saját kazánomat: egyedileg gyártattam, egy helyi esztergályos készítette nekem, nem az első neki. Elég nagy kazán lett, a tűztér 65x70x75 cm. 3 "víztáska" van benne,ezáltal 3 füstterem van. Az alsó táska úgy van behegesztve, hogy a füst elől és hátul is tud távozni, a középsőnél csak hátul, a legfelsőnél csak elől. A kazán oldalából kb.2 centit kilóg a tűztér magasságában egy 30x50-es zártszelvény vége, ami egy plusz légjárat a kazánba, ennek a másik vége a középső füsttérben található 4 "fúvóka", igazából 4 db 10-es furatú, vastag falú cső, ami hátulról lóg be a füsttérbe,1 centit. Ennek az a szerepe, hogy ha a kazán kap alulról levegőt,keveset szív oldalról, de a friss levegő még belobbantja a füstben lévő éghető anyagokat, így hatékonyabb az égésem, a középső vízzsákon nekem szürke pernye van. Ha felfűtött a kazán, és lezárja az alsó huzatszabályzót,oldalról még kap levegőt, tehát csak a fojtottan égő fa füstje lobban be, így nem forralom meg a kazánt, de nehezebben hűl vissza annyira, hogy kinyisson az alsó huzatszabályzó. A kazánom készítője találta ki a dolgot, nem én, de meg vagyok elégedve vele, jó módszer.
Válasz máris szomszéd #1759. hozzászólásáraA linken ez a kép van. Ez zárt rendszer ugye? Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé? Ez megakadályozza a kazán kihűlése utáni áramlást? Arra ott a békanyelves visszacsapó nem?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
2611 hozzászólás
Válasz bereczkjanos #1808. hozzászólásáraVárom a választ!
Válasz Magister #1809. hozzászólásáraAszíj negatív oldala feszül,ami gyengébb, de önindítóval együtt nem terhelődik annyira.
Válasz bereczkjanos #1808. hozzászólásáraNem csináltál semmit János, csak gondolkodtál!!
Abban tökéletesen egyetértek, hogy a dugattyús motorok kora réges-régen lejárt..
Betolásnál inkább a vezérmű feszítésénél van gond.. van amit az olaj feszít és nem igazán szereti, ha nem az indítómotor indítja a gépet..ugyanis betolásnál nem olyan gyorsan épül fel a nyomás
Válasz monolit #1800. hozzászólásáraKatalizátor: Kezdjük, belsőégés vagy robbanás?
Gyors égés, vagy robbanás? A katalizátor a motor rossz működését palástolja (VW) meg a
többi. A rosszul felhasznált üzemanyag maradék
elégetésére szolgál (oxidál). A motorban zárt térben zajlanak a dolgok, sok kísérlet volt,
egy beavatkozás sem volt sikeres! Maradt, az utókezelés, már ezzel sem dicsekszenek. Euro
4, 5, 6.kamu. valamit hazudni kell, mint a fa fűtéseseknek, akik megeszik. A wankel csoda,
hülyét csinált a nagy tudósokból, a motor fejlesztés megrekkent. 50 év lemaradás nem kis dolog, el kell hitetni a világgal, a
probléma megoldódott(Surányi). A fejlesztésre nincs idő, a gyáraknak termelni kell!
A motorhoz annyi köze van mint, a kazán és a kémény füstje. Fel nem használt energia!
Utólag elégetjük, ez nem haszon!!
Hűtő: A sovány keverék, nagyobb hőt eredményez.(felső határ!) Nagyobb hűtő, elviszi a balhét! Haszon?
A dugattyús motorok ideje lejárt, súlycsökkentés, magas fordulat, alacsony nyomaték, rossz égés! Mi kell még? Most,
Amerikában két orosz fejleszti az X-mini-t
1901-es találmány, 5. kísérlete, 10ooo-es fordulatszám, 3,5 LE, 15ooo-re akarják növelni a fordulatszámot, 5 LE-re. 9ooo-nél leáll, nincs nyomaték, tehát a fordulatszám nem, a járható út!
Csak még egy kamu: Nem tolható be, ezt elhiszed? Ott hat az önindító, ahol a tolás!
Ha dízelt tolsz be, egyszerre önindítózzál is, még ha gyenge is az akku, 'picit' segít!
Rajtam kívül még ezt sem hallottad!!!
SZAKMA: Hatan tolnak egy francia autót. Benzines. Kivettem a biciklimből a lapos elemet, gyújtás, tolás, most. Az autó elindult. Visszadugtam az elemet a biciklibe
és szépen eltekertem, amikor a sarokról visszakukkantottam, néztek utánam!
Mit csináltam? Várom a választ?
Válasz bereczkjanos #1806. hozzászólásáraMi a kazánod típusa?
Válasz _NB_ #1805. hozzászólásáraKapok a fejemre, átmentünk motorba, itt a szalma a húzótéma!
Váltani kéne a: wwwfdrm.webnode.hu oldalra!
50°C,ezt a magas értéket csak azért írtam, hogy elkerüljem a 2-300 felettiek ostromát,
szenes kazán, 5 veder szén, vízzel (hóval)
keverve, felülről begyújtva. Alsó szellőző
kb 12-es lyuk, felső a szén felett, kb a kazán felénél, füstcső alja, az ajtó felső vel egy szinten (110-es cső), kémény 14x14-es, 5 méter. A kazán aljától kb. 7m.
A cső már kilépésnél megfogható volt, minden meleg a kazánban maradt, a tűz lángja kék, akár a gázláng, akár 2-5 cm-ig állítható. 5felett, picit sárgult a taréj teteje. Ha lejjebb vettem elhallgatott, ha rátettempicit, mintha gázt adtam volna a motornak, ha a felső ajtót kinyitottam erőteljesen hűlt. Ennyi! Volt napsütés-5°C, volt vihar, -24°C, köd. -5, csendes napos idő, két nap! Lignit brikett,vagy dara homokkal keverve!
Én ezért nem értem az állandóan füstölő,
kormoló fűtéseket! A szomszédaim ezt tették!
Ehhez minek ventilátor?
Lehet számolni, ez a gyakorlat!!!
Válasz bereczkjanos #1782. hozzászólására"A kémény hőnél, már 50°C felett már büntetni kéne, pazarlás címén.Hála az égnek nem leszek miniszter, de ha az lennék, inkább elmagyaráznám, hogy miért rossz!!!"
Többször is írtad már ezt az 50°C-ot, valószínűleg mindenki érti is, hogy miért, de a 50°C-os füstgáz, a kéménybe tovább hűlve mekkora huzatot generál ?
Az égéshez szükséges levegőt a kémény huzat biztosítsa, egy 50°C-os füstgáz lehet nem képes annyi huzatot generálni, hogy elégséges mennyiségű levegőt kapjon a tűz, és így a teljesítmény is korlátozódik.
Tehát egy adott kéményben, a ~200°C-os füstgáz gyorsabban emelkedik, mint az 50°C-os, ezért nagyobb a huzat és, ezért nagyobb teljesítmény a kazánnál.
Azt se felejtsük el, hogy ha épp kifogsz több szélmentes napot egymás után akkor lehet sikerül elgázosítanod a házad környékét mivel az 50°C-os füstgáz hamar kihűl és alásüllyed.
Ezek miatt szoktak ventilátort használni ilyen alacsony füstgáz hőmérsékletnél, de ha jól emlékszem te nem vagy ventilátor párti, nagyobb kémény párti akkor viszont, hogy oldod meg ?
Válasz monolit #1799. hozzászólásáraKép alapján egy Vigas, de majd Kamionos megmondja a biztosat.
Válasz Mf-es? #1764. hozzászólásáraÉn majdnem, ezért beleástam magamat a témába.
A szomszédomnak volt (használt), de tönkrement és mivel kintről hozta jelentős áron, ezért nem szánt rá újból anyagiakat. Most elektromosan fűt.
Meg lehet jól is építeni, de fontos paramétereket kell hozzá betartani.
U alakú legyen a cső, akkor nem fordul meg a csigával együtt az apríték.
A csiga a csőben lazán legyen megvezetve, legjobb ha nem csigalevelet alkalmazol hanem egyedileg hajlított rugót. A megszorulás esélye jóval kisebb.
A visszaégés meggátlására kettős, egymás alatt elhelyezett csigasort érdemes alkalmazni eltérő sebességgel, a tűztérnél alkalmazott gyorsabb fordulatú legyen.
Az égőfej kialakításánál fontos a szekunder levegő bevezetése a parázságy fölé, valamint a fej tisztíthatósága a furatokon át belehulló pernyétől. A jó fej elől nyitott, a leégett hamut a csiga a fejről letudja tolni. A lengyelek készítenek sorozatban beadagoló csigarendszert, amikor nézegettem nagyon jó árakkal dolgoztak. Az egész rendszert,v. részegységeit is megveheted, módosítva jól használható.
A levegőt befújó ventilátor fordulata szabályozható legyen.
PLC -vel vezérelhetők a paraméterek, érzékelők által.
A tárolótartályba bolygatómű kerüljön fémtányérra szerelt rugalmas karokkal.
Röviden ennyi, de az alkalmazandó áttételes villanymotorok jelentős árban vannak. A fa apríték helyett napraforgó tisztítási maradékot égetve kisebb motorteljesítmények is elegendők.
Válasz sedrojzoltan #1785. hozzászólásáraEzen a fórumon van aki ezzel fűt, ő tud tapasztalatot átadni a részedre.
http://biosolar.hu/forum/116/125
Válasz bereczkjanos #1781. hozzászólásáraNem arról van szó hogy ki az okos, hanem arról hogy felismered, a fizikai határaid mellett a szellemiek is végesek.
Válasz bereczkjanos #1798. hozzászólásáraRengeteg dolgot összemosol, ezért nem értelmezhetőek a hozzászólásaid helyesen.
Vegyük a katalizátort.
"Nyilván korszerűbb, szabályozhatóbb, de a motort ez nem érdekli, ha optimálisabb az égés, előny! Hogy miért van akkor a katalizátor, ami ennek ellentmond!"
"Esett már szó a motorok katalizátoráról, ahol 'megoldották' ezt a problémát, aztán
jött a második katalizátor, akkor hány százalék a hatásfok??%
A katalizátor használatának és a motor hatásfokának valójában nincsen köze egymáshoz, mivel a katalizátort a füstgázok oxidálásához fejlesztették ki, vagyis a környezetvédelemhez.
Az oxidáció során kevésbé káros, a környezetvédelem szempontjából előnyösebb gázok szabadulnak fel, távoznak a kipufogón.
A hatásfok javulás valós, de csak a katalizátort nézve. A kétutas katalizátor két gázösszetevőt, míg a háromutasak már hármat képesek átalakítani.
A lambda szenzor szerepe fenntartani az általad is említett "szegény " benzinkeveréket. A katalizátor ugyanis tönkremegy ha dúsabb a keverék. A katalizátoros autók kézikönyvében ezért kifejezetten tiltják az autó behúzással és nem önindító motor általi beindítását. A lamda szenzor avatkozik bele az elektronikán át a motorvezérlésbe. Szabályozza a befecskendezést. A korszerű autókban huzallal ugyan, de potenciométert nyomogatsz a lábaddal.
A motor hatásfok romlása katalizátor alkalmazásával ugyan valós a szegény keverék alkalmazása miatt, de mivel egyre nagyobb teljesítményt csikarnak ki a motorokból valójában ezzel nem szembesülsz.
Egy jó leírás a katalizátor működéséről ha érdekel.
itt
Válasz Kamionos #1794. hozzászólásáraRémlett hogy magasabb értéket adtak meg az Atmoshoz, ezért utánanéztem a műszaki adatainak.
DC32s típus, fűtőfelülete 2,9 m2.
24-35 kw teljesítményű
hatásfoka: 80-89%
az égéstermék hőmérséklete névleges teljesítménynél 230 C fok
Érdekelne hogy a te általad feltett képen szereplő kazán milyen paraméterekkel rendelkezik, elsősorban a hatásfokát hány %-ban állapították meg. Miből adódhat az eltérő akár 100 C fokos különbség.
Meg tudnád adni a pontos típusát? Kíváncsi vagyok milyen műszaki eltérésekből adódhat a különbség, szerkezetileg mennyire térnek el a kazánok egymástól.
Az Atmos adataiban szerepelő kazántípusoknál is eltérőek a füstgáz hőfokai, 208 C és 260 C fok értékek között vannak feltüntetve.
Nem kizárólagosan de a teljesítmény növekedésével nőnek az értékek.
Vagyis egy paramétert kiragadva nem ismerhető meg, hogy ezen kazángyártmány esetleg jobb-e mint más gyártó terméke.
Válasz monolit #1795. hozzászólásáraA kihagyott lépcső energiája veszteség ként
jelentkezik, azaz, nem hasznosult a kazánban, és a kísérletezők ezt a kéményből akarják visszaszerezni, ami aztán jelentősen rontja a kémény hatásfokát! Ha úgy nézzük, az első tér
30%-ot hasznosít, a második 60-at, a harmadik a kazánon belül 9%-ot, a maradék a kéményen, már kimehet a normál huzattal alacsony hőfokon! A rézcsöves megoldás veszélyes? Vagy,
nevezzük kondenzációs kazánnak?
Ha minden éghető anyag elégett, a kéményen,
CO2 távozik, néhány nem éghető anyag kíséretében, vagy hamu, és nem salak formájában a kazán alatt marad, a hamu ládában!
Kérdés, kell-e több fokozat, vagy kevesebb, a fűtőanyag minősége határozza meg!!!
Esett már szó a motorok katalizátoráról, ahol 'megoldották' ezt a problémát, aztán
jött a második katalizátor, akkor hány százalék a hatásfok??
Válasz Kamionos #1794. hozzászólásáraLényegében igen, a körülmények ilyenek, durván: 300-1200-120°C, a különböző terekben
kialakul hőfokok. Olyan ez mintha lépcsőn mennénk felfelé, első lépcső rendben, második lépcső rendben, a harmadikat kihagyom, fellépek a negyedikre és abban a tudatban vagyok, megy ez és jobb is. Hát valami sántít!
Ez nem a fűtő, hanem a gyártó hibája?
Lehet meditálni! Ha kevesebb gázt fejlesztek, biztos kihagyhatom a harmadik lépést, nem jutok fel. (fojtatás a következő hozzászólónál!!!)
Válasz Kamionos #1794. hozzászólásáraMeglepően nagy az eltérés az elgázosítótér és a kazán füstcsonkján mért hőmérsékleti értékek között.
Hagyományos falazott kéményed van, vagy hőszigetelt fémkémény esetleg Leier rendszerű szintén hőszigetelt?
Válasz Radocz #1783. hozzászólásáraNem egy olyan számérték amely minden esetben betartandó.
Össze vannak mosva a többfajta fűtésmódok a hozzászólásokban. Fatüzelésről és hagyományos kéményről lenne szó az említett hozzászólásban.
A kéménybe bejutó füstgáz veszít a hőmérsékletéből a kémény hosszának/építőanyagának megfelelően ahogy távozik a kéményen kilépve.
Az égés során még megfelelőnek tartott égés esetén is képződik vízgőz.
Nem folyamatos az égés, a tüzelőeszköz lezárásakor lecsökken a füst hőmérséklete, nagyobb a füstképződés és emiatt a kátrányosodás.
Arról van szó, hogy a kémény tetejénél se legyen kátrányos kicsapódás.
Jelenleg szinte mindenki a kémény kátrányosodásával küzd a környezetemben. Mindenki spórolni szeretne a fűtésszámláján.
Barátom lemezkankandalló füstcsövére tekert rézcsövet. Azt összekötötte a fűtés előremenő csövével, keringtető szivattyút használva. Nem hitt nekem hogy nem lesz jó. A fűtésrendszer olyan mértékű hőelvonást produkált, hogy leállt a füstcsőben levő hideg füst áramlása a kémény felé.
Ha gravitációs rendszerű a kémény, a füst elég hőmérséklettel kell rendelkezzen a felső kilépési pontig. Az alacsony hőmérsékleten üzemeltetett kéményt (nedvességgel, kátránnyal átitatott falazat) nem tudod javítani csak visszabontással. Ha egy kéménytűz is beüt akkor a spórolás nem jött be, akár a ház is leéghet.
Ezért pártolom a magasabb kilépő füstgáz hőmérséklet alkalmazását. A körülmények ismeretei/összefüggései nélkül alkalmazni másnál már bevált alkalmazást nem szabad, azt mindenkinek az egyedi körülményeire szabva kell.
Válasz bereczkjanos #1792. hozzászólásáraKb így néz ki a dolog.
Válasz sedrojzoltan #1785. hozzászólásáraHa leírnám a tapasztalatomat, nem vennél kazánt. De ha átolvasod ezt az 1780 oldalt, már a harmadiknál izzadni fogsz, a kérdés csak az, mennyire szorít az idő,(időjárás!)
Válasz Kamionos #1790. hozzászólásáraÍgy igaz ahogy írod, mondjuk 1000°C a kazán tetején, itt kell megfogni az energiát, de a hogyan-nal van a gond. Márpedig a kimenet, a besulykolt hagyomány szerint, itt van, itt kell lennie. Csak egy "rossz" példa, ha a kémény kivezetőjét lefordítva 50 cm-el kötöd a kéménybe, már a hő nagyobb része bent marad, csak az lesz a kérdés, el tudod-e vinni a puffer-ba? Ez már a hidraulika, csőméret gondja! A vízzsákoknak, már csak a meleggel kellene találkozni, nem tudna a korom lerakodni, és a vízzsák vastagsága se legyen nagyobb 20mm-nél, de ahol már ilyen, nehéz változtatni, ez is 'hagyomány'!
Válasz Radocz #1783. hozzászólásáraNagyon egyszerű a logika. A kivezetés a kazán tetején van, ha itt nem 300°C a kimenő, akkor a kazánban sem lehet több, ami fűt! Ezek lehetnek azok, akik akár a 60°C is elérik, és fáznak!
Válasz Radocz #1783. hozzászólásáraA kilépő füstgáz hőmérséklete 300 fok legyen? Attól függ hol mérjük. Nekem a kilépő füstgáz hőmérséklete elgázosítás közben 130-150 között van, vékony fánál max 170-180. 200 foknál nem is engedi magasabbra az elektronika. Nekem a füstcsőcsonknál van mérve. Az ideális az lenne, ha a kazán elgázosítás közben minél kevesebb legyen a kéménybe kilépő füst hőmérséklete, mert akkor az azt jelentené, hogy a víznek leghatékonyabban át tudja adni a hőmérsékletet a kazán. A fagázok elégetéséhez magas hőmérséklet kell (1200-1400 fok), de ha ebből a hőmérsékletből 300 fokot kiengedünk a kéményen, akkor hiába felhasználjuk a fagázokat, nem lesz hatékony a kazán. Max annyit érünk el, hogy nem füstöljük a környezetet. Tehát fontos az elgázosítás, fontos a minél hatékonyabb hőcserélő (vízzsák), ezt csak ideális légszáraz tüzelőanyaggal lehet elérni. Ekkor nem lesz kárányképződés, nincs füst, mindenki örül. Ha még esetleg lambdaszonda is van a kazánon, akkor már ész sem kell a tüzeléshez, mert a lambdaértékek alapján a kazán teljes mértékben be tudja szabályozni magát, a tökéletes hatásfok megközelítése érdekében. De a megfelelő tüzelőanyag nagyon fontos.
Válasz 74 Misi #1787. hozzászólásáraTe fizeted, a füstnek mindegy, a pénztárcádnak nem! Annyit fűtsél, hogy a meleg neked maradjon, tapasztald ki a szabályozást, kevesebb tüzelővel!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraVan egy kis időm, néhány "apróságot" írok:
A meleg ág végén a 'légkieresztő' szelep, miért nem maradt a kazánházban, ott nem fagy meg? Van a puffer tetején egy másik, reggeli tornára jó, mert ez ha nem automata, mindég ereszthető, ha automata akkor meg a kupakot kell tekergetni! Ha a meleg ág egyenesen a pufferba menne,ezektől a gondoktól megszabadulnál! Ha sok a szerelvény, azért jó,
mert az első felújításnál, lesz mit kidobni,
korszerűsítés címén!
Amik jobban szemet szúrtak, a lengőnyelves visszacsapók. Ezeket egy oldalú nyomásnál lehet használni, ami egy ilyen rendszeren belül, nem jön létre, igaz olvastam, ha rugós, akkor meg a rugó miatt rossz! A kazánod lejjebb van, már jobb, de a visszakeringést, csak olyan "szeleppel tudod megoldani, ami önerőből zár, de vízmozgásra nyit. A víz mozgást elősegítő, fűtés lehet vagy egy szivattyú. Ez egy gumi labda lehet, ami felhajtó erejénél fogva, zárja a pufi alját, a kazán vizére támaszkodva!
Sziasztok!
A füst hőmérséklettel én is kezdem elveszteni a fonalat. Nekem egy hagyományos kemencém van amibe csőregiszter van , én ezzel fűtök lassan 5 éve közel 170 négyzetmétert, A rendszerbe bele van építve 1,5 köbös pufi, és gravitációval használom az egész rendszert. Fa aprítékkal fűtök egyszerre 2 zsák fér a kemencébe most ebbe a hidegebb időbe 8 zsák megy el naponta, előtte csak 6 zsák fogyott ( tápos zsák ). Az este megnéztem felületi hőmérővel a füst cső hőmérsékletét amikor intenzíven égett a tűz és akkor 190 fokot mértem. Akkor ez most jó vagy nem jó ?
Válasz sedrojzoltan #1785. hozzászólásáraDe, csak pufferel érdemes üzemeltetni!
Szeretnék venni egy bâlakazànt .Kinek mi a tapasztala a bàlakazànokról milyet érdemes venni mennyi bàla kell egy napra kb .
Válasz Mf-es? #1764. hozzászólásáraIgen sokan csinálnak ilyet, ez egy életre szóló munka, olyan mint a "faék", tuti, hogy elakad és leégeti a motort!
Eddig sem értettem a tüzelés lelkivilágát, de egyre butábbnak érzem magam.
Én is olyan helyen álltam, amikor okos emberek arról beszélgettek, hogy 300 C legyen a kilépő füst hőmérséklete.
Hogy miért??????
Ezek szerint változott, vagy én "tanultam" rosszul?
Válasz monolit #1780. hozzászólásáraA befecskendezés és a porlasztás között mechanikai különbség van a cél ugyanaz, az eredmény is! Nyilván korszerűbb, szabályozhatóbb, de a motort ez nem érdekli, ha optimálisabb az égés, előny! Hogy miért van akkor a katalizátor, ami ennek ellentmond!
Diesel, levegő felesleg, még több levegő, mégis a gázt nyomjuk, vagy vesszük el! Miért?
Ennek ellentmond a wankel, újabban az X-mini. Nyilván a méret, a súly, a kisebb fogyasztás, a nagyobb LE, mindezt befolyásolja! Csak nem arra a motorra gondoltál, ami elfér egy retikülben, 3kg a súlya, valószínű kisebb a fogyasztása, 80 LE a számított teljesítménye,
www.fdrm.webnode.hu (magyar volt!)
A nagyobb kémény huzat azért nem jobb, mert nincs rá szükség, viszi a meleget, meg az energiát! Kémény méret gáz, círko: Az átvevő
harmadik nekirugaszkodása sem hozott eredményt, már éppen az újra vésést kezdték
volna. Szóltam a kivitelezőnek, megint gond van. -Megyek! Leültek egy asztalhoz, mi a gond. Elővett egy papírt és kiszámolta a méretet, itt írja alá! Talán(?) ekkor jött rá, a régi brosúrája már nem érvényes.
(15 éve volt kb.!) Ugyanígy a differenciál nyomáscsökkentő! A harmadik cserénél
szóltam; -Rányithatom? Nekem sikerült!(miért? Talán, mert olvastam róla!)
A kémény hőnél, már 50°C felett már büntetni kéne, pazarlás címén.Hála az égnek nem leszek miniszter, de ha az lennék, inkább elmagyaráznám, hogy miért rossz!!!
Négyévente kémény építés?
Ami még kimaradt, a tűz kérdése, összefügg-e a huzattal, a kazánnal és a kéménnyel. Nyilván igen,nagyon is függ az egyik a másiktól!
A kazán, egy olyan égéstér, ahol a tűz és a levegő együtt van. Az éghető anyag, gázt fejleszt, de mennyit? Ha sokat kevés a levegő az égéshez, vörös lánggal ég, kormol.
Hogy ne szabaduljon fel sok, szűkítsünk az alsó huzatszabályozón, ugyanis a huzat, a kazán aljától a kémény tetejéig van! Fánál
ez nem működik, saját oxigénje van, tovább ég. (Szalma még rosszabb!) Van egy másik lehetőségünk, a tűz fölé engedjünk friss, de
meleg levegőt, a gond csupán az, hogy nagyon sokat, így a kazán tetején lévő kémény csatlakozón, már megy is kifele minden. Ez, az a pont ahol nagy kémény, erős huzat kell, mert ebben a kormon, ami szén, a kátrány ami szintén éghető anyag, a CO, mint a legjobb, éghető anyag el tud távozni szennyezve a környezetet! Nekünk csupán egy dolgot kellene megoldani, ezek az anyagok, a kazánban égjenek el, vissza kellene őket tartani és a víz melegítésére hasznosítani! NA EZ NEM MEGY!!
A motor egy zárt üzem, korrekcióra nincs(?)
lehetőség, de a kazán ezt tálcán kínálja, csak GONDOLKOZNI kéne! EZ SEM MEGY!!!
Veszteség, az! Katalizátor, hűtő, veszteség, az!
Hogyan hűthetjük a kazánt, ha kevesebb hőt állítunk elő,csak annyit amennyi KELL!
Hogy fogyaszt a motor kevesebbet, ha nem a
hűtőbe termeljük a hőt! Van megoldás, van, de érdek nincs, vagy "más az érdek"!
Válasz monolit #1779. hozzászólásáraÉs mit írnak a fejfájára?
"Tanulmányait befejezte!"
Ha az emlékeim nem csalnak, Einstein mondta:
"Már olyan sok mindent tudok, tudom, hogy nem tudok semmit!"
Hogy a "tudásanyag" mennyisége dönti el,ki az
"OKOS(?)",(relatív!), vagy a"gondolkodás", inkább úgy mondanám, a tudás alkalmazása a
"gondolkozásban"! Én a másodikra tippelek, valószínű ez a nehezebb, ismert dolgokat összekapcsolni, a jobb tudás érdekében!
(PISA felmérés, magyar leégés!) Ilyenkor szoktam mondani, egy rövid csattanós viccet,
ami átvezet egy új témába, mert "át öblíti" az
agyat....?
Válasz bereczkjanos #1770. hozzászólásáraJános!
Válaszaidat szinte mondatonként kellene újraértelmezni, erre nincsen energiám. Kiragadok két példát, hogy lásd.
"Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!"
Egykor igaz volt, a porlasztó alkalmazásakor.
A turbót dízelmotorhoz használták, mielőtt a személyautókban létjogosultsága lett. A mai korszerű benzines személyautók a dízelhez hasonlóan működnek, a befecskendezés vagy hengerenkénti vagy központi. A teljesítményt a motor fordulatszámával, a kompresszióviszony emelésével lehet a legegyszerűbben fokozni. A turbó által létrehozott légnyomás meggyorsítja a hengerek átöblítését, a hengerben enyhe túlnyomást (túltöltés)okoz.
Azonos hengerűrtartalom esetén erősebb motort kapunk a turbó alkalmazásával, ezért kisebb méretű/súlyú és köbcentis motor alkalmazható, ezáltal az autó fogyasztása csökkenthető.
„Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba. „
„Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! „
A gyorsabb huzat (nagyobb depresszió) miért is nem jó?
„Méretezése, inkább hozzá nem értésre utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba.”
Ki? Mikor? Hol? Mit?
A huzat "fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba. „
?????? A kettő nem függ össze.
A huzatfokozóktól függetlenül a kéményfej kilépési pontján a füstgáz hőmérsékletének 300 C fok körülinek kell lennie szilárd tüzelés esetén, mert ellenkező esetben problémák jelentkeznek
Sokan veszteségként élik meg a magas füstgázhőmérsékletet a kéményben.
Fizika. Ha nem elég magas a füstgáz hőmérséklete, az áramlás akár le is állhat, a hideg kéményben a gáz egy része kátrányként, míg a füstgáz víztartalma kondenzvízként csapódik le, a kémény idővel tönkremegy.
Válasz Gabesz☻ #1768. hozzászólásáraAmikor az ember már sokat tud, rájön hogy milyen keveset.
Egy ember nem birtokolhat minden tudást, az idáig felhalmozott tudásanyag sok ember hosszú ideje tartó gondolkodásának az eredménye.
A jó pap holtig tanul mint mondják, igaz ez bárkire, így rám is.
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEgy ismerősnek van hasonló módon bevezetve a + levegő a cső amin kapja a + levegőt az égő fák-parázs közt van elvezetve így forró a levegő .Szintén egy esztergályoséról másolta régen láttam működni semmi korom nagyon szépen ég annyi,hogy henger alakú a kazán többre már nem emlékszem.
Válasz bandigh #1762. hozzászólására
Ez egy elvi elrendezési rajz, nem így épül meg a rendszer.
„Ez zárt rendszer ugye? „
A rajzon a tágulási tartálytól nem vezet el csőrendszer ami a táguláskor kicsurgó vizet elvezeti, ezért zárt a rendszer.
„Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé?”
A csövek szerelésekor nincsen így megépítve mert légzsák képződik, ami akadályozza a víz áramlását.
Gravitációs nyitott rendszereknél előfeltétel hogy a csövek enyhe emelkedéssel legyenek kiépítve, a gázbuborékok is könnyebben távoznak, előbb beindul a gravitációs áramlás.
A nyitott tágulási tartály miatt részben elnyelődik a légköri levegő a rendszerben, valamint az alacsony forráspont (100 C fok 1 atm légköri nyomásnál) miatt a buborék kiválás már akár 60 C foknál elindul még mielőtt a körforgás beindulna. Feltétel még a nagyobb csőkeresztmetszetek alkalmazása
A rendszerek tervezésénél azért látható a rajzokon hogy a légtelenítő szelep/nyitott tágulási tartály közvetlenül az előremenő vezetékbe van rajzolva, mert a keletkező gázbuborékok így tudnak a leggyorsabban távozni a fűtésrendszerből. A kazánhoz közel, az előremenő ágba érdemes beépíteni. Lehetőleg függőleges csőszakaszba, mivel ott könnyebben összegyűlik a levegő.
Zárt rendszereknél a nyomás már eleve nagyobb, a tágulási tartály zárt, előfeszítési nyomása 1,5 atm általában. A nyomás a rendszerben levő víz tágulása miatt emelkedik, 2.5-3 atm körüli a lefújó szelep rugónyomásának a határértéke.
A puffernél a legfelső csatlakozási lehetőséget érdemes használni. Amennyiben van, akkor a tartály tetejét érdemes rákötni. Így lehet a legtöbb hőt kivenni, mivel ha az alatta levő bekötési pontot használod akkor nem tudod a teljes hőmennyiséget kinyerni a pufferben levő víz hőrétegződése miatt. A melegvíz a puffer felső részénél gyűlik össze, alul a hidegebb vízréteg helyezkedik el.
Válasz Gabesz☻ #1768. hozzászólásáraMelyik hozzászólás az igaz, nem meditáltál rajta?
Válasz wernerj #1774. hozzászólásáraköszi szépen!
Válasz bereczkjanos #1766. hozzászólásáraA neve Putyera Gábor, a 06 84/320 503 telefonon éred el.
Válasz Gabesz☻ #1768. hozzászólásáraAz a jó legalább ti is tanultok belőle!
/Ha mást nem, hülyeséget!/
Válasz bereczkjanos #1771. hozzászólásárahttp://www.passziv.net/forum/forum.php
Az én vityillóm pedig
http://www.passziv.net/forum/forumdisplay.php?f=75
Válasz máris szomszéd #1769. hozzászólásáraEzt a lapot megtaláltam azt nem, de bevallom kíváncsi vagyok rá, még a "titkárnőm" is segített, lehet nem volt térerő!
Megint megpróbálom:köszi
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMár, ha egy dolog igaz, akkor is nagyot léptünk előre! A két kép emlékeimben, a régi szenes kazánok másai, azóta 40 év eltelt. Amikor miniszteri parancsra, bevezették a fafűtést, minden kazán vegyes tüzelésű lett,
"minden elégethető benne". Ha mégis valaki fűteni is akar vele, két lehetőség közül választhat. Enged rá egy csomó levegőt,vagy ventilátorral fúvatja és beáll a panaszkodók sorába. A másik a fagáz felhasználására tehet
kísérletet, amihez a kazánban töltött idő, igazán kevés. Huzatszabályozó, két lehetőség, az ajtón tolóka, vagy a láncos. Az elsővel mm-t lehet állítani, a másik hol sok, hol kevés!/legalább automata?/
Szekunder levegő sem egyszerű mutatvány, nem elég csak úgy bevezetni a lángba, forrónak kell lennie, különben a gáz rá se hederít, legfeljebb a már égő, elsődleges égésen javít valamit(?).
Aztán már ki is lép a kazánból, és szépen lerakja a kátrányt meg a kormot, mert valahonnan ez csak oda kerül.
Ha kilépett a csőben, vagy a kéményben még rosszabb, ha ég! Bent a kazánban a falak vastagok, a hőt ezen a sebességen nem tudja átadni, a sok vizet tartalmazó terelők, inkább a koromlerakódást, mint a fűtést segítik.
Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!
Talán a hegesztő készülék tudja az oxigén hozzáadásával emelni a hőfokot, de az anyagnak izzani kell! Forgódugattyús motornál ez megoldott!!
A másodlagos égés "primer" levegője nélkül, a korom szemcsék, nem égnek el,de már a kéményen is túl vagyunk!
Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre
utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba.(ennyivel már fűteni lehet!) van aki még ezt is túllicitálja. A pneumatikában nem ismerem a pici fogalmát!, Semmi értelme!
Persze ha valakit ez nyugtat és nem hal bele, ám legyen, de jobb ha az első primert csökkenti.
A primer levegő elhagyása, ha nem is annyira jó, de logikus, ugyanis most fáról, szalmáról, stb beszélünk, és még a plusz
oxigén tovább rontja helyzetet, például a szalmánál, ahol ellobban az anyag!
A robbanószerek ilyenek, egy éghető anyag mellé az oxigén, szerencsére ezt a sebességet, szalmával még nem lehet elérni!
Nem vagyok kazángyártó, csak csináltam egyet a saját elvem alapján, 2,5-ös lemezből, ma is ott van a cirko mellet, már 15éve talán, hogy nem fűtenek benne 1974-es.
Örülök hogy beszélgettünk, ha valamiben nem írtam érthetően, az csak a fanta hatása lehet, megkezdtem a másodikat, az újév örömére!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraSzerintem a légtelenítő miatt az a legmagasabb pont.
Pár éve fórumozok ott http://passziv.net/forum/
mivel energiatakarékos házépítésben voltam érdekelt.
Regisztrálj oda megkérdezed és biztos fog válaszolni nagyon kulturált fórum.Nekem teljesen más a fűtésrendszerem csak gondoltam itt érdekelhet pár embert főleg ha még működik is.
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMost lesznek gondok a Főszakit pontosítják!!!
Válasz bereczkjanos #1761. hozzászólására
A légnyomáskülönbségig OK a hozzászólás, de onnantól pár dolog pontosításra szorul a teljesség igénye nélkül.
Primer (elsődleges) levegő: A kazán tűztere alá (rács) vezetett levegő, azt a huzatszabályzóval vagy mechanikus úton, kézzel állítjuk be.
Szekunder (másodlagos) levegő: A rács fölé, a képződött gázokhoz adagoljuk. Jobb égési hatásfokot érünk el vele. A tüzelőanyag a hő hatására elgázosodik (a gyújtós hőmérsékletére). A füstgáz egyébként kéményen távozó összetevőit tudjuk plusz oxigén adagolásával tökéletesebben elégetni (lásd autónál a turbó alkalmazását). A füst szemmel jól látható koromtartalma szénrészecskéket tartalmaz, a szekunder levegő alkalmazása nélkül nem tudnánk elégetni, nem hasznosulna.
A meleg kéményben intenzív az áramlás a hő hatására, minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a füstgázok áramlása. Azonban a kazán hatásfoka romlik ha nagyon magas a kéménytorkolatnál kilépő füst hőmérséklete. Ha viszont túl alacsony a gázhőmérséklet, akkor a kémény kátrányosodik, amely kéménytűz kialakulása miatt fokozottan veszélyes.
A kéményt méretezni illik a kazánhoz, mivel a paramétereit gazdaságossági szempontok határozzák meg. Amennyiben nem lehetséges a kellő magasság megépítése akkor nagyobb átmérőt használunk.
A kéménybelső alakja is eltérő sebességű áramlást hoz létre, a kerek belső előnyösebb mint a szögletes. Huzatfokozó fejeket is alkalmazhatunk, a gyáriak fejkiképzése minden esetben kettős-fal kialakítású. A kéményfej torkolati kúpjának falai között intenzív légáramlás képződik a meleg és a szél hatására depressziót okozva, fokozza a kémény huzatát. De alkalmazhatunk a szél hatására forgó huzatfokozó fejeket is.
A kazánokon alkalmazott füstgáz csappantyú szerepe kettős. A nagy kéményhuzat csökkenthető vele, valamint a már leégett (már csak parazsat tartalmazó) kazán a kémény felé lezárható, csökkentve így a kéménybe kiáramló hőmennyiséget. A kialakítása olyan, hogy a teljes keresztmetszetet nem lehet elzárni vele.
Ma már ritka a kétaknás kazánkialakítás (folytonégő) és a primer levegő bevezetés sem általános a tüzelőberendezéseken, ami érhetetlen. Mindkettő nagyobb hatásfok elérését teszi lehetővé.
Nekem régen vegyes-tüzelésű Monor 28-as kétaknás kazánom volt, jelenleg faelgázosító Atmos kazánom van.
egyaknás
kétaknás
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEz az, a megoldás lényege itt van! Gratulálok az esztergályosnak. Én hasonló rajzot küldtem valakinek, aki aztán eltűnt. Az igazság az, hogy én már többször javasoltam hasonló megoldást, ugyanis a bio anyagok, plusz forró levegő hatására válnak éghetővé és ekkor lesz a másodlagos égés, ami valójában fűt. ha ez a kísérlet, még nem hoz 100%os eredményt, azt javasolnám, ez csak a szövegből tűnik ki, a kimenet felül van. Én a 'füst' kimenetét, a kazán aljára tettem, az így keletkező 'zsák', még sok meleget tart a kazánban és a felülről levezetett hasonló szellőző(k), jelentősen növelik a hatásfokot! Szívesen beszélnék az esztergályossal, más témában is "papus482 Skipe",vagy 30 711 8164-es telefonon!
Még egyszer gratulálok!
Válasz Mf-es? #1764. hozzászólásáraVan ilyen index fórum a neten.
Apríték adagolót csinált valaki?Ha igen,megoszthatná a tapasztalatait.
BUÉK mindenkinek!
Ahogy visszaolvastam, elég aktívan gondolkodtok együtt, és egymás ellen is. Leírnám a saját kazánomat: egyedileg gyártattam, egy helyi esztergályos készítette nekem, nem az első neki. Elég nagy kazán lett, a tűztér 65x70x75 cm. 3 "víztáska" van benne,ezáltal 3 füstterem van. Az alsó táska úgy van behegesztve, hogy a füst elől és hátul is tud távozni, a középsőnél csak hátul, a legfelsőnél csak elől. A kazán oldalából kb.2 centit kilóg a tűztér magasságában egy 30x50-es zártszelvény vége, ami egy plusz légjárat a kazánba, ennek a másik vége a középső füsttérben található 4 "fúvóka", igazából 4 db 10-es furatú, vastag falú cső, ami hátulról lóg be a füsttérbe,1 centit. Ennek az a szerepe, hogy ha a kazán kap alulról levegőt,keveset szív oldalról, de a friss levegő még belobbantja a füstben lévő éghető anyagokat, így hatékonyabb az égésem, a középső vízzsákon nekem szürke pernye van. Ha felfűtött a kazán, és lezárja az alsó huzatszabályzót,oldalról még kap levegőt, tehát csak a fojtottan égő fa füstje lobban be, így nem forralom meg a kazánt, de nehezebben hűl vissza annyira, hogy kinyisson az alsó huzatszabályzó. A kazánom készítője találta ki a dolgot, nem én, de meg vagyok elégedve vele, jó módszer.
Válasz máris szomszéd #1759. hozzászólásáraA linken ez a kép van. Ez zárt rendszer ugye? Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé? Ez megakadályozza a kazán kihűlése utáni áramlást? Arra ott a békanyelves visszacsapó nem?
