Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR405.35 FtUSD392.31 FtCHF431.22 FtGBP486.62 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
itt 35-40 centi hó most ,meg éjszakáként -15-20. most kezdett megint esni a hó. egész ősszel is végig esett, okt 20 körül volt 2 hét akkor lehetett búzát vetni, decemberig egyfolytába esett sinte állandóan ,olyan hét nem is volt amikor ne esett volna valamiféle csapadék.
nekünk ez a levonás nélküli volt a legjobb...máshol minimum 2400(15ös vízzel) at kellett volna érte kapni hogy tisztán kijöjjön a 2000, na és még ha hozzá számolod hogy 18as víz.....itt volt ismerősnek pio ,nem jött le a vize a nagy esőzések előtt(amikor nekünk 15volt neki 20 felett)okt 20után vágták, akkor volt vagy 100mm csapadék......
DE a legjobb üzlet az a napra volt 2008-ban .
35 q netto szárítás nélkül mert 8,5-volt, 115ezer/tonna+olaj. :)
Azt visszasírom szerintem amig élek. Na akkor megcsinált az ember két évet az tuti! Persze 2009-ben azért vett is vissza a természet a szemét búza az rossz volt sajna...
17-18 körül van mindig a pio, de 90-115 között van nekem mindig... 115 volt és 3000-ért adtam el 2008-ban 18-as vízzel szedtem a szárítás nem gond...Azt megoldom...
De sztendert tudja mindig 5 év átlagában is! Igaz én nem vetek utána búzát, és okt vége nov. elején szedem le...
itt se 40ak , a 3511 xarrá sült , a nagyrésze 9-10 mázsás volt ,1 kisebb tábla javított a az átlagon..., itt áprilisba 0 eső volt ,ami a földbe volt attől kelt ki és nőtt meg az első esőig
Én csak azt mondom, hogy saját tap.-ból, nem 40 AK földeken, megéghet és jelentős kiesés lehet, e amúgy jónpa tituláltam. Aszálytűrése nem a legjobbak közt van..., én a földjeimen ezt tapasztaltam...
Mért járt el felette az idő?nekünk volt amiről ódákat zengenek, a 3511 hasonló időjárásnál mint idén 80 mázsa körüli 2007be 17 mázsa. a 4626 is ilyen 80-85termett. és mindegyik 2 mázsa powerrel.de ha az idei 95 mázsás kapott volna 2 mázsa AN akkor 15mázsával többet terem ,ahol sűrűbb volt a forgózások miatt, mert alaktalan föld ott 12 T mutatott a kombájn
Jó mag, a sztár hibridek 10mázsán belül vannak termésbe hozzá,ebből 17 1 zsák a menő hibridekből meg 28körül....2mázsa műtrágya ára......ország legnagyobb részén termesztett hibrid. nekünk tavaly 95mázsát adott 2mázsa 8-24-24 műtrágyával,most is ez lesz vetve csak. Volt már 4626,3511 de ez volt mindig a legjobb közülük ,ezen a talajon
Válasz #112. hozzászólásra
szzín ügyileg rendben van, és jó az 1-2csövűség is, nemtudom milyen hibbrid, de az enyémen a sokcsövűségre hajlamosság átka elő jött.
Válasz #111. hozzászólásra
mivel hogy az időjárás határol be majdnem mindent,így nehéz ebben 1értelműen állástfoglalni.Azt tudom hogy ezek után már nem vetem ritkára, mert ha ég a határ akkor úgy is mindegy hogy milyensűrű kései vagy korai, de ha még is lennecsapadék, és megfelelő klima Úgy meg, merjünk álmodozni.
Válasz #104. hozzászólásra
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...
Közben eltébláboltam. A helyzet az, hogy a tápanyagellátás az szolíd lesz az idén, PK semmi, olyan 100 kg N hatóanyagban gondolkodom. Egyedül 2007-ben volt kukoricám eddig, akkor 70-ezerrel lett vetve. Akkor csapadék híján olyan történt, hogy a forgó szélső soraiban 2 csövet hozott, beljebb 1-et, és kb. minden 7-8 tőből 1 nem hozott csövet. Arra gondoltam, hogy nem-e attól lehet ez, hogy a szélső soroknak nem volt egyik oldalról konkurencia, így több víz és tápanyag jutott neki, mint a belsőknek. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutottam, hogy ha minden klappol, eső, tápanyag, stb., akkor a nagy tőszámon lehet nagy termés, de ha a jóisten közbeszól, akkor inkább jobb lehet a kisebb. Inkább legyen jó esetben 1-2 tő 3 csővel, mint rossz esetben 1-2 tő cső nélkül!
Nekünk tavaly a Dow fajtasorbn volt rendesen szabályos tőszám kísérlet. Minden fajta volt 60-70-80ezres tőszámmal is, és egyetlen egy fajánál (talán Manitou) volt az, hogy a 70- és a 80.000-es termése azonos volt, minden esetben durván meghaladta a 80-as a 70-est, és magasan hagyta el a 60-ast...
De nekünk a gyakorlatban is, amikor apám szava erősebb, akkor 65.000-el van közepes-jó termésünk, amikor rám hallgat, akkor kukorica és napra után 67-68e, kalászos után 72e, míg repce után, vagy mélyebb fekvésű talajon kalászos után is 75.000 a vetett tőszám.
Külön feltűnő, hogy minél hosszabb a tenyészidő, annál nagyobb ugrással reagál a tőszámnövekedésre.
(azt hozzá kell tenni, hogy mi bár teljesen szántás nélkül, de intenzív tápanyagpótlással termelünk. megfelelő tápanyagellátás nélkül ez öngól, mert a sok szár felhasználja a tápanyagokat, és nem maradd a termésképzéshez)
Nézegetem az NK Thermo-t és az új fajták közül az NK Lucius-t. Olyan 30 ak-s földbe menne. Ki milyen tőszámot javasol? Én olyan 60-ra gondoltam. Nem akarom túlsűríteni.
Válasz #81. hozzászólásra
inkább 28 tol.Csak hogy ez az a határ amikor a malmok fanyalognak, a28-34-ig, mert kell nékik a 28 alatti takarmánybuza 2000ftért és vesznek hozzá 34-38 sikér tartalmút 3000 ért,
9233 hozzászólás
Válasz #131. hozzászólásra
itt 35-40 centi hó most ,meg éjszakáként -15-20. most kezdett megint esni a hó. egész ősszel is végig esett, okt 20 körül volt 2 hét akkor lehetett búzát vetni, decemberig egyfolytába esett sinte állandóan ,olyan hét nem is volt amikor ne esett volna valamiféle csapadék.
Válasz #130. hozzászólásra
Ugye nem mindegy mikor vetik milyen FAO-t, stb... nagyon sokon múlik mikorra érik be...
Válasz #130. hozzászólásra
Felétek több eső volt igen, és 100 mm csapi az K.O. ez biztos.
Most is itt GYőrnél szar sem volt Pest meg hozzátok képest... Most is a szemét ónos eső esik tiszta jég minden :(
Válasz #128. hozzászólásra
nekünk ez a levonás nélküli volt a legjobb...máshol minimum 2400(15ös vízzel) at kellett volna érte kapni hogy tisztán kijöjjön a 2000, na és még ha hozzá számolod hogy 18as víz.....itt volt ismerősnek pio ,nem jött le a vize a nagy esőzések előtt(amikor nekünk 15volt neki 20 felett)okt 20után vágták, akkor volt vagy 100mm csapadék......
DE a legjobb üzlet az a napra volt 2008-ban .
35 q netto szárítás nélkül mert 8,5-volt, 115ezer/tonna+olaj. :)
Azt visszasírom szerintem amig élek. Na akkor megcsinált az ember két évet az tuti! Persze 2009-ben azért vett is vissza a természet a szemét búza az rossz volt sajna...
Válasz #126. hozzászólásra
Én 2700ért még leszerződtem ősszel, és márciusig fizeti az IKR a tárolást...:)
Válasz #126. hozzászólásra
17-18 körül van mindig a pio, de 90-115 között van nekem mindig... 115 volt és 3000-ért adtam el 2008-ban 18-as vízzel szedtem a szárítás nem gond...Azt megoldom...
De sztendert tudja mindig 5 év átlagában is! Igaz én nem vetek utána búzát, és okt vége nov. elején szedem le...
Válasz #125. hozzászólásra
Most meg a szárítást fizeted......az idén mennyi vízzel mennyi termett?95 mázsa 14es vízzel, kombájntisztán eladva levonás nélkül 2000
Válasz #124. hozzászólásra
Én dekalbot már nem vetek, csak pio-t....
Nyomattam in is anno Stira, 440 stb,... de nem mindig jöttek be, a pioba na persze ott sem mind de amiket kiválasztottam nem csalódok soha!
az votl a bajom a DK-al, hoyg volt hogy alig termettek rossz időjáráskor 30q-at... és az nagy bukta nem engedhetem meg ilyen árak mellett....
Válasz #122. hozzászólásra
itt se 40ak , a 3511 xarrá sült , a nagyrésze 9-10 mázsás volt ,1 kisebb tábla javított a az átlagon..., itt áprilisba 0 eső volt ,ami a földbe volt attől kelt ki és nőtt meg az első esőig
Válasz #121. hozzászólásra
Borsod megye, Miskolc térsége
Válasz #120. hozzászólásra
Én csak azt mondom, hogy saját tap.-ból, nem 40 AK földeken, megéghet és jelentős kiesés lehet, e amúgy jónpa tituláltam. Aszálytűrése nem a legjobbak közt van..., én a földjeimen ezt tapasztaltam...
Válasz #118. hozzászólásra
Az ország mely részén gazdálkodol?
Válasz #119. hozzászólásra
Mért járt el felette az idő?nekünk volt amiről ódákat zengenek, a 3511 hasonló időjárásnál mint idén 80 mázsa körüli 2007be 17 mázsa. a 4626 is ilyen 80-85termett. és mindegyik 2 mázsa powerrel.de ha az idei 95 mázsás kapott volna 2 mázsa AN akkor 15mázsával többet terem ,ahol sűrűbb volt a forgózások miatt, mert alaktalan föld ott 12 T mutatott a kombájn
Válasz #117. hozzászólásra
Szerintem a 440 jó, de eljárt felette az idő... ennél már vannak jobbak, de persze én már pio-s vagyok...
Válasz #117. hozzászólásra
Jó mag, a sztár hibridek 10mázsán belül vannak termésbe hozzá,ebből 17 1 zsák a menő hibridekből meg 28körül....2mázsa műtrágya ára......ország legnagyobb részén termesztett hibrid. nekünk tavaly 95mázsát adott 2mázsa 8-24-24 műtrágyával,most is ez lesz vetve csak. Volt már 4626,3511 de ez volt mindig a legjobb közülük ,ezen a talajon
Sziasztok! Dekalb 440-ről kinek mi a véleménye?
Válasz #114. hozzászólásra
Jó annak aki teheti ezért szoktam írigyelni aviz mellett gazdálkodókat.
Válasz #112. hozzászólásra
szzín ügyileg rendben van, és jó az 1-2csövűség is, nemtudom milyen hibbrid, de az enyémen a sokcsövűségre hajlamosság átka elő jött.
Válasz #111. hozzászólásra
Szerintem minél több a csapadék, annál inkább nagyobb tőszám indokolt... Öntözött alatt 80-100e tőszámmal dolgoznak...
Válasz #111. hozzászólásra
mivel hogy az időjárás határol be majdnem mindent,így nehéz ebben 1értelműen állástfoglalni.Azt tudom hogy ezek után már nem vetem ritkára, mert ha ég a határ akkor úgy is mindegy hogy milyensűrű kései vagy korai, de ha még is lennecsapadék, és megfelelő klima Úgy meg, merjünk álmodozni.
Válasz #109. hozzászólásra
Válasz #106. hozzászólásra
Az a baj, hogy ez 2 külön év. Egyazon éveben nem biztos, hogy nem e más lett volna az eredmény.
Válasz #108. hozzászólásra
szerintem is az úgy jó, de különösen igaz amit leírtam azokra a hibridekre amelyek a sok csövűségre hajlamossak.
Válasz #107. hozzászólásra
Bocsi két kép lemaradt.
Válasz #107. hozzászólásra
Nekik az az érdekük, hogy minnél több magot vessél hektáronként , mert akkor több mag fogy ...
(mi mindíg 68-72e magot vetünk, hibridtöl függetlenül)
Válasz #105. hozzászólásra
Na erről a tőszám dologról lehet, hogy megkérdezem a Syngenta képviselőjét is, kíváncsi vagyok ő mit mond erre! Kösz mindenkinek a tanácsokat!
Válasz #104. hozzászólásra
Így nézki egy ritkára vetett kuki amely úgynézki mintha 100m adna ésközben meg csakfele lett.
ezt a gakorlatot alkalmaztam én is 2008 65000 tő száradt sült, lett82,5/ha 2009 55000tő 3-4 cső 1 száron,sokkal zöldebb lett de a 3-4 csőböl csak csövecskék lettek ígylett belőlle 52m/ha tanulság, jobb a sürü fillér mint a ritka forint. A kora icsapadákos időben bőséges tápanyag mellett meg ered anövény hoz 4 csövet is későbbi meleg meg fogja és egyet sem tud rendesen kinevelni.Nagyobb tőszámmal vetve,nem hoz 1 esetleg 2csövet, amit harosszak akörülmények, akkor is kifejlődik
Válasz #104. hozzászólásra
Ez az elmélet részben jó, viszont az utóbbi években nemesítési cél az egycsövűség. Ez azt jelenti, hogy korábban (különösen az Occitan volt ilyen) virágzás, termékenyülés időszakában a kukoricán volt 3-5 csőkezdemény is, és mind beporzott, majd annyi telt ki belőle, amennyire volt víz meg tápanyag... Mára viszont már nem ez a jellemző, a modern hibridek 1-2 csövet termékenyítenek meg, és elsősorban egyet nevelnek ki.
Ennek az az oka, hogy a csőkezdemények rengeteg tápanyagot vesznek föl, ami a fő cső számára elveszne. Emiatt a kukorica az első csőre koncentrál, és abból hoz olyan nagyot, amekkorát csak tud, és nagyon sok víz és tápanyag mellett hoz még mellé egy kis satnya másodikat, de ha bármi is korlátozott a virágzás körül, akkor inkább eldobja a be nem érlelhető csöveket... (emiatt viszont a termés egyik felső korlátja nagyon gyorsan a tőszám lett!)
sajnos azonban ha olyan sz@rok a körülmények, akkor ugyanezt az eldobást az első csőnél is produkálja, ami viszont kellemetlen. 2003-ban volt P12 névre hallgató kukoricánk, 68.000-es tőszámmal volt vetve, laza, dombosabb talajra) A növény megnőtt kb. 4 méter magasra, viszont elképesztően száraz volt a nyár, és előjött ez az effektus) Mikor arattuk, beleállt a kombájn (204-es Mega) és ment... Néma csöndben zúzta a szárakat... Egyetlen szem termény nem ment be százmétereken!! Semmi!! majd leért az aljjba, és meghallt. Vissza kellett kapcsolni 1-es fokozatba, mert nem tudott olyan gyorsan menni, hogy bírta volna, fulladt meg, szórt, minden... 40-50 méter után kiért a dombra, és elnémult... tovább semmi ismét többszáz méteren... az átlag kb. 3-4 tonna lett, úgy, hogy a parton 0 t/ha, a laposba, meg a csatornához közel pedig 10-12 t/ha volt, és nem volt közte átmenet...
Közben eltébláboltam. A helyzet az, hogy a tápanyagellátás az szolíd lesz az idén, PK semmi, olyan 100 kg N hatóanyagban gondolkodom. Egyedül 2007-ben volt kukoricám eddig, akkor 70-ezerrel lett vetve. Akkor csapadék híján olyan történt, hogy a forgó szélső soraiban 2 csövet hozott, beljebb 1-et, és kb. minden 7-8 tőből 1 nem hozott csövet. Arra gondoltam, hogy nem-e attól lehet ez, hogy a szélső soroknak nem volt egyik oldalról konkurencia, így több víz és tápanyag jutott neki, mint a belsőknek. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutottam, hogy ha minden klappol, eső, tápanyag, stb., akkor a nagy tőszámon lehet nagy termés, de ha a jóisten közbeszól, akkor inkább jobb lehet a kisebb. Inkább legyen jó esetben 1-2 tő 3 csővel, mint rossz esetben 1-2 tő cső nélkül!
Válasz #102. hozzászólásra
Ez 2008-ban volt.2009-ben nem volt nk vetesem, dkc 3511 volt es pio k87.
Válasz #101. hozzászólásra
Az a tavalyi évben elfogadható voltt.
Válasz #98. hozzászólásra
Tobb teruleten volt, olyan 6 es 7 kozott. Kotott talajon.
Nekünk tavaly a Dow fajtasorbn volt rendesen szabályos tőszám kísérlet. Minden fajta volt 60-70-80ezres tőszámmal is, és egyetlen egy fajánál (talán Manitou) volt az, hogy a 70- és a 80.000-es termése azonos volt, minden esetben durván meghaladta a 80-as a 70-est, és magasan hagyta el a 60-ast...
De nekünk a gyakorlatban is, amikor apám szava erősebb, akkor 65.000-el van közepes-jó termésünk, amikor rám hallgat, akkor kukorica és napra után 67-68e, kalászos után 72e, míg repce után, vagy mélyebb fekvésű talajon kalászos után is 75.000 a vetett tőszám.
Külön feltűnő, hogy minél hosszabb a tenyészidő, annál nagyobb ugrással reagál a tőszámnövekedésre.
(azt hozzá kell tenni, hogy mi bár teljesen szántás nélkül, de intenzív tápanyagpótlással termelünk. megfelelő tápanyagellátás nélkül ez öngól, mert a sok szár felhasználja a tápanyagokat, és nem maradd a termésképzéshez)
Válasz #96. hozzászólásra
Lucius számomra meggyőzőbb, én kivetném erre felénk 65-70 ezer közt.
Válasz #97. hozzászólásra
Mennyit adott így, merre volt?
Válasz #96. hozzászólásra
Nekem a talyelott a thermo 58ezres toszammal volt vetve.
Nézegetem az NK Thermo-t és az új fajták közül az NK Lucius-t. Olyan 30 ak-s földbe menne. Ki milyen tőszámot javasol? Én olyan 60-ra gondoltam. Nem akarom túlsűríteni.
Válasz #92. hozzászólásra
Mi abból rendeltünk...
Válasz #85. hozzászólásra
ezzel én is így vagyok.lehet hogy mégis csak történt valami abban a raktárban.
Válasz #91. hozzászólásra
Ezekben semmi % engedmény. Ezt fixen hozta. Nem alkudtunk, akihez Bandi bácsi megy (helyi Pio-s) annak ennyiért adja.
Mi A24-et meg Stira-t rendeltünk, meg még lehet lesz N01 de még nem biztos.
az R92-t valami nagyon nagy akciós áron adják
Válasz #89. hozzászólásra
árengedmény%
nekem 19300 ért akartak k85 öt
23% engedménnyel,de egyenlőre visszaszívták az ajánlatot
Válasz #81. hozzászólásra
inkább 28 tol.Csak hogy ez az a határ amikor a malmok fanyalognak, a28-34-ig, mert kell nékik a 28 alatti takarmánybuza 2000ftért és vesznek hozzá 34-38 sikér tartalmút 3000 ért,
Válasz #88. hozzászólásra
Milyen százalék?
Válasz #87. hozzászólásra
%?
A mi árlistánk, amiből rendeltünk:
Válasz #84. hozzászólásra
Válasz #77. hozzászólásra
Ezen nagyon csodálkozom, mert a határ eseteken lévő búzákat pihentetni szoktam és eddig bejött.....
Válasz #83. hozzászólásra
bocs, 32%....
néha össze szavakat a keverem....