Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.67 FtUSD390.93 FtCHF432.71 FtGBP500 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
„(5a) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat a 18. §
(3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási
jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.”
EZT A MODOSITÁST UGY ÉRTSEM HOGY ADOTT ESTBEN UGROTT A HÁROM ÉVBÖL ADODO ELÖNYJOG?????? 18§ (3) * A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.
Egy a parlament előtt fekvő törvénymódosítás érinti a Foktftv.-t is.
Az erdők esetében nem kell figyelembe venni az Evt. előírásait. Vagyis az 1 ha minimum marad -kivéve ha vegyes művelési ágú ingatlanok esetében, mert ott a kisebb területi minimumot kell figyelembe venni, vagyis ki lehet alakítani 1 ha-nál kisebb önálló földrészletet, vagy alrészletet-, viszont a átlagos szélességre vonatkozó szabályt nem kell figyelembe venni.
Egyértelműsítették a bírósági letét szabályait.
Ha a megosztást, bekebelezést lezáró egyezségi iratot, vagy egyoldalú jognyilatkozatot a földhivatal elutasítja, lehetőség lesz a bírósági letét visszakövetelésére.
A kialakítandó utak az önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
Válasz gcastle #2134. hozzászólásáraÉn tegnap voltam a járásbíróságon a bírósági letéttel kapcsolatban, mert négy esetben letétbe kell helyezni az ellenértéket. . Ellőtte már kétszer beszéltem a törvényszékkel. Mindkét helyen tőlem hallottak először arról, hogy ilyen megkeresések érkezhetnek. Nem igazán tudtak mit mondani.
Abba maradtunk, hogy egy kisebb összeg esetében az ügyfelem átutalja az összeget a letéti számlára, elutalja az illetéket, elküldjük az ügyfélkapun keresztül a szükséges nyomtatványt kitöltve, a szöveges részben részletesen leírom, miről szól a történet, felhívom a szükséges jogszabályi helyeket, a bíróság meg megpróbálja megoldani.
Szóval nagyon gyerekcipőben jár még ez a dolog.
Ami a megosztásokat illeti, na ott a földhivatalok nagyon készségesek, szinte minden fázisban lehet velük egyeztetni, mert még ők sem nagyon értik.. Ami mindenképpen előnyös dolog, már ami a további kapcsolatokat illeti.
Válasz D.CS. #2126. hozzászólásáraTegnap végre megjött a két egyszerű bekebelezésről a földhivatali bejegyző határozat! A bírósági nyári szünet miatt csúszott több mint egy hónapot, amúgy kb. 90 nap alatt átfut a rendszeren!
Válasz Nyomasek Bobo #2132. hozzászólásáraNyilván úgy gondolta, igen.
A véleményem ettől függetlenül változatlan.
Vettünk úgy házat anno, hogy nem annak az örököseitől vettük meg, aki leélte benne az életét, mert nem az illető nevén volt, szerintem még a gyerekei se tudták ezt, míg meg nem halt.
Válasz mkacsidil02 #2130. hozzászólásáraAkkor az a föld nincs is.
Az elhunyt rokon örökölheti? És az elhunyt ember nehezen emleget bármit is.
Valami nem kerek ebben.
Nem kaptunk róla semmilyen hagyatéki végzést,és az elhunyt rokonom sem foglalkozót a földel soha azaz nem ö művelte hanem ő is úgy örökölheti anno csak emleget mindig . Valószínűleg azt sem tudja aki épp használja hogy kicsodának van benne része.Ez miatt sem települést sem helyrajzi számot nem tudunk.
Válasz mkacsidil02 #2128. hozzászólásáraHa te örökölted valamikor, akkor van róla hagyatéki végzés, hogy mit keresel, település, helyrajzi számok, ez az alap. Utána meg mondjuk földhivatal.
Jó napot kívánok!
Lehet nem pontosan ide tartozik a kérdés,de itt hátha tudna rá válaszolni valaki.
Ha például egy elhunyt egyenesági felmenőmnek voltak kisebb darab földjei amik például nagy TSZ-ek használnak 15-20 éve azok után hogyan lehetne érdeklődni(nem tudom azt sem melyik TSZ mert én messze lakom onnan.)
Válaszokat előre is köszönöm.
Már most látható, hogy a bekebelezésért járó ellenértékek jelentős részét bírósági letétbe kell helyezni, mert a jogosult nem adja meg a kifizetés módját. Ez sajnos plusz munka, plusz költség.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére is van lehetőség a Foktftv. alapján.
Rákérdeztem az osztóprogramot készítő cégre.
Ha valamely földrészlet tulajdoni lapján pl. vezetékjog van följegyezve, akkor a megosztás során át kell vezetni azokra az új földrészletekre, amelyek a megosztás során ki lettek alakítva. Ha a vezetékjog bejegyzése területet is tartalmaz (elsősorban légvezeték esetében), akkor annak adatait, vázrajzát ki kell kérni az illetékes földhivataltól, mert azt az osztóprogram nem tartalmazza.
Azt föl kell vinni az osztóprogramba, ezután megcsinálni a megosztást, majd az gy elkészített területi kimutatást, és térképvázlatot el kell küldeni a jogosultnak jóváhagyásra.
Válasz lemken #2118. hozzászólásáraEz tudom. De ha nem te vagy az, akinek a tulajdoni hányadát terheli az özvegyi jog, akkor neked ezzel miért kell foglalkoznod?
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2116. hozzászólásáraMert a földhasználati megosztás pontosan rögzìti hogy a közös osztatlan táblán belül kinek hol van a területe ami művelhet. E nélkül közös osztatlanban lévő részarány tulajdont be sem lehet jelenteni földhasználatra.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2114. hozzászólásáraNem ezzel van a gond,hanem azzal hogy a használati megosztásban kit kell feltüntetnem, mint tényleges földhasználòt, a társtulajdonost vagy a tàrstulajdonos tulajdonrészének özvegyi jogusultját?
Válasz lemken #2102. hozzászólásáraVálaszthatod azt a megoldást is, hogy az özvegyi jog címzettjének is elküldöd a használati megosztási ajánlatot tértivevénnyel. Miután a túlvilágra a posta nem kézbesít, így a levél vissza fog jönni, ami azt jelenti, hogy az elhunyt hozzá járul a használati rend kialakításához.
Válasz Ebcsont #2109. hozzászólására Nos ez nem nagyon megy ahhoz amit írtál kis felvilágosítás nem ártana ha nem jól tudom mert na nem vagyok fiatal lehet lemaradtam valamiről ki tudja mit agyalt ki ez a keresztény kormány az éjféli mise után...
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2107. hozzászólásáraEmber! Nem tudom hallottad-e, de most éppen ezzel kínlódik a földhivatal, hogy beazonosítsa az ismeretleneket az ingatlan nyilvántartásban. Ha még a százhuszonötéves özvegy van feltüntetve, akkor az a föld még nincs lehagyatékolva, ergo örökösök sincsenek! De azért fizetessél 6600 Ft-t, hogy elutasíthassa a földhivatal a kérelmet.
Válasz lemken #2104. hozzászólásáraA örökös/tulajdonos kér egy hiteles másolatot a halotti anyakönyvi kivonatról, kitölti a földhivatal honlapján az "ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II." nyomtatványt, kicsenget 6600 forintot, és sommás eljárásban 8 napon belül törlik az özvegyi jogot.
Válasz oprita #2103. hozzászólásáraMegállapdni nem tudok mert most lennének 125 évesek, ha élnének! De a tulajdonlapon szerepelnek a használati megosztásból kihagyni Őket nem lehet.
Válasz gcastle #2007. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy ha közös osztatlanban szeretném használati megosztással rendezni a földhasználatot és ebben a közös osztatlanban van/nak olyan társtulajdonos/ok is, akinek a tulajdonrésze özvegyi joggal terhelt, akkor a használati megosztás azon részében amikor leosztásra kerül/nevesítve lesz az, hogy kinek, hol, mennyi m2 és mennyi AK értékű föld kerül használatába a közös osztatlan táblán belül(a használati megosztás aláírásával) a tulajdonost kell feltüntetni vagy az özvegyi jog jogosultjàt?
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására Aztán miért is mert a többségi tulajdonos ott kéri a tulajdonát ahol jó neki ja hogy senkit nem érdekel a terület ak térképe a lényeg hogy valaki megakarja szüntetni be akarja kebelezni s gondolom van vagy 20 örökös szóval jó kis per lesz az ügyvédnek de neked sem lesz kéjutazás annyi tárgyalás ahány tulajdonos vagy egyszerre mind ott lesz -kétlem
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraTulajdoni lap nélkül nehéz ebben bármi okosat mondani. Ha a terület több minőségi osztályból áll, akkor még akár igaza is lehet..
Most valaki valami okosat,adott egy 8.4 ha szántó 124 ak értékben nekem van 41 ak a többieknek max 14 ak és 06 ak, egy élő személy van a többi elhalt,van egy ismerősöm a földhivatalnál főtanácsos megkértem beszéljen az osztályvezetővel a bekeblezésről a válasz 7.4 ha kellene rendelkeznem hogy bekeblezhessem mi van itt valaki valamit?
A 2. alcím azt az esetet szabályozza, amikor kialakítható legalább 2 önálló ingatlan.
A 3. alcím azt, amikor nem.
Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez ugyan azon feltételeknek kell megfelelni az okiratnak, mind két esetben, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés, hogy ha a földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elegendő egy egyoldalú jognyilatkozat is.
Vhr.
"36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat."
Ez eléggé világos. Vagy aláírja az ÖSSZES tulajdonostárs, vagy ha ez nem megvalósítható, akkor elég egy egyoldalú jognyilatkozat.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megértenie végre minden jogalkalmazónak, hivatalnak, hatóságnak.
Nincs sem alkotmányos, sem törvényi felhatalmazásuk arra, hogy jogot alkossanak. Nem bővíthetik a jogszabályi meghatározásokat, nem gondolhatnak bele dolgokat.
Válasz Ebcsont #2093. hozzászólásáraNincs kétféle bekebelezés. A bekebelezés jogi alapja minden esetben ugyan az. A bekebelezés gyakorlatilag a magához váltás jogintézményére épül, csak itt ehhez nem bírósági határozat szükséges, hanem a feltételeket törvény rögzíti.
Az eltérés abban van. hogy hogyan kerülheti el valaki a bekebelezést.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2092. hozzászólásáraMár pedig éppen most írtad le a kétféle bekebelezést. Az egyik megosztás során történik, míg a másiknál egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ezt a kétféle bekebelezést nevesíti törvény is.
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólásáraHa igaz lenne amit írsz, akkor ez hogyan működne abban az esetben, mikor nem alakítható ki legalább két önálló, a területi minimumot elérő ingatlan, így a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül?
Mert nincs kétféle bekebelezés...
3041 hozzászólás
Válasz Mihály #2140. hozzászólására Bocsi valami nem stimmel nem neked szántam a hozzá szólást sőt nem is ebbe a topicban ...
Válasz Tóth Tamás #2139. hozzászólására Ennyit vártam 5tőled ez paraszt nyelvenúgy szól hogy: "ha megdöglött a tehenem ......."
Moderátor által módosítva: 2021-11-20 10:05:46
„(5a) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat a 18. §
(3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási
jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.”
EZT A MODOSITÁST UGY ÉRTSEM HOGY ADOTT ESTBEN UGROTT A HÁROM ÉVBÖL ADODO ELÖNYJOG?????? 18§ (3) * A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.
Válasz mkacsidil02 #2130. hozzászólásáraMagyarul, valaki azt hiszi, hogy van valamilye, de azt sem tudja, hogy mi?
Válasz D.CS. #2136. hozzászólásáraKonkrétan itt olvasható 63.-65. oldal.
Egy a parlament előtt fekvő törvénymódosítás érinti a Foktftv.-t is.
Az erdők esetében nem kell figyelembe venni az Evt. előírásait. Vagyis az 1 ha minimum marad -kivéve ha vegyes művelési ágú ingatlanok esetében, mert ott a kisebb területi minimumot kell figyelembe venni, vagyis ki lehet alakítani 1 ha-nál kisebb önálló földrészletet, vagy alrészletet-, viszont a átlagos szélességre vonatkozó szabályt nem kell figyelembe venni.
Egyértelműsítették a bírósági letét szabályait.
Ha a megosztást, bekebelezést lezáró egyezségi iratot, vagy egyoldalú jognyilatkozatot a földhivatal elutasítja, lehetőség lesz a bírósági letét visszakövetelésére.
A kialakítandó utak az önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
Válasz gcastle #2134. hozzászólásáraÉn tegnap voltam a járásbíróságon a bírósági letéttel kapcsolatban, mert négy esetben letétbe kell helyezni az ellenértéket. . Ellőtte már kétszer beszéltem a törvényszékkel. Mindkét helyen tőlem hallottak először arról, hogy ilyen megkeresések érkezhetnek. Nem igazán tudtak mit mondani.
Abba maradtunk, hogy egy kisebb összeg esetében az ügyfelem átutalja az összeget a letéti számlára, elutalja az illetéket, elküldjük az ügyfélkapun keresztül a szükséges nyomtatványt kitöltve, a szöveges részben részletesen leírom, miről szól a történet, felhívom a szükséges jogszabályi helyeket, a bíróság meg megpróbálja megoldani.
Szóval nagyon gyerekcipőben jár még ez a dolog.
Ami a megosztásokat illeti, na ott a földhivatalok nagyon készségesek, szinte minden fázisban lehet velük egyeztetni, mert még ők sem nagyon értik.. Ami mindenképpen előnyös dolog, már ami a további kapcsolatokat illeti.
Válasz D.CS. #2126. hozzászólásáraTegnap végre megjött a két egyszerű bekebelezésről a földhivatali bejegyző határozat! A bírósági nyári szünet miatt csúszott több mint egy hónapot, amúgy kb. 90 nap alatt átfut a rendszeren!
Válasz Nyomasek Bobo #2132. hozzászólásáraNyilván úgy gondolta, igen.
A véleményem ettől függetlenül változatlan.
Vettünk úgy házat anno, hogy nem annak az örököseitől vettük meg, aki leélte benne az életét, mert nem az illető nevén volt, szerintem még a gyerekei se tudták ezt, míg meg nem halt.
Válasz Rabó001 #2131. hozzászólására"anno emlegeti"= régen emlegette...
Válasz mkacsidil02 #2130. hozzászólásáraAkkor az a föld nincs is.
Az elhunyt rokon örökölheti? És az elhunyt ember nehezen emleget bármit is.
Valami nem kerek ebben.
Nem kaptunk róla semmilyen hagyatéki végzést,és az elhunyt rokonom sem foglalkozót a földel soha azaz nem ö művelte hanem ő is úgy örökölheti anno csak emleget mindig . Valószínűleg azt sem tudja aki épp használja hogy kicsodának van benne része.Ez miatt sem települést sem helyrajzi számot nem tudunk.
Válasz mkacsidil02 #2128. hozzászólásáraHa te örökölted valamikor, akkor van róla hagyatéki végzés, hogy mit keresel, település, helyrajzi számok, ez az alap. Utána meg mondjuk földhivatal.
Jó napot kívánok!
Lehet nem pontosan ide tartozik a kérdés,de itt hátha tudna rá válaszolni valaki.
Ha például egy elhunyt egyenesági felmenőmnek voltak kisebb darab földjei amik például nagy TSZ-ek használnak 15-20 éve azok után hogyan lehetne érdeklődni(nem tudom azt sem melyik TSZ mert én messze lakom onnan.)
Válaszokat előre is köszönöm.
Már most látható, hogy a bekebelezésért járó ellenértékek jelentős részét bírósági letétbe kell helyezni, mert a jogosult nem adja meg a kifizetés módját. Ez sajnos plusz munka, plusz költség.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére is van lehetőség a Foktftv. alapján.
A bírósági letétbe helyezés sem lesz egyszerű menet.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetese/h_7172730
Rákérdeztem az osztóprogramot készítő cégre.
Ha valamely földrészlet tulajdoni lapján pl. vezetékjog van följegyezve, akkor a megosztás során át kell vezetni azokra az új földrészletekre, amelyek a megosztás során ki lettek alakítva. Ha a vezetékjog bejegyzése területet is tartalmaz (elsősorban légvezeték esetében), akkor annak adatait, vázrajzát ki kell kérni az illetékes földhivataltól, mert azt az osztóprogram nem tartalmazza.
Azt föl kell vinni az osztóprogramba, ezután megcsinálni a megosztást, majd az gy elkészített területi kimutatást, és térképvázlatot el kell küldeni a jogosultnak jóváhagyásra.
Osztatlan közöst megszüntetését kinél kellene kezdeményezni és mennyi ideig tartana?
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetese/h_7172730
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2120. hozzászólásáraMert nem tudtam hogy tényleges földhasználónak kit kell feltüntetnem (a tuajdonost vagy az az özvegyi jog kogosultját) a használati megállapodásban.
Válasz lemken #2118. hozzászólásáraEz tudom. De ha nem te vagy az, akinek a tulajdoni hányadát terheli az özvegyi jog, akkor neked ezzel miért kell foglalkoznod?
Válasz gcastle #2117. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2116. hozzászólásáraMert a földhasználati megosztás pontosan rögzìti hogy a közös osztatlan táblán belül kinek hol van a területe ami művelhet. E nélkül közös osztatlanban lévő részarány tulajdont be sem lehet jelenteni földhasználatra.
Válasz lemken #2102. hozzászólásáraFöldhasználatnál nekem tulajal működött a használati megosztás! Sz-Sz-B Megye...
Válasz lemken #2115. hozzászólásáraA használati megosztásban miért kell földhasználót megjelölni?
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2114. hozzászólásáraNem ezzel van a gond,hanem azzal hogy a használati megosztásban kit kell feltüntetnem, mint tényleges földhasználòt, a társtulajdonost vagy a tàrstulajdonos tulajdonrészének özvegyi jogusultját?
Válasz lemken #2102. hozzászólásáraVálaszthatod azt a megoldást is, hogy az özvegyi jog címzettjének is elküldöd a használati megosztási ajánlatot tértivevénnyel. Miután a túlvilágra a posta nem kézbesít, így a levél vissza fog jönni, ami azt jelenti, hogy az elhunyt hozzá járul a használati rend kialakításához.
Válasz papszi06 #2105. hozzászólásáraElküldtem az email címet.
Válasz Ebcsont #2110. hozzászólásáraEnnek mi köze az özvegyi jog törléséhez, ha van halotti anyakönyvi kivonat?
Válasz Ebcsont #2109. hozzászólására Nos ez nem nagyon megy ahhoz amit írtál kis felvilágosítás nem ártana ha nem jól tudom mert na nem vagyok fiatal lehet lemaradtam valamiről ki tudja mit agyalt ki ez a keresztény kormány az éjféli mise után...
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2107. hozzászólásáraEmber! Nem tudom hallottad-e, de most éppen ezzel kínlódik a földhivatal, hogy beazonosítsa az ismeretleneket az ingatlan nyilvántartásban. Ha még a százhuszonötéves özvegy van feltüntetve, akkor az a föld még nincs lehagyatékolva, ergo örökösök sincsenek! De azért fizetessél 6600 Ft-t, hogy elutasíthassa a földhivatal a kérelmet.
Válasz Mihály #2100. hozzászólásáraMihály benned azt szeretem, hogy ragaszkodsz a nevedhez.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2101. hozzászólásáraMost ezt miért kellett? Álmatlanul fogok forgolódni..
Válasz lemken #2104. hozzászólásáraA örökös/tulajdonos kér egy hiteles másolatot a halotti anyakönyvi kivonatról, kitölti a földhivatal honlapján az "ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II." nyomtatványt, kicsenget 6600 forintot, és sommás eljárásban 8 napon belül törlik az özvegyi jogot.
Válasz lemken #2104. hozzászólásáraHalott anyakönyvi kivonat
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2098. hozzászólásáraGyere privátba adok hrsz ha aktuális haj
rá!
Válasz oprita #2103. hozzászólásáraMegállapdni nem tudok mert most lennének 125 évesek, ha élnének! De a tulajdonlapon szerepelnek a használati megosztásból kihagyni Őket nem lehet.
Válasz lemken #2102. hozzászólásáraA tulajjal állapodsz meg,de az özvegy is hozzá kell járuljon,vagy nincs használat.
Válasz gcastle #2007. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy ha közös osztatlanban szeretném használati megosztással rendezni a földhasználatot és ebben a közös osztatlanban van/nak olyan társtulajdonos/ok is, akinek a tulajdonrésze özvegyi joggal terhelt, akkor a használati megosztás azon részében amikor leosztásra kerül/nevesítve lesz az, hogy kinek, hol, mennyi m2 és mennyi AK értékű föld kerül használatába a közös osztatlan táblán belül(a használati megosztás aláírásával) a tulajdonost kell feltüntetni vagy az özvegyi jog jogosultjàt?
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólásáraEbben megint nem értünk egyet.....
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására Aztán miért is mert a többségi tulajdonos ott kéri a tulajdonát ahol jó neki ja hogy senkit nem érdekel a terület ak térképe a lényeg hogy valaki megakarja szüntetni be akarja kebelezni s gondolom van vagy 20 örökös szóval jó kis per lesz az ügyvédnek de neked sem lesz kéjutazás annyi tárgyalás ahány tulajdonos vagy egyszerre mind ott lesz -kétlem
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraTulajdoni lap nélkül nehéz ebben bármi okosat mondani. Ha a terület több minőségi osztályból áll, akkor még akár igaza is lehet..
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraValaki valamit félreértett.....
Most valaki valami okosat,adott egy 8.4 ha szántó 124 ak értékben nekem van 41 ak a többieknek max 14 ak és 06 ak, egy élő személy van a többi elhalt,van egy ismerősöm a földhivatalnál főtanácsos megkértem beszéljen az osztályvezetővel a bekeblezésről a válasz 7.4 ha kellene rendelkeznem hogy bekeblezhessem mi van itt valaki valamit?
Válasz Ebcsont #2095. hozzászólásáraMi a különbség a két bekebelezés között a végleges tulajdonjogi helyzet szempontjából?
A 2. alcím azt az esetet szabályozza, amikor kialakítható legalább 2 önálló ingatlan.
A 3. alcím azt, amikor nem.
Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez ugyan azon feltételeknek kell megfelelni az okiratnak, mind két esetben, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés, hogy ha a földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elegendő egy egyoldalú jognyilatkozat is.
Vhr.
"36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat."
Ez eléggé világos. Vagy aláírja az ÖSSZES tulajdonostárs, vagy ha ez nem megvalósítható, akkor elég egy egyoldalú jognyilatkozat.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megértenie végre minden jogalkalmazónak, hivatalnak, hatóságnak.
Nincs sem alkotmányos, sem törvényi felhatalmazásuk arra, hogy jogot alkossanak. Nem bővíthetik a jogszabályi meghatározásokat, nem gondolhatnak bele dolgokat.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2094. hozzászólásáraGondolom akkor a törvényben a 2es és a 3as fejezet csak játék a szavakkal..
Válasz Ebcsont #2093. hozzászólásáraNincs kétféle bekebelezés. A bekebelezés jogi alapja minden esetben ugyan az. A bekebelezés gyakorlatilag a magához váltás jogintézményére épül, csak itt ehhez nem bírósági határozat szükséges, hanem a feltételeket törvény rögzíti.
Az eltérés abban van. hogy hogyan kerülheti el valaki a bekebelezést.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2092. hozzászólásáraMár pedig éppen most írtad le a kétféle bekebelezést. Az egyik megosztás során történik, míg a másiknál egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ezt a kétféle bekebelezést nevesíti törvény is.
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólásáraHa igaz lenne amit írsz, akkor ez hogyan működne abban az esetben, mikor nem alakítható ki legalább két önálló, a területi minimumot elérő ingatlan, így a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül?
Mert nincs kétféle bekebelezés...