Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz decsi #5665. hozzászólására A szar zöldtrágyáról: szeptemberben még könnyen kiszáradó volt a földed, nem jó föld. Már akkor írtam, hogy szármaradványt kell hagynod, kevés lesz a retek/mustár magában, semmit nem takar tavasszal, ki fog száradni.
Az állományod a régi képek alapján is nagyon ritka volt, nem szép és már decemberben száraz volt a területed az ásásnál.
Azt már meg sem kérdeztem, hogy mi volt az elővetemény és lehordtad-e a szalmát.
Nálam a takart még egy hete is művelhetetlenül nedves volt, mellette a tritikálé kockára cserepesedve.
A tanulság: így néz ki az, amikor az ötletszerű takarónövényezés megbosszulja magát, ez az utolsó pont az előadáson.
Ha akarod, tanulsz belőle, ha nem, nem.
Válasz 4964 #5670. hozzászólásáraHát én nemtudom, de nekünk a zöldtrágyázott terület, ami kifagyott, sokkal nedvesebb mint a szántások, sima lazítózott területek. Egy hete tudtunk kb rámenni permetezővel letotálozni, mert mind összetaposta volna olyan puha volt még.
Ma belefordultam kombinátorral, annyira nem is rossz a talaj, pedig a tetején 2 centi vastag cserepesedett réteg van. Vetés előtti nap délután-este lesz megcsinálva a talaj, nem szárítjuk ki.
Eddig nem néz ki rossznak, de majd év közben kiderül hogy hogyan tovább.
Válasz decsi #5669. hozzászólásáraleg rosszabb az a búzám ami zöldtrágya után lett vetve,
kukorica elé is próbáltam korábban de az is rosszabb lett mint zöldtrágya nélkül.
Nem tudom mi lehet az oka de sokkal jobb lenne ha a forgatás nélküli művelést preferálnák a zöldítésben mint a zöldtrágyázást.
Eleve szélsőségesen könnyű vagy kötött talajokat értelmetlen és káros szántani.
Forgatás nélkül meg eléggé cumi van a zöldtrágyával.
A mulcshagyó lazításos művelés szerintem sokkal jobb ezen a klímán mint bármi más.
Ráadásul ez utóbbival legalább nyereségesen lehet termelni. A többlet termés mellékterméke is több, ami takarja a talajt. Föl kell fogni hogy nálunk általában a víz a termés limitáló tényező. A zt vizet fogyaszt, párologtat és nem adja vissza amit fölvett. A kukorica sem adja le a talajba a 7-800 mm vizet amit fölvett.
Válasz decsi #5665. hozzászólásáraMustár olajretek karógyökere nem képes a talaj felső rétegét lazítani, valami még jó lett volna bele ami átszövi a felső réteget.
Mivel a mustár olajretek gyökere csatornákat hagy az elbomlás után a talajban, aminek köszönhetően az alsóbb rétegek lazábbak maradnak. Viszont ezeken a csatornákon keresztül hamarabb kiszárad a talaj, időben le kellet volna esetleg zárni. Szerinte hamarabb rá tudtál volna enni int a szántott területekre.
Húzd meg valamivel, akár gubberrel sekélyen, zárd ha nagyon száraz kapjon egy hengerezést. Az elkövetkezendő pár napban kap esőt átázik, ha megszikkad húzd bele a kukoricát.
Válasz decsi #5665. hozzászólásáraA takarónövény után nálam is hasonló volt a helyzet, de nem estem kétségbe ástam kicsit és csak a felső 1-2cm keményedett fel, alatta nedves morzsalékos maradt!!! Rugókapás gruber után elég jó magágy lett. Igaz ezt már 2-3 héttel ezelőtt is meglehetett volna csinálni.
Vetés előtt mély lazítás utána kombinátor és vetés rapiddal.Mustár olajretek keverék volt vetve,ha vissza nézitek szép állomány volt.Minden műveletet száraz időben csináltam,nem volt összetaposva. Jó földet választottam,laza nem víz nyomott a terület.
Ilyen sz@r még sosem volt.Kukoricát terveztem bele,de esélytelen.Amit ősszel leforgattam Zöldtrágyát abból kifogástalan pályát lehetett csinálni most tavasszal.
Menj ki a földre kérdezd meg a földtől mire van szüksége.
Ha birtokában vagy a megfelelő tudásnak, tudni fogod hogyan kérdezz, és a választ is érteni fogod.
Ha pedig technológiai leírás alapján akarsz termelni felejtsd el a talajmegújítást, ha ezt a fórumot végig követted, és fel is fogtad már akkor sem keresnél technológiai leírást.
Válasz decsi #5660. hozzászólásáraMilyen keveréket használtál zöldtrágyának? És ilyen volt az állomány? Elég gyengének tűnik így képről.
Kapott alapművelést megfelelő mélységben? Stb stb Sokkhelyen lehet a hiba.
Hozzáfogtunk a magágy készítéshez.Mindegyik darab födben úszik a kombinátor,kivéve abban nem amelyikben meghagytam a zöldtrágyát.
Beton keménységűre ülepedett.
Érdeklődnék, hogy valakinek nem maradt véletlenül egy kis Tillage Radish vetőmagja tavaly őszről, amit eladna?
1-2 kg érdekelne, vagy akár kevesebb is.
1. pár ember aki lát benne lehetőséget, beruház a kutatásfejlesztésbe (külföldi példák honosítás stb).
2. A kutatás költségeit szeretné visszaszerezni, és hasznot szerezni. Már most robbanásszerűen kezdenek terjedni azok a cégek aki vetőmag keverékeket, tanácsadásokat nyújtanak.
3. pár év után ahogy nagyobb lesz a kínálat mint a kereslet csökkennek az árak, és egyre több információ lesz publikus.
Senki ne várja, hogy ingyen kap valamit és, hogy egy fórum egy könyvé váll. Akit érdekel a téma megtalálja a megfelelő információkat az interneten persze nem magyarul. Ha lesz megfelelő érdeklődés lesznek magyar könyvek.
Most lett megosztva egy kiváló honlap www.covercrops.eu, több év európai szintű takarónövény teszt a különböző növények hatása stb.... Ez véleménye szerint egy hatalmas lépés.
Tudom, ez sem magyar de egy google fordító elegendő megérteni a növények leírását. Aki nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa vessen magára.
Nem szabad lustának lenni, ha komolyan érdekel a téma heti 10óraát fordítani kell a tanulásra(internet), aki lusta pedig fizesse ki a tanácsadót, elmondja mit, hogy és nincs kérdés.
A nyelvismeret hiánya pedig csak kifogás, mindenkinek van a családjában valaki aki alap szinten beszél valamilyen nyelven.
Válasz Berkó_ #5655. hozzászólásárahát,lehet.marad az alapokon saját próbálkozás. sokan dobtak be kérdéseket,amikre alapult a többi kérdés,meg válaszok is. sajna ehhez a témához ennél egyszerűbben,mint ez a fórum,nem igazán találni,gyorsabbat,egyszerűbbet. vagy valahol előadnak belőle pár órát,ami nem életvitel szerű,Mert, mint írták is akik résztvettek rajt,hogy egy hetes előadás is kevés lenne. na,ez az ami nem kifulladt téma. De bizti ez is majd pár év alatt,valami levédett iparág lesz. Na,ezt lehetne itt viszonylag megelőzni,valamilyen szinten hatékonyan. Végülis,aki nem akar szántani,vlami egyszerű gépesítéssel rájön,hogy a saját növényeinek hogy műveli a földet,talán lehet egy nagyon alapnak tekinteni. de mikor az ember azt látja,hogy szántottnál ahova nem jutott tavasszal műtrágya,mutatóban volt sápadt búza. A harmadik éve nem szántott ,ugyanazon földön,most,szándékosan kihagyott darabon,bokrosodik a búza,enyhén világosabb,mint ahol megkapta a műtrágyát,akkor felmerül a kérdés,hogy miből van kaja neki? Szemmel látható az eredmény.sem fejtrgy,semmilyen bolti miafszmat nem látott. Ősszel,vetéskor sem. Ez nekem már eredmény,mert valamiért kevesebb műtrágyával is lenne mit aratni. Írták,a humuszosítást is,meg,hogy évek alatt is alig javul a föld,én nem tudom megállapítani ezt,de Lenne itt mit alakítani,csak sok ember irkálmánya lenne hozzá szükséges. Jó,tudom mindenkinek más a területe,sok növényt is vetnek,de talán eredményes ez. Egy fórumos írta,kipróbált mindenféle talajbaktériumos tudomisén mit,eredmény 0 . boltba bemennék,simán eladnák nekem is,hogy tuti,vidd,terem,segít stb. Erre itt volt egy egyszerű válasz,halott talajban éhen hal a baktérium.ezt pl senki nem reklámozza,hogy az ő termékének milyen talajra van szüksége,amiben lebontja a csekmetet,hogy hatásos legyen a növénynek. 1000 négyzetméterenként más a talaj. vagy több,vagy kevesebb. Mindenhol ki leseget mintákat? .de a baktériumok mindenhova egyformán jók. Vedd,vidd,zöldkönyv,stb,nekünk így jó. Aki a földet túrja,nem mikrobiológus,artni akar szt kész. Itt legalább megcáfolta valaki a tuti cuccot,hogy átbsznak a boltok. persze ők jót akarnak,csak a mi földünk gyenge.
Válasz Richard. #5654. hozzászólásáraVannak akik azt írták, hogy amúgy is kifulladt már ez a téma, amikor még itt volt Netparaszt. Legalábbis így próbált/próbáltak védekezni, mentegetőzni. Sajnálom én is, hogy így alakult. Rendszeres olvasója voltam, meg tennék fel kérdéseket, na meg én is megosztanám a tapasztalataimat, látottakat, de úgy érzem ha nincs itt a "tanár", akkor szinte felesleges, mert anélkül csak vak vezet világtalant...
Hát,akár honnan nézzük,mióta netparaszt lelépett,igaza van Endypapának,vége az oldalnak. Amiket írtok,az max haladóknak segítség,kezdőnek,vagy akár ha valaki fogékony is hanyagolni az ekét,semmi támpontot, probléma megoldást különféle szerkezetű,gyomosodású,vetésforgós zöldtrágyás hagyományos gépekkel művelő földjéhez nem ad. Hacsak nem végig olvassa az egészet. kérdése válasz nélkül marad. Direktvetőgépet egyből beletanácsolni nem jó ötlet. Még egyszer,az nem támpont,nem segítség! Nix mindenkinek! valakinek kellene ide az irányzéka,a különféle növénybetegségeket orvosló,vagy talajjavító ötletével a tüneteket csökkentő,vagy megszüntető megoldások egyszerű bemutatása! Nem szentírás,elméleti ismeret. Nem a mikroszkóp! Ha időm lenne rá,sem nézegetném. Mutassa a növény. De mit,mivel érünk el,stb. Elnézést,nem személyeskedés,csak talán másoknak is fontos lenne...
Már 9-en jelentkeztek a most hétvégi (Április 8. délután, 9-e egész nap) Talaj Táplálékháló mikroszkópos tanfolyamra. Még vannak helyek, gyertek! Bővebb infó: http://www.agrofutura.hu/#!blank-8/ygyar
Ezen a héten itt van Magyarországon Molly C Haviland, a Soil Food Web Inc amerikai oktatója és tanácsadója. Szombaton ő is be fog nézni hozzánk! Egy-két kérdést biztosan neki is fel lehet tenni
A Kasseli Egyetem egy nemzetközi projekt keretében olyan módszereket fejlesztett ki, melyek értékes szántóterületeket őrizhetnek meg a különböző klímazónákban.
Egyre kevesebb szántóterületnek világszerte egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel. Az ember gondatlanul bánik a talajjal: A világ éhezőit támogató német Welthungerhilfe segélyszervezet adatai szerint évente 5 -7 millió hektár mezőgazdaságilag művelt terület veszik el erózió, elsósodás, kiszáradás vagy beépítés miatt. Bizonyos szántóföldi növények termesztésének ügyes megválasztása azonban sokat segíthet Európában, Afrikában és más kontinenseken a termések hosszú távú biztosításában.
Természetes talavédelem köztes növényekkel
Prof. Dr. Maria Finckh, a Kasseli Egyetem agrártudományi kutatójának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan módszereket fejlesztett, melyek a szántóterületeket kíméletesen és természet közeli módon védik a kilúgozástól és az eróziótól. Az eredmények azt mutatják, hogy már a köztes növények termesztése nagyban hozzájárulhat a szántóterületek megtartásához. Ezeket a köztes növényeket nem takarítják be, hanem a területen maradva elhalnak, és egy mulcsréteget képeznek, ami trágyaként és talajvédő rétegként szolgál. Már ismert, hogy trágyaként jól használhatók egyes növénycsaládok, pl. a pillangósok (hüvelyesek), de összehasonlító kísérletek eddig még nem álltak rendelkezésre olyan nagyságrendben, mint az OSCAR projekt keretében.
Négy év alatt ezer fajt teszteltek
A kutatócsoport az elmúlt négy évben összesen 1.000 ezer fajt és fajtát tesztelt, hogy mennyire alkalmasak alávetésnek és köztes növénynek. A növényeket 11 országban, három kontinensen, hagyományos és ökológiai feltételek mellett innovatív gépekkel és vetési módszerekkel egyaránt termesztették. Egy adatbázisban rögzítették, hogy melyik növényfajta, hol, milyen feltételek mellett biztosította a legnagyobb talajvédelmet.
Különösen alkalmasnak bizonyult a bükköny és a lednek (mindkettő a pillangósok közé tartozik). Gyökérgümőikben szimbiózisban élnek a nitrogéngyűjtő baktériumok – ami jó trágya. Közép-Európában az olajretek is jó hatású. A bükkönyhöz és a lednekhez hasonlóan erős gyökérzetet fejleszt, ami az erózió ellen jó védelmet nyújt.
„Egyértelmű, hogy a köztes növények jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a talajokat védjük. A hatásuk sokkal nagyobb, mint ahogy eddig feltételeztük, és minden klímazónában kimutatható”, mondta Finckh. Feltétel: „A növényeket a főnövény betakarítása után kell vetni a szántóterületre, és legalább három hónapig, a következő főnövény vetéséig a területen kell hagyni.” Az EU zöldítési rendeletének keretében időközben Európa szerte nagyobb mennyiségben termesztenek köztes növényeket.
Válasszunk könnyebb gépeket!
A talajvédelem szempontjából sokat ígérőnek bizonyult az is, ha a nehéz mezőgazdasági gépek helyett többször választjuk az új típusú könnyebb munkagépeket. Itt azonban egyes területeken még szükség van technikai fejlesztésekre. Annak érdekében, hogy a felhasználók részére közérthető módon álljanak rendelkezésre információk, létrehoztak egy többnyelvű, interaktív, beépített, Internet alapú döntéssegítő felülettel rendelkező információs platformot, mely a projekt lezárása után továbbra is rendelkezésre fog állni, és további fejlesztésre kerül (www.covercrops.eu). A felhasználóknak így lehetőségük nyílik arra, hogy a saját termőterületükre megtalálják és kipróbálják a legjobb növényeket és módszereket.
Az OSCAR („Optimizing Subsidiary Crop Applications in Rotations”; kiegészítő növények alkalmazásának optimalizálása a vetésforgóban) EU-kutatási projekt Európa, Afrika és Dél-Amerika 11 országából 20 partnert foglalt magába, és mintegy 3 millió euró támogatással rendelkezett. Az eredményeket most tették közzé Witzenhausenben, a Kasseli Egyetem ökológiai agrártudományok szakterülete programban.
Témanyitás by Radócz Today at 9:33 am
"jó lenne előre tudni, hogy lesz-e a homoki "okosítóból" valami."
Bugacon, pénteken (8.-án) 9 órától 11-ig lesz egy tájékoztató, bemutató a Gál úr részéről.
Az előre eljuttatott kérdésekre ekkor fog válaszolni.
9 óra előtt és 11 óra után lehet a helyszínen személyes kérdésekkel konzultálni.
kb. 10 fő akit le tud ültetni. (Ha többen lennénk arra én nem tudom a megoldást).
A résztvevőket kérem, hogy jelentkezzenek a radoczistvankukacfreemail.hu címen is.
Kérdezni lehet úgy is, hogy valaki nem jön el, de nekem eljuttatja a kérdéseit.
Hát igen mondjuk amit te linkeltél abba tényleg ezért valamit elő művel!Azért mi is 1 tárcsát elébe akarunk iktatn..csak ha nagyon extrém az idő akkor lenne direkt vetés de majd egy földet idén elfelezek fele grúber vagy tárcsa a másik direktbe vetés kíváncsi leszek a vég eredményre!és majd eldől hogy lesz a technológia kialakítva!
Szanberg te jobban képben vagy az ultimával szerinted homokos talajban boldogul?gondolok itt a nagy önsúlyra?vagy tartatni kellene majd mert munka helyzetben teljesen fel kell emelni a kerekét!
Igen most jobban megnéztem tényleg be kupacolt egy két helyen!Sajnos kevés ilyen videók vannak fönn azok is csak a vetésről a kelésről sose mutatnak!
Válasz p@pesz06 #5639. hozzászólásáraPár hsz-el visszább linkeltem be kukitarlós videót, ott kombájn után megy egy zúzó és rögtön húzzák is bele a vetőgépet.
Egyébként olyanban mint az ultima szerintem nem nagyon tudna dolgozni.
Ha jól megnézed elől a bontókések két sorban vannak, és ezzel szinkronban a tömörítő kerekek is. Itt jön bele egy kis érdekesség, ezek a kerekek közé taposnak a késeknek, végülis hasonlóképpen mint az ultimán, kivan ez találva.
Nekem az ultima is nagyon teccik, kint velük is tárgyaltam most is meg korábbi évben is, meg is ismert a Lengyel Köckerlinges fickó, mindig beszélgetünk a gépről.
Annyi, hogy az egy echte direkt gép, magyarul ott nincs előművelés és ezért jött be emez a képbe.
Én végülis szója után vetnék búzát, meg zúzott napraforgó tarlóba, esetleg különböző kalászosok követik időnként egymást, lehet repce is lenne előbb utóbb megint stb...
Kukorica után tavasszal zabot kell még időnként vetni, de ott alig marad szár a föld tetején ha szépen lerakom földig a Rotadisc-et, annyira szétszecskázza a szárat.
Igaz a szóját 76centire vetem, de biztos kipróbálnám aztis ezzel a géppel.
Aratáskor már mehetne is a kombájn után, egy faros hordaná ki a magot és a műtrágyát,teleszkópossal pakolná, szója szállításhoz úgyis elég kevesebb plató aratáskor, így menne minden egycsapásra, napraforgónál ugyanígy, annyi ,hogy oda kell plussz egy pótkocsi főleg ha van termés mert az haladósabb, és mire jönne a kukorica aratás lényegében párhuzamosan el is lenne vetve szépen szinte észrevétlenűl.
Válasz szanberg #5636. hozzászólásárajó kis videó!igen az strip kések jó dolog ez megy is sztem gabona tarlóban de mi a helyzet kuki tarlóban mondjuk nincs + zúzva csak amit a kombájn hagyott maga után(itt nem oros asztalra gondolok)?
Én még zöld fülű vagyok direkt vetőgépekben de hátha ráérzünk és meg szeretjük az ultimát!
az utimánál a gumi szalagos kerék úgy van kitalálva ha a kapa össze húzza a kuki szárat akkor a kerék letapossa a melete lévő kapáról! avideón 1:08 eléggé száras tarlóba vetnek vele kár hogy a kelésről nincs kép mint amit te linkeltél vidit úgy volna fullos!
Válasz Drisa #5637. hozzászólásáraIgen.
Én kint lengyelben is láttam ilyen videókat a standon, egykettő fent is van a neten de a legtöbb nem, pedig ezekből látszik, hogy működik e a rendszer avagy sem.
Nekem marhára teccik, ha egyenesbe állnánk végre és jöhetne egy vetőgép én megpróbálnám ezt.
Válasz potaufeux #5629. hozzászólásáraNa itt van egy jó kis összeállítás miért is lehet jó egy ilyen vetőgép. Nem mondom, hogy ez, mert egészen biztosan egy Ultimával vagy Sprinterrel is ilyesmit lehetne végezni, viszont a strip kések akkor is ezen plussz ottvannak elől két sorban ami az egyik titka lehet neki.
Válasz potaufeux #5629. hozzászólásáraVan rengeteg videó, nekem eredeti prospektusom is igaz lengyelül. Volt összehasonlító teszt több gabonavetőgéppel azthiszem Prontóval meg ilyenekkel, persze ezzel ment tarlóba a búza a többi alá volt grubberezve. Termésben valami 1mázsa differencia volt a grubberezett prontózott vetéshez képest mínusz de a költségek kevesebbek voltak emennél illetve a tarlón töltött idő is ezzel együtt.
A 4méterest a 250-es Axion Claasal húzzák legtöbb helyen azt mondta a manáger, de van ahol a kisebbik 640-es Arionnal ugyanezt. Nyílván talaj függő.
De valamit valamiért. Ez nem direktvető, hanem striptill masína, conservation tillage kategóriás gép. Van neki abszolút direktvetője, Ziptill néven fut, könyebb húzni, nincs a vetőcsoroszlyák előtt bontó kés az olyasmi mint egy Sprinter, de nekem emez szimpatikusabb.
Van ahol az is jó lehet, hogy felülről beleerőszakolod a magot a bolygatatlan tarlóba de szerintem ott meg hiába vagy előrrébb költségben ha jelentősen kevesebbet fog teremni. Ennél meg van egy művelt sáv(megbontott visszataposott), amibe szórja a műtrágyát is és ezekbe kerül a mag szépen.
Nekem nagyon teccik ebből kifolyólag, meg eleve a Striptill is, ezt amúgy a dikertvetés hibáinak kiküszöbölése végett találták ki szerintem ez a kompromisszum mentes megoldás
Válasz endypapa #5632. hozzászólásáraE-mailen megtalálod a tanítót, segít. Azután ígéret volt a fordítással kapcsolatban, reménykedem, halad a dolog.
Valaki tud erről?
Egy pöttyöt becsapottnak érzem magam. Belelovaltam magam valamibe, amiben láttam rációt. Oszt ittlettem hagyva. Más módon sem tudok tanulni, mivel minden szakirodalom nem magyarul van megjelenve. Na mindegy.
Válasz Radocz #5625. hozzászólásáraA fenti lista egy teljes komplett rendszer, amivel a talajmegújító mezőgazdaság kompletten megvalósítható. Ezen a tanfolyamon az 1. pont (talaj táplálékháló elméleti háttere lesz péntek délutáni program) és a 3. pontból a mikroszkópos vizsgálat lesz a téma.
A többi témában még nincs időpont. Azért ezzel kezdünk, mert nagy az érdeklődés a komposzttea iránt és a komposzttea sikeres használatához meg szükséges a mikroszkópos ellenőrzés. A talaj táplálékháló rendszerének megértése meg mindennek az alapja.
Az Agrofutura megtartja első tavaszi mikroszkópos tanfolyamát!
Kurzus címe:
Mikrobiológiai minőség-ellenőrzés mikroszkóppal (Talaj Táplálékháló mennyiségi és minőségi vizsgálata talajban, komposztban és komposztteában);
Helyszín:
Szent István Egyetem, Kertészeti Tanszék, 1115 Budapest, Villányi út 29-43.
Időpont:
2016. április 8-9. (péntek, szombat)
Részvételi díj:
20 000,- Ft+ÁFA/fő/2 nap, melyet a résztvevők a helyszínen fizetnek meg.
Amennyiben szeretnéd, hogy a hozott mintádra készítsünk egy komplett Biodetektálási vizsgálatot (fizika, kémia, biológia együttesen), akkor a részvételi díj 35 000,- Ft+ÁFA*. Ebben az esetben hozz magaddal 0,5 kg mintát a 2-10 cm mélységből.
Előadó:
Szőllősi Gábor, AgroFutura
Egyéb:
Akinek van mikroszkópja, az hozza el, de igény szerint biztosítunk. Mikroszkóp igény: ABBE kondenzor, írisz állítás, 40-400x nagyítás. Mindenki hozzon magával nedves talaj/komposztmintát (10 dkg), amit szobahőmérsékleten tárolt 3-5 napon át zárt csomagolásban. A minták elkészítéséhez szükséges eszközöket biztosítjuk.
Jelentkezés:
Kérjük, hogy írjatok a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címre, vagy telefonon a 06/70/43 43 601-en.
Jelentkezési határidő: 2016. április 5.
Várunk benneteket! A teljes tematikát a www.agrofutura.hu főoldalán találjátok meg, ott letölthető.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Jön a hőhullámoknak ellenálló burgonya")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Rutinos szójások tapasztalatai")
15323 hozzászólás
Válasz decsi #5665. hozzászólására A szar zöldtrágyáról: szeptemberben még könnyen kiszáradó volt a földed, nem jó föld. Már akkor írtam, hogy szármaradványt kell hagynod, kevés lesz a retek/mustár magában, semmit nem takar tavasszal, ki fog száradni.
Az állományod a régi képek alapján is nagyon ritka volt, nem szép és már decemberben száraz volt a területed az ásásnál.
Azt már meg sem kérdeztem, hogy mi volt az elővetemény és lehordtad-e a szalmát.
Nálam a takart még egy hete is művelhetetlenül nedves volt, mellette a tritikálé kockára cserepesedve.
A tanulság: így néz ki az, amikor az ötletszerű takarónövényezés megbosszulja magát, ez az utolsó pont az előadáson.
Ha akarod, tanulsz belőle, ha nem, nem.
Válasz 4964 #5670. hozzászólásáraHát én nemtudom, de nekünk a zöldtrágyázott terület, ami kifagyott, sokkal nedvesebb mint a szántások, sima lazítózott területek. Egy hete tudtunk kb rámenni permetezővel letotálozni, mert mind összetaposta volna olyan puha volt még.
Ma belefordultam kombinátorral, annyira nem is rossz a talaj, pedig a tetején 2 centi vastag cserepesedett réteg van. Vetés előtti nap délután-este lesz megcsinálva a talaj, nem szárítjuk ki.
Eddig nem néz ki rossznak, de majd év közben kiderül hogy hogyan tovább.
Válasz decsi #5669. hozzászólásáraleg rosszabb az a búzám ami zöldtrágya után lett vetve,
kukorica elé is próbáltam korábban de az is rosszabb lett mint zöldtrágya nélkül.
Nem tudom mi lehet az oka de sokkal jobb lenne ha a forgatás nélküli művelést preferálnák a zöldítésben mint a zöldtrágyázást.
Eleve szélsőségesen könnyű vagy kötött talajokat értelmetlen és káros szántani.
Forgatás nélkül meg eléggé cumi van a zöldtrágyával.
A mulcshagyó lazításos művelés szerintem sokkal jobb ezen a klímán mint bármi más.
Ráadásul ez utóbbival legalább nyereségesen lehet termelni. A többlet termés mellékterméke is több, ami takarja a talajt. Föl kell fogni hogy nálunk általában a víz a termés limitáló tényező. A zt vizet fogyaszt, párologtat és nem adja vissza amit fölvett. A kukorica sem adja le a talajba a 7-800 mm vizet amit fölvett.
Válasz Dave #5667. hozzászólásáraGruberal lett bedolgozva.
Válasz decsi #5665. hozzászólásáraMustár olajretek karógyökere nem képes a talaj felső rétegét lazítani, valami még jó lett volna bele ami átszövi a felső réteget.
Mivel a mustár olajretek gyökere csatornákat hagy az elbomlás után a talajban, aminek köszönhetően az alsóbb rétegek lazábbak maradnak. Viszont ezeken a csatornákon keresztül hamarabb kiszárad a talaj, időben le kellet volna esetleg zárni. Szerinte hamarabb rá tudtál volna enni int a szántott területekre.
Húzd meg valamivel, akár gubberrel sekélyen, zárd ha nagyon száraz kapjon egy hengerezést. Az elkövetkezendő pár napban kap esőt átázik, ha megszikkad húzd bele a kukoricát.
Válasz decsi #5665. hozzászólásáraLeforgatás alatt mit értesz?
Válasz decsi #5665. hozzászólásáraA takarónövény után nálam is hasonló volt a helyzet, de nem estem kétségbe ástam kicsit és csak a felső 1-2cm keményedett fel, alatta nedves morzsalékos maradt!!! Rugókapás gruber után elég jó magágy lett. Igaz ezt már 2-3 héttel ezelőtt is meglehetett volna csinálni.
Vetés előtt mély lazítás utána kombinátor és vetés rapiddal.Mustár olajretek keverék volt vetve,ha vissza nézitek szép állomány volt.Minden műveletet száraz időben csináltam,nem volt összetaposva. Jó földet választottam,laza nem víz nyomott a terület.
Ilyen sz@r még sosem volt.Kukoricát terveztem bele,de esélytelen.Amit ősszel leforgattam Zöldtrágyát abból kifogástalan pályát lehetett csinálni most tavasszal.
Válasz Radocz #5662. hozzászólásáraRossz helyen teszed fel a kérdést.
Menj ki a földre kérdezd meg a földtől mire van szüksége.
Ha birtokában vagy a megfelelő tudásnak, tudni fogod hogyan kérdezz, és a választ is érteni fogod.
Ha pedig technológiai leírás alapján akarsz termelni felejtsd el a talajmegújítást, ha ezt a fórumot végig követted, és fel is fogtad már akkor sem keresnél technológiai leírást.
Válasz decsi #5660. hozzászólásáraA többi terület lehet-e kontroll?
Ezen egyszerű kérdésekre nem kaptam még soha senkitől javasolt technológiai leírást.
Csak annyit, hogy látni kell. Viszont nem mondta "senki" hogy ennyi pénzért lejön és megnézi.
Talán holnap GL ad nekem egy ötéves technológiai leírást a múltból.
Az ár nem számít, mert még mindig kevesebbe fog kerülni, mint a komposzt készítésem tandíja.
Válasz decsi #5660. hozzászólásáraMilyen keveréket használtál zöldtrágyának? És ilyen volt az állomány? Elég gyengének tűnik így képről.
Kapott alapművelést megfelelő mélységben? Stb stb Sokkhelyen lehet a hiba.
Hozzáfogtunk a magágy készítéshez.Mindegyik darab födben úszik a kombinátor,kivéve abban nem amelyikben meghagytam a zöldtrágyát.
Beton keménységűre ülepedett.
Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy valakinek nem maradt véletlenül egy kis Tillage Radish vetőmagja tavaly őszről, amit eladna?
1-2 kg érdekelne, vagy akár kevesebb is.
Válasz Radocz #5657. hozzászólásáraDe ezen nem kell meglepődni. inden új technológia bevezetésének ez az ütemrendje.
1. pár ember aki lát benne lehetőséget, beruház a kutatásfejlesztésbe (külföldi példák honosítás stb).
2. A kutatás költségeit szeretné visszaszerezni, és hasznot szerezni. Már most robbanásszerűen kezdenek terjedni azok a cégek aki vetőmag keverékeket, tanácsadásokat nyújtanak.
3. pár év után ahogy nagyobb lesz a kínálat mint a kereslet csökkennek az árak, és egyre több információ lesz publikus.
Senki ne várja, hogy ingyen kap valamit és, hogy egy fórum egy könyvé váll. Akit érdekel a téma megtalálja a megfelelő információkat az interneten persze nem magyarul. Ha lesz megfelelő érdeklődés lesznek magyar könyvek.
Most lett megosztva egy kiváló honlap www.covercrops.eu, több év európai szintű takarónövény teszt a különböző növények hatása stb.... Ez véleménye szerint egy hatalmas lépés.
Tudom, ez sem magyar de egy google fordító elegendő megérteni a növények leírását. Aki nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa vessen magára.
Nem szabad lustának lenni, ha komolyan érdekel a téma heti 10óraát fordítani kell a tanulásra(internet), aki lusta pedig fizesse ki a tanácsadót, elmondja mit, hogy és nincs kérdés.
A nyelvismeret hiánya pedig csak kifogás, mindenkinek van a családjában valaki aki alap szinten beszél valamilyen nyelven.
"De bizti ez is majd pár év alatt,valami levédett iparág lesz."
Ez a mondat majdnem szerepel az általam kötött szerződésbe.
Talán nem is rossz a gondolat meneted.
Válasz Berkó_ #5655. hozzászólásárahát,lehet.marad az alapokon saját próbálkozás. sokan dobtak be kérdéseket,amikre alapult a többi kérdés,meg válaszok is. sajna ehhez a témához ennél egyszerűbben,mint ez a fórum,nem igazán találni,gyorsabbat,egyszerűbbet. vagy valahol előadnak belőle pár órát,ami nem életvitel szerű,Mert, mint írták is akik résztvettek rajt,hogy egy hetes előadás is kevés lenne. na,ez az ami nem kifulladt téma. De bizti ez is majd pár év alatt,valami levédett iparág lesz. Na,ezt lehetne itt viszonylag megelőzni,valamilyen szinten hatékonyan. Végülis,aki nem akar szántani,vlami egyszerű gépesítéssel rájön,hogy a saját növényeinek hogy műveli a földet,talán lehet egy nagyon alapnak tekinteni. de mikor az ember azt látja,hogy szántottnál ahova nem jutott tavasszal műtrágya,mutatóban volt sápadt búza. A harmadik éve nem szántott ,ugyanazon földön,most,szándékosan kihagyott darabon,bokrosodik a búza,enyhén világosabb,mint ahol megkapta a műtrágyát,akkor felmerül a kérdés,hogy miből van kaja neki? Szemmel látható az eredmény.sem fejtrgy,semmilyen bolti miafszmat nem látott. Ősszel,vetéskor sem. Ez nekem már eredmény,mert valamiért kevesebb műtrágyával is lenne mit aratni. Írták,a humuszosítást is,meg,hogy évek alatt is alig javul a föld,én nem tudom megállapítani ezt,de Lenne itt mit alakítani,csak sok ember irkálmánya lenne hozzá szükséges. Jó,tudom mindenkinek más a területe,sok növényt is vetnek,de talán eredményes ez. Egy fórumos írta,kipróbált mindenféle talajbaktériumos tudomisén mit,eredmény 0 . boltba bemennék,simán eladnák nekem is,hogy tuti,vidd,terem,segít stb. Erre itt volt egy egyszerű válasz,halott talajban éhen hal a baktérium.ezt pl senki nem reklámozza,hogy az ő termékének milyen talajra van szüksége,amiben lebontja a csekmetet,hogy hatásos legyen a növénynek. 1000 négyzetméterenként más a talaj. vagy több,vagy kevesebb. Mindenhol ki leseget mintákat? .de a baktériumok mindenhova egyformán jók. Vedd,vidd,zöldkönyv,stb,nekünk így jó. Aki a földet túrja,nem mikrobiológus,artni akar szt kész. Itt legalább megcáfolta valaki a tuti cuccot,hogy átbsznak a boltok. persze ők jót akarnak,csak a mi földünk gyenge.
Válasz Richard. #5654. hozzászólásáraVannak akik azt írták, hogy amúgy is kifulladt már ez a téma, amikor még itt volt Netparaszt.
Legalábbis így próbált/próbáltak védekezni, mentegetőzni. Sajnálom én is, hogy így alakult. Rendszeres olvasója voltam, meg tennék fel kérdéseket, na meg én is megosztanám a tapasztalataimat, látottakat, de úgy érzem ha nincs itt a "tanár", akkor szinte felesleges, mert anélkül csak vak vezet világtalant...
Hát,akár honnan nézzük,mióta netparaszt lelépett,igaza van Endypapának,vége az oldalnak. Amiket írtok,az max haladóknak segítség,kezdőnek,vagy akár ha valaki fogékony is hanyagolni az ekét,semmi támpontot, probléma megoldást különféle szerkezetű,gyomosodású,vetésforgós zöldtrágyás hagyományos gépekkel művelő földjéhez nem ad. Hacsak nem végig olvassa az egészet. kérdése válasz nélkül marad. Direktvetőgépet egyből beletanácsolni nem jó ötlet. Még egyszer,az nem támpont,nem segítség! Nix mindenkinek! valakinek kellene ide az irányzéka,a különféle növénybetegségeket orvosló,vagy talajjavító ötletével a tüneteket csökkentő,vagy megszüntető megoldások egyszerű bemutatása! Nem szentírás,elméleti ismeret. Nem a mikroszkóp! Ha időm lenne rá,sem nézegetném. Mutassa a növény. De mit,mivel érünk el,stb. Elnézést,nem személyeskedés,csak talán másoknak is fontos lenne...
Már 9-en jelentkeztek a most hétvégi (Április 8. délután, 9-e egész nap) Talaj Táplálékháló mikroszkópos tanfolyamra. Még vannak helyek, gyertek! Bővebb infó: http://www.agrofutura.hu/#!blank-8/ygyar
Ezen a héten itt van Magyarországon Molly C Haviland, a Soil Food Web Inc amerikai oktatója és tanácsadója. Szombaton ő is be fog nézni hozzánk! Egy-két kérdést biztosan neki is fel lehet tenni
Válasz Zoli 63 #5650. hozzászólásáraAkkor tök alá,mit kellene vetni?Neten rozsot találtam.Valamivel keverni?
2016. március 30., szerda • 11:35
Szántókat menthet a bükköny és a lednek
A Kasseli Egyetem egy nemzetközi projekt keretében olyan módszereket fejlesztett ki, melyek értékes szántóterületeket őrizhetnek meg a különböző klímazónákban.
Egyre kevesebb szántóterületnek világszerte egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel. Az ember gondatlanul bánik a talajjal: A világ éhezőit támogató német Welthungerhilfe segélyszervezet adatai szerint évente 5 -7 millió hektár mezőgazdaságilag művelt terület veszik el erózió, elsósodás, kiszáradás vagy beépítés miatt. Bizonyos szántóföldi növények termesztésének ügyes megválasztása azonban sokat segíthet Európában, Afrikában és más kontinenseken a termések hosszú távú biztosításában.
Természetes talavédelem köztes növényekkel
Prof. Dr. Maria Finckh, a Kasseli Egyetem agrártudományi kutatójának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan módszereket fejlesztett, melyek a szántóterületeket kíméletesen és természet közeli módon védik a kilúgozástól és az eróziótól. Az eredmények azt mutatják, hogy már a köztes növények termesztése nagyban hozzájárulhat a szántóterületek megtartásához. Ezeket a köztes növényeket nem takarítják be, hanem a területen maradva elhalnak, és egy mulcsréteget képeznek, ami trágyaként és talajvédő rétegként szolgál. Már ismert, hogy trágyaként jól használhatók egyes növénycsaládok, pl. a pillangósok (hüvelyesek), de összehasonlító kísérletek eddig még nem álltak rendelkezésre olyan nagyságrendben, mint az OSCAR projekt keretében.
Négy év alatt ezer fajt teszteltek
A kutatócsoport az elmúlt négy évben összesen 1.000 ezer fajt és fajtát tesztelt, hogy mennyire alkalmasak alávetésnek és köztes növénynek. A növényeket 11 országban, három kontinensen, hagyományos és ökológiai feltételek mellett innovatív gépekkel és vetési módszerekkel egyaránt termesztették. Egy adatbázisban rögzítették, hogy melyik növényfajta, hol, milyen feltételek mellett biztosította a legnagyobb talajvédelmet.
Különösen alkalmasnak bizonyult a bükköny és a lednek (mindkettő a pillangósok közé tartozik). Gyökérgümőikben szimbiózisban élnek a nitrogéngyűjtő baktériumok – ami jó trágya. Közép-Európában az olajretek is jó hatású. A bükkönyhöz és a lednekhez hasonlóan erős gyökérzetet fejleszt, ami az erózió ellen jó védelmet nyújt.
„Egyértelmű, hogy a köztes növények jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a talajokat védjük. A hatásuk sokkal nagyobb, mint ahogy eddig feltételeztük, és minden klímazónában kimutatható”, mondta Finckh. Feltétel: „A növényeket a főnövény betakarítása után kell vetni a szántóterületre, és legalább három hónapig, a következő főnövény vetéséig a területen kell hagyni.” Az EU zöldítési rendeletének keretében időközben Európa szerte nagyobb mennyiségben termesztenek köztes növényeket.
Válasszunk könnyebb gépeket!
A talajvédelem szempontjából sokat ígérőnek bizonyult az is, ha a nehéz mezőgazdasági gépek helyett többször választjuk az új típusú könnyebb munkagépeket. Itt azonban egyes területeken még szükség van technikai fejlesztésekre. Annak érdekében, hogy a felhasználók részére közérthető módon álljanak rendelkezésre információk, létrehoztak egy többnyelvű, interaktív, beépített, Internet alapú döntéssegítő felülettel rendelkező információs platformot, mely a projekt lezárása után továbbra is rendelkezésre fog állni, és további fejlesztésre kerül (www.covercrops.eu). A felhasználóknak így lehetőségük nyílik arra, hogy a saját termőterületükre megtalálják és kipróbálják a legjobb növényeket és módszereket.
Az OSCAR („Optimizing Subsidiary Crop Applications in Rotations”; kiegészítő növények alkalmazásának optimalizálása a vetésforgóban) EU-kutatási projekt Európa, Afrika és Dél-Amerika 11 országából 20 partnert foglalt magába, és mintegy 3 millió euró támogatással rendelkezett. Az eredményeket most tették közzé Witzenhausenben, a Kasseli Egyetem ökológiai agrártudományok szakterülete programban.
agrotrend.hu / proplanta.de
Re: Farm látogatások
Témanyitás by Radócz Today at 9:33 am
"jó lenne előre tudni, hogy lesz-e a homoki "okosítóból" valami."
Bugacon, pénteken (8.-án) 9 órától 11-ig lesz egy tájékoztató, bemutató a Gál úr részéről.
Az előre eljuttatott kérdésekre ekkor fog válaszolni.
9 óra előtt és 11 óra után lehet a helyszínen személyes kérdésekkel konzultálni.
kb. 10 fő akit le tud ültetni. (Ha többen lennénk arra én nem tudom a megoldást).
A résztvevőket kérem, hogy jelentkezzenek a radoczistvankukacfreemail.hu címen is.
Kérdezni lehet úgy is, hogy valaki nem jön el, de nekem eljuttatja a kérdéseit.
Válasz Dave #5647. hozzászólásáraVan simítós maxiroll hengerem, arra a simító helyére felszerelhető lenne és biztosan jól is dolgozna
Válasz szanberg #5646. hozzászólásárahttp://www.dal-bo.com/Standard---Options-323331
Válasz p@pesz06 #5645. hozzászólásáraIgen, ott szórja le a soroknak aládolgozott sávokba a műtrágyát
ha jól látom ennél a mzurinál a strip késeknél vezeti le a műtrágyát?
Hát igen mondjuk amit te linkeltél abba tényleg ezért valamit elő művel!Azért mi is 1 tárcsát elébe akarunk iktatn..csak ha nagyon extrém az idő akkor lenne direkt vetés de majd egy földet idén elfelezek fele grúber vagy tárcsa a másik direktbe vetés kíváncsi leszek a vég eredményre!és majd eldől hogy lesz a technológia kialakítva!
Szanberg te jobban képben vagy az ultimával szerinted homokos talajban boldogul?gondolok itt a nagy önsúlyra?vagy tartatni kellene majd mert munka helyzetben teljesen fel kell emelni a kerekét!
Igen most jobban megnéztem tényleg be kupacolt egy két helyen!Sajnos kevés ilyen videók vannak fönn azok is csak a vetésről a kelésről sose mutatnak!
Itt van zab vetéses prezentálós vidijó is
Válasz p@pesz06 #5640. hozzászólásáraVolt felrakva videó, abban betúrt a vetőgép. Szintén kuk tarlóban.
Válasz p@pesz06 #5639. hozzászólásáraPár hsz-el visszább linkeltem be kukitarlós videót, ott kombájn után megy egy zúzó és rögtön húzzák is bele a vetőgépet.
Egyébként olyanban mint az ultima szerintem nem nagyon tudna dolgozni.
Ha jól megnézed elől a bontókések két sorban vannak, és ezzel szinkronban a tömörítő kerekek is. Itt jön bele egy kis érdekesség, ezek a kerekek közé taposnak a késeknek, végülis hasonlóképpen mint az ultimán, kivan ez találva.
Nekem az ultima is nagyon teccik, kint velük is tárgyaltam most is meg korábbi évben is, meg is ismert a Lengyel Köckerlinges fickó, mindig beszélgetünk a gépről.
Annyi, hogy az egy echte direkt gép, magyarul ott nincs előművelés és ezért jött be emez a képbe.
Én végülis szója után vetnék búzát, meg zúzott napraforgó tarlóba, esetleg különböző kalászosok követik időnként egymást, lehet repce is lenne előbb utóbb megint stb...
Kukorica után tavasszal zabot kell még időnként vetni, de ott alig marad szár a föld tetején ha szépen lerakom földig a Rotadisc-et, annyira szétszecskázza a szárat.
Igaz a szóját 76centire vetem, de biztos kipróbálnám aztis ezzel a géppel.
Aratáskor már mehetne is a kombájn után, egy faros hordaná ki a magot és a műtrágyát,teleszkópossal pakolná, szója szállításhoz úgyis elég kevesebb plató aratáskor, így menne minden egycsapásra, napraforgónál ugyanígy, annyi ,hogy oda kell plussz egy pótkocsi főleg ha van termés mert az haladósabb, és mire jönne a kukorica aratás lényegében párhuzamosan el is lenne vetve szépen szinte észrevétlenűl.
Válasz p@pesz06 #5639. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=TjbiG1GytII
ez lemaradt!
Válasz szanberg #5636. hozzászólásárajó kis videó!igen az strip kések jó dolog ez megy is sztem gabona tarlóban de mi a helyzet kuki tarlóban mondjuk nincs + zúzva csak amit a kombájn hagyott maga után(itt nem oros asztalra gondolok)?
Én még zöld fülű vagyok direkt vetőgépekben de hátha ráérzünk és meg szeretjük az ultimát!
az utimánál a gumi szalagos kerék úgy van kitalálva ha a kapa össze húzza a kuki szárat akkor a kerék letapossa a melete lévő kapáról! avideón 1:08 eléggé száras tarlóba vetnek vele kár hogy a kelésről nincs kép mint amit te linkeltél vidit úgy volna fullos!
Válasz Drisa #5637. hozzászólásáraIgen.
Én kint lengyelben is láttam ilyen videókat a standon, egykettő fent is van a neten de a legtöbb nem, pedig ezekből látszik, hogy működik e a rendszer avagy sem.
Nekem marhára teccik, ha egyenesbe állnánk végre és jöhetne egy vetőgép én megpróbálnám ezt.
Válasz szanberg #5636. hozzászólásáraVégre egy vetéses videó ahol az eredmény is látszik.
Válasz potaufeux #5629. hozzászólásáraNa itt van egy jó kis összeállítás miért is lehet jó egy ilyen vetőgép. Nem mondom, hogy ez, mert egészen biztosan egy Ultimával vagy Sprinterrel is ilyesmit lehetne végezni, viszont a strip kések akkor is ezen plussz ottvannak elől két sorban ami az egyik titka lehet neki.
Nézzétek végig érdemes!
Mzuri tavasszal direktbe
Válasz Radocz #5630. hozzászólásáragmaillal működni fog!
Válasz potaufeux #5629. hozzászólásáraVan rengeteg videó, nekem eredeti prospektusom is igaz lengyelül. Volt összehasonlító teszt több gabonavetőgéppel azthiszem Prontóval meg ilyenekkel, persze ezzel ment tarlóba a búza a többi alá volt grubberezve. Termésben valami 1mázsa differencia volt a grubberezett prontózott vetéshez képest mínusz de a költségek kevesebbek voltak emennél illetve a tarlón töltött idő is ezzel együtt.
A 4méterest a 250-es Axion Claasal húzzák legtöbb helyen azt mondta a manáger, de van ahol a kisebbik 640-es Arionnal ugyanezt. Nyílván talaj függő.
De valamit valamiért. Ez nem direktvető, hanem striptill masína, conservation tillage kategóriás gép. Van neki abszolút direktvetője, Ziptill néven fut, könyebb húzni, nincs a vetőcsoroszlyák előtt bontó kés az olyasmi mint egy Sprinter, de nekem emez szimpatikusabb.
Van ahol az is jó lehet, hogy felülről beleerőszakolod a magot a bolygatatlan tarlóba de szerintem ott meg hiába vagy előrrébb költségben ha jelentősen kevesebbet fog teremni. Ennél meg van egy művelt sáv(megbontott visszataposott), amibe szórja a műtrágyát is és ezekbe kerül a mag szépen.
Nekem nagyon teccik ebből kifolyólag, meg eleve a Striptill is, ezt amúgy a dikertvetés hibáinak kiküszöbölése végett találták ki szerintem ez a kompromisszum mentes megoldás
Válasz endypapa #5632. hozzászólásáraE-mailen megtalálod a tanítót, segít. Azután ígéret volt a fordítással kapcsolatban, reménykedem, halad a dolog.
Valaki tud erről?
Egy pöttyöt becsapottnak érzem magam. Belelovaltam magam valamibe, amiben láttam rációt. Oszt ittlettem hagyva. Más módon sem tudok tanulni, mivel minden szakirodalom nem magyarul van megjelenve. Na mindegy.
A bejelentkezés a freemail.hu email címmel nem sikerült, de a gmail.com-al igen.
A fórummotor működéséhez segíthet a
http://www.balmazujvaros.hu/forum/
http://www.balmazujvaros.hu/forum/
Válasz Géza15 #5627. hozzászólásáraÉn úgy értettem, hogy ez egy zárt fórum lesz és csak a meghívottak tudnak regisztrálni.
Nekem azt írja, hogy érvénytelen email cím.
Pedig él és azt használom.
A balmazujvaros.hu oldalon ugyanez a fórummotor van. Szerintem az egyik legjobb.
Ott a magyar változat van, ami könnyebbség, de majd látjuk ezt is, hogy mi mit jelent.
Válasz szanberg #5623. hozzászólására
kelés 
termés eredmény 
és mi lesz
4m vetőgép mekkora trákész kell? 500 LE
Fecó!
Itt egy kukoricás videó!
Mzuri in corn stubble
Válasz Mf-es? #5599. hozzászólásáraén se tudok regelni..
Válasz Radocz #5625. hozzászólásáraA fenti lista egy teljes komplett rendszer, amivel a talajmegújító mezőgazdaság kompletten megvalósítható. Ezen a tanfolyamon az 1. pont (talaj táplálékháló elméleti háttere lesz péntek délutáni program) és a 3. pontból a mikroszkópos vizsgálat lesz a téma.
A többi témában még nincs időpont. Azért ezzel kezdünk, mert nagy az érdeklődés a komposzttea iránt és a komposzttea sikeres használatához meg szükséges a mikroszkópos ellenőrzés. A talaj táplálékháló rendszerének megértése meg mindennek az alapja.
Válasz Agrofutura #5624. hozzászólására"Mikrobiológiai minőség-ellenőrzés mikroszkóppal (Talaj Táplálékháló mennyiségi és minőségi vizsgálata talajban, komposztban és komposztteában);"
A fenti cím az alábbi öt témát érinti?
"1.
Talaj Táplálékháló rendszer megértése;
2.
Kontrollált Aerob Humuszkomposztálás és Aktívan Levegőztetett Komposzttea (ALKO)
elkészítése és használata;
3.
Minőség ellenőrzés Lübke-féle mini laborral (nitrit, nitrát, ammónum, pH, kén) és mikroszkóppal (Talaj Életháló mennyiségi és minőségi vizsgálat);
4.
Takarónövények, mulcsozás, vetésforgó és növénytársítás;
5.
Forgatás nélküli talajművelés."
A 4 pont melyik napon lesz?
Szállást lehet foglalni az Egyetemen?
Az Agrofutura megtartja első tavaszi mikroszkópos tanfolyamát!
Kurzus címe:
Mikrobiológiai minőség-ellenőrzés mikroszkóppal (Talaj Táplálékháló mennyiségi és minőségi vizsgálata talajban, komposztban és komposztteában);
Helyszín:
Szent István Egyetem, Kertészeti Tanszék, 1115 Budapest, Villányi út 29-43.
Időpont:
2016. április 8-9. (péntek, szombat)
Részvételi díj:
20 000,- Ft+ÁFA/fő/2 nap, melyet a résztvevők a helyszínen fizetnek meg.
Amennyiben szeretnéd, hogy a hozott mintádra készítsünk egy komplett Biodetektálási vizsgálatot (fizika, kémia, biológia együttesen), akkor a részvételi díj 35 000,- Ft+ÁFA*. Ebben az esetben hozz magaddal 0,5 kg mintát a 2-10 cm mélységből.
Előadó:
Szőllősi Gábor, AgroFutura
Egyéb:
Akinek van mikroszkópja, az hozza el, de igény szerint biztosítunk. Mikroszkóp igény: ABBE kondenzor, írisz állítás, 40-400x nagyítás. Mindenki hozzon magával nedves talaj/komposztmintát (10 dkg), amit szobahőmérsékleten tárolt 3-5 napon át zárt csomagolásban. A minták elkészítéséhez szükséges eszközöket biztosítjuk.
Jelentkezés:
Kérjük, hogy írjatok a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címre, vagy telefonon a 06/70/43 43 601-en.
Jelentkezési határidő: 2016. április 5.
Várunk benneteket! A teljes tematikát a www.agrofutura.hu főoldalán találjátok meg, ott letölthető.
12perc után van ám sár...