Hirdetés
Fórum
- Búza termény felvásárlási árak új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Grubber új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
- Gaspardo vetőgép-munkaeszközök. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
3003 hozzászólás
Több mint 3 év eltelt a Foktftv. hatályba lépése óta, de még mindig nem oszlik igazán a köd a jogértelmezés területén. Persze ez nem csoda. Egyrészről, mint már sokszor elmondtam, a jogszabályi rendelkezések egy része is a gagyi kategória, másrészről még mindig csak elvétve kezdeményezik a tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonok felszámolását, így nem nagyon lehet végig vinni a földhivatalok, járásbíróságok téves jogszabályértelmezését jogorvoslati vonalon. De azért lassan tisztul a kép. Két olyan terület is van, ahol már van törvényszéki jogerős döntés arról, a földhivatalok tévesen értelmeztek/értelmeznek jogszabályi rendelkezéseket. Mindkét eset egyébként véleményem szerint világos, érthető kéne, hogy legyen az első perctől, de a földhivatalok nehezen viselik, ha nem vindikálhatnak maguknak plusz jogosítványokat, akár jogszabályi felhatalmazás nélkül is.
Az egyik eset a bekebelezési ellenértékek bírósági letétbe helyezéséhez kapcsolódik. Ez még mindig a legneuralgikusabb pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. De erről majd egy másik posztban. Szóval már maga a jogszabály is agyhalott módon fogalmaz:
„(4) * Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását. A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a 22/A. § (7) bekezdésében foglaltak igazolását kell csatolni a kérelemhez.”
Tessék mondani Tisztelt Jogalkotó, mi a bánatot kell érteni az „igazolás” alatt? A letéti kérelem benyújtását, a letéti összegek befizetését? A letéti végzést? A jogerős letéti végzést? Ezzel a problémával tisztában van az Agrárminisztérium is, de sok más mellett, ez sem érdekli. A gond az, hogy a földhivatalok szinte kivétel nélkül a jogerős letéti végzést várják el. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor hiánypótlási felhívást adtak ki. Ha azt nem tudta teljesíteni az ügyfél, akkor elutasították a kérelmet.
Miközben erre nem volt jogszabályi felhatalmazásuk. Akkor jártak volna el jogszerűen, ha alkalmazzák az Akr. ide vágó rendelkezését:
„48. § [Az eljárás felfüggesztése]
(1) * A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,”
A földhivatalok egy része szerint viszont ez a rendelkezés rájuk nem vonatkozik. Pedig de, vonatkozik. Ezt azért már jó pár hivatal megértette, de vannak, akik még nem. Na, ezeket el kell vinni a bíróságra, és majd az illetékes Törvényszék rendet vág a fejükben. Ha ugyan is letéti végzést kérnek a kérelemhez csatolni, akkor bizony addig, amíg azt az egybites bírósági titkárok meg nem szülik, fel kell függeszteni az eljárást.
A másik szokásos túlnyújtózkodás a lehetőségeken, mikor a földhivatalok elkezdik vizsgálni a tulajdonostársak részére küldött értesítőlevelek tartalmát, és az alapján hoznak elutasító döntést. Ezzel kapcsolatban is sok vitám volt, mert szilárd véleményem szerint ehhez nincs jogszabályi felhatalmazásuk. Na, ezt is rendbe tette agy Törvényszéki ítélet, az én verziómat alátámasztva.
Van még jó, pár ilyen jogértelmezési probléma. Ilyen pl. a „zöld papír”, és az ügyvédi ellenjegyzés kérdése. Ennek rendbetétele rám vár. Rövidesen sort kerítek rá.
Földeken, erdőkön fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása:
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, vagy többlethasználati megállapodás?
Attól függ. Vannak olyan helyzetek, amikor a kezdeményező tulajdonostárs jobban jár, az osztatlan felszámolása egy többlethasználati megállapodással.
Nézzünk egy pár példát. A kiindulási alap az, hogy valaki tulajdonostársként szeretne gazdálkodni a teljes földrészleten, vagy annak egy részén.
„Friss” vagy a csapatban, vagyis nincsenek meg a feltételek arra, hogy bekebelezz. Ebben az esetben a többlethasználati a megoldás, mert erre már 1 napos tulajdonostársként is tehetsz ajánlatot.
Bár az esetek elsöprő többségében a bekebelezésért fizetendő ellenérték nagyságrendileg alacsonyabb, mint az aktuális piaci ár, de megeshet, hogy ez fordítva igaz. Vagyis a bekebelezésért jóval többet kellene fizetni, mint amennyiért a „piacon” meg tudnád venni a földet….ha eladnák. Ebben az esetben is jobb buli a többlethasználat, mert lehet, hogy százezreket, milliókat spórolsz meg azzal, hogy nem számolod föl az osztatlant, nem kebelezel be. Ez erdők esetében nagyon gyakran előfordul. Az erdőkért ugyan is gyakran jóval magasabb bekebelezési ellenértéket kell fizetni, mint a piaci áruk.
Meg kell nézni a tulajdonosi összetételt. Elsődlegesen azt, kik azok, akik nem érhetőek el, vagy már feltételezhetően nem élnek. Aztán meg kell nézni, mekkora tulajdoni hányaduk van. Ha több mint a minimum mérték, akkor a megosztás során nekik külön önálló földrészlet kerül kijelölésre, 1/1-es tulajdonosok lesznek. És ezzel gyakorlatilag megszűnt annak a lehetősége, hogy ezeken bárki gazdálkodjon, mert nem lehet velük kapcsolatba lépni. Ha viszont többlethasználati megállapodási ajánlatot teszel, miután nem elérhetőek, 60 nap után beáll a törvényi vélelem a hozzájárulásukról.
Tulajdonostárs vagy egy földrészletben. Van bejegyzett földhasználó. A haszonbérleti szerződés lejár pár hónap múlva. Hiába vagy földműves tulajdonostárs, ha a haszonbérlő újra szerződést kíván kötni, nem biztos, hogy meg tudod akadályozni. Kivéve, ha te lépsz elsőként egy többlethasználatival.
A felsorolás nem teljes, mindig az adott szituációtól függ. A többlethasználati megállapodásnak ezen túlmenően van még előnye.
Határozatlan időre is köthető. Nincs előhaszonbérleti jog, kifüggesztés. Ha olyan szerencsés valaki, hogy egyedüli élő, vagy elérhető tulajdonostárs, akkor a használati díjat rendkívül alacsony szinten is meghatározhatja, ráadásul miután nincs kinek kifizetni…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati megállapodások, többlethasználati szerződések készítése, tanácsadás
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20 2528350
Sokadszor.
Ha valaki tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonban, és fel szeretné számolni a közös tulajdont a Foktftv. szerinti eljárással, és az eljárás során szerezni is szeretne - bekebelezni, venni tulajdoni hányadokat -, ahhoz nem kell földművesnek lennie.
helyesen: foldjog@gmail.com
Rajtam ne múljon, hogy "kitisztuljon" a fórum.
A továbbiakban, ha van akit érdekel, hogyan látom, hogyan értelmezem a földjoggal kapcsolatos dolgokat, az a lentebb megadott helyeken megtalál.
Ha valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati szerződést kötni, termőföldre, erdőre, az a megadot elérhetőségen megtalál.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek!
folgjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20- 252 8350
https://foldjog.blog.hu/
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Változatlanul a bírósági letétek a neuralgikus pontja az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának. Bár erre 8 munkanapja lenne a járásbíróságoknak, de az esetek egy részében hónapokig elhúzzák. Ennek gyakran az a következménye, hogy a földhivatalok elutasítják a benyújtott kérelmeket. Ez egyértelműen jelentős anyagi hátrány a kezdeményező tulajdonostársnak.
Pedig ennek nem kelene így lennie. Erre a problémára az Akr. ad megoldási lehetőséget, csak az ügyvédek elsöprő többsége ezt nem ismeri, vagy a földhivatalok ezt nem hajlandóak alkalmazni.
Ilyen esetben élni kell a jogorvoslat lehetőségével, bírósághoz kell fordulni, és nem szabad elhinni az ügyvédnek, hogy ennek nincs értelme.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Radocz #2946. hozzászólásáraEz a törvény hatálybalépése óta így van.....
Válasz § földjog § #2945. hozzászólásáraEz mióta van így?
Kinek jó ez a változás?
Válasz Pont #2944. hozzászólásáraAz Foktftv. bár a gygyi kategória - mint általában földforgalmi törvények -, de rengeteg lehetőséget tartalmaz.
Itt van kb. 2 ha . Ha senkinek-, vagy csak egy embernek van 0,3 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada, akkor az alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezést kell elindítani. Vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Kivéve, ha pl. több minőségi osztály van, és valamelyik tul. társ jelzi a kezdeményező felé, hogy mondjuk a legalacsonyabb minőségi osztályba neki meglene a 0.3 ha, vagy több tul. társ jelzi, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Akkor ezt a bekebelezési eljárást le kell zárni, és meg kell indítani a 2, alcím szerinti megosztást, feltéve, hogy az ingatlan területe több mint 0,6 ha, vagy pl. szántó, legelő, erdő esetében a 2 ha.
A 2. alcím szerinti eljárásban bárki bekebelezhet, nem csak a kezdeményező. De ha erre nincs jelentkező, akkor a Törvény ezt a kezdeményező kötelezettségévé teszi.
Ezért van az, hogy ha van olyan tulajdonostárs(ak) akik tulajdoni hányadát be kell kebelezni, akkor rizikős a megosztást megindítani annak, aki nem felel meg a bekebelezési feltételeknek, vagyis nincs meg a 3 éve. De ha nincs kit bekebelezni, vagy van olyan tul. társ, aki ezt átvállalja, akkor akár az 1 napos tul. társ is elindíthatja az osztatlan felszámolását.
Válasz § földjog § #2943. hozzászólásáraA történet szerint senkinek nincs 0,3 és nem is akar hozzá vásárolni senki. A hivatalok szerint a megosztást kezdeményezőnek be kell kebeleznie min 0,3 Ha. A maradékok már maradhatnak osztatlanban. Nyelvészetileg sem lehet osztatlant megszüntetni, hogy senki sem éri el a 0,3, akkor ugyanis csak osztatlanok maradnak, csak nem egy osztatlan, hanem több....
Tartozhat egy belterületi földrészlet is a Földforgalmi törvény hatálya alá. Azt, hogy az osztatlan közös tulajdont hogyan lehet felszámolni, az attól függ mekkora a területe, illetve milyen a tulajdonosi szerkezete. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy pl. ha egy kert művelési ágú földrészlet nagyobb mint 0,6 ha, és van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulási tulajdoni hányada nagyobb mint 0,3 ha, akkor alapesetben megosztásról beszélünk. Azért alapesetben, mert természetesen it is van kiskapu. Egyet, amit eddig alkalmaztam már bezárt az Agrárminisztérium, de van másik.
Ha nincs legalább két ilyen tulajdonostárs, akkor bekebelezésről.
Ha a földrészlet megosztható, és vannak olyan tulajdonostársak, akik tulajdoni hányada nem éri el a minimum területet -pl. kertnél a 0,3 ha-t -, akkor azokat valakinek be kell kebelezni. A másik megoldás, hogy ezek a tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, hogy osztatlanban kívánnak maradni, és ezzel a közös területük meghaladja a minimum elvárást, akkor ennek nincs akadálya.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Rabó001 #2940. hozzászólásáraEbben a történetben túl sok a mese elem.....
Válasz Rabó001 #2940. hozzászólásáraSzerintem nem tér ki a törvény bel-külterület szerint, földekről van szó benne, a lényeg mi van a tulajdoni lapon, a leírás szerint "kert" amiről így rendelkezik a törvény:
"Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél"
Esetleg ha zártkert: "Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 1000 m2-nél kisebb területnagyságú."
De ez mindig is így volt a terület minimumot el kellett érni, a belterületen is a rendezési terv szerinti övezetnek megfelelő területminimumot.
Válasz Pont #2939. hozzászólásáraVárjál, ha jól értem akkor neki ez nem külterületi termőföld, tehát más történet.
Válasz erzsipetras #2938. hozzászólásáraOsztatlant megszüntetni, csak úgy lehet, ha a kialakítandó területek elérik a területi minimumot, ha senki sem akarja ezt elérni akkor marad osztatlanban, egészen addig amíg valaki nem gondol egyet és viszi az egészet.......
Van egy kertem osztatlan közösben. 40 tulajdonos társam van,többen szeretnénk ezt az áldatlan állapototot megszüntetni.Foktftv-vel megszüntetni(részben megmaradnánk osztatlanban) de nem ennyi tulajdonossal.Felkerestem egy ügyvédet aki azt mondta, hogy csak úgy lehetséges ha én felvásárlok annyi területet amennyi a minimimhoz kell.(kert esetében 3000 m2). Nem akarok nagyobb területet mint amekkora most van, nekem ez bőven elég, de a tulajdonos társaim sam akarják növelni a területüket. Írtam levelet a Terület Fejlesztési Minisztérimba az onnan érkező válaszra mondta mondta az ügyvéd ezt a választ. Én is voltam a Földhivatalban ahol erre a kérdésre azt felelték meg lehet próbálni. Ajánlottak egy másik ügyvédet akinek rögtön aggálya lett ezzel kapcsolatban. 1; A megnevezés nekünk Kert és gatdasági épület. Mi lesz azokkal akik nem akarnak ebben részt venni? A kert méretét tekintve kb. 6 részre oszthetó (19956 m2). Van benne 611 m2 Állami tulajdon, 329 m2 Önkormányzati tulajdon, egy testvér párnak 103 m2, egy isős hölgynek 5 m2,szintén egy testvér párnak 2,5 m2, szintén egy hölgy 2,5 m2. Ezeket a területeket nem csak mi nem tudjuk hol van de még a tulajdonosok sem akiké, Van egy másik hölgy 1396 m2 és maradék még 400 m2. Az összes részletből a nagyját be tudjuk határolni mert a java művelt terület. Kinek kell bekebelezni? Mert szerintem senki nem akar! Ráadásul ez egy belterületi ingatlan. Szét tudnánl így is válni. hogy ne függjünk a nagy többségtől. A 3000 m2 kb. 4-5 telket foglalna magába és nem 20-at + a sallangokat.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Az Foktftv. lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak egy meghatározott része osztatlan közös tulajdonban maradjon. Erről egyértelműen nyilatkozniuk kell. Innentől kezdve viszont már egymásnak ellentmondó jogértelmezések születtek.
Hogyan kell erről nyilatkozni? Miután erről a Törvény nem rendelkezik, így szerintem nem szükséges teljes bizonyyító erejű okirat, elég pl. egy e-mail is.
Meg kell-é határozni, hogy valaki kikkel akar közös tulajdonban maradni. Szerintem nem. Természetesen ennek nincs akadálya, de véleményem szerint ha ezt a tulajdonostárs nem határozta meg, akkor ez azt jelenti, hogy pl. ha a tulajdoni hányada nem éri el a minimum mértéket, akkor bárkivel hajlandó közös tulajdonban maradni. Vagyis ha mondjuk 3 ilyen nyilatkozat van, akkor azt úgy kell kezelni, hogy ők hárman osztatlanban maradnak, feltéve, hogy így már a területi inimumot meghaladják.
Alá kell-é írniuk ezen tulajdonostársaknak az egyezségi okiratot? Szereintem igen.
A másik kérdés, amiben különböző jogértelmezések alakultak ki, az az osztatlan felszámolásához történő hozzájárulás. Ehhez a tulajdonostársak egyszerű többségére van szükség. Na de mi számít hozzájárulásnak? Csak azt lehet figyelembe venni ennek számítása során, aki aláírja az egyezségi okiratot, vagy azt is, aki nyilatkozik arról, hogy egyet ért a közös tulajdon felszámolásával, de az egyzeségben nem kíván részt venni, vagy esetleg azt is, aki átvette az értesítő levelet, de nem raagált a megadott határidőn belül?
Ezekre a kérdésekre ismét csak a "jogalkotó" tuidna érdemi választ adni. Ezért fel is tettem ezeket a kérdéseket az Agrárminisztériumnak.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20.2528350
Felhívnám a Magyarországon gazdálkodó, vagy földtulajdonnal rendelkező EU-s polgárok illetve képviselőik figyelmét, hogy a 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról, az EU-s polgárokra is hatályos. Vagyis ők is megszüntethetik a közös tulajdont, bekebelezhetnek, szerezhetnek, és ehhez nem kell földművesnek lenniük.
Ebben tudok segíteni.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha egy földrészletben van erdő művelési ágú alrészlet, akkor az osztatlan közös tulajdon felszámolása során AK szerint nem lehet a megosztást elvégezni, csak területarányosan.
Ez pl. egíy 10 ha-os földrészletnél, ahol van 2 ha erdő, illetve 8 ha szántó, amelyen belül modjuk van 1-es, és 4-es minőségi osztály, korábban azt jelentette, hogy ha valakinek az 1-es minőségi osztályú szántóba lett kijelölve az új 1/1-es tulajdona, akkor a kiindulási helyzethez képest kevesebb területet kapott, míg akinek a 4-esbe az többet.
De ha van erdő alrészlet, akkor csak területarányosan lehet osztani. Vagyis az is ugyan annyi területet kap, aki az 1-es minőségi osztályból kerül, mint aki a 4-esbe. És ez a döntés a megosztást kezdeményező kezében van.
Szerintem ez egy kis kerülővel akkor is megoldható, ha fásított terület alrészlet van.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Ha valaki meg szeretné szüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a 2. alcím szerinti megosztásra, vagyis van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulás szerinti tulajdoni hányada eléri a minimum területi mértéket - szántó, erdő esetében pl. 1 ha - akkor annak a tulajdonostársnak, aki kezdeményezni akarja a közös tulajdon felszámolását, nem kell megvárnia, hogy leteljen a tulajdoni hányad megszerzésétől számított 3 év. Akár 4-5 hónappal korábban is megindíthatja az eljárást.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, agrár-erdészeti tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Már többször elmondtam, az osztatlan közös tulajdonok Foktftv. alapján történő felszámolása számtalan lehetőséget rejt magában. Úgyis mondhatnám, a gengszterváltás utáni idők egyik legnagyobb bulija.
Ha egy tulajdonostársnak lehetősége nyílik arra, hogy tulajdoni hányadot vásároljon egy másik tulajdonostárstól/társaktól, akkor a hagyományos eljárás során a szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át.
Nem úgy abban az esetben, ha mindezt az Foktftv. szerinti eljárásban bonyolítja le. Ebben az esetben ugyan is nemcsak arra van lehetőség, hogy a minimum területet el nem érő tulajdoni hányadokat bekebelezze, hanem arra is, hogy bármely más tulajdonostárstól vásároljon. Ezen eljárás keretében azonban nemcsak elővásárlási jog, kifüggesztés, kamarai állásfoglalás, hatósági jóváhagyás nincs, hanem a Földforgalmi törvény szerinti nyilatkozatokat sem kell megtenni. Ez azt jelenti, hogy ha az megosztás lebonyolódik, és egy teljesen új, új hrsz-ú földrészlet – 1/1-es – kerül kialakításra, ahhoz már nem tapad ilyen nyilatkozat, vagyis szabadon bérbe adható.
Moderátor által módosítva: 2024-04-18 11:09:11
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-04-08 16:34:49
Válasz trikolor5 #2927. hozzászólásáraez az egész már elkésett mese....az agrárium halott..vagy idő kérdése és az lesz..senkinek nincs már semmihez ereje...
Az erdők esetében az ingatlan-nyilvántartásból törölve lett a minőségi osztály, és az aranykorona érték. Ez azt eredményezte, hogy erdők esetében az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során csak területalapon lehet elvégezni a megosztást. Ennek abban az esetben van jelentősége, ha egy földrészletben az erdő alrészlet mellett van más – pl. szántó. legelő – alrészlet is. Ezeknél a művelési ágaknál van aranykorona érték, illetve minőségi osztály is. Minél magasabb a minőségi osztály, annál magasabb a hozzá kapcsolt aranykorona érték is. Miért érdekes ez?
Nos azért mert alapesetben az osztatlan felszámolása során, ha valakinek a megosztással kialakított önálló 1/1-es földrészlete magasabb minőségi osztályba esik, akkor az osztóprogram ehhez kisebb területet rendel, mint amennyi a kiindulási helyzet szerinti számítás alapján jutna, mert magasabb az AK érték is. Előfordulhat mondjuk, hogy az osztatlanban 5 ha-od van, de a megosztás után már csak 3 ha-t kapsz a jobb minőségi osztályú részen. Miközben a minőségi osztály gyakran nemkicsit eltér a való állapottól.
De mi a helyzet, ha van erdő alrészlet? Ebben az esetben az osztóprogram csak területalapú osztást enged. Ez azt jelenti, hogy ha valaki észnél van, és megindítja a megosztást – mert ebben az esetben ő az ügy ura, ő dönt mindenről, főleg ha egyedül megvan az egyszerű többsége -, akkor meg tudja oldani, hogy a jobb minőségi osztályú részen kapja meg az önálló földrészletét, és úgy, hogy nem lesz kisebb a területe a kiindulási helyzethez képeset.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz trikolor5 #2927. hozzászólásáraTudom, de ez nem csak erről szól. Az osztalan közös tulajdonok felszámolása, a használati rendek kialakítása, a többlethasználati megállapodások kimeríthetetlen lehetőségeket biztosítanak a kisgazdák számára is.
Ebből már nagyon sokat ismertettem, de többet nem akarok. Nem azért, mert "titkos", hanem azért, mert tudom, hogy vannak akik innen szerzik az információkat, amit aztán pénzért adnak tovább. Nekem még ma is naponta jut eszembe újabb és újabb lehetőség.
Csak abba kell belegondolni, hány olyan gazda van, aki osztatlanban tulajdonostárs, és szeretne még venni, vagy használni több tulajdoni hányadot, de megakad, mert pl. vannak tulajdonostársak akiket nem ér el, vagy tudja, hogy már nem élnek. Bárkit kérdez, azt a válasz kapja, nem tudja ezeket a tulajdoni hányadokat használatba venni, sem megszerezni. Ami nem igaz.
De arra is van lehetőség pl., ha valaki egy osztatlanban tulajdonostárs, és vannak olyan társak, akik vele akarnak együtműködni, vagy esetleg később neki szeretnél eladni a tulajdoni hányadukat, de miután még nincs meg a 3 éve, így nem tud élni az elővásárlási jogával. Mindig az adott helyzetből lehet kiindulni, és megtalálni a legoptimálisabb megoldást.
Tudom, egy gazda nem arra szerződött, hogy a jogot túrja, hanem arra, hogy a földet. De miután nincs tisztességes, valódi érdekvédelem, így ha ezzel nem foglalkozik, rosszul járhat.
Válasz ex lege #2926. hozzászólásáraKisgazdának szimplán nincs pénze kifizetni egyszerre több tulajdonostársat.
Válasz trikolor5 #2923. hozzászólásáraÉn mindig annak az érdekeit képviselem, aki megbíz, és aki fizet. De annak legjobb tudásom szerint. Senki sincs elzárva az elől - a kisgazdák sem -, hogy kihasználják a jogszabályok nyújtotta lehetőségeket. Az, hogy ez valakit nem érdekel, vagy nem hiszi el, hogy ehhez olyasvalaki is ért, akinek nincs a neve előtt a Dr.....az nem az én dolgom.
Nem hiszem, hogy a Fórum történetében van még valaki, aki éveken keresztül annyi időt, energiát pocsékolt volna arra, hogy megismertesse a föld-, és erdőtulajdonosokkal az aktuális jogszabályi lehetőségeket, és az ehhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, mint én. Nem, tudok, és nem is karok ennél többet tenni.
Ha valaki úgy gondolja, hogy mondjuk egy erdős problémával elzarándokol a Nemzet Erdőjogászához Nyíregyházára, akár többször is, hogy 35 000 Ft-os óradíjért tanácsot kérjen, amivel aztán vagy tud kezdeni valamit, vagy nem.....az az ő dolga. Mint ahogyan az is, ha valaki azt hiszi, csak ügyvéd tud neki ezekben a dolgokban releváns tanácsot adni.
De azt azért senki ne várja már el tőlem, hogy ha ezek a "pénzes tanácsok" nem válnak be, akkor majd én lemegyek máltai szeretetszolgálatba, és ingyen adok tanácsot, akár itt is. Azt a történetet már lezártam......
Válasz trikolor5 #2923. hozzászólásáraÉn meg anno itt olvastam az új foldtorveny megjelenésekor valakitől, hogy: "végre kivereztetik a nagyuzemeket."
No komment.
Válasz trikolor5 #2923. hozzászólásáraÚszik minden a cégek fölvásárlásai miatt mennek a bérlemények is,más nem fér hozzá.
Válasz ex lege #2922. hozzászólásáraAzért remélem nem szívatjátok meg a kisgazdákat..
Ma keresett egy Mg. Zrt. vezetője, osztatlan közös tuljadonok felszámolásával kapcsolatban. Azt mondja, véleltlenül hallotta meg a nevemet a földhivatalban, elkérte a telefonszámom, így jutott el hozzám.
Beszélgettünk egy kicsit, és kiderült, bár sokuknak lenne erre igénye, az ügyvédeik nem igazán kaphatól rá, mert nem értenek hozzá, de a földhivataloktól sem kapnak ehhez információt. Fölvetette, keressem meg ajánlatokkal az Mg. Zrt-ket, mert szerinte komoly kereslet a közös tulajdonok felszámolására ott van.
Jó ötlet, nagyon jó. Ehhez még hozzácsapom a lülföldi gazdálkodókat is, mert ők meg úgy gomfolják, nekik erre nincs lehetősáégük. Pedig van.....
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz Ebcsont #2920. hozzászólásáraTaláltak egy ügyintézőt, ma már fölteték a hirdetménybe. Lehet, hamarabb kellett volna szólnom?
Válasz ex lege #2919. hozzászólásáraDebrecenben ügyek vannak, ügyintézők nincsenek. Úgy nem nagy kunszt a 2 hónap.
Már nagyon sok földhivatallal van/volt kapcsolatom az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során. Voltak kisebb-nagyobb problémák ezekkel a hivatalokkal.....de olyan, hogy egy földhivatal 2 hónapig üljön egy tényfeljegyzési kérelmen.....olyan még nem volt. Most van. Debrecen.
Nem akarok megbántani senkit, de beigazolódni látszik az a vélemény ami itt a Bükkalján már régen kiforrott:
Debrecentől ments meg uram minket......
Szóval.
Mint már írtam, azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek területi mértéke nem éri el a minimumméretet, valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Ezért meghatározott minimum ellenérték jár. Ez az ellenérték egy kiindulási alap, amely akkor lehet kevesebb, ha a kezdeményező tulajdonostárs igazságügyi szakértői értékbecslést kér, és az kevesebb összeget állapít meg. De ez lehet több is, mint a minimum érték.
A 2. alcím szerinti megosztás esetében én úgy értelmezem a törvényi előírást, hogy ez az ellenérték csak azoknak a tulajdonostársaknak fizethető ki, mondjuk úgy közvetlenül, akik aláírják az egyezségi megállapodást. Ami valljuk meg baromság, mert ha valaki több száz kilométerre lakik, az ugye nem fog elutazni aláírni, és ha „virtuálisan” nincs lehetőség beazonosítani akkor elméletileg a neki járó ellenértéket bírói letétbe kell helyezni. Szerencsére a földhivataloknak több esze van, mint a „jogalkotónak” – az idézőjel nem a véletlen műve -, így elfogadják a 3. alcím szerinti verziót, vagyis ha a tulajdonostárs meghatározza a kifizetés módját, és nyilatkozik az ellenérték átvételéről. akkor nem kötözködnek.
A 3. alcím szerinti bekebelezés esetében lazább a dolog. A bekebelezett tulajdonostársak itt nyilatkozhatnak arról, hogyan kérik az ellenértéket. Itt is lényeges dolog, hogy annak átvételéről szintén nyilatkozni kell.
De mi a helyzet azon tulajdonostársak esetében, akik nem határozták meg a kifizetés módját? Nos, a nekik járó ellenérték bírósági letétbe kerül. Ide értve mindazokat a tulajdonostársakat, akik nem vették át az értesítő levelet – akár azért mert már elhunytak, elköltöztek, nem azonosítható a címük, átvételt megtagadták, nem keresték, stb. -, továbbá azon tulajdonostársakat, akik címe a tulajdoni lapon nem teljes, így nekik értesítést sem kell küldeni.
zárójelben. Nagyon sok esetben találkozom azzal, hogy a tulajdonostársak nem is tudnak arról, hogy ilyen földtulajdonuk van. De sajnos az is gyakori, mikor a tulajdoni hányad még az elhunyt örökhagyó nevén van. Sajnos ez utóbbi esetben is letétbe kell helyezni az ellenértéket, és az csak a póthagyatéki eljárás lezárása után lesz elérhető. zárójel bezárva
Én azt javasolom mindenkinek, ha kap ilyen értesítő levelet, arra reagáljon, és határozza meg az ellenérték kifizetésének módját, vagy ha kell, vegyen részt az egyezségben. Azért, mert a bírósági letétbe helyezett összegekhez hosszadalmas, bürokratikus út vezet. Semmivel nem egyszerűbb, mint ha valaki részese egy megállapodásnak.
Ugyan így javasolom, akik nem azon a településen élnek, ahol a szülei, nagyszülei éltek, azok vegyék a fáradságot, és nézzenek utána az illetékes földhivatalban, nincs-é a felmenők nevén esetleg valamilyen ingatlan. Néha kincset lehet találni….
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Még egy "apróság".
Van ugye ez az ominózus 3 év tulajdonosi joggyakorlás. Nos ezt egyrészről csak akkor kell figyelembe venni, ha valaki "szerez" vagyis ha bekebelez, vagy tulajdoni hányadot vesz. Ha nem, akkor ennek nincs jelentősége, egy "friss" tulajdonostárs is megindíthatja a 2. alcím szerinti megosztást, feltéve, hogy ha vannak tulajdonostársak, akiket be kell kebelezni, arra van jelentkező.
Viszont a 2. alcím szerinti megosztás esetében akkor is le lehet csavarni a 3 évből 4-6 hónapot, ha az érintett tulajdonostárs be szeretne kebelezni.....
Az osztatlan közös tulajdonok egyik legnagyobb kerékkötője a bírói letét intézménye. Azon bekebelezett tulajdonostársak részére járó ellenértéket, akik nem határozták meg annak kifizetésének módját, vagy a 2. alcím esetében nem írják alá az egyezségi okiratot, bírói letétbe kell helyezni.
Ezzel nem is lenne gond, ha a járásbíróságok betartanék az IM. rendeletben előírt 8 munkanapos határidőt a végzés meghozatalára. De ez még mindig komoly kihívást jelent számukra. És erre még csak rátesz, hogy a földhivatalok a letéti végzések jogerejét is elvárják, az esetek többségében.
A 2. alcím szerinti megosztás esetében ezt bizony nem igazán lehet teljesíteni. Igaz, a földhivatalok többsége segítőkész „húzza az időt”, hiánypótlásra hív fel…..de gyakran ez sem segít. A bíróságoknak nem sürgős.
De ha valamely tulajdonostárs megfellebbezi a letéti végzést, akkor sakk-matt. Ez már nem fér bele még a földhivatali jóindulatba sem. Ebben az esetben kútba esett az egész, ablakon kidobott pénz volt, amit az eljárásra költött a kezdeményező tulajdonostárs.
Erre a problémára nagyon kevesen tudják a megoldást.
Pedig van……
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Miután az ország szinte minden részéről kapok megbízást az osztatlan közös tulajdonok felszámolására, és ennek kapcsán kapcsolatba kerülök az illetékes földhivatalokkal, gyakran hallom, hogy a benyújtott megosztási, bekebelezési kérelmek sok esetben elvéreznek, elutasításra kerülnek. Az érintett kezdeményező tulajdonostársak ebbe beletörődnek, és nem próbálkoznak többet.
Ez hiba. Az elutasítások nagyon sok esetben a téves földhivatali jogértelmezésének, vagy a megosztást, bekebelezést lebonyolító ügyvéd hiányos jogszabályismeretének a következménye. Jó pár ilyen esettel találkoztam már.
Aki hasonló cipőben jár, ne adja föl. Keressen meg engem. Ha van rá jogszabályi lehetőség, én lebonyolítom a közös tulajdon felszámolását.
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
20-2528350
Bő egy éve megkerestek egy problémával. Adott egy kb. 8 ha-os szántó, amiben 4 tulajdonostárs volt. Az egyik tulajdonostárs - akinek kb. 6,7 ha-ja volt - meg szerette volna szüntetni a közös tulajdont. Miután a másik 3 tulajdonostárs egyikének sem volt meg az 1 ha-ja, így a 3. alcím szerinti bekebelezéssel. Volt azonban egy gond. Az egyik tulajdonostárs mögött felsejlett egy nem kispályás olichgarha. Félő volt, ha megindítjuk a bekebelezési eljárást, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor megtörténhet, ez az olichgarha beáll pénzzel a stróman mögé. beleáll a licitbe, és a megbízómnak ugrik a 6,7 ha-ja is.
Mit lehet tenni? Nos nem a 3. alcím szerinti bekebelezést indítottam el, hanem a 2. alcím szerinti megosztást. A megbízóm területét megosztottam, így ki tudtam alakítani két, 1-ha-nál nagyobb földrészletet, úgy, hogy bár mindkettőnek a megbízóm volt a tulajdonosa, de miután ezt nem tiltotta a jogszabály, így alkalmazni lehetett a 2. alcím szerinti eljárást. A 3 tulajdonostárs pedig bekebelezésre került. A dolog kiverte a biztosítékot a földhivatalba, nem akarták elfogadni. Mint ügyfél leírtam nekik pár jogértelmezési dolgot, amin vérig sértődtek, majd elkezdtek egyezkedni a megbízómmal. Nem tudom mi lett a dolog vége, de azt tudom, hogy bepanaszoltak az Agrárminisztériumban.
A minisztérium orvoslta a problémát, módisította a Vhr-t.
"1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Na most, tisztelettel jelentem az Agrárminisztériumnak, nekem ez sem akadály. Azóta másképpen, de megoldom az ilyen problémákat.....
Még adós vagyok a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás ismertetésével. Letudom az adósságom, és visszavonulok, mert nagyon elmaradtam a fészbuk miatt a fizetős munkákkal.
A 3. alcím szerinti eljárást akkor kell alkalmazni, ha egyrészről az érintett földrészlet nem osztható meg legalább két önálló ingatlanra. Ennek oka lehet az, hogy a területe nem ad erre lehetőséget. Például szántónál, erdőnél kevesebb, mint 2 ha. Ha több, de csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket, akkor is a 3. alcím szerint kell eljárni, de ebben az esetben van lehetőség áttérni a 2. alcím szerinti megosztásra is.
A bekebelezési eljárás egy teljesen más ügymenet, mit a megosztás, nem sok átfedés van közöttük. Gyakorlatilag a megosztásnál felsorolt korlátozások itt nem érvényesek. Ezt még sokan nem akarják elhinni, de szerintem így kell értelmezni a jogszabályi előírásokat. Már csak azért is, mert ebben az eljárásban nincs tényfeljegyzés a tulajdoni lapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs jogi védelem. Miután a 3. alcím szerinti eljárás alaphangon is minimum 30 nap, így igen sok buktató van benne. Pl. ha közben van egy adásvétel, vagy ajándékozás, akkor az adott tulajdoni hányad esetében elölről kell indítani az eljárást. És akkor még nem beszéltünk a széljegy ranghelyről. Mert itt az eljárás ideje alatt bármilyen kérelmet befogad a földhivatal, és sorrendiséget állít föl. Ez azért van, mert erről az eljárásról - miután ezt nem kell bejelenteni -, a földhivatal nem tud mindaddig, amíg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem be nem érkezik.
A közös tulajdon felszámolásáról – hasonlóan a 2. alcím szerinti eljáráshoz -, igazolt módon értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ezen eljárás keretében azonban a jogszabály meghatározza, mit kell tartalmaznia az értesítő levélnek. - A 2. alcím szerinti megosztás esetén ilyen meghatározás nincs -. A másik kötöttség, hogy itt a tulajdonostársaknak az értesítés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy reagáljanak. A 2. alcím szerinti megosztásnál a kezdeményező tulajdonostársra van bízva, erre mennyi időt ad. Az érintett tulajdonostársak ezen határidőn belül értesíthetik a kezdeményező tulajdonostársat például arról, hogy nem értenek egyet a megajánlott ellenértékkel, és szakértői értékbecslést kérnek. Ugyan csak van lehetőségük arra, hogy ha a feltételek adottak, akkor nyilatkozzanak arról, osztatlanban kívánnak maradni. 30 nap áll rendelkezésre, a licit megtételére is. Bármely tulajdonostárs – aki nem esik szerzési korlátozás alá – licitálhat. A licitnek legalább 10%-al meg kell haladni a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget, amelynek egyébként a teljes földrészletre kell vonatkoznia. Ha a kezdeményező tulajdonostárs beleáll a licitbe, akkor 15 napon belül új ajánlatot kell tenni, amelyre szintén érvényes a 10%os kikötés. Ez a licit – 15 napos határidőkkel – addig folytatódik, amíg a végén csak egy marad, mint a hegylakóban. Viszont, aki az első körben nem licitált, az már utána nem szállhat be.
Ha valamelyik tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlott ellenértékkel, akkor kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. Egy érdekes kérdés, ez hogyan viszonyul pl. a licithez. Szerintem ez két külön történet.
A bekebelezett tulajdonostársaknak meg kell adni az ellenérték kifizetésének módját, illetve annak átvételéről nyilatkozni kell. Azon tulajdonostársak részére, akik nem határozták meg a kifizetés módját, az ellenérték bírói letétbe kerül.
A folyamatot vagy minden tulajdonostárs által aláírt szerződés zárja le, vagy a bekebelező tulajdonostárs egyoldalú jognyilatkozata. Miután itt a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, így a bekebelezett tulajdoni hányadokat a tulajdoni lapon külön-külön kell nyilvántartani.
Remélem sikerült bebizonyítanom, hogy bár az ügyvédek mindent is jobban tudnak, én azért Dr. nélkül is értek ezekhez a dolgokhoz.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Tehát. A tagállami állampolgárok nincsenek elzárva az elől, hogy ha egy osztatlan magyar földben van tulajdoni hányduk, akkor ott megindítsák a közös tulajdon felszámolását, és korlátozás nélkül szerezzenek. Természetesen a holland, osztrák, olasz, stb. gazdák is megtehetik ezt.
Csak még nem tudnak róla. Még nem.....
Mint már írtam, gyakorlatilag bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon felszámolását. Szerezni – vagyis bekebelezni, egy másik tulajdonostárstól vásárolni – viszont csak az szerezhet, akinek a 3 év tulajdoni jogviszonya megvan, vagy örökölte a tulajdoni hányadot. Viszont, ha egy olyan földrészletről van szó, ahol minden tulajdonostárs tulajdoni hányada meghaladja a területi minimumot - vagyis senkit nem kell bekebelezni -, akkor ez a korlátozás nem opció, akár 1 napos tulajdonostárs is megindíthatja a megosztást.
A megosztás során azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek nem érik el a területi minimumot – szántó, legelő, rét, erdő, fásított terület 1 ha; szőlő, kert, gyümölcsös, nádas 3000 m2; zártkert esetében 1000 m2 – valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kérdés szokott lenni, hogy olyan tulajdonostárs, aki egyébként bekebelezendő, bekebelezhet-é, hogy a tulajdoni hányadát a minimum területi mérték fölé vigye. Szerintem igen. A másik lehetőség, ha ezen tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, és így a közös területük a minimum mértéket meghaladja.
A minimum bekebelezési ellenérték kiszámítását jogszabály határozza meg. A bekebelező ennél kevesebbet nem, többet viszont ajánlhat. Ha valamely érintett nem ért egyet a felajánlott ellenértékkel, kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. A tulajdonostársaknak van lehetősége egymástól vásárolni is. Egy tulajdonostárs eladhatja a teljes tulajdoni hányadát, de annak akár egy részét is. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, ez egy „zártkörű rendezvény”, amelyben csak a tulajdonostársak vehetnek részt.
Azt is tudni kell, hogy ebben a „történetben” a Földforgalmi törvény korlátozásai nem relevánsak. Ahhoz, hogy valaki szerezzen, ahhoz nem kell földművesnek lenni. Nincs területszerzési korlát, vagyis ha valaki nem földműves, akkor is szerezhet 1 ha-nál több földterületet, ide értve a tagállami állampolgárt is. De ugyan így, a 300 ha-os korlátot sem kell figyelembe venni. Nincs elővásárlási jog, mert nincs hatósági jóváhagyás, nincs kamarai állásfoglalás, nincs kifüggesztés. Nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek kilesz alakítva egy önálló földrészlet, azt már szabadon bérbe adhatja, nem kötelező a saját művelés. Nem kell vállalni az 5 éves más célú hasznosítási tilalmat.
Szóval…..a gengszterváltás óta a földprivatizáció után, ez az egyik legjobb buli.
Az egyezségi megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Itt van egy vitám a földhivatalokkal, mert ők ragaszkodnak a „zöld papírhoz”. Szerintem viszont erre nincs szükség.
Ha a kiindulás szerinti földrészleten volt földhasználó, akkor a Törvény szerint ez a földhasználat tovább él, csak a szerződést kell módosítani. Viszont ezt a szerződést az esetek többségében föl lehet mondani.
Még érdemes megjegyezni, hogy a megosztás módjáról, irányáról, arról, a tulajdonostársak részére hol kerüljön kialakításra az új, 1/1-es földrészlet…..arról a többség dönt. Vagyis ha pl. a kezdeményező tulajdonostárs egyedül „alkot” többséget, akkor ő.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Folytatás……
Szóval addig jutottunk, hogy a földhivatal feljegyezte a megosztás tényét, ezzel egyidőben elküldte az osztóprogram hozzáférési kódját. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, a 2. alcím szerinti megosztás „lelke” az osztóprogram. A program tartalmazza a megosztással érintett földrészlet tulajdoni lapját, térképi kimutatását, A tulajdonostársak felsorolását, tulajdoni hányadukat, a hozzá rendelhető terület hányadot, illetve azt, a megosztás során kik azok a tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk alapján bekebelezhetőek. Az alap, az aranykorona szerinti megosztás. Ez többek között azt jelenti, hogy a megosztás végén a kiindulási helyzethez képest jelentős eltérés mutatkozik az újonnan kialakított földrészletek területében. Ez azért lehetséges, mert ha egy földrészletben több minőségi osztály is található, akkor ezek AK értéke eltérő. Vagyis a jobb minőségi osztályok AK értéke magasabb, így ezekhez kevesebb, míg a rosszabb minőségi osztályok AK értéke alacsonyabb, így ezekhez több földterület rendelhető. Van lehetőség területarányos megosztásra is, de ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Kivéve az erdő művelési ágú földrészleteket, mert ezeknek sem AK értéke, sem minnőségi osztálya nincs, így ezeket csak területarányosan lehet megosztani. A Törvény előírja, hogy az erdők esetében figyelemmel kell lenni földön található fakészletre is. Miután az osztóprogram ez alapján nem tudja elvégezni a megosztást, így ez több, eltérő fakészletű erdőrészletek esetében szinte kivitelezhetetlen.
Az osztóprogrammal fel kell vinni a megosztási térképre, és területkimutatásra a jogokat, tényeket is. Ezek közül a szolgalmi jogokhoz – pl. vezetékjog – a földhivatalnak, vagy a vezetékjog jogosultjának adatokat kellene szolgáltatni. Ezt azonban gyakran nem tudnak. Ilyenkor valahogy fel kell ezeket varázsolni. Általában megoldható. A megosztás során már van arra lehetőség, hogy ha van olyan tulajdoni hányad, amelyet be kell kebelezni, akkor a bekebelezési ellenérték a végrehajtó részére legyen megfizetve, és ezek után a végrehajtás törlésre kerüljön. A jelzálogjog esetében ez ritkán működik.
Mint már mondottam, a 2. alcím szerinti megosztáshoz elegendő az egyszerű többség. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tulajdonostársnak több mint 50 % tulajdoni hányada van, akkor ő egyedül az „egyszerű többség”. De ez a többség kialakulhat másképpen is. A lényeg, hogy ez az egyszerű többség dönt mindenről. Vagyis arról is, hogyan, milyen formában történjen a megosztás. Bizony ez azt is jelenti, hogy a kisebbségnek ebbe nem sok beleszólása van.
Ha minden feladat megoldva, akkor le lehet zárni a megosztást. Az osztóprogram elkészíti a területkimutatást, a térképi kimutatásokat, és az AK kimutatást. Ezt egyrészről elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül meg kell küldeni az illetékes földhivatalnak, másrészről ki kell nyomtani, és ez a papír alapú kimutatás képezi az egyezségi okirat mellékeltét. A vezetékjogokról önálló kimutatás is készül, amit a jogosulttal jóvá kell hagyatni.
Az osztóprogram a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint végzi a megosztást, vagyis azt is mondhatjuk: mindent lehet, amit a program enged. Ennek azért van jelentősége, mert a földhivatalnak nincs ebbe belelátása. Ők kész anyagot kapnak, de a megosztás folyamatát nem látják. A megosztásra, mint már írtam, 120 nap áll rendelkezésre. Ebbe bele kell(ene) férni a megosztás elkészítésének, a szolgalmi jogok jóváhagyásának, az egyezségi okirat elkészítésének, de az esetleges bírósági letétek rendezésének is. Ez utóbbi az igazi buktató, amin elcsúszhat a dolog. De erre is van megoldás.
Innen folytatom…….
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Sokan csodálkoznak azon, habár eltelt bő 3 év földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását lehetővé tevő törvény – 2020. évi LXXI. törvény; Foktftv. – hatályba lépése óta, mégis alig van olyan tulajdonostárs, aki élne ezzel a lehetőséggel. Nincs ebben semmi meglepő. Sem a földhivatalok, sem az ügyvédek nem vették eddig maguknak a fáradságot, hogy komolyabban beleássák magukat a jogszabályok – törvény, végrehajtási rendelet – tanulmányozásába. A földhivatalok azért, mert abban érdekeltek, minél kevesebb ilyen ügyük legyen – van dolguk így is épp elég -, az ügyvédek meg azért, mert sokkal könnyebben is tudnak pénzt keresni. Így aki érdekelt lenne ebbe, nem tud sehonnan tájékozódni, információt kérni.
Miután én már 3. éve foglalkozom ezzel a témával is, és miután már több tucat megbízáson vagyok túl, mind termőföldek, mind erdők esetében, és miután létre hoztam ezt a csoportot…..tartozom annyival - bár nem igazán van erre időm -, hogy lépésről lépésre beavassam a csoport tagjait, és az itt olvasgatókat abba, miről is szól ez a lehetőség. Nem lesz rövid, több részletre is kell majd bontanom, de bízom benne, talán sikerül elérnem, hogy minél többen megértsék, nem ördögtől való dolog ez.
Mint már korábban leírtam, egy osztatlan közös termőföld estében két lehetőség van a közös tulajdon felszámolására. Mára már talán sikerült megértetni a földhivatalokkal is, hogy ez a két eljárás gyakorlatilag egymástól független dolog, kevés átjárással. Az egyik verzió a 2. alcím szerinti eljárás, amikor az ingatlan osztható, vagyis van lehetőség, két önálló földrészlet kialakítására. A másik verzió, amikor erre nincs lehetőség, ilyenkor a 3. alcím szerinti eljárásnak van helye, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt hívjuk bekebelezésnek.
Mire terjed ki a törvény hatálya?
Nos, minden olyan földrészletre, amely a Földforgalmi törvény szerint mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül. A Fftv. meghatározása szerint:
„mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;”
A Foktftv. felsorolja a kivételeket is. Így nem alkalmazható a törvény abban az esetben, ha egy földrészlet a fenti alrészletek mellett kivett terület alrészletet is tartalmaz, kivéve, az árok, út, csatorna. Ugyancsak nem alkalmazható a tanyák esetében. A zártkertek akkor vonhatók be a körbe, ha azokon tényleges mező-, vagy erdőgazdasági tevékenység folyik. Vagy akkor, ha ez nem áll fenn, de a tulajdonostársak egyöntetűen hozzájárultak a közös tulajdon megosztásához.
Akkor most nézzük a 2. alcím szerinti megosztást. Itt az első lépés, egy tényfeljegyzési kérelem benyújtása a földhivatalhoz. Ezt bármely tulajdonostárs megteheti. Ha a megosztás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapra, akkor az eljárás már élvez bizonyos jogi védelmet, hiszen a rangsorban a kisajátítást, és az öröklést kivéve minden eljárás a megosztás mögé kerül, vagyis parkolópályán lesz. Ugyan akkor a jogalkotó számtalan akadályt gördített a tényfeljegyzés elé. A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a tényfeljegyzési kérelmet vissza kell utasítani. Ezt most nem részletezném, csak annyit, ha pl. széljegy van a tulajdoni lapon, vagy ha tulajdonátruházás ténye van feljegyezve. A tényfeljegyzés eljárásidíj köteles, mely 15 000 Ft.
Ha nincs akadálya a tényfeljegyzésnek, akkor azt a földhivatal a tulajdoni lap III. részében feljegyzi, határozatot hoz, és a kérelmező, vagy megbízottja részére megküldi a osztóprogram kódját. Ezzel egyidőben gondoskodik a megosztás tényének hirdetményben történő közzétételéről. A megosztás lebonyolítására ettől az időponttól – a határozat meghozatalának napjától, számított 120 nap áll rendelkezésre.
Innen folytatom…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Sokadszor jön szembe ugyan az a történet.
Valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Végigjárja a környék ügyvédeit, de semnki nem vállalja, főleg ha erdőről van szó. Megkeres engem. Ha nincs akadálya elvállalom, megcsinálom. Miutám már belefáradtam a vitába a földhivatalokkal a "zöld papírról", így azt szoktam javasolni, mindenki keressen egy olyan ügyvédet, aki legalább a megosztást lezáró okiratot, vagy a bekebelezést lezáró egyoldalú jognyilatkozatot elkészíti.
Ilyet találnak. Aztán ezek az okiratkészítő ügyvédek tanulmányozva az általam ledokumentált megosztás, bekebelezés menetét már éreznek magukban annyi tehetséget, hogy a további megosztási, bekebelezési megbízásokat elvállalják. Látom a hirdetményekben. Pár hónap, és a korábbi megbízóm ismét keres. Mert a közös tulajdon felszámolásához a tehetség sajnos kevésnek bizonyult az ügyvédek réaszéről.....
Most van egy olyan megbízásom, ami arról szól, hogy két tulajdonostárs két különböző ingatlanban el szeretné cserélni a tulajdini hányadát. Erre is van lehetőség, de ilyenre eddig még nem igazán vállalkozott senki. Vagyis a közös tulajdonok felszámolása során a Földforgalmi törtvényben meghatározott cserére is van lehetőség.
Elkerülendő a fenntebb vázoltakat, most már azon gondolkodom, inkább beszervezek egy helyi ügyvédet, és azzal csináltatom az egyezségi okiratokat, jognyilatkozatokat. Macerásabb lesz, de nincs jobb ötletem. Illetve emellet perre viszek egy földhivatalt ezzel a "zöld papírral", meg az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatban.
Még mindig gondot okoz a termőföldek öröklésének kérdése. Nagyon kevesen vannak tisztába a 2023. január 1 óta hatályos szabályozással, illetve néha még a közjegyzők is tévesen értelmezik.
A fenti időponttól az olyan földrészletet amely kizárólag a Földforgami törvény 5. § 17. pontjában felsorolt művelési ágban nyivántartott földrészlet, vagy csak ilyen alrészleteket tartalmaz, már nem lehet megosztani az örökösök között. Vagyis ha öröklésre kerül a sor, akkor a termőföldet csak egy örökös örökölheti. Természetesen, ha több földrészlet is szerepel a hagyatékban, azokat az örökösök osztályos egyezség keretében megoszthatják egymás között. De egy konkrét földrészletet, vagy egy konkrét földrészleten belüli tulajdoni hányadot - közös tulajdon esetében - már nem lehet örökléssel tovább osztani.
Ez a szabály viszont csak akkor alkalmazandó, ha a földrészlet nem tartalmaz más művelési ágat, mint a 5. § 17. pontja. Tehát kivett alrészlet nem lehet, kivéve az utat, árkot, csatornát.
Vagyis ez azt jelenti, hogy ha egy földrészleten belül monjuk a szántó alrészlet mellet szerepel kivett gazdasági épület, udvar, lakóház stb., akkor az az öröklés során már megosztható. Ugyan így a tanya is, mert a törvényi korlátozás az ingatlan-nyilvántartásban tanyáként szereplő földrészletekre sem vonatkozik.
A zártkert viszont már kétesélyes. A törvényi előírás - vagyis, hogy nem osztható meg az öröklés során - csak abban az esetben alkalmazható, ha a zártkertben tényleges mezőgazdasági tevékenység folyik. Ha nem, mert pl. elhanyagolt, elhagyott, akkor már osztható.
Válasz csabahegeszt #2904. hozzászólásáraNem, mert a szántó nincs 1 ha. Viszint ha kiegészíted a megosztás sorám 1 ha-ra akkor már ki lehet alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet. Ezt megoldhatod úgy is, hogy 1 ha-t adsz el belőle, majd megszüntetitek a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2903. hozzászólásáraKüldj egy e-mailt a :
foldjog@gmail.com címre....
Válasz ex lege #2902. hozzászólásáraPl van nekem szántó ,legelő,nádas terület amiből meg szeretnék venni a szántó részt.
Az kilehet belőle venni könnyen?
Milyen költségekkel jár ez kb?
0.8 hektár ebben a területben a szántó.