Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR415.11 FtUSD395.26 FtCHF445.83 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraRáadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraSzia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraHa nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Válasz Koczka József #14364. hozzászólásáraEz nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Válasz hashtag #14363. hozzászólásáraValamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraEz nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Válasz hashtag #14361. hozzászólásáraHát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Válasz Koczka József #14360. hozzászólásáraNem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Válasz termelo #14359. hozzászólásáraJó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Válasz Radocz #14358. hozzászólásáraAz általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Válasz barazdabetyar. #14349. hozzászólásáraAnno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
Válasz Batka #14340. hozzászólásáraNem szántok,és csak elvétve glifozok,és működik.Minden évben tanulunk,látunk újat,meg el is rontunk dolgokat,de nem akkorát,hogy ne működjön a rendszer.
Válasz barazdabetyar. #14333. hozzászólásáraNem volt ezt csak próbának csináltam a többi mellé. Minden ideális volt, ment a vetőgép 6 centi mélyen, gyönyörűen vissza is tömörített. Csak azt elfelejtette mindenki mondani, hogy ami él a föld felett, az mind a kelő kukit fogja kizabálni. Amit meg gruberoztam és vetés után lehengereltem, lassan lehet kaszálni és bálázni.
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraJut eszembe. Az agyagbányában ahol csak az accat jelenik meg először,a fü sem nől ott végképp nem jó talajt forgatni.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraEddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraAmennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNépegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraPont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
Válasz Tom250 #14331. hozzászólásáraPedig ugye azt ajánlják, h vetés előtt ne vagy nagyon kevés nitrogént adjunk neki, érdekes…
Hát amúgy ebből a takarónövényből lehet nem lesz semmi, mert egy hónapja esik kb
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraNekem egyszer az egyik szója táblámat még vetés előtt az egyik cég traktorosa tévedésből megszórta nitrosollal. 150kg hatóanyagot tettek ki.
Senni baja nem lett tőle késöbb a szójának, sőt végül az adta a legjobban.
Válasz A.I. #14327. hozzászólásáraCsak azon gondolkodok, valami olyan kéne, ami nem sok nitrogent hagy a talajba, nehogy sok legyen a szójának.
Költségbe nézted, hogy mennyire jön így ki a mag?
Válasz Ganajos #14320. hozzászólásáraVetve még nekem sem volt ilyen keverék, de ha van -5--10, akkor azt mondják az végez vele.
Mondjuk a nálam a búza árvakelés biztos nem fagy ki, tehát én fújni fogom.
Ha nem teszel bele egyszikűt vagy olyat választasz, ami kifagy, akkor lehet hogy megúszható glifozát nélkül.
Én ekészíteném most a keverék vetésekor, aztán már nem kell belenyúlni, ha jól sikerül.
Ha nem akkor egy jó fogás vagy kombinátor megoldja.
Először 21ben volt, hogy ősszel teljesen elkészítettem tavaszra. Búza után, nem vetettem semmit, akkor a tavaszra készítés során teljesen nullázódott a búza árvakelés, lett helyette tyúkhúr, de mint a paplan olyan volt, igazi takaró lett belőle.
Tavasszal leglifóztam, olyan talajt még én itt nem láttam. Kár hogy vetéstől aratásig utána kb 50 milliméter lehetett.
De olyan egyenletesen kelt, mint tán még soha.
Amúgy ahogy Barázdabetyár írta, jó, már ha kikel!
_jpg_fill_540x300_0.webp "5,25 tonnás napraforgó-termésátlag hozta meg a győzelmet")
15323 hozzászólás
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraRáadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn az ilyen hozzáállást tartom a legtöbbre. Nem mondasz le az alternatívákról, párhuzamosan alkalmazod, mérlegelsz.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraNe add fel!
Ha mégis kontroll területet hagyjál.
Tiszacsegei gazdálkodó a sziken most vetett takarónövényt.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraSzia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Válasz .Richard. #14367. hozzászólásáraNekem még igazán nem siker a történet.
Január 10-11-en Jakabszallason lesz egy két napos TMG előadás sorozat.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraHa nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraHány éves tapasztalatod van a forgatás nélküli művelésben?
Takarónövényt vetettél- közben?
Az eddigi tudásom szerint mindig kell élő gyökér a talajba.
Válasz Koczka József #14364. hozzászólásáraEz nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Válasz hashtag #14363. hozzászólásáraValamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraEz nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Válasz hashtag #14361. hozzászólásáraHát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Válasz Koczka József #14360. hozzászólásáraNem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Válasz termelo #14359. hozzászólásáraJó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Válasz Radocz #14358. hozzászólásáraAz általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Talajv%C3%ADz
Válasz termelo #14357. hozzászólásáraA kereső több oldalt hozott a vízgazdálkodásra.
Van, ami a Stefanovits-ra hivatkozott.
Ez nekem új.
http://www.moe.hu/kepzes2017/12_a_talaj_vzgazdlkodsi_jellemzit_befolysol_tnyezk.html
Ez
Válasz Radocz #14356. hozzászólásáraAz általad felsorol emberek egyike sem ismeri a te területed vízgazdálkodását és te sem.
A vízügy több évtizedre visszamenőleg pontos adatokkal rendelkezik a talaj vízháztartását illetően.
Rajtad áll, hogy merre tovább. Szakmailag helyes út vagy a hókuszpók.
Válasz termelo #14355. hozzászólásáraA felső kép másik terület. 5 Km-re.
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Válasz Radocz #14354. hozzászólásáraMitől lenne egyértelmű, hogy a művelés miatt van ha az előzőleg feltett kérdésekre nem tudod a választ?
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Válasz Radocz #14351. hozzászólásáraA felső kép mellett kb. 20 méteres csíkban áll a víz.
Egyértelmű, hogy a művelés mód miatt van.
Ha lesz fagy akkor......
Válasz termelo-nek.
Nem tudom.
Nem tudom.
Úgy gondolom, a talaj minőséget kellene javítani a hajlásban.
Idén az a rész meg lett lazítva.
A szomszéd csak tárcsázta, és nála is kisebb vízállás van, mint február hónapban volt.
Privátban írok, ha akarod.
Vissza olvastam, azokat a hozzászólásokat, amiben a takaró növény (így külön írva) szerepel.
https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=Takar%C3%B3%20n%C3%B6v%C3%A9ny&page=1
Íme
Közös munka a szomszédos kft-vel.
Nitrogén gyűjto takaró növény sáv művelő eszközzel megművelve.
Válasz barazdabetyar. #14349. hozzászólásáraAnno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
Válasz Radocz #14348. hozzászólására35 ezret nekem nem ér.Ezt az utat,mindenkinek maga kell kitaposni.
Válasz barazdabetyar. #14346. hozzászólásáraEddig úgy van, hogy augusztus 24-en megyek Gádoros településre.
Találkozzunk ott, ha megoldható!
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraMivel Ukrajna is nagy területen forgatás nélküli művelest alkalmaz, szerintem nincs igazad szántás témában.
Válasz Batka #14340. hozzászólásáraNem szántok,és csak elvétve glifozok,és működik.Minden évben tanulunk,látunk újat,meg el is rontunk dolgokat,de nem akkorát,hogy ne működjön a rendszer.
Válasz barazdabetyar. #14333. hozzászólásáraNem volt ezt csak próbának csináltam a többi mellé. Minden ideális volt, ment a vetőgép 6 centi mélyen, gyönyörűen vissza is tömörített. Csak azt elfelejtette mindenki mondani, hogy ami él a föld felett, az mind a kelő kukit fogja kizabálni. Amit meg gruberoztam és vetés után lehengereltem, lassan lehet kaszálni és bálázni.
Válasz .Richard. #14342. hozzászólásáraJah, próbálja meg eldolgozni az agyagot, amit kínkeservesen szántott ki. Két év és még fogott magra sem futja.
Válasz Praetor #14336. hozzászólásáraegy centiig kèzikapával csak sèrtegetès.
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraJut eszembe. Az agyagbányában ahol csak az accat jelenik meg először,a fü sem nől ott végképp nem jó talajt forgatni.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraEddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraAmennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNépegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraPont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraNo jó, de ha már kapálja, akkor az nem no-till.
Válasz erdifefe #14334. hozzászólására
aki szeret kapálni az nem fújja.
Létezik No till glifozát nélkül? Vagy ez amolyan alap pillére a dolognak?
Válasz mtz1221 #14328. hozzászólásáraMegvolt a 15 év átállás?
Válasz Tom250 #14331. hozzászólásáraPedig ugye azt ajánlják, h vetés előtt ne vagy nagyon kevés nitrogént adjunk neki, érdekes…
Hát amúgy ebből a takarónövényből lehet nem lesz semmi, mert egy hónapja esik kb
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraNekem egyszer az egyik szója táblámat még vetés előtt az egyik cég traktorosa tévedésből megszórta nitrosollal. 150kg hatóanyagot tettek ki.
Senni baja nem lett tőle késöbb a szójának, sőt végül az adta a legjobban.
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraSzerintem a szója sem haragszik a nitrogénért.
Nem tudom, de vagy 15-20 ezer, ha vagy 4 féléből keveri az ember.
Válasz A.I. #14327. hozzászólásáraCsak azon gondolkodok, valami olyan kéne, ami nem sok nitrogent hagy a talajba, nehogy sok legyen a szójának.
Költségbe nézted, hogy mennyire jön így ki a mag?
Direkt vetés.a
Gruber vetés henger.
Válasz Ganajos #14320. hozzászólásáraVetve még nekem sem volt ilyen keverék, de ha van -5--10, akkor azt mondják az végez vele.
Mondjuk a nálam a búza árvakelés biztos nem fagy ki, tehát én fújni fogom.
Ha nem teszel bele egyszikűt vagy olyat választasz, ami kifagy, akkor lehet hogy megúszható glifozát nélkül.
Én ekészíteném most a keverék vetésekor, aztán már nem kell belenyúlni, ha jól sikerül.
Ha nem akkor egy jó fogás vagy kombinátor megoldja.
Először 21ben volt, hogy ősszel teljesen elkészítettem tavaszra. Búza után, nem vetettem semmit, akkor a tavaszra készítés során teljesen nullázódott a búza árvakelés, lett helyette tyúkhúr, de mint a paplan olyan volt, igazi takaró lett belőle.
Tavasszal leglifóztam, olyan talajt még én itt nem láttam. Kár hogy vetéstől aratásig utána kb 50 milliméter lehetett.
De olyan egyenletesen kelt, mint tán még soha.
Amúgy ahogy Barázdabetyár írta, jó, már ha kikel!
Válasz Ganajos #14322. hozzászólásáraAlaptámogatás... Is
Válasz Ganajos #14324. hozzászólásáraAlföld igen.Pozitív hatása van.
Válasz barazdabetyar. #14323. hozzászólásáraAlföld?
Amúgy milyen hatása van a talajra, és az utóveteményre?