Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR413.39 FtUSD393.08 FtCHF444.84 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz DDT #14219. hozzászólásáraNem veszélyes nálam, de van egy táblasarok, ahol időnként feljön elszórva, de inkább lejárom permetezővel telibe, mint hogy háti permetezővel grasszálva összeszedjek egy májrákot.
Válasz DDT #14219. hozzászólásáraPermetezeshez nem sok eszed lehet a leirtak alapjan. A frocsogeshez annal inkabb ertesz. Dobd at a cimed es segitek. Addig meg ne szemelyeskedj, mert en sem szoltam hozzad. Nem minositettelek. Szoval legyel ferfi.
Válasz MrPoke #14218. hozzászólásáraAz írásaid alapján Te azért 150-200 ezerrel alacsonyabb költséggel hoztad ezt, mint Én.
Így már azért árnyaltabb kicsit a különbség.
Válasz Gandhy #14217. hozzászólásáraDe ahoz is kellet szerencse. Nekem a a gabona 430eFt-os bevételt hozott.....
Picit más a számok :D Hátha idén itt lesz eső ott meg nem.
Válasz MrPoke #14215. hozzászólásáraÍgy igaz, felvásárlói árakban szerintem sem lesz ilyen, viszont termésátlagban ennél jóval többet szoktunk kihozni. Na de a 127-132-120 ezres árpa-búza-kukorica ár nagyot virított az idén.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólásáraAzért ehez nagy szerencse is kellet :) És szerintem tedd össze a két kezed mert soha többet nem lesz hasonló sem :D
Sörárpa 700 ezer/ha
Búza 900 ezer/ha
Kukorica 1,1 millió/ha, lehetett volna 1,25M is, ha aratáskor adom el, hát ilyen egy gondatlanságból elkövetett közepes év nálam.
Bár lehet, hogy csak szerencsém volt, de messze nem ez volt a legjobb évem, ez egy 60-70%-os év volt a termésátlagokat tekintve.
Szegénységi bizonyítvány ide, gondatlan gazda oda, azért így is meg vagyok elégedve magammal.
A fenyércirok nekem eddig terméskiesést még nem okozott szerencsére, de jelen van felénk és sajnos 2 év kukorica után azért elő tud jönni, bárhogy védekezel is.
A hobbiparasztról meg annyit, hogy nem a megélhetés okán végzi a munkáját, hanem mert szereti csinálni.
Válasz Gandhy #14209. hozzászólásáraAz a gazda szegenysegi bizonyitvanya, hogy annyi van.
Tobbszor mondtad, hogy ez hobbi, igy gondolom nem foglalkoztal vele idoben. Jar igy mas is
Válasz MTZ1221.3 #14201. hozzászólásáraNálam szerencsére minimális a fenyérciroknyomás, egy 12 hektáros táblából csak 4-et kellett kezelnem glifóval búza elé. Eszembe sem jutott felvenni a hátpermetezőt, ó én balga.
Válasz endypapa_20120 #14204. hozzászólásáraTárcsa az már nem min till. Sőt minden taljművelés káros ebben a filozófiában, de nem akartam szítani, kíváncsi voltam, hogy még mindig csak talajszerkezet számíte.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek bármilyen meggyőződés legyen a háttérben!
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólásáraMagyarországon a vasúti pályák, parkok stb tisztántartásra rengeteg glifosatot használnak el. Ha ez nem lesz akkor parlagfűbe fog fulladni egész Európa.
És egyáltalán nem károsabb a glyfosat mint más vegyszer. Régóta próbálják bebizonyítani, hogy rákkeltő. A dohányzás, alkohol, gyorséttermi ételekről be is van bizonyítva mégsincs tíltja senki....
Amerika már átesett azon ami itt Magyarországon csak most készül. 1930-as években Amerikában az erősen csapadékszegén időszakban a felszántott földeket konkrétan elhordta a szél. (Nagy porviharok)Ekkor dolgoztak ki egy talajvédő talajművelési rendszert amivel sikerült megfogni a talajt. Erről sokat olvashatsz, és sok fílm is feldolgozta. Pedig akkor még szerintem azt sem tudták mik azok a gének.... Ide vezethető vissza a min-till.
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólására"abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel"
Válasz Gandhy #14199. hozzászólásáraNyár végén 3-4l glifozat nitrosollal tapadóval..... A glifozát is csak egy vegyszer a sok közül, csak megfelelően kell használni.
Elsődleges cél az egészséges talaj, ha ez megvan a növények jobban fejlődnek.
Egészégesebb növény pedig azt jelenti, hogy kevesebb növényvédőszerre, műtrágyára van szükség.
A szántásos rendszerben a hibák el vannak takarva vegyük a glifozátos esetet. Forgatás nélküli művelsékor az ősszel leforgatott évelők ritkán hajtanak ki vetésig, vagy ha ki is hajtanak mehanikai gyomírtással meg szokták oldani. És utána álomány keveléssel szintén kordában van tartva az évelő. Mindaddíg míg ki nem alakul a rezisztencia. És ezek a gyomnövények folyamatosan kárt okoznak.
Ellenben egy minimál műveléskor már kora tavasszal elkezdenek nőni az évelő gyomok. Erre használjuk a tarlókezelésben a totális gyomírtót, és 2-3éven belül teljesen tisztává tudjuk varázsolni a táblát. Ami nem csak egy eketalp alá söpört probléma megoldás.
A bio gazdálkodás nem lesz sok esetben egészségesebb ha konvencionálisan van csinálva.
Válasz Gandhy #14199. hozzászólásáraAllomanyba semmivel.
A fenyercirok foltokba jon ki es azt szepen le lehet fujni hati permetezovel.
De kifarasztasos muvelessel is mukodik bioban.
Kukoricaban, napraforgoban van megoldas glifon kivul mas is.
Válasz DDT #14194. hozzászólásáraÍgy van! Pont ez az abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel.. Nem véletlen, hogy ez a min till+ takarónövény amerikából indult ki, ott nyomatják ezerrel a műtrágyát vegyszert génmanipulált növényeket..
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólásáraSzia
A talajelet megujitashoz hozza tartozik a talaj ph beallitasa is.
Talajfertotlenitesre is letezik bio megoldas nem csak kentaurban kell gondolkodni mondjuk tmg-ben sem elso korben. Egy jo zoldtragya es vetesforgo megoldja altalaban.
En nagyon ritkan fújom a glifot, szoval nem banom ha kivonjak meg lehet oldani maskepp is. Az viszont konvencionalisban is elofordul hogy totalissal allomanyt szaritanak.
En inkabb azon a beszelgetesen hokkentem meg kicsit, hogy a bioban hasznalt réz veszelyesebb, mint a glifozat.
Miert kell tobb vegyszer? Gyom pont annyi van, mint szantasnal csak itt hamarabb kel ki a gyom.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására8 év után, jutottunk el odáig, hogy már nem táblaszinten totálozunk. Évelő egyszikűeket kell nyomatni, + pár folt selyemkóró van, azt kézzel, húzkodjuk folyamatosan. Talajfertőtlenítőt nem használunk, nem látszik szükségesnek.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólásáraNincs itt semmi ellentmondás, ki mondta, hogy a talajközpontú/talajmegújító/talajkímélő művelés egyenlő a bioval??? Sőt, a glifozát szinte nélkülözhetetlen eleme az áttelelő talajtakaró terminálásának, nincs alternatívája.
Válasz MrPoke #14192. hozzászólásáraNekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólásáraTalajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraÉrdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Válasz ..,-:) #14184. hozzászólásáraÉrdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila Regisztráció
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
15323 hozzászólás
Válasz MTZ1221.3 #14221. hozzászólására
Válasz DDT #14219. hozzászólásáraNem veszélyes nálam, de van egy táblasarok, ahol időnként feljön elszórva, de inkább lejárom permetezővel telibe, mint hogy háti permetezővel grasszálva összeszedjek egy májrákot.
Válasz DDT #14219. hozzászólásáraPermetezeshez nem sok eszed lehet a leirtak alapjan. A frocsogeshez annal inkabb ertesz. Dobd at a cimed es segitek. Addig meg ne szemelyeskedj, mert en sem szoltam hozzad. Nem minositettelek. Szoval legyel ferfi.
Válasz MrPoke #14218. hozzászólásáraAz írásaid alapján Te azért 150-200 ezerrel alacsonyabb költséggel hoztad ezt, mint Én.
Így már azért árnyaltabb kicsit a különbség.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-01-16 08:42:11
Válasz Gandhy #14217. hozzászólásáraDe ahoz is kellet szerencse. Nekem a a gabona 430eFt-os bevételt hozott.....
Picit más a számok :D Hátha idén itt lesz eső ott meg nem.
Válasz MrPoke #14215. hozzászólásáraÍgy igaz, felvásárlói árakban szerintem sem lesz ilyen, viszont termésátlagban ennél jóval többet szoktunk kihozni. Na de a 127-132-120 ezres árpa-búza-kukorica ár nagyot virított az idén.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólásáraGratulálok!
Bar nem tudom mit szerettél volna igazolni vele, de biztos úgy van.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólásáraAzért ehez nagy szerencse is kellet :) És szerintem tedd össze a két kezed mert soha többet nem lesz hasonló sem :D
Válasz DDT #14213. hozzászólásáraA gondatlan gazdák eső nélkül is tudnak sokat termelni, mert hobbiból csinálják.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólásáraHiába, az a fránya eső még mindig csodákra képes!!!
Válasz MTZ1221.3 #14211. hozzászólásáraErre most inkább nem reagálnék
Talán csak ennyit:
Sörárpa 700 ezer/ha
Búza 900 ezer/ha
Kukorica 1,1 millió/ha, lehetett volna 1,25M is, ha aratáskor adom el, hát ilyen egy gondatlanságból elkövetett közepes év nálam.
Bár lehet, hogy csak szerencsém volt, de messze nem ez volt a legjobb évem, ez egy 60-70%-os év volt a termésátlagokat tekintve.
Szegénységi bizonyítvány ide, gondatlan gazda oda, azért így is meg vagyok elégedve magammal.
A fenyércirok nekem eddig terméskiesést még nem okozott szerencsére, de jelen van felénk és sajnos 2 év kukorica után azért elő tud jönni, bárhogy védekezel is.
A hobbiparasztról meg annyit, hogy nem a megélhetés okán végzi a munkáját, hanem mert szereti csinálni.
Válasz Gandhy #14209. hozzászólásáraAz a gazda szegenysegi bizonyitvanya, hogy annyi van.
Tobbszor mondtad, hogy ez hobbi, igy gondolom nem foglalkoztal vele idoben. Jar igy mas is
Válasz Gandhy #14209. hozzászólásáraDe kiküldhetted volna a drónt helyspecifikusan lefújni. Ha már precíziós gazdálkodó vagy :P
Válasz MTZ1221.3 #14201. hozzászólásáraNálam szerencsére minimális a fenyérciroknyomás, egy 12 hektáros táblából csak 4-et kellett kezelnem glifóval búza elé. Eszembe sem jutott felvenni a hátpermetezőt, ó én balga.
Válasz trikolor5 #14207. hozzászólásáraNalad mi a mintill?
A mintill az 5-10cm mely talajmunkat enged. A notillban nincs talajmunka csak vetes.
Válasz endypapa_20120 #14204. hozzászólásáraTárcsa az már nem min till. Sőt minden taljművelés káros ebben a filozófiában, de nem akartam szítani, kíváncsi voltam, hogy még mindig csak talajszerkezet számíte.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek bármilyen meggyőződés legyen a háttérben!
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólásáraMagyarországon a vasúti pályák, parkok stb tisztántartásra rengeteg glifosatot használnak el. Ha ez nem lesz akkor parlagfűbe fog fulladni egész Európa.
És egyáltalán nem károsabb a glyfosat mint más vegyszer. Régóta próbálják bebizonyítani, hogy rákkeltő. A dohányzás, alkohol, gyorséttermi ételekről be is van bizonyítva mégsincs tíltja senki....
Amerika már átesett azon ami itt Magyarországon csak most készül. 1930-as években Amerikában az erősen csapadékszegén időszakban a felszántott földeket konkrétan elhordta a szél. (Nagy porviharok)Ekkor dolgoztak ki egy talajvédő talajművelési rendszert amivel sikerült megfogni a talajt. Erről sokat olvashatsz, és sok fílm is feldolgozta. Pedig akkor még szerintem azt sem tudták mik azok a gének.... Ide vezethető vissza a min-till.
És mindenki úgy csinálja ahogy szeretné.
Válasz endypapa_20120 #14204. hozzászólására
siman. De egy sekely kultivator is rendezi sokszor.
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólására"abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel"
Ezt az esetek többségében megoldja a tárcsa is.
Válasz Gandhy #14199. hozzászólásáraNyár végén 3-4l glifozat nitrosollal tapadóval..... A glifozát is csak egy vegyszer a sok közül, csak megfelelően kell használni.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólásáraNincs ellentmondás.
Elsődleges cél az egészséges talaj, ha ez megvan a növények jobban fejlődnek.
Egészégesebb növény pedig azt jelenti, hogy kevesebb növényvédőszerre, műtrágyára van szükség.
A szántásos rendszerben a hibák el vannak takarva vegyük a glifozátos esetet. Forgatás nélküli művelsékor az ősszel leforgatott évelők ritkán hajtanak ki vetésig, vagy ha ki is hajtanak mehanikai gyomírtással meg szokták oldani. És utána álomány keveléssel szintén kordában van tartva az évelő. Mindaddíg míg ki nem alakul a rezisztencia. És ezek a gyomnövények folyamatosan kárt okoznak.
Ellenben egy minimál műveléskor már kora tavasszal elkezdenek nőni az évelő gyomok. Erre használjuk a tarlókezelésben a totális gyomírtót, és 2-3éven belül teljesen tisztává tudjuk varázsolni a táblát. Ami nem csak egy eketalp alá söpört probléma megoldás.
A bio gazdálkodás nem lesz sok esetben egészségesebb ha konvencionálisan van csinálva.
Válasz Gandhy #14199. hozzászólásáraAllomanyba semmivel.
A fenyercirok foltokba jon ki es azt szepen le lehet fujni hati permetezovel.
De kifarasztasos muvelessel is mukodik bioban.
Kukoricaban, napraforgoban van megoldas glifon kivul mas is.
Válasz DDT #14194. hozzászólásáraÍgy van! Pont ez az abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel.. Nem véletlen, hogy ez a min till+ takarónövény amerikából indult ki, ott nyomatják ezerrel a műtrágyát vegyszert génmanipulált növényeket..
Válasz MTZ1221.3 #14198. hozzászólásáraAzért kíváncsi lennék, hogy fenyércirok ellen mivel védekeznél?
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólásáraSzia
A talajelet megujitashoz hozza tartozik a talaj ph beallitasa is.
Talajfertotlenitesre is letezik bio megoldas nem csak kentaurban kell gondolkodni mondjuk tmg-ben sem elso korben. Egy jo zoldtragya es vetesforgo megoldja altalaban.
En nagyon ritkan fújom a glifot, szoval nem banom ha kivonjak meg lehet oldani maskepp is. Az viszont konvencionalisban is elofordul hogy totalissal allomanyt szaritanak.
En inkabb azon a beszelgetesen hokkentem meg kicsit, hogy a bioban hasznalt réz veszelyesebb, mint a glifozat.
Miert kell tobb vegyszer? Gyom pont annyi van, mint szantasnal csak itt hamarabb kel ki a gyom.
Válasz olasz_kapo #14196. hozzászólásáraNem.
Válasz endypapa_20120 #14195. hozzászólásáraHolnap te ott lesszel?
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására8 év után, jutottunk el odáig, hogy már nem táblaszinten totálozunk. Évelő egyszikűeket kell nyomatni, + pár folt selyemkóró van, azt kézzel, húzkodjuk folyamatosan. Talajfertőtlenítőt nem használunk, nem látszik szükségesnek.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólásáraNincs itt semmi ellentmondás, ki mondta, hogy a talajközpontú/talajmegújító/talajkímélő művelés egyenlő a bioval??? Sőt, a glifozát szinte nélkülözhetetlen eleme az áttelelő talajtakaró terminálásának, nincs alternatívája.
Válasz MrPoke #14192. hozzászólásáraNekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Válasz trikolor5 #14191. hozzászólásáraIgen. A TMG nem bio talajművelésről szól. Hanem a fenttartható környezet kímélő talajművelésről.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólásáraTalajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólásáraHol olvastad, hogy fizetni kell?
Egy bibi van, hogy GPS szerint az út:
Nekem 3 óra 30 perc.
Koromra való tekintettel egy napra......
Válasz MrPoke #14188 hozzászólák
Általánosságban reagáltam egy hozzászólásra. Nem konkrét előadásra utaltam.
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólásáraJelenlegi rendezvény ingyenes.
De tudsz nekem mondani olyan előadást, könyvet, oktatást. Ami valós használható tudást ad neked?
Mert szerintem ilyen nincs. Ezek a rendezvények mindíg is a kapcsolat építés és ápolásról szolnak.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraÉrdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólásáraFeco…..
hagyjuk má….., maximum azt, hogy lehet a másikat lehúzni…..
Válasz ..,-:) #14184. hozzászólásáraÉrdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
Normális ember ilyenert nem fizet…..
Válasz Traktoros30 #14182. hozzászólásáraAz egyesület tagjai biztos kapnak az anyaghoz elérhetőseget.
Ma Szerbiában van.......
Online lehet vajon követni, vagy visszanézni?
Válasz Radocz #14176. hozzászólásáraEzek szerint vagy nem megy, vagy nem olvassa a fórumot, vagy........
Úgy döntöttem, hogy szeretnék részt venni a rendezvényen.
Ha "felvesz" valaki, a költségei felét fizetem.
Mindegy melyik megyébol indul.
Válasz endypapa_20120 #14178. hozzászólásáraTegnap még lehetett erre is regisztrálni.
200fő.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Válasz Radocz #14176. hozzászólásáraSok a jelentkező, így esélyes.
Válasz Berente Antal #14174. hozzászólásáraHajdú-Bihar megyéből megyen-e valaki?
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila
Regisztráció
Talajélet konferencia 2023. január 16.