Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Zetor traktorok új
- Termőföld kisajátítása autópálya épités miatt! új
- Portálfejlesztés / Gépház / Fórum használat új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Massey Ferguson 5445/5455 traktorok új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Öntözés új
Cikkajánló
A napraforgó talaj-előkészítésének és vetésének sarokpontjai
A napraforgó termesztéstechnológiája igazából az elővetemény betakarításával...
Hirdetés
1287 hozzászólás
Válasz Quercus erdész #186. hozzászólásáraHát ugye az eddigi tapasztalatok alapján ha akarnak futószalagon csinálnak új törvényeket.
Ennyire nem mentem bele, hogy az érvényes bérletekkel hogy függ össze.
Válasz Rabó001 #185. hozzászólásáraA fideszes fiú nem kispályások, már sokat mondtam. Össze kel fésülni a jogszabályokat, tudni kell olvasnia sorok között.
De. Az igazi szopás ebben a közös tulajdon megszüntetésében majd a bérleti jogviszonyok ellehetetlenülése lesz. Csak ezt még nagyon kevesen értik.
Szerintem rengeteg gazda veszíti majd el a művelt bérelt területeit.
Válasz Quercus erdész #175. hozzászólásáraSzerintem az öröklési szabályokba is bele fognak nyúlni, csak idő kérdése.
Válasz csontii #181. hozzászólásáraNa igen, itt van még egy csavar.
A vegyes művelési ágú földrészletek esetén ugyan is a kisebb területi hányadú művelési ágra vonatkozó szabályok érvényesek.
Tehát. Ha egy ingatlanon belül mondjuk van szőlő és/vagy gyümölcsös, és van szántó, akkor ha a szőlő/gyümölcsös a kisebb területi hányad, úgy a szántóra is a 3000 négyzetméteres minimum az irányadó. Viszont ha a szántó a kisebb alrészlet, akkor a szőlőre/gyümölcsösre is az 1 ha legkisebb területméretet kell alkalmazni. Sőt, miután itt ingatlanról, vagyis földrészletről beszélünk, ez azt jelenti, hogy mondjuk a 3000 négyzetméterben, vagy az 1 ha-ban lehet a szőlőből is, meg a számtóból is. Hogy aztán az alrészletek majd hogyan lesznek kialakítva, megoldja-é az osztóprogram, vagy a tulajnak lesz a dolga, az nem világos. Ha nem oldja meg, akkor milyen művelési ágba kerül az új, önálló földrészlet? Olyanba, amelynek alapján a megosztásra sor került?
Ez az erdőknél még külön érdekes. Na de majd a vhr-ben minden benne lesz. Vagy nem.
Válasz Erdőjaro #182. hozzászólásáramennyi? Az még kevés.... kismillió ilyen van,ahol az adminisztráció még igy is többe fog kerülni,mint maga a föld értéke...ki fogja ezt felvállalni? Ki az a hülye,pláne most,aki hatósági áras erdőt majd ugy vesz meg,hogy 3szor annyit fizet ki mire a végére ér vele,mint amennyit ér az egész?
Válasz csontii #181. hozzászólásáraJó,de ha van 39tulaj akinek fél hektárja van meg 2ezer négyzetméter és hasonlók, egy vagy két tulajnak meg 1-10hektárja,akkor mind a 39től kötelező felvásárolni ilyen alapon ha akarja ,ha nem.
Válasz Erdőjaro #179. hozzászólásáraHa van is ilyen max az 1 ha alattiak részére kötelezhetne az állam. Felvetődött bennem,hogy mi van az alrészletekkel. Van egy 3 hektáros legelő amiben van durván 1 hektár erdő alrészlettel. A legelő részét szívesen bekebelezném,de az erdőt nem akarom. Ilyenkor mi a felállás?
Válasz Erdőjaro #179. hozzászólására Meg ne ted mert kiesel a vásárlásból mert megszűnik a tulajdonos társ poziciód s már csak harmadik személy lehetsz amitől a tulajdonos társak előbb vannak tehát ők ha vesznek vagy rájelentkeznek előrébb állnak tőled legalább is a szántő rét gyümölcsös így van erdőm nincs az nincs annyira képben
Válasz Matyi50 #177. hozzászólásáraEzt az öngólt én sem értem a törvényben. Van egy osztatlan 40tulajdonossal , ha ki akarom méretni belőle a sajátomat ami mondjuk 10hektár és én kezdeményezek,akkor köteles vagyok megvenni a többiekét is,aki nem akar vele foglalkozni vagy nem akarja az eljárást,mert utána már foglalkoznia kell vele. Ilyen tulajok tulajdoni hányadát nem kötelezheti az állam a sajátjukat jogszerüen használni akaró tulajdonosokra. Aztán ha ez nem jön össze,akkor bukik az egész? Ez nonszensz.
Ilyen alapon akkor tényleg nem kell senkinek kezdeményeznie,mert óriási költségekbe fog kerülni valakinek,ezzel mindenki csak veszít. Van aki területet,más meg sok sok pénzt ,amit ki kell fizessen.
Válasz rongyos #176. hozzászólásáraMár korábban írtam,lesz egy "árjegyzék", amit az adott településen történt korábbi adásvételek árából kalkulálnak ki. Hogy hogy, azt ne kérdezd. Ha nem értesz ezzel egyet, akkor kérhetsz szakvéleményt igazságügyi ingatlan szakértőtől.
A megosztás során létrejött adásvételi szerződéseket senkivel nem kell jóváhagyatni. Miután az egész folyamatot ügyvéd által ellenjegyzett szerződésben kell rögzíteni, így az ehhez kapcsolódó tulajdonváltások is az egyezség részét képezik, és azokat a földhivatal a törvény rendelkezései alapján vezeti át a nyilvántartásba.
"(2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni.
(3) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható.
(4) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.
(5) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze a 12. § (1) bekezdése vagy a 16. § (1) bekezdése alapján bekebelezésre kerül."
Válasz rongyos #176. hozzászólására"3) Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja az (1) bekezdés szerint bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a 4. § (1) bekezdése szerint a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles."
Na ez azért nagyon nagyon durva!
Valaki a saját tulajdonát szeretné végre használni,kiméretni évtizedek óta és ha nincs pénze vagy szándéka a többit felvásárolni,akkor elbukja a sajátját is. Erre rájött már valaki odafent?
Köszönöm tisztelettel a válaszokat! Van még nyitott kérdés. Hogy milyen áron történjen a bekebelezés, azt ki fogja eldönteni? Gondolom közig hivatal - a megyei Fh-ba beadott adásvételi szerződések alapján, vagy NFA - de azért ugye azt mindenki tudja, hogy egy erdőnek manapság az értéke a béka segge alatt van. Az idei tüzifapiac összeomlása miatt....3 éves adatokból fognak dolgozni? Akkor nincs olyan hülye aki bekebelezzen bármit..itt erdő művelési ágú területeket értek. Most kb pár százezer Ft/ ha..
(3) Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja az (1) bekezdés szerint bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a 4. § (1) bekezdése szerint a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles."
Válasz Wilde #170. hozzászólására"mi értelme lenne ha maradhat minden"
Amíg nem változtatják meg az öröklés szabályait, továbbá azt a lehetőséget, hogy tulajdoni hányadot is lehet vásárolni, ajándékozni, addig folyamatosan keletkeznek az osztatlanok.
Válasz Rabó001 #173. hozzászólásáramajd figyelgessétek az eseményeket.
Válasz Wilde #170. hozzászólásáraÉn amikor utoljára olvasgattam a témában, az alapján az jött le hogy ez egy lehetőség lesz. Olyat hogy kötelező jelleggel megszűnik, meg határideje van olyat sehol nem olvastam. Még egyszer mondom, a VHR is változtathat rajta.
Értelme lenne. Az hogy ahol rendezetlen viszonyok vannak, elérhetetlen tulajokkal, vagy aki a maga kis részével ellehetetleníti azt aki csinálni akarná, ott el lehet rendezni a törvény erejével. Vagy persze aki ennek segítségével tudja növelni a birtokában lévő földet, az is elindíthatja.
De ahol rendezett a viszony a tulajok között, mert ilyen is van azért szép számmal, azt minek bolygatni. Azért sok olyan föld van, ami öröklés miatt több testvér nevén van, de minden rendben vele, bérbe van adva, vagy egyikük műveli és bérli a többi részét, ennyi. Az ő nagy részüknek nem érdeke erővel bekebelezni a saját testvére részét. Azért ez családi viszály forrása is lehet ám, ha én nem akarnám eladni a részem, a testvér vagy egyéb rokon meg bekebelezi. Bár ha normális a viszony akkor megállapodnak hogy nem baltáznak ki a másikkal, szerintem.
Válasz Matyi50 #158. hozzászólásáraNem bukom el? Kifizeti a részemet? Haha... És hol a 18 év őrzése hogy kész erdő maradjon? Mondtam neki le vágom tarra az egészet, megkapja a tulajdonrészemet, aztán most őrizze ő 18 évig! Persze ez nem tetszik...
Válasz Quercus erdész #169. hozzászólásárahamarosan kiderül,majd visszatérhetünk rá januárban.
Válasz Rabó001 #168. hozzászólásárabárki bekapcsolódhat. időkorlát is van 2 év,mi értelme lenne ha maradhat minden?az alapkoncepció pedig megszüntetni.minden kormány az osztatlan nehézségeiről beszélt,senki nem tudta megszüntetni (nem is akarta).de lehet rosszúl látom.
Válasz Wilde #167. hozzászólásáraÉn semmi ilyesmit nem olvasok ki a törvényből.
Válasz Wilde #167. hozzászólásáraBocs hogy belekapcsolódom. Az elején én is így kezeltem az egész törvénytervezetet, hogy kötelező lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdonokat, de aztán megvilágosodtam, itt is beszéltünk róla asszem, csak az osztatlan megosztásos topikban. Most már úgy értelmezem, hogy ez csak egy lehetőség a megosztásra, amire eddig is volt lehetőség, csak más szabályok szerint. De ha nem kezdeményezi egyik tulajdonostárs sem, vagy nem lesz egyezség, akkor marad minden úgy ahogy volt.
Aztán ha kijön a VHR a törvényhez, nemtudom már van-e, akkor abban még lehetnek cifraságok.
Válasz Quercus erdész #166. hozzászólásáranem maradhat osztatlan azért hozta a törvényt.én így értelmezem:ad 2 évet arra ,hogy bekebelezze valaki,egyezkedjenek.ha nem jön össze,hát beszippantja az állam és innen már egyszerűen odaadja bérbe (szerintem nem, hanem eladja)a rangsorban első helyen állónak.erről a végeredményről írtam.akik nem akarják eladni a párszáz négyzetméterüket a tulajdonostársnak akkor majd az állam kifizetteti velük az értékbecslés és egyebek árát,szóval akik nem egyezkednek azok úgy gondolom megszivatják magukat.
Válasz Wilde #165. hozzászólásáraSzerintem semmi. Marad az osztatlan.
Válasz Quercus erdész #164. hozzászólásárajó.akkor ismét az a kérdés mi lesz ha 2 év alatt nincs egyezség?
Válasz Wilde #163. hozzászólásáraNem egészen erről szólatörvényi szabályozás.
"5. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján
18. § (1) Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha
a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
b) az ingatlan tulajdonosainak száma
ba) a 100 főt meghaladja, vagy
bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról."
Válasz Quercus erdész #162. hozzászólásáraok.úgy tudom 2 éven belül akkor is meg fogják szüntetni.az állam bekebelezi?és utána nekem elADja pl mivel én vagyok a többségi tulaj helyben lakó cs .gazda tul. társ.
Válasz Wilde #161. hozzászólásáraHa nincs egyezség, nincs többségi akarat, akkor nincs megosztás.
Válasz Quercus erdész #160. hozzászólásáraügyvédemet kérdeztem bekebelezéssel kapcsolatban,hááát....mi van ha bekebeleznéd de nem vagy több tulajjal sem olyan viszonyban,illetve ők elzárkóznak mindenféle egyezségtől,fafejűek,és nem tudsz nem is akarsz velük tárgyalni,egyezkedni,akkor hogyan tovább?
Válasz Bigyófelügyelő #157. hozzászólására
A földrészlet területe ha jól értem kevesebb mint 2 ha, vagyis nem alakítható ki 2 db 1 ha-nál nagyobb földrészlet, így megosztásnak nincs helye. Ilyenkor egy tulajdonostárs veheti tulajdonba az egész földrészletet bekebelezéssel. A következő képen:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését.
(3) Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, több azonos mértékű használó esetén az ingatlanban a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, valamint ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult."
Miután te vagy az erdőgazdálkodó, vagyis te használod az ingatlant, szerintem kezdeményezd a bekebelezést, mert tiéd az elsőbbség.
De, bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. Elméletileg még az is, akinek a tulajdoni hányada kevesebb mint 1 hektár. Aztán ha összejön a tulajdoni hányad alapján számított egyezség, többségi akarat, akkor mehet a dolog.
Egyébként azok is tehetnek ajánlatot bekebelezésre, vagy vételre, akiknek nincs meg az 1 hektárja.
Szerintem.
Válasz Bigyófelügyelő #157. hozzászólásáranem bukod el,mert kifizeti... de szerintem jobban jársz ha a szerecsenyek miatt inkább eladod neki a részed ...
Segítséget szeretnék kérni! Úgy látom vannak itt hozzá értő emberek! Adott egy kb 1,7 ha nagyságú akác erdő! Két tulaj van: 75 % az övé 25 % az enyém! Vagyis nem érem el az 1 hektárt! A területen én vagyok az erdő gazdálkodó mert ő lemondott róla! Probléma: kb 18 éve tarra lett vágva, azóta nő és azóta én vigyázok rá minden télen mert semmi nem maradt volna már belőle a mórok miatt! Ő egyszer nem volt kinnt vigyázni rá! Eladni nem akarja, az hogy én vigyáztam rá nem érdekli! Mit tudok tenni? Most csak úgy elbukom az erdőt mert ő bekebelezi?
Válasz Quercus erdész #153. hozzászólásáraÉrtem. De nem úgy van a tervezetben, hogy bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást? Ha kezdeményezte valaki és létrejön az egyezség, akkor megtörténik a megosztás, akié nem éri el a területhatárt azét bekebelezik, aki nem elérhető stb. azt is. Habár valami olyan is van a törvény elején, hogy a folyamat megindulását felvezeti a földhivatal széljegyzetként, majd ha 90 nap alatt nem jön létre a megosztás, akkor törli.
Bocs, de most nem túrtam fel újra mi van leírva róla, úgyhogy lehet pontatlanságokat írtam.
Válasz Matyi50 #154. hozzászólásáraJó kérdés. De szerintem termőföldnél lesz olyan, akinek lesz pénze. Például tulajdoni hányadot venni. Aztán fölvásárolni a többi tulajdonostárstól.
Válasz Quercus erdész #153. hozzászólásáraMi van olyankor ha Jóskapistának megvan kárpótlásból 20éve vagy összejött a 20év alatt az 51%a, de jelenleg nincs pénze a többieket bekebelezni? Vagy nem akarja a többieket bekebelezni? Ilyenkor a törvény meg az 51%os előnyből hátrányt csinál?
Válasz Rabó001 #152. hozzászólásáraEz egy lehetőség, nem kötelező.
Ahol nincs erre szándék, az marad osztatlanba. Az erdők esetében szerintem elsöprő többségében maradnak az osztatlan közös tulajdonok. Főleg miután nemigazán lesz olyan, aki a mai piaci viszonyok között pénzt fektetne erdőbe.
Ha jól értelmezem, akkor az ajánlott árakat az adott község, adott művelési ágra korábban kötött adásvételi szerződésekben szereplő árak súlyozásával alakítják ki.
Szerintem nem a vételárak miatt lesznek percunamik, hanem a használati megállapodások módosítása miatt. Na ott lesz cirkusz, az biztos.
Válasz Quercus erdész #151. hozzászólásáraÉs mindenki maradhat osztatlanban? Mert múltkor mintha olyat olvastam volna hogy csak bizonyos esetekben, például közeli hozzátartozók esetében lesz lehetőség fenntartani az osztatlan közösséget.
Válasz Erdőjaro #149. hozzászólásáraEzt nem tudom honnan veszed.
Egyrészről a bekebelezés, és a tulajdonostársak közötti adás-vétel két külön kategória. Az egy hektárnál kisebb tulajdoni hányadokat valakinek be kell kebelezni, kivéve, ha több ilyen tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy "összeadják a területüket, amiígy több lesz mint 1 ha, és maradnak közös tulajdonban. De ehhez kifejezett akaratnyilvánítás,nyilatkozat kell. Csakilyen esetben alakítható ki osztatlan közös tulajdonú önállóföldrészlet. Természetesen arra van lehetőség, hogy egy vagy több tulajdonostárs megvásároljon tulajdoni hányadot a többi tulajdonostárstól, ide értve az 1 ha-nál kisebb területeket is. Arra is van lehetőség, hogy ezekre az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokra több tulajdonostárs is "rájelentkezzen". Ilyenkor az viszi, aki többet kínál érte.
De. Ha senki nem jelentkezik az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokért. és ezek tulajdonosai sem akarnak összehozni egy "életképes" 1 ha-nál nagyobb osztatlant,akkor annak, aki kezdeményezte a megosztást, törvényi kötelezettsége ezeket bekebelezni.
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan – sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben – nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés). Ebben az esetben a megosztás eredményeként a másik tulajdonostárs részére az ingatlant – a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával – a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada és a bekebelezett tulajdoni hányad együttes mértékének megfelelően kell kialakítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadot az a tulajdonostárs kebelezheti be, aki a (4) bekezdésben szereplő összeghez képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja.
(3) Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja az (1) bekezdés szerint bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a 4. § (1) bekezdése szerint a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles."
Válasz Erdőjaro #149. hozzászólásáraA továbbra is osztatlanba maradt területrészen közös gazdálkodást kell folytatni,vagy erdőkezelésbe adni,na ez már kötelező lesz.
Válasz Quercus erdész #148. hozzászólásáraÜdv! Ez hol található,hogy a megosztás elinditója köteles a többi részt is felvásárolni? Szerintem ilyen nincs sehol leirva. Ez egy lehetőség a többségi tulajdonos részére,de nem kötelező a megosztás elinditojának sem,sem pedig a többségi tulajdonosnak. . A kisebbségben maradt tulajdonosok területét osztatlanban is lehet hagyni továbbra is, vagy igény szerint ha megvannak a paraméterek,kialakitani számukra önálló hrsz.-t ,sőt ezt is lehet közöüs költségviseléssel is,hiszen mindenkinek az érdeke önálló ingatlan alakitása.Ugyanugy ha a többségi vagy a megosztást kezdeményező ha nem tart rá igényt azt írásba foglalja,akkor azok a területrészek értékesíthetők a többi tulajdonos közt vagy egy új vevő részére.
A továbbra is osztatlanba
Válasz Matyi50 #147. hozzászólásáraHa nincs más jelentkező a bekebelezésre, akkor a megosztás elindítója köteles bekebelezni, egyébként nincs megosztás.
Továbbá:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított – értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs vagy a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie."
Válasz Quercus erdész #146. hozzászólásárami van akkor ha a többségi tulaj nem akar bekebelezni semmit,mert nem éri meg :D
mi van akkor ha a bekebelezni akar de a hatósági,becsült árnak köze sincs a valosághoz és vagy az eladó vagy a vevő nem fogadja el azt sem?
mi van akkor,ha a kötelezően bekebelezendő területek tulajdonosai pert inditanak?
Ez is legalább olyan hosszu folyamat lesz,mint maga az osztatlan közös...de legalább van egy lehetőség ennek az őrült tulajdoni formának a megszüntetésére.
Válasz rongyos #145. hozzászólásáraMiután nincs még a megosztáshoz vhr., így részben csak találgatni lehet.
Az alapvetés az, hogy az osztatlan megszüntetésénél erdő esetén a minimális terület, amiből önálló földrészletet lehet kialakítani az 1 ha. Miután erdőről beszélünk, így bejön az Evt. előírása, hogy ennek az 1 ha-nak, az átlagos szélessége legalább 30 méter kell hogy legyen.
zárójelben. Miután erdőnek minősülő földről beszélünk, és jelen esetben ennek definíciójára nem az Evt. hanem az Fftv. szabályai mérvadók, így ez csak azokra a földrészletekre vonatkozik, melyek erdő, vagy fásításként vannak nyilvántartva.zárójel bezárva
Miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztást elindítva Te határozod meg a "szabályokat". Az már egyértelmű, hogy azokat a tulajdoni hányadokat, amelyek nem érik el az 1 ha-t, azokat bekebelezheted, vagy ha erre nem lesz más jelentkező,akkor be kell kebelezned. Az is egyértelmű, hogy a bekebelezésnél a bekebelezett tulajdoni hányadokat hozzá kell rendelni a bekebelező tulajdoni hányadához, vagyis szerintem a te tulajdonrészedet ezekkel a területekkel megnövelve kell kialakítani. Az osztóprogram állítólag alkalmas lesz az értékarányos megosztásra is.
zárójelben. Az egy másik kérdés, mi van azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiket valaki megvásárol? Mert ha ezek önálló hrsz-ek lesznek, akkor az egy baromság, mert megvan rá az esély, hogy nem tudod a saját önálló földrészleted mellé rendelni ezeket. A logikus az lenne, ha vagy ezek is bekerülnének a te földrészletedbe, egy hrsz-alá, vagy közvetlenül szomszédos földrészletek lennének. zárójel bezárva
További kérdés, hogy az erdők esetében, ha valakinek 1 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányada, de nem lehet olyan megosztást csinálni, hogy meglegyen az átlagos 30 méteres szélesség, azzal mi lesz. Szerintem azt is be lehet kebelezni. Itt kellene belépni a használati rendnek, ha az erdészeti hatóságok végre megpróbálnák azt helyesen értelmezni.
De majd az okosok talán választ adnak ezekre a kérdésekre, ha megszülik a vhr-t.
Válasz Quercus erdész #141. hozzászólásáraOk...rendben. Csak közben kérdeznék ha szabad. Adott egy 6 hektáros erdő akác, 32 éves. Eddig rendezetlen jogállással. 51% - kal tulajdonos vagyok...akkor is ilyen bonyolult, a dolog? Rajtam kivül van kb 8 élő és 3 halott benne, nem nagyon akarok már benne vásárolni. Eddig a tulajok szartak rá, most meg várják, hogy jöjjön valaki és megoldjon valamit. ..megvárom január 1 et és meglátom mi lesz...vagy miként álljak neki?
Válasz Bigyófelügyelő #143. hozzászólásáraköszönöm az infót.
Válasz N.. Tamás #124. hozzászólásáraCigándon érdeklődhetsz Girdán Sándornál! Ahogy beérsz Cigándra egyből balra az első ingatlan!
Válasz Quercus erdész #141. hozzászólásáramennyi ilyen erdő van,ahol 30m nincs meg és mégis erdő,de kivezetni meg nem akarja a hatóság az adattárból. És mennyi ilyen lesz ahol olyan terület kerül szétmérésre ,ahol a területbnen keletkezik 30m nél kisebb csík..
Arról is érdemes lenne vitát nyitni a kamarának,hogy mi van akkor ha nem homogén a megosztandó terület állománya, van akinek kopáros jut,van akinek meg szálerdő ,kompenzálni nem lehet,mert arra meg nem elég a terület
Lesznek itt még furcsa buktatók meg pereskedések rendesen.
Válasz rongyos #139. hozzászólásáraNem a közös tulajdon megszüntetéséről van szó, hanem a használati rendről. A közös tulajdon megszüntetésénél majd az osztóprogram "csinálja" a térképet.
Viszont. Az erdők esetében -szemben a többi művelési ággal- a használati rendet figyelembe kell venni, a közös tulajdon megszüntetésénél.
Csakhogy.
Az erdészeti hatóság az erdők esetében a használati megosztást tévesen úgy értelmezik, mint az Evt. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályát. Vagyis használati rendel nem alakítható ki 30 méternél keskenyebb,és 1 ha-nál kisebb részterület.
Ez azt jelenti, hogy azokat a földrészleteket, amelyeken erdő található, de az erdő átlagos szélessége nem éri el a 30 méter, az az osztatlan megszüntetése során, az erdő tekintetében nem lehet megosztani akkor sem, ha az erdő több hektár. Magyarul az erdő valamelyik tulajdonostársnak be kell vállalni. Vagy a többség bevállaltja vele. Igaz, ez sem igaz minden erdőre szerintem.
Válasz yeti31 #133. hozzászólásáraIlyenkor szokott benne a szakirányító - tiszteletem a kivételnek - saját szakállára, seftelni más fájával...
Válasz Quercus erdész #138. hozzászólásáraAzt tudom elképzelni, hogy aki, kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését, ő vállalja a költségeket...aki meg nem érdekelt, az marad osztatlan közösben.
Válasz Erdőjaro #135. hozzászólásáraMég valamit a használati megosztáshoz.
Itt nem elég olyan térképet térképet mellékelni, amelyet sacc/kb behúzogatjuk a megosztással keletkezett részterületek határvonalait. Az erdők esetében ezt erdészeti térképen kell bejelölni a határokat, úgy, hogy a töréspontok EOV kordinátáit 3 méteres pontossággal meg kell adni. Vagyis egy ilyen térképet szerkeszteni kell, amire egy szakirányító nem igazán képes. Magyarul szakembert kell ezzel megbízni, aki nem fillérekért dolgozik.
Aztán ezeket a határokat a természetben ki kell jelölni. Megint nem kevés kiadás.
Na de ki fizeti a révészt? Az aki kezdeményezi a megosztást? Mi van ha a többi tulajtárs ehhez nem járul hozzá, vagy nem mindegyik? Mert a megosztással azoknak is ki lesz jelölve a saját részterülete, akik nem járultak hozzá a költségekhez.
Lesz olyan tulajdonostárs, aki ezeket jószívűen átvállalja tőlük?