Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR413.74 FtUSD401.77 FtCHF440.14 FtGBP494.56 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #13134. hozzászólására Nem tudom hogy működik ez de amíg nem volt ez a csapadékos idő csak azt lehetett látni a határban hogy minden fele ég a kukorica tarló és ebbe volt 5-100ha-ig. Itt nyáron is sok gazda eladja a szalmát nem fújatja szét akkor ezek sem tudják hogy mekkora tápanyagpocséklás pedig van köztük tíz meg több száz hektáros gazda is.
Válasz .Feco. #13135. hozzászólására5276 szerintem a dekalb legjobbja egyedül eddig ez az egy volt amivel 16,5 tonnát tudtam, de viszont annál 23-24-es vizzel alacsonyabb még nekem nem volt...
Válasz kovacs22 #13133. hozzászólásárapersze, akkor már dobjunk rá napalm-ot, biztos ami biztos... súlyos környezettszennyezés a föld alatt él felett is, nem szabad meg sem fordulni az ember fejében ennek! És akkora tápanyagpocséklás mint semmi...
Válasz borda77 (Joe) #13130. hozzászólására Nekünk is volt jelentős területen dőlés még olyan területen is ahol két éve nem volt kukri. Igaz fertőtlenítő nem volt szórva csak ahol tavaly is kukri volt.Szerintem a tarló égetés rendesen csőkenetné a bogarakat és olcsóbb mint a fertőtlenítő.
Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraSzia Szanberg, a 10 tonnás átlagod megvolt a lemosot partoldalon? Vagy még nem vágtad?
Nekem a lemosott partoldalon megvolt a 10,9 t/ha átlagom kombajntisztán 21% víztartalommal. Igaz hogy FAO 390 kukorica volt, de nagyon kellemesen meglepett az eredmény. Ilyen termésem még sohase volt jó földekben, nemmég ezen a gyengén termő talajon.
A kukorica vetésem fele 280Fao kb 80hektár és megint ennyi Fao420-as. Ebből 50 hektár szója után folyóparton jó földben(20-25Ak nekünk a legjobb táblák) No itt a 420-as nagyon bejön mert 14tonnát ad átlagban, de vannak olyan jó részek ahol nem nyomta tavasszal a víz, hogy 0,5hektárról színig csurgásig púposra szedem a magtartályt, ami nálam 90mázsa. és igen jól írtam fél hektárról. Persze a vadkár, a kikapált foltok kanyarban, a forgók szegélyek taposása ugyanitt gyomfoltok, víznyomott foltok több hektáron ahogy nagyon gyenge az anyag szóval így jön ki a 14-es átlag.
Viszont van gyenge talajon domboldalt is 420-as kukoricám, nagyon kíváncsi leszek melyik mit ad, ugyanaz a technológia, annyi, hogy ez utóbbinál napraforgó volt az elővetemény, számít de nem ég és földnek kéne lenni a különbségnek de szerintem 5tonna lesz köztük.
Jobb adottságú tábláknál ami nem is a legjobb de nem is 10korona alatti, a 280-as Pioneer tudja lazán a 10tonnát, nagyonjó 21-es vízzel. A 420-ast 25-28akkal aratom és egyel sem fog lejjebb menni. Nem is értem, hogyan lehet tizen tonnás kukoricát tizenX-es vízekkel vágni, ha itt 20 alatt van a nedvesség akkor 5tonna az átlag.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan területek ahol hiába a törekvés, nem jön be soha, így nem lehet erről általánosságban beszélni. Jó kukoricás helyeken és főleg délebbre nyomni kell a magasabb fao-t de nálunk itt az északi csücsökben nagyon elkell gondolni a dolgokat normál évben is, hátha még jön egy szeptemberi kemény korai fagy mint valamelyik évben volt is és akkor 40-es vízzel kell vágni ezeket a kukoricákat.
Válasz atisgyulai #13126. hozzászólásáraAzért pakoljunk rá még többet a földekre, hogy a sok ingyenélő
(értem itt a közmunkástól a politikusig) a befizetett adókból dőzsöljön, meg jól éljen?
Hát ezt nekik .
Én ugyan nem.
Válasz Claaastra #13125. hozzászólásáraAkkor még nekünk nincs is okunk panaszra. 360-380-as mag,
30-40000ft/zsák(80ezres).
Vetéskor 180-200kg/ha péti, sor mellé.
Gyomirtás + sorközkulti.
9t/ha 15,5-16,5% vízzel.
(Előző évben szervestrágyàzott terület)
De ez több inputtal sem lett volna szerintem 10t-nál sokkal több.
Osztunk-szorzunk, kifizetünk egy csomó áfát+béfát, ilyen-adót + k..va anyukája adót, de végül a zsebünkben ugyanannyi marad.
Válasz atisgyulai #13124. hozzászólásárami is gyenge földeken garázdálkodunk,vissza kell fogni a költségeket(100e ft max az inputra)de a 400 alattiakból semmi se lessz olyan években mint tavaly meg 3 éve ,ha van eső akkor jó a termés ha nincs eső akkor szar a termés,idén idáig (40ha)közel vagyunk a 10 tonna átlaghoz,20e ft maggal 400kg pétisóval 100kg 8-24-24-el,+ elumis sel,
Ez így leírva mind szép és jó, csak azért azt is vegyük figyelembe hogy vannak gyengébb adottságú területek.
Mind talaj, mind időjárás szempontjából hátrányosnak mondható helyeken ezek a szàmok teljesen mást mutatnak. Nincs ekkora terméskülönbség jobb idő+több input esetén sem.
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraigazad van, sokan termelnének hosszabb kukoricát, ha nem bérbe kellene szárítaniuk. mert annak nagyobb a kockázata, vagy ahogy szoktam mondani, az jobban fájna, hogy csapadékos ősszel 28-as vízzel hozzák le, mint hogy 3 tonnával többet teremjen, és elveszítsen ennyi bevételt. holnap mé ghajnalba indulás, ma már nem, de csinálni fogok egy diagramot, ha a paraméterekben meg tudunk egyezni (többlettermés, többlet víz%, szárítási díj, stb.), hogy mi mibe kerül.
de egyébként is igazad van, korábban is írtam, hogy szerintem sem értük még el a profitmaximumot, tehát nem optimális ráfordatással termelünk, lenne még mire költeni, de az is igaz, hogy valahogy a kockázatokat is kezelni kell...
Valószínűleg ez is nagyban talaj, és mikroklíma függő. Nálunk most a legoptimálisabb a 380 körüli FAOszámúak vetése. Azokat átlagosan kb 20-22-es vízzel lehet most betakarítani, viszont egy 450-es kukinál nem azzal számolunk, h. 3 %-al lesz több a vize, hanem azzal, h. nem fog rendesen beérni, és 28-as vízzel kell levágni novemberben esetleg havaseső kíséretében. A másik meg az, h. minden évben van kísérlet a környéken 2-3 db. de nem láttunk még túl nagy hozamkülönbséget. A 380-asokhat talán még soha nem teljesítette túl bármilyen hosszú FAOszámú sem 10q-tól nagyobb különbséggel. Szóval ez a téma nálunk így néz ki, máshol meg máshogy, de egy tény, nálunk nagyon tudni kell számolni, mert kicsi pénzből élünk, és az a kicsi igen hamar minuszba fordul, ha nem figyelünk.
Válasz atisgyulai #13117. hozzászólásáraIgen, valóban ez is jelentős. Ezt most érezzük igazán, mikor eddig soha nem látott átlagokat ( 120 q körül ) kell szállítanunk, és még most jön a java, mikor a sáron kell menni. Eddig kihúztam a két 8 tonnást, most csak az egyikkel próbáltam, de úgy ottmaradtam, h. alig bírt a másik gép kihúzni.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraElőször a hatóanyagmennyiségekről: A mai gazdaságok zöme ma is simán kiszór 2-300 kg hatóanyagot. számolj, ez egy átlagos gazda technológiája: 3q 8-24-24-es az 168 kg ősszel, tavasszal 150 kg starter mondjuk Timac eurofertil 38, az minden hatóanyagot figyelembe véve b. 60 kg/q, összesen 90 kg, ehhez jellemzően kimegy 300 kg ammónium nitrát, ami 102 kg hatóanyag. mindez összesen 360 kg összhatóanyag. és ez nem sok tápanyag, nem intenzív termelés, ez egy átalgos kisgazdaság megszokás alapján kirakott mennyisége.
másrészt (és itt egyben válaszolok szeni gondolataira is) a kisárletek fura jószágok. ha valós számokkal játszanák le őket akkor egyrész csúnyán felsülnének a korai kukoricák. Magyarországon a 300 eleji fao manapság a sláger, azt kell nyomni, azok a legdrágább magok, és azok a legnagyobb eladások. Mindenkivel el kell hitetni a kisérletekben hogy az a hibrid igenis tudja a 10 tonnát, igenis leszárad 16%-ra, stb. stb. stb. ha valaki elismerné, hogy hát igen, van olyan ideális körülmény, amikor tényleg terem 9-10-11 tonnát, de azért számolni ne nagyon számoljon senki 8 felettivel akkor azért a gazdák zöme lehet a sztárhibrid helyett más nemesítőház hibridjét választaná... másrészt ugye ott vana "józan paraszti gondolkodás". Ha valaki a 400 végi 500-as fao-s kukoricákhoz odaírná hoyg teremhet akár 15 tonnát is az lenne az első reakció a gazdáktól, hogy persze, ese az csak... (itt jegyeznm meg hogy a késői kukoricák is a kisérletekben mind 16-18%-os vízzel szerepelnek ami azért szintén nem jellemző rájuk) épp ezért fura számok vannak a kiadványokban, sokszor faoszámtól függetlenül hasonló grafikonok vannak, hasonló terméshez hasonló víz párosul. Szakember ezért látja hogy nyilván ez nem lehet így, az a tenyészidő különbség nem a véletlen műve. egy fao 300-as kukorica jellemzően 6-10 tonna között terem, azaz ha minden faxa akkor tud 10 tonna környékét is, ha a körülmények rosszabbodnak innen indulunk lefelé. cserébe viszont korai arathatóság, jó víztartalom párosul hozzá. A növények általában kicsik is, és ezzel párhuzamosan yengébbek a gyökereik, mivel rövid a tenyészidő minél hamarabb generatv szakaszba lép a növény.
Egy hosszú tenyészidejű kukorica telejsen más. Már maga a növény is nagy, magas akár 3-4 méteres is lehet, ehhez nagy gyökérzet, hosszú, vastag, akár két cső is, nagy lombos levélzet, stb. Egy ilyen kukorica genetikai potenciálja bőven veri a 20 tonnát, akinek van a gépben hozammérő vagy akár térképező idén meg tudja erősíteni, foltokban bőven előfordulnak 22-24 tonnás foltok is, és ha a környezeti feltételek nem ideálisak akkor innen csökken lefelé. Ez az oka annak, hogy ezek a hibridek ahol tavaly nem 0-t teremtek ott tavaly is megvolt 9-10-11 tonna, amikor a rövid tenyészidejűek már bőven 5-6 körül virgonckodtak. Más tészta, hogy szárazságba hajló, szlsőséges, gyenge talajok, vagy tápanyaghiány itt fokozottan visszaüt, nem a asemmiből lesz nagy szár, sok levél, és 10+ tonnás termés. Másrészt a hosszú tenyészidő miatt késik az érés, tavaly azért ezek is bejöttek szeptemberben 16-os vizekkel, de a jellemző inkább a novemberi aratás és a 20-as, 22-es víztartalom.
Most vissza a matekhoz. a vetőmagot vegyük most azonosnak. tegyük fel hogy kell plusszban 30.000 ft árú műtrágya (ennyi sosem kell, ez az idén 500 kg plusz Nitrosol, összesen sem megy ki ennyi nem hogy ennyivel több). a termés legyen 8 tonna az egyiknél 18-as vízzel, 13 tonna a másiknál 21-es vízzel. ez több szállítási költséget jelent, vegyük ezt 6500 ft-nak. az elsőnek a tisztítása 8000 ft, a szárítása 19800 ft/ha, a másiknak a tisztítása 13000 ft, a szárítása 53600 ft. összesítve a tisztítás szárítás közötti különbség 38800 ft, ha mindent összevetünk akkor 75300 ft összes többletköltséged van műtrágyástól, szárításostól, szállításostól. ehhez párosul 5x35000 ft, azaz 175.000 Ft többletbevétel. párszáz forinttal vagy 100.000 Ft alatt többlethaszonban. Ha idei évre gondolsz ahova +30e műtrágya ment ki ott nem 13 tonnás kukorica van hanem 18...
Egy kis érdekesség annak, aki nem számolta ezt így végig.
Egy átlagos eset:
- 100 q/ha kombájntiszta termés
- 21 % víztartalom
- rostálás 100 fr/q
- szárítás 70 ft/q/%
- 2 % levont szemét
A 2 % szemét levonása, és a 8 % víz, ami saccolásom szerint 9 % súlyveszteséget eredményez, a maradék 89q száraz kukorica
A 100 ft rostálás 10000 ft/100q-át eredményez
A 8 % víz élvonása 8x70x98 = 54880 ft
Össz költség = 64880 ft/ha
89 q száraz súly x 3500 = 311500 ft
össz költség = 64880 ft
Nettó árbevétel / hektár = 246620 ft
Ebből adódik a nyers fizető ár = 2466 ft/q
Nézzük még meg, h. ilyen paramétereknél mit mutatnának a számok, ha 1-1 % -kal vizesebb lenne a portékánk:
1 % víz hasraütésre kb 1,2 % súlyvesztést jelent, ami 3500 ft száraz fizetőnél 42 ft / q azaz 4200 / ha pénzt jelent
70 ft szárítási díjnál 7000 ft / ha
tehát 11200 ft / ha plusz költséget jelent. Ha ezt visszaosztom a 2466 ft nyers fizetővel, akkor megkapom, h. 1 % víz költsége (11200/2460 ) 4055q kombájntiszta nyers kukorica árával egyenlő.
Tehát, ha valaki magasabb FAO számú kukoricát akar vetni, úgy számoljon, hogy az csak akkor éri meg, ha minden többlet vízszázalék több mint 4,5 q többlet termést fog eredményezni.
Remélem jól számoltam, és a végkövetkeztetésem is jó. Lényeg a lényeg, h. ezért nem lehet olyan könnyelműen dobálózni itt a 400-as, meg 500-as FAOszámú kukoricákkal, mert ha az idő nem kedvez, úgy ráfizet a paraszt, hogy öröm nézni.
Válasz .Feco. #13093. hozzászólásáraha nagyon beleakarunk merülni ez is csak részigazság Az vitathatatlan hogy a nagyobb fao számúak többet teremnek, de kérdés hogy mennyivel és mennyivel nagyobb a víz százaléka mert sok sok kísérletben nem éri el az 1tonnát közel se de sokkal magasabb a víze és a szárítás elviszi azt a többletet mert máshol hiába olcsóbb a gáz én azzal nem sokat érek ha nekem a számlán a magyar ár szerepel na meg a 85-90-es éveket ne hasonlítsuk ide mert ha szégyen ha nem szégyen a TSZ a mai magyar mezőgazdaságot(tisztelet a kivételnek) megszégyenítően termelt az már megint más hogy a javadalom hava került, de ebbe kár belemenni mert az más téma akkor az össz hatóanyag meghaladta a háromszáz kilót most meg a százat se érjül el ez se mindegy na meg lehetne itt még sokmindenbe keresni a hibát
Ma levágták a mi kukoricánkat is 10t/ha. 22-23-mas vízzel. Ahhoz képest, hogy tegnap előtt még esett és reggel 8 kor a legnagyobb ködbe álltak bele, a vízre nem panaszkodom. Az ár siralmas. 3500+komp.
Válasz medikus #13102. hozzászólására Aki bérelt vagy állami földön gazdálkodik annak kötelező kihozni a maximumot mert másképp nem lesz nyeresége .Nagyjából sejthető,hogy miből és hogyan lesz 1 hektáron 150 q kukorica főleg kedvező időjárás esetén :-)nem olyan bonyolult dolog ez a mezőgazdaság csodák meg nincsenek ..Lehet növelni a termésmennyiséget de annak ára van és nem minden esetben fizetődik ki :-)
24597 hozzászólás
Válasz kukaccsosz #13140. hozzászólására Én csak gyérítésre gondoltam nem totális csapásra.
Válasz .Feco. #13134. hozzászólására Nem tudom hogy működik ez de amíg nem volt ez a csapadékos idő csak azt lehetett látni a határban hogy minden fele ég a kukorica tarló és ebbe volt 5-100ha-ig. Itt nyáron is sok gazda eladja a szalmát nem fújatja szét akkor ezek sem tudják hogy mekkora tápanyagpocséklás pedig van köztük tíz meg több száz hektáros gazda is.
Válasz Mézga #13144. hozzászólására5276-os GMO-s volt ? DURVA!
Válasz borda77 (Joe) #13143. hozzászólásáranem emlékszel a nagy gmo balhéra néhány éve? találtak néhány zsákban gmo szennyezést
Válasz Mézga #13142. hozzászólásárade miért fizetett miért kellett lezúzni?
Válasz borda77 (Joe) #13138. hozzászólásáranekem fizetett a monsanto
Válasz cimbike. #13139. hozzászólásáraigen. néhány éve
Válasz kovacs22 #13133. hozzászólásáraPete alakban a talajban telel. Azt aztán égetheted......
Válasz Mézga #13137. hozzászólásáraGmo?
Válasz Mézga #13137. hozzászólásáramit kártalanítottál?
Válasz .Feco. #13135. hozzászólásáraolyan már volt nekem. jó volt a kártalanitása is zúzás után
Válasz .Feco. #13135. hozzászólására5276 szerintem a dekalb legjobbja egyedül eddig ez az egy volt amivel 16,5 tonnát tudtam, de viszont annál 23-24-es vizzel alacsonyabb még nekem nem volt...
Válasz Mézga #13132. hozzászólására90%-ban dekalb, legnagyobb részt 5276...
Válasz kovacs22 #13133. hozzászólásárapersze, akkor már dobjunk rá napalm-ot, biztos ami biztos... súlyos környezettszennyezés a föld alatt él felett is, nem szabad meg sem fordulni az ember fejében ennek! És akkora tápanyagpocséklás mint semmi...
Válasz borda77 (Joe) #13130. hozzászólására Nekünk is volt jelentős területen dőlés még olyan területen is ahol két éve nem volt kukri. Igaz fertőtlenítő nem volt szórva csak ahol tavaly is kukri volt.Szerintem a tarló égetés rendesen csőkenetné a bogarakat és olcsóbb mint a fertőtlenítő.
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáranevesítve miket vettek?
Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraPEDIG a 13-15 tonnáknak is max 20,5 volt a vize...
Na mi is befejeztük az aratást...
11-15 tonnáig volt.. nem szólhatok egy szót sem... Ahol kevesebb volt ott kétszer volt kuki és hiába volt neki force volt kidőlés..
Válasz szanberg #13128. hozzászólásáraSzia Szanberg, a 10 tonnás átlagod megvolt a lemosot partoldalon? Vagy még nem vágtad?
Nekem a lemosott partoldalon megvolt a 10,9 t/ha átlagom kombajntisztán 21% víztartalommal. Igaz hogy FAO 390 kukorica volt, de nagyon kellemesen meglepett az eredmény. Ilyen termésem még sohase volt jó földekben, nemmég ezen a gyengén termő talajon.
Válasz ano #13123. hozzászólásáraNekünk van szárítónk, tavaly óta viszonylag jó teljesítménnyel ráadásul és jó hatékonysággal.
A kukorica vetésem fele 280Fao kb 80hektár és megint ennyi Fao420-as. Ebből 50 hektár szója után folyóparton jó földben(20-25Ak nekünk a legjobb táblák) No itt a 420-as nagyon bejön mert 14tonnát ad átlagban, de vannak olyan jó részek ahol nem nyomta tavasszal a víz, hogy 0,5hektárról színig csurgásig púposra szedem a magtartályt, ami nálam 90mázsa. és igen jól írtam fél hektárról. Persze a vadkár, a kikapált foltok kanyarban, a forgók szegélyek taposása ugyanitt gyomfoltok, víznyomott foltok több hektáron ahogy nagyon gyenge az anyag szóval így jön ki a 14-es átlag.
Viszont van gyenge talajon domboldalt is 420-as kukoricám, nagyon kíváncsi leszek melyik mit ad, ugyanaz a technológia, annyi, hogy ez utóbbinál napraforgó volt az elővetemény, számít de nem ég és földnek kéne lenni a különbségnek de szerintem 5tonna lesz köztük.
Jobb adottságú tábláknál ami nem is a legjobb de nem is 10korona alatti, a 280-as Pioneer tudja lazán a 10tonnát, nagyonjó 21-es vízzel. A 420-ast 25-28akkal aratom és egyel sem fog lejjebb menni. Nem is értem, hogyan lehet tizen tonnás kukoricát tizenX-es vízekkel vágni, ha itt 20 alatt van a nedvesség akkor 5tonna az átlag.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vannak olyan területek ahol hiába a törekvés, nem jön be soha, így nem lehet erről általánosságban beszélni. Jó kukoricás helyeken és főleg délebbre nyomni kell a magasabb fao-t de nálunk itt az északi csücsökben nagyon elkell gondolni a dolgokat normál évben is, hátha még jön egy szeptemberi kemény korai fagy mint valamelyik évben volt is és akkor 40-es vízzel kell vágni ezeket a kukoricákat.
Szóval csak csínyján, azt akartam mondani
Válasz atisgyulai #13126. hozzászólásáraAzért pakoljunk rá még többet a földekre, hogy a sok ingyenélő
.
(értem itt a közmunkástól a politikusig) a befizetett adókból dőzsöljön, meg jól éljen?
Hát ezt nekik
Én ugyan nem.
Válasz Claaastra #13125. hozzászólásáraAkkor még nekünk nincs is okunk panaszra. 360-380-as mag,
30-40000ft/zsák(80ezres).
Vetéskor 180-200kg/ha péti, sor mellé.
Gyomirtás + sorközkulti.
9t/ha 15,5-16,5% vízzel.
(Előző évben szervestrágyàzott terület)
De ez több inputtal sem lett volna szerintem 10t-nál sokkal több.
Osztunk-szorzunk, kifizetünk egy csomó áfát+béfát, ilyen-adót + k..va anyukája adót, de végül a zsebünkben ugyanannyi marad.
Válasz atisgyulai #13124. hozzászólásárami is gyenge földeken garázdálkodunk,vissza kell fogni a költségeket(100e ft max az inputra)de a 400 alattiakból semmi se lessz olyan években mint tavaly meg 3 éve ,ha van eső akkor jó a termés ha nincs eső akkor szar a termés,idén idáig (40ha)közel vagyunk a 10 tonna átlaghoz,20e ft maggal 400kg pétisóval 100kg 8-24-24-el,+ elumis sel,
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraÜdv!
Ez így leírva mind szép és jó, csak azért azt is vegyük figyelembe hogy vannak gyengébb adottságú területek.
Mind talaj, mind időjárás szempontjából hátrányosnak mondható helyeken ezek a szàmok teljesen mást mutatnak. Nincs ekkora terméskülönbség jobb idő+több input esetén sem.
Válasz .Feco. #13115. hozzászólásáraigazad van, sokan termelnének hosszabb kukoricát, ha nem bérbe kellene szárítaniuk. mert annak nagyobb a kockázata, vagy ahogy szoktam mondani, az jobban fájna, hogy csapadékos ősszel 28-as vízzel hozzák le, mint hogy 3 tonnával többet teremjen, és elveszítsen ennyi bevételt. holnap mé ghajnalba indulás, ma már nem, de csinálni fogok egy diagramot, ha a paraméterekben meg tudunk egyezni (többlettermés, többlet víz%, szárítási díj, stb.), hogy mi mibe kerül.
de egyébként is igazad van, korábban is írtam, hogy szerintem sem értük még el a profitmaximumot, tehát nem optimális ráfordatással termelünk, lenne még mire költeni, de az is igaz, hogy valahogy a kockázatokat is kezelni kell...
Valószínűleg ez is nagyban talaj, és mikroklíma függő. Nálunk most a legoptimálisabb a 380 körüli FAOszámúak vetése. Azokat átlagosan kb 20-22-es vízzel lehet most betakarítani, viszont egy 450-es kukinál nem azzal számolunk, h. 3 %-al lesz több a vize, hanem azzal, h. nem fog rendesen beérni, és 28-as vízzel kell levágni novemberben esetleg havaseső kíséretében. A másik meg az, h. minden évben van kísérlet a környéken 2-3 db. de nem láttunk még túl nagy hozamkülönbséget. A 380-asokhat talán még soha nem teljesítette túl bármilyen hosszú FAOszámú sem 10q-tól nagyobb különbséggel. Szóval ez a téma nálunk így néz ki, máshol meg máshogy, de egy tény, nálunk nagyon tudni kell számolni, mert kicsi pénzből élünk, és az a kicsi igen hamar minuszba fordul, ha nem figyelünk.
Válasz atisgyulai #13117. hozzászólásáraIgen, valóban ez is jelentős. Ezt most érezzük igazán, mikor eddig soha nem látott átlagokat ( 120 q körül ) kell szállítanunk, és még most jön a java, mikor a sáron kell menni. Eddig kihúztam a két 8 tonnást, most csak az egyikkel próbáltam, de úgy ottmaradtam, h. alig bírt a másik gép kihúzni.
Válasz Szeni #13119. hozzászólásáranem,ma nem ,inkább holnap. Ütős volt a bor. Holnap,ígérem figyelek!
Válasz Richard. #13118. hozzászólásáraNem tudom, miért dobálózol pontatlan számokkal ??? Nem tudod értelmezni a számításomat ?
Válasz Szeni #13114. hozzászólásárami? 1%Víz költsége,455kiló kukorica ára? Legyen 3000 ft mázsálya, szorozva,4.5 az 13500ft, 18felett változik az összeg,akkor a 21es viztartalmú kukorica szárítása több,mint 70ezer ft? Nem 0.45mázsát akartál írni?
Válasz Szeni #13112. hozzászólásáraÉs még a többlet szállítási költséget kihagytad.
Ebben a témában a legnagyobb igazsága a sanyi1965 nevü hozzászólónak van szerintem.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraElőször a hatóanyagmennyiségekről: A mai gazdaságok zöme ma is simán kiszór 2-300 kg hatóanyagot. számolj, ez egy átlagos gazda technológiája: 3q 8-24-24-es az 168 kg ősszel, tavasszal 150 kg starter mondjuk Timac eurofertil 38, az minden hatóanyagot figyelembe véve b. 60 kg/q, összesen 90 kg, ehhez jellemzően kimegy 300 kg ammónium nitrát, ami 102 kg hatóanyag. mindez összesen 360 kg összhatóanyag. és ez nem sok tápanyag, nem intenzív termelés, ez egy átalgos kisgazdaság megszokás alapján kirakott mennyisége.
másrészt (és itt egyben válaszolok szeni gondolataira is) a kisárletek fura jószágok. ha valós számokkal játszanák le őket akkor egyrész csúnyán felsülnének a korai kukoricák. Magyarországon a 300 eleji fao manapság a sláger, azt kell nyomni, azok a legdrágább magok, és azok a legnagyobb eladások. Mindenkivel el kell hitetni a kisérletekben hogy az a hibrid igenis tudja a 10 tonnát, igenis leszárad 16%-ra, stb. stb. stb. ha valaki elismerné, hogy hát igen, van olyan ideális körülmény, amikor tényleg terem 9-10-11 tonnát, de azért számolni ne nagyon számoljon senki 8 felettivel akkor azért a gazdák zöme lehet a sztárhibrid helyett más nemesítőház hibridjét választaná... másrészt ugye ott vana "józan paraszti gondolkodás". Ha valaki a 400 végi 500-as fao-s kukoricákhoz odaírná hoyg teremhet akár 15 tonnát is az lenne az első reakció a gazdáktól, hogy persze, ese az csak... (itt jegyeznm meg hogy a késői kukoricák is a kisérletekben mind 16-18%-os vízzel szerepelnek ami azért szintén nem jellemző rájuk) épp ezért fura számok vannak a kiadványokban, sokszor faoszámtól függetlenül hasonló grafikonok vannak, hasonló terméshez hasonló víz párosul. Szakember ezért látja hogy nyilván ez nem lehet így, az a tenyészidő különbség nem a véletlen műve. egy fao 300-as kukorica jellemzően 6-10 tonna között terem, azaz ha minden faxa akkor tud 10 tonna környékét is, ha a körülmények rosszabbodnak innen indulunk lefelé. cserébe viszont korai arathatóság, jó víztartalom párosul hozzá. A növények általában kicsik is, és ezzel párhuzamosan yengébbek a gyökereik, mivel rövid a tenyészidő minél hamarabb generatv szakaszba lép a növény.
Egy hosszú tenyészidejű kukorica telejsen más. Már maga a növény is nagy, magas akár 3-4 méteres is lehet, ehhez nagy gyökérzet, hosszú, vastag, akár két cső is, nagy lombos levélzet, stb. Egy ilyen kukorica genetikai potenciálja bőven veri a 20 tonnát, akinek van a gépben hozammérő vagy akár térképező idén meg tudja erősíteni, foltokban bőven előfordulnak 22-24 tonnás foltok is, és ha a környezeti feltételek nem ideálisak akkor innen csökken lefelé. Ez az oka annak, hogy ezek a hibridek ahol tavaly nem 0-t teremtek ott tavaly is megvolt 9-10-11 tonna, amikor a rövid tenyészidejűek már bőven 5-6 körül virgonckodtak. Más tészta, hogy szárazságba hajló, szlsőséges, gyenge talajok, vagy tápanyaghiány itt fokozottan visszaüt, nem a asemmiből lesz nagy szár, sok levél, és 10+ tonnás termés. Másrészt a hosszú tenyészidő miatt késik az érés, tavaly azért ezek is bejöttek szeptemberben 16-os vizekkel, de a jellemző inkább a novemberi aratás és a 20-as, 22-es víztartalom.
Most vissza a matekhoz. a vetőmagot vegyük most azonosnak. tegyük fel hogy kell plusszban 30.000 ft árú műtrágya (ennyi sosem kell, ez az idén 500 kg plusz Nitrosol, összesen sem megy ki ennyi nem hogy ennyivel több). a termés legyen 8 tonna az egyiknél 18-as vízzel, 13 tonna a másiknál 21-es vízzel. ez több szállítási költséget jelent, vegyük ezt 6500 ft-nak. az elsőnek a tisztítása 8000 ft, a szárítása 19800 ft/ha, a másiknak a tisztítása 13000 ft, a szárítása 53600 ft. összesítve a tisztítás szárítás közötti különbség 38800 ft, ha mindent összevetünk akkor 75300 ft összes többletköltséged van műtrágyástól, szárításostól, szállításostól. ehhez párosul 5x35000 ft, azaz 175.000 Ft többletbevétel. párszáz forinttal vagy 100.000 Ft alatt többlethaszonban. Ha idei évre gondolsz ahova +30e műtrágya ment ki ott nem 13 tonnás kukorica van hanem 18...
Válasz Szeni #13112. hozzászólásáraElütés miatti helyesbítés:
1 % víz költsége 4,55 q kombájntiszta nyers kuki árával egyenlő.
Ez alulról a 6. sor. Bocsi!
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraÚgy látom, van itt más is rajtam kívűl, aki tud számolni.
Egy kis érdekesség annak, aki nem számolta ezt így végig.
Egy átlagos eset:
- 100 q/ha kombájntiszta termés
- 21 % víztartalom
- rostálás 100 fr/q
- szárítás 70 ft/q/%
- 2 % levont szemét
A 2 % szemét levonása, és a 8 % víz, ami saccolásom szerint 9 % súlyveszteséget eredményez, a maradék 89q száraz kukorica
A 100 ft rostálás 10000 ft/100q-át eredményez
A 8 % víz élvonása 8x70x98 = 54880 ft
Össz költség = 64880 ft/ha
89 q száraz súly x 3500 = 311500 ft
össz költség = 64880 ft
Nettó árbevétel / hektár = 246620 ft
Ebből adódik a nyers fizető ár = 2466 ft/q
Nézzük még meg, h. ilyen paramétereknél mit mutatnának a számok, ha 1-1 % -kal vizesebb lenne a portékánk:
1 % víz hasraütésre kb 1,2 % súlyvesztést jelent, ami 3500 ft száraz fizetőnél 42 ft / q azaz 4200 / ha pénzt jelent
70 ft szárítási díjnál 7000 ft / ha
tehát 11200 ft / ha plusz költséget jelent. Ha ezt visszaosztom a 2466 ft nyers fizetővel, akkor megkapom, h. 1 % víz költsége (11200/2460 ) 4055q kombájntiszta nyers kukorica árával egyenlő.
Tehát, ha valaki magasabb FAO számú kukoricát akar vetni, úgy számoljon, hogy az csak akkor éri meg, ha minden többlet vízszázalék több mint 4,5 q többlet termést fog eredményezni.
Remélem jól számoltam, és a végkövetkeztetésem is jó. Lényeg a lényeg, h. ezért nem lehet olyan könnyelműen dobálózni itt a 400-as, meg 500-as FAOszámú kukoricákkal, mert ha az idő nem kedvez, úgy ráfizet a paraszt, hogy öröm nézni.
Válasz Agromókuss #13110. hozzászólásáraFogalmazzunk úgy, hogy honnan jött és hova vándorolt, mármint a javadalom! Már is megoldottuk a hatóanyag problémát.
Válasz .Feco. #13093. hozzászólásáraha nagyon beleakarunk merülni ez is csak részigazság
Az vitathatatlan hogy a nagyobb fao számúak többet teremnek, de kérdés hogy mennyivel és mennyivel nagyobb a víz százaléka
mert sok sok kísérletben nem éri el az 1tonnát közel se de sokkal magasabb a víze és a szárítás elviszi azt a többletet
mert máshol hiába olcsóbb a gáz én azzal nem sokat érek ha nekem a számlán a magyar ár szerepel
na meg a 85-90-es éveket ne hasonlítsuk ide mert ha szégyen ha nem szégyen a TSZ a mai magyar mezőgazdaságot(tisztelet a kivételnek
) megszégyenítően termelt
az már megint más hogy a javadalom hava került, de ebbe kár belemenni mert az más téma
akkor az össz hatóanyag meghaladta a háromszáz kilót most meg a százat se érjül el ez se mindegy
na meg lehetne itt még sokmindenbe keresni a hibát
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13105. hozzászólásáraMi is a Dunántúlon vagyunk, Csurgó és Nagykanizsa között.
itt még mindig 3400+
Válasz borda77 (Joe) #13106. hozzászólásáraKarintia-Vasvár
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13105. hozzászólásáraki köt 4000-re márciusra?
Válasz gyorfy10 #13104. hozzászólásáraItt a dunántúlon 3800+komp.Márciusi kötésre 4000
Alakul
Ma levágták a mi kukoricánkat is 10t/ha. 22-23-mas vízzel. Ahhoz képest, hogy tegnap előtt még esett és reggel 8 kor a legnagyobb ködbe álltak bele, a vízre nem panaszkodom. Az ár siralmas. 3500+komp.
Válasz medikus #13102. hozzászólására Aki bérelt vagy állami földön gazdálkodik annak kötelező kihozni a maximumot mert másképp nem lesz nyeresége .Nagyjából sejthető,hogy miből és hogyan lesz 1 hektáron 150 q kukorica főleg kedvező időjárás esetén :-)nem olyan bonyolult dolog ez a mezőgazdaság csodák meg nincsenek ..Lehet növelni a termésmennyiséget de annak ára van és nem minden esetben fizetődik ki :-)
Válasz F-A-R-M-E-R \ #13101. hozzászólásáraMűtrágyával öntöznek!!!!!!!
Válasz medikus #13100. hozzászólásáraÖntözés nélkül is megvan nálunk a 16-18t/HEKI idén
Válasz T.Márton #13099. hozzászólásáraÖntöznek!Műtrágyával,és 70 ezres tőszámmal!
Akiknek 15t /ha termésátlaga van azok öntöznek?
Illetve hány hektáron tudják tartani ezt az átlagot 1-2ha v 20-30ha?
Ma megmértem a PR 0216 20,3 vize van egy átlagos csővőn 272g szem van.