Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR413.39 FtUSD393.08 FtCHF444.84 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Jó kis túrnéd lesz jövő hétvégén! De örülök hogy hozzánk jössz először (még frissen kipihenten fogsz előadást tartani) Aztán lehet ,hogy már mi lefárasztunk első nap végére
"Birkás Mártát,meg valami olcsó gépforgalmazót a technológia összeállításába."
"Válasz #1200. hozzászólásra Igen. Hívjak egy Kwizdást is, hogy otthonosabb legyen?"
Egyedül lesz előadó.
A Kwizda egyik szaktanácsadója Balmazújvárosi.
Anno az uborka termesztésem sikeres lett, mert sokat segített. De ez egy másik technológia, ha jól értelmezem.
Van itt egy gépgyártó KFT, akinek tulajdonosával ebédidőben megbeszéltem egy találkozót. Ha valaki "ebéd helyett", inkább beszélgetne a direkt vetőgép saját összeállításának lehetőségéről, akkor ez megoldható.
Egyéb ötlet, javaslat?
Nekem nincs diktafonom, de ha felvételt akar valaki készíteni az előadásról, szerintem illik előtte engedélyt kérni.
Anno sok videofelvételt készítettem előadásokról, de alig néztem vissza őket.
Aki részt vesz, az úgy is kérdezni fog, aki nem vesz részt azok számára fontos lehet a leadott anyag. Ez viszont egy bizonyos szint után már nem érdeke az előadónak.
Ugyanez lesz a program nálunk is? (Gyomaendrőd)
Mit vigyünk magunkkal, hogy ebből a hatalmas információ tengerből maradjon is valami? Mert hogy megjegyezni nem tudom az biztos! Esetleg lesz-e valamilyen jegyzet, pl. elektronikus formában, amiből tartod az előadást, és amit közkinccsé tudnál tenni, vagy mindenki úgy csinálja ahogy akarja? Jegyzet, kamera, diktafon, fotografikus memória mint Sheldon Cooper?
Válasz #1237. hozzászólásra
Ha napra, repce van a vetésforgóban; akkor ezek mehetnek arra a területre zöldtrágyának? Nem fogja növelni a fővetés fogékonyságát a betegségekre?
Válasz #1234. hozzászólásra Amivel látatlanban is tudnád fokozni a termékenységet az egyébként jónak hangzó rendszeredben, az változatosabb fedőnövények télire.
Ne csak 1-1 fajtát használj, hanem bátran lehet 15-20 fajtát is összeválogatni különböző funkciókkal, mert mindegyik növénynek más és más az erőssége és felhalmozott tápanyagtartalma. A dinamikus gyűjtőkről lesz szó az előadáson is, melyik növény mit akkumulál nagyobb mennyiségben.
A tárcsa helyett érdemes volna megpróbálni a grubbert, hogy ne keverje a talajban a szinteket, de mégis lazítsa, ha szükséges.
Ennek eldöntésére érdemes leszúrni a pálcát és megnézni, meddig megy le kalapács nélkül.
A trágyára szórt mindenféle szerves anyag jó megoldás, lehetőség szerint érdemes volna elgondolkozni a tudatosabb válogatáson és a szén:nitrogén arányt figyelembe véve komposztálni (ha van szabad erőforrás).
Ez leegyszerűsítve annyit jelent, ha magas N tartalmú anyag kerül a trágyahalomba, mint a zöldségek, akkor mellé keverj magas széntartalmú anyagot is, mint szalma, ágapríték.
Ha sikerül jó levegősnek kialakítani a halmot, jobb biológiai értékű tápanyagot hozol létre.
Az előadásra kész lesz a komposzthoz használt anyagok C:N aránytáblázata is, hogy legyen miből kiindulni a számoláshoz.
Egyébként a komposztban minden létező szerves anyagot lehet komposztálni, csak az arányokra és az aprításra kell odafigyelni.
A kálium és foszforfeltárásban fognak segíteni a komposztból is érkező mikrobák, utána már a PK-ra sem lesz szükséged.
Válasz #1233. hozzászólásra Érteni sejtem az elgondolást, csak nem egy nyelvet beszéltünk.
A szinkront így már tudom értelmezni, azaz a talaj táplálékhálója a növény által elvárt mennyiségben biztosítja a tápanyagokat a környezeti adottságok és körülmények függvényében, ami lehet emberi serkentés is, mint az öntözés.
Az enzimek azonban más szereppel rendelkeznek, ezeket elsősorban a mikrobák használják tápanyagfeltárásra. A növény viszont jelentős mennyiségű gyökérváladékot bocsát ki (egyszerű cukrok, aminosavak, flavonoidok, stb), amelyekért cserébe a rizoszférában tobzódó mikroorganizmusok ellátják tápanyagokkal. Ezt az áramlást a növény szabályozza, például maghozásnál leállítja a váladéktermelést, mert az energiáját másra koncentrálja.
Ezért a talajélet aktivitása jelentős mértékben függ a gyökerek aktivitásától, a n9vények aktivitása meg függ a talajélet által biztosított tápanyagok mennyiségétől.
Ha nincs talajélet, tápanyag is csak az van, ami vízoldható.
Egyről beszélünk?
Elég érdekes a téma, engem is érdekelnének dolgok, én minden 2.évben trágyázok a következöben összel facéliát vagy repcét vetek zöldtrágyának, azokban az években csak káliumot meg foszfort adok ki, amikor szervestrágyázok akkor meg kombináltat, de sosincs szükségem több mázsa mükakira hektáronként, az elmult években azt tapasztaltam hogy jobban és könyebben eldolgozható lett a talaj, termésben nem maradok el a szomszédoktol, sőt tőbb esetben már jobban is termeltem mint ök, de a melléktermékeim azok rendszeresen többek, de ők képesek kiszorni 3-4q mükakit is! Én maximum 1mázsát hektáronként. Én nem vagyok ellene a szántásnak sem, de csak szervestrágyázásnál szántok, következő évben inkább tárcsazok!én nem vagyok abban biztos hogy jol csinálom a dolgokat, de ameddig azonos földeken évi 30 000ftvel is kevesebböl meguszom hektáronként mint mások és rendre szinte azonos terméssel addig nekem megfelel, olyan dolgokkal nem vagyok tisztában hogy mik lehetnének azok az olcsó de tápanyag hasznosulásban gazdag anyagok amiket feltudnánk hasznositani. Pl: Mi személy szerint a faleveleket is a trágyára viszük, oda teszűk a salata, répa, meg minden nemű zöldség hulladékunkat, miket tudnánk még a plussz tápanyagokért felhasználni?
Válasz #1232. hozzászólásra
Mint a villamos energetikában, egy ország pont annyi energiát kell termeljen, mint amennyit adott pillanatban elfogyaszt. Sem nem többet sem nem kevesebbet! A talaj energetika alapfeltétele is ez. A talajban meg kell legyen az a növények számára az élethez és a dinamikus fejlődéshez szükséges enzimkészlet. Sem több sem kevesebb annál, mint amely szükséges. Az enzimkészletre és annak aktivitására a humusz tartalom, a nedvességtartalom, nyomelemek, hőmérséklet, Ph és egyéb imput anyagok gyakorolnak hatást. A növényünk és talajunk növekedése, változása csak egymással szinkronban képzelhető el. Ha az enzimaktivitás csökkent (Mondjuk a szárazság miatt) a nagyapja biztosan öntözni kezdett, mert értett hozzá!
Válasz #1231. hozzászólásra Talajmikrobiológiáról és talaj táplálékhálóról beszélek, abban egyszerű szabályszerűségek uralkodnak. Ezek közé tartoznak a talajokból, rizoszférából és filoszférából nagymértékben hiányzó aerob mikroorganizmusok, jótékony baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek, mikroízeltlábúak és valahány név a naptárban, akiket támogatnunk kell, ha egészséges talajt, növényt és ökoszisztémát szeretnénk látni.
Ezért hacsak nem valamilyen speciális cél érdekében szeretnénk anaerob vagy fakultatív anaerob mikroorganizmust bevinni a talajba vagy növényre (amelyek közül a kórokozók javarésze is kikerül), inkább az aerobokra érdemes koncentrálni. Ők a talaj táplálékhálójának erőművei és a növények védelmi vonalai, akik elég sok mezőgazdasági területről hiányoznak, ennek köszönhető a számos gyakran és nagy gazdasági kárt okozó kórság.
A biológiai dinamikát és szerves anyag ellátottságot elég jó eredménnyel lehet mikroszkópos vizsgálattal felmérni, mérőszámokkal ellátni az aktuális biomassza biológiai képességét, s lehetőség van elsajátítani ezt a tudást is.
A szinkronenergetika és talajbiológia kapcsolatához viszont nem értek, nem is tudom, hol találkozhatnék ilyennel, s szerintem nagyapám sem hallott róla a majorban, sajnos már nem tudom megkérdezni.
Válasz #1230. hozzászólásra Ezt azért nagy felelősség így látatlanban kijelenteni! Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni serkentésre (aerob túlsúly), vagy gátlásra (anaerob)van a talajéletnek szüksége ismernünk kell az adott terület biológiai dinamikáját és a talaj szerves anyag tőkéjének pillanatnyi állapotát! Ezen és más fontos szempontok figyelembevételével kialakítható egy olyan szinkronenergetikai-talajbiológiai egyensúly amelyet nagyapáink csak egészséges talajállapotnak hívtak! De a távgyógyítás az nem része az eljárásnak!
Válasz #1229. hozzászólásra A szárított szar az a mikroszkóp alatt sem lesz más
Talán felbukkanhat benne nlhány zsizsegő, de a 70 fokos kezelési hőmérsékelt után pelletizálják, sok változatosság nem marad benne, még ha volt is valami a tyúk hátsójában.
A trágyákban egyébként is jelentős mennyiségben az anaerob lebontó baktériumok tobzódnak, neked nem azok kellenek.
Ha ilyen szárított szart feloldanánk vízben, meg tudnád lesni mikroszkóppal tényleg vannak-e benne baktériumok, vagy csak parasztvakítás az egész ?
Nincs itthon egy szem műtrágya sem, sikerült úgy beállítani a vetőgépet, hogy csak 10 - 15 kg maradt meg, azt pedig szétszórtam, hogy ne legyen maradék, ne kelljen kerülgetni. Megpróbálok kérni valakitől.
Válasz #1222. hozzászólásra
az a gond hogy az összes ezen irányú videó angol szövegű, ezért jó lenne ha ilyen jellegű előadások magyarul is lennének fent a megosztókon, lehetőleg minél egyszerűbb gyakorlat orientált nyelvezettel
Van egy 6 ha-os darab földem, ahol évek óta csak szerves trágyázok, mivel húsmarhatartás mellett kertészkedem. Műtrágya gyanánt 2006 óta Mycosol PTC -t használok és öntözöm a földet napi rendszerességgel esőztetve a Duna-Tisza csatorna élő (büdös)vizéből! Ami először feltűnt a jó termés mellett a rengeteg földigiliszta! Egy közepes lapátnyi földben 4-5 db minimum. Válasz #1222. hozzászólásra
Válasz #1225. hozzászólásra Addig is csinálhatsz egy tesztet, ha van már kézben. Két nagy szántófölddel töltött cserépbe szórj el a felszínre a biobaromfiból és NPK-ból azonos összegű hatóanyagtartalmat.
Vess bele kevés mustárt és búzát, öntözd be, majd locsolgasd igény szerint, hogy átfollyon a víz a cserép alján és hamar kiderül, melyik lök többet a növényen és tartósabb a hatása. Ahhoz képest tudsz igazítani a kijuttatandó mennyiségen.
Én is gondoltam rá, hogy kipróbálom 1 - 2 hektáron.
Állítólag nincs párolgás, gyümölcsösbe kora tavasszal kiszórható, bedolgozás nélkül is. Legalábbis ezt mondta a területi képviselő. Adott 1kg mintát, azért szarszaga van, de nem olyan erős mint a friss anyagnak.
Ismerős szórt paprika alá tavasszal, bekombinátorozva, azt mondta jó anyag.
Minél jobban megbonyolitod annál tobb az esélye, hogy elhal az egész. Nem kell oda sem videó sem újság! Fel kell hívni netparasztot és beszélgetni vele, ha többre van szükség elmenni és beszélni személyesen ha meg kérni akarsz tőle akkor kifizeted amibe kerül és kész....
Birkás tanárnő az elmúlt 3-5 évben mar nem tanít csak reklámoz. Amelyik cég futtatja azt reklámozza. Pl.: szerinte nem mulcsolni kell a földet, hanem topdown-ozni meg kultuszozni... Meg egyet hajt mint a pereces, elkezdi hogy "a mostani körülmények alkalmatlanok a hagyományos művelésre és mindenképp az aktuális körülményekhez kell megválasztani a következő műveletet úgy, hogy az igazodjon a talaj igényeihez, így a mostani..." De ezután akarmihez akar igazodni mindig az jön, hogy a Vaderstad gépei éppen pont ehhez lesznek jók...
És igaz ez bármilyen gépforgalmazóra: amut ő árul az úgy jó ahogy van, és neked pont arra van szükséged.
Én nem úgy gondolkodom: engem érdekel az elmélete, meghallgatom, értelmezem, és majd levonom a következtetéseket, kitalálom hogy mit és hogyan akarok megvalósítani és majd én kitalálom ehhez milyen gép kell. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit és hogyan csinaljam, mert ha nem jó úgysem fogja kifizetni a vesztesegeimet.
Válasz #1220. hozzászólásra Tudtommal nincs olyan gazda, aki alkalmazná a rendszert, legfeljebb egyes elemeket használnak az emberek.
Így én vagyok a tolmácsa azoknak a világhíres külföldi gazdáknak, akik a teljes rendszert alkalmazzák és mutatom be az eredményeiket.
Remélem hamarosan lesz ilyen hazai parasztceleb is
Válasz #1219. hozzászólásra Az érett trágyákkal történő tápanyagutánpótlás a komposzt után a második legjobb megoldás.
A hasznosulásban lehet eltérés, mert a lassabban feltáródó tápanyagoknak nagyobb az esélye eljutni a gyökerekhez, így a csak töredékében hasznosuló NPK-hoz képest valóban adhat pluszt. Hogy háromszorost-e, azt csak tesztelni lehetne, időjárásfüggő, hogyan oldódik, mennyi a párolgási vesztesége.
Javaslok egy próbát, ugyanannyiért kiszórni egy hektárra, mintha műtrágyát szórnál.
netparaszt! Az országba van olyan gazda aki nagyobb területen csinálja ezt a technológiát?
Gondoltam meg lehetne hívni,hogy pár szóban mondja el a tapasztalatait.
A fermentált, peletált állati trágyákkal (pl. tyúktrágya) végzett tápanyag utánpótlás mennyire tenne jót a talajnak ? Elméletileg műtrágya szóróval kijuttatható.
Mi a véleményetek ezekről a tyúkszarokról ? Italpolinás területi képviselő állította, hogy az általuk forgalmazott 4 - 4 -4 -es hatóanyagtartalmú trágya egyenértékű egy 12 - 12 -12-es műtrágyával, mert sokkal jobban hasznosul.
Válasz #1217. hozzászólásra Ezt kétségesnek ítélem, bár hasznos volna. A talajmegújító rendszerrel az a gond, hogy ha beindul a talajélet és elterjed a technológia, az komoly érvágás a műtrágyásoknak és növényvédőszereseknek, de még a baktériumtrágyásoknak is, akik hirdetői az Agroinformnak.
Akár havonta egy újságot összehozni,a külföldi anyagokból fordítani.Agroinform,meg is csinálná az újságot.Szerintem sokan előre is utalnánk,egy pár lapszámot,hogyha az anyagi miatt nem megoldott.
Szerintem pedig igen is jó lenne! Kell egy kézzel fogható személy, akihez hozzá lehet társítani ezt az egész rendszert, annak is a hazai úttörőjét! Gabe Brown, és rajta kívűl még jó páran mások is rengeteg előadáson vesz/vesznek részt előadóként, és ezek videó formájában meg is tekinthetőek a megosztón. Így el lehet kerülni, hogy mindenki odateszi a termékei mellé a talajélet támogatása jelszót, mert mindenki tudni fogja, hogy ki is kezdett el ezzel igazán foglalkozni. Lásd Birkás tanárnőt. Ha forgatás nélküli művelésről van szó, szinte mindenkinek ő jut eszébe.
Válasz #1211. hozzászólásra Értem, az hasznos lehet.
Az ilyen egynapos bemutatók helyett inkább egy webinar sorozatban gondolkozom, mert az utazási költségek magasak mindenkinek és sokan sokfelé laknak.
Viszont internete minden úttörő parasztnak van és akkorra időzíti a tanulást, amikor ráér, akár a traktorban ülve is hallgathatja vagy nézheti az előadást, nincs holtidő és plusz költségek.
Válasz #1193. hozzászólásra
A hamu ne lúgosításra szolgáljon, hanem tápanyagpótlásra, a biztonságos mennyiségeket leírtam (kis területméretben kb. 50g/m2).
A talaj azért is lehet savas a gyümölcsfáid körül (ha savas) mert tömörödött a talaj.
Próbáld meglazítani a gyökerek megsértése nélkül és komposzttal, ALKO-val kezelni, esetleg olyan társnövényeket ültetni köréjük, amiben nem tud pocok tanyát verni és a kártevők sem tudnak áttelelni (hagymafélék, hagymás virágok, herefélék, sarkantyúka, fűszernövények, mint levendula, rozmaring, stb.)
Meg fogja hálálni a fa.
Szerintem elég szűkös az idő a témánk szempontjából, úgyhogy a töltelék eseményeket érdemes lenne hanyagolni.
Egyébként maximálisan támogatom az elméleti alapozást. Minden valamire való képzésnél az alapozótárgyakkal kezdik, mert a későbbiekben minden ezekre épül rá. Ahol ezek anyagát nem megfelelően állítják össze, ott jó esetben is csak droidok jönnek ki, akik nem értik az összefüggéseket.
Itt a fórumon is számtalanszor csak találgatjuk, hogy egy konkrét jelenséget mi okozza. Aztán 3 ember 6 féle következtetést von le. Mivel mi itt a biológiát igyexünk használni, ezért ezt ismernünk kell, az alapvető összefüggésekkel együtt.
Ez a videós anyag,nem input reklámról szólna.Kizárólag,figyelemfelkeltés,akik nem tudnak ott lenni.Talán egy videó megnézése után,elindul az úton,és a második oktatáson részt vesz.
Válasz #1204. hozzászólásra Ezt nem biztos, hogy szeretném, mert már így is feltűnően sok cégnél értékesítési ötleteiben bukkant fel az elmúlt negyedévben a talajélet emlegetése, anélkül, hogy bármi közük is volna hozzá.
Az nem jó jel, ha a műtrágyások is a talajélet támogatásával címkézik a termékeiket, ezzel csúnyán zsákutcába tudják vinni a folyamatokat, mint a biogilisztások.
Majd akkor jöjjön a videós, amikor az eredményeiteket tudjátok bemutatni.
Válasz #1203. hozzászólásra Dr. Birkás Márta sokat tett a talajkímélésért, jók a könyvei, de talajbiológiával nem foglalkozik.
Annak hiányában nem lehet talaj termékenységét megújítani, legfeljebb szinten tartani, ezért Birkás doktor művelési rendszerét meghaladóan kell gondolkozni a sikerekhez.
Gépforgalmazót szívesen hívnék, de amíg nincs forgalmazó vagy gyártó, aki megfelelő képességű, kis és középgazdasági méretű direktvetőt elérhető áron forgalmazna vagy állítana elő, addig nem reklámozok senkit, aki nem illik bele a filozófiába.
Nem biztos, hogy BM-et kellene elhívni, annak ellenére, hogy szívesen meghallgatom, elismerem de túl egysíkú.......öreg diákjai mindig beszólnak az előadásain, hogy 20-40 évvel ezelőtt mást tanított, Istenített.......Ha az IH tárcsát kellett eladni az volt a sláger, ha az egyirányú tárcsát, ha az ekét akkor az, ha a vf. ekét akkor éppen az...........de ismét megjegyzem igen-igen sok mindent letett az asztalra és a gazdáknak, ezért köszönettel tartozunk !
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
15323 hozzászólás
Febr. 6 Gyomaendrőd Csak meghívottaknak.
Febr. 7 Balmazújváros, 8-16 ig. 55 000 ft, amit a résztvevők közösen fizetnek.
Febr. 8 Kecskemét. Úgy néz, ki, hogy lesz elég jelentkező.
Drisa
fida91
Szabi.
Pontosítás kellene
djohn??
Zola_79??
Preator?
Jona??
kisZombi??
.Norbert??
XY
Válasz #1251. hozzászólásra
Kecskemét
Febr. 6 Gyomaendrőd Csak meghívottaknak.
Febr. 7 Balmazújváros, 8-16 ig. 55 000 ft, amit a résztvevők közösen fizetnek.
Febr. 8 Kecskemét. Úgy néz, ki, hogy lesz elég jelentkező.
Nem egyértelmű, hogy ki melyik helyszínre menne szívesebben.
Viszont, ha Újvároson, nem lesz 5 fő, akkor érdekes a helyzet. Netparaszt?
Válasz #1247. hozzászólásra
Mikor lesz ?
Megyek !!!!!!
Válasz #1248. hozzászólásra
A Balmaz-i előadás mikor lesz?
Feb 8. vasárnap?
Válasz #1246. hozzászólásra
állítólag igen mert legalább 5 jelentkező kellene, én lennék az egyik, de valahogy nincs 5 ember a környékről... pedig jó lenne...
Válasz #1245. hozzászólásra
Akkor a Kecskeméti stornozva? Melyik nap lesz Bujvaroson?
Aki részt szeretne venni Balmazújvároson, vasárnap estig jelezze.
A létszámtól függ a "terem" mérete.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/a-talaj-taplalekhaloja-es-termeles.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/a-talaj-taplalekhaloja-es-termeles.html
Előtte ismét olvassuk el a blogban szereplő anyagot?
Válasz #1181. hozzászólásra
Jó kis túrnéd lesz jövő hétvégén! De örülök hogy hozzánk jössz először (még frissen kipihenten fogsz előadást tartani) Aztán lehet ,hogy már mi lefárasztunk első nap végére
MF-es Válasz #1203. hozzászólásra
"Birkás Mártát,meg valami olcsó gépforgalmazót a technológia összeállításába."
"Válasz #1200. hozzászólásra Igen. Hívjak egy Kwizdást is, hogy otthonosabb legyen?"
Egyedül lesz előadó.
A Kwizda egyik szaktanácsadója Balmazújvárosi.
Anno az uborka termesztésem sikeres lett, mert sokat segített. De ez egy másik technológia, ha jól értelmezem.
Van itt egy gépgyártó KFT, akinek tulajdonosával ebédidőben megbeszéltem egy találkozót. Ha valaki "ebéd helyett", inkább beszélgetne a direkt vetőgép saját összeállításának lehetőségéről, akkor ez megoldható.
Egyéb ötlet, javaslat?
Nekem nincs diktafonom, de ha felvételt akar valaki készíteni az előadásról, szerintem illik előtte engedélyt kérni.
Anno sok videofelvételt készítettem előadásokról, de alig néztem vissza őket.
Aki részt vesz, az úgy is kérdezni fog, aki nem vesz részt azok számára fontos lehet a leadott anyag. Ez viszont egy bizonyos szint után már nem érdeke az előadónak.
Sajnos ilyen ez a kapitalizmus.
Válasz #1181. hozzászólásra
Esetleg lesz-e valamilyen jegyzet, pl. elektronikus formában, amiből tartod az előadást, és amit közkinccsé tudnál tenni, vagy mindenki úgy csinálja ahogy akarja? Jegyzet, kamera, diktafon, fotografikus memória mint Sheldon Cooper? 
Ugyanez lesz a program nálunk is? (Gyomaendrőd)
Mit vigyünk magunkkal, hogy ebből a hatalmas információ tengerből maradjon is valami? Mert hogy megjegyezni nem tudom az biztos!
Válasz #1142. hozzászólásra
Ok. Köszönöm!
Válasz #1237. hozzászólásra
Ha napra, repce van a vetésforgóban; akkor ezek mehetnek arra a területre zöldtrágyának? Nem fogja növelni a fővetés fogékonyságát a betegségekre?
Válasz #1237. hozzászólásra
Az előállított komposztot milyen mennyiségben kell kiszórni és mivel?
Bedolgozni gondolom grubberrel kellene?
Válasz #1237. hozzászólásra
Ehhez vetőgép is kellene.
Válasz #1234. hozzászólásra Amivel látatlanban is tudnád fokozni a termékenységet az egyébként jónak hangzó rendszeredben, az változatosabb fedőnövények télire.
Ne csak 1-1 fajtát használj, hanem bátran lehet 15-20 fajtát is összeválogatni különböző funkciókkal, mert mindegyik növénynek más és más az erőssége és felhalmozott tápanyagtartalma. A dinamikus gyűjtőkről lesz szó az előadáson is, melyik növény mit akkumulál nagyobb mennyiségben.
A tárcsa helyett érdemes volna megpróbálni a grubbert, hogy ne keverje a talajban a szinteket, de mégis lazítsa, ha szükséges.
Ennek eldöntésére érdemes leszúrni a pálcát és megnézni, meddig megy le kalapács nélkül.
A trágyára szórt mindenféle szerves anyag jó megoldás, lehetőség szerint érdemes volna elgondolkozni a tudatosabb válogatáson és a szén:nitrogén arányt figyelembe véve komposztálni (ha van szabad erőforrás).
Ez leegyszerűsítve annyit jelent, ha magas N tartalmú anyag kerül a trágyahalomba, mint a zöldségek, akkor mellé keverj magas széntartalmú anyagot is, mint szalma, ágapríték.
Ha sikerül jó levegősnek kialakítani a halmot, jobb biológiai értékű tápanyagot hozol létre.
Az előadásra kész lesz a komposzthoz használt anyagok C:N aránytáblázata is, hogy legyen miből kiindulni a számoláshoz.
Egyébként a komposztban minden létező szerves anyagot lehet komposztálni, csak az arányokra és az aprításra kell odafigyelni.
A kálium és foszforfeltárásban fognak segíteni a komposztból is érkező mikrobák, utána már a PK-ra sem lesz szükséged.
Termokomposztálás leírása
Válasz #1235. hozzászólásra
Teljesen!
Válasz #1233. hozzászólásra Érteni sejtem az elgondolást, csak nem egy nyelvet beszéltünk.
A szinkront így már tudom értelmezni, azaz a talaj táplálékhálója a növény által elvárt mennyiségben biztosítja a tápanyagokat a környezeti adottságok és körülmények függvényében, ami lehet emberi serkentés is, mint az öntözés.
Az enzimek azonban más szereppel rendelkeznek, ezeket elsősorban a mikrobák használják tápanyagfeltárásra. A növény viszont jelentős mennyiségű gyökérváladékot bocsát ki (egyszerű cukrok, aminosavak, flavonoidok, stb), amelyekért cserébe a rizoszférában tobzódó mikroorganizmusok ellátják tápanyagokkal. Ezt az áramlást a növény szabályozza, például maghozásnál leállítja a váladéktermelést, mert az energiáját másra koncentrálja.
Ezért a talajélet aktivitása jelentős mértékben függ a gyökerek aktivitásától, a n9vények aktivitása meg függ a talajélet által biztosított tápanyagok mennyiségétől.
Ha nincs talajélet, tápanyag is csak az van, ami vízoldható.
Egyről beszélünk?
Elég érdekes a téma, engem is érdekelnének dolgok, én minden 2.évben trágyázok a következöben összel facéliát vagy repcét vetek zöldtrágyának, azokban az években csak káliumot meg foszfort adok ki, amikor szervestrágyázok akkor meg kombináltat, de sosincs szükségem több mázsa mükakira hektáronként, az elmult években azt tapasztaltam hogy jobban és könyebben eldolgozható lett a talaj, termésben nem maradok el a szomszédoktol, sőt tőbb esetben már jobban is termeltem mint ök, de a melléktermékeim azok rendszeresen többek, de ők képesek kiszorni 3-4q mükakit is! Én maximum 1mázsát hektáronként. Én nem vagyok ellene a szántásnak sem, de csak szervestrágyázásnál szántok, következő évben inkább tárcsazok!én nem vagyok abban biztos hogy jol csinálom a dolgokat, de ameddig azonos földeken évi 30 000ftvel is kevesebböl meguszom hektáronként mint mások és rendre szinte azonos terméssel addig nekem megfelel, olyan dolgokkal nem vagyok tisztában hogy mik lehetnének azok az olcsó de tápanyag hasznosulásban gazdag anyagok amiket feltudnánk hasznositani. Pl: Mi személy szerint a faleveleket is a trágyára viszük, oda teszűk a salata, répa, meg minden nemű zöldség hulladékunkat, miket tudnánk még a plussz tápanyagokért felhasználni?
Válasz #1232. hozzászólásra
Mint a villamos energetikában, egy ország pont annyi energiát kell termeljen, mint amennyit adott pillanatban elfogyaszt. Sem nem többet sem nem kevesebbet! A talaj energetika alapfeltétele is ez. A talajban meg kell legyen az a növények számára az élethez és a dinamikus fejlődéshez szükséges enzimkészlet. Sem több sem kevesebb annál, mint amely szükséges. Az enzimkészletre és annak aktivitására a humusz tartalom, a nedvességtartalom, nyomelemek, hőmérséklet, Ph és egyéb imput anyagok gyakorolnak hatást. A növényünk és talajunk növekedése, változása csak egymással szinkronban képzelhető el. Ha az enzimaktivitás csökkent (Mondjuk a szárazság miatt) a nagyapja biztosan öntözni kezdett, mert értett hozzá!
Válasz #1231. hozzászólásra Talajmikrobiológiáról és talaj táplálékhálóról beszélek, abban egyszerű szabályszerűségek uralkodnak. Ezek közé tartoznak a talajokból, rizoszférából és filoszférából nagymértékben hiányzó aerob mikroorganizmusok, jótékony baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek, mikroízeltlábúak és valahány név a naptárban, akiket támogatnunk kell, ha egészséges talajt, növényt és ökoszisztémát szeretnénk látni.
Ezért hacsak nem valamilyen speciális cél érdekében szeretnénk anaerob vagy fakultatív anaerob mikroorganizmust bevinni a talajba vagy növényre (amelyek közül a kórokozók javarésze is kikerül), inkább az aerobokra érdemes koncentrálni. Ők a talaj táplálékhálójának erőművei és a növények védelmi vonalai, akik elég sok mezőgazdasági területről hiányoznak, ennek köszönhető a számos gyakran és nagy gazdasági kárt okozó kórság.
A biológiai dinamikát és szerves anyag ellátottságot elég jó eredménnyel lehet mikroszkópos vizsgálattal felmérni, mérőszámokkal ellátni az aktuális biomassza biológiai képességét, s lehetőség van elsajátítani ezt a tudást is.
A szinkronenergetika és talajbiológia kapcsolatához viszont nem értek, nem is tudom, hol találkozhatnék ilyennel, s szerintem nagyapám sem hallott róla a majorban, sajnos már nem tudom megkérdezni.
Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #1230. hozzászólásra Ezt azért nagy felelősség így látatlanban kijelenteni! Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni serkentésre (aerob túlsúly), vagy gátlásra (anaerob)van a talajéletnek szüksége ismernünk kell az adott terület biológiai dinamikáját és a talaj szerves anyag tőkéjének pillanatnyi állapotát! Ezen és más fontos szempontok figyelembevételével kialakítható egy olyan szinkronenergetikai-talajbiológiai egyensúly amelyet nagyapáink csak egészséges talajállapotnak hívtak! De a távgyógyítás az nem része az eljárásnak!
Válasz #1229. hozzászólásra A szárított szar az a mikroszkóp alatt sem lesz más
Talán felbukkanhat benne nlhány zsizsegő, de a 70 fokos kezelési hőmérsékelt után pelletizálják, sok változatosság nem marad benne, még ha volt is valami a tyúk hátsójában.
A trágyákban egyébként is jelentős mennyiségben az anaerob lebontó baktériumok tobzódnak, neked nem azok kellenek.
Válasz #1226. hozzászólásra
Ha ilyen szárított szart feloldanánk vízben, meg tudnád lesni mikroszkóppal tényleg vannak-e benne baktériumok, vagy csak parasztvakítás az egész ?
Nincs itthon egy szem műtrágya sem, sikerült úgy beállítani a vetőgépet, hogy csak 10 - 15 kg maradt meg, azt pedig szétszórtam, hogy ne legyen maradék, ne kelljen kerülgetni. Megpróbálok kérni valakitől.
Válasz #1222. hozzászólásra
az a gond hogy az összes ezen irányú videó angol szövegű, ezért jó lenne ha ilyen jellegű előadások magyarul is lennének fent a megosztókon, lehetőleg minél egyszerűbb gyakorlat orientált nyelvezettel
Van egy 6 ha-os darab földem, ahol évek óta csak szerves trágyázok, mivel húsmarhatartás mellett kertészkedem. Műtrágya gyanánt 2006 óta Mycosol PTC -t használok és öntözöm a földet napi rendszerességgel esőztetve a Duna-Tisza csatorna élő (büdös)vizéből! Ami először feltűnt a jó termés mellett a rengeteg földigiliszta! Egy közepes lapátnyi földben 4-5 db minimum. Válasz #1222. hozzászólásra
Válasz #1225. hozzászólásra Addig is csinálhatsz egy tesztet, ha van már kézben. Két nagy szántófölddel töltött cserépbe szórj el a felszínre a biobaromfiból és NPK-ból azonos összegű hatóanyagtartalmat.
Vess bele kevés mustárt és búzát, öntözd be, majd locsolgasd igény szerint, hogy átfollyon a víz a cserép alján és hamar kiderül, melyik lök többet a növényen és tartósabb a hatása. Ahhoz képest tudsz igazítani a kijuttatandó mennyiségen.
Válasz #1221. hozzászólásra
Én is gondoltam rá, hogy kipróbálom 1 - 2 hektáron.
Állítólag nincs párolgás, gyümölcsösbe kora tavasszal kiszórható, bedolgozás nélkül is. Legalábbis ezt mondta a területi képviselő. Adott 1kg mintát, azért szarszaga van, de nem olyan erős mint a friss anyagnak.
Ismerős szórt paprika alá tavasszal, bekombinátorozva, azt mondta jó anyag.
Válasz #1211. hozzászólásra
Minél jobban megbonyolitod annál tobb az esélye, hogy elhal az egész. Nem kell oda sem videó sem újság! Fel kell hívni netparasztot és beszélgetni vele, ha többre van szükség elmenni és beszélni személyesen ha meg kérni akarsz tőle akkor kifizeted amibe kerül és kész....
Válasz #1203. hozzászólásra
Birkás tanárnő az elmúlt 3-5 évben mar nem tanít csak reklámoz. Amelyik cég futtatja azt reklámozza. Pl.: szerinte nem mulcsolni kell a földet, hanem topdown-ozni meg kultuszozni... Meg egyet hajt mint a pereces, elkezdi hogy "a mostani körülmények alkalmatlanok a hagyományos művelésre és mindenképp az aktuális körülményekhez kell megválasztani a következő műveletet úgy, hogy az igazodjon a talaj igényeihez, így a mostani..." De ezután akarmihez akar igazodni mindig az jön, hogy a Vaderstad gépei éppen pont ehhez lesznek jók...
És igaz ez bármilyen gépforgalmazóra: amut ő árul az úgy jó ahogy van, és neked pont arra van szükséged.
Én nem úgy gondolkodom: engem érdekel az elmélete, meghallgatom, értelmezem, és majd levonom a következtetéseket, kitalálom hogy mit és hogyan akarok megvalósítani és majd én kitalálom ehhez milyen gép kell. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit és hogyan csinaljam, mert ha nem jó úgysem fogja kifizetni a vesztesegeimet.
Válasz #1220. hozzászólásra Tudtommal nincs olyan gazda, aki alkalmazná a rendszert, legfeljebb egyes elemeket használnak az emberek.
Így én vagyok a tolmácsa azoknak a világhíres külföldi gazdáknak, akik a teljes rendszert alkalmazzák és mutatom be az eredményeiket.
Remélem hamarosan lesz ilyen hazai parasztceleb is
Válasz #1219. hozzászólásra Az érett trágyákkal történő tápanyagutánpótlás a komposzt után a második legjobb megoldás.
A hasznosulásban lehet eltérés, mert a lassabban feltáródó tápanyagoknak nagyobb az esélye eljutni a gyökerekhez, így a csak töredékében hasznosuló NPK-hoz képest valóban adhat pluszt. Hogy háromszorost-e, azt csak tesztelni lehetne, időjárásfüggő, hogyan oldódik, mennyi a párolgási vesztesége.
Javaslok egy próbát, ugyanannyiért kiszórni egy hektárra, mintha műtrágyát szórnál.
Válasz #1218. hozzászólásra
netparaszt! Az országba van olyan gazda aki nagyobb területen csinálja ezt a technológiát?
Gondoltam meg lehetne hívni,hogy pár szóban mondja el a tapasztalatait.
A fermentált, peletált állati trágyákkal (pl. tyúktrágya) végzett tápanyag utánpótlás mennyire tenne jót a talajnak ? Elméletileg műtrágya szóróval kijuttatható.
http://www.bkagro.hu/termekek/szervestragya-granulatum/natur-bioorganic-tyuktragya-granulatum
Ez a második nincs peletálva, csak fermentálva, de 60 Ft / kg helyett, csak 32 Ft / kg-ba kerül + Jaffa
file:///C:/Users/PC/Downloads/fermentaltbaromfitragya%20(1).pdf
Mi a véleményetek ezekről a tyúkszarokról ? Italpolinás területi képviselő állította, hogy az általuk forgalmazott 4 - 4 -4 -es hatóanyagtartalmú trágya egyenértékű egy 12 - 12 -12-es műtrágyával, mert sokkal jobban hasznosul.
Válasz #1217. hozzászólásra Ezt kétségesnek ítélem, bár hasznos volna. A talajmegújító rendszerrel az a gond, hogy ha beindul a talajélet és elterjed a technológia, az komoly érvágás a műtrágyásoknak és növényvédőszereseknek, de még a baktériumtrágyásoknak is, akik hirdetői az Agroinformnak.
Válasz #1214. hozzászólásra
Akár havonta egy újságot összehozni,a külföldi anyagokból fordítani.Agroinform,meg is csinálná az újságot.Szerintem sokan előre is utalnánk,egy pár lapszámot,hogyha az anyagi miatt nem megoldott.
Válasz #1213. hozzászólásra
Köszönöm a válaszod!
Egyébként a lentebb taglalt téma engem is érdekelne valamilyen netes vagy online formában, mert utazni sajnos körülményes...
Válasz #1210. hozzászólásra
Szerintem pedig igen is jó lenne! Kell egy kézzel fogható személy, akihez hozzá lehet társítani ezt az egész rendszert, annak is a hazai úttörőjét! Gabe Brown, és rajta kívűl még jó páran mások is rengeteg előadáson vesz/vesznek részt előadóként, és ezek videó formájában meg is tekinthetőek a megosztón. Így el lehet kerülni, hogy mindenki odateszi a termékei mellé a talajélet támogatása jelszót, mert mindenki tudni fogja, hogy ki is kezdett el ezzel igazán foglalkozni. Lásd Birkás tanárnőt. Ha forgatás nélküli művelésről van szó, szinte mindenkinek ő jut eszébe.
Válasz #1211. hozzászólásra Értem, az hasznos lehet.
Az ilyen egynapos bemutatók helyett inkább egy webinar sorozatban gondolkozom, mert az utazási költségek magasak mindenkinek és sokan sokfelé laknak.
Viszont internete minden úttörő parasztnak van és akkorra időzíti a tanulást, amikor ráér, akár a traktorban ülve is hallgathatja vagy nézheti az előadást, nincs holtidő és plusz költségek.
Válasz #1193. hozzászólásra
A hamu ne lúgosításra szolgáljon, hanem tápanyagpótlásra, a biztonságos mennyiségeket leírtam (kis területméretben kb. 50g/m2).
A talaj azért is lehet savas a gyümölcsfáid körül (ha savas) mert tömörödött a talaj.
Próbáld meglazítani a gyökerek megsértése nélkül és komposzttal, ALKO-val kezelni, esetleg olyan társnövényeket ültetni köréjük, amiben nem tud pocok tanyát verni és a kártevők sem tudnak áttelelni (hagymafélék, hagymás virágok, herefélék, sarkantyúka, fűszernövények, mint levendula, rozmaring, stb.)
Meg fogja hálálni a fa.
Válasz #1203. hozzászólásra
Szerintem elég szűkös az idő a témánk szempontjából, úgyhogy a töltelék eseményeket érdemes lenne hanyagolni.
Egyébként maximálisan támogatom az elméleti alapozást. Minden valamire való képzésnél az alapozótárgyakkal kezdik, mert a későbbiekben minden ezekre épül rá. Ahol ezek anyagát nem megfelelően állítják össze, ott jó esetben is csak droidok jönnek ki, akik nem értik az összefüggéseket.
Itt a fórumon is számtalanszor csak találgatjuk, hogy egy konkrét jelenséget mi okozza. Aztán 3 ember 6 féle következtetést von le. Mivel mi itt a biológiát igyexünk használni, ezért ezt ismernünk kell, az alapvető összefüggésekkel együtt.
Válasz #1210. hozzászólásra
Ez a videós anyag,nem input reklámról szólna.Kizárólag,figyelemfelkeltés,akik nem tudnak ott lenni.Talán egy videó megnézése után,elindul az úton,és a második oktatáson részt vesz.
Válasz #1204. hozzászólásra Ezt nem biztos, hogy szeretném, mert már így is feltűnően sok cégnél értékesítési ötleteiben bukkant fel az elmúlt negyedévben a talajélet emlegetése, anélkül, hogy bármi közük is volna hozzá.
Az nem jó jel, ha a műtrágyások is a talajélet támogatásával címkézik a termékeiket, ezzel csúnyán zsákutcába tudják vinni a folyamatokat, mint a biogilisztások.
Majd akkor jöjjön a videós, amikor az eredményeiteket tudjátok bemutatni.
Válasz #1208. hozzászólásra
CSAK ÍGY TOVÁBB ÉS KITARTÁST !!!
Válasz #1203. hozzászólásra Dr. Birkás Márta sokat tett a talajkímélésért, jók a könyvei, de talajbiológiával nem foglalkozik.
Annak hiányában nem lehet talaj termékenységét megújítani, legfeljebb szinten tartani, ezért Birkás doktor művelési rendszerét meghaladóan kell gondolkozni a sikerekhez.
Gépforgalmazót szívesen hívnék, de amíg nincs forgalmazó vagy gyártó, aki megfelelő képességű, kis és középgazdasági méretű direktvetőt elérhető áron forgalmazna vagy állítana elő, addig nem reklámozok senkit, aki nem illik bele a filozófiába.
Válasz #1205. hozzászólásra
Az ember jobb esetben változik az évek alatt.
Nagyon nagyon jó esetben a jó irányba.... is.... néha....... páran.......
Ihról a carrierhez jó irány?
Válasz #1203. hozzászólásra
Nem biztos, hogy BM-et kellene elhívni, annak ellenére, hogy szívesen meghallgatom, elismerem de túl egysíkú.......öreg diákjai mindig beszólnak az előadásain, hogy 20-40 évvel ezelőtt mást tanított, Istenített.......Ha az IH tárcsát kellett eladni az volt a sláger, ha az egyirányú tárcsát, ha az ekét akkor az, ha a vf. ekét akkor éppen az...........de ismét megjegyzem igen-igen sok mindent letett az asztalra és a gazdáknak, ezért köszönettel tartozunk !
Válasz #1203. hozzászólásra
És remélem az agroinform ott lesz,egy kis sajtó,és videó összeállítására.
Válasz #1202. hozzászólásra
Birkás Mártát,meg valami olcsó gépforgalmazót a technológia összeállításába.
Válasz #1200. hozzászólásra Igen. Hívjak egy Kwizdást is, hogy otthonosabb legyen? :-)