Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF445.24 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #1135. hozzászólásra
Nálunk is hasonlóak a talajállapotok. Valószínűleg nálad is a kálcium szint kb zéró, foszfor szintén. Jó eséllyel jó kálium ellátottság van, magas magnézium és molibdén szinttel. Ezek miatt dolomit porral/őrleménnyel nem szabad talajjavítani, mert a dolomitnak jelentős magnézium tartalma van, és az amúgy is magas magnéziumot toxikus szintig fel tudja tornázni egy masszív adag. Szóval alacsony magnézium és magas kálcium tartalmú anyag kell ilyen helyre.
Mi mészkő őrleménnyel fogjuk megoldani a talaj javítást, de úgy, hogy nem porszerű, hanem valamilyen por fölötti frakció lesz kiválasztva, és sima műtrágya szóróval szórjuk ki. Így nem kell a por része miatt vennem egy tornádót.
Ezek a kisebb "kavicsok" nem tűnnek el hirtelen, és válnak vízoldhatóvá, hanem lassacskán oldódnak.
Az alapján, amit Netparaszt mondott, ezek a kis kavicsok akár több évig is szolgáltatják a kálciumot a környezetüknek, és ha Isten is úgy akarja, akkor a kálcium jelentős része meg fog kötődni a növényekben és a talajbaktériumokban és gombákban. A pH meg elvileg folyamatosan javulni fog. Meglátjuk.
Válasz #1138. hozzászólásra Még nincs, de igyekszem összeállítani. Radócz javasolt egy órás mikroszkópos bemutatót az Agromason és előtte egy délutánt az ÖMKI-ben Gödöllőn.
Nem tudom, kit érdekelne.
A gyomaendrődi aránylag fix, mgbiztosítás szervezte helyi gazdáknak.
Válasz #1139. hozzászólásra Mennyi szármaradványod szokott maradni? Ezt így vaktában nem lehet megmondani, mennyire tartja fent, mert nem tudom, hogy mi és mennyi. Ezt látni kell.
Azt azonban kétlem, hogy túl nagy paplan maradna a gabonák vagy a repce után.
Ha viszont nem bomlik rendesen a szármaradvány, az mikrobiológiai problémát jelez.
Komposzt és alko hiányában próbáld meg nitrogénkötő és szárbontó baktériumkombinációval megfújni, mikor elkezd emelkedni a hőmérséklet, esetleg Bacteriosolt most is kiszórhatsz, az elég jól bont.
Notillben is fejtrágyáznak szórva az említett szabályokkal.
"Tehát indulsz egy starterrel, majd tavaszi fejtrágya a program? Máskor juttatsz még ki tápanyagot?"
Gabonában vetés előtt bedolgozva kb. 30 kg N, az utolsó februári fagyon kb. 40 kg N, majd amikor már megszikkad a föld teteje, akkor megint 40kg, gyomirtáskor még kap 36kg-ot. Ezek hatóanyagban értendők, az utolsó nitrosol, a többi általában MAS formában kerül kijuttatásra. Idén is ez a terv. PK-t nem szórunk.
A fő kérdésem az lett volna, hogy a szármaradványok az elmaradó bedolgozás miatt (feltételezve, hogy nem bomlanak le tavaszra) mennyire tartják fenn a műtrágya szemcséket? Vagy ez nem jellemző? Pl. egy jól sikerült takarónövény után. Pl. az USA-ban no-till-ben ugyanúgy megy tavasszal a fejtrágyázás gabonában mint nálunk? Elszórják a föld tetejére és annyi?
Válasz #1134. hozzászólásra Ahogy szegény Knolmár prof ül a koszos sufniban a visszafordított hetvenes évekbeli mikroszkóp előtt, mert máshogy nem fért el azon a deszkán a falnál, nem gondolná az ember, hogy egy sok milliárdos forgalmú cég épül a munkájára.
A talajéletről meg gondolom mindenki olvasott már, így meg tudja ítélni, mekkora tartós hatása lehet egy kézen megszámolható baktériumfajtának, mondjuk Mongóliából izolálva egy egészséges talaj eléréséhez, amiben milliószám találhatóak a baktérium, gomba, egysejtű és egyéb fajok sok milliárdos számban.
Mintha valaki beleöntene egy pohár bort a Balatonba és fröccsként eladná a kimért vizet...
Válasz #1135. hozzászólásra Fontos alapelv, hogy a kalcium akkor fog hasznosulni, ha megkötődik a gyökérzónában. Remek kísérletben bizonyították be, hogy a hagyományos művelésű földből azonnal 100 százalékban a mélyebb rétegekbe szivárog el a kalcium a csapadékkal. Így hiába szór ki valaki több tonna meszet hektáronként, az csak néhány hétig emeli a pH-t, utána a vízmozgásokkal elvándorol a kalcium és visszaáll az eredeti pH, lehet újra szórni a pénzt a földbe.
Egy módon lesz stabil a pH a meszezés után: gombafonalakon megkötődve, oxalátok formájában és bakteriális biomasszában megfogva, ami utána bőségesen felvehető a tápanyagkörforgásból a növények számára. Már megint ez a fránya mikrobiológia
Válasz #1133. hozzászólásra
Meszet érdemes szórni ebben a fajta művelésben?
5-5,7 a ph, kötött réti agyag a föld.
Arra én is rájöttem hogy ha ezeken a földeken nincs a pk ősszel vagy nyáron begrubberezve akkor szinte semmit nem ér.
Válasz #1132. hozzászólásra Tehát indulsz egy starterrel, majd tavaszi fejtrágya a program? Máskor juttatsz még ki tápanyagot?
Alapszabályként kalászosban 20 C fok alatt, 80% légnedvesség felett érdemes kijuttatni szórva a nitrogént (AN), lehetőleg eső előtt, ekkor a legkevésbé veszteséges. Ez vonatkozhat a repcére is.
A PK lassan vándorol, a felszínen koncentrálódik, agyagban szinte teljesen immobil, felesleges komplexet szórni mulcsos művelésnél, mert nem jut el a PK mélyebb rétegekbe vagy a gyökerek a felszínen fognak koncentrálódni, ami aszálytűrés szempontjából rossz.
Ehelyett inkább biológiát érdemes javítani, ami feltárja az ásványokból és szármaradványokból a szükséges elemeket.
Ez az út ahhoz is, hogy ne legyen gond a sok szármaradvánnyal, mert le fogják bontani a mikroorganizmusok néhány hónap alatt.
Kukoricát nem termelünk, őszi árpa és búza, napraforgó, lucerna és némi repce található a vetésforgóban. A kérdésem őszi kalászosok és repce tavaszi fejtrágyázására vonatkozott, napraforgónál a vetőgéppel tesszük sor mellé a műtrágyát, nem foglalkozunk későbbi injektálgatással.
nekem ápr.15 rémlik. Növényvédős tanfolyamon legalábbis ezt mondta a helyi NTI felügyelő.
én is rákérdeztem, hogy akkor aki nem szánt szabálysértést követ-e el, hát nem igazán tudott rá válaszolni.
nova combi vetőgépem van, azért nem válaszoltam mert a napokban nem jártam itt
Szerintem nálunk egy többszáz éves erdő talajába nem tudnám 1 méterre lenyomni a rudat.
Nem egyformák a földek, valamelyik elnyeli a hevederes kombájnt is , valamelyiken meg simán elmegy egy szélesebb gumizással is ugyanaz a gép.
Ez nem igazán a művelési mód hanem fizikai összetétel és altalaj függvénye.
Mi is a pontos határideje ennek a leforgatásnak? Május 15 talán? Javítsatok ki, ha rosszul tudom. Ha még is ez az, akkora jellemzően már virít benne a következő kultúra, kukorica/napraforgó/szója stb. és szármaradvány addigra már csak nyomokban lesz fellelhető.
Én ugyan szerves trágyát még egy grammot nem tudtam kivinni, de mióta nem szántjuk a szikeseket, meg úgy általában semmit, és nem is viszünk le semmi szármaradványt, néha még a zöldtrágya is sikerül, azóta szemmel láthatóan csökken a "kivirágozott" szikesek területe, egyre többet tudunk belőle eredményesen használni. Mondjuk ehhez az is kell, hogy nem mindenáron akarjuk művelni. Igyekszünk megtalálni azt az időpontot, amikor optimálisan művelhető állapotba kerül. Ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen kihagyjuk, mert akkor így sem, úgy sem lesz benne semmi, max méteres keréknyom, az meg kerülendő.
2 dolgot szeretnék kérdezni:
- Mi a helyzet a törvényben előírt kötelező kukorica szármaradvány leszántásával(tavaszig)? Nem szankcionálják majd?
- A max 30Kg/Ha N hatóanyag évente értendő, vagy többször kijuttatható éven belül?
Válasz #1123. hozzászólásra Az áttérés nem egyik évről a másikra megy, fontos az átmenet, mert a kimerített földek nem képesek tápanyagot szolgáltatni.
Soha nem is javasoltam ilyen ötletet, mert ez értelmetlenség, aki ilyenen töri a fejét, csak katasztrófát ránt a nyakába.
Ez egy folyamat, amely kezdődik a tápanyagutánpótlás összetételének megváltoztatásával, biológiai oltóanyagok bevezetésével a talajélet felélesztésére és a csökkentett művelésszámmal, forgatás teljes elhagyásával.
Ez a folyamat eredményezi a talaj természetes táplálékhálójában a nitrogén, szén, foszfor és kálium körforgásának és áramlásának beindulását és mikrobiális élet már tápanyagot és védelmet fog szolgáltatni a növényeknek is.
A szántás mindent lerombol, ha valaki valami félreértett hagyományőrző vagy vallási ok miatt ragaszkodik hozzá, soha nem fog emelkedő humusztartalmat és gyarapodó tápanyagot találni a földjében és nem tudja csökkenteni az inputot.
A növényeknek mikro és makropórusokban gazdag talajra van szüksége, amelyet a kaparók pont olyan eredményesen biztosítanak, mint a szántás, annak káros hatásai nélkül.
Mondjuk a grubber és lazító pórusképző hatása is még igen gyenge a biológiai pórusképzéshez, mert szeretném látni azt a magyar gazdát, aki egyben betolja a talajába a két méteres pálcát kézzel, mint a Kaiser gyerek. De legyen csak egy méterig letolva, mint Gabe Brown-nál, aki már tizensok éve notillezik.
Az talajéletre nem káros sómennyiség nagyjából 30 kg/Ha nitrogén hatóanyagot jelent. Ennyit ki lehet szórni zöldtrágyára is, mert jelentősen növeli a biomassza mennyiségét, de ez a határ.
A vicc jó!
De gondolom ha egyik évről a másikra elkezd valaki 0 mtr-val termelni( pl: búzát vagy kukoricát 0 nitrogénnel) az megnézheti a termést.
Volt erre felénk olyan aki mikor ezek a baci trágyák bejöttek a búzára 100kg pétisót szórt és azt mondta nem kell több mert ősszel baktériummal meg szórták. én odaadtam neki amit szoktunk nekünk lett 50 neki meg 25 mázsás termése.
Azért kérdeztem netparasztot,hogy véleménye szerint mi az a mennyiség ami még nem annyira káros a talajéletre. Én valószínű nem fogok áttérni egyik napról a másikra no-till rendszerre mert az komoly bevételkiesést okozna rövid távon. Próbálom én is minimalizálni a talajmunkát de ha kell akkor szántok is tehát mindig amit a legjobbnak látok
Válasz #1057. hozzászólásra A tyúkhúr miatt én nem szoktam aggódni, legalább felveszi a felesleges nitrátot és eltárolja, könnyen is lehet terminálni. Ha még túl sok lenne belőle a vetés előtt még mindig meg tudod oldani.
Az olajretek érdekesebb, majd nézzük meg tavasszal, mi lesz belőle, egyenlőre azzal sem tennék sokat.
Beteg ez az időjárás, már rügyeznek a bokrok felém.
Válasz #1001. hozzászólásra Jó a kérdés.
A mulcsra kiszórt műtrágya egyértelműen veszteséges, elpárolog vagy elfolyik, ezért injektálják az anhydrous ammóniát.
A második legjobb megoldás ammónium nitrátot szórni közvetlen a tő környékére, de ehhez is soronkénti adagoló kell és mindenképp eső előtt kell kijuttatni.
Lefagyó zöldtrágyák után legfeljebb porrá széteső mustár szárak maradnak, annál nem gond egy sorközművelésnél kijuttatni az alacsony adagú műtrágyát, míg nincs alternatíva (mondjuk egyidejűleg egy 50 liter/Ha ALKO-val együtt, hogy biztosan hasznouljon a hatóanyag, amit egyébként a növények nem érnének el)
Ezért váltanám ki a műtrágya egy részét mindenképp komposzttal, mert azt a felszínre szórva elősegíti a szár lebontását is, teljes egészében hasznosul a tápanyagtartalma és biológiai hatása.
Mennyi szokott lenni az átlagos műtrágya kijuttatásod pl. a kukorica alá?
Válasz #1058. hozzászólásra
Bátyám, mivel nem gondoltam, hogy ekkora gond lesz a komposztkészítés, nincs eladó mennyiségűm, csak saját használatra készítettem.
Sajnos több helyen tapasztaltam, hogy sem faapríték, sem szerves trágya sem szerezhető be a környéken, ami hajmeresztő számomra, így nehéz előbbre jutni.
Idén készítek limitált mennyiségben legalább permetkészítésre elegendőt vagy megegyezek komposztálóval, hogy készítsen tisztességes anyagot a hulladékeltakarítás helyett, jusson minden hátrányos területen gazdálkodónak legalább teakészítésre.
Mindenképp javaslom a komposztkészítés elkezdését, ha más nem a környéken balga módon gallyat égető emberektől elkérni a fát és aprítani. Termokomposztálás leírása
Mag kezelésére készen tud venni Natur Biokalt, arról jó tapasztalatok voltak, illetve a már felsorolt mikorrhiza gombakészítmények közül szórhat vetésnél a tartályba, a spórák majd felélednek.
A vetendő növények mindegyike profitál a mikorrizákból (tápanyagellátás, védelem)
Ha beleállt kézzel a tökföldbe gyomtalanítani, a legjobb technika, ha nem kihúzza a gyomot, hanem megvárja a virágzást és tőben elvágva a talajon hagyja (pl. acatolóval). A gyökerek fontos talajlazítók és tápanyagforrás, a felszínen hagyott lágyszárú gyomok pedig elég gyorsan lebomlanak, szintén tápanyagot és árnyékolást biztosítva (párolgás és felemelegedés csökkentése)
Válasz #1114. hozzászólásra Laci, látatlanban is teljesen biztos vagyok benne, hogy semmiféle foszforhiánya nincs a földednek.
A talajban élő baktériumok és gombák hiányoznak belőle, amelyek feltárják a foszfort a növényeidnek, mert azokat sok évtized szorgos és költséges munkájával szántással és vegyianyagokkal sikerült kiirtanod. Humusztartalmad milyen? Mert az is elillan ezekkel a huncutságokkal.
Szóval műtrágya maximum 30 kg nitrogén egyenértéknek megfelelően és szulfátmentes.
Egyébként komposzt, komposzttea (ALKO) és szerves trágya sekélyen bedolgozva, nem leszántva, szármaradvány a felszínen hagyva.
Ez segít a talajéleted helyreállítani és utána elfelejtheted a Kités bigbageket.
Netparaszt!Hagyományos szántásos művelésnél milyen műtrágyákat használnál és milyen mennyiségben és mikor? A talajaink változatosak minden fajta megtalálható. Foszfor hiány van egy két táblában.
Kukorica és napraforgó alá.
Válasz #1079. hozzászólásra
Rendben, akkor ne aggódjunk a felmelegedés miatt, mert ez természetes naptevékenységből adódó jelenség.
Azon viszont aggódhatunk, ami összefügg a CO2 és metánkibocsással, hogy mit is kezdünk a szántással, vegyianyagokkal és monokultúrákkal tönkretett földekkel és ökoszisztémával, mert anélkül már nem sokáig fogunk létezni.
A mi generációnk az utolsó, aki tehet érte valamit, a következőre már nem marad termőtalaj és genetikai változatosság, ami életben tartotta az emberiséget évezredekig.
Válasz #1090. hozzászólásra Hűvös időben, ilyen körülmények között nagyjából semmi értelme azoterrel fújni, azt tartalékold melegebb időkre, mikor van mit lebontania is.
Válasz #1103. hozzászólásra Nem, a trágya maximum állapotfenntartásra elegendő, ennél összetettebb a probléma kezelése.
Ha szikes, akkor meg kell oldani a vízháztartás és a kicsapódó sók problémáját. Az ilyen környezetben szerényebbek a életkörülmények is, ezért gazdagítani kell a mikrobiológiát, amit pedig táplálni kell, élő gyökerekkel és szerves anyagokkal.
A talajművelés minimalizálása pedig gondolom értelemszerű.
Gyomaendrődön lesz egy egész napos bemutató és beszélgetés február 6.-én, ha többet szeretnél tudni a talajmegújító mezőgazdaságról.
Válasz #1105. hozzászólásra A laza talajban is ugyanolyan jól működik a kaparendszer, a tömörítésre kell odafigyelni, hogy ne legyen levegős a mag környezete. Apróság, de nagymértékben ez dönti el, hogy sikeres-e a vetés. Minél vékonyabb a kapa, annál jobb, mert kevesebbet ront a talajszerkezeten, semmi szükség nagy lúdtalpakra.
Nézegetem az Ultimát az 18cmes kapaosztassal megy de 6cmes sávban. Gravitációsan is tudom a teljes kapaszélességet használni? És a gáz hogy olyan kapaosztásnál is 5 gerendán vannak a kapák nem lesz kevés a 3 ha csinálnék hasonlót?
Válasz #1097. hozzászólásra
Ha tényleg nagyon kötött a föld akkor abba jobb ha nem árpát teszel, főleg ha rosszul vagy tavasszal fogod megmunkálni. A tavaszi árpának a legfejletlenebb a gyökere az összes növény közül.
Ha nem tudod időben elvetni meg kemény a föld akkor borítékolható a gyenge termés.
Napraforgót vagy zabot tennék bele tavaszi tárcsázásba, de vetés előtt kéne tárcsázni vagy nagyobb eső előtt. Lehetőleg valamilyen direktvetővel kellene elvetni ha lehet.
Mert a laza talajba nem olyan jol mukodik a kapa rendszer. Akkor sima vekony landzsa is eleg es ugy 15cm sortav?
Ez kesobb vagotarcsaval jo lehet direkt vetonek?
8-10 Ak-s szikes földet rendszeresen trágyával kezelve lehet -e rajta sokat javítani?
Azért kérdem, mert itt a búza is csak max 35 mázsát ad. Meg gondolom ha rendszeresen trágyázva lenne, nem állna meg a víz rajta, mert javulna a "talajszerkezet".
Ha elő van munkálva neki gruberrel akkor is mehet rá lúdtalp és úgy 15cm sortáv vagy inkább 18 és a feletti?
Nem tudom gravitacios elven működőnél lehrt e a ludtalp kapa 2 széléhez fobatni a magot terelővel mint a claydon?
igen, én is ettől félek. Dolgoztam már tavaszi szántáson, nem kívánom senkinek :). Csak most meg attól tartok, h a vetés lesz a sok szármaradvány miatt egy rémálom...
Utánna legalább lesz valami lehetősége, nem a felgancázott sz.rba fogja a magot eltüntetni.
Egyébbként lehetnek még elég komoly fagyok, hogy megdolgoza a szántott talajt.
Gondolom nem február 1. 00.01 perckor akarja a vetést elkezdeni.
De tételezzük fel a legrosszabbat, hogy kiszárad, tárcsával, és hengerezéssel még mindíg tud kezdeni vele valamit.
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
15323 hozzászólás
Válasz #1149. hozzászólásra
Úgy látszik csak aktuális volt a kérdésem.
Vagy konzultáció is lehetséges?
Bocsi a gyomaendrődi zárt körű lesz.
(Az ügyfeleimnek szervezem ajándéknak)
Válasz #1135. hozzászólásra
Nálunk is hasonlóak a talajállapotok. Valószínűleg nálad is a kálcium szint kb zéró, foszfor szintén. Jó eséllyel jó kálium ellátottság van, magas magnézium és molibdén szinttel. Ezek miatt dolomit porral/őrleménnyel nem szabad talajjavítani, mert a dolomitnak jelentős magnézium tartalma van, és az amúgy is magas magnéziumot toxikus szintig fel tudja tornázni egy masszív adag. Szóval alacsony magnézium és magas kálcium tartalmú anyag kell ilyen helyre.
Mi mészkő őrleménnyel fogjuk megoldani a talaj javítást, de úgy, hogy nem porszerű, hanem valamilyen por fölötti frakció lesz kiválasztva, és sima műtrágya szóróval szórjuk ki. Így nem kell a por része miatt vennem egy tornádót.
Ezek a kisebb "kavicsok" nem tűnnek el hirtelen, és válnak vízoldhatóvá, hanem lassacskán oldódnak.
Az alapján, amit Netparaszt mondott, ezek a kis kavicsok akár több évig is szolgáltatják a kálciumot a környezetüknek, és ha Isten is úgy akarja, akkor a kálcium jelentős része meg fog kötődni a növényekben és a talajbaktériumokban és gombákban. A pH meg elvileg folyamatosan javulni fog. Meglátjuk.
Válasz #1143. hozzászólásra
Személy szerint érdekel mindkettő (agromash, gyomaendrőd). Tervezem is, hogy ott leszek, amennyiben nincs kifogásod ellene.
Válasz #1144. hozzászólásra
Gyomaendrőd szerintem már Kelet-Magyarország.
Válasz #1143. hozzászólásra
KeletMagyarországon nem fogsz járni?
Hány ember kellene?
Válasz #1138. hozzászólásra Még nincs, de igyekszem összeállítani. Radócz javasolt egy órás mikroszkópos bemutatót az Agromason és előtte egy délutánt az ÖMKI-ben Gödöllőn.
Nem tudom, kit érdekelne.
A gyomaendrődi aránylag fix, mgbiztosítás szervezte helyi gazdáknak.
Válasz #1139. hozzászólásra Mennyi szármaradványod szokott maradni? Ezt így vaktában nem lehet megmondani, mennyire tartja fent, mert nem tudom, hogy mi és mennyi. Ezt látni kell.
Azt azonban kétlem, hogy túl nagy paplan maradna a gabonák vagy a repce után.
Ha viszont nem bomlik rendesen a szármaradvány, az mikrobiológiai problémát jelez.
Komposzt és alko hiányában próbáld meg nitrogénkötő és szárbontó baktériumkombinációval megfújni, mikor elkezd emelkedni a hőmérséklet, esetleg Bacteriosolt most is kiszórhatsz, az elég jól bont.
Notillben is fejtrágyáznak szórva az említett szabályokkal.
Válasz #1140. hozzászólásra Dehogy Hecci, van németül és franciául is :-)
Ha valaki megszponzorálja, lefordítom én bármelyiket..
Válasz #1137. hozzászólásra
Milyen nyelveken van kézzel fogható papírra vetett épkézláb írott irodalom a témáról?
Szinte minden angol?
Válasz #1133. hozzászólásra
"Tehát indulsz egy starterrel, majd tavaszi fejtrágya a program? Máskor juttatsz még ki tápanyagot?"
Gabonában vetés előtt bedolgozva kb. 30 kg N, az utolsó februári fagyon kb. 40 kg N, majd amikor már megszikkad a föld teteje, akkor megint 40kg, gyomirtáskor még kap 36kg-ot. Ezek hatóanyagban értendők, az utolsó nitrosol, a többi általában MAS formában kerül kijuttatásra. Idén is ez a terv. PK-t nem szórunk.
A fő kérdésem az lett volna, hogy a szármaradványok az elmaradó bedolgozás miatt (feltételezve, hogy nem bomlanak le tavaszra) mennyire tartják fenn a műtrágya szemcséket? Vagy ez nem jellemző? Pl. egy jól sikerült takarónövény után. Pl. az USA-ban no-till-ben ugyanúgy megy tavasszal a fejtrágyázás gabonában mint nálunk? Elszórják a föld tetejére és annyi?
Válasz #1134. hozzászólásra Ahogy szegény Knolmár prof ül a koszos sufniban a visszafordított hetvenes évekbeli mikroszkóp előtt, mert máshogy nem fért el azon a deszkán a falnál, nem gondolná az ember, hogy egy sok milliárdos forgalmú cég épül a munkájára.
A talajéletről meg gondolom mindenki olvasott már, így meg tudja ítélni, mekkora tartós hatása lehet egy kézen megszámolható baktériumfajtának, mondjuk Mongóliából izolálva egy egészséges talaj eléréséhez, amiben milliószám találhatóak a baktérium, gomba, egysejtű és egyéb fajok sok milliárdos számban.
Mintha valaki beleöntene egy pohár bort a Balatonba és fröccsként eladná a kimért vizet...
Válasz #1135. hozzászólásra Fontos alapelv, hogy a kalcium akkor fog hasznosulni, ha megkötődik a gyökérzónában. Remek kísérletben bizonyították be, hogy a hagyományos művelésű földből azonnal 100 százalékban a mélyebb rétegekbe szivárog el a kalcium a csapadékkal. Így hiába szór ki valaki több tonna meszet hektáronként, az csak néhány hétig emeli a pH-t, utána a vízmozgásokkal elvándorol a kalcium és visszaáll az eredeti pH, lehet újra szórni a pénzt a földbe.
Egy módon lesz stabil a pH a meszezés után: gombafonalakon megkötődve, oxalátok formájában és bakteriális biomasszában megfogva, ami utána bőségesen felvehető a tápanyagkörforgásból a növények számára. Már megint ez a fránya mikrobiológia
Válasz #1133. hozzászólásra
Meszet érdemes szórni ebben a fajta művelésben?
5-5,7 a ph, kötött réti agyag a föld.
Arra én is rájöttem hogy ha ezeken a földeken nincs a pk ősszel vagy nyáron begrubberezve akkor szinte semmit nem ér.
http://www.agroinform.com/szantofold/ha-a-talaj-el-akkor-teremni-is-fog-21024
http://www.agroinform.com/szantofold/ha-a-talaj-el-akkor-teremni-is-fog-21024
vélemény?
Válasz #1132. hozzászólásra Tehát indulsz egy starterrel, majd tavaszi fejtrágya a program? Máskor juttatsz még ki tápanyagot?
Alapszabályként kalászosban 20 C fok alatt, 80% légnedvesség felett érdemes kijuttatni szórva a nitrogént (AN), lehetőleg eső előtt, ekkor a legkevésbé veszteséges. Ez vonatkozhat a repcére is.
A PK lassan vándorol, a felszínen koncentrálódik, agyagban szinte teljesen immobil, felesleges komplexet szórni mulcsos művelésnél, mert nem jut el a PK mélyebb rétegekbe vagy a gyökerek a felszínen fognak koncentrálódni, ami aszálytűrés szempontjából rossz.
Ehelyett inkább biológiát érdemes javítani, ami feltárja az ásványokból és szármaradványokból a szükséges elemeket.
Ez az út ahhoz is, hogy ne legyen gond a sok szármaradvánnyal, mert le fogják bontani a mikroorganizmusok néhány hónap alatt.
Válasz #1121. hozzászólásra
Kukoricát nem termelünk, őszi árpa és búza, napraforgó, lucerna és némi repce található a vetésforgóban. A kérdésem őszi kalászosok és repce tavaszi fejtrágyázására vonatkozott, napraforgónál a vetőgéppel tesszük sor mellé a műtrágyát, nem foglalkozunk későbbi injektálgatással.
Válasz #1129. hozzászólásra
Sziasztok,
nekem ápr.15 rémlik. Növényvédős tanfolyamon legalábbis ezt mondta a helyi NTI felügyelő.
én is rákérdeztem, hogy akkor aki nem szánt szabálysértést követ-e el, hát nem igazán tudott rá válaszolni.
Válasz #1126. hozzászólásra
nova combi vetőgépem van, azért nem válaszoltam mert a napokban nem jártam itt
Szerintem nálunk egy többszáz éves erdő talajába nem tudnám 1 méterre lenyomni a rudat.
Nem egyformák a földek, valamelyik elnyeli a hevederes kombájnt is , valamelyiken meg simán elmegy egy szélesebb gumizással is ugyanaz a gép.
Ez nem igazán a művelési mód hanem fizikai összetétel és altalaj függvénye.
Válasz #1127. hozzászólásra
Mi is a pontos határideje ennek a leforgatásnak? Május 15 talán? Javítsatok ki, ha rosszul tudom. Ha még is ez az, akkora jellemzően már virít benne a következő kultúra, kukorica/napraforgó/szója stb. és szármaradvány addigra már csak nyomokban lesz fellelhető.
Válasz #1103. hozzászólásra
Én ugyan szerves trágyát még egy grammot nem tudtam kivinni, de mióta nem szántjuk a szikeseket, meg úgy általában semmit, és nem is viszünk le semmi szármaradványt, néha még a zöldtrágya is sikerül, azóta szemmel láthatóan csökken a "kivirágozott" szikesek területe, egyre többet tudunk belőle eredményesen használni. Mondjuk ehhez az is kell, hogy nem mindenáron akarjuk művelni. Igyekszünk megtalálni azt az időpontot, amikor optimálisan művelhető állapotba kerül. Ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen kihagyjuk, mert akkor így sem, úgy sem lesz benne semmi, max méteres keréknyom, az meg kerülendő.
Válasz #1126. hozzászólásra
2 dolgot szeretnék kérdezni:
- Mi a helyzet a törvényben előírt kötelező kukorica szármaradvány leszántásával(tavaszig)? Nem szankcionálják majd?
- A max 30Kg/Ha N hatóanyag évente értendő, vagy többször kijuttatható éven belül?
Válasz #1123. hozzászólásra Az áttérés nem egyik évről a másikra megy, fontos az átmenet, mert a kimerített földek nem képesek tápanyagot szolgáltatni.
Soha nem is javasoltam ilyen ötletet, mert ez értelmetlenség, aki ilyenen töri a fejét, csak katasztrófát ránt a nyakába.
Ez egy folyamat, amely kezdődik a tápanyagutánpótlás összetételének megváltoztatásával, biológiai oltóanyagok bevezetésével a talajélet felélesztésére és a csökkentett művelésszámmal, forgatás teljes elhagyásával.
Ez a folyamat eredményezi a talaj természetes táplálékhálójában a nitrogén, szén, foszfor és kálium körforgásának és áramlásának beindulását és mikrobiális élet már tápanyagot és védelmet fog szolgáltatni a növényeknek is.
A szántás mindent lerombol, ha valaki valami félreértett hagyományőrző vagy vallási ok miatt ragaszkodik hozzá, soha nem fog emelkedő humusztartalmat és gyarapodó tápanyagot találni a földjében és nem tudja csökkenteni az inputot.
A növényeknek mikro és makropórusokban gazdag talajra van szüksége, amelyet a kaparók pont olyan eredményesen biztosítanak, mint a szántás, annak káros hatásai nélkül.
Mondjuk a grubber és lazító pórusképző hatása is még igen gyenge a biológiai pórusképzéshez, mert szeretném látni azt a magyar gazdát, aki egyben betolja a talajába a két méteres pálcát kézzel, mint a Kaiser gyerek. De legyen csak egy méterig letolva, mint Gabe Brown-nál, aki már tizensok éve notillezik.
Az talajéletre nem káros sómennyiség nagyjából 30 kg/Ha nitrogén hatóanyagot jelent. Ennyit ki lehet szórni zöldtrágyára is, mert jelentősen növeli a biomassza mennyiségét, de ez a határ.
Válasz #1120. hozzászólásra
"hogy sem faapríték, sem szerves trágya sem szerezhető be a környéken,"
Akart valaki valamit venni?
Arról lemaradtam.
Mi tudunk venni istállótrágyát.
Faapríték is van vagy 3 pótkocsival. Igaz tüzelési célra, de jó pénzért eladó. 3 000 Ft/q, vagy kölcsön adok, ha úgy jobb.
Nyírségi Válasz #1058. hozzászólásra
Köszi, hogy a fiatalok közé sorolsz.
Én voltam az, akinek a legöregebb az unokája. (4 éves). Nem én voltam a legöregebb.
Valóban volt ott több fiatal is, és fiatal nyugdíjas is.
A lényeg:
Netparaszt:
Az agromasexpo első napján lenne-e időd elhozni és bemutatni a Mikroszkópomon a használatát.
Bencéék ingyen adnak helyszínt és kávét.
A létszám korlátozott.
Aki nem Fórumozó, tőlük 5 000 Ft/óra díjat kérnénk.
Jelentkezni:
radoczistvankukacfreemail.hu címen lehet.
Már 3 fő személyesen jelentkezett.
Nekik nem kell újra.
Válasz #1115. hozzászólásra
A vicc jó!
De gondolom ha egyik évről a másikra elkezd valaki 0 mtr-val termelni( pl: búzát vagy kukoricát 0 nitrogénnel) az megnézheti a termést.
Volt erre felénk olyan aki mikor ezek a baci trágyák bejöttek a búzára 100kg pétisót szórt és azt mondta nem kell több mert ősszel baktériummal meg szórták. én odaadtam neki amit szoktunk nekünk lett 50 neki meg 25 mázsás termése.
Azért kérdeztem netparasztot,hogy véleménye szerint mi az a mennyiség ami még nem annyira káros a talajéletre. Én valószínű nem fogok áttérni egyik napról a másikra no-till rendszerre mert az komoly bevételkiesést okozna rövid távon. Próbálom én is minimalizálni a talajmunkát de ha kell akkor szántok is tehát mindig amit a legjobbnak látok
Válasz #1057. hozzászólásra A tyúkhúr miatt én nem szoktam aggódni, legalább felveszi a felesleges nitrátot és eltárolja, könnyen is lehet terminálni. Ha még túl sok lenne belőle a vetés előtt még mindig meg tudod oldani.
Az olajretek érdekesebb, majd nézzük meg tavasszal, mi lesz belőle, egyenlőre azzal sem tennék sokat.
Beteg ez az időjárás, már rügyeznek a bokrok felém.
Válasz #1001. hozzászólásra Jó a kérdés.
A mulcsra kiszórt műtrágya egyértelműen veszteséges, elpárolog vagy elfolyik, ezért injektálják az anhydrous ammóniát.
A második legjobb megoldás ammónium nitrátot szórni közvetlen a tő környékére, de ehhez is soronkénti adagoló kell és mindenképp eső előtt kell kijuttatni.
Lefagyó zöldtrágyák után legfeljebb porrá széteső mustár szárak maradnak, annál nem gond egy sorközművelésnél kijuttatni az alacsony adagú műtrágyát, míg nincs alternatíva (mondjuk egyidejűleg egy 50 liter/Ha ALKO-val együtt, hogy biztosan hasznouljon a hatóanyag, amit egyébként a növények nem érnének el)
Ezért váltanám ki a műtrágya egy részét mindenképp komposzttal, mert azt a felszínre szórva elősegíti a szár lebontását is, teljes egészében hasznosul a tápanyagtartalma és biológiai hatása.
Mennyi szokott lenni az átlagos műtrágya kijuttatásod pl. a kukorica alá?
Válasz #1058. hozzászólásra
Bátyám, mivel nem gondoltam, hogy ekkora gond lesz a komposztkészítés, nincs eladó mennyiségűm, csak saját használatra készítettem.
Sajnos több helyen tapasztaltam, hogy sem faapríték, sem szerves trágya sem szerezhető be a környéken, ami hajmeresztő számomra, így nehéz előbbre jutni.
Idén készítek limitált mennyiségben legalább permetkészítésre elegendőt vagy megegyezek komposztálóval, hogy készítsen tisztességes anyagot a hulladékeltakarítás helyett, jusson minden hátrányos területen gazdálkodónak legalább teakészítésre.
Mindenképp javaslom a komposztkészítés elkezdését, ha más nem a környéken balga módon gallyat égető emberektől elkérni a fát és aprítani.
Termokomposztálás leírása
Mag kezelésére készen tud venni Natur Biokalt, arról jó tapasztalatok voltak, illetve a már felsorolt mikorrhiza gombakészítmények közül szórhat vetésnél a tartályba, a spórák majd felélednek.
A vetendő növények mindegyike profitál a mikorrizákból (tápanyagellátás, védelem)
Ha beleállt kézzel a tökföldbe gyomtalanítani, a legjobb technika, ha nem kihúzza a gyomot, hanem megvárja a virágzást és tőben elvágva a talajon hagyja (pl. acatolóval). A gyökerek fontos talajlazítók és tápanyagforrás, a felszínen hagyott lágyszárú gyomok pedig elég gyorsan lebomlanak, szintén tápanyagot és árnyékolást biztosítva (párolgás és felemelegedés csökkentése)
Válasz #1115. hozzászólásra Még mindig röhögök, köszi Fecó.
Válasz #1114. hozzászólásra Laci, látatlanban is teljesen biztos vagyok benne, hogy semmiféle foszforhiánya nincs a földednek.
A talajban élő baktériumok és gombák hiányoznak belőle, amelyek feltárják a foszfort a növényeidnek, mert azokat sok évtized szorgos és költséges munkájával szántással és vegyianyagokkal sikerült kiirtanod. Humusztartalmad milyen? Mert az is elillan ezekkel a huncutságokkal.
Szóval műtrágya maximum 30 kg nitrogén egyenértéknek megfelelően és szulfátmentes.
Egyébként komposzt, komposzttea (ALKO) és szerves trágya sekélyen bedolgozva, nem leszántva, szármaradvány a felszínen hagyva.
Ez segít a talajéleted helyreállítani és utána elfelejtheted a Kités bigbageket.
Válasz #1115. hozzászólásra
Válasz #1060. hozzászólásra Természetes, csak a sok szántás közt elvész a lényeg...
Válasz #1114. hozzászólásra
mondjuk ez olyan, mintha a rabbit megkérdeznéd, hogy meddig füstöld a sonkát húsvétra...
Válasz #1113. hozzászólásra
Netparaszt!Hagyományos szántásos művelésnél milyen műtrágyákat használnál és milyen mennyiségben és mikor? A talajaink változatosak minden fajta megtalálható. Foszfor hiány van egy két táblában.
Kukorica és napraforgó alá.
Válasz #1079. hozzászólásra
Rendben, akkor ne aggódjunk a felmelegedés miatt, mert ez természetes naptevékenységből adódó jelenség.
Azon viszont aggódhatunk, ami összefügg a CO2 és metánkibocsással, hogy mit is kezdünk a szántással, vegyianyagokkal és monokultúrákkal tönkretett földekkel és ökoszisztémával, mert anélkül már nem sokáig fogunk létezni.
A mi generációnk az utolsó, aki tehet érte valamit, a következőre már nem marad termőtalaj és genetikai változatosság, ami életben tartotta az emberiséget évezredekig.
Válasz #1073. hozzászólásra Melyik Tume vetőgéped van?
Válasz #1090. hozzászólásra Hűvös időben, ilyen körülmények között nagyjából semmi értelme azoterrel fújni, azt tartalékold melegebb időkre, mikor van mit lebontania is.
Válasz #1103. hozzászólásra Nem, a trágya maximum állapotfenntartásra elegendő, ennél összetettebb a probléma kezelése.
Ha szikes, akkor meg kell oldani a vízháztartás és a kicsapódó sók problémáját. Az ilyen környezetben szerényebbek a életkörülmények is, ezért gazdagítani kell a mikrobiológiát, amit pedig táplálni kell, élő gyökerekkel és szerves anyagokkal.
A talajművelés minimalizálása pedig gondolom értelemszerű.
Gyomaendrődön lesz egy egész napos bemutató és beszélgetés február 6.-én, ha többet szeretnél tudni a talajmegújító mezőgazdaságról.
Válasz #1105. hozzászólásra A laza talajban is ugyanolyan jól működik a kaparendszer, a tömörítésre kell odafigyelni, hogy ne legyen levegős a mag környezete. Apróság, de nagymértékben ez dönti el, hogy sikeres-e a vetés. Minél vékonyabb a kapa, annál jobb, mert kevesebbet ront a talajszerkezeten, semmi szükség nagy lúdtalpakra.
Válasz #1106. hozzászólásra
Nézegetem az Ultimát az 18cmes kapaosztassal megy de 6cmes sávban. Gravitációsan is tudom a teljes kapaszélességet használni? És a gáz hogy olyan kapaosztásnál is 5 gerendán vannak a kapák nem lesz kevés a 3 ha csinálnék hasonlót?
Válasz #1097. hozzászólásra
Ha tényleg nagyon kötött a föld akkor abba jobb ha nem árpát teszel, főleg ha rosszul vagy tavasszal fogod megmunkálni. A tavaszi árpának a legfejletlenebb a gyökere az összes növény közül.
Ha nem tudod időben elvetni meg kemény a föld akkor borítékolható a gyenge termés.
Napraforgót vagy zabot tennék bele tavaszi tárcsázásba, de vetés előtt kéne tárcsázni vagy nagyobb eső előtt. Lehetőleg valamilyen direktvetővel kellene elvetni ha lehet.
Válasz #1104. hozzászólásra
Mert a laza talajba nem olyan jol mukodik a kapa rendszer. Akkor sima vekony landzsa is eleg es ugy 15cm sortav?
Ez kesobb vagotarcsaval jo lehet direkt vetonek?
Sziasztok!
8-10 Ak-s szikes földet rendszeresen trágyával kezelve lehet -e rajta sokat javítani?
Azért kérdem, mert itt a búza is csak max 35 mázsát ad. Meg gondolom ha rendszeresen trágyázva lenne, nem állna meg a víz rajta, mert javulna a "talajszerkezet".
Válasz #1098. hozzászólásra
Ha elő van munkálva neki gruberrel akkor is mehet rá lúdtalp és úgy 15cm sortáv vagy inkább 18 és a feletti?
Nem tudom gravitacios elven működőnél lehrt e a ludtalp kapa 2 széléhez fobatni a magot terelővel mint a claydon?
Válasz #1099. hozzászólásra
Ahhoz képest hogy Orosz....még mondhatni tetszetős is.
A Honda motoros ventilátor hajtás....nem semmi. Ez is egy opció.
Válasz #1093. hozzászólásra
igen, én is ettől félek. Dolgoztam már tavaszi szántáson, nem kívánom senkinek :). Csak most meg attól tartok, h a vetés lesz a sok szármaradvány miatt egy rémálom...
Válasz #1093. hozzászólásra
Utánna legalább lesz valami lehetősége, nem a felgancázott sz.rba fogja a magot eltüntetni.
Egyébbként lehetnek még elég komoly fagyok, hogy megdolgoza a szántott talajt.
Gondolom nem február 1. 00.01 perckor akarja a vetést elkezdeni.
De tételezzük fel a legrosszabbat, hogy kiszárad, tárcsával, és hengerezéssel még mindíg tud kezdeni vele valamit.
http://www.pk-agromaster.ru/4800/
Ha van egy Kamazod !