Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.94 FtUSD395.57 FtCHF446.03 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én még dupla gabona sortávra is elmerném vetni normális talajba normális időben korrekt élethelyzetben az őszi búzát!
Volt amikor eldugult egykét csoroszlya a vetőgépen és néhány sor duplagabonára lett vetve de több sotr egymás mellett így adta ki majdnem szabályosan.
Ott vacakoltam, hogy mi a bánat lesz vele menjek végig kézzel szórogassam be búzával???
de igen sok volt így, hát maradt.
Ahol dupla gabonás volt a vetés sokkal bujább volt bokrosabb erősebb és bár nem számoltam meg ténylegesen de szerintem legalább annyi kalászt adott.
Ha valaki egyembe juttatja ősszel akkor szója után egy kisebb darabot elvetek így dupla gabonára, mittudomén pár hektárt prezentáció végett, csak addig elfogom felejteni.
4964 te emlékszel minden ilyenre visszamenőleg, majd ha írom hogy vágom a szóját szóljál csak
Ez a nagyobb sortáv azért előnyös mert csökkenti a vonóerőigényt, és műszakilag egyszerűbb megoldani az alkatrészek elhelyezését, javul a szerelhetőség stb.
Én vetettem a tuméval 140kg/ha mennyiséggel mulan búzát, olyan 8,8 tonnát adott. Ez a gép 12,5 centire vet, de nyugodtan vethetne 19 re is.
Tavaszi gabonánál lehet jobb a sűrűbb sortávolság de őszinél szerintem mindegy. A lényeg az hogy legyen neki foszfor hogy bokrosodjon.
A december végi 300 kilós vetésnél viszont lehet hogy jobb a sűrűbb sortáv.
Ma gyakorlatilag......az új fajtáknak köszönhetően...jól bokrosodnak. Valamint sorköz művelhetők. És bizony már szemenként is vethetők. Ezért jól kihasználják a tenyészterületet. Ugyanez a szisztéma a kukoricánál is. Visszatérve 1 éve kb, belinkeltünk egy Német kutatási vizsgálatokat. A lényege az ilyen technológia mellett. A beltartalmi értékek kimagasló aránya. Ez mára párosul a hibrid fajták (kimagasló terméshozamával) Saaten union termékek. De ha jól tudom az Agromag is előállt valami hasonló fajtákkal.
Nézegettem a videókat. Nekem a tárcsás verzió jobban tetszik. Egyenletesebbnek tűnik utána a takaró növényzet..nincs össze kuszálva kicsit sem. Szépen elterül. Nem kell robosztus tömörítő keréksor. Elég ami a (vetőkocsiknál van.) Először a JD vetőgépeknél találkoztam 740a.... Még a földes útba is belemart. Olyan erős a vetőkocsija. A 750a Az már ezen is túl tesz.
Tume vetőgéppel tökéletesen lehet vetni egy sor tárcsa után is, sőt akár könnyűtárcsa után is, az miatt hogy a tárcsa jóval mélyebben vág mint ahova a mag kerül, ezért nem látszik a kelő gabonán sárgulás . Nem kell tőle megijedni akármennyi a szár. Már 6 éve vetek vele és még soha nem lett ritka a vetés.
Ha jó adapterrel meg kombájnnal van aratva a kukorica akkor a horsch terrano sem huzkodja össze egyáltalán a kórót. Simán lehetne az után is vetni. Igaz hogy előnyös ha a művelés előtt meg tud ázni a szár néhányszor.
A vetokultivator ott hal meg, ha elé tarcsaznak (vagy kultuvatoroznak)! Mint ahogy a kultivatort sem igazán lehet önmaga után elhúzni úgy a vetokultivatornak sem szerencsés, ha nem ulepedett vagy tomorodott talajon dolgozik..
A tarcsas direktveto gépek használhatók általában szántásban, mulcsban és direkvetesben is, de a vetokultivatornak vagy direktvetes kell, vagy teljesen elkészített magagy, ahol akadálytalanul foroghat a föld a kapak között..
A kukorica szár esetén két alternatívát látok én vagy leforgatja az ember vagy teljeset fent hadja, kettő között nem szerencsés vetésmélységben tele van szárral 8paplan)
Lazító után az már majdnem direkt
Agrisem esetében .
150 160 le kel neki főleg laza talajon mert ott sülyed szépen.
2-3,5 mill között lehet kapni de ritkán láttam hirdetésben.
Kacsingattam a CO 4 felé én is csak valahogy a lazább szerkezetű talajokra gondolom
A kapás vetőgépek inkább a kisebb hozamú területeken használatosak vagy ahol nem kukorica után kell vetni.
A horsch vetőkultivátorának akkor van gondja ha a szár rosszul zúzott vagy esetleg letaposták a vadak és egybe maradt a szár.
A másik gondja az hogy a kapák egymásra dobják a földet és előfordul olyan hogy 1 része a magnak túl mélyen van miközben egy része meg a föld tetején hever. Volt aki emiatt beszámíttatta a 2 éves gépet egy prontóba.
Előfordult egy olyan eset hogy kukorica után vetettünk egymás mellett búzát.
Már volt vagy december eleje.
Nekik a sprinter után csak kb 30-40% mag jött elő nekem a tume után legalább 90%.
Egy esetben meg ki kellett őket segíteni mert valami nagyon komoly kukorica után egyszerűen nem tudtak befejezni egy táblát mert állandóan betorkollott nekik. Pedig többször tárcsázták meg grubberezték a talajt de akkor sem ment el a gép rajta. Én ezek miatt inkább a tárcsás rendszerben hiszek. A köckerling ultima viszont szerintem jobb mert ott csoroszlyánként tartja a mélységet egy kerék ami ráadásul letapossa a szárt a szomszéd késről. Továbbá a kés is keskeny, nem terít úgy mint a horschnak a kombi kapája. Viszont az ultima elé is 2x tárcsáznak az itteniek.
Kösz az infót.nekem olyan vetőgép kellene amivel lazító után lehetne vetni én nem akrok direktvetni semmit.horsch airseeder co vetőkultivétorok tetszenek még.
mekkora a traktorigénye különböző talajokon?
milyen áron lehet ilyet venni?
A Simteches csoroszlyákat hogyan másolod le? Azzal nekem az a bajom, hogy túl speckó.
Vagy sima 25x25-ös kapa és rá kapható legvéknyabb kapa és kész? Tömörítő kereket lehetne rá csinálni? Sima műanyagból?
Meg ha 15 cm a sortáv, akkor nem fog nagyon összelazulni az utolsó sornál és egybe forgat ki mindent. Vagy az elővágó már ezt megakadályozza? Ugye ez akkor érdekes, ha zt-be vet az ember.
tartottam a 18cm sortávtól , de nem lesz vele gond
magamnak nem vetettem repcét,egy barátomnak vetettem ,szép egyenletes a kelés
a mélység állítás egyszerű csapszeg áthelyezéssel kb 5mm –en ként
a mag behelyezéssel nincs gond, semmilyen formába. direkt vetés és agyagosabb esetén nem tökéletes a takarás, lefogom cserélni a kúpos kereket fogazottra,ami kicsit meg bontja a talajt takaráshoz
nekem bevált ,ugyanúgy elveti szántott talajba mint direktbe Accord adagolórendszerrel van szerelve.Amit készíteni akartam azt is Accord adagolóval terveztem ,de ezt anyag költségi áron sikerült meg vennem így el álltam a gyártástól
Egy kérdésem van még?
Miért akar mindenki kapás gépet csinálni? Azzal nagyobb sortáv lehetséges csak. Legalábbis amiket láttam az ilyen volt.
Miért nem jó, az hogy a hullámos tárcsa előművel és a sima tárcsás csoroszlya meg elveti?
Mert nem EU konformok. Pl. Nem lehet 3,5m szélesre vagy 4 M magasra ossze csukni őket...
Legalább is egyszer ezt mondta egy forgalmazojuk. A legtöbb GP gep, ami itthon kapható Simba örökség, vagy kinti licence alapján Európában gyártott termek.
Úgy rémlik a 4,8m-es változat tizenmilla volt pár éve. Lehet hogy ezért nem nagyon fogyott. Akinek van pénze, inkább veszi a rapidot meg a többi ismert nyugati márkát, az biztos jó. Nem bíznak az újdonságokban.
Úgy tudom Great Plains vető kocsikat használtak a gyártáshoz.
Nincs tudomásom róla hogy lett e valahova értékesítve belőle. Videó se nagyon van róla. kíváncsi lennék én is a tapasztalatokra.
Levélre permetezzük.
Van egy ismerősöm, ki üzletkötő Bigénél. Nekik volt előadás tartva erről a kérdésről. ott is azt mondták, hogy ez lesz a "jövő". Erre "gyúrnak". Bevallásuk szerint amit mi szórunk szilárd műtrágyát jelenleg, jó ha 10%-a hasznosul. A többi kidobott pénz a részünkről.
Ha eső előtt szórod tavasszal a nitrogént akkor az bemosódik.
Nekem meg az nem világos hogy mondjuk gabona után kukorica előtt hogyan történik a takarónövények vetése.
Van tarlóhántás vagy nincs? Ha van akkor mivel?
Mikor veti a takarónövény keveréket és az mind elfagy-e? A komposzt vagy baktériumkészítmény kijuttatása hogyan történik?
Mi van akkor ha túl nagy lesz a vegetáció, vagy ha gyomos?
Sok kérdés vetődik fel de én szerintem is ez lesz a jövő. Van több olyan tapasztalatom ami alapján tudok hinni ebben a rendszerben. Csak sokáig fog tartani amíg ki lesznek a részletek dolgozva.
Egy picit térjünk már ki a takarónövényes no-till rendszerben történő műtrágyaszórásra! Most tekintsünk el attól, hogy ebben a rendszerben a végcél a műtrágyázás elhagyása, legalább az átmeneti időkben, hogy kellene ezt végezni? Pl. kalászosban addig oké, hogy vetéssel egymenetben sor mellé megy az alaptrágya, de hogyan tovább tavasszal abban az esetben, ha nagyon sok a szármaradvány, mert jól sikerül nyáron-ősszel a takarónövény plusz az elővetemény szármaradványa is ott van. Azt tudom, hogy a gabona szalmája nem bomlik le télen. Viszont az gyakorlati tény, hogy némely növény ami nem bírja a fagyot szinte takonnyá válik az első komolyabb fagy után. Ezekből gondolom nem sok marad tavaszra. Pl. mustár v. olajretek. Ha tavasszal lesz egy jó vastag mulch réteg, akkor mi történik a felületre kiszórt műtrágyával? Nyilván injektálni nem fogjuk sem a folyékony sem a szilárd műtrágyát. Jó esetben legurulnak a szemcsék a mulch között a földre, esetleg a csapadék lemossa a talajra? Ebben az esetben gondolom nitrosolt alkalmazni nem célszerű.
Ezt hogy érted, hogy nem függetlenítenéd a vetőtárcsát az elővágótól? Én nem gondolkodom nagy szélességben így fix tengelyre tenném a hullámos tárcsákat. Az csak elé művelne a vetőcsoroszlyáknak, amiket hasonlóan egyedileg mélységtartó kerékkel ellátnék. Vagy annak is kéne a nagyobb rugóerő?
A kapástól azért tartok, mert félek a nagy sortávtól.
Elvileg működhet.
A hullámos(wave)tárcsa művelő széllessége a hullámok számának függvénye. Vetőgépnél elegendőnek ítélem a 8 hullámút.
Én jobban preferálnám a "turbó" tárcsát neked
sokkal könnyebb a behatolása (penetráció).
Ilyen pl great plains vető gépje.
Én a vetőcsoroszlyát a nyitó tárcsától nem függetlenítenem
Nodet Gougis. Duplatárcsás vetőgép 15,5cm sortávval. Ezt kompletten alakítanám, csak a csoroszlya részt és a magtartályt megtartani, elé meg szépen sorba berakva a hullámos tárcsasor.
Ebben lehet valami, de szerintem éppen ez a lényege az elővágó tárcsáknak, hogy közvetlenül a csoroszlyák vonalában felszeletelik a mulchot, és így a csoroszlyák nem fogják összehúzni. Pont mint azok a lazítók, amiket no-till kiegészítésre használnak a kukorica tarlón. Az nem tetszik, ha az egyenletesen elterített mulch réteget csomókba szedi a vetőgép, ráadásul az egyik sor rálöki a mellette lévőre, így egyik helyen kopasz a föld, mellette meg a magoknak még át is kell verekedni magukat egy-egy csomón.
Amúgy a vetőkultira visszatérve azért jó ha rugdoskodik a kapa mert jobban tisztúl nagy szárban!
Ahogy lökdösi a talaj úgy nemtud megállni rajta a szalma mert lerugdossa róla aztán ha egyszer egy kapánál tovább jut a tömeg az már át is meg a gép alatt mert beforog szépen.
A fix merev kapaszár szerintem kevésbé jó ez miatt is, meg ha van valami egyenőtlenség akkor ott rögtön mélyre túr nemtud játszani engedni mint egy rúgós
Biztos jobb a john deere masszívabb vagy valami, de szerintem kb háromszor olyan drága lehet mint egy gaspardo, nekünk pedig ez utóbbi is bőven megtenné minőségben mert amúgy nem rossz eszközök, nem az eldobni való kategória tudod.
Hát ha most belekezdünk a szárítóba akkor egy pár évig nemigen lesz fejlesztés semmiben, esetleg ha megépítek magamnak egy vetőkultit, mint írtam van egy 420-as csukható vontatott hankóm meg ott a vogel pneumatikus vetőgép, a 35x35-ös amazone rugós kapaszárak 20ezer alatt kijönnek megfelelő helyről rendelve és ez kemény grubber kapa szóval erős bitang.
Válasz #979. hozzászólásra A JD 750 kedvelt gép, 5 méteressel vet évente többször 2000 hektárt az egyik kedvenc parasztom. Valamiért neki sem kell nagyobb...
_jpg_fill_540x300_0.webp "Mit vár el minden pályázótól az új AKG felhívás?")
15323 hozzászólás
Válasz #1037. hozzászólásra
Én még dupla gabona sortávra is elmerném vetni normális talajba normális időben korrekt élethelyzetben az őszi búzát!
Volt amikor eldugult egykét csoroszlya a vetőgépen és néhány sor duplagabonára lett vetve de több sotr egymás mellett így adta ki majdnem szabályosan.
Ott vacakoltam, hogy mi a bánat lesz vele menjek végig kézzel szórogassam be búzával???
de igen sok volt így, hát maradt.
Ahol dupla gabonás volt a vetés sokkal bujább volt bokrosabb erősebb és bár nem számoltam meg ténylegesen de szerintem legalább annyi kalászt adott.
Ha valaki egyembe juttatja ősszel akkor szója után egy kisebb darabot elvetek így dupla gabonára, mittudomén pár hektárt prezentáció végett, csak addig elfogom felejteni.
4964 te emlékszel minden ilyenre visszamenőleg, majd ha írom hogy vágom a szóját szóljál csak
EXCELAGR
Válasz #1034. hozzászólásra
Ez a nagyobb sortáv azért előnyös mert csökkenti a vonóerőigényt, és műszakilag egyszerűbb megoldani az alkatrészek elhelyezését, javul a szerelhetőség stb.
Én vetettem a tuméval 140kg/ha mennyiséggel mulan búzát, olyan 8,8 tonnát adott. Ez a gép 12,5 centire vet, de nyugodtan vethetne 19 re is.
Tavaszi gabonánál lehet jobb a sűrűbb sortávolság de őszinél szerintem mindegy. A lényeg az hogy legyen neki foszfor hogy bokrosodjon.
A december végi 300 kilós vetésnél viszont lehet hogy jobb a sűrűbb sortáv.
http://exactrix.com/WC.htm
Válasz #1032. hozzászólásra
Ma gyakorlatilag......az új fajtáknak köszönhetően...jól bokrosodnak. Valamint sorköz művelhetők. És bizony már szemenként is vethetők. Ezért jól kihasználják a tenyészterületet. Ugyanez a szisztéma a kukoricánál is. Visszatérve 1 éve kb, belinkeltünk egy Német kutatási vizsgálatokat. A lényege az ilyen technológia mellett. A beltartalmi értékek kimagasló aránya. Ez mára párosul a hibrid fajták (kimagasló terméshozamával) Saaten union termékek. De ha jól tudom az Agromag is előállt valami hasonló fajtákkal.
Válasz #1032. hozzászólásra
Teltebb kalász, kevesebb szalma.
Nézegettem a videókat. Nekem a tárcsás verzió jobban tetszik. Egyenletesebbnek tűnik utána a takaró növényzet..nincs össze kuszálva kicsit sem. Szépen elterül. Nem kell robosztus tömörítő keréksor. Elég ami a (vetőkocsiknál van.) Először a JD vetőgépeknél találkoztam 740a.... Még a földes útba is belemart. Olyan erős a vetőkocsija. A 750a Az már ezen is túl tesz.
Válasz #1029. hozzászólásra
Ezzel érdemes lenne foglalkozni?
http://www.agrarkereso.hu/fooldal/megmutat.php?hird=128753&keresendo=&hkategoria=&lang=hu&limit_ablak=1&kereses=4000112
A tárcsák nullásra vannak kopva,azt mondták horror áron van.Mi lehet még elkopva rajta_?
Válasz #1024. hozzászólásra
Tume vetőgéppel tökéletesen lehet vetni egy sor tárcsa után is, sőt akár könnyűtárcsa után is, az miatt hogy a tárcsa jóval mélyebben vág mint ahova a mag kerül, ezért nem látszik a kelő gabonán sárgulás . Nem kell tőle megijedni akármennyi a szár. Már 6 éve vetek vele és még soha nem lett ritka a vetés.
Ha jó adapterrel meg kombájnnal van aratva a kukorica akkor a horsch terrano sem huzkodja össze egyáltalán a kórót. Simán lehetne az után is vetni. Igaz hogy előnyös ha a művelés előtt meg tud ázni a szár néhányszor.
Válasz #1026. hozzászólásra
Itt működik ,de mindig az ideális nedvesség alapot a lényeg,minden talajszerkezethez más alapot a megfelelő.
Válasz #1026. hozzászólásra
nem úgy van az...
sprinterrrel topdown után vetettek mindent.
és jó lett.
Válasz #1021. hozzászólásra
A vetokultivator ott hal meg, ha elé tarcsaznak (vagy kultuvatoroznak)! Mint ahogy a kultivatort sem igazán lehet önmaga után elhúzni úgy a vetokultivatornak sem szerencsés, ha nem ulepedett vagy tomorodott talajon dolgozik..
A tarcsas direktveto gépek használhatók általában szántásban, mulcsban és direkvetesben is, de a vetokultivatornak vagy direktvetes kell, vagy teljesen elkészített magagy, ahol akadálytalanul foroghat a föld a kapak között..
Válasz #1016. hozzászólásra
A tarcsas direktvetok sortávja is 7,5" (18.75 cm) vagy 10" (25.4 cm)! Ez nem kapa vagy tarcsas csoroszlya kérdése..
Válasz #1021. hozzászólásra
A kukorica szár esetén két alternatívát látok én vagy leforgatja az ember vagy teljeset fent hadja, kettő között nem szerencsés vetésmélységben tele van szárral 8paplan)
Válasz #1020. hozzászólásra
Lazító után az már majdnem direkt
Agrisem esetében .
150 160 le kel neki főleg laza talajon mert ott sülyed szépen.
2-3,5 mill között lehet kapni de ritkán láttam hirdetésben.
Kacsingattam a CO 4 felé én is csak valahogy a lazább szerkezetű talajokra gondolom
Válasz #1021. hozzászólásra
Felénk az elmúlt őszön az ultima vitt mindent.........Csak elég húzós az ára........
A kapás vetőgépek inkább a kisebb hozamú területeken használatosak vagy ahol nem kukorica után kell vetni.
A horsch vetőkultivátorának akkor van gondja ha a szár rosszul zúzott vagy esetleg letaposták a vadak és egybe maradt a szár.
A másik gondja az hogy a kapák egymásra dobják a földet és előfordul olyan hogy 1 része a magnak túl mélyen van miközben egy része meg a föld tetején hever. Volt aki emiatt beszámíttatta a 2 éves gépet egy prontóba.
Előfordult egy olyan eset hogy kukorica után vetettünk egymás mellett búzát.
Már volt vagy december eleje.
Nekik a sprinter után csak kb 30-40% mag jött elő nekem a tume után legalább 90%.
Egy esetben meg ki kellett őket segíteni mert valami nagyon komoly kukorica után egyszerűen nem tudtak befejezni egy táblát mert állandóan betorkollott nekik. Pedig többször tárcsázták meg grubberezték a talajt de akkor sem ment el a gép rajta. Én ezek miatt inkább a tárcsás rendszerben hiszek. A köckerling ultima viszont szerintem jobb mert ott csoroszlyánként tartja a mélységet egy kerék ami ráadásul letapossa a szárt a szomszéd késről. Továbbá a kés is keskeny, nem terít úgy mint a horschnak a kombi kapája. Viszont az ultima elé is 2x tárcsáznak az itteniek.
Válasz #1017. hozzászólásra
Kösz az infót.nekem olyan vetőgép kellene amivel lazító után lehetne vetni én nem akrok direktvetni semmit.horsch airseeder co vetőkultivétorok tetszenek még.
mekkora a traktorigénye különböző talajokon?
milyen áron lehet ilyet venni?
Válasz #1016. hozzászólásra
A Simteches csoroszlyákat hogyan másolod le? Azzal nekem az a bajom, hogy túl speckó.
Vagy sima 25x25-ös kapa és rá kapható legvéknyabb kapa és kész? Tömörítő kereket lehetne rá csinálni? Sima műanyagból?
Meg ha 15 cm a sortáv, akkor nem fog nagyon összelazulni az utolsó sornál és egybe forgat ki mindent. Vagy az elővágó már ezt megakadályozza? Ugye ez akkor érdekes, ha zt-be vet az ember.
Ez se rossz!
Válasz #1009. hozzászólásra
tartottam a 18cm sortávtól , de nem lesz vele gond
magamnak nem vetettem repcét,egy barátomnak vetettem ,szép egyenletes a kelés
a mélység állítás egyszerű csapszeg áthelyezéssel kb 5mm –en ként
a mag behelyezéssel nincs gond, semmilyen formába. direkt vetés és agyagosabb esetén nem tökéletes a takarás, lefogom cserélni a kúpos kereket fogazottra,ami kicsit meg bontja a talajt takaráshoz
nekem bevált ,ugyanúgy elveti szántott talajba mint direktbe Accord adagolórendszerrel van szerelve.Amit készíteni akartam azt is Accord adagolóval terveztem ,de ezt anyag költségi áron sikerült meg vennem így el álltam a gyártástól
Válasz #1013. hozzászólásra
Szerintem,mert egyszerűbb,nincs csapágy ami tönkre megy.Meg a kapa,magát a talajba húzza,a tárcsának nyomást kell valahogy csinálni.
Válasz #1008. hozzászólásra
pont ugyanezt mondtam a forgalmazóknak. De az is lehet h csak gondoltam, miközben mesélgettek a vetőgépről és az áráról. :D
Egy kérdésem van még?
Miért akar mindenki kapás gépet csinálni? Azzal nagyobb sortáv lehetséges csak. Legalábbis amiket láttam az ilyen volt.
Miért nem jó, az hogy a hullámos tárcsa előművel és a sima tárcsás csoroszlya meg elveti?
Válasz #1010. hozzászólásra
Mert nem EU konformok. Pl. Nem lehet 3,5m szélesre vagy 4 M magasra ossze csukni őket...
Legalább is egyszer ezt mondta egy forgalmazojuk. A legtöbb GP gep, ami itthon kapható Simba örökség, vagy kinti licence alapján Európában gyártott termek.
Válasz #1007. hozzászólásra
A Great Plains gabona vetőgépeit miért nem forgalmazzák itthon?
Válasz #977. hozzászólásra
nektek bevált?
rendesen beleteszi a magot?
Mélységállítás egyszerű?
Repce jól kel utána?
A 18cm-es sortáv nem sok?
Válasz #1007. hozzászólásra
Úgy rémlik a 4,8m-es változat tizenmilla volt pár éve. Lehet hogy ezért nem nagyon fogyott. Akinek van pénze, inkább veszi a rapidot meg a többi ismert nyugati márkát, az biztos jó. Nem bíznak az újdonságokban.
Válasz #1006. hozzászólásra
Úgy tudom Great Plains vető kocsikat használtak a gyártáshoz.
Nincs tudomásom róla hogy lett e valahova értékesítve belőle. Videó se nagyon van róla. kíváncsi lennék én is a tapasztalatokra.
Hazai verzió ? Vélemény ?
Válasz #1001. hozzászólásra
Levélre permetezzük.
Van egy ismerősöm, ki üzletkötő Bigénél. Nekik volt előadás tartva erről a kérdésről. ott is azt mondták, hogy ez lesz a "jövő". Erre "gyúrnak". Bevallásuk szerint amit mi szórunk szilárd műtrágyát jelenleg, jó ha 10%-a hasznosul. A többi kidobott pénz a részünkről.
Válasz #1001. hozzászólásra
Ha eső előtt szórod tavasszal a nitrogént akkor az bemosódik.
Nekem meg az nem világos hogy mondjuk gabona után kukorica előtt hogyan történik a takarónövények vetése.
Van tarlóhántás vagy nincs? Ha van akkor mivel?
Mikor veti a takarónövény keveréket és az mind elfagy-e? A komposzt vagy baktériumkészítmény kijuttatása hogyan történik?
Mi van akkor ha túl nagy lesz a vegetáció, vagy ha gyomos?
Sok kérdés vetődik fel de én szerintem is ez lesz a jövő. Van több olyan tapasztalatom ami alapján tudok hinni ebben a rendszerben. Csak sokáig fog tartani amíg ki lesznek a részletek dolgozva.
Egy picit térjünk már ki a takarónövényes no-till rendszerben történő műtrágyaszórásra! Most tekintsünk el attól, hogy ebben a rendszerben a végcél a műtrágyázás elhagyása, legalább az átmeneti időkben, hogy kellene ezt végezni? Pl. kalászosban addig oké, hogy vetéssel egymenetben sor mellé megy az alaptrágya, de hogyan tovább tavasszal abban az esetben, ha nagyon sok a szármaradvány, mert jól sikerül nyáron-ősszel a takarónövény plusz az elővetemény szármaradványa is ott van. Azt tudom, hogy a gabona szalmája nem bomlik le télen. Viszont az gyakorlati tény, hogy némely növény ami nem bírja a fagyot szinte takonnyá válik az első komolyabb fagy után. Ezekből gondolom nem sok marad tavaszra. Pl. mustár v. olajretek. Ha tavasszal lesz egy jó vastag mulch réteg, akkor mi történik a felületre kiszórt műtrágyával? Nyilván injektálni nem fogjuk sem a folyékony sem a szilárd műtrágyát. Jó esetben legurulnak a szemcsék a mulch között a földre, esetleg a csapadék lemossa a talajra? Ebben az esetben gondolom nitrosolt alkalmazni nem célszerű.
Válasz #995. hozzászólásra
Ezt hogy érted, hogy nem függetlenítenéd a vetőtárcsát az elővágótól? Én nem gondolkodom nagy szélességben így fix tengelyre tenném a hullámos tárcsákat. Az csak elé művelne a vetőcsoroszlyáknak, amiket hasonlóan egyedileg mélységtartó kerékkel ellátnék. Vagy annak is kéne a nagyobb rugóerő?
A kapástól azért tartok, mert félek a nagy sortávtól.
Van ilyen fajta is
Válasz #989. hozzászólásra
Még egy érv a vágótárcsa mellett!
Válasz #991. hozzászólásra
Elvileg működhet.
A hullámos(wave)tárcsa művelő széllessége a hullámok számának függvénye. Vetőgépnél elegendőnek ítélem a 8 hullámút.
Én jobban preferálnám a "turbó" tárcsát neked
sokkal könnyebb a behatolása (penetráció).
Ilyen pl great plains vető gépje.
Én a vetőcsoroszlyát a nyitó tárcsától nem függetlenítenem
Válasz #992. hozzászólásra
Nodet Gougis. Duplatárcsás vetőgép 15,5cm sortávval. Ezt kompletten alakítanám, csak a csoroszlya részt és a magtartályt megtartani, elé meg szépen sorba berakva a hullámos tárcsasor.
Válasz #990. hozzászólásra
Akkor a gabonavetőgép is ezzel a csoroszlyával lesz? Sima tárcsás csoroszlya nem maradhatna, ha úgyis elővág a hullámos tárcsa?
Válasz #985. hozzászólásra
Nem, attól cseppet precízében
legg egyszerűbb
Eszt fogom kukoricára gyártani
Válasz #987. hozzászólásra
Ebben lehet valami, de szerintem éppen ez a lényege az elővágó tárcsáknak, hogy közvetlenül a csoroszlyák vonalában felszeletelik a mulchot, és így a csoroszlyák nem fogják összehúzni. Pont mint azok a lazítók, amiket no-till kiegészítésre használnak a kukorica tarlón. Az nem tetszik, ha az egyenletesen elterített mulch réteget csomókba szedi a vetőgép, ráadásul az egyik sor rálöki a mellette lévőre, így egyik helyen kopasz a föld, mellette meg a magoknak még át is kell verekedni magukat egy-egy csomón.
Amúgy a vetőkultira visszatérve azért jó ha rugdoskodik a kapa mert jobban tisztúl nagy szárban!
Ahogy lökdösi a talaj úgy nemtud megállni rajta a szalma mert lerugdossa róla aztán ha egyszer egy kapánál tovább jut a tömeg az már át is meg a gép alatt mert beforog szépen.
A fix merev kapaszár szerintem kevésbé jó ez miatt is, meg ha van valami egyenőtlenség akkor ott rögtön mélyre túr nemtud játszani engedni mint egy rúgós
Válasz #979. hozzászólásra
Biztos jobb a john deere masszívabb vagy valami, de szerintem kb háromszor olyan drága lehet mint egy gaspardo, nekünk pedig ez utóbbi is bőven megtenné minőségben mert amúgy nem rossz eszközök, nem az eldobni való kategória tudod.
Hát ha most belekezdünk a szárítóba akkor egy pár évig nemigen lesz fejlesztés semmiben, esetleg ha megépítek magamnak egy vetőkultit, mint írtam van egy 420-as csukható vontatott hankóm meg ott a vogel pneumatikus vetőgép, a 35x35-ös amazone rugós kapaszárak 20ezer alatt kijönnek megfelelő helyről rendelve és ez kemény grubber kapa szóval erős bitang.
aztán majd lesz valami
Válasz #967. hozzászólásra
Akkor a gabona vetőgépet hogy alakítod át? Vagy csak egy sor tárcsát teszel elővágónak a tárcsás vetőgép elé?
Válasz #983. hozzászólásra
Nagyon szépen köszönöm!
Válasz #976. hozzászólásra
http://webshop.szegana.hu/termekek/vetesi-technologia-bourgault-rendszer-1966/200-vrt-1040-cserelheto-kes-5608
A kramp tol is meg lehet rendelni
Válasz #979. hozzászólásra A JD 750 kedvelt gép, 5 méteressel vet évente többször 2000 hektárt az egyik kedvenc parasztom. Valamiért neki sem kell nagyobb...