Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.94 FtUSD395.57 FtCHF446.03 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Feri #767. hozzászólásáraItt tölünk nem messze egy cég tavasszal gabona árvakelésbe vetett,de nem láttam pontosan mert a tábla túlsó végén volt, csak annyi látszott hogy JD vetőgépet húz. De tudom hogy van Orthman sávhúzójuk is. Jól látszottak a húzott csíkok ahol már elment a vetőgép, de előtte kopasz volt a pálya, azért kérdeztem. Majd figyelemmel kísérem, mi lesz belőle, kíváncsi vagyok.
Most le van húzva glifóval, le van száradva minden. Rikító sárga az egész tábla, volt benne zöld anyag bőven.
Válasz szanberg #763. hozzászólásáraFigyelj ide: 1nappal a vetés előtt végeztem a sávművelést 8-24-24 polifoska anyaggal,vetés a műtrágyasáv geometriai közepefölé 5cm-re,3ookg an-34% kekszel,nincs semmiféle szineződés a 7-hetes esőnélküliség ellenére se!Volt olyan,hogy a sávművelő AN-tal ment ott sem volt gáz!
Válasz Pippó89 #762. hozzászólásáraNem is tudom, néztem az amerikai videókat, ott ammóniáztak is sorközépbe, meg nem is lett volna ezzel baj ha úgy történik minden ahogy terveztem, csak elhúzódott az tél is, eszköz sem jött meg volt csúszás benne, aztán gyorsan kellett behozni minden lemaradást és nem érkeztem átgondolni a dolgokat, ez a fránya Trimble meg nemhogy 2 centi pontossággal dolgozik hanem tökéletesen ugyan oda vet mint ahová előtte injektáltunk.
Most van rossz érzés bennem, néha haragszom magamra, nem is a pénz miatt ami elment a levesbe, hanem, hogy nem szép amit látok pedig az lett volna, de ezen túl kell lendülni már mindegy, ezért is írtam, hogy mindenki okuljon más kárán mert a sajáton fájdalmasabb.
Egyébként jó lesz ez a rendszer, egyszerű olcsó az üzemeltetés, gépkímélő és látszik, hogy jó akar lenni a való életben itt nálunk is, csak ezek az apró nüanszok amin áll vagy bukik is akár a mutatvány, ezek nagyon fontosak, itt a tsz-es felfogást el kell felejteni, kevés a lépések száma de mindegyik ugyanolyan fontos és precíz.
Válasz szanberg #761. hozzászólásáraAmikor vetogeppel egy menetben juttatod ki a műtrágyát, akkor az is a sor mellé, alá rakja ki az anyagot. Hogy a jó égbe nem gondoltál ennek a technológiának a káros hatásáról?!
No leírom a tapasztalataimat a sávművelt kukoricákról.
Verem a fejem a falba mert kibántam magammal és ez jó nagy mínusz lesz idén. Az az igazság, hogy az idő tromfolt rá leginkább de én nem gondolkodtam jól a nagy tavaszi rohanásban.
Az biztos, hogy egy kis sáv simogatásra lesz szükség tavasszal. Ezt az injektálóra szerelt rugós kaparópálcákkal meg fogom oldani, kicsit megtöri a felső talajszintet elsimogatja azt nem reped/cserepesedik fel nagy tömegű verős eső után sem úgy majd. Aztán most jön a lényeg.
Be injektáltam vetés előtt a sávokat 200 liter nitrosollal. Ezt a sávok közepébe tettem majd ide vetettem bele. Jól kelt, bár volt sok olyan száraz folt ahol nem volt nedvesség és most is bújkál még ki de ez szántottnál is igaz. Szóval Kikelt megindult és jött a fekete leves. Színeződött a kukorica fakó volt és orrbavert. Arra gondoltam és ebben többen is megerősítettek, hogy a túl sok tömény műtrágyával dúsult felső gyökérzóna mikro környezete az amúgy is savanyú földeken méginkább az lett és az végett látszott a krónikus foszfor hiány és társai. Erre tromfolt rá a nagy aszályos idő is, hogy nem bír beázni a talaj és oldódni mosódni a növény, regenerálni magát, felvenni a tápanyagot. Már kinövi a színeződést de le van maradva, nedvesebb talajfoltoknál egészen jó, szóval a vízhiány is okozta ezt de nem szabad a sávba műtrágyázni, jövőre 5-10centivel mellé fogom folyatni a műtrágyát és középre vetni, hogy ne járjak így. Ez most szerencsétlenség, csak a jóIstenben bizakodom, hogy kapunk végre komolyabb csapadékot és meglódulnánk ezekkel mert elég nagy terület ahhoz, hogy probléma nélkül eltudjuk viselni az öngólt.
Ott látszik ez nagyon szembetűnően ahol injektáláskor lerakva az injektálót 10méterrel később kapcsoltam be a folyatást mondjuk mert elfigyeltem, na ott olyan mint akármelyik szántott vagy kultizott pályában a tengeri, vagy ha a forgóban a végén túlhúztam a gépet ott is a sorok közé került tövek nem stresszeltek be.
Ez igaz lehet szilárd műtrágyázott területekre is, szóval erre mindenki figyeljen!!!
Amúgy maga az agrotechnika működik ott is jó ahol semmi tarlóhántást nem adtunk neki, de jövőre lehántom a pályákat azért és lehet egy vékonysor kombit is adok neki vetés előtt, csak hogy a cserepesedést totál megoldjam illetve ha kezdődik akkor megtörjem, ha a kaparókkal bővített injektáló hozza az elvárt eredményt akkor nem kell ezzel sem variálni de ez a jövő év tesztje lesz már.
Most megfújom egy kis tuning anyaggal igaz kicsi a lomb felület de hátha elég lesz neki megindítani gyökeresedni, lassan gyomírtani is kellessz és az is fog mindig a növényeken ugye.
Ami azt illeti nem is értem de idén a nehéz szántók főleg amiket besávoztam ollyan pályák lettek mint a hamu, azok a földek amikben repül a traktor az ekével azok meg felkeményedtek ha szántva volt ha nem... Valamiért minden fordítva működik mint az általában szokott.
Egyébként tegnap kisorolt a 8. napra a kukorica belőle szépen, nagyon kéne egy faxa eső mindenre.
injektáló sávra állítva, később lesz sor mellé széthúzva rajta minden kocsi, aztán az elkombizott sávozott pálya vetéséről is van egy kép meg arról is ami nem került elmunkálásra.
Válasz .Norbert #750. hozzászólásáraNorbi!
Kigondoltam valamit!
Jövőre ugye már itt lesz az injektáló, idén a megváltoztatott kijuttató rendszer és egyéb mások miatt kicsit később értetek ide de éppen időben. Lényeg a lényeg, hogy én a táp injektálást és a strip freshenert egyszerre akarom megcsinálni. Egyébként már önmagában is nevezhető ennek mert az a kis csíkocska amit hagy maga után a -nevezzük yetter tárcsának- az annyi borzolást eredményez, hogy nem fog tovább keményedni a felszín ha olyan a helyzet akkor sem.
Viszont a lényeg, hogy felkéne szerkeszteni a tárcsa mögé két rugós kaparópálcát mint ami a vetőgépek mögött is van rapidokon pl, szóval valami erősebb jobbféle rúgóujjakat, ami mondjuk 5-5centivel a yetter nyoma mellett csúszna hátul, mondjuk 45 fokos szögben vagy akár állítható szögben. Ez szépen elgereblyézné a felszínt egyszerűen olcsón és meg is lenne a freshener, mikor meg sor mellé dolgozunk állományban akkor levesszük róla.
Írtam múltkor, van amelyiket lehúztam kombival felszínalakítás gyanánt, a többit meg nem. Egyik táblám keményen fel is gyomosodott, bár mindegyik kizöldűlt azért, de az egyik elég kemény, a sávok sem nagyon látszódtak viszont nagyon szépen bekerült nedvesbe a kukorica, kapja meg a totált és kész, egyik táblát már le is fújtuk.
Megkerestem a Vaderstad-os pálcát amivel a tömörödöttséget lehet vizsgálni és azt állapítottam meg, hogy a sávoknak csupán a felső szelvénye tömörödik meg ősz óta, elkezdem leszúrni a botot, kis erővel de némi ellenállással, kb mikor az 5-10centi közötti talajszint alá ér a pálca akkor meg leszalad szinte alig valamicske erővel úgy nagyjából 25 centi mélységig, az alatt megint kell erő de talp nincsen letudom tolni tövig a méteres pálcát, viszont az egyértelműen érződik, meddig járt a sávhúzó mélységét tekintve a talajban.
Kíváncsi leszek kezdeti fejlődésben ez okoz e gondot avagy sem, végülis idén korai vetésről nem tudunk beszélni már és a talaj sem lesz hideg, a lényeg, hogy nedvesbe került a mag, szépen omlós puha takarót kapott maga felé ezt a vetőgép szépen elintézte, szerintem a gyökér is tud lefelé majd szépen hatolni a bot alapján ezt gondolom.
Továbbá magárokba injektáltam többféle anyagot, starterekből is háromfélét meg egy baktérium trágyát, hagytam ki kontrollokot, volt olyan is ,hogy másik anyaggal a nyomást utána kellett volna állítani mert 0,1 tizeddel másképpen ment mint az előző és ezáltal némi eltérés kijött a végén és nem lett elég a táblára meg ilyenek.
Azt gondolom egy foszforos startert ha adok a sávművelt kultúráknak és nem akarom nagyon korán vetni míg nem melegszik fel a talaj nem lesz gond vele, sőt nagyon finomra kombinátorozott teljes felületen művelt más táblámon mai vetésnél is volt olyan táblarész, ahol már 10centin van a nedvesség, magaslati fekvésen, két sor tavaszi munka után, ennek eső fog kelleni az egyenletes keléshez.
A Trimble RTK kuuva jó, egyszerűen minden oda kerül ahová kell, volt egy kis agyalás mert időközben 75centis vetőgép lett ugye a sávhúzó meg a 76,2-esre volt beállítva még ősszel, ami által kellett ezzel foglalkozni mert MILIMÉTEREK is számítanak nemhogy centi, ha végig a sávok közepére akarsz vetni és nem eltolódni minden egyes fogásnál.
Mivel a vetőgépem az adapterem az injektálóm is 75 centis így a Stripcat-et is picit összébb toljuk ennyire igaz ez a 76,2 is olyan, hogy a vázon a kocsik annyira vannak egymástól, de kint a késeknél meg 75-75,5-76 ilyeneket mérek eleve van lógása minden kocsinak a porcogóknál meg ilyesmi, szóval valójában tök mindegy lenne, hogy 1,2centi ide oda, de ha a sávművelés és a vetés nem egy szélességi értéken kerül egymásra akkor tolódik minden, szóval nem is az a lényeg, hogy valójában mennyi is a sortávom hanem az, hogy a GPS rendszer egy szélességen dolgozzon mindkettővel.
Jó lesz ez nagyon, már kisujjból megy ez a sztori, megismertük a rendszert, jópár telefonnal elláttam Bigbencét azért hehe itt idő közben de így nem csináltunk hülyeséget, azért most gyökeres változások voltak többízben, RTK, sávművelés, vetőgép, injektáló, front folyékony kijuttató vetőgépre becsövezve ezeket mind össze kellett hozni, sok volt a változó.
Valószínűleg én sokkal többet aggódom a dolgon mint kéne. Az egyik táblát meghúztuk kombival, hogy legyen egy felszín alakítás, természetesen a sávokba fog kerülni a vetés az RTK-val, csak szemmel nem fog ez látszani. Már kész is a pálya.
Másik táblán semmi nem történt, ősszel stripcat-ot húztuk, ma befolyattam Norbi injektálójával, mármint amit tőle vettem, holnapután odakeveredünk vetni is már, szerintem jó lesz.
Nem tudtam kapni a maximára sor elővágó egységet, 6 db volt összevissza az országban, nekem 8 kellett volna, ebből kettőt megvettem azt felrakom a traktornyomban futó kocsikra, jövőre lesz mindenhol.
Továbbá a kocsi feszítő rúgóit is tudom még erősebbre akasztani, ezt is megteszem vele, egyébként mindezek nélkül is áttörte a kemény felszínt, csak nem mertem így belevetni, hogy totál lyukasra volt járva minden sáv.
Lesz kétféle megoldás, meglátjuk melyik milyen lesz.
Kapott nitrosolt sávba vetés előtt, mag kap majd sor mellé is még egy adagot az injektálóval és kész, ossza be azt a 400 liter 30%-osat magának hehe
Válasz Dns8 #744. hozzászólásáraNincs ezzel semmi gond. Ha volna a havernak elővágó tárcsája a vetőgépen. Idén direktbe nem volna a vetés. A magágy és az alatta lévő talaj állapota hibátlan. A takarónövényes gyommentesen ment a tavaszba. Itt vannak még nem elmunkált,gyomtól kizöldült szántások. Na az érdekesen fog idén szójázni.
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraElővágó a vetőgépre. Bár nem ismerem a földed. De ha vizes, a kombi megcibálja....a kemény részeken nagy rögöket fog kiszakítani. Vetés előtt még csapatod párszor. Akár hengerrel is, növekszik a menet szám. Ha csak a felső 3-4cm van letaposva az még elmegy...hisz alá rakod a magot a vizesbe. Idén hasonlóba szaladtam bele. Kb 3 hete ment a kultivátor kb 20cm mélyen beforgatva a zölden maradt szármaradványt. És takarította a vad túrásokat. Későn ért oda a kombi. Kicsit kiszáradt. Ezért megkapta a hengert,így ment bele a szója. Idáig tökéletesnek néz ki, nem beszélve az asztal minőségű talajról.
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraMi elvetettük a sávot napraforgóval. Kukoricát akartam, de 100as rudlik járták a földeket, a takarónövényeket mind megették és összetapostak mindent. Néhol nem tudta a vetőgép átszakítani a talpat, ott beton az alja, de a nagyobb részében áttörte azt az 5-6cm kemény részt.
Én tegnap néztem körbe, lassan beindulunk, csak még most álltunk fel technológiailag is, illetve napraforgót vetjük, még van egy kicsi belőle és ez kifújt.
Szóval. Amit most látok és nem is teljesen értem, hogy basszus au összes szarvas keresztül kasul járkált a besávozott földemen és komolyan mondom mindegyik a sávokban járkált, mint a juh is mindig a kijárt nyomában megy ugye és csíkosra járja a legelőt is ahol húz kifele.
Szóval össze van dagasztva a sáv és nem tudom mit kéne csinálnom hirtelen.
Elvileg ma meghozzák a sáv injektálót Norbiék, először is ezzel megpróbálom, ez felvágja a talajt némileg, van a taposásból eredően egy kis kérgesedése meg a múltkori eső is felverte amúgy ezt is de nem nagy a baj, csak tegnap kimentem üres vetőgéppel húzkodni rajta egy kicsit és látom, hogy a patanyomoknál s közöttük a magok nem fognak totál 100% egyenlő mélységbe kerülni az a helyzet.
Szóval ha ezen síkál az injektáló akkor okés, meg fogjuk nézni ezt, de gondolkodtam azon is, hogy kombinátorral áthúzom az egészet az vetés mélységben felvakarja a taposásokat is meg egyengetne rajta ugye, viszont pont ezt nem akartam volna, hogy teljes felületen borzoljam a földet ami egyébként olyan mint a szivacs, rettentően jó nedves puha mélységeiben.
Vagy, felveszem a sávhúzót sekélyebbre, kb 20perc átállítani és újra megjárom vele a földet és csak a sávokat kapáltatom át. Ezzel csak annyi a bajom, hogy lassabb némileg meg annyira sekélyen nem tudom járatni mint egy kombinátor menne bár szerintem nem galuskázná fel, nagyon jó magágykészítő képessége van neki.
Hajdúböszörményben egy KITE-s dolgozó ajánlotta. Felajánlottam a közelben két ha-t próbára. Nem lett belőle semmi.
Rákérdeztem itt a Fórumon, hogy kinek mi a véleménye?
Nem kezdtem el.
Biharban 100 ha felett alkalmazzák.
Mivel én a forgatásnélkülit "tesztelem" ezt már ott nem kezdem el.
Viszont .Feco. közelében van még két hektár, ami benevez ebbe a sávművelésbe kontrollként.
Ha hosszútávon sikerül javítani a hektáronként hasznon, akkor mind így lesz műveltetve. Vagy a TMMG-vel.
Válasz Drisa #739. hozzászólásáraNem fogom húzni, ősszel besávoztam a földeket, injektálóval fogom befolyatni a nitrosolt még a sávokba aztán vetünk bele.
Illetve van maszek műveletlen tarló őszről amit ha megkell művelni, akkor sávhúzóval lesz de ez még kérdéses, lehet nekiállnak kiszántani a 20 hektáros táblát mtz-vel aztán mire végeznek csonttá szárad és nem lesz semmi vetés abba, hát remélem nem így dönt a gazda mert a sávhúzásban van jövőkép ebben meg nagyon nincs...
Válasz lac* #737. hozzászólásáraHasználtan vettem egy 8 soros csukós függesztett Maximát és a front tartályt, nem volt választásom, egyébként kicsit félek is a villany motoroktól, 12V-esetében nincsenek csodák itt meg ha kikell lapátolni hektáronként 250kiló műtrágyát az már nem kevés.
Tudom, a Horsch vetőgépeken is igen jól üzemelnek régóta, de ez esetben maradi vagyok, a CO6 vetőgépünk is mechanikus accordos és jobban örülök neki mint a villanyosnak.
Egyébként táblavégi fordulót beprogramozom és egy gomb nyomásra működik minden, megyek tempóval vetésben, föld végén gomb megnyom, betudom állítani, hogy a műveletek között idő teljen el vagy sem, vagy métereket megy a gép vagy nem, gázt leveszi beállított értékre, műtrágya talajkereket felemeli aztán a hárompontot is stb. Így nemkell a sok moslékkavarót fogdosni hehe
Válasz szanberg #736. hozzászólásáraKonkrétan a kite az orthmanokra próbálta a fronttartályt Gaspardo PA2-est.És szerintük ez volt a gond velük,menetközbe a motor hűtőventillátorja valahonnan beszívta a műtrágyaport. Le is álltak emiatt erről a szisztémáról,lett helyette mechanikus műtrágyaszóró a striptillre.
Mai napig eladó a 2db Gaspardó, fent van a honlapjukon,újszerűnek hirdetik de eléggé leharcolt darabok.
Miért nem elektromos meghajtásút vettél? A Kuhn műtrágyaszórói,ezek szerint frontartályai is, egy az egyben Rauch gyártmányok
Válasz lac* #727. hozzászólásáraNem üzemeltem még be, repce vetés előtt akarom majd használni mikor besávozom a gabona tarlókat akkor leraknám a műtrágyát bele, túl sokat nem fogom használni mert olyan vontatottnak érzem a munkavégzést majd vele, meg végülis kukorica szója nálam komplexet nem kap, nitrogén pótlásra berendezkedtünk úgy ahogy alább írtam, ha lesz napraforgó sávba az elé mehet meg a repce ugye.
Az totál marhaság, hogy motor beszívja a műtrágya port, az egy zárt rendszer abból ki levegő csak hátul lép ki, amikor meg megállsz tankolni egykét bigbag kivágása és bele eresztése nehogy már gondot okozzon.
Ha megjön a jobb idő és elkészülünk minden mással akkor fel fogom rakni a gépre meg a csövezést kitaláljuk, hogy könnyen gyorsan lehessen fel-le szerelni majd, kipróbálni a leforgatást beállítást, hidraulikát összehozni mert kell ugye egy kör ami a hidromotort hajtja meg egy kör ami a talajkereket emeli-süllyeszti, igaz 6497-re nekem van front kardánom is, azzal is meg lehetne hajtatni akár, de nem szabom át, így gyári, 4 kör van a gépen, elől igaz csak egy van kivezetve de majd csövezéssel megoldjuk ezt szépen hátulról.
Ez egy Kuhn tartály levonó szerint de bele van sütve mindenhová hogy Rauch, épen a minap néztem.
Válasz .Feco. #733. hozzászólásáraAnnyi, ha március végén be injektálom nem 3 hétre rá akarok vetni hanem egy hét múlva kb. Ha idő nem alkalmas akkor tolom a kijuttatást is vetés előtt, csak annyit akarnék vele, hogy pihenjen cseppet a műtrágya a sávban ne rögtön abba vessek bele, nehogy valamiféle csírázási problémát okozzon.
Ha vetéssel egy menetben raksz ki szilárd műtrágyát vetőgéppel sor mellé annak is kell idő míg odaér a gyökér, sőt ott több is mert mellette és mélyebben fut a csoroszlya érted, mégis jól működik ez a megoldás is, egyébként értem amit akarsz mondani, ki fogom próbálni megosztva is, annyi, hogy túl sok munkát nem akarok, maradjon egyszerű a megoldás, annyival kevesebb a taposás meg minden tudod.
Máskor márciusban szétszórtuk a karbamidot vagy pétisót, vagy akár az ammóniázás ugye, bekombiztuk és mentünk vetni rá 2hétre, ebből is lett rekord 15-16 tonnás kukorica már nem is egyszer és akkor semmi megosztás nem volt.
Végülis 8 soros az injektáló, lehet vele seperni rendesen, haladós a történet, majd kipróbálom és meglátom, annyi a gond, hogy az a traktor vontatja majd amelyikkel vegyszerezünk is, az meg elég sok mindig, 6-7 féle kultúrát vetünk minden évben van mit csinálni, az emberek meg mindig kevesebbet akarnának már dolgozni...
Válasz szanberg #726. hozzászólásáraSzerintem kevesebbet tegyél vetés előtt, és többet sor melle, inkább azt is elosztva több részre... ha márciusban sokat teszel ki, április közepén vetsz, az április végére kezd kelni, akkor kell az első tápanyag adag, de meg az is inkább fentebb, mire Leér a gyökere 15 cím melyen lesz már május közepe van, két hónapig második le meg eteted a gyomokat...
én inkább 150-et tennék vetés előtt és 2x150-et sor melle állományban...
Válasz lac* #727. hozzászólásárakérdezem,hogy tudja a motor beszivni a port,amikor
zárt csövön kerűl hátra,oda ahol elosztókkal be van vezetve a talajba.A tartály felülről fedve van,ha kifogy a műtrágya, akkor sem tudja felfújni a maradék port.Véleményem az,hogy egy hagyományos tányéros függesztett szóróval,hátszéllel a motor többet kap.
Válasz szanberg #726. hozzászólásáraA kitések szerint,a front műtrágyaszóróval az a gond,h a motor beszívja a műtrágyaport. Nemtudom mennyire igaz ez,te már beüzemelted a gépet,tapasztaltál ilyet?
Nahhh szóval a sávművelés beindult. Van többféle sávozott táblám, van ami echte tarló, van ami hántott, van ami le is lett tarlóápolva.
Lényeg, hogy megvettem Norantech-től a folyékony injektálót, egy 8 soros masinát, amin a kocsikat eltolva bármilyen kapás állományba is tudok majd sor mellé folyatni nitrosolt.
Időközben variáltunk a beszerzésen, kap egy farmgépes komplett menetarányos kompjúterizált rendszert, lényegében egy kertitox permetező egységet amivel monitorról tudjuk kabinból a kijuttatandó mennyiséget szabályozni majd, illetve a menetarány ugye az jó dolog.
Azt terveztem, hogy március végén a sávokat be injektálom 300liter nitrosollal, vetésmélység alá lefolyatom az anyagot, majd 1-2hét múlva bele vetek a sávokba. Aztán kelés után még sáv szélébe további 100 litert kitolnék szépen. Közben 3 féle startert fogok kipróbálni a fele területemre összesen, illetve egy cinkes lombtrágyát tervezek még rá, ezt teljes felületre.
Van front műtrágya tartályom szóró egységgel, ezzel pedig repce és napraforgó alá a sávokba leszóratnám a komplex műtrágyát majd, nitrót nem akarok vele pótolni mert nagyobb mennyiségre úgysem alkalmas, vetéskor meg amúgysem szeretem a tökölést.
Válasz Berkó_ #723. hozzászólásáraKukorica után egy dolog kell ha búzát akar az ember vetni, nitrosol. Bekell fújni a tarlót vele és úgy bedolgozni, hogy a nagy pentozán hatást el lehessen kerülni, az a baj nekünk elég későre esik általában a kukorica aratás már, akkorra esik csapadék is, ragadnak a földek a tárcsázás már nehézkés szóval néha-néha én is megpróbálom de a végére mindig gány munka, mancsolás van belőle, egyébként nyílván nem rosszabb elővetemény mint egy napraforgó, ha a szár kérdést meg tudod jól oldani.
Válasz Berkó_ #723. hozzászólásáraNem is mély művelésről szól ez a rendszer, az előbontó késeket le lehet jól helyezni az inkább repce vetés elé lehet szükséges, búzának egy 15cm-es elővakarással tökéletes alapot tudsz képezni és akkor az erőigény sem nagy, halad a meló is valamint egy menetben mindent megoldassz.
Ha egyszer egyenesbe jövünk, befejeződnek a régi épületek rendbetételei, gépszín építés egyebek, szóval ha ezeket sikerült megoldani hosszútávra akkor azt gondolom ez irányba fogok elmenni az egyszerű munkaszervezés végett és bár a videókból nehéz meggyőzni az embernek magát, én beszéltem felhasználókkal, ez egy jól működő rendszer.
Válasz szanberg #722. hozzászólásáraNekem meg most az a meglátásom, hogy nem biztos hogy kell a mélyművelés a búzáknak (Bár én annak vagyok a híve). Az egyik nagygazda kukorica tarlót kétszer megjárta rt-vel sekélyen, aztán vetés. Olyan szép a búzája, mint itt a környéken senkinek se. Ezt már több éve így csinálják 8-9 tonnás átlagokkal. Ja a kukorica Stip-tillbe ment, és az is jót mutatott, de annak a terméseredményeiről nem tudok.
Válasz Drisa #721. hozzászólásáraIgen ez angol vetőgép. Nézegettem a videókat 9tonna feletti hozamokat mutatott a kombájn, de akivel beszéltem is nagygazdával Lengyelben egy gépkiállításon ők is azt mondták, hogy 10tonna feletti játékok vannak búzából és akkor csak úgy direkt belehúzzák mondjuk repce után a tarlóba ezt az Mzuri vetőgépet, kevesebb műtrágyával kevesebb maggal mint hagyományos technológia esetében.
Válasz szanberg #720. hozzászólásáraAngliai? Mekkora termést nézel ki belőle? Ott gondolom alap hogy ennyire nagy a kalász betegségek aránya. Elég ritkának tűnik a búza, nem? Mármint kevés a kalász.
Válasz Pilátus #717. hozzászólásáraAhha....épen tegnap volt itt egy ismerős és mondta, hogy megvették a lemken váltvaforgatót most meg az IH-ekével szántanak mert a 160-as ZTS az utóbbival elboldogul a lemkennel meg nem bírtak csak állt egyhelyben azonos mélységnél.
Különben zúzó meg minek?
Egy sima RZ-vel is tökéletesen lezúzható a tarló ha le akarod, a képen csak egy tavaszi próba volt, egy maszek tábla kifagyott tavaly ősszel és így maradt tavaszra, egyébként a striptill eszköznek nem számít
_jpg_fill_540x300_0.webp "Mit vár el minden pályázótól az új AKG felhívás?")
2168 hozzászólás
Válasz Feri #767. hozzászólásáraItt tölünk nem messze egy cég tavasszal gabona árvakelésbe vetett,de nem láttam pontosan mert a tábla túlsó végén volt, csak annyi látszott hogy JD vetőgépet húz. De tudom hogy van Orthman sávhúzójuk is. Jól látszottak a húzott csíkok ahol már elment a vetőgép, de előtte kopasz volt a pálya, azért kérdeztem. Majd figyelemmel kísérem, mi lesz belőle, kíváncsi vagyok.
Most le van húzva glifóval, le van száradva minden. Rikító sárga az egész tábla, volt benne zöld anyag bőven.
Válasz GREVEN #764. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/watch?v=2r2LTOHqdbA
Válasz GREVEN #764. hozzászólásáralehet,de kell elé egy mozdony!!!
Válasz szanberg #763. hozzászólásáraFigyelj ide: 1nappal a vetés előtt végeztem a sávművelést 8-24-24 polifoska anyaggal,vetés a műtrágyasáv geometriai közepefölé 5cm-re,3ookg an-34% kekszel,nincs semmiféle szineződés a 7-hetes esőnélküliség ellenére se!Volt olyan,hogy a sávművelő AN-tal ment ott sem volt gáz!
Orthman sávhúzót lehet egyszerre húzni JD vetőgéppel?
Válasz Pippó89 #762. hozzászólásáraNem is tudom, néztem az amerikai videókat, ott ammóniáztak is sorközépbe, meg nem is lett volna ezzel baj ha úgy történik minden ahogy terveztem, csak elhúzódott az tél is, eszköz sem jött meg volt csúszás benne, aztán gyorsan kellett behozni minden lemaradást és nem érkeztem átgondolni a dolgokat, ez a fránya Trimble meg nemhogy 2 centi pontossággal dolgozik hanem tökéletesen ugyan oda vet mint ahová előtte injektáltunk.
Most van rossz érzés bennem, néha haragszom magamra, nem is a pénz miatt ami elment a levesbe, hanem, hogy nem szép amit látok pedig az lett volna, de ezen túl kell lendülni már mindegy, ezért is írtam, hogy mindenki okuljon más kárán mert a sajáton fájdalmasabb.
Egyébként jó lesz ez a rendszer, egyszerű olcsó az üzemeltetés, gépkímélő és látszik, hogy jó akar lenni a való életben itt nálunk is, csak ezek az apró nüanszok amin áll vagy bukik is akár a mutatvány, ezek nagyon fontosak, itt a tsz-es felfogást el kell felejteni, kevés a lépések száma de mindegyik ugyanolyan fontos és precíz.
Válasz szanberg #761. hozzászólásáraAmikor vetogeppel egy menetben juttatod ki a műtrágyát, akkor az is a sor mellé, alá rakja ki az anyagot. Hogy a jó égbe nem gondoltál ennek a technológiának a káros hatásáról?!
No leírom a tapasztalataimat a sávművelt kukoricákról.
Verem a fejem a falba mert kibántam magammal és ez jó nagy mínusz lesz idén. Az az igazság, hogy az idő tromfolt rá leginkább de én nem gondolkodtam jól a nagy tavaszi rohanásban.
Az biztos, hogy egy kis sáv simogatásra lesz szükség tavasszal. Ezt az injektálóra szerelt rugós kaparópálcákkal meg fogom oldani, kicsit megtöri a felső talajszintet elsimogatja azt nem reped/cserepesedik fel nagy tömegű verős eső után sem úgy majd. Aztán most jön a lényeg.
Be injektáltam vetés előtt a sávokat 200 liter nitrosollal. Ezt a sávok közepébe tettem majd ide vetettem bele. Jól kelt, bár volt sok olyan száraz folt ahol nem volt nedvesség és most is bújkál még ki de ez szántottnál is igaz. Szóval Kikelt megindult és jött a fekete leves. Színeződött a kukorica fakó volt és orrbavert. Arra gondoltam és ebben többen is megerősítettek, hogy a túl sok tömény műtrágyával dúsult felső gyökérzóna mikro környezete az amúgy is savanyú földeken méginkább az lett és az végett látszott a krónikus foszfor hiány és társai. Erre tromfolt rá a nagy aszályos idő is, hogy nem bír beázni a talaj és oldódni mosódni a növény, regenerálni magát, felvenni a tápanyagot. Már kinövi a színeződést de le van maradva, nedvesebb talajfoltoknál egészen jó, szóval a vízhiány is okozta ezt de nem szabad a sávba műtrágyázni, jövőre 5-10centivel mellé fogom folyatni a műtrágyát és középre vetni, hogy ne járjak így. Ez most szerencsétlenség, csak a jóIstenben bizakodom, hogy kapunk végre komolyabb csapadékot és meglódulnánk ezekkel mert elég nagy terület ahhoz, hogy probléma nélkül eltudjuk viselni az öngólt.
Ott látszik ez nagyon szembetűnően ahol injektáláskor lerakva az injektálót 10méterrel később kapcsoltam be a folyatást mondjuk mert elfigyeltem, na ott olyan mint akármelyik szántott vagy kultizott pályában a tengeri, vagy ha a forgóban a végén túlhúztam a gépet ott is a sorok közé került tövek nem stresszeltek be.
Ez igaz lehet szilárd műtrágyázott területekre is, szóval erre mindenki figyeljen!!!
Amúgy maga az agrotechnika működik ott is jó ahol semmi tarlóhántást nem adtunk neki, de jövőre lehántom a pályákat azért és lehet egy vékonysor kombit is adok neki vetés előtt, csak hogy a cserepesedést totál megoldjam illetve ha kezdődik akkor megtörjem, ha a kaparókkal bővített injektáló hozza az elvárt eredményt akkor nem kell ezzel sem variálni de ez a jövő év tesztje lesz már.
Most megfújom egy kis tuning anyaggal igaz kicsi a lomb felület de hátha elég lesz neki megindítani gyökeresedni, lassan gyomírtani is kellessz és az is fog mindig a növényeken ugye.
Válasz dr.T #759. hozzászólásáraA látszat csal!
Ez egy nehéz szántó!
Ami azt illeti nem is értem de idén a nehéz szántók főleg amiket besávoztam ollyan pályák lettek mint a hamu, azok a földek amikben repül a traktor az ekével azok meg felkeményedtek ha szántva volt ha nem... Valamiért minden fordítva működik mint az általában szokott.
Egyébként tegnap kisorolt a 8. napra a kukorica belőle szépen, nagyon kéne egy faxa eső mindenre.
Válasz szanberg #757. hozzászólásáraHát ilyen foldon énis elgondolkodnák a no till vagy a savos muvelésen
Na mi a helyzet van még valakinek sávos technológiáról tapasztalata idén?
Ma hamarabb végeztünk, tolok fel pár képet:
injektáló sávra állítva, később lesz sor mellé széthúzva rajta minden kocsi, aztán az elkombizott sávozott pálya vetéséről is van egy kép meg arról is ami nem került elmunkálásra.
Válasz szanberg #753. hozzászólásáraMegoldjuk
Válasz Vinkó75 #748. hozzászólásáraGondolom, ha kombiznak, szarrá szárad?
Válasz .Norbert #750. hozzászólásáraNorbi!
Kigondoltam valamit!
Jövőre ugye már itt lesz az injektáló, idén a megváltoztatott kijuttató rendszer és egyéb mások miatt kicsit később értetek ide de éppen időben. Lényeg a lényeg, hogy én a táp injektálást és a strip freshenert egyszerre akarom megcsinálni. Egyébként már önmagában is nevezhető ennek mert az a kis csíkocska amit hagy maga után a -nevezzük yetter tárcsának- az annyi borzolást eredményez, hogy nem fog tovább keményedni a felszín ha olyan a helyzet akkor sem.
Viszont a lényeg, hogy felkéne szerkeszteni a tárcsa mögé két rugós kaparópálcát mint ami a vetőgépek mögött is van rapidokon pl, szóval valami erősebb jobbféle rúgóujjakat, ami mondjuk 5-5centivel a yetter nyoma mellett csúszna hátul, mondjuk 45 fokos szögben vagy akár állítható szögben. Ez szépen elgereblyézné a felszínt egyszerűen olcsón és meg is lenne a freshener, mikor meg sor mellé dolgozunk állományban akkor levesszük róla.
Na megtörténtek a sávművelt vetések.
Írtam múltkor, van amelyiket lehúztam kombival felszínalakítás gyanánt, a többit meg nem. Egyik táblám keményen fel is gyomosodott, bár mindegyik kizöldűlt azért, de az egyik elég kemény, a sávok sem nagyon látszódtak viszont nagyon szépen bekerült nedvesbe a kukorica, kapja meg a totált és kész, egyik táblát már le is fújtuk.
Megkerestem a Vaderstad-os pálcát amivel a tömörödöttséget lehet vizsgálni és azt állapítottam meg, hogy a sávoknak csupán a felső szelvénye tömörödik meg ősz óta, elkezdem leszúrni a botot, kis erővel de némi ellenállással, kb mikor az 5-10centi közötti talajszint alá ér a pálca akkor meg leszalad szinte alig valamicske erővel úgy nagyjából 25 centi mélységig, az alatt megint kell erő de talp nincsen letudom tolni tövig a méteres pálcát, viszont az egyértelműen érződik, meddig járt a sávhúzó mélységét tekintve a talajban.
Kíváncsi leszek kezdeti fejlődésben ez okoz e gondot avagy sem, végülis idén korai vetésről nem tudunk beszélni már és a talaj sem lesz hideg, a lényeg, hogy nedvesbe került a mag, szépen omlós puha takarót kapott maga felé ezt a vetőgép szépen elintézte, szerintem a gyökér is tud lefelé majd szépen hatolni a bot alapján ezt gondolom.
Továbbá magárokba injektáltam többféle anyagot, starterekből is háromfélét meg egy baktérium trágyát, hagytam ki kontrollokot, volt olyan is ,hogy másik anyaggal a nyomást utána kellett volna állítani mert 0,1 tizeddel másképpen ment mint az előző és ezáltal némi eltérés kijött a végén és nem lett elég a táblára meg ilyenek.
Azt gondolom egy foszforos startert ha adok a sávművelt kultúráknak és nem akarom nagyon korán vetni míg nem melegszik fel a talaj nem lesz gond vele, sőt nagyon finomra kombinátorozott teljes felületen művelt más táblámon mai vetésnél is volt olyan táblarész, ahol már 10centin van a nedvesség, magaslati fekvésen, két sor tavaszi munka után, ennek eső fog kelleni az egyenletes keléshez.
A Trimble RTK kuuva jó, egyszerűen minden oda kerül ahová kell, volt egy kis agyalás mert időközben 75centis vetőgép lett ugye a sávhúzó meg a 76,2-esre volt beállítva még ősszel, ami által kellett ezzel foglalkozni mert MILIMÉTEREK is számítanak nemhogy centi, ha végig a sávok közepére akarsz vetni és nem eltolódni minden egyes fogásnál.
Mivel a vetőgépem az adapterem az injektálóm is 75 centis így a Stripcat-et is picit összébb toljuk ennyire igaz ez a 76,2 is olyan, hogy a vázon a kocsik annyira vannak egymástól, de kint a késeknél meg 75-75,5-76 ilyeneket mérek eleve van lógása minden kocsinak a porcogóknál meg ilyesmi, szóval valójában tök mindegy lenne, hogy 1,2centi ide oda, de ha a sávművelés és a vetés nem egy szélességi értéken kerül egymásra akkor tolódik minden, szóval nem is az a lényeg, hogy valójában mennyi is a sortávom hanem az, hogy a GPS rendszer egy szélességen dolgozzon mindkettővel.
Jó lesz ez nagyon, már kisujjból megy ez a sztori, megismertük a rendszert, jópár telefonnal elláttam Bigbencét azért hehe itt idő közben de így nem csináltunk hülyeséget, azért most gyökeres változások voltak többízben, RTK, sávművelés, vetőgép, injektáló, front folyékony kijuttató vetőgépre becsövezve ezeket mind össze kellett hozni, sok volt a változó.
Valószínűleg én sokkal többet aggódom a dolgon mint kéne. Az egyik táblát meghúztuk kombival, hogy legyen egy felszín alakítás, természetesen a sávokba fog kerülni a vetés az RTK-val, csak szemmel nem fog ez látszani. Már kész is a pálya.
Másik táblán semmi nem történt, ősszel stripcat-ot húztuk, ma befolyattam Norbi injektálójával, mármint amit tőle vettem, holnapután odakeveredünk vetni is már, szerintem jó lesz.
Nem tudtam kapni a maximára sor elővágó egységet, 6 db volt összevissza az országban, nekem 8 kellett volna, ebből kettőt megvettem azt felrakom a traktornyomban futó kocsikra, jövőre lesz mindenhol.
Továbbá a kocsi feszítő rúgóit is tudom még erősebbre akasztani, ezt is megteszem vele, egyébként mindezek nélkül is áttörte a kemény felszínt, csak nem mertem így belevetni, hogy totál lyukasra volt járva minden sáv.
Lesz kétféle megoldás, meglátjuk melyik milyen lesz.
Kapott nitrosolt sávba vetés előtt, mag kap majd sor mellé is még egy adagot az injektálóval és kész, ossza be azt a 400 liter 30%-osat magának hehe
Válasz Vinkó75 #747. hozzászólásáraTengerentúlon van erre már megoldás
Válasz Vinkó75 #748. hozzászólására(direktbe ment volna)
Válasz Dns8 #744. hozzászólásáraNincs ezzel semmi gond. Ha volna a havernak elővágó tárcsája a vetőgépen. Idén direktbe nem volna a vetés. A magágy és az alatta lévő talaj állapota hibátlan. A takarónövényes gyommentesen ment a tavaszba. Itt vannak még nem elmunkált,gyomtól kizöldült szántások. Na az érdekesen fog idén szójázni.
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraElővágó a vetőgépre. Bár nem ismerem a földed. De ha vizes, a kombi megcibálja....a kemény részeken nagy rögöket fog kiszakítani. Vetés előtt még csapatod párszor. Akár hengerrel is, növekszik a menet szám. Ha csak a felső 3-4cm van letaposva az még elmegy...hisz alá rakod a magot a vizesbe. Idén hasonlóba szaladtam bele. Kb 3 hete ment a kultivátor kb 20cm mélyen beforgatva a zölden maradt szármaradványt. És takarította a vad túrásokat. Későn ért oda a kombi. Kicsit kiszáradt. Ezért megkapta a hengert,így ment bele a szója. Idáig tökéletesnek néz ki, nem beszélve az asztal minőségű talajról.
Válasz .Feco. #745. hozzászólásáraTudom ügyes vagy.
Válasz Dns8 #744. hozzászólásáraSzánts te ha akarsz, sokan köszönjük de ebből az utcából már meg jöttünk!
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraNem kell túlvariálni a dolgokat szántani kell és kész.
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraMi elvetettük a sávot napraforgóval. Kukoricát akartam, de 100as rudlik járták a földeket, a takarónövényeket mind megették és összetapostak mindent. Néhol nem tudta a vetőgép átszakítani a talpat, ott beton az alja, de a nagyobb részében áttörte azt az 5-6cm kemény részt.
Valaki vetett idén már striptillbe?
Én tegnap néztem körbe, lassan beindulunk, csak még most álltunk fel technológiailag is, illetve napraforgót vetjük, még van egy kicsi belőle és ez kifújt.
Szóval. Amit most látok és nem is teljesen értem, hogy basszus au összes szarvas keresztül kasul járkált a besávozott földemen és komolyan mondom mindegyik a sávokban járkált, mint a juh is mindig a kijárt nyomában megy ugye és csíkosra járja a legelőt is ahol húz kifele.
Szóval össze van dagasztva a sáv és nem tudom mit kéne csinálnom hirtelen.
Elvileg ma meghozzák a sáv injektálót Norbiék, először is ezzel megpróbálom, ez felvágja a talajt némileg, van a taposásból eredően egy kis kérgesedése meg a múltkori eső is felverte amúgy ezt is de nem nagy a baj, csak tegnap kimentem üres vetőgéppel húzkodni rajta egy kicsit és látom, hogy a patanyomoknál s közöttük a magok nem fognak totál 100% egyenlő mélységbe kerülni az a helyzet.
Szóval ha ezen síkál az injektáló akkor okés, meg fogjuk nézni ezt, de gondolkodtam azon is, hogy kombinátorral áthúzom az egészet az vetés mélységben felvakarja a taposásokat is meg egyengetne rajta ugye, viszont pont ezt nem akartam volna, hogy teljes felületen borzoljam a földet ami egyébként olyan mint a szivacs, rettentően jó nedves puha mélységeiben.
Vagy, felveszem a sávhúzót sekélyebbre, kb 20perc átállítani és újra megjárom vele a földet és csak a sávokat kapáltatom át. Ezzel csak annyi a bajom, hogy lassabb némileg meg annyira sekélyen nem tudom járatni mint egy kombinátor menne bár szerintem nem galuskázná fel, nagyon jó magágykészítő képessége van neki.
Valaki agyalt hasonló dolgokon?
2013 ban én is láttam jövőképet a sávhúzásban.
Hajdúböszörményben egy KITE-s dolgozó ajánlotta. Felajánlottam a közelben két ha-t próbára. Nem lett belőle semmi.
Rákérdeztem itt a Fórumon, hogy kinek mi a véleménye?
Nem kezdtem el.
Biharban 100 ha felett alkalmazzák.
Mivel én a forgatásnélkülit "tesztelem" ezt már ott nem kezdem el.
Viszont .Feco. közelében van még két hektár, ami benevez ebbe a sávművelésbe kontrollként.
Ha hosszútávon sikerül javítani a hektáronként hasznon, akkor mind így lesz műveltetve. Vagy a TMMG-vel.
Egyszerű eldönteni.
Válasz Drisa #739. hozzászólásáraNem fogom húzni, ősszel besávoztam a földeket, injektálóval fogom befolyatni a nitrosolt még a sávokba aztán vetünk bele.
Illetve van maszek műveletlen tarló őszről amit ha megkell művelni, akkor sávhúzóval lesz de ez még kérdéses, lehet nekiállnak kiszántani a 20 hektáros táblát mtz-vel aztán mire végeznek csonttá szárad és nem lesz semmi vetés abba, hát remélem nem így dönt a gazda mert a sávhúzásban van jövőkép ebben meg nagyon nincs...
Válasz szanberg #738. hozzászólásáraSávművelőt meghúztad már? Ha igen várjuk a videót...
Válasz lac* #737. hozzászólásáraHasználtan vettem egy 8 soros csukós függesztett Maximát és a front tartályt, nem volt választásom, egyébként kicsit félek is a villany motoroktól, 12V-esetében nincsenek csodák itt meg ha kikell lapátolni hektáronként 250kiló műtrágyát az már nem kevés.
Tudom, a Horsch vetőgépeken is igen jól üzemelnek régóta, de ez esetben maradi vagyok, a CO6 vetőgépünk is mechanikus accordos és jobban örülök neki mint a villanyosnak.
Egyébként táblavégi fordulót beprogramozom és egy gomb nyomásra működik minden, megyek tempóval vetésben, föld végén gomb megnyom, betudom állítani, hogy a műveletek között idő teljen el vagy sem, vagy métereket megy a gép vagy nem, gázt leveszi beállított értékre, műtrágya talajkereket felemeli aztán a hárompontot is stb. Így nemkell a sok moslékkavarót fogdosni hehe
Válasz szanberg #736. hozzászólásáraKonkrétan a kite az orthmanokra próbálta a fronttartályt Gaspardo PA2-est.És szerintük ez volt a gond velük,menetközbe a motor hűtőventillátorja valahonnan beszívta a műtrágyaport. Le is álltak emiatt erről a szisztémáról,lett helyette mechanikus műtrágyaszóró a striptillre.
Mai napig eladó a 2db Gaspardó, fent van a honlapjukon,újszerűnek hirdetik de eléggé leharcolt darabok.
Miért nem elektromos meghajtásút vettél? A Kuhn műtrágyaszórói,ezek szerint frontartályai is, egy az egyben Rauch gyártmányok
Válasz lac* #727. hozzászólásáraNem üzemeltem még be, repce vetés előtt akarom majd használni mikor besávozom a gabona tarlókat akkor leraknám a műtrágyát bele, túl sokat nem fogom használni mert olyan vontatottnak érzem a munkavégzést majd vele, meg végülis kukorica szója nálam komplexet nem kap, nitrogén pótlásra berendezkedtünk úgy ahogy alább írtam, ha lesz napraforgó sávba az elé mehet meg a repce ugye.
Az totál marhaság, hogy motor beszívja a műtrágya port, az egy zárt rendszer abból ki levegő csak hátul lép ki, amikor meg megállsz tankolni egykét bigbag kivágása és bele eresztése nehogy már gondot okozzon.
Ha megjön a jobb idő és elkészülünk minden mással akkor fel fogom rakni a gépre meg a csövezést kitaláljuk, hogy könnyen gyorsan lehessen fel-le szerelni majd, kipróbálni a leforgatást beállítást, hidraulikát összehozni mert kell ugye egy kör ami a hidromotort hajtja meg egy kör ami a talajkereket emeli-süllyeszti, igaz 6497-re nekem van front kardánom is, azzal is meg lehetne hajtatni akár, de nem szabom át, így gyári, 4 kör van a gépen, elől igaz csak egy van kivezetve de majd csövezéssel megoldjuk ezt szépen hátulról.
Ez egy Kuhn tartály levonó szerint de bele van sütve mindenhová hogy Rauch, épen a minap néztem.
Válasz .Feco. #733. hozzászólásáraAnnyi, ha március végén be injektálom nem 3 hétre rá akarok vetni hanem egy hét múlva kb. Ha idő nem alkalmas akkor tolom a kijuttatást is vetés előtt, csak annyit akarnék vele, hogy pihenjen cseppet a műtrágya a sávban ne rögtön abba vessek bele, nehogy valamiféle csírázási problémát okozzon.
Ha vetéssel egy menetben raksz ki szilárd műtrágyát vetőgéppel sor mellé annak is kell idő míg odaér a gyökér, sőt ott több is mert mellette és mélyebben fut a csoroszlya érted, mégis jól működik ez a megoldás is, egyébként értem amit akarsz mondani, ki fogom próbálni megosztva is, annyi, hogy túl sok munkát nem akarok, maradjon egyszerű a megoldás, annyival kevesebb a taposás meg minden tudod.
Máskor márciusban szétszórtuk a karbamidot vagy pétisót, vagy akár az ammóniázás ugye, bekombiztuk és mentünk vetni rá 2hétre, ebből is lett rekord 15-16 tonnás kukorica már nem is egyszer és akkor semmi megosztás nem volt.
Végülis 8 soros az injektáló, lehet vele seperni rendesen, haladós a történet, majd kipróbálom és meglátom, annyi a gond, hogy az a traktor vontatja majd amelyikkel vegyszerezünk is, az meg elég sok mindig, 6-7 féle kultúrát vetünk minden évben van mit csinálni, az emberek meg mindig kevesebbet akarnának már dolgozni...
Válasz .Feco. #733. hozzászólásáraGabonában ez hogy alakul nálatok? 3-4-5adagban a nitrogén? Egyszerre 100-150-200l nitro?
Válasz szanberg #726. hozzászólásáraSzerintem kevesebbet tegyél vetés előtt, és többet sor melle, inkább azt is elosztva több részre... ha márciusban sokat teszel ki, április közepén vetsz, az április végére kezd kelni, akkor kell az első tápanyag adag, de meg az is inkább fentebb, mire Leér a gyökere 15 cím melyen lesz már május közepe van, két hónapig második le meg eteted a gyomokat...
én inkább 150-et tennék vetés előtt és 2x150-et sor melle állományban...
Válasz Sz_Pisti #730. hozzászólásárafront-tartályról beszélek,lehet,hogy van frontszóró is,de én még ilyet nem láttam.
Válasz Sz_Pisti #730. hozzászólásárafronttartály
front műtrágyaszóró vagy fronttartály, nem mindegy
Válasz Feri #728. hozzászólásáraez a kérdés,jó lenne,ha valaki akinek van és használja is,elmondaná mi is a helyzet
Válasz lac* #727. hozzászólásárakérdezem,hogy tudja a motor beszivni a port,amikor
zárt csövön kerűl hátra,oda ahol elosztókkal be van vezetve a talajba.A tartály felülről fedve van,ha kifogy a műtrágya, akkor sem tudja felfújni a maradék port.Véleményem az,hogy egy hagyományos tányéros függesztett szóróval,hátszéllel a motor többet kap.
Válasz szanberg #726. hozzászólásáraA kitések szerint,a front műtrágyaszóróval az a gond,h a motor beszívja a műtrágyaport. Nemtudom mennyire igaz ez,te már beüzemelted a gépet,tapasztaltál ilyet?
Nahhh szóval a sávművelés beindult. Van többféle sávozott táblám, van ami echte tarló, van ami hántott, van ami le is lett tarlóápolva.
Lényeg, hogy megvettem Norantech-től a folyékony injektálót, egy 8 soros masinát, amin a kocsikat eltolva bármilyen kapás állományba is tudok majd sor mellé folyatni nitrosolt.
Időközben variáltunk a beszerzésen, kap egy farmgépes komplett menetarányos kompjúterizált rendszert, lényegében egy kertitox permetező egységet amivel monitorról tudjuk kabinból a kijuttatandó mennyiséget szabályozni majd, illetve a menetarány ugye az jó dolog.
Azt terveztem, hogy március végén a sávokat be injektálom 300liter nitrosollal, vetésmélység alá lefolyatom az anyagot, majd 1-2hét múlva bele vetek a sávokba. Aztán kelés után még sáv szélébe további 100 litert kitolnék szépen. Közben 3 féle startert fogok kipróbálni a fele területemre összesen, illetve egy cinkes lombtrágyát tervezek még rá, ezt teljes felületre.
Van front műtrágya tartályom szóró egységgel, ezzel pedig repce és napraforgó alá a sávokba leszóratnám a komplex műtrágyát majd, nitrót nem akarok vele pótolni mert nagyobb mennyiségre úgysem alkalmas, vetéskor meg amúgysem szeretem a tökölést.
Mit szólsz a technológiához?
Válasz Berkó_ #723. hozzászólásáraKukorica után egy dolog kell ha búzát akar az ember vetni, nitrosol. Bekell fújni a tarlót vele és úgy bedolgozni, hogy a nagy pentozán hatást el lehessen kerülni, az a baj nekünk elég későre esik általában a kukorica aratás már, akkorra esik csapadék is, ragadnak a földek a tárcsázás már nehézkés szóval néha-néha én is megpróbálom de a végére mindig gány munka, mancsolás van belőle, egyébként nyílván nem rosszabb elővetemény mint egy napraforgó, ha a szár kérdést meg tudod jól oldani.
Válasz Berkó_ #723. hozzászólásáraNem is mély művelésről szól ez a rendszer, az előbontó késeket le lehet jól helyezni az inkább repce vetés elé lehet szükséges, búzának egy 15cm-es elővakarással tökéletes alapot tudsz képezni és akkor az erőigény sem nagy, halad a meló is valamint egy menetben mindent megoldassz.
Ha egyszer egyenesbe jövünk, befejeződnek a régi épületek rendbetételei, gépszín építés egyebek, szóval ha ezeket sikerült megoldani hosszútávra akkor azt gondolom ez irányba fogok elmenni az egyszerű munkaszervezés végett és bár a videókból nehéz meggyőzni az embernek magát, én beszéltem felhasználókkal, ez egy jól működő rendszer.
Válasz szanberg #722. hozzászólásáraNekem meg most az a meglátásom, hogy nem biztos hogy kell a mélyművelés a búzáknak (Bár én annak vagyok a híve). Az egyik nagygazda kukorica tarlót kétszer megjárta rt-vel sekélyen, aztán vetés. Olyan szép a búzája, mint itt a környéken senkinek se. Ezt már több éve így csinálják 8-9 tonnás átlagokkal. Ja a kukorica Stip-tillbe ment, és az is jót mutatott, de annak a terméseredményeiről nem tudok.
Válasz Drisa #721. hozzászólásáraIgen ez angol vetőgép. Nézegettem a videókat 9tonna feletti hozamokat mutatott a kombájn, de akivel beszéltem is nagygazdával Lengyelben egy gépkiállításon ők is azt mondták, hogy 10tonna feletti játékok vannak búzából és akkor csak úgy direkt belehúzzák mondjuk repce után a tarlóba ezt az Mzuri vetőgépet, kevesebb műtrágyával kevesebb maggal mint hagyományos technológia esetében.
Válasz szanberg #720. hozzászólásáraAngliai? Mekkora termést nézel ki belőle? Ott gondolom alap hogy ennyire nagy a kalász betegségek aránya. Elég ritkának tűnik a búza, nem? Mármint kevés a kalász.
Nem épen Orthmann, de striptill, csak épen kalászosokhoz, múltkor is téma volt, tolok pár linket:
https://www.youtube.com/watch?v=iqTZaWXNRWc
https://www.youtube.com/watch?v=SfGCY2SRl3Q
Válasz Pilátus #717. hozzászólásáraAhha....épen tegnap volt itt egy ismerős és mondta, hogy megvették a lemken váltvaforgatót most meg az IH-ekével szántanak mert a 160-as ZTS az utóbbival elboldogul a lemkennel meg nem bírtak csak állt egyhelyben azonos mélységnél.
Különben zúzó meg minek?
Egy sima RZ-vel is tökéletesen lezúzható a tarló ha le akarod, a képen csak egy tavaszi próba volt, egy maszek tábla kifagyott tavaly ősszel és így maradt tavaszra, egyébként a striptill eszköznek nem számít