Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR413.39 FtUSD393.08 FtCHF444.84 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A fotoszintetikus baktériumok a növényi gyökerek váladékából , szerves anyagból szintetizálnak hasznos anyagokat a növények számára , felhasználva a talaj hőjét mint energiaforrást, és vagy ártalmas gázokat is(kén-hidrogének). Ezek az anyagok nukleinsavak, aminosavak, cukor, és egyéb bioaktív anyagok. A fotoszintetikus baktériumok által előállított metabolitok felszívódnak a növény gyökereibe, ahol szubsztrátok lesznek más mikroorganizmusok számára, mint a VA mikorrhizák, amik pedig az oldott foszfátokat növelik a talajban. A fotoszintetikus baktériumok által előállított cukrokból, és egyéb szénhidrátokból pedig a tejsavbaktériumok tejsavat termelnek, ami elnyomja a fuzáriumot, és a fonálférgeket. Továbbá elősegíti a lignin, és a cellulóz bomlását. Az élesztő, pedig a fotoszintetikus baktérium által előállított cukrokból, aminosavakból és szerves anyagból hormonokat és antimikrobiális anyagokat termel , amik viszont más regeneratív baktériumok szubsztrátjai lesznek. Ezek a mikróbák egymást segítve léteznek , ezáltal a patogén mikróbákat elnyomják a talajban, viszont a regeneratívak felszaporodnak.
Többek között a kék-zöld algák, nirogénfixáló baktériumok, mikorrhizák. Remélem így már érthető.
Válasz #646. hozzászólásra
Nem tudom!
Tavaly ősszel vettem talajmintát,elemzésre.
E szerint a N,P,K jó,vagy kiváló értéket mutatnak,a talaj humusztartalma viszont alacsony,mindössze 1,47%.
Ezen érték emelését megcélozva most tavasszal fújtam ki a lentebb említett módon,a sorközökbe kihordott gombakomposztra.
Válasz #637. hozzászólásra És hogyan változott a gyümölcsösöd humusztartalma? Mert ha csak annyi a cél, hogy eltűnjön a szerves anyag, ne pedig értékes humusz legyen belőle, olcsóbb meggyújtani..
Válasz #642. hozzászólásra Persze, a rák ellen is jó...
Bizonyos dolgokra jó az az összeállítás, de az EM Bioban található törzsek anaerob és fakultatív anaerob mikroorganizmusok.
A növényeknek pedig mi is kell?
Mennyi is a pH-ja az EMnek? Vajon mit is csinálnak az anaerob bomlástermékek, mint alkohol és savak a növényekkel?
Az EM bio az EMA utánzata, amire Higa 1 hét szavatosságot ír! Utána már felborul a benne levő mikrobiális egyensúly, és elveszti összetett hatását. Sajnos az EMTECH nem teljesen korrekt, hiteles tájékoztatást ad. Az anyakultúrát tudod 6 hónapig tárolni, amit otthon tudsz fermentálni anaerob körülmények között. Hatása teljesen más, mint az említett azotobacterek, amik aerobok. Ennek nagyon tömören a lényege, hogy olyan talajt alakít ki, aminek hozadéka lesz a nitrogénfixálók felszaporodása( azotobacter, Va-micorrhiza, kék-zöld algák). Olyan ez, mintha állandóan muslicákat vennél egy fürt szőlő helyett.
Az EM mennyiségét ráadásul évről évre drasztikusan lehet csökkenteni.
Remélem érthető a hasonlat
Engemet pont a beltartalom érdekelne, mert a baktériumok ha elhaltak, hát nemtudom el-e éri a hatást. Elolvastam az oldalukat is, de nem megy a fejembe, hogy a komposztkészitésen keresztül, a kútba is ugyanezt a bacit teszik, úgy mint az emésztőgödörbe, vagy gyümölcsmosás, akár bazénokba is ahol fürdik az ember. Pont ez nem megy a fejembe, hogy az eladó szerint mindenre jó. Állitólag hat a lisztharmatra is. Ugyan úgy a talajoltásra is jó. Nekem ez egy kicsit furcsa.
Hát nemtudom. Nálunk az eggyik cég ezt az Azoter terméket vette, igaz hogy lebomlott a szármaradvány, de én a mütrágyával majd dupláját elértem a termésnek. Azóta többet ők sem vettek, nemtudom mi volt náluk a gond. Egy parcellán szeretném kopróbálni, sikerül e feljavítanom a szerkezetét. Mostan már csak tisztán szántásmentes technológiát alkalmazok, és már megszoktam a szármaradványokat is a felületen.
Én több, mint egy évig tároltam eredeti csomagolásban Em-bio-t, felbontva nem éreztem semmi kellemetlen, rossz szagot. "Beltartalomra" nem tudom, hogy változott-e.
http://azoter.hu/hu/
Ez a termék hektárra vetítve olcsóbb.
Magyar forgalmazótól vettem,de valahol SK-ban gyártják.
Érsekújvári rendszámú teherautó hozta,a sofőr is felvidéki volt.
Pozitív tapasztalataim vannak,a gyümölcsös sorközében kihordott szerves anyagra fújva,és letárcsázva 1,5 hónap alatt lebontották azt....nem maradt belőle semmi.
Válasz #630. hozzászólásra Hát ha akkor nem aggódtál, amikor a ló helyett traktorokat használva tették tönkre parasztok százezreinek megélhetését, a talajokat és a globális ökoszisztémát és a gyerekeid egészségét és élhető környezetét tönkretevő cégekért már nem érdemes...
A kupecek meg annyiért fogják megvenni, amennyiért megkapják, de ez már más téma.
Afrikában már van ahol aranyért sincs kaja, mert nincs.
Ugyanez a vízzel is épp játszódik, figyeld meg, hogy nagyjából két hónap múlva mi lesz Sao Paolóval, a világ tizenkettedik legnépesebb városával. A húsz millió emberes városnak addigra fog kifogyni a harmadik vésztározója, ha valami csoda közbe nem jön és utána nem lesz vizük. Semmilyen módon nem lesz.
Ez fog hamarosan lejátszódni a műtrágyákkal is, ezért aki majd akkor kap észbe, már késő lesz neki.
Netparaszt, szeretném megkérdezni mi a véleményed az EM-BIO mikrobiológiai készitményről? Forgalmazónak Budapesten a Csángó utcában van a boltjuk. Érdemes ezzel a termékkel foglalkozni? Több féle csomagolásban vannak, de kérdésem az lenne, nem-e megy tönkre a biológiai anyag, hogy raktáron van lezárva az anyag mondjuk 4 hónapot flakonban ha nincsen levgőztetve valami olyan géppel mint az akváriumokban szoktak?
Mindenki átáll a talajmegőrzésre, akkó azok mit fognak enni akik a hagyományosho kapcsolódtak? Mitomén dógoztak a műgané gyárba, a vegyi üzembe, termetík a főd alól a sok olajat amit a gípek elfüstőtek, hegesztették az ezerfajta talajművelőt, bla- bla.
Ötödibó elkezdi termeni mindenki ugyanazt a mennyiséget, mint eddig, akkó mennyié veszik meg tőle?
Válasz #623. hozzászólásra Még valami. Ha valaki szeretné a talajának minőségét fejleszteni, másféle gondolkodást igényel, mint egy átlag paraszt, aki a vegyipari cégek hibridjeit pontos tápanyagellátási recepttel naptár szerint gondolkodás nélkül beleszórja a földbe.
Gépeket, eszközöket mindenki meg tud venni, de a szükséges biológiai, mikrobiológiai alapok nélkül nem sokra fog jutni, mert egy folyamatosan változó környezetben alkalmazkodva kell döntéseket hozni, a biológiai alapelveket mindig figyelem előtt tartva.
Ahogy Lenin is mondta, tanulni, tanulni, tanulni...ez a közös az összes talajmegújító farmerben, ebben a készen kapott receptek csak kiindulópontok.
Válasz #623. hozzászólásra Ezekre a kérdésekre válaszolni egy tíz hetes webinar anyaga volt idén Ausztráliában a Soil Food Web Inc szervezésében, de abban nem voltak még benne a nagyüzemi előállítás és kijuttatás ismeretei.
Hány mondattal válaszoljak?
Valami oltó anyag lehet amit beletett?Valami magas koncentrációjú anyag?Hogyan lehetne egyszerűen,több 1000 litert csinálni??Elképzelés,hogy pótkocsira felrakni 1000 literes IBC tartályokat,teli nyomni kútvízzel,ebbe tartályonként egy akvárium levegőztetőt.Valami egyszerűen telepíthető csövekkel.Mikor kész az anyag,kihúzni,és szántóföldi permetezővel kiszórni talajmunka előtt.Kiszórás után mennyire kényesek?Meddig bírják?Mit kellene a tartályba,hogy ne duguljon a permetező?Komposztzsákba?Ez milyen anyagból legyen??
Folyamatosan szlippel a nagygép is, az nem döngöl? Az ideálistól azért eltér az állapot. Vagy ezen eszközöknél nem probléma ez olyan nagymértékben?
Fedőnövényekre milyen könyvet,pdf-et érdemes olvasni külföldi irodalomba? Vagy fórumokból érdemes tanulni?
Válasz #617. hozzászólásra Ezt még nem hívnám küszködésnek, egy menetben kész lehet a magágy egy ilyen gépkapcsolattal, bár a kész munka nem volt látható a videóban.
A kombinátoron ott volt az aprómagvető, már jó jel az is.
A talaj fejlődéséhez a csökkentett művelés (a szántáshoz és a hozzá csatlakozó műveletekhez képest ez már jelentősen csökkentett számú menet), csökkentett mennyiségű műtrágya és egyéb vegyianyagok kijuttatása, az állandó élő fedettség és a komposztkészítmények használata együttesen járul hozzá.
A műtrágyák helyett ugyanolyan hatóanyagtartalommal jó mikrobiológiájú komposzt kijuttatása jelentőset lendíthet a talaj humuszosodási folyamatán.
Válasz #618. hozzászólásra Igen, az akvárium levegőztetők vannak használva 1000 literes tartályig, ezért lehet sikeresen otthon is ilyet olcsón készíteni.
Az elkészítés pontos módja és a készítmény ellenőrzése pedig megtanulható.
Jó estét!
Lehet, hogy kicsit off, de olvasgattam, gondolkodtam és hátha tudtok vele valamit kezdeni...
Ha ALKO-t akartok csinálni, keressetek rá: "akvárium levegőztető". Levegő pumpa,porlasztókő,stb. Netparaszt, mi a vélaményed?
Gondolom ez a küszködés nem minősül talajmegőrőz művelésnek.
Az lenne a kérdés, hogy a forgatás nélküli művelés időben elvégezve már elég lehet ahhoz, hogy fejlődjön vagy ne romoljon a talajállapot? Esetleg egy kis komposztot rálökni. Műtrágya pedig 80kg/ha N-ben maximalizálva?
A bodzásom soraljában kövéren virít a tyúkhúr még most is.
Az első tartós fagyok,a tavasszal hirtelen megjött meleg végez vele,de addigra elszórja magjait.
Elég jól elfekszik,és vastag mulcsréteget biztosít.
Mivel korán indul életnek tavasszal,a magról kelő,gyomok nehezebben hatolnak át rajta.
Általában elegendő 1x gyomkezelnem a sorok alját,bár idén szüret előtt augusztus közepén meg kellett ismételnem.
Valahol a neten olvastam,hogy jó nitrogén jelző növény.
Igen megelőzte a kombinátorozás, de akkor még nem volt probléma, s kepes volt ilyen agresszívvé válni. S az volt az érdekes, hogy azelőtt soha nem volt ilyen gyomunk, ez voot az első közös élményünk...
Válasz #610. hozzászólásra Igen, azt is szeretem, mert télen és kora tavasszal szépen gyűjti a nitrogént.
Nyáron meg a porcsint szeretem, mint gyomot a kukoricában, jól takar.
Nem tudom, hogyan zajlott a vetés, de gondolom csak megelőzte kultivátor vagy valamiféle magágykészítés. Hogyan nőtte akkor túl a kukoricát a tyúkhúr?
Utoljára zabot vetettem egy vastagon tyúkhúros földbe egy kultivátor után, de semmi problémám nem volt vele.
Ha viszont gond a tyúkhúr, akkor csökkenteném az őszi műtrágyaadagot és változatos, gyorsan növő fedőnövény keveréket vetnék a nyár végén, ami elnyomja a tyúkhúrt a téli időszakban.
Végigolvastam a fórumot, és elég érdekesnek találom a témát, s talán tényleg pát év múlva megfordul az arány a forgatás és a nem forgatás között. Sajnos mi ezt nem tudjuk elkezdeni, nincs meg a megfelelő géppark, de az infót gyűjtöm, mert hátha ki tudja mit hoz a jövő.
Írtad a forum kezdetén, hogy te nagyon szereted a csirkefüvet, mint fedőnövényt, mert alacsony, s jól borít. Az idén mikor elkezdtük vetni a kukoricát a semmiből tiszta csirkefüves volt 2 területünk (búza volt az elővetemény), de belevetettük, s szoltunk is aki intézi a vegyszerezést, hogy kezdjenek vele valamit, mert ez így nem lesz jó, s szortak rá valami vegyszert (sajnos a nevét nem tudom, mert nem mi intéztük), de kirugta, vagy inkább erősebb lett, s a kis kukorica alatta ragadt. Nem tudott kijönni közte, csak becsavarodott alá. Utána kapott még vegyszert,de az se hatott neki, s majd kultivátorozásnál szakad ki egy része, de sok tengerit ki is tört, s most őszre még nagyobb területen jelent meg. S akár fedőnövény is lehetne, de mit lehetne vele csinálni, hogy ne okozzon elő mégegyszer ilyen problémát?
Válasz #606. hozzászólásra A pockokat a fák, szőlők sorában látom mindig, talán meg lehetne próbálni hagymafélékkel vetni a tövek alját.
Dugdostam én is gyalogbodza szárakat a lukakba, somkóró is volt a zöldtrágya keverékben, utána nem láttam pocokszaporulatot - nem tudom, hogy ez összefügg-e vele.
A T alakú ülőfák kihelyezése is javíthatja a természetes ellenségek területfoglalását.
Egyébként még én is keresem, mi a tartós megoldás pocokügyben.
És ahogy a Brown's Ranch közösségi oldalán tisztelegnek a mai nap előtt:
Here is a pic of some of our 11% OM soil in tribute to World Soil Day and 2015 International Year of Soil! May everyone have a prosperous day and upcoming year all while REGENERATING the soil that supports you.
Így a nap vége felé ne feledjük, hogy ma van a Talaj Világnapja, 2015 pedig a Talajok Nemzetközi Éve lesz. Reméljük ezen a fórumon is sok tapasztalatot meg fogunk tudni osztani jövő ilyenkor.
A pocok kérdésen én is rágódom egy ideje. Most olvasom egy dokumentumban, hogy a következő növények riasztják a pockokat: gyalogbodza, császárkorona, fokhagyma, somkóró
Valószínű, hogy ezek keserű/mérgező volta a riasztó hatást kiváltó tényező. Előfordulhat, hogy más keserű növények is alkalmasak lehetnek. Persze itt szóba sem jöhet takarmányozási cél.
Válasz #604. hozzászólásra A komposzttea segítene, de valahogy meg kellene oldani a pocokkérdést.
A fűrészport, kéregmulcsot, gallyzúzalékot beoltva az ALKO-val már nem savanyít tovább, mert a táplálékháló kiegyenlíti a pH-t.
A zúzott fatörmeléket lehet sekélyen kultizni is, ha az visszaszorítja a pockokat, mert így még a felszínen marad az anyag.
A gond a barnára, azaz esetedben sárgára művelt földdel az, hogy az egészséges gyümölcsfáknak többször annyi gombás biomasszára van szüksége, mint bakteriális biomasszára.
Az üres földben pedig csak a baktériumok tudnak szaporodni, azok is szerény változatosságban és tömegben, ammónia egyáltalán nem termelődik az anyagcsere folyamatok során, pedig a gyümölcsfák nitrogénfelvétele azt igényelné, nem a nitrátot.
Így a talajod a szukcessziós folyamat elején álló úttörő növényeknek kedvez csak, mint mohák, gyomok, gyenge minőségű füvek, de semmiképp sem a sokkal magasabb igényű gyümölcsfáknak.
A szerény talajmikrobiológiai változatosság pedig nem gátolja a fertőzések kialakulását sem, gondolom számos gombás és bakteriális kórsággal küzdesz.
A mellékelt diagramon láthatod a szukcessziós szakadékot a moha és a fák között - azt illene betölteni, hogy egészséges legyen az állományod.
Válasz #603. hozzászólásra
A fűrészporban sok szén van és kevés nitrogén, ha bedolgozod a talajba, a bomlása nitrogénhiányt fog okozni. Felszínre kiszórva valószínűleg nem, mert lassan, a föld-fűrészpor határfelületen megy csak a bomlás. Az okosok szerint továbbá a fás anyagok a gombáknak kedveznek, így eltolhatja a baci-gomba arányt. Bár, ha savanyú a talajod, akkor amúgy is gomba túlsúly lehet benne, a baktériumtrágyák se muzsikál valami fényesen savanyú talajon.
Az idei évben használtam először Amalgerolt + Bactofilt, és látványos volt.A Kwizda Bora nevű készítményét is használtam, mivel idén sok volt a cserebogár.
Olyan problémám is van, hogy ereje teljében lévő fák egyik évben elsatnyúlnak, következő évben pedig kihasalnak. Az idei évben sok gyengécske fa egészen magához tért, pedig rekord termésem volt.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
15323 hozzászólás
A fotoszintetikus baktériumok a növényi gyökerek váladékából , szerves anyagból szintetizálnak hasznos anyagokat a növények számára , felhasználva a talaj hőjét mint energiaforrást, és vagy ártalmas gázokat is(kén-hidrogének). Ezek az anyagok nukleinsavak, aminosavak, cukor, és egyéb bioaktív anyagok. A fotoszintetikus baktériumok által előállított metabolitok felszívódnak a növény gyökereibe, ahol szubsztrátok lesznek más mikroorganizmusok számára, mint a VA mikorrhizák, amik pedig az oldott foszfátokat növelik a talajban. A fotoszintetikus baktériumok által előállított cukrokból, és egyéb szénhidrátokból pedig a tejsavbaktériumok tejsavat termelnek, ami elnyomja a fuzáriumot, és a fonálférgeket. Továbbá elősegíti a lignin, és a cellulóz bomlását. Az élesztő, pedig a fotoszintetikus baktérium által előállított cukrokból, aminosavakból és szerves anyagból hormonokat és antimikrobiális anyagokat termel , amik viszont más regeneratív baktériumok szubsztrátjai lesznek. Ezek a mikróbák egymást segítve léteznek , ezáltal a patogén mikróbákat elnyomják a talajban, viszont a regeneratívak felszaporodnak.
Többek között a kék-zöld algák, nirogénfixáló baktériumok, mikorrhizák. Remélem így már érthető.
Másik topikban olvastam.
"Muszáj lesz elkezdenem komposztot árulni,"
Ha bejön a két kas, és működik a kiszórás, akkor én is készítek eladásra.
A másik kast átraktam, tettem hozzá marha trágyát, és még mindig nem akar melegedni.
További nitrogén kell, hogy beinduljon.
Ha N műtrágyát kapna, akkor biztos lenne az indulás.
A kevés műtrágya is megöli a bacikat?
Válasz #623. hozzászólásra
Mf-es!
Ez elég laboratóriumi körülménynek látszik.
Válasz #646. hozzászólásra
Nem tudom!
Tavaly ősszel vettem talajmintát,elemzésre.
E szerint a N,P,K jó,vagy kiváló értéket mutatnak,a talaj humusztartalma viszont alacsony,mindössze 1,47%.
Ezen érték emelését megcélozva most tavasszal fújtam ki a lentebb említett módon,a sorközökbe kihordott gombakomposztra.
Válasz #623. hozzászólásra
Szerintem az is jó lenne ha összekevernéd fűrészporral forgáccsal és kiszórnád trágyaszóróval, aztán meg beszántani vagy tárcsát neki!
Válasz #637. hozzászólásra És hogyan változott a gyümölcsösöd humusztartalma? Mert ha csak annyi a cél, hogy eltűnjön a szerves anyag, ne pedig értékes humusz legyen belőle, olcsóbb meggyújtani..
Válasz #637. hozzászólásra Alma a körtével, teljesen más funkció, összetétel, hatás.
Válasz #642. hozzászólásra Persze, a rák ellen is jó...
Bizonyos dolgokra jó az az összeállítás, de az EM Bioban található törzsek anaerob és fakultatív anaerob mikroorganizmusok.
A növényeknek pedig mi is kell?
Mennyi is a pH-ja az EMnek? Vajon mit is csinálnak az anaerob bomlástermékek, mint alkohol és savak a növényekkel?
Válasz #642. hozzászólásra
Az EM bio az EMA utánzata, amire Higa 1 hét szavatosságot ír! Utána már felborul a benne levő mikrobiális egyensúly, és elveszti összetett hatását. Sajnos az EMTECH nem teljesen korrekt, hiteles tájékoztatást ad. Az anyakultúrát tudod 6 hónapig tárolni, amit otthon tudsz fermentálni anaerob körülmények között. Hatása teljesen más, mint az említett azotobacterek, amik aerobok. Ennek nagyon tömören a lényege, hogy olyan talajt alakít ki, aminek hozadéka lesz a nitrogénfixálók felszaporodása( azotobacter, Va-micorrhiza, kék-zöld algák). Olyan ez, mintha állandóan muslicákat vennél egy fürt szőlő helyett.
Az EM mennyiségét ráadásul évről évre drasztikusan lehet csökkenteni.
Remélem érthető a hasonlat
Válasz #639. hozzászólásra
Engemet pont a beltartalom érdekelne, mert a baktériumok ha elhaltak, hát nemtudom el-e éri a hatást. Elolvastam az oldalukat is, de nem megy a fejembe, hogy a komposztkészitésen keresztül, a kútba is ugyanezt a bacit teszik, úgy mint az emésztőgödörbe, vagy gyümölcsmosás, akár bazénokba is ahol fürdik az ember. Pont ez nem megy a fejembe, hogy az eladó szerint mindenre jó. Állitólag hat a lisztharmatra is. Ugyan úgy a talajoltásra is jó. Nekem ez egy kicsit furcsa.
Válasz #637. hozzászólásra
Hát nemtudom. Nálunk az eggyik cég ezt az Azoter terméket vette, igaz hogy lebomlott a szármaradvány, de én a mütrágyával majd dupláját elértem a termésnek. Azóta többet ők sem vettek, nemtudom mi volt náluk a gond. Egy parcellán szeretném kopróbálni, sikerül e feljavítanom a szerkezetét. Mostan már csak tisztán szántásmentes technológiát alkalmazok, és már megszoktam a szármaradványokat is a felületen.
Erdei avarból képződött humusz alkalmas oldat készítésére ?
Válasz #632. hozzászólásra
Szia Laci!
Én több, mint egy évig tároltam eredeti csomagolásban Em-bio-t, felbontva nem éreztem semmi kellemetlen, rossz szagot. "Beltartalomra" nem tudom, hogy változott-e.
Válasz #624. hozzászólásra
Annyi mondatban,hogy tavasszal,tudjak csinálni,20000 litert.Komposztot veszek tőled.
Válasz #632. hozzászólásra
Szia Laci!
http://azoter.hu/hu/
Ez a termék hektárra vetítve olcsóbb.
Magyar forgalmazótól vettem,de valahol SK-ban gyártják.
Érsekújvári rendszámú teherautó hozta,a sofőr is felvidéki volt.
Pozitív tapasztalataim vannak,a gyümölcsös sorközében kihordott szerves anyagra fújva,és letárcsázva 1,5 hónap alatt lebontották azt....nem maradt belőle semmi.
Válasz #631. hozzászólásra ...vagy komposztot készítenek, vagy ők mennek a komposztba...
Válasz #630. hozzászólásra Hát ha akkor nem aggódtál, amikor a ló helyett traktorokat használva tették tönkre parasztok százezreinek megélhetését, a talajokat és a globális ökoszisztémát és a gyerekeid egészségét és élhető környezetét tönkretevő cégekért már nem érdemes...
A kupecek meg annyiért fogják megvenni, amennyiért megkapják, de ez már más téma.
Afrikában már van ahol aranyért sincs kaja, mert nincs.
Ugyanez a vízzel is épp játszódik, figyeld meg, hogy nagyjából két hónap múlva mi lesz Sao Paolóval, a világ tizenkettedik legnépesebb városával. A húsz millió emberes városnak addigra fog kifogyni a harmadik vésztározója, ha valami csoda közbe nem jön és utána nem lesz vizük. Semmilyen módon nem lesz.
Ez fog hamarosan lejátszódni a műtrágyákkal is, ezért aki majd akkor kap észbe, már késő lesz neki.
Válasz #633. hozzászólásra Röviden: csak annyira érdemes vele foglalkozni, hogy trágyakezelésre, komposztba változatosságot javítani jó.
Válasz #632. hozzászólásra Írtam már róla hosszasabban, a hozzászólásaim között meglesz.
Netparaszt, szeretném megkérdezni mi a véleményed az EM-BIO mikrobiológiai készitményről? Forgalmazónak Budapesten a Csángó utcában van a boltjuk. Érdemes ezzel a termékkel foglalkozni? Több féle csomagolásban vannak, de kérdésem az lenne, nem-e megy tönkre a biológiai anyag, hogy raktáron van lezárva az anyag mondjuk 4 hónapot flakonban ha nincsen levgőztetve valami olyan géppel mint az akváriumokban szoktak?
Válasz #630. hozzászólásra
Mennek közmunkára
Válasz #627. hozzászólásra
Mindenki átáll a talajmegőrzésre, akkó azok mit fognak enni akik a hagyományosho kapcsolódtak? Mitomén dógoztak a műgané gyárba, a vegyi üzembe, termetík a főd alól a sok olajat amit a gípek elfüstőtek, hegesztették az ezerfajta talajművelőt, bla- bla.
Ötödibó elkezdi termeni mindenki ugyanazt a mennyiséget, mint eddig, akkó mennyié veszik meg tőle?
Válasz #626. hozzászólásra Ha lefordítam, akkor lesz, Mao fényévekkel van a nyugati tanácsadórendszerektől elmaradva.
Válasz #623. hozzászólásra Még valami. Ha valaki szeretné a talajának minőségét fejleszteni, másféle gondolkodást igényel, mint egy átlag paraszt, aki a vegyipari cégek hibridjeit pontos tápanyagellátási recepttel naptár szerint gondolkodás nélkül beleszórja a földbe.
Gépeket, eszközöket mindenki meg tud venni, de a szükséges biológiai, mikrobiológiai alapok nélkül nem sokra fog jutni, mert egy folyamatosan változó környezetben alkalmazkodva kell döntéseket hozni, a biológiai alapelveket mindig figyelem előtt tartva.
Ahogy Lenin is mondta, tanulni, tanulni, tanulni...ez a közös az összes talajmegújító farmerben, ebben a készen kapott receptek csak kiindulópontok.
Válasz #621. hozzászólásra Telefonon nem láttam a slipet, az talán annyira nem jó.
Fedőnövényre a biblia:
Managing Cover Crops Profitably
Válasz #623. hozzászólásra Ezekre a kérdésekre válaszolni egy tíz hetes webinar anyaga volt idén Ausztráliában a Soil Food Web Inc szervezésében, de abban nem voltak még benne a nagyüzemi előállítás és kijuttatás ismeretei.
Hány mondattal válaszoljak?
Valami oltó anyag lehet amit beletett?Valami magas koncentrációjú anyag?Hogyan lehetne egyszerűen,több 1000 litert csinálni??Elképzelés,hogy pótkocsira felrakni 1000 literes IBC tartályokat,teli nyomni kútvízzel,ebbe tartályonként egy akvárium levegőztetőt.Valami egyszerűen telepíthető csövekkel.Mikor kész az anyag,kihúzni,és szántóföldi permetezővel kiszórni talajmunka előtt.Kiszórás után mennyire kényesek?Meddig bírják?Mit kellene a tartályba,hogy ne duguljon a permetező?Komposztzsákba?Ez milyen anyagból legyen??
Válasz #619. hozzászólásra
Egy linket betehetnél,amit érdemes megvenni.1000 literes tartályhoz.
Válasz #620. hozzászólásra
Folyamatosan szlippel a nagygép is, az nem döngöl? Az ideálistól azért eltér az állapot. Vagy ezen eszközöknél nem probléma ez olyan nagymértékben?
Fedőnövényekre milyen könyvet,pdf-et érdemes olvasni külföldi irodalomba? Vagy fórumokból érdemes tanulni?
Válasz #617. hozzászólásra Ezt még nem hívnám küszködésnek, egy menetben kész lehet a magágy egy ilyen gépkapcsolattal, bár a kész munka nem volt látható a videóban.
A kombinátoron ott volt az aprómagvető, már jó jel az is.
A talaj fejlődéséhez a csökkentett művelés (a szántáshoz és a hozzá csatlakozó műveletekhez képest ez már jelentősen csökkentett számú menet), csökkentett mennyiségű műtrágya és egyéb vegyianyagok kijuttatása, az állandó élő fedettség és a komposztkészítmények használata együttesen járul hozzá.
A műtrágyák helyett ugyanolyan hatóanyagtartalommal jó mikrobiológiájú komposzt kijuttatása jelentőset lendíthet a talaj humuszosodási folyamatán.
Válasz #618. hozzászólásra Igen, az akvárium levegőztetők vannak használva 1000 literes tartályig, ezért lehet sikeresen otthon is ilyet olcsón készíteni.
Az elkészítés pontos módja és a készítmény ellenőrzése pedig megtanulható.
Jó estét!
Lehet, hogy kicsit off, de olvasgattam, gondolkodtam és hátha tudtok vele valamit kezdeni...
Ha ALKO-t akartok csinálni, keressetek rá: "akvárium levegőztető". Levegő pumpa,porlasztókő,stb. Netparaszt, mi a vélaményed?
Gondolom ez a küszködés nem minősül talajmegőrőz művelésnek.
Az lenne a kérdés, hogy a forgatás nélküli művelés időben elvégezve már elég lehet ahhoz, hogy fejlődjön vagy ne romoljon a talajállapot? Esetleg egy kis komposztot rálökni. Műtrágya pedig 80kg/ha N-ben maximalizálva?
Válasz #614. hozzászólásra
Pontosan!
Válasz #613. hozzászólásra Ahogy a bodza, úgy a tyúkhúr is a szabad nitrogénben gazdag talajt kedvelik.
Válasz #613. hozzászólásra
Valahogy így?
Válasz #611. hozzászólásra
Üdv!
A bodzásom soraljában kövéren virít a tyúkhúr még most is.
Az első tartós fagyok,a tavasszal hirtelen megjött meleg végez vele,de addigra elszórja magjait.
Elég jól elfekszik,és vastag mulcsréteget biztosít.
Mivel korán indul életnek tavasszal,a magról kelő,gyomok nehezebben hatolnak át rajta.
Általában elegendő 1x gyomkezelnem a sorok alját,bár idén szüret előtt augusztus közepén meg kellett ismételnem.
Valahol a neten olvastam,hogy jó nitrogén jelző növény.
Válasz #611. hozzászólásra
Igen megelőzte a kombinátorozás, de akkor még nem volt probléma, s kepes volt ilyen agresszívvé válni. S az volt az érdekes, hogy azelőtt soha nem volt ilyen gyomunk, ez voot az első közös élményünk...
Válasz #610. hozzászólásra Igen, azt is szeretem, mert télen és kora tavasszal szépen gyűjti a nitrogént.
Nyáron meg a porcsint szeretem, mint gyomot a kukoricában, jól takar.
Nem tudom, hogyan zajlott a vetés, de gondolom csak megelőzte kultivátor vagy valamiféle magágykészítés. Hogyan nőtte akkor túl a kukoricát a tyúkhúr?
Utoljára zabot vetettem egy vastagon tyúkhúros földbe egy kultivátor után, de semmi problémám nem volt vele.
Ha viszont gond a tyúkhúr, akkor csökkenteném az őszi műtrágyaadagot és változatos, gyorsan növő fedőnövény keveréket vetnék a nyár végén, ami elnyomja a tyúkhúrt a téli időszakban.
Végigolvastam a fórumot, és elég érdekesnek találom a témát, s talán tényleg pát év múlva megfordul az arány a forgatás és a nem forgatás között. Sajnos mi ezt nem tudjuk elkezdeni, nincs meg a megfelelő géppark, de az infót gyűjtöm, mert hátha ki tudja mit hoz a jövő.
Írtad a forum kezdetén, hogy te nagyon szereted a csirkefüvet, mint fedőnövényt, mert alacsony, s jól borít. Az idén mikor elkezdtük vetni a kukoricát a semmiből tiszta csirkefüves volt 2 területünk (búza volt az elővetemény), de belevetettük, s szoltunk is aki intézi a vegyszerezést, hogy kezdjenek vele valamit, mert ez így nem lesz jó, s szortak rá valami vegyszert (sajnos a nevét nem tudom, mert nem mi intéztük), de kirugta, vagy inkább erősebb lett, s a kis kukorica alatta ragadt. Nem tudott kijönni közte, csak becsavarodott alá. Utána kapott még vegyszert,de az se hatott neki, s majd kultivátorozásnál szakad ki egy része, de sok tengerit ki is tört, s most őszre még nagyobb területen jelent meg. S akár fedőnövény is lehetne, de mit lehetne vele csinálni, hogy ne okozzon elő mégegyszer ilyen problémát?
Válasz #606. hozzászólásra A pockokat a fák, szőlők sorában látom mindig, talán meg lehetne próbálni hagymafélékkel vetni a tövek alját.
Dugdostam én is gyalogbodza szárakat a lukakba, somkóró is volt a zöldtrágya keverékben, utána nem láttam pocokszaporulatot - nem tudom, hogy ez összefügg-e vele.
A T alakú ülőfák kihelyezése is javíthatja a természetes ellenségek területfoglalását.
Egyébként még én is keresem, mi a tartós megoldás pocokügyben.
Válasz #607. hozzászólásra
És ahogy a Brown's Ranch közösségi oldalán tisztelegnek a mai nap előtt:
Here is a pic of some of our 11% OM soil in tribute to World Soil Day and 2015 International Year of Soil! May everyone have a prosperous day and upcoming year all while REGENERATING the soil that supports you.
Így a nap vége felé ne feledjük, hogy ma van a Talaj Világnapja, 2015 pedig a Talajok Nemzetközi Éve lesz. Reméljük ezen a fórumon is sok tapasztalatot meg fogunk tudni osztani jövő ilyenkor.
A pocok kérdésen én is rágódom egy ideje. Most olvasom egy dokumentumban, hogy a következő növények riasztják a pockokat: gyalogbodza, császárkorona, fokhagyma, somkóró
Valószínű, hogy ezek keserű/mérgező volta a riasztó hatást kiváltó tényező. Előfordulhat, hogy más keserű növények is alkalmasak lehetnek. Persze itt szóba sem jöhet takarmányozási cél.
bionovenyvedelem
Válasz #604. hozzászólásra A komposzttea segítene, de valahogy meg kellene oldani a pocokkérdést.
A fűrészport, kéregmulcsot, gallyzúzalékot beoltva az ALKO-val már nem savanyít tovább, mert a táplálékháló kiegyenlíti a pH-t.
A zúzott fatörmeléket lehet sekélyen kultizni is, ha az visszaszorítja a pockokat, mert így még a felszínen marad az anyag.
A gond a barnára, azaz esetedben sárgára művelt földdel az, hogy az egészséges gyümölcsfáknak többször annyi gombás biomasszára van szüksége, mint bakteriális biomasszára.
Az üres földben pedig csak a baktériumok tudnak szaporodni, azok is szerény változatosságban és tömegben, ammónia egyáltalán nem termelődik az anyagcsere folyamatok során, pedig a gyümölcsfák nitrogénfelvétele azt igényelné, nem a nitrátot.
Így a talajod a szukcessziós folyamat elején álló úttörő növényeknek kedvez csak, mint mohák, gyomok, gyenge minőségű füvek, de semmiképp sem a sokkal magasabb igényű gyümölcsfáknak.
A szerény talajmikrobiológiai változatosság pedig nem gátolja a fertőzések kialakulását sem, gondolom számos gombás és bakteriális kórsággal küzdesz.
A mellékelt diagramon láthatod a szukcessziós szakadékot a moha és a fák között - azt illene betölteni, hogy egészséges legyen az állományod.
Válasz #603. hozzászólásra
A fűrészporban sok szén van és kevés nitrogén, ha bedolgozod a talajba, a bomlása nitrogénhiányt fog okozni. Felszínre kiszórva valószínűleg nem, mert lassan, a föld-fűrészpor határfelületen megy csak a bomlás. Az okosok szerint továbbá a fás anyagok a gombáknak kedveznek, így eltolhatja a baci-gomba arányt. Bár, ha savanyú a talajod, akkor amúgy is gomba túlsúly lehet benne, a baktériumtrágyák se muzsikál valami fényesen savanyú talajon.
Válasz #596. hozzászólásra
Szervesanyag pótlásra a nyárfa fűrészpor alkalmas lenne ? Megfelelő minőségű istállótrágya nehezen, és drágán szerezhető be.
Válasz #601. hozzászólásra
Szabolcs, Nyíregyháza.
Az idei évben használtam először Amalgerolt + Bactofilt, és látványos volt.A Kwizda Bora nevű készítményét is használtam, mivel idén sok volt a cserebogár.
Olyan problémám is van, hogy ereje teljében lévő fák egyik évben elsatnyúlnak, következő évben pedig kihasalnak. Az idei évben sok gyengécske fa egészen magához tért, pedig rekord termésem volt.
Válasz #600. hozzászólásra
Az előzőből lemaradt a szöveg.
Szóval a képből meg a mohából kikövetkeztethető a savanyú homok. Szabolcs, vagy Somogy?
Válasz #599. hozzászólásra