Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR413.39 FtUSD393.08 FtCHF444.84 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Azért kevés a gyomborítottság, mert ősszel (november, december ) is szoktam gyomirtózni. Ha nem így teszek, akkor pont virágzáskor kellene gyomirtózni a facsíkot, az pedig nem a legszerencsésebb. Olyankor vagy a szél fúj, vagy esős az idő. Így virágzás után 1 -2 héttel elég gyomirtózni. A lemetszett gallyakat kikaparjuk a sorból, és ott lezúzom mulcserrel. A sorok alját egy évben egyszer tárcsázom, utána 7 - 10 alkalommal egy oldalazó kombinátorral művelem, tehát 2 cm-nél nagyobb gyom nincs benne.
Gondolkodtam már a sorok takarásán is, szecskázott szalmával, de akkor nagyon felszaporodna a pocok. Régi bodza ültetvényben utolsó két évben nem végeztem mechanikai művelést, csak gyomirtóztam, és kaszáltam a közét. Irtózatos mértékben felszaporodtak a pockok.
Válasz #593. hozzászólásra Ezek is érdekes eredmények - általános tapasztalat, hogy a jobb biológiájú területeken nem általánosak a rekordhozamok, azonban a szélsőséges években is nyereséget biztosítanak. Alacsony input, állandóan megbízható jó közepes eredmény sem rossz páros.
Válasz #595. hozzászólásra A moha csak indikátor, nem kell tartani tőle. Amit mutat, attól annál inkább.
Jelzi, hogy tömör és élettelen a föld, amelyben az anaerob folyamatok miatt savas bomlástermékek találhatók (fertőzések melegágya)a szukcessziós folyamat elején álló talajminőséggel, amit az általános fedettség hiánya és a csak szórványban előforduló gyomok is mutatnak.
A gyümölcsösödnek sokkal több szerves anyagra és humuszra volna szüksége.
Mulcsozott gallyak és komposzt szétszórása, komposzt tea rügyfakadástól alkalmazása lombon és talajon, hogy elkezdhessen felszaporodni a természetes védelmet biztosító mikrobiális élet, s vegyes, taposást elviselő nitrogénkötő és egyéb funciójú virágos növények vetése a sorokba, ez a beporzók miatt is hasznos volna.
A talaj mohásodással kapcsolatban lenne kérdésem. A gyümölcsösöm így néz ki.
6 m-es sortáv, amiből 2,5 m -en sorkozi takarónövény található (a gyomot elkezdtem kaszálni, néhol befüvesedett,másutt különböző gyomfajok fordulnak elő). Kb. 100 - 120 cm-es csíkot a fa tövénél nem művelek, csak glyfozáttal gyomirtózom évente 3 alkalommal. Ezeken a gyomirtózott csíkokon néhol megtelepedett a moha.Igaz, hogy legalább 7 éve nem volt mechanikailag mozgatva a facsík. Ahogy Netparaszt hozzászólásából kivettem a mohásodás nem jót jelent. Ez év tavaszán kiszedtem az öntözőcsöveket, és egy kitérős oldalazó talajmaróval megmozgattuk a facsíkot. Tavasztól mostanáig nem telepedett vissza a moha, de ahol nem ért be a talajmaró, és otthagyta a mohás csíkot, ott továbbra is él. Érdemes a moha miatt aggódnom, vagy csak a mozgatás hiánya miatt tudott felszaporodni ?
Beszúrok két képet egy 1994-es (igen, 20 éves) amerikai tanulmányból, amiben 4 területet - egy bio, egy alacsony inputfelhasználású és 2 konvencionális - vizsgáltak 4 éven keresztül (1988-1992).
Az első képen a talaj egyes kémiai paramétereinek változását láthatjuk: a kísérlet végére a humusz- és a nitrogéntartalom is emelkedett, illetve a többi jellemző is pozitív eltérést mutat.
A második táblázatban 2 főnövény (paradicsom és kukorica) éves hozamai szerepelnek (Crop yield oszlopok 1990-1991-1992).
Látható, hogy a low input technológia a 3. szezonra behozza a hagyományos művelést hozamban (tonna/acre-ben vannak az adatok megadva: 1 t/acre = 2,24 t/ha). 1991-ben a túl alacsonyan bedolgozott fedőnövény miatt kicsit visszaesik a termésátlag, '92-re viszont majdnem 2,5 tonnát ver a klasszikus termesztési módra az alacsony inputfelhasználású megoldás.
Az is érdekes adalék a teljes képhez, hogy maga Liebig (minimumtörvény, műtrágyázás stb. atyja) is felismerte a műtrágyázás káros hatásait az 1840-es években, és utána a szervestrágyázás mellett tette le a voksát (sokakat győzködött például a szennyvíz mezőgazdasági felhasználásáról).
Válasz #584. hozzászólásra
A búzával és füvekkel nem fogsz megbirkózni tavasszal grubberrel, a megoldás vagy kémia vagy leforgatás, ha tiszta állományt szeretnél benne.
Válasz #581. hozzászólásra Semmi gond a magad kitalálta dolgokkal.
Amit én mondanék, annak talán széleskörűbben utána jártam, pontosabban van felépítve és több tényezőt is figyelembe vesz, mint csak a zöldtrágya, de ez a fórum csak hobbizás, ismeretterjesztés.
Szeretek segíteni, ezt gondolom a hozzászólásaimból is kiderülhetett.
A teljes művelési rendszered optimalizálásban is tudok segíteni, beleértve a zöldtrágyaprogramot is, ha szeretnél évek alatt eljutni a minél kevesebb inputig - de egy személyre szabott terv elkészítése sok idő, ami alatt a sárga csekkeket is szem előtt kell tartanom...
2ha próbaterületen a tönköly el van vetve, erre tavasszal here lesz ráhúzva. Tavasszal + 1ha-n kuk. lesz. Jelenleg 80%-ban egyszikű (búza árvakelés, + egyéb egyszikű gyom, fűféle) borítja a területet.
Ezzel mit tegyek? Elég majd tavasszal grúber, vetés, + here ráhúzás?
Ha külön hengerelem vetés előtt a zöldtrágya növényt, összehúzná a vetőgép ha úgy jön ki, hogy a hengereléssel szembe kell menni?
És milyen nyomjelző hagy ebben látható nyomot? Vagy csak gps jöhet ilyenkor szóba?
Válasz #552. hozzászólásra Szívesen osztok általános információkat, de ilyen felelősséget igénylő tervhez már jóval többet kell tudnom az adott területről, lehetőségekről és egyeztetnünk kell a részletes programot.
Ugye megérted, hogy egy ilyen mélységű munka túlnövi a fórum keretét.
Válasz #553. hozzászólásra Ötletnek jó, de a szárnyas kapát én nagyon elfelejteném.
Minél keskenyebb a csoroszlya, annál precízebb a vetésed, a szárny miatt pedig nagyon meg fog nőni a vonóerő igény, valamint nedves földben csodálatosan letalpalod a talajod.
Szóval azt csinálsz, amit akarsz, de a szárnyasnak nem fogsz örülni.
Válasz #560. hozzászólásra Nem tudom, még nem vizsgáltam meg, de majd rendelek belőle egy keveset.
Az eddigi tapasztalatom nem túl jó az ipari komposztokkal, hiányzik belőlük a számunkra fontos mikrobiológia.
Válasz #566. hozzászólásra A huminsav hasznos az ALKO készítésénél, jó gombás tápanyag.
De egyébként a terméknek nem sok értelme van, huminsav kénnel - a gombák nem köszönik meg így...
Ez csak egy gyenge műtrágya, amiben a hosszabb rendelkezésre állást a huminsav segít(het)i elő, de a biológiának semmit nem ad.
Válasz #569. hozzászólásra Mire utal? Dolgozik a biológia és elég szénben gazdag tápanyag került a levegősnek tűnő talajba, hogy elszaporodjanak. De a lényeget csak mikroszkóp alatt látni, hogyan is néz ki a táplálékháló állapota.
Válasz #570. hozzászólásra Hinni a templomban kell, ahol Istent senki nem látta még.
Az itt szereplő farmerokhoz el lehet menni és saját szemmel meggyőződni mindazon dolgok valóságáról, amiket megosztok, ha a videók, interjúk, tanulmányok nem elég meggyőzők.
Érdekelne egyébként a kísérlet, melyik, hol, ki a prof, van-e róla irodalom.
Értelemszerűen, ha azt csinálod, ami a megszokott, nyilván lesz hozamod megfelelő mennyiségű műtrágyával és sok talajmunkával.
De én másról beszélek, ami már egyre inkább fontosabb világszerte, csak ebbe a kis országba nem jutott el eddig.
Lehet sikeresen termelni műtrágya nélkül - ezt a biósok rég művelik.
Lehet talajmunka nélkül is jó hozamokat elérni - USÁ-ban közel fél évszázada művelik.
A 7 tonnás ipari kukoricát pedig simán verik az amerikai fedőnövényes, direktvetéses parasztok a csapadékszegény vidékeken is, olyan alacsony inputtal, amiről még csak nem is álmodik egy magyar paraszt.
Hamarosan eljön az idő, amikor a műtrágya már nem lesz megfizethető és a klimatikus szélsőségek miatt egyre nagyobb kihívás lesz a termelés.
Akkor már késő lesz gondolkozni az alternatív megoldásokon, arra ma kellett volna elindulni...
Kxxxvajó, tényleg. Oké, nem kell műtrágya. Nem kell szántás. Majd a természet megoldja. Oké. Kell a fedőnövény, mert több hasznot csinál mint kárt. Szeretném, AKAROM elhinni.
De bakker. Itt idén az termett amit korán elsimítottunk, begazosodott, elvetettük, 3-4 nap mulva totál, a többit meg Lumaxal vagy laudissal kontroláltuk. Meg műtrágya sorra. Nem sok, de ottvolt ahol kellett. És sok ilyen gazdaság van az országban aki ezt lejátszotta, és megnyerte. Mi művelünk egy egyetemi kisérletet is. 13 éve kukorica. Azóta mindig bucira verte a környéket. Idén 7t.. Pedig ott volt a műtrágya, vonogatjuk a konklúziókat... Itt már a lazítás hiánya kezd kikönyökölni, meg a hosszú monokultúra. Hossszú. Bár prof úr a vízhiányra vezeti vissza. Mindegy.
Lényeg h átnyálazzam az eredményeket, majd jelentkezem :)
Van 1 nforgó tarlónk ami teli van apró gombákkal.....
Akár 2 méterre egymástól a csoportok millió helyen.....
Világosbarna, sötétebb barna.....
(De lehet a sötét csak Qöreg volt világos....)
Mire utal az ilyen begombásodás?
Válasz #549. hozzászólásra Köszönöm a pontosítást, csak halvány emlékeim voltak
Ezt találtam a témával kapcsolatban:
http://www.vitaminsziget.com/hir.php?id=45
A mezőgazdasági kemikáliák rontják a nitrogén-megkötést
A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert
Mindig ámulva nézegetem....a környező országok innovatív talpraesett. Már már..koppintás szagú..De használható mondhatni életképes...megoldásaikat. Nemrég beszélgettem egy ismert (talajművelő gépeket gyártó cég tulajdonosának fiával) a kombinátorok átépítésére irányuló gondolatainkal. Nemigazán akarták megérteni. lényeget. Pedig nekünk a felhasználóknak igencsak felhasználó barát megoldás lenne a különböző henger típusokkal variálható kombinátor. Az évszaknak megfelelően. Ezt leginkább a Lengyel gyártóknál látom. Van hol a crosskill hengert erős gumiból gyártották(öntötték) (súly)közepes lazább földben szép munkát csinál.
Fű es here telepítéskor megfigyeltem, hogy a gazok viszonylag ritkábban állnak. Ezt a kisérleti parcellán, egyen lőre fűnyíróval próbálom majd orvosolni.
Azt már én is néztem, de a sokoldalúbb használhatósága miatt a gruber mellett tettem le a voksom.
Ha látom, hogy műkszik a dolog, ráérek egy adott munkára specializált drága gépet venni.
Na! A buciban összeállt egy vetőgép, már csak meg kell csinálni.)
Adott egy 220 cm széles gruber, szórva vető egységgel. erre teszek + egy lovas vetőgép (kanalas)magtartályt. Gabona vetéshez, minden kapaszár mögé teszi a magot 22 cm-es sortáv lesz, remélem ez nem sok, mivel szárnyas kapa lesz).
Kukorica vetésnél, 4 kapa mögé teszi a szemet, ez 73,33 cm-re jön ki. Hab a tortán, hogy a szórva vető közben veti a herekeveréket.)
Már csak a megfelelő kapatest kialakítást kell kiókumulálni, kukihoz. Gabona vetéshez az már tuti, hogy szárnyas lesz a nyerő, mivel annál a szárnyak szélessége alatt megterítve kerül földbe a mag.
Ha.-on ként hány kilóval,és az összetevők %-os aránya??Oltóanyag konkrétan milyen néven fut a kereskedelembe?
Vetésforgót hogyan állítanád be?kukorica,napraforgó,gabona,olajtökmag,mind egyenlő arányba vetve.Mi után,mit vetnél??Gabona,és a tök után lehetne a zöldtrágya.Tök,szeptember elején jön le,mint a napraforgó.
Válasz #544. hozzászólásra A növény semmilyen nitrogént nem tud megkötni, arra a vele szimbiózisban élő vagy a szabadon élő baktériumok képesek. A műtrágyák sok más károkozás mellett ezt a szimbiózist gátolják vagy kialakulását akadályozzák.
A talajba juttatott éretlen komposztban a bomlási termékek és a magas széntartalmú összetevők okozzák a problémát, amelyek további bomlásához még nitrogén kellene.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
15323 hozzászólás
Válasz #596. hozzászólásra
El felejtettem megemlíteni, hogy 7 aranykoronás savanyú homoktalajon van a gyümölcsös, néhol vakolóanyag minőségű.
Válasz #596. hozzászólásra
Azért kevés a gyomborítottság, mert ősszel (november, december ) is szoktam gyomirtózni. Ha nem így teszek, akkor pont virágzáskor kellene gyomirtózni a facsíkot, az pedig nem a legszerencsésebb. Olyankor vagy a szél fúj, vagy esős az idő. Így virágzás után 1 -2 héttel elég gyomirtózni. A lemetszett gallyakat kikaparjuk a sorból, és ott lezúzom mulcserrel. A sorok alját egy évben egyszer tárcsázom, utána 7 - 10 alkalommal egy oldalazó kombinátorral művelem, tehát 2 cm-nél nagyobb gyom nincs benne.
Gondolkodtam már a sorok takarásán is, szecskázott szalmával, de akkor nagyon felszaporodna a pocok. Régi bodza ültetvényben utolsó két évben nem végeztem mechanikai művelést, csak gyomirtóztam, és kaszáltam a közét. Irtózatos mértékben felszaporodtak a pockok.
Válasz #593. hozzászólásra Ezek is érdekes eredmények - általános tapasztalat, hogy a jobb biológiájú területeken nem általánosak a rekordhozamok, azonban a szélsőséges években is nyereséget biztosítanak. Alacsony input, állandóan megbízható jó közepes eredmény sem rossz páros.
Válasz #595. hozzászólásra A moha csak indikátor, nem kell tartani tőle. Amit mutat, attól annál inkább.
Jelzi, hogy tömör és élettelen a föld, amelyben az anaerob folyamatok miatt savas bomlástermékek találhatók (fertőzések melegágya)a szukcessziós folyamat elején álló talajminőséggel, amit az általános fedettség hiánya és a csak szórványban előforduló gyomok is mutatnak.
A gyümölcsösödnek sokkal több szerves anyagra és humuszra volna szüksége.
Mulcsozott gallyak és komposzt szétszórása, komposzt tea rügyfakadástól alkalmazása lombon és talajon, hogy elkezdhessen felszaporodni a természetes védelmet biztosító mikrobiális élet, s vegyes, taposást elviselő nitrogénkötő és egyéb funciójú virágos növények vetése a sorokba, ez a beporzók miatt is hasznos volna.
A talaj mohásodással kapcsolatban lenne kérdésem. A gyümölcsösöm így néz ki.
6 m-es sortáv, amiből 2,5 m -en sorkozi takarónövény található (a gyomot elkezdtem kaszálni, néhol befüvesedett,másutt különböző gyomfajok fordulnak elő). Kb. 100 - 120 cm-es csíkot a fa tövénél nem művelek, csak glyfozáttal gyomirtózom évente 3 alkalommal. Ezeken a gyomirtózott csíkokon néhol megtelepedett a moha.Igaz, hogy legalább 7 éve nem volt mechanikailag mozgatva a facsík. Ahogy Netparaszt hozzászólásából kivettem a mohásodás nem jót jelent. Ez év tavaszán kiszedtem az öntözőcsöveket, és egy kitérős oldalazó talajmaróval megmozgattuk a facsíkot. Tavasztól mostanáig nem telepedett vissza a moha, de ahol nem ért be a talajmaró, és otthagyta a mohás csíkot, ott továbbra is él. Érdemes a moha miatt aggódnom, vagy csak a mozgatás hiánya miatt tudott felszaporodni ?
Válasz #591. hozzászólásra Minél sekélyebb, minél apróbbra mulcsozott szárral.
Beszúrok két képet egy 1994-es (igen, 20 éves) amerikai tanulmányból, amiben 4 területet - egy bio, egy alacsony inputfelhasználású és 2 konvencionális - vizsgáltak 4 éven keresztül (1988-1992).
Az első képen a talaj egyes kémiai paramétereinek változását láthatjuk: a kísérlet végére a humusz- és a nitrogéntartalom is emelkedett, illetve a többi jellemző is pozitív eltérést mutat.
A második táblázatban 2 főnövény (paradicsom és kukorica) éves hozamai szerepelnek (Crop yield oszlopok 1990-1991-1992).
Látható, hogy a low input technológia a 3. szezonra behozza a hagyományos művelést hozamban (tonna/acre-ben vannak az adatok megadva: 1 t/acre = 2,24 t/ha). 1991-ben a túl alacsonyan bedolgozott fedőnövény miatt kicsit visszaesik a termésátlag, '92-re viszont majdnem 2,5 tonnát ver a klasszikus termesztési módra az alacsony inputfelhasználású megoldás.
Válasz #496. hozzászólásra
Az is érdekes adalék a teljes képhez, hogy maga Liebig (minimumtörvény, műtrágyázás stb. atyja) is felismerte a műtrágyázás káros hatásait az 1840-es években, és utána a szervestrágyázás mellett tette le a voksát (sokakat győzködött például a szennyvíz mezőgazdasági felhasználásáról).
Válasz #589. hozzászólásra
"vagy kémia vagy leforgatás,"
a forgatás az sekély tárcsázás, vagy nehéz tárcsa?
Válasz #581. hozzászólásra Magbeszerzés:
Tarlórépa
Lencse, csicseri
Válasz #584. hozzászólásra
A búzával és füvekkel nem fogsz megbirkózni tavasszal grubberrel, a megoldás vagy kémia vagy leforgatás, ha tiszta állományt szeretnél benne.
Válasz #586. hozzászólásra
Megkell élni valamiből ugyebár ...
Válasz #586. hozzászólásra
Írtam emailt.
Válasz #581. hozzászólásra Semmi gond a magad kitalálta dolgokkal.
Amit én mondanék, annak talán széleskörűbben utána jártam, pontosabban van felépítve és több tényezőt is figyelembe vesz, mint csak a zöldtrágya, de ez a fórum csak hobbizás, ismeretterjesztés.
Szeretek segíteni, ezt gondolom a hozzászólásaimból is kiderülhetett.
A teljes művelési rendszered optimalizálásban is tudok segíteni, beleértve a zöldtrágyaprogramot is, ha szeretnél évek alatt eljutni a minél kevesebb inputig - de egy személyre szabott terv elkészítése sok idő, ami alatt a sárga csekkeket is szem előtt kell tartanom...
Válasz #583. hozzászólásra
Őszi gabona vetésre gondoltam. Írnom kellett volna. Bocs.
Válasz #582. hozzászólásra
2ha próbaterületen a tönköly el van vetve, erre tavasszal here lesz ráhúzva. Tavasszal + 1ha-n kuk. lesz. Jelenleg 80%-ban egyszikű (búza árvakelés, + egyéb egyszikű gyom, fűféle) borítja a területet.
Ezzel mit tegyek? Elég majd tavasszal grúber, vetés, + here ráhúzás?
Válasz #582. hozzászólásra
Tavasszal szerintem már nincs mit hengerezni a zöldtrágyán.Ha azonnal egy menetbe vetsz,látod a bolygatatlan talajon a nyomjelzőt.
Ha külön hengerelem vetés előtt a zöldtrágya növényt, összehúzná a vetőgép ha úgy jön ki, hogy a hengereléssel szembe kell menni?
És milyen nyomjelző hagy ebben látható nyomot? Vagy csak gps jöhet ilyenkor szóba?
Válasz #580. hozzászólásra
Akkor hogyan tovább??Ha nem segítesz,magam találok ki valamit.Tarlórépa,lencse nem kapható.Mivel helyettesíthető,vagy miből legyen több?
Válasz #552. hozzászólásra Szívesen osztok általános információkat, de ilyen felelősséget igénylő tervhez már jóval többet kell tudnom az adott területről, lehetőségekről és egyeztetnünk kell a részletes programot.
Ugye megérted, hogy egy ilyen mélységű munka túlnövi a fórum keretét.
Válasz #553. hozzászólásra Ötletnek jó, de a szárnyas kapát én nagyon elfelejteném.
Minél keskenyebb a csoroszlya, annál precízebb a vetésed, a szárny miatt pedig nagyon meg fog nőni a vonóerő igény, valamint nedves földben csodálatosan letalpalod a talajod.
Szóval azt csinálsz, amit akarsz, de a szárnyasnak nem fogsz örülni.
Válasz #556. hozzászólásra Ne nyúlj hozzá, ennél a gépnél sem a vetési mélység, sem a magtakarás, sem a sortisztítás nem megoldott.
Válasz #560. hozzászólásra Nem tudom, még nem vizsgáltam meg, de majd rendelek belőle egy keveset.
Az eddigi tapasztalatom nem túl jó az ipari komposztokkal, hiányzik belőlük a számunkra fontos mikrobiológia.
Válasz #566. hozzászólásra A huminsav hasznos az ALKO készítésénél, jó gombás tápanyag.
De egyébként a terméknek nem sok értelme van, huminsav kénnel - a gombák nem köszönik meg így...
Ez csak egy gyenge műtrágya, amiben a hosszabb rendelkezésre állást a huminsav segít(het)i elő, de a biológiának semmit nem ad.
Válasz #569. hozzászólásra Mire utal? Dolgozik a biológia és elég szénben gazdag tápanyag került a levegősnek tűnő talajba, hogy elszaporodjanak. De a lényeget csak mikroszkóp alatt látni, hogyan is néz ki a táplálékháló állapota.
Válasz #570. hozzászólásra Hinni a templomban kell, ahol Istent senki nem látta még.
Az itt szereplő farmerokhoz el lehet menni és saját szemmel meggyőződni mindazon dolgok valóságáról, amiket megosztok, ha a videók, interjúk, tanulmányok nem elég meggyőzők.
Érdekelne egyébként a kísérlet, melyik, hol, ki a prof, van-e róla irodalom.
Értelemszerűen, ha azt csinálod, ami a megszokott, nyilván lesz hozamod megfelelő mennyiségű műtrágyával és sok talajmunkával.
De én másról beszélek, ami már egyre inkább fontosabb világszerte, csak ebbe a kis országba nem jutott el eddig.
Lehet sikeresen termelni műtrágya nélkül - ezt a biósok rég művelik.
Lehet talajmunka nélkül is jó hozamokat elérni - USÁ-ban közel fél évszázada művelik.
A 7 tonnás ipari kukoricát pedig simán verik az amerikai fedőnövényes, direktvetéses parasztok a csapadékszegény vidékeken is, olyan alacsony inputtal, amiről még csak nem is álmodik egy magyar paraszt.
Hamarosan eljön az idő, amikor a műtrágya már nem lesz megfizethető és a klimatikus szélsőségek miatt egyre nagyobb kihívás lesz a termelés.
Akkor már késő lesz gondolkozni az alternatív megoldásokon, arra ma kellett volna elindulni...
Válasz #568. hozzászólásra
Szal-Agro Kft.forgalmazza.
http://farmet.hu/fertis/nem-besorolt/fertis
Válasz #553. hozzászólásra
Ezt nézd csak. Vetőgépként nem lehetne használni?
Kxxxvajó, tényleg. Oké, nem kell műtrágya. Nem kell szántás. Majd a természet megoldja. Oké. Kell a fedőnövény, mert több hasznot csinál mint kárt. Szeretném, AKAROM elhinni.
De bakker. Itt idén az termett amit korán elsimítottunk, begazosodott, elvetettük, 3-4 nap mulva totál, a többit meg Lumaxal vagy laudissal kontroláltuk. Meg műtrágya sorra. Nem sok, de ottvolt ahol kellett. És sok ilyen gazdaság van az országban aki ezt lejátszotta, és megnyerte. Mi művelünk egy egyetemi kisérletet is. 13 éve kukorica. Azóta mindig bucira verte a környéket. Idén 7t.. Pedig ott volt a műtrágya, vonogatjuk a konklúziókat... Itt már a lazítás hiánya kezd kikönyökölni, meg a hosszú monokultúra. Hossszú. Bár prof úr a vízhiányra vezeti vissza. Mindegy.
Lényeg h átnyálazzam az eredményeket, majd jelentkezem :)
Válasz #548. hozzászólásra
)
szuper
Van 1 nforgó tarlónk ami teli van apró gombákkal.....
Akár 2 méterre egymástól a csoportok millió helyen.....
Világosbarna, sötétebb barna.....
(De lehet a sötét csak Qöreg volt világos....
Mire utal az ilyen begombásodás?
Válasz #564. hozzászólásra
Lehet a vektorosok ...... talán betudnák
Válasz #549. hozzászólásra Köszönöm a pontosítást, csak halvány emlékeim voltak
Ezt találtam a témával kapcsolatban:
http://www.vitaminsziget.com/hir.php?id=45
A mezőgazdasági kemikáliák rontják a nitrogén-megkötést
A mezőgazdasági kemikáliák a növényeknek is több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagoknak - műtrágyáknak, növényvédőszereknek a jelentős része blokkolja a hasznos talajlakó baktériumok tevékenységét, így ahelyett, hogy növelnék a terméshozamot a drága vegyszerek, növekedési problémákat okoznak a haszonnövényeknél. Hosszú évek munkájával jutott az Oregon Egyetem kutatócsoportja erre a megállapításra. A kémcsőben, majd valódi növényeken végzett kutatás egyaránt azt mutatta ki, hogy a mezőgazdasági kemikáliák mesterséges vegyületei - akár szándékosan szórják ki azokat a szántóföldre, akár máshonnan hozza oda az elszivárgó csapadék -, megszakítják a természetes kapcsolatot, ami a nitrogénmegkötő művelet során keletkezik a haszonnövény és a talajbaktériumok között. Ennek pedig az eredménye: alacsonyabb terméshozam vagy lényegesen lassúbb növekedés. Közelebbről nézve ez úgy megy végbe, hogy a kemikáliák a levegő nitrogénjének megkötését végző, a növények gyökérgümőiben élő rhizobium baktériumok egy specifikus receptorához (NodD) kötődnek, és blokkolják a receptor természetes kapcsolatait. A talajgazdálkodásban, amikor a vetésforgó lucerna vagy szójabab veteménye következik, a lucerna és a babfélék teremtenek természetes kapcsolatot a rhizobium baktériumokkal. A gátlás miatt azonban, nem tud megtörténni a talaj nitrogénszintjének természetes módon való emelése, amiből profitálhatna majd a termesztésben a jövő évben soron következő haszonnövény, például, a kukorica. A nitrogén megkötése a lucernánál, babféléknél úgy megy végbe, hogy ezek a növények egy kémiai jelzést bocsátanak ki, amely odavonzza a megfelelő baktériumokat. Azok a növény számára a levegő nitrogénjét ammóniává alakítják, és ebben a formában a növény fel tudja használni azt a fejlődéséhez. "A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek (kemikáliák) blokkolják a gazdanövény fitokémiai szignálját" - mondja a kutatás vezetője. "Lényegében, a kemikáliák megszakítják a kommunikációt a gazdanövény és a szimbiotikus baktérium között. Akadályozzák a szimbiózist és a nitrogén megkötést." A kutatók több, mint 50 kemikáliát teszteltek munkájuk során, a többiek között a pentaklórfenolt (PCP) is.( Meg kell jegyezni, hogy egyik tesztelt kemikália sem bizonyult mérgezőnek önmagában - sem a növényekre, sem a baktériumokra... ) A pentaklórfenol azonban a nitrogénmegkötés gátlása mellett akadályozta a csírázást is... Húsznál is több olyan vegyszert találtak a kutatók, amely a növény kémiai szignáljának kibocsátását akadályozta - eltérő mértékben. Ez a jelenség magyarázatot ad azokra a korábbi kutatási eredményekre, amely szerint azonos mennyiségű nitrogénműtrágya felhasználása mellett a terméshozam jelentősen csökkent az utóbbi években, csakúgy, mint a talajbaktériumok nitrogén fixálásának mértéke. A kutatást folytatják - szántóföldi méretekben. Forrás: EurekAlert
Netparaszt,vélemény??
Válasz #564. hozzászólásra
Mindig ámulva nézegetem....a környező országok innovatív talpraesett. Már már..koppintás szagú..De használható mondhatni életképes...megoldásaikat. Nemrég beszélgettem egy ismert (talajművelő gépeket gyártó cég tulajdonosának fiával) a kombinátorok átépítésére irányuló gondolatainkal. Nemigazán akarták megérteni. lényeget. Pedig nekünk a felhasználóknak igencsak felhasználó barát megoldás lenne a különböző henger típusokkal variálható kombinátor. Az évszaknak megfelelően. Ezt leginkább a Lengyel gyártóknál látom. Van hol a crosskill hengert erős gumiból gyártották(öntötték) (súly)közepes lazább földben szép munkát csinál.
Ezeket lehet kapni magyarországon??
Válasz #561. hozzászólásra
Hozzám is közel lenne de én is drágánaktalálom.
Válasz #560. hozzászólásra
Tudom,de mire ki lenne szórva nagyon drága.
MF-es Hódmezővásárhelyen van az A.S.A.-nál komposzt eladó. Kozelvan hozzád azt még nem próbáltad? Netparaszt ez a "SZUPER KOMPOSZT" jó lehet?
Válasz #551. hozzászólásra
Fű es here telepítéskor megfigyeltem, hogy a gazok viszonylag ritkábban állnak. Ezt a kisérleti parcellán, egyen lőre fűnyíróval próbálom majd orvosolni.
Válasz #556. hozzászólásra
Azt már én is néztem, de a sokoldalúbb használhatósága miatt a gruber mellett tettem le a voksom.
Ha látom, hogy műkszik a dolog, ráérek egy adott munkára specializált drága gépet venni.
Válasz #554. hozzászólásra
Akinek sok léje van tegye. Ezt kihozom 50 000-böl. Ja és ez két gép egyben.
Válasz #553. hozzászólásra
Itt van egy,de mivel ezt az egyet láttam életembe,nem merem megvenni.
Válasz #551. hozzászólásra
a rozst, vetés előtt hengereled.
Válasz #553. hozzászólásra
Én inkább vennék egy gyárit.
Na! A buciban összeállt egy vetőgép, már csak meg kell csinálni.)
Adott egy 220 cm széles gruber, szórva vető egységgel. erre teszek + egy lovas vetőgép (kanalas)magtartályt. Gabona vetéshez, minden kapaszár mögé teszi a magot 22 cm-es sortáv lesz, remélem ez nem sok, mivel szárnyas kapa lesz).
Kukorica vetésnél, 4 kapa mögé teszi a szemet, ez 73,33 cm-re jön ki. Hab a tortán, hogy a szórva vető közben veti a herekeveréket.)
Már csak a megfelelő kapatest kialakítást kell kiókumulálni, kukihoz. Gabona vetéshez az már tuti, hogy szárnyas lesz a nyerő, mivel annál a szárnyak szélessége alatt megterítve kerül földbe a mag.
Válasz #550. hozzászólásra
Ha.-on ként hány kilóval,és az összetevők %-os aránya??Oltóanyag konkrétan milyen néven fut a kereskedelembe?
Vetésforgót hogyan állítanád be?kukorica,napraforgó,gabona,olajtökmag,mind egyenlő arányba vetve.Mi után,mit vetnél??Gabona,és a tök után lehetne a zöldtrágya.Tök,szeptember elején jön le,mint a napraforgó.
Válasz #550. hozzászólásra
És a rozzsal mi lesz tavasszal?Nem fagy ki.Ha gyomirtok,kimegy a 3-as here keverék.Hármas here keverék az mi legyen??
Válasz #541. hozzászólásra Mustár, olajretek, csillagfürt, facélia, hajdina, tarlórépa, lencse, csicseri, borsó (a pillangósok oltva rhizobiummal) és rozs, mint őszi fűféle.
Tavaszi magágykészítésnél fele dózisú hármas herekeverék szórása a napra és kuki mellé.
Válasz #544. hozzászólásra A növény semmilyen nitrogént nem tud megkötni, arra a vele szimbiózisban élő vagy a szabadon élő baktériumok képesek. A műtrágyák sok más károkozás mellett ezt a szimbiózist gátolják vagy kialakulását akadályozzák.
A talajba juttatott éretlen komposztban a bomlási termékek és a magas széntartalmú összetevők okozzák a problémát, amelyek további bomlásához még nitrogén kellene.