Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak632 FtEUR403.23 FtUSD384.62 FtCHF427.35 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtz1221 #30327. hozzászólásáraEz nagyon jó videó! Feri jó szakember, segítőkész fórum társ, jó beszélgető társ, meg jókat énekelgettünk mert az éneklésben is otthon van!
Válasz apuci #30328. hozzászólásáraJártam egyszer Dusnokon cca. 10 éve, bigbag zsákemelőt vettem egy 'Viszkis' nevű tag gyártotta és még sokféle eszközt készít, lazító, stb. Azóta is használom.
Válasz t.romsics #30324. hozzászólásáraBiorepce????
Az kemény!
Akkor azok igazi sportdudva termesztők!
Van elegetek nektek is.
Na ezektől nemcsak a támogatást venném el hanem megbirságoltatnám őket!
Aki nemtartja renbe a földjét mindenkit megbüntetnék!
Válasz rtamas1976 #30323. hozzászólásáraLelkiismeretesen csináljátok, így rendben van. A közvetlen szomszédomban meg a tönkölybúza elővetemény után vetett bió repce táblákban, aratásra, búza beállítással érkezik meg a kombájn, mert abban valamivel nagyobb a fantázia… de van abban minden, nyomokban repce is (és termelj te is repcét mellettük)
Válasz t.romsics #30320. hozzászólásáraMi sokat költünkrá.
Sokat foglalkozunk vele.
Kb 300ra vagyunk 3.5en én csak besegítek ha kell. Amedig lehet kapálunk, gyomfésülünk, és olyan talajelőkészítést csinálunk mint senki a környéken. Simahengerrel kelesztjük a gyomot és azt telikapával kompaktorozzuk.
Kicsit később vetünk, így a korai gyomkelést kiütjük.
Nemmondom , hogy gyommentes de nincs több mint sok komvenciolnálisban.
Így folyamatosan kordában tartjuk.
Uralkodó gyom szerbtövis, selyemmájva minimális parlagfű.
Napraforgót nemtermesztünk, csak kukorica, búza, olajtök.
Válasz mtz1221 #30321. hozzászólásáraEgy korábbi kommentedben már választ adtál arra, hogy miért nem megoldás. Ha minden szomszéd kukoricát termel melletted, akkor nem csináltál semmit.
Válasz t.romsics #30320. hozzászólásáraA toleráns fenyércirok úgy néz ki kiüthető lenne napra kukorica szója vetésforgóval. De nem merek többé szóját vetni.
Válasz rtamas1976 #30315. hozzászólásáraElhiszem, hogy nektek sikerül. De felénk, minden nehezíti a dolgukat. Iszonyat fertőzöttek vagyunk parlagfűvel, járás szinten (szója, napra megdöglik tőle). 5 éve hódított teret a toleráns fenyércirok, a határ egyes részei úsznak benne. A kalászosoknak meg ott van az ecsetpázsit (fopos egyszikűirtót már körberöhögi). És az utóbbi években igen sok gazda rosszul értelmezte azt a közgazdasági fogalmat, hogy költségminimalizálás. A többség úgy gondolja, hogy ha nem költünk semmire, akkor optimalizáltuk a termelést…
Válasz termelo #30310. hozzászólásáraA természetben se feltétlenül a leggyorsabb vagy a legerősebb él túl, hanem aki jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.
Válasz rtamas1976 #30314. hozzászólásáraAz itt nem úgy működik. Van szomszéd aki már 20 éve csak kukoricát akarna termelni. Akkor azt is ki kell fújnom neki. Utakat meg nem szeretem bactattni amik itt vannak a falú körül. Kijárnak gyerekek biciklivel marhúlni, ne hemperegjenek benne. Más a kukoricát is 30euróból a tarackot kivéve itt tisztán tartom. Azért nem veszek 100+ eurós permetszert. De mint mondtam ez nálam lesz így ezentúl, pedig utálok forgókat szántani.
Válasz mtz1221 #30312. hozzászólásáraAz útnál letudod permetezni, a szomszédba én simán átpermetezek!
Hameg nemtetszik neki elküdöm az annyába.
Magának hasznot nemcsinál az nemérdekel, neken necsináljon kárt!
Van nekemis ilyen szomszéd én nemkérdezek legalább 1méterrel átfújok.
Válasz mtz1221 #30312. hozzászólásáraVannak ilyen szomszédaim nekem is, de azokat tarlokezelem, néha tábla szinten is. Azzal jobban járnál. Amivel nem tudok mit kezdeni, azok a bios szomszédok. Telibe betiltanám szántóföldi növénytermesztésben a biót, semmi értelme… (nem, nem tudják megvédeni a gyomtól felénk).
Válasz t.romsics #30311. hozzászólásáraEgy oka van gyakorlatilag. A tarackbúza. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele, ha hülye a szomszéd, és ha füves a földút a végén.
Mindenki csak azt akarja elfogadni amit saját maga csinál.
Én már mondtam, nem fogok elköteleződni örökre egyvalami mellett.
Ahogy változnak a dolgok a röghöz kötöttek nem tudják elengedni amit megszoktak pedig valamikor az is újdonság volt és akkor elengedték azt amit előtte csináltak most meg nem.
Válasz termelo #30300. hozzászólásáraNekem egy a biztos eddig itt nálunk a nadrágszíj parcellákon, és a füves elhanyagolt földutak miatt, kötelező
6-10 méter szélesen körbe szántani. Ha a többin nem csinálunk semmit akkor is. Eddig pont fordítva csináltam csak gruberoztam vagy tárcsáztam a forgókat a haladás miatt.
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraNekem 10 km-en belül vannak a földeim, de ég és föld a kiszombori, vagy az Apátfalvi úti.
A zombori földszomszédom mondta, hogy a kákási földem a játszótér a kiszombori kötötthöz képest.
Nincsenek általános szabályok.
A helyi adottságokhoz és az aktuális időjáráshoz kell igazodni.
Válasz Csavarkulcs #30302. hozzászólásáraSzerintem a művelt földeket is ugyanúgy feltúrja a disznó, legalábbis itt amikor olyan sok volt mindegy volt annak, csinálhattál bármit is.
Most pár éve ez nem nagy gond, de jön fel megint az állomány
A világ nagyobbik felén lévő művelési módok, kiváltképp a notill azért is működik, mert GMO van.
Itthon Berend Feri ennek a tótumfaktuma, de hallgasd csak végig a hektár nagyágyúkat, vagy menj el hozzá rendezvényre, folyamatosan az ehhez köthető gondokat tolja előtérbe. Persze vannak kiragadott cikkek ahol is a 4tonnás direkt vetett napraforgó, meg a 10 tonnás kukorica van prezentálva, de ezek egy-egy táblás eredmények és nem folyamatosan jönnek ezek a számok.
Kártevők, vadak, csapadék hiány, gyomírtás.... mindig is probléma forrás.
de ez majd a notillesbe folytatódik.
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraAlapoból a rendelkezésre álo eszközökkel operálunk. Ezért tűnik annak hogy mindenki mást mond. Valójában egyről beszélünk. Csak más úton megyünk abba az irányba. Vadak és a vaddisznó miatt nálam a sima direkt vetünk és minden baba nem működik. Sajnos tavasszal mi direkt vetéssel indulna. A lapos részeken a disznó széttúrja.( Mint egy eke kb. ). Ezért ijenkor a lecke kicsit feladva. De fojamatos a tanulás.
Válasz Gandhy #30297. hozzászólásáraÉv végén mikor nekem még ideális...nem keni a vésőekét húzom. azt is már 3 évente de lesz ahol 4 éve ment utoljára. Közte gruber vagy rt.A napraforgó bejött a vetésforgóba. Megdolgozza az is a talajt. Nyáron mempiszkqlom a tárlót. Augusztus végén totál...majd novemberig nézegetem. Gondolatnak jött a gabona tarlóba pár kiló napraforgót direktbe beletolni gabonavetőgéppel. Had dolgozza.
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraTökéletesen igazad van csak ne feledd a világ nagyobb felén mindenféle földek, klíma stb. van de a legnagyobb felületeken csak 2-3 féle művelés terjedt el. Vannak trendek ezeket szélesebb körben lehet alkalmazni különböző viszonyokra. Az egyik ilyen felkapott pont a NoTill de mivel a földek területe globálisan akkora ütemben nem változik ezért törvényszerű hogy más művelési módokkal felhagynak pl gruber. Azért nem írtam szántás mert ezeken a helyeken azzal már korábban felhagytak.
Az a gond basszátok meg, hogy megint lehetne tanulni is itt, de elfogjátok ismét baszni. Mindenki erőlteti a saját igazát elég durván, csak nem veszitek figyelembe, minden okos itt más típusú földön garázdálkodik, és közel 4-500kilóméterre van is egymástól.
Válasz termelo #30296. hozzászólásáraA felső 10 centivel nincs gond, azt a gyökérzet szépen átmozgatta és tartja a morzsás szerkezetet és a nedvességet.
Válasz Csavarkulcs #30295. hozzászólásáraőszi búza volt benn tavaly, a takarónövény a szárazság miatt nehezen indult, a kétszikűek az enyhe idő miatt 2 hullámban keltek. 71 ezerrel vetettem általában, műveléstől független(kelés után ez sem lett több 67-nél). Lazítót, vagy vésőekét használsz? A nyáron egyenes késsel meglazítottam. Nekem is ez a második év, hogy fenn hagytam a takarónövényt tavaszig, előtte késő ősszel bedolgoztam.
Válasz Gandhy #30294. hozzászólásáraEgyenlőre nincs releváns tapasztalatom a takarónövényekről. Most is amit ősszel vetőgéppel vetettünk besült. Szerintem ezt másik országrészben lévő kollégától kellene megkérdezni.
A csírázáshoz-gyökérképződéshez a vízen felül levegő is kell. Ha a felső 5-10 cm levegőtlen, tömörödött akkor én belenyúlnék valamivel.
sekélyművelésű takarónövényes területre mennyivel csökkentenéd a a tőszámot(kukorica)? Felénk általában 76 ezerrel vetik a kukoricát hagyományos műveléssel és általában elbírja.
Milyen talajművelést végeznél vetés előtt(kifagyós takaró, egyelőre még zöld)?
Ha állandóan ugyanabban a mélységben használod az meg a kapcsolódó irodalomban van, ahhoz tartozik a kép is.
Mint mondtam nagyobb ismeretek kellenek azt így szoktuk csinálnin felül. Én is gruberoztam, 17 éve kezdtem tudom miről van szó.
Jó, hogy úgy hozunk fel egy példát a gruberozás mellett, hogy olyan állapottal kellene összehasonlítani amibe egy min/no-tilles bele se megy.
Eleve mélyen gyökerező növény után sekélyen gyökerezőt rakunk és fordítva(mg. alapismeretek könyv)
A növényi sorrend min művelésnél nem lehet össze vissza. Napraforgó után pl. kalászost kellett volna rakni és a kalászos után kukoricát ha nem tömör a talaj de ha valaki utánaolvas akkor az említett Vader szondás megoldás fals mérést ad ha pl. vizes a talaj. Erre vonatkozólag már régen fel lett rakva ide egy értekezés:
Válasz termelo #30286. hozzászólásáraAzt bizonygattad, hogy mindegy hogy milyen keskeny késsel nyúlsz bele a földbe az is letalpal, nem különb mint a szántás, erre sokan mondhatnák, hogy fordítva ülsz a kerékpáron. Ennek bizonyítására betetted pl ezt a képet:
Ezen meg pont az látszik, hogy úgy is meg tudod emelni a talajt, hogy fémmel hozzá sem érsz, talpat nem csinálsz, főleg nem egy 40-es kapával, mégis megemelted, meglazítottad az egész talajt. Én elhiszem, hogy a bolygatatlan talaj van a legjobb állapotban, akkor a legegészségesebb, ez nagy előny például egy nemzeti parkban, de ha te árukukoricàt termelsz, nem biztos, hogy ezt teszed a fontossági lista elejére.
Válasz Csavarkulcs #30281. hozzászólására24 tavaszán számtalan tavalyi tarlóból kellett magágyat csinálni. Voltak különböző fokozatok, de mondom a leg egzaktabb peldát.
18 hektáros tábla, 23-as napraforgó tarló. Ősszel sikerült a harmadát Fracondisc-el megjárni, majd kivert az eső. Télen újabb harmadát bírtam hozzá vakarni, csak sajnos már egész késő volt, de azért még kapott fagyot. A maradék táblarész tavaszi vékony sor művelés. Útról nézve nem is látszott nagyon a különbség, keresztbe járva vetés előtt a táblát viszont már tudtam...
Eredmény kukorica aratáskor: őszi Condisc 115q/ha, tél másfelei Condisc 8t/ha tavaszi jó minőségű,de sekély magágy 6t/ha...
Csak annyi volt a difi az első tablarészen egy oda vissza és púpos lett a tartály, a harmadik művelésen meg dupla kanyaron lett ez meg.
Mindenhol lement a Vader pálca, csak nem mindenhol süppedt a magágy.
20 liter+naftából lett 5-6t plussz ugyanazon a hektáron.
Az viszont biztos, hogy ha tavaszra maradsz valami oknál fogva, akkor már csak vékony sor magágykészítő mehet csak! Az erőszak olyankor már vissza köszön
Válasz hashtag #30285. hozzászólásáraBírkás Márta már nagyon régen leírta hogy sok esetben jobb állapotban van a talaj művelés előtt mint művelés után.
Ha megnézed amit Csavarkulcs írt akkor láthatod hogy más is van a szántáson, a lazításon és a grubberen túl. Ahhoz hogy azon a vonalon mozogj nagyobb tudásra van szükség mint e 3 esetében.
de
saját bőrömön tapasztalva már nem vagyok biztos benne, hogy érdemes erről beszélni.
Most őszintén minek azért megosztani a tapasztalatokat és az irodalmi forrást valamiről hogy cserébe lehülyézzenek, meghazudtoljanak és mindenféle jelzővel ellássanak olyanok akik nem rendelkeznek az adott információval és tapasztalattal
Válasz termelo #30284. hozzászólásáraAzt írta, hogy szántani lehet, de lazitozni vagy Gruberozni nem faxa,mert odabax a termèsnek,ismeretlen okokból.
Szerintem sem állja meg ez a helyét, egy nyersen kiforgatott szalonnás szántás nem lesz jobb semmivel, mint egy nyersen elvégzett grúberozás. Nem mondom hogy rosszabb lesz, -pedig mondhatnám-, de hogy jobb lesz, az szerintem nem igaz, vagy lehet hogy csak a mi talajainkon van ez, de az ilyen januári szàntásokban általàban nemnagyon van köszönet.
"Azt lehet,de lazitozni vagy Gruberozni nem faxa,mert odabax a termèsnek,ismeretlen okokból."
Te erre lehülyézted:
"Ez ugye tudod, hogy nettó baromság!"
Én erre írtam:
"Valós dolgot írsz, nedves altalaj esetében"
Mind a ketten leírtuk a tapasztalatunkat erre belénk álltál.
Megosztottam az idevonatkozó netes tartalmakat amit bárki megnézhet és mérlegelhet hogy esetében fontos-e illetve a Kiténél dolgozik még mindig aki részt vett az ominózus eseményen, meg lehet kérdezni annak a valóságtartalmáról amit írtam nem kamu
Ha értelmezed az írásom :
"Már régebben leírtam Kite demóba volt 6R+Topdown és az ő mérnökükkel együtt mértük ki a szárny nélküli szántóföldi kultivátor talpat a korábban lazítózott területen."
kiderül, hogy a tapasztalt esetben nem volt jelentősége, hogy mindig ugyanabban a mélységben húzták e az eszközt és mindegy, hogy változtatsz-e a művelési mélységen.
de
azért mert kevesebb információval rendelkezel mint más és nem tapasztaltad meg pl. az általunk mondottakat nem értem miért kell a másikat hülyének nézni meg alaptalanul negatív jelzőkkel ellátni.
Minden ember téved, te is én is és fogunk is. Sok dolgot benéztem már életemben de veszem a fáradtságot hogy tanuljak belőle. Én nem vagyok féltékeny az általam megismert dolgokra, aki akar utánanézhet amit tudok elérhetőséget megosztok.
30433 hozzászólás
Válasz mtz1221 #30327. hozzászólásáraEz nagyon jó videó! Feri jó szakember, segítőkész fórum társ, jó beszélgető társ, meg jókat énekelgettünk mert az éneklésben is otthon van!
Válasz apuci #30328. hozzászólásáraMeg még beléphetaz énekkarba is.
Válasz apuci #30330. hozzászólásáraNo problem, csak bevillant nekem is ez a Dusnok, hogy az élet elsodort oda már egyszer.
Válasz Gandhy #30329. hozzászólásáraBocs félreérthető voltam,én nem ismerem csak bugacon találkoztam vele sok éve,én békés megyei vagyok!
Válasz apuci #30328. hozzászólásáraJártam egyszer Dusnokon cca. 10 éve, bigbag zsákemelőt vettem egy 'Viszkis' nevű tag gyártotta és még sokféle eszközt készít, lazító, stb. Azóta is használom.
Válasz mtz1221 #30327. hozzászólásáraHa jönnél bugacra még az is előfordulhat hogy ott találkozol vele!
Nem semmi az öreg fejben.
Válasz rtamas1976 #30325. hozzászólására
Válasz t.romsics #30324. hozzászólásáraBiorepce????
Az kemény!
Akkor azok igazi sportdudva termesztők!
Van elegetek nektek is.
Na ezektől nemcsak a támogatást venném el hanem megbirságoltatnám őket!
Aki nemtartja renbe a földjét mindenkit megbüntetnék!
Válasz rtamas1976 #30323. hozzászólásáraLelkiismeretesen csináljátok, így rendben van. A közvetlen szomszédomban meg a tönkölybúza elővetemény után vetett bió repce táblákban, aratásra, búza beállítással érkezik meg a kombájn, mert abban valamivel nagyobb a fantázia… de van abban minden, nyomokban repce is (és termelj te is repcét mellettük)
Válasz t.romsics #30320. hozzászólásáraMi sokat költünkrá.
Sokat foglalkozunk vele.
Kb 300ra vagyunk 3.5en én csak besegítek ha kell. Amedig lehet kapálunk, gyomfésülünk, és olyan talajelőkészítést csinálunk mint senki a környéken. Simahengerrel kelesztjük a gyomot és azt telikapával kompaktorozzuk.
Kicsit később vetünk, így a korai gyomkelést kiütjük.
Nemmondom , hogy gyommentes de nincs több mint sok komvenciolnálisban.
Így folyamatosan kordában tartjuk.
Uralkodó gyom szerbtövis, selyemmájva minimális parlagfű.
Napraforgót nemtermesztünk, csak kukorica, búza, olajtök.
Válasz mtz1221 #30321. hozzászólásáraEgy korábbi kommentedben már választ adtál arra, hogy miért nem megoldás. Ha minden szomszéd kukoricát termel melletted, akkor nem csináltál semmit.
Válasz t.romsics #30320. hozzászólásáraA toleráns fenyércirok úgy néz ki kiüthető lenne napra kukorica szója vetésforgóval. De nem merek többé szóját vetni.
Válasz rtamas1976 #30315. hozzászólásáraElhiszem, hogy nektek sikerül. De felénk, minden nehezíti a dolgukat. Iszonyat fertőzöttek vagyunk parlagfűvel, járás szinten (szója, napra megdöglik tőle). 5 éve hódított teret a toleráns fenyércirok, a határ egyes részei úsznak benne. A kalászosoknak meg ott van az ecsetpázsit (fopos egyszikűirtót már körberöhögi). És az utóbbi években igen sok gazda rosszul értelmezte azt a közgazdasági fogalmat, hogy költségminimalizálás. A többség úgy gondolja, hogy ha nem költünk semmire, akkor optimalizáltuk a termelést…
Válasz rtamas1976 #30308. hozzászólásáraAz üt mint a piros hetes.
Válasz termelo #30310. hozzászólásáraA természetben se feltétlenül a leggyorsabb vagy a legerősebb él túl, hanem aki jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.
Válasz rtamas1976 #30314. hozzászólásáraAz itt nem úgy működik. Van szomszéd aki már 20 éve csak kukoricát akarna termelni. Akkor azt is ki kell fújnom neki. Utakat meg nem szeretem bactattni amik itt vannak a falú körül. Kijárnak gyerekek biciklivel marhúlni, ne hemperegjenek benne. Más a kukoricát is 30euróból a tarackot kivéve itt tisztán tartom. Azért nem veszek 100+ eurós permetszert. De mint mondtam ez nálam lesz így ezentúl, pedig utálok forgókat szántani.
Válasz rtamas1976 #30308. hozzászólásáraHülye vagy.
Válasz t.romsics #30313. hozzászólásáraMajd egyszer errejársz megnézed nálunk.
130 céges ÷saját17.5ha bio
Válasz mtz1221 #30312. hozzászólásáraAz útnál letudod permetezni, a szomszédba én simán átpermetezek!
Hameg nemtetszik neki elküdöm az annyába.
Magának hasznot nemcsinál az nemérdekel, neken necsináljon kárt!
Van nekemis ilyen szomszéd én nemkérdezek legalább 1méterrel átfújok.
Válasz mtz1221 #30312. hozzászólásáraVannak ilyen szomszédaim nekem is, de azokat tarlokezelem, néha tábla szinten is. Azzal jobban járnál. Amivel nem tudok mit kezdeni, azok a bios szomszédok. Telibe betiltanám szántóföldi növénytermesztésben a biót, semmi értelme… (nem, nem tudják megvédeni a gyomtól felénk).
Válasz t.romsics #30311. hozzászólásáraEgy oka van gyakorlatilag. A tarackbúza. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele, ha hülye a szomszéd, és ha füves a földút a végén.
Válasz mtz1221 #30309. hozzászólásáraCsak tippjeim vannak a miértjére, több is. Na hagyj kétségek között, miért szántod körbe?
Válasz mtz1221 #30309. hozzászólásáraLátod nekem pont ezért nem tetszik a "szigorú" agrotechnika.
Mindenki csak azt akarja elfogadni amit saját maga csinál.
Én már mondtam, nem fogok elköteleződni örökre egyvalami mellett.
Ahogy változnak a dolgok a röghöz kötöttek nem tudják elengedni amit megszoktak pedig valamikor az is újdonság volt és akkor elengedték azt amit előtte csináltak most meg nem.
Válasz termelo #30300. hozzászólásáraNekem egy a biztos eddig itt nálunk a nadrágszíj parcellákon, és a füves elhanyagolt földutak miatt, kötelező
6-10 méter szélesen körbe szántani. Ha a többin nem csinálunk semmit akkor is. Eddig pont fordítva csináltam csak gruberoztam vagy tárcsáztam a forgókat a haladás miatt.
Válasz Csavarkulcs #30304. hozzászólásáraAfrikai sertéspestis!
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraNekem 10 km-en belül vannak a földeim, de ég és föld a kiszombori, vagy az Apátfalvi úti.
A zombori földszomszédom mondta, hogy a kákási földem a játszótér a kiszombori kötötthöz képest.
Nincsenek általános szabályok.
A helyi adottságokhoz és az aktuális időjáráshoz kell igazodni.
Válasz Csavarkulcs #30302. hozzászólásáraSzerintem a művelt földeket is ugyanúgy feltúrja a disznó, legalábbis itt amikor olyan sok volt mindegy volt annak, csinálhattál bármit is.
Most pár éve ez nem nagy gond, de jön fel megint az állomány
A világ nagyobbik felén lévő művelési módok, kiváltképp a notill azért is működik, mert GMO van.
Itthon Berend Feri ennek a tótumfaktuma, de hallgasd csak végig a hektár nagyágyúkat, vagy menj el hozzá rendezvényre, folyamatosan az ehhez köthető gondokat tolja előtérbe. Persze vannak kiragadott cikkek ahol is a 4tonnás direkt vetett napraforgó, meg a 10 tonnás kukorica van prezentálva, de ezek egy-egy táblás eredmények és nem folyamatosan jönnek ezek a számok.
Kártevők, vadak, csapadék hiány, gyomírtás.... mindig is probléma forrás.
de ez majd a notillesbe folytatódik.
Válasz rtamas1976 #30303. hozzászólásáraMizét ?
Válasz Csavarkulcs #30302. hozzászólásáraVaddisznóra javasolnám az ASP ét!
Nálunk megoldotta a problémát.
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraAlapoból a rendelkezésre álo eszközökkel operálunk. Ezért tűnik annak hogy mindenki mást mond. Valójában egyről beszélünk. Csak más úton megyünk abba az irányba. Vadak és a vaddisznó miatt nálam a sima direkt vetünk és minden baba nem működik. Sajnos tavasszal mi direkt vetéssel indulna. A lapos részeken a disznó széttúrja.( Mint egy eke kb. ). Ezért ijenkor a lecke kicsit feladva. De fojamatos a tanulás.
Válasz Gandhy #30297. hozzászólásáraÉv végén mikor nekem még ideális...nem keni a vésőekét húzom. azt is már 3 évente de lesz ahol 4 éve ment utoljára. Közte gruber vagy rt.A napraforgó bejött a vetésforgóba. Megdolgozza az is a talajt. Nyáron mempiszkqlom a tárlót. Augusztus végén totál...majd novemberig nézegetem. Gondolatnak jött a gabona tarlóba pár kiló napraforgót direktbe beletolni gabonavetőgéppel. Had dolgozza.
Válasz mtz1221 #30299. hozzászólásáraTökéletesen igazad van csak ne feledd a világ nagyobb felén mindenféle földek, klíma stb. van de a legnagyobb felületeken csak 2-3 féle művelés terjedt el. Vannak trendek ezeket szélesebb körben lehet alkalmazni különböző viszonyokra. Az egyik ilyen felkapott pont a NoTill de mivel a földek területe globálisan akkora ütemben nem változik ezért törvényszerű hogy más művelési módokkal felhagynak pl gruber. Azért nem írtam szántás mert ezeken a helyeken azzal már korábban felhagytak.
Az a gond basszátok meg, hogy megint lehetne tanulni is itt, de elfogjátok ismét baszni.
Mindenki erőlteti a saját igazát elég durván, csak nem veszitek figyelembe, minden okos itt más típusú földön garázdálkodik, és közel 4-500kilóméterre van is egymástól. 
Válasz termelo #30296. hozzászólásáraA felső 10 centivel nincs gond, azt a gyökérzet szépen átmozgatta és tartja a morzsás szerkezetet és a nedvességet.
Válasz Csavarkulcs #30295. hozzászólásáraőszi búza volt benn tavaly, a takarónövény a szárazság miatt nehezen indult, a kétszikűek az enyhe idő miatt 2 hullámban keltek. 71 ezerrel vetettem általában, műveléstől független(kelés után ez sem lett több 67-nél). Lazítót, vagy vésőekét használsz? A nyáron egyenes késsel meglazítottam. Nekem is ez a második év, hogy fenn hagytam a takarónövényt tavaszig, előtte késő ősszel bedolgoztam.
Válasz Gandhy #30294. hozzászólásáraEgyenlőre nincs releváns tapasztalatom a takarónövényekről. Most is amit ősszel vetőgéppel vetettünk besült. Szerintem ezt másik országrészben lévő kollégától kellene megkérdezni.
A csírázáshoz-gyökérképződéshez a vízen felül levegő is kell. Ha a felső 5-10 cm levegőtlen, tömörödött akkor én belenyúlnék valamivel.
Válasz Gandhy #30294. hozzászólásáraÉn nem takarózok. Min till és lazítás. 67 ezerrel nulla nitrogénnel is jött a 10 tonna. Őszi borsó elòveteménnyel
Válasz termelo #30293. hozzászólásáraÉn kérdeznék:
sekélyművelésű takarónövényes területre mennyivel csökkentenéd a a tőszámot(kukorica)? Felénk általában 76 ezerrel vetik a kukoricát hagyományos műveléssel és általában elbírja.
Milyen talajművelést végeznél vetés előtt(kifagyós takaró, egyelőre még zöld)?
Válasz hashtag #30291. hozzászólásáraÉn úgy gondolom pontosan leírtam a véleményem de azzal nem tudok mit kezdeni hogy állandóan kiforgatjátok.
Ezt írtam:
"Valós dolgot írsz, nedves altalaj esetében"...
Ha állandóan ugyanabban a mélységben használod az meg a kapcsolódó irodalomban van, ahhoz tartozik a kép is.
Mint mondtam nagyobb ismeretek kellenek azt így szoktuk csinálnin felül. Én is gruberoztam, 17 éve kezdtem tudom miről van szó.
Jó, hogy úgy hozunk fel egy példát a gruberozás mellett, hogy olyan állapottal kellene összehasonlítani amibe egy min/no-tilles bele se megy.
Eleve mélyen gyökerező növény után sekélyen gyökerezőt rakunk és fordítva(mg. alapismeretek könyv)
A növényi sorrend min művelésnél nem lehet össze vissza. Napraforgó után pl. kalászost kellett volna rakni és a kalászos után kukoricát ha nem tömör a talaj de ha valaki utánaolvas akkor az említett Vader szondás megoldás fals mérést ad ha pl. vizes a talaj. Erre vonatkozólag már régen fel lett rakva ide egy értekezés:
https://static.agroinform.hu/data/forum/documents/agroinform_20151125183936_talajok_t_m_r_d_tts_gi_llapot_nak_jellemz_se_penetrom_teres_vizsg_latokkal.pdf
de
én eleve a szója utáni vetésre írtam hogy én is így csinálnám...
Ha megnézed a napraforgó utáni kukoricás példát végül 85 q / ha az ő átlaga mert nem tudta befejezni a munkát és ahogy írta ez korábban is előfordult.
de
Nem is állította senki hogy magyarországon a min/no-till többet teremne...
Az eddigi mérések szerint fenntarthatóbb és mint láthatod a legtöbb támogatás is erre van.
Válasz szanberg #30288. hozzászólásáraÍgy van tavasszal már nem lehet durvulni.
Válasz termelo #30286. hozzászólásáraAzt bizonygattad, hogy mindegy hogy milyen keskeny késsel nyúlsz bele a földbe az is letalpal, nem különb mint a szántás, erre sokan mondhatnák, hogy fordítva ülsz a kerékpáron. Ennek bizonyítására betetted pl ezt a képet:
Ezen meg pont az látszik, hogy úgy is meg tudod emelni a talajt, hogy fémmel hozzá sem érsz, talpat nem csinálsz, főleg nem egy 40-es kapával, mégis megemelted, meglazítottad az egész talajt. Én elhiszem, hogy a bolygatatlan talaj van a legjobb állapotban, akkor a legegészségesebb, ez nagy előny például egy nemzeti parkban, de ha te árukukoricàt termelsz, nem biztos, hogy ezt teszed a fontossági lista elejére.
Válasz termelo #30289. hozzászólásáraSzerintem hagyjuk.
Nem történt semmi
Válasz szanberg #30287. hozzászólásáraNem értem ezt a királyozást meg az ilyen dumád:
"Mondhatsz bármit, látom mindenki felett érzed magadat és ezt is jobban fogod tudni"
de qurvára kíváncsi lennék mi lenne erre az indítékom
Ugyanis nem akarok semmit eladni, nem politizálok, nem vagyok tagja semmilyen csoportnak, nincs drága autóm-telefonom stb. Nem vagyok Facebookon stb.
Nos?
Válasz Csavarkulcs #30281. hozzászólására24 tavaszán számtalan tavalyi tarlóból kellett magágyat csinálni. Voltak különböző fokozatok, de mondom a leg egzaktabb peldát.
18 hektáros tábla, 23-as napraforgó tarló. Ősszel sikerült a harmadát Fracondisc-el megjárni, majd kivert az eső. Télen újabb harmadát bírtam hozzá vakarni, csak sajnos már egész késő volt, de azért még kapott fagyot. A maradék táblarész tavaszi vékony sor művelés. Útról nézve nem is látszott nagyon a különbség, keresztbe járva vetés előtt a táblát viszont már tudtam...
Eredmény kukorica aratáskor: őszi Condisc 115q/ha, tél másfelei Condisc 8t/ha tavaszi jó minőségű,de sekély magágy 6t/ha...
Csak annyi volt a difi az első tablarészen egy oda vissza és púpos lett a tartály, a harmadik művelésen meg dupla kanyaron lett ez meg.
Mindenhol lement a Vader pálca, csak nem mindenhol süppedt a magágy.
20 liter+naftából lett 5-6t plussz ugyanazon a hektáron.
Az viszont biztos, hogy ha tavaszra maradsz valami oknál fogva, akkor már csak vékony sor magágykészítő mehet csak! Az erőszak olyankor már vissza köszön
Válasz termelo #30284. hozzászólásáraNa na!
Én nem hülyéztem, nem hazudtoltam meg senkit, ne ferdítsd a szót!!!
Te gondolod a másikat kevésbé tájékozott vagy tapasztalt embernek, és ennek több ízben helyet is adtál!!!! Nyugi, láttam vettem király vagy!
Válasz hashtag #30285. hozzászólásáraBírkás Márta már nagyon régen leírta hogy sok esetben jobb állapotban van a talaj művelés előtt mint művelés után.
Ha megnézed amit Csavarkulcs írt akkor láthatod hogy más is van a szántáson, a lazításon és a grubberen túl. Ahhoz hogy azon a vonalon mozogj nagyobb tudásra van szükség mint e 3 esetében.
de
saját bőrömön tapasztalva már nem vagyok biztos benne, hogy érdemes erről beszélni.
Most őszintén minek azért megosztani a tapasztalatokat és az irodalmi forrást valamiről hogy cserébe lehülyézzenek, meghazudtoljanak és mindenféle jelzővel ellássanak olyanok akik nem rendelkeznek az adott információval és tapasztalattal
Válasz termelo #30284. hozzászólásáraAzt írta, hogy szántani lehet, de lazitozni vagy Gruberozni nem faxa,mert odabax a termèsnek,ismeretlen okokból.
Szerintem sem állja meg ez a helyét, egy nyersen kiforgatott szalonnás szántás nem lesz jobb semmivel, mint egy nyersen elvégzett grúberozás. Nem mondom hogy rosszabb lesz, -pedig mondhatnám-, de hogy jobb lesz, az szerintem nem igaz, vagy lehet hogy csak a mi talajainkon van ez, de az ilyen januári szàntásokban általàban nemnagyon van köszönet.
Válasz szanberg #30278. hozzászólásáraNem, nem erről volt szó!
Richard írta, hogy óvatosan:
"Azt lehet,de lazitozni vagy Gruberozni nem faxa,mert odabax a termèsnek,ismeretlen okokból."
Te erre lehülyézted:
"Ez ugye tudod, hogy nettó baromság!"
Én erre írtam:
"Valós dolgot írsz, nedves altalaj esetében"
Mind a ketten leírtuk a tapasztalatunkat erre belénk álltál.
Megosztottam az idevonatkozó netes tartalmakat amit bárki megnézhet és mérlegelhet hogy esetében fontos-e illetve a Kiténél dolgozik még mindig aki részt vett az ominózus eseményen, meg lehet kérdezni annak a valóságtartalmáról amit írtam nem kamu
Ha értelmezed az írásom :
"Már régebben leírtam Kite demóba volt 6R+Topdown és az ő mérnökükkel együtt mértük ki a szárny nélküli szántóföldi kultivátor talpat a korábban lazítózott területen."
kiderül, hogy a tapasztalt esetben nem volt jelentősége, hogy mindig ugyanabban a mélységben húzták e az eszközt és mindegy, hogy változtatsz-e a művelési mélységen.
de
azért mert kevesebb információval rendelkezel mint más és nem tapasztaltad meg pl. az általunk mondottakat nem értem miért kell a másikat hülyének nézni meg alaptalanul negatív jelzőkkel ellátni.
Minden ember téved, te is én is és fogunk is. Sok dolgot benéztem már életemben de veszem a fáradtságot hogy tanuljak belőle. Én nem vagyok féltékeny az általam megismert dolgokra, aki akar utánanézhet amit tudok elérhetőséget megosztok.