Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Grubber új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- AKG támogatás új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
- Gaspardo vetőgép-munkaeszközök. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
321 hozzászólás
Forrás: www.madosz.hu
Copyright () Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége.
Minden jog fenntartva.
2011.09.22.
Augusztus 26-án jelent meg az MVH 135/2011. (VIII.26.) számú közleménye, melynek hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszítette a történelmi bázis jogosultságok jogosultjainak személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről szóló 74/2007. (X. 02.) számú MHV közlemény.
A történelmi bázis jogosultságok jogosultjainak személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről szóló módosítások és főbb követelmények az alábbiak:
Átruházás/ ideiglenes átengedés esetén a kérelem benyújtási határidő:
Tárgyév november 30., kivéve a tejtermelés támogatása történelmi bázis jogosultság, amely esetében tárgyév szeptember 30.
Érdemi vizsgálat nélkül a kérelem elutasításra kerül az eredeti (cégszerű) aláírások hiányában, valamint ha nem a K9000 nyomtatványon történik a benyújtás!
Ideiglenes átengedés esetén az átengedés (években megadott) időtartama egy támogatási évnél nem lehet rövidebb.
Lemondás alapján történő átírás esetében a kérelem benyújtása folyamatos.
A lemondás iránti kérelmet a K9003 nyomtatványon lehet benyújtani. Azonban a nyomtatvány használata nem kötelező, de a kérelemnek tartalmaznia kell a nyomtatványon szereplő adatokat.
Öröklés/jogutódlás alapján történő átírás esetében a kérelem benyújtási határidő nem változott, a kérelmet az öröklést vagy jogutódlást alátámasztó dokumentum jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtani.
Öröklés esetén amennyiben a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy az öröklési bizonyítványban özvegyi haszonélvezeti jog kerül megállapításra, az MVH a támogatást a haszonélvezeti jog jogosultja részére állapítja meg és fizeti ki, amennyiben a haszonélvező az egyéb támogatási feltételeknek is megfelel. Ha haszonélvező nem kíván élni a haszonélvezeti jogával, akkor arról (2 tanú által is aláírt) nyilatkozatban lemondhat, így a törvényes örökös(ök) részére kerül a támogatás kifizetésre.
Az átírási kérelmet a K9002 nyomtatványon lehet benyújtani. Azonban a nyomtatvány használata nem kötelező, de a kérelemnek tartalmaznia kell a nyomtatványon szereplő adatokat.
Amennyiben a haláleset/nem természetes személy megszűnése 2009. január 6. után történt, akkor az öröklésre/jogutódlásra vonatkozó kérelmeket legkésőbb a tulajdonos halála, illetve a megszűnés időpontját követő 3 éven belül be kell nyújtania a jogutódnak. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az a nemzeti tartalék javára megvonásra kerül.
Kiválásos jogutódlás esetén a történelmi bázis jogosultság/ok megosztásáról/átadásáról rendelkező szétválási szerződés egy eredeti példányát csatolni kell a kérelemhez.
A kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján megállapított, hízottbikatartás támogatása kiegészítő történelmi bázis jogosultság - öröklés, átalakulás, egyesülés (beolvadás, összeolvadás), szétválás (kiválás, különválás) miatt bekövetkezett jogutódlás kivételével - önállóan nem forgalomképes mezőgazdasági vagyoni értékű jog, azaz átruházni vagy ideiglenesen átengedni NEM lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.
Az átírási kérelem benyújtásának helye bázis jogosultság típusától függően:
1. A hízottbikatartás-, anyatehéntartás-, extenzifikációs szarvasmarhatartás-, tejtermelés-, juh kiegészítő támogatás történelmi bázis jogosultság és a hízottbikatartás kiegészítő történelmi bázis jogosultság átírása iránti kérelmeket az MVH központi levelezési címére kell beküldeni:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Közvetlen Támogatások Igazgatósága,1385 Budapest, 62. Pf.: 867
A borítékra rá kell írni! „Bázis jogosultság"
2. A rizs-, hüvelyesek-, Burley dohány-, Virginia dohány- és az egyes szántóföldi növények támogatása történelmi bázis jogosultság átírása iránti kérelmeket
az ügyfél lakhelye/székhelye szerint területileg illetékes MVH megyei kirendeltséghez kell benyújtani - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.
Forrás: Agrárkamara
www.mvh.gov.hu oldalon
Ügyfél-elégedettség felmérés
Tisztelt Ügyfelünk!
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elégedettség mérés keretében szeretné megismerni véleményét annak érdekében, hogy az Ön elvárásait is figyelembe véve minél ügyfélcentrikusabb munkát folytathasson.
Kérjük, amennyiben Ön rendelkezik MVH-s ügyfél regisztrációval, az alábbi kérdőív kitöltésével járuljon hozzá a Hivatal szolgáltatói szemléletének alakításában.
Közreműködését és értékes segítségét köszönjük!
Kérdőív (feleletválasztós) kérdései:
1. Tapasztalatai alapján hányasra értékelhetőek a Hivatal által rendelkezésre bocsátott hivatali információk, tájékoztatók alábbi jellemzői?
2. Véleménye szerint hogy minősíthetők a Hivatal által végzett munka alábbiakban felsorolt jellemzői?
3. Tapasztalatai alapján hányasra értékelhetőek a Hivatal ügyfélszolgálati munkájának alábbiakban felsorolt jellemzői?
4. Figyelemmel az Ön más magyarországi hivatalok munkájára vonatkozó tapasztalataira minősítse a Hivatal tevékenységét általánosságban más magyarországi hivatalok működéséhez képest.
5. Összességében hányasra értékelné a Hivatal tevékenységét, amennyiben egy értékkel kellene jellemeznie?
6. Mely támogatási jogcím kapcsán került kapcsolatba a Hivatallal?
hát elég kevés konkrétumot lehet itt találni.
Válasz #217. hozzászólásra
Miért is? Ezen az oldalon gyakorlatilag nincs semmi.... Legalábbis semmi értékelhető...
www.mccompany.hu ajánlom mindenki figyelmébe főleg fiataloknak...egy esély az elkezdéhez vagy ujrakezdéshez...
A vidékfejlesztési miniszter 75/2011. (VII. 29.) VM rendelete
a vágópontok működésének részletes szabályairól
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás és
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes
kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek,
valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és
c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában a vágópont olyan létesítmény, melyben az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése
mellett
a) éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertés, juh, kecske,
b) éves átlagban hetente legfeljebb 20 darab szarvasmarha,
c) évente legfeljebb 250 000 darab baromfiféle,
vágható úgy, hogy az a) és b) pontban felsorolt állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi
4 állategységnél.
2. § (1) A vágópont működését az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyezi.
(2) Az engedély megadásáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az állati eredetű élelmiszerek
különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) foglalt előírások tekintetében az alábbi könnyítések
figyelembevételével dönt:
a) az 1. § a) és b) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény esetében
1. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet (1) bekezdés a) pontjával összhangban elegendő
a fedett karám, melyek kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó járványtani és állatvédelmi
szempontokat,
2. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet (2) bekezdés a) pontjával és III. fejezet 3. pontjával
összhangban ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra időbeli elkülönítéssel történő használata
engedélyezhető, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertőtlenítik,
3. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz II. fejezet 3. pontjával összhangban egyetlen műveletben
elegendő annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási műveletekhez szükséges
mennyiségű tiszta eszköz rendelkezésre álljon,
4. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet I. szakasz VII. fejezet 3. pontjával összhangban elegendő egy a vágóhíd
vágókapacitásából származó hús hűtéséhez szükséges hűtőhelyiségnél kisebb hűtőhelyiséget biztosítani,
ésnemszükséges a vágásból származó hús teljes mennyiségét lehűteni, abban az esetben, ha a hús a vágást
követően azonnal elhagyja a vágóhidat, és ha máshol (így kistermelői előállítás, kereskedelmi helyen
történő élelmiszer-előállítás) ez biztosítható;
b) az 1. § c) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény esetében
1. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet II. szakasz II. fejezet (2) bekezdés a) pontjával és III. fejezet 1. pont
c) alpontjával összhangban ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra időbeli elkülönítéssel történő
használata engedélyezhető, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és
fertőtlenítik,
2. a 853/2004/EK rendelet III. melléklet II. szakasz II. fejezet 3. pontjával összhangban egyetlen műveletben
elegendő annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási műveletekhez szükséges
mennyiségű tiszta eszköz rendelkezésre álljon.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 90. szám 25813
3. § (1) A vágópont darabolási tevékenységet is végezhet, amennyiben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatóság erre engedélyt ad.
(2) A darabolási tevékenység végzése során
a) az 1. § a) és b) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény hetente nem termelhet 5 tonnánál több
csontozott vagy darabolt húst,
b) az 1. § c) pontjában felsorolt állatfajokat vágó létesítmény hetentenemtermelhet 3 tonnánál több darabolt húst.
4. § (1) Az 1. § a) és b) pontjában meghatározott állatfajokat vágó vágópont kistermelő által vágásra szánt állatokat is
levághat, amennyiben a kistermelő gazdaságának helye a vágóponttól számított 100 km-es sugarú kör által határolt
körzeten belül van.
(2) A 2. § (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja esetében az állatorvos elvégezheti az ante mortem vizsgálatot a
vágóhelytől számított 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül elhelyezkedő gazdaságban.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez
nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet 4. számú melléklete.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési
Válasz #212. hozzászólásra
válasz #213 hozzászólásra
-Majd elválik,mi lesz.
Válasz #211. hozzászólásra
Szia Papa, fogalmam nincs.:))
Válasz #212. hozzászólásra
Nekem is,de azért reménykedek .
Válasz #210. hozzászólásra
nekem ez a "demográfiai földprogram" gyanús,
Válasz #210. hozzászólásra
Zoli ezt a jó csajt vajon mennyiért tudták rávenni hogy erre az ócskavasra felmásszon????
Módosított földtörvény: megerősítik a családi gazdaságokat
2011. július 31. 10:12
Augusztus elsején életbe lép a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A jogszabályban a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot.
A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami földvagyon – főszabály szerinti – haszonbérbe adása pályáztatással nehezen egyeztethető össze az előhaszonbérleti jog polgári jogi intézményével. Hangsúlyos tény, hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt.
Ha a közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, s csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet, ha ők nem élnek ezzel a lehetőséggel. A törvénymódosítás a tulajdonostársak közötti adás-vétel esetére is kiterjeszti az állam elővásárlási jogát.
A Nemzeti Földalap – egyes kivételektől eltekintve – csak versenyeztetéssel adhat el földet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontrendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok-politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára (például demográfiai földprogram, állattartó gazdaságok földhöz juttatása) kiírt pályázat eredményhirdetése után olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de annak feltételeinek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként élt az előhaszonbérleti jogával.
A változtatások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel nemcsak a családi gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik.
Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítással a spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremtenek a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelő gazdák is ki tudják bővíteni földterületüket a haszonbérlet révén.
A törvénymódosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait.
A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, új szabályként jelent meg az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Tisztelt Partnereink!
Korábbi hírszolgáltatásunkban már olvashatták, hogy megváltoztak a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) vetésváltásra vonatkozó előírásai.
Ismételten tájékoztatjuk Önöket, hogy az új szabályok a következők:
önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;
egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik részt vesznek az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program szántóföldi és ültetvényes célprogramokban, hogy a HMKÁ előírásain felül az alábbi vetésváltási szabályokat is be kell tartaniuk:
cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül;
napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül;
két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie;
lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető;
szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban.
A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést is figyelembe kell venni!
(Például - a HMKÁ szerint - káposztarepce után még másodvetésként sem lehet újra káposztarepcét vetni az adott területre.)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - akár más illetékes hatóságok bevonásával - ellenőrizheti a szabályok betartását, illetve meg nem felelés esetén szankciókat alkalmazhat, melynek mértéke alapesetben a HMKÁ vonatkozásában 1-3 %, az AKG esetén (KET-re vonatkozóan) 100 % támogatás-megvonás is lehet az adott évben!
Kérjük partnereinket, hogy fokozottan figyeljenek a vetésváltási előírások betartására, és ne mulasszák el a Gazdálkodási Naplóba történő helyes, naprakész adatvezetést sem!
Top-up helyett szerkezetátalakítási támogatás az állattenyésztőknek 2012-től
2011. július 26. 8:55
Magyarország az állattenyésztési ágazatok támogatását nem egy másik, a jelenlegi rendszertől teljesen eltérő formában kívánja megoldani. A VM 2012. január 1-től egy a SAPS (területalapú) rendszer keretén belül működő, a húsmarha- és juhágazat számára kialakított „Kérődző szerkezetátalakítási és fejlesztési programot” kíván elindítani.
A program a 2004 óta működő nemzeti kiegészítő támogatások (top-up) jövő évtől kezdődő csökkenésének, majd 2013-ban történő megszűnésének érdemi kompenzálására szolgál. A támogatási forma a Közös Agrárpolitika 2013 utáni időszakában is továbbvihető.
A szerkezetátalakítási program keretrendszerét az érintett termékpályák meghatározó szervezetei megtárgyalták és elfogadták, így annak elindítását Magyarország 2011. augusztus 1-ig bejelenti az Európai Uniónak. A gazdálkodóknak a támogatásért részt kell venniük a nemzeti programban, amely a foglalkoztatás fenntartására, a beruházásokra, a továbbképzésre, a szakmai fejlődésre ösztönöz.
A szerkezetátalakítási programon felül a VM biztosítja a 2012. évre járó és 2013-ban fizetendő nemzeti kiegészítő támogatást olyan mértékben, melyet az EU engedélyez. A csökkenés pontos mértékéről a tárgyalások még messze nem zárultak le az érintett tagállamok, így Magyarország és az Európai Unió között.
A munkaintenzív növénytermesztési ágazatokban 2010-ben elindított dohány és zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítási programokat a 2012-2013. közötti időszakban is folytatjuk. A zöldség-gyümölcs szektorban újra megnyitjuk a pályázatokat, hogy még több termelő juthasson forráshoz.
A tejágazat támogatása érdekében ismét meghirdetjük a már 2010-ben bevezetett különleges tejtámogatás programot, és biztosítjuk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatást (8,7 milliárd Ft/év öt éven keresztül).
Valamennyi állattenyésztéshez kapcsolódó nemzeti támogatási jogcímnél (állatjólét, állati hulla elszállítása, állati betegségek megelőzése) a legmagasabb szintű finanszírozást kívánjuk biztosítani a következő években is, és folytatjuk azokat a forgóeszköz-hitelprogramjainkat, melyek fontos szerepet játszanak az állattartó vállalkozások likviditásának megőrzésében.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program állattartó telepek korszerűsítése pályázatának III. ütemének keretében 46,2 milliárd forint odaítéléséről született döntés, amely 338 beruházási helyen teszi lehetővé a versenyképességhez szükséges fejlesztések megindulását.
A VM a megadott határidőig, augusztus 1-jéig bejelenti az EU-nak az érintett ágazati szereplőkkel egyeztetett szerkezetátalakítási programot.
Mint ismeretes az úgynevezett top-up támogatások a régi és új tagállamok között meglévő támogatáskülönbségek kiegyenlítésére szolgálnak, de 2013-ban megszűnnek.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Most kaptuk a hírt az IKR-től:
Meghívó
Új New Holland T8 traktor sorozat - Dondi talajlazítók és árokásó szántóföldi gyakorlati gépbemutatójával egybekötött - premierjére
Időpont, helyszín
2011. július 26. Bábolna, Ölbői út mellett
GPS koordináta: E47.632948 K17.973297
2011. július 27. Pécsvárad, Csokoládé puszta
6-os út 182-183 km között Pécs felé jobb oldalon
GPS koordináta: E46.135690 K18.389340
2011. július 28. Állampuszta
GPS koordináta: E46.717659 K19.059153
2011. július 29. Kunmadaras, Kunmadaras-Karcag közötti út mellett
GPS koordináta: E47.3911445 K20.8108521
Program: 9.00 – 9.30 Vendégek fogadása, regisztráció
9.30 – 10.00 Köszöntő, bevezetés
10.00 – 12.00 Szántóföldi bemutató
12.00 - Ebéd, konzultáció
Szántóföldi Gépbemutató gépkapcsolásai:
New Holland T8360 erőgép – Dondi 809 lazító
New Holland T8330 erőgép – Dondi 807 lazító + műtrágyakijuttató
New Holland 6020 Elite erőgép – Dondi RP-5P lazító
New Holland T5050 erőgép – Dondi DMR 55B árokásó
Elbocsájtották a Vidékfejlesztési Minisztérium négy főosztályvezetőjét
2011.07.21.
Menesztették az agrárpiaci, a stratégiai, a nemzetközi kapcsolatok és a mezőgazdasági főosztály vezetőjét a Vidékfejlesztési Minisztériumból - értesült az agromonitor.hu. Az elbocsátásokhoz hozzá járult, hogy a tárcán belül is viták alakultak ki a génszennyezett vetőmagvizsgálatok és az azok nyomán elrendelt kukoricaállományok kitárcsázása miatt A Vidékfejlesztési Minisztériumnál nem kívántak nyilatkozni a témában, és hangsúlyozták: a tárca belső ügyéről van szó.
A Magyar Közlöny 85. számában 2011. július 19-én megjelent
- a Kormány 137/2011. (VII. 19.) rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról,
- a belügyminiszter 22/2011. (VII. 19.) BM rendelete a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről, valamint
- a nemzeti fejlesztési miniszter 37/2011. (VII. 19.) NFM rendelete a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet módosításáról.
E három rendelet alapján módosultak a megengedett szélességet (2,55 méter) meghaladó mezőgazdasági járművek közúti közlekedésének szabályai, melyek – leegyszerűsítve – az alábbiakban foglalhatók össze:
1) Nem szükséges a közútkezelő hozzájárulása a meghatározott szélességű, mezőgazdasági rendeltetésű, irattal, gépkönyvvel, vagy üzemeltetői nyilatkozattal ellátott erőgépekre és vontatmányukra, amelyek így útvonalengedély nélkül vehetnek részt a közúti forgalomban.
2) Amennyiben a mezőgazdasági járművek kezelői nem tudnak felmutatni mezőgazdasági mivoltukat igazoló iratot vagy gépkönyvet, akkor egy üzemeltetői nyilatkozatot kell magukkal vinniük a közúti közlekedésük során, melyben nyilatkoznak, hogy járművük a 37/2011. (VII. 19.) NFM rendelet 2. mellékletében felsorolt járművek (erőgép vagy mezőgazdasági munkagép) egyike, azt megnevezve. Továbbá a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jármű/vontatmány valamiféle azonosítóját, mint például: gyártmánya, típusa, alvázszáma, motorszáma, kódszáma.
3) Figyelmeztető jelzést adó berendezés(ek) (sárga villogó) használata kötelező a megengedett szélességi méretet meghaladó járművön vagy járműszerelvényen, menet közben oly módon, hogy a sárga villogó fény a szembejövő és a követő forgalom számára egyaránt jól látható legyen.
4) A járművezető köteles az úthasználat megkezdése előtt tájékozódni az útvonalra vonatkozó forgalmi rendről és az aktuális forgalomkorlátozásokról.
5) A járműnek, járműszerelvénynek a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie.
6) Amennyiben a jármű vezetője az út vonalvezetése (pl. beláthatatlan útszakasz, táblával jelzett veszélyes útkanyarulat), aktuális forgalomnagysága és az általa vezetett jármű sajátosságai miatt úgy ítéli meg, hogy közlekedése az átlagosnál nagyobb baleseti kockázattal jár, úgy a közúton történő mozgását köteles járműkísérettel is biztosítani. A járműkíséretet oly módon kell ellátni, hogy a beláthatatlan útszakaszon és a táblával jelzett veszélyes útkanyarulatban a kísérő jármű előfutó, egyenes úttesten követő biztosítást végezzen.
7) A járműnek, járműszerelvénynek úgy kell közlekednie, hogy legalább 3,0 m széles burkolt úttest szabadon maradjon a forgalom elhaladása érdekében. A jármű, járműszerelvény közlekedése során – igény és lehetőség szerint, illetve amennyiben a 3,0 m nem tartható be – félreállással kell biztosítani a mögöttes forgalom zavartalan továbbhaladását.
8) Kizárólag járműkísérettel lehet közlekedni a 4,5 m jármű/járműszerelvény szélességet meghaladó méret esetén, továbbá minden lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon.
9) Egyszerűsítésre került a járműkíséret (un. egyéb kíséret) tárgyi feltételrendszere is. Az alábbiakat kell biztosítani a kísérőjárművön a mezőgazdasági járművek kísérete esetén:
- Legalább 1 db, jól látható módon elhelyezett, figyelmeztető jelzést adó berendezés (sárga villogó).
- Folyamatos mobil hírkapcsolatot biztosító eszköz a kísérő és a kísért jármű között.
- Fényvisszaverő figyelemfelkeltő mellény, amelyet a járművön kívüli munkavégzés esetén a kísérő jármű személyzetének viselnie kell.
- Jelzőőri jeladásra alkalmas jelzőtárcsa (fényvisszavető fóliával, vagy fénykibocsátó eszközzel ellátva).
10) A kísérő járművön, kísérés közben, kötelező használni a sárga villogót.
11) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosítása (22/2011. (VII. 19.) BM rendelet) lehetővé teszi, hogy a figyelmeztető jelzés (sárga villogó) felszereléséhez és használatához sem a kísérőjármű, sem mezőgazdasági erőgépek, illetve a mezőgazdasági vontatmánya miatt a 2,55 méter szélességi méretet meghaladó mezőgazdasági erőgépek, lassú járművek és önjáró munkagépek esetén nincs szükség hatósági engedélyre, mivel annak használatát a 37/2011. (VII. 19.) NFM rendelet kötelezővé teszi a közúton való közlekedés során. Használata túlméretes eszköz vontatásakor kötelező – de csak akkor engedélyezett!
12) Mivel a korábbi útvonal-engedélyezési gyakorlat az esetek legnagyobb részében felmentést adott a behajtási tilalmak alól, így annak megszűnése miatt módosításra került a KRESZ (137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet), amely lehetővé teszi a tilalom ellenére a behajtást az alábbi táblák esetében:
- „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” (KRESZ 41. ábra),
- „Tehergépkocsival behajtani tilos” (KRESZ 43. ábra),
- „Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos” (KRESZ 45. ábra),
- „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” (KRESZ 46. ábra), valamint
- a KRESZ 55. ábrája (több jármű együttes behajtási tilalmát jelző tábla).
A 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet értelmében a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép vagy e járműből és pótkocsiból (vontatmányból) álló járműszerelvény vezetője – mezőgazdasági tevékenység végzése érdekében – a tilalom ellenére behajthat, ha a munkavégzés helyének megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen, vagy egyéb útvonal választása 50%-ot meghaladó mértékű útvonal-hosszabbodást jelentene, amennyiben a behajtás a személy és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
A fenti szabályozás egy év után felülvizsgálatra kerül az addig szerzett tapasztalatok, esetlegesen bekövetkező balesetek alapján.
Lényeges kihangsúlyozni, hogy a társtárcák, elsősorban a fejlesztési minisztérium és a belügyminisztérium, illetve azok vezetői, dr. Fellegi Tamás és Pintér Sándor miniszter urak, a rendeletmódosításokkal a közlekedésbiztonságot tekintve elmentek a szakmai szempontok végső határáig. A termelőkön, túlméretes járműikkel való közlekedésük során, óriási felelősség van mostantól. Ezért kérünk minden érdekképviseletet, ők is hívják fel az ország termelőinek figyelmét arra, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel, a közút egyéb használóinak biztonságára is tekintettel, valamint munkaeszközeiket minden esetben szállítható formában, a szélességüket a lehető legkisebbre csökkentve közlekedjenek.
Felhívjuk még a figyelmet a kapcsolódó jogszabályok előírásainak betartására; többek között
- a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletre,
- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletre,
- a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletre.
Sajtóközlemény:
Széles járművek: nem kell útvonalengedély
Czerván György bejelentette, a túlméretes - 2,55 méter szélességet meghaladó - mezőgazdasági járművek útvonalengedély nélkül használhatják az országos és helyi közutakat. A rendelet még a héten megjelenik a Magyar Közlönyben.
A túlméretes - 2,55 méter szélességet meghaladó - mezőgazdasági járművek útvonalengedély nélkül használhatják az országos és helyi közutakat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendeletmódosításával a mezőgazdasági dolgozók könnyebben közelíthetik meg földjeiket és eltörlik a napszakkorlátozást is. Jelentősen egyszerűsödtek a kísérőjármű-használati kötelezettség feltételei is. A Belügyminisztérium (BM) módosította a KRESZT is annak érdekében, hogy bizonyos behajtást tiltó jelzőtáblák ne vonatkozzanak a túlméretes mezőgazdasági járművekre. A Vidékfejlesztési Miniszter kezdeményezésére tavasszal döntött a kormány a szélesgépjárművek útvonalengedélyének eltörléséről. Ez egy munkaellenes jogszabály, amit el kell törölni – mondta akkor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
A közlekedés biztonsága érdekében kötelező lesz a sárga villogó fény, valamint a piros-fehér fényvisszaverő tábla és a jármű legszélesebb pontjain elhelyezett jelzőfény használata a túlméretes mezőgazdasági járműveken és az őket kísérő gépeken. A rendeletmódosítások hatályba lépésével a termelőknek az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kell lenniük túlméretes járműikkel a közutak használóira, és az autósoknak is türelmesnek kell lenniük a termelőkhöz, felismerve, hogy a gazdák az élelmiszerellátásunkért dolgoznak. A Kormány választási ígéretei között szerepelt, hogy jelentősen egyszerűsíti a túlméretes mezőgazdasági járművek közúti közlekedésének feltételeit. A kormány és a VM a jövőben is arra törekszik, hogy döntéseivel a gazdálkodók érdekeit szolgálja.
A rendeletmódosítások hatályba lépésével a termelőknek az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kell lenniük túlméretes járműikkel a közutak használóira, és az autósoknak is türelmesnek kell lenniük a termelőkhöz, felismerve, hogy ezek az emberek az élelmiszerellátásunkért dolgoznak. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke köszönetet mondott a rendőrségnek azért, mert segíti a mezőgazdasági munkát végzők tevékenységét.
Közlemény Gründynek, Szabolcsnak és a többi erdélyi, Parcium béli magyar gazdának:
Indul a roncstraktor-program
Jóváhagyta az Európai Bizottság a traktor-, és a mezőgazdasági gépparkok korszerűsítésére, feljavítására irányuló roncstraktor programot, tájékoztat Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár.
„A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumok összefogásával, a forgalomból kivont traktorok után járó támogatás idén is 17.000 lej (körülbelül 4.000 euró) lesz, újdonság viszont, hogy az állami segítség értéke ezúttal nem haladhatja meg az új jármű ÁFA nélküli árának a 40 százalékát” – tájékoztatott Tánczos Barna. Hozzátette, amint a program útmutató kézikönyvét a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyja, s a Hivatalos Közlönyben is megjelentetik azt, a pályázati periódus azonnal megkezdődik, s a tíz évesnél idősebb traktor, illetve egyéb mezőgazdasági gépek tulajdonosai már is felvehetik a kapcsolatot a hitelesített gyártókkal, forgalmazókkal, ahol feliratkozhatnak traktorvásárlásra.
Ebben az iratkozási bizonylatban szerepelnek a megvásárolandó traktor és a régi traktor adatai is. A traktortulajdonos ezután keresheti fel a roncstelepet, ahol a kiselejtezéshez az előbb említett irat mellett be kell mutatnia a személyazonossági igazolványát, esetenként örökösödési igazoló iratait, a traktor vagy önmeghajtású mezőgazdasági gép törzskönyvét, vagy ha nem létezik, bármiféle okiratot, amiből kiderüljön a traktor forgalomba íratásának az éve (számla, adományozási akta). Ugyanakkor eredetiben és másolatban is be kell mutatnia a gép talonját vagy a helyi tanács által kibocsátott forgalmi engedélyét.
„A traktor-, valamint a mezőgazdasági gépparkok megújításának ösztönzését szolgáló program kézikönyve értelmében, a támogatási lehetőséggel – új mezőgazdasági erőgép vásárlásakor az árba beszámítsák a régi, elavult jármű értékét –mezőgazdasági vállalkozók és magángazdák (a családi vállalkozásokat is beleértve) egyaránt élhetnek, feltétel viszont, hogy szerepeljenek a mezőgazdasági nyilvántartásban, vagy pedig a Mezőgazdasági Üzemek Regiszterében. Emellett, egy személy, csak egyetlen egyszer veheti igénybe a támogatást, s a kedvezmény nem ruházható át másra” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A roncstraktorok kiselejtezését célzó támogatási rendszer 2013 végéig működik majd, összértéke pedig 51 millió lej (megközelítőleg 12 millió euró).
mediatica.ro
Változnak a földügyi törvények
2011.07.12.
A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.
A törvényt a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be és augusztus 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 ellenében hagyta jóvá azt, az indítványt csak az MSZP frakciója nem támogatta.
A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. Polgári jogviszonyokban - így polgári perben is - az államot az NFA képviseli.
A törvénymódosítás kimondja, hogy az állam javára kisajátított föld nem kerül automatikusan a Nemzeti Földalapba. Ez csak akkor történik meg, ha a kisajátítás célja természetvédelem, vízgazdálkodási beruházás, fenntartható erdőgazdálkodás vagy közérdekű erdőtelepítés volt.
Egy további változás a termőföld ajándékozásához kapcsolódik: termőföldet csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak és az államnak lehet ajándékozni.
A családi gazdaságokat erősíti az a szabály, amely a családi gazdálkodók körébe beveszi annak a gazdálkodó testvérét is, aki a gazdálkodó halála esetén így továbbviheti a gazdaságot.
A módosítás alapján az olyan állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, amely főtevékenységként mezőgazdasági termelést folytat, pályázat nélkül juthat termőföldhöz. Ugyanígy vásárolhat földet az a cég, amelynek a föld nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásához szükséges. A kiemelt jelleget azonban kormányrendeletnek kell kimondania.
Forrás: MTI
Válasz #200. hozzászólásra
Hm... valami szaftos lehetett....
Bocsi
Az aktuális politika topikba sem fér bele??
Moderálási elveink miatt törölve.
(575)
2011-07-03 08:26:47
Moderálási elveink miatt törölve.
(575)
2011-07-03 08:26:11
Az izgalmak végett.
Mezőhegyes HOT news:
Lemondott az igazgatóság elnöke Mezőhegyesen
A több mint 220 éves múlttal bíró Mezőhegyesi Ménesbirtokot hét évvel ezelőtt privatizálták.
Az óta eltelt időszak alatt kiemelkedő gazdálkodási eredményeket ért el a gazdaság.
Az elmúlt hét évben a társaság igazgatóságának elnöki pozícióját betöltő Szaxon J. Attila - aki egyben az IKR Zrt. vezérigazgatója is - lemondott tisztségéről. A július közepére összehívott rendkívüli közgyűlés fog dönteni az új elnök személyéről – adta hírül a Mezőhegyi Ménesbirtok vezetése.
Türelmi időt kapnak a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási támogatást igénylő termelők
2011. június 20. 11:22
Módosult a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási támogatás igénylésének feltételeiről valamint a mezőgazdasági vállalkozások által csekély összegű (de minimis) támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló rendelet.
A magyar zöldség, gyümölcs és dohánytermelők 2010 és 2013 között vehetik igénybe az uniós forrást. Korábban a gazdálkodók bármikor átruházhatták egymás között a szerkezetátalakítási támogatási jogosultságot, ami sokszor adminisztrációs bonyodalmakhoz vezetett.
A támogatási jogosultság átruházásának feltételei 2012. január elsejével megváltoznak. A jogosultság átadására 2012. március 1. és április 1 között lehetséges, tehát a következő évtől már csak a megadott időszakban adhatják be a termelők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az átírási kérelmüket, amelyhez mellékelni kell az átruházást igazoló köz-vagy magánokiratokat.
Fontos változás a rendeletben, hogy ha az MVH a támogatási időszak első évében állapítja meg a kötelezettségek megsértése miatt fizetendő bírságot, a termelőnek nem kell fizetnie. Azonban ha a gazdálkodó a támogatási időszak hátralévő bármelyik évében újból nem teljesíti a szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségeit, akkor az MVH egyszeri emelt összegű bírságot szab ki.
A rendelet június 20-tól hatályos.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Válasz #192. hozzászólásra
Üdv, ebben az országban sok a "jóbarát" !
Válasz #192. hozzászólásra
gondolom felnyomták őket
Válasz #191. hozzászólásra
Hogyan jöhettek rá???
GMO-val szennyezett szóját tárcsáztak ki 240 hektáron
2011. június 17. 15:20
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kötelezte a Pioneer Zrt.-t, hogy a Bólyi Agrokémia Kft. 240 hektáros területén elvetett GMO-val szennyezett vetőmagot tárcsázza fel.
Az MgSzH munkatársai hatósági és laboratóriumi vizsgálataikon ugyanis kimutatták, hogy GMO-val szennyezett, mintegy 20 ezer kg szója vetőmagot vetettek el ezen a területen. A Kft. a vásárláskor nem tudott a szennyezésről.
A kikelt növényállományt, a hatóság jelenlétében, a vetőmagot forgalmazó Pioneer Zrt. az érintett területen kitárcsázta. A kártérítési és kitárcsázási költségek a jogszabályok alapján a vetőmag- forgalmazót, tehát a Pioneer Zrt.-t terhelik.
A magyar kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium mindent megtesz azért, hogy megőrizze Magyarország GMO mentességét. A hatályos jogszabályok alapján az országba nem lehet behozni GMO-s vagy GMO-val szennyezett vetőmagot.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április 27-én rendelt el fokozott ellenőrzést a vetőmagoknál. Május végéig az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága 250 vizsgálatot végzett. A bólyin kívül öt esetben találtak GMO-val szennyezett tételt. Több mint 6 ezer kg (300 zsák) kukorica vetőmagot és 20 kg szója vetőmagot. A Növénytermesztési Hatóság a tételek megsemmisítéséről döntött, melynek költségei a vetőmag-forgalmazó Pioneer Zrt.-t terhelik.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és az MgSzH a jövőben is határozottan fellép a GMO-val szennyezett vetőmagok magyarországi jelenlétével szemben.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Újra lesz Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Budapesten
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/hirek/ujra-lesz-orszagos-mezogazdasagi-es-elelmiszeripari-kiallitas-budapesten
Az MVH Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerébe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól
85/2011. (VI. 01.) MVH Közlemény
Év/Sorszám: 2011 évi 85. számú
2011-06-07 10:57
A link.
Kezdek besokallni ettől a rakás játékszabálytól. Ráadásul állandóan változtatják őket.
Persze ha nem tudod az aktuálisat, akkor büntetés, de nem gyengén (a tolvajokat, csalókat nem büntetik ekkora összegre, mint minket a munkáért).
Soha nem jön el az az idő, mikor az okosok végre kitalálnák az összes szabályt, és csak a "tétrakással" kellene foglalkoznunk.
Változások a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályozásában
2011. április 27. 8:57
Az elmúlt évek tapasztalatai és a gazdák visszajelzései alapján a minisztérium több ponton megváltoztatta a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszerét.
Az új rendelet módosítja a vetésváltási szabályokat. A gazdálkodó például ugyanazon a területen négy egymást követő éven keresztül termelhet vetőmagtermesztés céljából hibridkukoricát.
A változtatás szerint ugyanazon a területen egymást követő évben nem termeszthető a burgonya, a napraforgó, a káposztarepce, a szójabab, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye. További újdonság, hogy a két évig termelhető kultúrák köre kiegészül a zabbal és a cirokfélékkel.
A rendeletmódosítás pontosítja a gyommentes állapot fogalmát, egyértelműsíti az öntözési célú vízhasználat előírását, tisztázza a kunhalmok – a mesterségesen létrehozott védett dombok - területén a fafelhasználás kérdését. A rendelet április 23-tól hatályos.
Az EU 2003-as közös agrárpolitikai (KAP) reformja bevezette a kölcsönös megfeleltetést (KM), amely a termeléstől elválasztott közvetlen támogatások új egységes szakmai feltételrendszere. A KM meghatározza az uniós mezőgazdasági termelésre vonatkozó kötelezettségeket és előírásokat, a szabályok betartását, ellenőrzését és a meg nem felelés esetén, szankciók alkalmazását. A közvetlen támogatási kifizetések így elősegítik a környezet megóvását és a mezőgazdasági földterület jó ökológiai állapotának megőrzését.
A KM követelményrendszere két nagy részre osztható. A KM egyik része a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), amely az uniós rendeletekben és irányelvekben foglalt természetvédelemre, környezetvédelemre, állatjelölésre, élelmiszerbiztonságra, állatjólétre, állategészségügyre vonatkozó követelményeket tartalmazza. Másik része a HMKÁ, amely a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását határozza meg. A HMKÁ előírásainak be nem tartása a támogatási összeg csökkenésével jár. A HMKÁ kereteit az Európai Unió határozza meg, de a tagállamok szabadon kidolgozhatják a részleteit.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Válasz #185. hozzászólásra
Nem kell, ugyanis az őstermelő nem "vállalkozás".
Ez a bejelentési kötelezettség a vállalkozásokra vonatkozik. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmében
vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat
Őstermelőnek nem kell ez ugye?
Az MVH 27/2011. (III. 9.) sz. Közleménye
A kis- és középvállalkozások minősítésére vonatkozó ún. KKV kód bejelentésének szabályairól
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 2010. december 30-án hatályba lépett 56. § (2) bekezdés g) pontja alapján a KKV kód bejelentésének elmulasztása esetében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
FIGYELEM! Az egységes kérelem benyújtása előtt vagy legkésőbb azzal egyidejűleg G002 formanyomtatványon feltétlenül bejelenteni a KKV kódot.
Az alábbi meghatározások alapján lehet eldönteni, hogy mely kategóriába tartozik:
- mikrovállalkozás (1): 10 főnél kevesebb foglalkoztatott, az éves nettó árbevétele, vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
- kisvállalkozás (2): 50 főnél kevesebb foglalkoztatott, az éves nettó árbevétele, vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
- középvállalkozás (3): 250 főnél kevesebb foglalkoztatott, az éves nettó árbevétele, legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg
- nagyvállalat (4): 250 fő feletti foglalkoztatott
Agrár és Vidékfejlesztési támogatások 2011
A Vidékfejlesztési Minisztérium ismét társadalmi vitára bocsátja a hungarikum törvényt
2011. április 4. 12:55
Második körben bocsátja társadalmi egyeztetésre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hungarikum törvényt. Az első, január 10-én lezárult vita eredményeként 48 szakmai szervezet, magánszemély és állami szerv véleményezte nagyjából 200 oldalban a tervezetet. A megfogalmazott felvetések többségét beépítették a törvénybe. Közlemény.
A hungarikumok a magyar nemzeti örökségünk megőrzendő és egyedülálló részét képezik, hírnevünket öregbítik és növelhetik megbecsülésünket szerte a világon. A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít.
A javaslatok alapján, kikerült a tervezetből a nemzeti kincs meghatározás, a hungarikum fogalmát pedig a korábbinál jóval részletesebben és precízebben, míg a nemzeti érték fogalmát általánosabban határozták meg. A tervek szerint a kereskedelemben megjelenő védett termékek hungarikum tanúsító védjegyet kapnak majd. A jövőben ilyen védjegyet csak azok a termékek viselhetnek, amelyek szerepelnek a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében.
A cím elérésének első lépéseként a települések fakultatívan vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, a rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből áll majd a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.
A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
A tervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A 13 fős bizottságba tagot delegál az Országgyűlés, a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, tovább a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
MVH hírlevél 3. szám, 2011.március 31
Tisztelt Olvasó!
Ön a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 2011. évi 3. számát olvassa.
Hírlevelünkben az elmúlt két hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit gyűjtöttük össze. Korábbi hírleveleinket itt olvashatja.
Változások meghatalmazás használatánál
2011-03-30
Amennyiben egy ügyfél meghatalmazott útján kíván kérelmet benyújtani, a kérelem beadásához szükséges előzetesen meghatalmazást készíteni.
Megjelent az új állatjóléti támogatásról szóló MVH közlemény
2011-03-30
A napokban jelent meg és a Hivatal honlapján olvasható a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről és kifizetésének igényléséről szóló 36/2011. (III.22.) MVH közlemény.
Határidő: támogatási/kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
Megjelent a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás minisztériumi rendelete
2011-03-30
A 2011. évi különleges támogatás igénybevételének szabályait a 21/2011 (III.25.) VM rendelet tartalmazza
Határidő: támogatási/kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. május 15.
Újabb top-up kifizetések
2011-03-30
Március végén - április elején kezdi meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a héjas gyümölcsűek termesztéséhez kapcsolódó nemzeti kiegészítő (top up) támogatás kifizetését.
43/2011. (III.25) MVH Közlemény
2011-03-29
Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
49/2011. (III. 25.) MVH Közlemény
2011-03-28
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
48/2011. MVH Közlemény
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban: támogatási rendelet), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó – a 2007. évben benyújtott támogatási kérelmek alapján megítélt – támogatás kifizetésének igényléséről.
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
42/2011. (III.24.) MVH Közlemény
2011-03-25
Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
41/2011. (III.24.) MVH Közlemény
2011-03-25
A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
40/2011. (III.24.) MVH Közlemény
2011-03-25
Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
Képzett szakemberek segítik a gazdálkodókat az E-kérelem beadásánál
2011-03-25
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sikeresen lebonyolította a falugazdászok és agrárkamarai tanácsadók képzését, így már több mint 800 fő nyújt segítséget a gazdálkodóknak az egységes elektronikus kérelem beadásánál.
Március 31-ig nyújthatók be az őshonos állatfajták megőrzése jogcímben az első éves kifizetési kérelmek!
2011-03-23
Március 31-ig tart az őshonos állatfajták támogatásánál a kifizetési kérelmek meghosszabbított benyújtási határideje. A kérelmeket legkésőbb eddig adhatják postára azok a tenyésztők, akik a 2010. január 1-től 2010. december 31-ig tartó támogatási időszakra igényelnek kifizetést.
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. március 31.
Indul a 2011. évi egységes kérelmek kitöltése és a területazonosítási kérelmek benyújtása az MVH-nál
2011-03-23
Március 21-én megnyílt az egységes kérelem elektronikus kitöltő felülete, amelyet az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) az „Elektronikus ügyintézés" menüponton belül az „e-Egységes kérelem" menüben lehet elérni. Ezzel egy időben megnyílt az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatáshoz kapcsolódó területazonosítási kérelem beadási felülete is.
Határidő: az E-kérelem benyújtásának határideje 2011. május 15.
39/2011. (III. 23.) számú MVH Közlemény
2011-03-23
A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg 90 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről
Határidő: a kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
36/2011. (III. 22.) számú MVH Közlemény
2011-03-22
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2011. évtől benyújtandó támogatás részletes feltételeiről és a támogatás 2011. évi kifizetésének igényéléséről
Határidő: támogatási kérelem benyújtásának határideje 2011. április 1. - 2011. április 30.
Figyelem: Módosultak a beruházási támogatások feltételei
2011-03-18
A napokban jelent meg és lépett hatályba az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételeinek általános szabályairól szóló rendelet módosítása. A változások leginkább a beruházási támogatásokat érintik.
35/2011. (III. 18.) számú MVH Közlemény
2011-03-18
A telepítési jogtartalékból történő értékesítésre meghirdetett újratelepítési jogokról
MVH, Kommunikációs és Sajtó Iroda, 2011.március 31, Budapest
Könnyebb hozzáférés a környezeti és területrendezési adatokhoz
2011. március 31. 10:59
Április elsejétől használható az az új online informatikai rendszer, mely a környezeti és a területrendezési adatokat együtt, egy térképen jeleníti meg. A két, eddig egymástól függetlenül működő, térkép alapú alkalmazás összekapcsolásával átláthatóbbá és gyorsabbá válik az ügyintézés és a döntéselőkészítés a környezeti és területrendezési területen. Közlemény.
A fejlesztés az elektronikus információszabadság és a nemzetközi Aarhusi Egyezmény elveinek megfelelően a közérdekű adatokhoz való hozzáférést biztosítja. Az új rendszer segítségével bárki számára elérhető, lekérdezhető a környezet állapotára, környezetszennyező üzemekre, települési rendezési tervekre vonatkozó információ. Egyszerűbbé válik az önkormányzatok, cégek, magánszemélyek és társadalmi szervezetek munkája, illetve a hatósági eljárásokban a döntéselőkészítés. Az interaktív felületen az OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) és a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Közép-magyarországi régióra vonatkozó adatait összekapcsolták, és kiegészítették a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének adataival. Az április elsején induló alkalmazást a Vidékfejlesztési Minisztérium Informatikai Főosztálya és a VÁTI (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.) fejlesztette.
A kialakított rendszer nagymértékben támogatja a társadalmi igényeket és a fenntartható fejlődést, mert közös felületen biztosítja a környezeti állapot vizsgálatához és elemzéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat. Ezek demográfiai, környezeti (hulladékgazdálkodási, vízminőségi, valamint a levegőre, talajra vonatkozó) és területfejlesztési információkat jelentenek mind szöveges, mind pedig térképi formában.
Az uniós irányelveknek megfelelően a magyar kormány is megfogalmazta azt a célt, hogy a környezeti információkat a nyilvánosság számára egyre bővülő mértékben hozzáférhetővé teszi.
http://okirteir.vm.gov.hu/
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Moderálta: (575) 2011-03-31 11:35:04
15 milliárdos agrárforgóeszköz hitel a gazdáknak
2011. március 30. 18:50
Fazekas Sándor a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kabinet szerdai ülésén az agrár forgóeszköz hitelprogram elindításáról döntött, amelyet április végétől vehetnek igénybe a mezőgazdasági termelők, halgazdálkodók és termeltető vállalkozások.
A 15 milliárd forintos agrár forgóeszköz hitelt a gazdálkodók elsősorban takarmányvásárlásra fordíthatják. A programban lévő forrást a gazdálkodók 1-50 millió forint közötti összegben, termeltetők 250 millió forintig vehetik igénybe. A kamat mértéke 7,5 százalék, a futamidő három év. A kormány döntött arról is, hogy az agrár forgóeszköz vis maior hitelprogram keretét 5 milliárd forinttal megemeli. Így a korábbi 6 milliárd forinttal együtt most 11 milliárd forint áll rendelkezésre. Az agrár forgóeszköz vis maior programot eddig már több száz gazdálkodó vette igénybe. A múlt évi extrém időjárási körülmények miatt 26 ezer gazdálkodót ért kár, és mintegy 800 ezer hektárról jelentettek be kárigényt.
A program keretében 1-50 millió forint között vehetnek fel kölcsönt a gazdák ötéves futamidőre, egy év türelmi idővel 6 százalékos kamatra. A kölcsön összege szántó és legelő esetében hektáronként 200 ezer, az ültetvénynél hektáronként 500 ezer forint lehet. Az állatokra 200 ezer forint kölcsön vehető fel.
Az agrár forgóeszköz vis maior hitelkeret emelés célja, hogy minél több katasztrófa- és elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelő hozzájusson a program által kínált kedvező kamatozású finanszírozási lehetőséghez.
(kormany.hu)
Nem hirdetett jogszabályokat a VM, nem lesz átmeneti gazdatámogatás!
2011.03.29.
Nem kaphatnak átmeneti gazdatámogatásokat a pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe jutott hazai mezőgazdasági termelők, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem hirdette meg a szükséges jogszabályokat. A tárca most a rossz költségvetési helyzetre hivatkozik, holott korábban az elsők között szorgalmazta Brüsszelben, hogy Magyarország a tavaly lejárt támogatási lehetőséget ez év december végéig meghosszabbíthassa.
Az eredeti elképzelések szerint a termelők március 31-ig átmeneti gazdatámogatás címén 15 ezer eurós összeget igényelhettek volna. A VM az ágazati szereplőket erről korábban közleményben is értesítette, arról viszont nem adott ki tájékoztatást, hogy a támogatási lehetőséget mégsem lehet kihasználni. Emiatt az elmúlt napokban számos gazdálkodó hiába érdeklődött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékeseinél.
A támogatásokat a hazai költségvetésből kellett volna finanszírozni, de a VM büdzséjében – figyelembe véve a tárcát érintő, 19,2 milliárd forintos közelmúltbeli kormányzati zárolást is – nincs szabad mozgástér. Mivel konkrét jogszabályok nem születtek, ma – átmeneti állami támogatásként – csak az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása vehető igénybe a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások kölcsön- vagy lízingszerződéseihez. Ehhez március 31-ig kell beérkezniük a piaci szereplők kérelmeinek.
A tárca tájékoztatása szerint a gazdálkodók támogatásához azért kellett volna közzétenni új konkrét rendeleteket, mert az uniós átmeneti szabályozás csupán keretrendszert alkot, amelyen belül az egyes tagországoknak kell különböző jogcímeket meghirdetniük. A VM egyébként még tavaly nyáron az Európai Bizottsághoz (EB) fordult, hogy a testület az átmeneti állami támogatási lehetőséget – amely eredetileg az elmúlt év végén járt volna le – 2011. december 31-ig hosszabbítsa meg. Az EB tavaly decemberben adott lehetőséget a prolongálásra, ha a tagországok előzetes bizottsági engedélyt kérnek. Magyarország ennek megfelelően az elsők között jelentette be, hogy az átmeneti támogatásokat az idén is alkalmazni szeretné, így a bizottsági jóváhagyó határozatot – Franciaországgal együtt – ez év február elsején ugyancsak az első között szerezte meg. Ezt követően a VM közleményekben hívta fel a figyelmet a támogatási lehetőségre, de a konkrét szabályozásokat már nem jelentette meg.
Forrás: agromonitor.hu
Válasz #176. hozzászólásra
De igen.Nekünk most kell iparkodni a bejelentésekkel különben megbüntetnek!Figyeljetek oda.
Válasz #174. hozzászólásra
abból ,hogy felveszed rá a támogatást,de földhasználóként nem vagy bejelentve ,nem lehet gond?
nekem is van egy kis darab állami az enyémben és megfordult a fejembe ,hogy beadom a terület alapút rá,csak azért kérdem.
Válasz #174. hozzászólásra
Ami 1500-2500Ft-ra fog emelkedni aranykoronánként!
Válasz #173. hozzászólásra
Szerintem parlagon nem áll nemzeti föld,csak nincs rá kiadva engedély.Én is művelek olyat,évek óta,engedély nélkül.Bár már vagy 3 éve beadtam rá az igényt,azt mondták műveljem vegyem fel a támogatást,mert,ha egyszer lepapirozzák,visszamenőleg kiszámlázzák a bérleti díjat.
Válasz #167. hozzászólásra
Milyen f@sza lesz,a mocskos gazfészkeket kipucolod és semmi előnyre nem számíthatsz a pályáztatásnál!
Válasz #170. hozzászólásra
mepar meglesem kösz
azaz