Hirdetés
- Aratás után tarlóhántás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Szőlő felvásárlási árak új
- Aszály új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Autók, kocsik, verdák ... paraszti harci szekerek! új
Cikkajánló
Az ország harmadán nagyfokú az aszály! Aszálytérkép 2024 – friss hírek az aszályról
Mutatjuk, hol és mekkora a szárazság.
Hirdetés
244 hozzászólás
Válasz Pharus #143. hozzászólására
6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.
Részlet a PTK-ból. Gyakorlatilag a fődes hivatal szerint ez így jogszabálysértő, ami szerintem barokkos túlzás..
Válasz Ebcsont #142. hozzászólására
Nem sok választásuk lesz. Mert jan. 1-től csak banki átutalással, vagy ügyvédi letéttel lehet fizetni. Egyébként meg nem az eladónak kellene visszacsengetni a pénzt, ha más lesz a vevő?
Válasz Pharus #141. hozzászólására
Sejtettem, hogy ez a rendkezés van a háttérben. Ez már megint egy jogalkalmazói f**zság!
Édes jó Istenem, mire ezt megértik és elfogadják az eladók, addig vajon hány adásvétel fog meghiúsulni? Ez egy egyszerű engedményezés lenne, amivel kihagyható volt egy átutalás. Aki ezt a rendelkezést kitalálta az se volt egy észlény, de akik el is kezdték így alkalmazni..
Válasz Ebcsont #140. hozzászólására
Jan. 1-től, ha egy adásvételi bármilyen rendelkezést tartalamaz az ekfogadó jognyilatkozatot tevővel kapcsolatban, akkor az egész szerződés semmis, és a földügyi hatóság már az első körben visszadobja.
Válasz Pharus #139. hozzászólására
És úgy egyébként ezt így hogy, és mégis mire fel??
Az okiratkészítő ügyvédek szerint a földügyi hatóság már az előzetes vizsgálat során visszadobja azokat az adásvételi szerződéseket, amelyekben olyan kitétel szerepel, miszerint a szerződés szerinti vevő kifizette az eladónak a vételárat, és amenyiben az elfogadót tevővel hagyják jóvá a szerződést, az a vételárat a szerződés szerinti vevőnek köteles kifizetni.
Válasz rongyos #137. hozzászólására
Igen
Válasz jogértő erdész #136. hozzászólására
Magyarul ha pozitív fordulatot vesz az ügy, akkor jogerőre emelkedettnek kell tekinteni, ha kussolunk.
Válasz rongyos #135. hozzászólására
A módosítást, vagy visszavonást közölni kell a felperessel, aki 8 napon belül dönthet, hogy elfogadja-é azt. Ha határidőn belül nem nyilatkozik a felperes arról, hogy nem fogadja el a módosított, vagy a visszavonó döntést, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani a bíróságnak, azt hatálytalannak kell tekinteni.
Válasz jogértő erdész #133. hozzászólására
na most ezt még egyszer!!
1. ha a hatóság a keresetlevél hatására, módosítja, vagy visszavonja a döntést, nem kell bírósági szakaszba lépni. ( magyarul ez olyan mint a fellebbezés, mint jogorvoslati lehetőség) .
2. ha a módosított határozat a felperes számára előnyös, vagy arról nem nyilatkozik...akkor mi van?
Ez a jogszabályi változás jelentős hatással lehet a jogi eljárásokra, különösen a hatékonyság és a gyorsaság tekintetében. A felpereseknek tudatosan kell eldönteniük, hogy elfogadják-e a hatóság módosított döntését, vagy tovább folytatják a jogi eljárást. Mindemellett fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogaikkal és lehetőségeikkel ebben a megváltozott jogi környezetben. Ahogy a játékok világában is fontos a megfelelő környezet kialakítása, úgy a jogi eljárásokban is fontos a megfelelő információk birtoklása. További információért látogasson el a Témához Illő Öltözet oldalra
Január 1-től ha valaki egy hatósági határozatot megtámad a bíróságon, és profi keresetlevelet ír, és a hatóság a keresetlevél "hatására" módosítja, vagy visszavonja a döntést, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani az illetékes bíróságra, ha a módosítást, vagy visszavonást a felperes elfogadja, vagy arról határidőn belül nem nyilatkozik.
Válasz csontii #131. hozzászólására
A szántó esetében nem lehet használatba adni azon tulajdoni hányadokat, amelyek tulajdonosa az adásvétel során nyilatkozott a saját használatról. Ha egy ilyen tul. társ van, akkor már használati rendet kell csinálni. Kivéve a Fftv. 13. § (2) bekezdéseben felsorolt eseteket.
Válasz jogértő erdész #130. hozzászólására
Pont erre voltam kíváncsi. Köszi.
Válasz csontii #129. hozzászólására
Annyi változás volt még, hogy egy jogszabályi helyet előrehoztak a 71. §-ból a 70. §-ba.
"(2a) * A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni."
Ennek szerintem az volt az oka, hogy így már egyértelmű, ha minden tul. társ hozzájárul a többlethasználathoz, vagy a bérbeadáshoz, akkor alapból nem kell használati megosztást csinálni.
Válasz jogértő erdész #128. hozzászólására
Köszi. Valaki váltig állítja , hogy változott szántónál. Valamit félre hallhatott.
Válasz csontii #127. hozzászólására
Gyakorlatilag egy módosításra került sor, az az erdőket érinti.
"(2b) * Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet – a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe – nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének, úgy a (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."
Válasz jogértő erdész #126. hozzászólására
Szia. A decemberi saláta törvényben állítólag változott a használati rend kialakításának módja. Tudsz erről valamit?
Arra leszek kíváncsi, mit lép a földügyi hatóság ezek után, ha egy adásvételi-, vagy bérleti szerződésbe bele lesz foglalva, hogy ha az elfogadót tevő viszi el a cuccost, akkor meg kell téríteni a szerződés szerinti vevőnek minimum az ügyvédi költséget.
Úgy látom kezdenek letelni az földműves-ügyvéd tulajdonostársaknál a 3 éves határidők. A tegnapi napon 8 osztatlan közös felszámolásáról került föl hirdetmény, és ha jól látom két Dr. tulajdonostárs kezdeményezte.
Válasz jogértő erdész #123. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz csontii #122. hozzászólására
"A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori probléma, hogy a szerződő felek az adásvételi szerződésben az esetlegesen jelentkező elővásárló vonatkozásában speciális szerződéses feltételeket állapítanak meg. Az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, melyben egyik oldalon a tulajdonos mint eladó, a másik oldalon pedig a vevő található, így az adásvételi szerződés csak kettejük viszonylatában állapíthat meg szerződéses rendelkezést vagy kikötést, rajtuk kívül álló harmadik személyre – így az elővásárlásra jogosultra – nem. Az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést teljes egészében fogadja el magára nézve kötelezőnek. Sikeres elővásárlási joggyakorlás esetén az elővásárlásra jogosult a vevő pozíciójába lép be, vagyis a szerződésben vevői oldalon alanycsere következik be, ami azt eredményezi, hogy az eredeti adásvételi szerződés innentől már az eladó és az elővásárló között létezik. Az elővásárlásra jogosultat tehát a vevőt megillető jogosultságok egésze illeti meg és a vevőt terhelő kötelezettségek teljessége terheli."
Így szól a törvényhelyhez fűződő miniszteri indokolás. Vagyis nem lehet olyat szerződésbe foglalni pl., hogy az elfogadót tevő köteles a vételárat ügyvédi letétbe helyezni, vagy bármilyen nyilatkozatot tenni. Nem lehet plusz kötelezettséget róni az elfogadó jognyilatkozatot tevőre. Mondjuk eddig sem lehetett a bírósági ítélkezési gyakorlat szerint, de ezt a földhivatalok nem vizsgálták, de szerintem nem is vizsgálhatták.
Válasz jogértő erdész #121. hozzászólására
Szia!
Ez konkrétan mit jelent?
A termőföldek adásvételénél, illetve haszonbérleténél minden olyan szerződéses kikötés, amely az elővásárlási-. illetve előhaszonbérleti jogosultra bármilyen külön rendelkezést tartalmaz a teljes szerződés semmisségét vonja maga után. Ez a törvényi rendelkezés a 2024. január 1. után benyújtott szerződésekre vonatkozik.
Válasz termelo #119. hozzászólására
Igy telkes:
"(3a) * Rizstelephez tartozó földrészlet eladása esetén az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamit a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – az alábbi sorrendben megelőzi
a) az a földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója,
b) az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és a legalább egy éve tulajdonában lévő föld ugyanannak a rizstelepnek a része, mint az adásvételi szerződés tárgyát képező földrészlet."
Ebben én semmi kivetnivalót nem látok........
Válasz Rabó001 #117. hozzászólására
Bocs, igazad van megkavart a 2024; úgynézem 04.01-tól lesz hatályos nem január 1 től:
2023.évi XCIV nézd meg 108 §-ust
(2) A Földforgalmi tv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Rizstelephez tartozó földrészlet eladása esetén az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamit a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – az alábbi sorrendben megelőzi
a) az a földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója,
Válasz termelo #114. hozzászólására
Meg végülis megveheti ilyen is, de előjoga nincsen a földet művelő KFT tulajdonlásából kifolyólag.
Válasz termelo #114. hozzászólására
Ez nem teljesen így van, szerintem.
A törvényt olvasva nekem is szemet szúrt ez, de elővásárlási joga az nincs.
Szerintem te erre gondolsz.
A 19. §.
(5) * Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója
a) az eladó; vagy
b) * legalább három éve a vevő, vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet.
És ez 2022.01.01-gyel változott, tehát nem most. Meg ugyanígy benne van az is már régóta, hogy saját használatnak minősül ha olyan cégnek adod bérbe, aminek legalább 25%-ban tulajdonosa vagy. Ennek ott van jelentősége, hogy a vételnél vállalnod kell hogy saját magad műveled, ami így is teljesülhet.
Válasz TeljesenMindegy #115. hozzászólására
Hallottam már másfél-kétszer ekkora hektár árat is amit kifizettek szó nélkül, vélhetően ez az ő életében már nem térül meg, de ez kb olyan mint a 60 milliós G merci, azt sem azért veszed mert közlekedni akarsz. Hanem mert nem tudsz jobb dolgot kitalálni, amire költhetnél.
Válasz Radocz #110. hozzászólására
Nem tudom, aki hét hektárért 37 milliót ad, az meg is érdemli, hogy ötezerért vegyék a földön termelt gabonát.
Válasz TeljesenMindegy #106. hozzászólására
Ez szerintem január 1 től megváltozott de majd a jogászok megszakértik.
Nem a Kft fogja megvenni a földet hanem a 25%--ban tulajdonosa...
Kérjük vigyázni, a kapuk záródnak
Válasz Radocz #110. hozzászólására
Jelen körülmények között jobban is jár, ha ennyiért nem veszi meg.
Ha egy csókos a vevő, vagy az elfogadót tevő, senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a földhivatal, meg a NAK megoldja, övé legyen a föld........
Válasz Rabó001 #108. hozzászólására
Ha már megnyerte, akkor tud menni a bankhoz. Ha meg nem akarja megvenni, az úgy elég érdekes.
Válasz igazmondó juhász #105. hozzászólására
Most nem tudom az aktuális föld árakat, de 160000 Ft/AK sok éve.
5,4 mFt/ha
7 ha durván 37 000 000 Ft.
Mindenkinek más az anyagi helyzete.
Keresztapa mellé kell a banki segítség is.
Válasz Rabó001 #108. hozzászólására
Hát mindenhol vannak bolond emberek, de ilyenről még nem hallottam.
Válasz igazmondó juhász #105. hozzászólására
Van aki úgy is rájelentkezik, hogy tudja, nem tudja kifizetni. Tudok ilyet. Arra jó, hogy megbonyolítja az eladó dolgát. Egyik magyar gazda a másik magyar gazdára. Pfff. Ennyit az összetartásról.
Válasz jogértő erdész #102. hozzászólására
A mezei leltár nem gond, az utolsó agrotechnikai művelet a nyári kombájnozás volt. Azóta pocoktanya, az nem számít a mezei leltárnál.
Válasz Radocz #104. hozzászólására
Nálunk a földhasználó nagyüzem, nem lehet tulajdona. A szerződések lejártával mi, helyi parasztok, kapkodjuk alóluk a földeket.
Válasz Radocz #104. hozzászólására
Nincs pénze, így bárki elviszi, nem kell hozzá ez a 10 hektáros trükkös konstrukció.Na meg ezzel egyszer-egyszer tud élni egy-egy illető, vagy a családja. Aki meg tele van, az így is, úgy is rá tud ígérni bárkire tűréshatáron belül. Ha ilyen van, hagyni kell, hogy az ilyen illető kössön szerződést, nem szabad folyamatosan egymásra licitálni, majd élni kell az elővásárlási joggal.
Válasz igazmondó juhász #101. hozzászólására
Ismerősöm bérel 7 ha szántót (220 AK)
Az volt az eredeti szándéka, hogy elővásárlása legyen.
Hitel nélkül nem jön össze a vétel ár.
Még a piaci árat is nehezen tudja össze hozni.
Minden településen van 1-2 fő, aki vesz földet.
Meg van hozzá az információ és a tudás, hogy megvegyek a bérlő elől.
Már példa is van rá a gyakorlatban.
Válasz Radocz #100. hozzászólására
A naponban kerestek egy ilyen történettel. Ha nem látom a "papírokat" nem hiszem el a sztorit..........
Válasz TeljesenMindegy #99. hozzászólására
A szívességi földhasználati szerződés felmondására szerintem a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk. a felmondási időt nem határozza meg, általában 15 nap az elfogadott.
Viszont miután itt termőföldről van szó, kérdéses a mezei leltár.
Válasz Radocz #100. hozzászólására
Tévedés, ő akkor csak azt tudja meg, hogy eladó volt.
Viszont most nem olyan nagy üzlet a mezőgazdaság, kínkeserves kenyérkereset az elmúlt 2-3 év alapján, és a jövő sem túl rózsás, nem most fognak a spekulánsok beugrani, hogy földet akarnak. A potenciális eladó meg tudja, hogy belőle húzhatja ki a legtöbb pénzt, mert két oldalról szomszéd, nyilván neki kell a legjobban, ezt ki tudja használni az eladó az alkudozás során. Egyébként az ilyen földeket én is jobban meg szoktam fizetni, inkább legyen 1-2 hektárral kevesebb, és ne kelljen annyit szaladgálni, amit veszek, azt lehetőség szerint már meglévő tábla növelése céljából veszem.
Válasz TeljesenMindegy #90. hozzászólására
Mire Te meg tudod, hogy eladó lesz, már bejegyzésre került az új tulajdonos a földhivatalnal.
Ki van ez találva.
Válasz jogértő erdész #98. hozzászólására
Itt tartanak most, a határozatlan idejű szívességi földhasználat felmondásánál. De nekem gyanús, hogy nem tudja felmondani, mivel biztosan van a felmondásnak is valamilyen követelménye, például a gazdasági év vége előtt meghatározott időben történjen.
Válasz TeljesenMindegy #96. hozzászólására
Így igaz, a szívességi földhasználó, de még a töblethasználó is elővásárlási joggal rendelkezik. Viszont a szívességi földhasználatot - főleg ha határozatlan időre kötötték - föl lehet mondani.
Válasz igazmondó juhász #93. hozzászólására
Nincs ilyen sajnos.
Válasz jogértő erdész #92. hozzászólására
Nekem akarja a tulajdonos eladni, bár valóban olyan összeget mondott, amelytől letettem a hajamat, de rábólintottam és második körben a tulaj tette le a haját.
Családi perpatvar áll a háttérben, érdekesség, hogy állítólag a terület szívességi földhasználója nem minősül volt földhasználónak haszonbérlet esetén, míg adásvétel esetén viszont volt földhasználó és így van elővásárlási joga. Pénze viszont nincs, ezt és a családi viszálykodást szeretném gyorsan kihasználni és vinni a területet.
Eltérnék egy gondolat erejéig a topic témájától.
Egyrészről szeretnék mindenkit megkövetni, akit az elmúlt időszakban a stílusommal, kommentjeimmel megsérterttem, esetleg megbotránkoztattam. A magam részéről ezt az időszakot lezártam.
Külön szeretném megkövetni az Agroinform gazdáját Bolyki Bencét, amiért érdemtelenül jelzőket aggattam rá, és megsértettem.
Másrészről tennék egy kivételt. Az igazmondó juhász. Őt soha semmilyen formában nem vagyok hajlandó megkövetni, és nem vagyok hajlandó vele szóba állni.
Köszönöm a megértéseteket.