Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF446.03 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #334. hozzászólásra Hallottam már erről a "szívószál" hatásról itt a fórumon, de nem találom nyomát a nemzetközi irodalomban.
Az alacsony csapadékkal (300 mm alatt) rendelkező területeken mindenhol meghagyják az álló szárat, ha nem használnak fedőnövényt akkor azért, hogy több havat fogjon a télen, vagy hosszú tarlót hagynak, mint Ausztráliában, hogy árnyékolja a talajt, ott terjed pl. a stripper-header is, ami csak a kalászt tépi le és állva hagyják a szárat.
Nem hinném, hogy van bármilyen tudományos alapja ennek a nézetnek.
Válasz #335. hozzászólásra Radócz bátyám már megtréfált, nem hiszem, hogy megijednék egy kis agyagtól
Elküldött nekem egy pakk talajt az ismeretlen földjéből, hogy mit kezdjen vele.
Olyat láttam a mikroszkópban, amit eddig még sosem talajmintában, nyüzsgött az egész tárgylemez, olyan gazdag bakteriális élet volt a mintában, mint egy kiváló komposztban, s felbukkantak jó minőségű gombafonalak is, bár kis mennyiségben a magas humusztartalom mellett.
Aztán csak kiderült, hogy egy 40 aranykoronás földet áldoz be a tesztre
Szóval olyan alapprofilt tudok készíteni, amihez képest be lehet szállni a talajmegújító módszerekkel és javarészt házilag kutyult mikrobiológiával javítani a termékenységet.
Persze csak komoly jelentkezőknek, akik hajlandók tanulni és fegyelmezetten betartani a teeendőket, nem a hecc kedvéért :-)
Én úgy tudtam hogy nyáron a gabona tarlót munél hamarabb el kell munkálni mert a kis gabona tövek mint egy szívószál szívják ki a nedvességet a talaj felső rétegéből. Rosszul tudom?
Válasz #332. hozzászólásra Szolídan a tanítás, előadások, tanácsadás.
Én egy kis pont vagyok, de mögöttem egy világon egyedülálló labor és tanácsadóhálózat áll minden szükséges tudással, amit használok és tovább tudok adni.
Például az országban nem létezik olyan talajmikrobiológiai analízis, amit én használok és jóval hasznosabb a termelés szempontjából, mint a szokásos talajanalízisek. Az analízis mellé pedig megkapható a szükséges változtatások keretrendszere is az adott területre, kultúrára.
Majd meglátjuk, mi lesz belőle.
Válasz #293. hozzászólásra A trágyáról már írtam - szilárd trágyát notillbe nem érdemes kijuttatni a veszteség miatt, inkább komposztálják, mint ahogy Fecó videóján is forgatja a francia paraszt a trágyaszarvast, ez egyre jobban terjed a nyugati országokban meg a harmadik világban is.
Kisebb mennyiségű anyagot kell kijuttatni utána, mert a térfogat jelentősen csökken és mikrobiológiai szempontból a komposzt nagyságrendekkel hasznosabb anyag, nem véletlenül alkalmazzák a kertészek régóta.
A mikrobiológia pedig jelentősen különbözik a trágyában és a komposztban.
A trágyban a bélben élő anaerob baktériumoktalálhatók, amiknek nem sok haszna van a szántón. A levegős környezetben komposztált trágya viszont már aerob baktériumokkal van tele, amelyek jótékony hatásúak a talajra, növényre.
A fertőzéseket okozó baktériumok szinte mindegyike anaerob vagy fakultatív anaerob, levegőtlen környezetet kedvelő mikroba - ezeket nyomják el a komposztálás során a levegőt kedvelő mikrobák.
Ezért nem lehet a trágyát és a komposztot felcserélhetőnek tekinteni.
Válasz #329. hozzászólásra Mondjuk úgy, hogy vannak tartalékaim, de remélem, hogy ez a misszó előbb-utóbb el is tud tartani.
Ennél többet nem tehetek a lányom jövőjéért, hogy egészségesebb környezetben élhessen a megváltozott gazdálkodási szokásokból kifolyólag..
Válasz #317. hozzászólásra Talajmunka, lazítás, grubberezés után (de legjobb előtte) próbálj meg valamilyen olcsó komposztot kiszórni, hogy a frissen porózussá tett talajban szétterjedhessenek a mikrobák.
Endypapa volt nálam ma, mutattam neki, hogy mit tesz a komposzt a kötött agyaggal - eső után is morzsákra szétpergő talaj lett a téglagyári agyagból, ahol komposzt lett kiszórva és sekélyen bedolgozva.
Válasz #324. hozzászólásra
Vegyszerek: ha a talajmegújító gazdálkodásról beszélünk, vegyszer csak akkor menjen ki, mikor veszélyben a termés. Komposzttea preventív alkalmazásával számos fertőzés megakadályozható és minél érettebb lesz a talaj, annál kevesebb fertőzés fog jelentkezni.
Ha pedig ki kell juttatni vegyszert, akkor utána fontos a jótékony mikroorganizmusok gyors pótlása, hogy minden fertőzési pont újra jótékony mikrobákkal legyen védve.
Totál: a notillesek gyakran alkalmazzák – én igyekszem elkerülni, számos mechanikai gyomcsökkentő eljárás létezik. Másrészt minél kevesebbet van bolygatva a talaj, s minél többet fedett fedőnövényekkel, annál kevesebb egynyári gyom jelentkezik. Az olyan gyomokat meg, mint a tyúkhúr, árvacsalán, porcsin, kifejezetten kedvelem, mert alacsony fedőnövényként alkalmazhatók és szépen lazítják a talaj felső szelvényét a gyökérhálózatukkal, miközben csökkentik a párolgást.
A gyökerek olyan mélyre mennek, amennyire csak tudnak, a kukorica is lemegy 1.5-2 méterre, ha hagyják. Aszály esetén ez igen nagy előnyt biztosít a 20-30 centiméteres eke vagy tárcsatalpas kultúrához képest. A gyökérnek pedig minél nagyobb a felülete, annál több tápanyagot tud felszívni, így nem felesleges a nagy gyökértömeg, sőt a talajéletnek ez a legaktívabb zónája.
Ha gyorsan akarod a talajod termékenységét javítani, minél több élő gyökeret kell benne tartani.
A porózus talajban szétterjedő gyökérzet felületét pedig a mikorriza gombák hálózata sokszorozza meg, amelyek elsősorban a csökkentett művelésű és állandó növényfedettségű területeken tudnak felszaporodni.
A természetben a növények 90%-a él szimbiózisban mikorriza gombákkal, ezek hiánya miatt kell vízoldható szintetikus anyagokat tolni a növények alá, miközben bőven elég foszfor és kálium van minden földben, csak a mikorrizák hiányoznak, akik azt kioldanák és továbbítanák a gyökérbe.
Ezeknek a visszatelepítése a legnagyobb kihívás, ezt komposzttal sem lehet megcsinálni, a mikorriza csak élő gyökérkapcsolattal nő és szaporodik. Megvan persze ehhez is a házi szaporításra a módszer, csak el kell kezdeni.
Válasz #282. hozzászólásra Ha már Texas és búza. 2011 és 2012-ben extrém aszályos évek voltak, 230-450 mm éves csapadékkal.
Idén viszont rekordtermésük volt búzából, átlag 55 q/Ha és nincs számottevő különbség a notill és hagyományos művelés eredménye között.
Kukoricából 9-12 tonnát hoztak idén, de volt ahol 16 tonna is lejött egy hektárról.
Én azért ezt nem hívnám tinglitanglizásnak...
A notillesek egyébként kukoricából viszik a világrekordot is, évek óta több, mint 26 tonnát hoz le egy hektárról David Hula és nem kisparcellás kísérletben hanem száz hektárokról. Igaz, hogy az inputja is az eget veri, de rekordra hajtva ez nem számít, s elég sok biológiai terméket használ.
Mennyi is a kukorica termésverseny győztes eredménye Magyarországon? Kukorica világrekord no till módszerrel
A videóban szépen látszódik a mulcsozott felszín, 1987 óta notillezik. David Hula videó
Gyökerek esetében leginkább hajszál gyökerek azok, amik nagyon mélyre is képesek lemenni, ne feltétlen a főgyökérre gondolj, hiszen a víz -és tápanyagfelvétel sem a főgyökéren zajlik elsődlegesen.
Kérdés: gyomirtó vagy más vegyszert szoktak e alkalmazni ebben a rendszerben? pl direkt vetés után totális ? pl tavaszinál kukorica akkor indul midnen növény tuti hogy fog a kukoricával is gyökérröl hajtani sok gyom is ....
másik kérdés:
gyökerek fejlödése amikröl beszélünk hogy több méterre lemegy ahhoz több idö is szükséges nem ? tehát egy pár honap alatt feleslegesen ne mfog lemenni a termő növény gyökere több métert csak addig amig szükséges szoktunk látni képeket pl repcénél is hogy milyen nagyok a gyökerek de egyiket sem láttam még méteres gyökérrel lemenni mert ugye felesleges is lenne és ideje sincs szóval akkor mi is ennek a lényege ? pl a fák is évek alatt növesztik le méterekre a gyökerüket ezeknek tehát nics idejük vagy sak én értem félre ?
Válasz #278. hozzászólásra Örülök, hogy jól látod és írod a folyamatokat, nincs mit kijavítani, legfeljebb gazdagítani lehet még több információval, mint a baci a komposztteát jelentse (ALKO) az egyedi fajták alkalmazása helyett, mellett.
Annak ellenére, hogy számos paraszt sikersen fejest ugrott a no-tillbe, én a fokozatos áttérést javaslom, mert fontos a biztos hozam fenntartása.
Válasz #289. hozzászólásra Talajbaci, trágya, talajjavítás - egyik kereskedelmi baktériumkészítmény sem alkalmas hosszú távú javításra.
Az oka a következő.
A talaj termékenységét a táplálékháló tápanyagkörforgása biztosítja.
Egy egészséges talajban legalább 30-40.000 fajta baktérium, néhány ezer fajta gomba, több száz fajta egysejtű, fonálféreg és mikroízeltlábú biztosítja tápanyagok mobilizálását és körforgását.
Ezek nagyon bonyolult rendszerben kapcsolódnak egymáshoz, aminek a működését az utóbbi évtizedekben próbálják megérteni és tanulmányozni, aránylag kevés sikerrel.
A szétalázott földeken viszont a mikroorgaznizmusok töredéke található csak, a táplálékháló nem működik megfelelően, ezért kell rengeteg inputot tolni a növények alá.
A talajban élő mikroorganizmusok 99.99 százaléka azonban nem tenyészthető, de funkcióik rendkívül fontosak.
Ezért a boltban kapható, néhány fajtából álló készítmény jó egyes funkciókra, mint szárbontás, egyes fertőzések visszaszorítása, növekedési hormonok termelése, de működő táplálékháló és állandó tápanyagellátás hiányában minden évben újra ki kell juttatni őket.
Ez jó üzlet az árusoknak, a paraszt meg boldog, hogy le van bontva a szár és újra megveszi a kegyszert.
Szóval a teljes rendszert kell figyelembe venni és létrehozni azt a környezetet, amiben a változatos mikroorganizmusok tartósan ottmaradnak.
Válasz #318. hozzászólásra Ezért kezdtem el az ismeretterjesztést, mert ezek a fejezetek hiányoznak a magyar tankönyvekből.
A pH extremitások jó része a hibás mezőgazdálkodási eljárásokból ered, s minél jobban csökken a humusz mennyisége, annál rosszabb lesz a helyzet.
Az általad említett pH 4-4.5 tartomány már toxikus kategória az alumínium felvételével, pH 4.5 alatt a termesztés sikere már kétséges, ezért ilyen értékkel rendelkező talaj már meliorációra és rekultivációra szorul, de ez már más téma. Tudom, hogy van már elég sok ilyen terület, de a meliorációnál is segítséget nyújt a biológia a meszezés mellett.
Azonban pH 4.5 felett minél több a szerves anyag a talajban, annál jobban közelít a semleges pH felé az extrém alacsony pH értékről is - minél több a fedőnövény és gyökér, annál több a baktérium és a humusz, ami puffereli a pH változásokat (mert a pH érték sem állandó, vegetációtól, évszaktól és víztelítettségtől függően változik).
A mész felvétele is 100%, ha megkötik a hifák, miközben üres talajba kiszórva a több tonna mész töredéke hasznosul csak.
Szóval extrém helyzetekben szükség van a talaj kémiai beállítására is, de stabilizálni akkor is a biológia fogja.
Válasz #275. hozzászólásra Lazítás és kombájnkerék: ha megnézel egy biológiailag érett, mulcsozott talajt, az úgy viselkedik, mint egy gumiasztal, elmegy a kerék és kirúgja magát.
Persze ha mocsárban megy az aratás vagy silózás, mint idén, azon már semmilyen biológia nem segít, valamit majd kezdeni kell vele, hogy újra lazultabb legyen, de nem szükséges rögtön a szántásra gondolni.
Vetésforgó: példaként bemutatok majd néhányat, de ipari notillben általában a szokásos fizetősöket termesztik a legtöbb helyen, kukorica, szója, repce, búza, árpa, stb. szerepel, néhol folyamatosan ugyanazt vetik, mint Dél Amerikában, szójára szóját.
Az általam kedvelt talajmegújító mezőgazdaságot alkalmazók viszont minél összetettebb zöldtrágyákat vetnek a főnövény után, nem ritkán 15-20 fajta fordul elő a keverékben.
Mindezt természetesen talajmunka nélkül vetik, mert az előző gyökerek korhadó járataiban, gilisztajáratok pórusaiban mindenféle lazítás nélkül mennek egyre mélyebbre az új növény gyökerei.
Egy kicsit agyagosabb földben is működik a biológiai lazítás, mindenhol a sötétebb, humuszos csatornán megy lefelé a gyökér méterekre.
Válasz #315. hozzászólásra
Lehet ,hogy megint demagógnak minősítenek de egy 4,5-5 ph talajt nem lehet rábízni a biológiára.és a gyökérzetre,hogy majd megoldja (megoldja,csak nem élem meg) ott igen is bekel avatkozni "keményen" és sürgősen.
Hangsúlyozom forgatás nélkül gazdálkodom (kultivátor,direktvetés stb) igyekszem minél több szerves anyagot meg őrizni a talajnak.
Igazából tényleg a tavalyi év volt az első ilyen próbálkozás, azért nem tudjuk mire számoljunk. Szántani eszünk ágába sincs és tavasszal is jobb hijján tettünk egy próbát a fogassal. De akkor egy NZA mondjuk simán venné az akadályt egy grúberezett kukorica tarlón ezek szerint?
Meg tavaly értünk körbe a lazítózásokkal, most már minden földünk meg lett lazitva legalább egyszer 45 cm-re, és azokat fogasoltuk eddig, mert ott is lettek ám rögek de betyárosak.
Válasz #269. hozzászólásra Talaj pH - azt is a biológia fogja megoldani, mert a gyökér környezetében, a rizoszférában megfelelő mikroorganizmus ellátottság esetén optimális lesz tápanyagok felszívódása, szinte mindegy, milyen a talaj pH értéke.
Ha megnézed a felszívódási táblázatot, láthatod, hogy minden elemnek szinte más pH az optimális a felszívódáshoz, a növények mégis a legextrémebb pH értékű talajokban is képesek virulni.
De miért veszítel vizet ha a hantokat rögöket elsimítod és csak megpirkadt réteget egyengeted el?
Miért kell tavasszal rámenni a földre dög nehéz eszközökkel? Hogy tudsz vetni egy olyan talajba normálisan amin csak ballagni tudsz még a fogassal is mert annyira egyenetlen?
Nem akarom feszegetni a húrt meg annyira nem a szívem csücske a fogas ne hidd, csak ennyire nem érzem szar eszköznek a mi talajainkon tavasszal.
Meg is válaszoltad miért nem bomlott el a szár: már akkor sem volt benne egy sikra víz sem, amikor beledolgoztad, utána jött a tavalyi csodás tél, amikor szinte semmi csapadék nem hullott! A szárbontáshoz nedves körülmények kellenek, mert az kedvez a gombák és baktériumok életterének.
A fogas egy ezeréves xar, ami szántásnak kapargatja a tetejét. Valójában ahol azzal magágyat tudsz csinálni ott értelmesebb vetőgép könnyedén vet, és fölösleges pénz- és vízpazarlás kapargatni a talajt.
A kombinátor a minimum, még inkább valami nehézmagászkészítő kell (kompaktor, germinátor, syncogerm, forgóborona, stb.), vagy direktvetőgép, vagy a kettő együtt.
Mi tavaly próbáltuk ki először a grúbert, kértünk kölcsön egyet. Homokon megsült tarlót csináltunk vele, olyan 40-50 q-ás termés volt rajta, kis szármennyiséggel. Kapott egy sor ih tárcsát és egy sor grúbert tavasszal ebbe tömődött el a fogas, nem is erőlködtünk tovább, belevetettük úgy ahogy volt a naprát. De idén most más a helyzet, 9-10 tonnás kukoricák lettek még homokon is nem hogy rétbe kötöttön és nem tudjuk mi fog ránk várni tavasszal ha most meggrúberezzük. Tavaly száraz volt a talaj mikor csináltam most majdnem áll a víz rajta, gyurma az egész. Ezért sok a kérdés.
A fogast nem tudom miért ítéled el ennyire, kötött röges talajra egyik legjobb eszköz a mai napig. Nagy munkaszélesség, kis üzemanyag fogyasztás és nem szedi fel tavasszal a csipákásat. Simítóval az elején sztrádát hagy maga után. Töredékébe kerül mint egy komolyabb kombinátor.
Amúgy te próbáltad már ezt? Mert eddig még csak a kifogásokat soroltad, hogy szerinted miért nem lehetne, ami arra utal, hogy soha nem volt ilyen földetek!
Egy közepesen sikerült gruber után tavaszra annyi szár sem marad, mint ahol csutkásan marad a szántás! A sima Kongskilde függesztett kombinátort is elhúzod rajta 10 cm-es kapaosztással, pedig az elég sűrű! Szomszédnak NZA-ja van, de azon 7 cm-es a kapaosztás! A sima fogast felejtsd el, 30 éve letűnt technika, a lajta vetőgép elé való, nem a mai körülmények közé!
1,5-2 millióért lehet ilyet venni, kicsit olcsóbban bármikor legyártatod. Kisüzemben meglehet azt csinálni, hogy felrakod egy trágyaszóróra, és hordja le maga mögé összekeverve, átforgatva, levegőztetve...
Nekünk is az a bajunk, hogy nem tudunk mit kezdeni tavasszal az őszi gruberezett kukorica tarlóval.
A fogasborona bedugult benne, meg kiszedte a szárat, pedig ettől még kevesebb szár maradt fent nekünk.
Egy NZA tipusú kombinátor elbírna vele?
egy kultivátor vagy olasz típusú lazító nagyon szépen bedolgozza, a miatt nem kell szántani. Egy dolog kell csak: egy jó trágyaszóró. Mert a T-088 után akkora kupacok maradnak, ami minden ekén kívűli eszközt kizár. És azt se felejtsd el, hogy ahol van egy összefüggő 50-100 kg-os kupac az inden csak nem talajközpontúság!
A trágyát önmagában is lehet komposztálni, és egy kicsit másabb anyag lesz, mint a trágya...
Válasz #297. hozzászólásra
Én is fel lúdtalp kapáztam a kombinátorom,tavasszal szép munkája van.Ráadásul szépen gyomírt,később gyomosodik,mint a hagyományos kombinátor után.
Válasz #294. hozzászólásra
Igazából én úgy tanultam hogy ha nincs leszántva akkor 24 órán belül a benne lévő tápanyagok 50%-a elpárolog . Ezért szórják felénk ilyenkor meg aki ne tudja leszántani az betárcsázza és késöbb szántja le .
Mi az idén repce alá szórtunk ki, egy tárcsa után lazítottunk majd egy magágykészítővel csináltunk repcének magágyat. Persze ez már sok művelet de nem szántottuk le...
Netparaszt én arra lennék kíváncsi hogy nagy mennyiségű szerves trágya kijuttatása után te azt hogy dolgoznád be mert azért a jelenlegi trágya tárolási és kezelési előírások mellet nem nagyon fog senki még azon szórakozni hogy komposztálgatja .
És itt értem azt hogy valakinek van évi 5000-8000 mázsa trágya vagy még több .
Én nem arra gondoltam mint írtam is, hogy trágyával a lent írt teljes technológiát kiváltom. Csupán a komposzt adagolás helyett gondoltam. A többi lépés a zöld takaró stb természetesen nem maradhat el ezt tudom. A kérdés arra irányult volna hogy az istállótrágya hogy építhető be a rendszerbe...
"kb 40 hektárt jó fajta marha istállótrágyával leszórni. Ez van olyan jó mint a komposzt a cél "
Én mint gyenge kezdő, úgy gondolom, hogy ez teljesen két dolog.
Az egyik a szervestrágyázás, amásik a Netparaszt technológia.
E szeint inkább falevelet, faíprítékot, gombaspórát, erdei talajt kellene juttatni a szántóra.
Valamint állandóan legyen zöld a felület, hogy a baktériumok és gomgák ne pusztuljanak el.
Vagy én látom rosszul?
Van egy 2,8 ha.os szántóm, amit beáldoztam a kísérletbe. Fele forgatás nélküli művelés lesz, másik fele Netparaszt technológia.
A mai nap folytatom a direkt vetőgép keresését, ami anno volt a telmelőszövetkezetben. Azt is meg tudtam, hogy nagyonm keveset volt használva.
"az ember azonnal több száz tönna komposzt készítésére alkalmas helyet hozott létre és gyártott egy nagyipari, hidas komposztforgatót. Ezt hívom vállalkozószellemnek."
Én is létrehoztam kicsiben a komposzt forgatást.
Ha lesz kép feltöltöm, a munkafolyamatot, és a "gépeket".
Melyik talaj baci a megbízható szerinted, ha nem akarok teával. Lehetőségem van évente kb 40 hektárt jó fajta marha istállótrágyával leszórni. Ez van olyan jó mint a komposzt a cél érdekében. Nyilván tápértékben jobb de a talaj javító hatás szempontjából kérdezem.
Válasz #280. hozzászólásra Fecó elég jól összeszedte a lényeget.
A no-tillel először kis farmok kezdtek el foglalkozni külföldön, a nagyok csak akkor tértek át, mikor látták az előnyeit.
Van egy olyan fontos tényező is, amivel Maon senki nem foglalkozik, de kint már pánikban vannak, az a klimatikus változás. Ezért a notilleseket komoly állami pénzügyi alapok támogatják az utóbbi években, hogy minél többen térjenek át, mert másképp nem lehet csökkenteni a légköri CO2 szintet.
Többen vannak a vegyipari notillesek, mert ahhoz nem kell agy, kevesebben a biológiát is használó no-tillesek, de a biológiát is használók átlagos évben hozzák a vegyipariak átlagát, szélsőséges években mindig magasabb a hozamuk, mint a vegyieknek a jobb talajállapot miatt.
Ha itthon van pénz műtrágyára és kétes eredményű baktériumtrágyára sok száz hektárokra, annál olcsóbban és hatékonyabban lehet alkalmazni a komposzt tea készítményeket.
Ez először csak ráfordítások átcsoportosítása, aminek az eredménye az egyre alacsonyabb inputköltség lesz.
Ahogy te is megfigyelted, a lassan lebomló szerves anyagok, mint szalma, falevél, ágapríték létfontosságúak a talaj számára.
A biológia használata az elmúlt évtizedekben kezdett csak terjedni, ezért a nemzetközi élvonalba kerül az, aki belefog.
A szemlélet viszont rendkívül eltérő az ameriaki és magyar gondolkodásban.
Az egyik amerikai tanácsadó ismerősöm tavaly kezdte el a nagy farmos tanácsadást a biológiai művelésre. Miután megegyezett az egyik farmerral, hogy kipróbálja, az ember azonnal több száz tönna komposzt készítésére alkalmas helyet hozott létre és gyártott egy nagyipari, hidas komposztforgatót. Ezt hívom vállalkozószellemnek.
Válasz #283. hozzászólásra Ebben az esetben a terület nem alkalmas arra a termelésre, amit szeretnél, talán inkább rizsre...
A drénezésen kívül nincs más megoldás szárazon tartani.
Válasz #283. hozzászólásra
Talaj alá csövezése, árok rendszer felújítása, kialakítása...majd az össze gyűlt víz vissza öntözése szerintem valami ilyen rendszerrel lenne szükség.
15323 hozzászólás
Válasz #334. hozzászólásra Hallottam már erről a "szívószál" hatásról itt a fórumon, de nem találom nyomát a nemzetközi irodalomban.
Az alacsony csapadékkal (300 mm alatt) rendelkező területeken mindenhol meghagyják az álló szárat, ha nem használnak fedőnövényt akkor azért, hogy több havat fogjon a télen, vagy hosszú tarlót hagynak, mint Ausztráliában, hogy árnyékolja a talajt, ott terjed pl. a stripper-header is, ami csak a kalászt tépi le és állva hagyják a szárat.
Nem hinném, hogy van bármilyen tudományos alapja ennek a nézetnek.
Válasz #336. hozzászólásra
Demilehet a talajjavitás receptje???
Alkó, tea és medence???
Válasz #336. hozzászólásra
Fölmegyek a fennsíkra oszt szerzek neked 120.000 szlávkoronás földet no abba mi lesz......
Válasz #335. hozzászólásra Radócz bátyám már megtréfált, nem hiszem, hogy megijednék egy kis agyagtól
Elküldött nekem egy pakk talajt az ismeretlen földjéből, hogy mit kezdjen vele.
Olyat láttam a mikroszkópban, amit eddig még sosem talajmintában, nyüzsgött az egész tárgylemez, olyan gazdag bakteriális élet volt a mintában, mint egy kiváló komposztban, s felbukkantak jó minőségű gombafonalak is, bár kis mennyiségben a magas humusztartalom mellett.
Aztán csak kiderült, hogy egy 40 aranykoronás földet áldoz be a tesztre
Szóval olyan alapprofilt tudok készíteni, amihez képest be lehet szállni a talajmegújító módszerekkel és javarészt házilag kutyult mikrobiológiával javítani a termékenységet.
Persze csak komoly jelentkezőknek, akik hajlandók tanulni és fegyelmezetten betartani a teeendőket, nem a hecc kedvéért :-)
Válasz #333. hozzászólásra
Lesz belőle biztos lesz
Mi mindent tudsz megmondani hirtelen ha beviszek 1 marék nádasdi feketeagyagot?
Válasz #319. hozzászólásra
Én úgy tudtam hogy nyáron a gabona tarlót munél hamarabb el kell munkálni mert a kis gabona tövek mint egy szívószál szívják ki a nedvességet a talaj felső rétegéből. Rosszul tudom?
Válasz #332. hozzászólásra Szolídan a tanítás, előadások, tanácsadás.
Én egy kis pont vagyok, de mögöttem egy világon egyedülálló labor és tanácsadóhálózat áll minden szükséges tudással, amit használok és tovább tudok adni.
Például az országban nem létezik olyan talajmikrobiológiai analízis, amit én használok és jóval hasznosabb a termelés szempontjából, mint a szokásos talajanalízisek. Az analízis mellé pedig megkapható a szükséges változtatások keretrendszere is az adott területre, kultúrára.
Majd meglátjuk, mi lesz belőle.
Válasz #330. hozzászólásra
Milyen formában tartson el?
Válasz #293. hozzászólásra A trágyáról már írtam - szilárd trágyát notillbe nem érdemes kijuttatni a veszteség miatt, inkább komposztálják, mint ahogy Fecó videóján is forgatja a francia paraszt a trágyaszarvast, ez egyre jobban terjed a nyugati országokban meg a harmadik világban is.
Kisebb mennyiségű anyagot kell kijuttatni utána, mert a térfogat jelentősen csökken és mikrobiológiai szempontból a komposzt nagyságrendekkel hasznosabb anyag, nem véletlenül alkalmazzák a kertészek régóta.
A mikrobiológia pedig jelentősen különbözik a trágyában és a komposztban.
A trágyban a bélben élő anaerob baktériumoktalálhatók, amiknek nem sok haszna van a szántón. A levegős környezetben komposztált trágya viszont már aerob baktériumokkal van tele, amelyek jótékony hatásúak a talajra, növényre.
A fertőzéseket okozó baktériumok szinte mindegyike anaerob vagy fakultatív anaerob, levegőtlen környezetet kedvelő mikroba - ezeket nyomják el a komposztálás során a levegőt kedvelő mikrobák.
Ezért nem lehet a trágyát és a komposztot felcserélhetőnek tekinteni.
Válasz #329. hozzászólásra Mondjuk úgy, hogy vannak tartalékaim, de remélem, hogy ez a misszó előbb-utóbb el is tud tartani.
Ennél többet nem tehetek a lányom jövőjéért, hogy egészségesebb környezetben élhessen a megváltozott gazdálkodási szokásokból kifolyólag..
Válasz #328. hozzászólásra
És mondjuk miből élsz ha a földeket otthon csak hobbiból javítgatod?
Tanitóbácsi vagy?
Válasz #317. hozzászólásra Talajmunka, lazítás, grubberezés után (de legjobb előtte) próbálj meg valamilyen olcsó komposztot kiszórni, hogy a frissen porózussá tett talajban szétterjedhessenek a mikrobák.
Endypapa volt nálam ma, mutattam neki, hogy mit tesz a komposzt a kötött agyaggal - eső után is morzsákra szétpergő talaj lett a téglagyári agyagból, ahol komposzt lett kiszórva és sekélyen bedolgozva.
Válasz #324. hozzászólásra
Vegyszerek: ha a talajmegújító gazdálkodásról beszélünk, vegyszer csak akkor menjen ki, mikor veszélyben a termés. Komposzttea preventív alkalmazásával számos fertőzés megakadályozható és minél érettebb lesz a talaj, annál kevesebb fertőzés fog jelentkezni.
Ha pedig ki kell juttatni vegyszert, akkor utána fontos a jótékony mikroorganizmusok gyors pótlása, hogy minden fertőzési pont újra jótékony mikrobákkal legyen védve.
Totál: a notillesek gyakran alkalmazzák – én igyekszem elkerülni, számos mechanikai gyomcsökkentő eljárás létezik. Másrészt minél kevesebbet van bolygatva a talaj, s minél többet fedett fedőnövényekkel, annál kevesebb egynyári gyom jelentkezik. Az olyan gyomokat meg, mint a tyúkhúr, árvacsalán, porcsin, kifejezetten kedvelem, mert alacsony fedőnövényként alkalmazhatók és szépen lazítják a talaj felső szelvényét a gyökérhálózatukkal, miközben csökkentik a párolgást.
A gyökerek olyan mélyre mennek, amennyire csak tudnak, a kukorica is lemegy 1.5-2 méterre, ha hagyják. Aszály esetén ez igen nagy előnyt biztosít a 20-30 centiméteres eke vagy tárcsatalpas kultúrához képest. A gyökérnek pedig minél nagyobb a felülete, annál több tápanyagot tud felszívni, így nem felesleges a nagy gyökértömeg, sőt a talajéletnek ez a legaktívabb zónája.
Ha gyorsan akarod a talajod termékenységét javítani, minél több élő gyökeret kell benne tartani.
A porózus talajban szétterjedő gyökérzet felületét pedig a mikorriza gombák hálózata sokszorozza meg, amelyek elsősorban a csökkentett művelésű és állandó növényfedettségű területeken tudnak felszaporodni.
A természetben a növények 90%-a él szimbiózisban mikorriza gombákkal, ezek hiánya miatt kell vízoldható szintetikus anyagokat tolni a növények alá, miközben bőven elég foszfor és kálium van minden földben, csak a mikorrizák hiányoznak, akik azt kioldanák és továbbítanák a gyökérbe.
Ezeknek a visszatelepítése a legnagyobb kihívás, ezt komposzttal sem lehet megcsinálni, a mikorriza csak élő gyökérkapcsolattal nő és szaporodik. Megvan persze ehhez is a házi szaporításra a módszer, csak el kell kezdeni.
Válasz #282. hozzászólásra Ha már Texas és búza. 2011 és 2012-ben extrém aszályos évek voltak, 230-450 mm éves csapadékkal.
Idén viszont rekordtermésük volt búzából, átlag 55 q/Ha és nincs számottevő különbség a notill és hagyományos művelés eredménye között.
Kukoricából 9-12 tonnát hoztak idén, de volt ahol 16 tonna is lejött egy hektárról.
Én azért ezt nem hívnám tinglitanglizásnak...
A notillesek egyébként kukoricából viszik a világrekordot is, évek óta több, mint 26 tonnát hoz le egy hektárról David Hula és nem kisparcellás kísérletben hanem száz hektárokról. Igaz, hogy az inputja is az eget veri, de rekordra hajtva ez nem számít, s elég sok biológiai terméket használ.
Mennyi is a kukorica termésverseny győztes eredménye Magyarországon?
Kukorica világrekord no till módszerrel
A videóban szépen látszódik a mulcsozott felszín, 1987 óta notillezik.
David Hula videó
Válasz #324. hozzászólásra
Gyökerek esetében leginkább hajszál gyökerek azok, amik nagyon mélyre is képesek lemenni, ne feltétlen a főgyökérre gondolj, hiszen a víz -és tápanyagfelvétel sem a főgyökéren zajlik elsődlegesen.
Válasz #323. hozzászólásra
Kérdés: gyomirtó vagy más vegyszert szoktak e alkalmazni ebben a rendszerben? pl direkt vetés után totális ? pl tavaszinál kukorica akkor indul midnen növény tuti hogy fog a kukoricával is gyökérröl hajtani sok gyom is ....
másik kérdés:
gyökerek fejlödése amikröl beszélünk hogy több méterre lemegy ahhoz több idö is szükséges nem ? tehát egy pár honap alatt feleslegesen ne mfog lemenni a termő növény gyökere több métert csak addig amig szükséges szoktunk látni képeket pl repcénél is hogy milyen nagyok a gyökerek de egyiket sem láttam még méteres gyökérrel lemenni mert ugye felesleges is lenne és ideje sincs szóval akkor mi is ennek a lényege ? pl a fák is évek alatt növesztik le méterekre a gyökerüket ezeknek tehát nics idejük vagy sak én értem félre ?
Válasz #278. hozzászólásra Örülök, hogy jól látod és írod a folyamatokat, nincs mit kijavítani, legfeljebb gazdagítani lehet még több információval, mint a baci a komposztteát jelentse (ALKO) az egyedi fajták alkalmazása helyett, mellett.
Annak ellenére, hogy számos paraszt sikersen fejest ugrott a no-tillbe, én a fokozatos áttérést javaslom, mert fontos a biztos hozam fenntartása.
Válasz #289. hozzászólásra Talajbaci, trágya, talajjavítás - egyik kereskedelmi baktériumkészítmény sem alkalmas hosszú távú javításra.
Az oka a következő.
A talaj termékenységét a táplálékháló tápanyagkörforgása biztosítja.
Egy egészséges talajban legalább 30-40.000 fajta baktérium, néhány ezer fajta gomba, több száz fajta egysejtű, fonálféreg és mikroízeltlábú biztosítja tápanyagok mobilizálását és körforgását.
Ezek nagyon bonyolult rendszerben kapcsolódnak egymáshoz, aminek a működését az utóbbi évtizedekben próbálják megérteni és tanulmányozni, aránylag kevés sikerrel.
A szétalázott földeken viszont a mikroorgaznizmusok töredéke található csak, a táplálékháló nem működik megfelelően, ezért kell rengeteg inputot tolni a növények alá.
A talajban élő mikroorganizmusok 99.99 százaléka azonban nem tenyészthető, de funkcióik rendkívül fontosak.
Ezért a boltban kapható, néhány fajtából álló készítmény jó egyes funkciókra, mint szárbontás, egyes fertőzések visszaszorítása, növekedési hormonok termelése, de működő táplálékháló és állandó tápanyagellátás hiányában minden évben újra ki kell juttatni őket.
Ez jó üzlet az árusoknak, a paraszt meg boldog, hogy le van bontva a szár és újra megveszi a kegyszert.
Szóval a teljes rendszert kell figyelembe venni és létrehozni azt a környezetet, amiben a változatos mikroorganizmusok tartósan ottmaradnak.
Válasz #318. hozzászólásra Ezért kezdtem el az ismeretterjesztést, mert ezek a fejezetek hiányoznak a magyar tankönyvekből.
A pH extremitások jó része a hibás mezőgazdálkodási eljárásokból ered, s minél jobban csökken a humusz mennyisége, annál rosszabb lesz a helyzet.
Az általad említett pH 4-4.5 tartomány már toxikus kategória az alumínium felvételével, pH 4.5 alatt a termesztés sikere már kétséges, ezért ilyen értékkel rendelkező talaj már meliorációra és rekultivációra szorul, de ez már más téma. Tudom, hogy van már elég sok ilyen terület, de a meliorációnál is segítséget nyújt a biológia a meszezés mellett.
Azonban pH 4.5 felett minél több a szerves anyag a talajban, annál jobban közelít a semleges pH felé az extrém alacsony pH értékről is - minél több a fedőnövény és gyökér, annál több a baktérium és a humusz, ami puffereli a pH változásokat (mert a pH érték sem állandó, vegetációtól, évszaktól és víztelítettségtől függően változik).
A mész felvétele is 100%, ha megkötik a hifák, miközben üres talajba kiszórva a több tonna mész töredéke hasznosul csak.
Szóval extrém helyzetekben szükség van a talaj kémiai beállítására is, de stabilizálni akkor is a biológia fogja.
Válasz #318. hozzászólásra
Képek,videók??
Válasz #275. hozzászólásra Lazítás és kombájnkerék: ha megnézel egy biológiailag érett, mulcsozott talajt, az úgy viselkedik, mint egy gumiasztal, elmegy a kerék és kirúgja magát.
Persze ha mocsárban megy az aratás vagy silózás, mint idén, azon már semmilyen biológia nem segít, valamit majd kezdeni kell vele, hogy újra lazultabb legyen, de nem szükséges rögtön a szántásra gondolni.
Vetésforgó: példaként bemutatok majd néhányat, de ipari notillben általában a szokásos fizetősöket termesztik a legtöbb helyen, kukorica, szója, repce, búza, árpa, stb. szerepel, néhol folyamatosan ugyanazt vetik, mint Dél Amerikában, szójára szóját.
Az általam kedvelt talajmegújító mezőgazdaságot alkalmazók viszont minél összetettebb zöldtrágyákat vetnek a főnövény után, nem ritkán 15-20 fajta fordul elő a keverékben.
Mindezt természetesen talajmunka nélkül vetik, mert az előző gyökerek korhadó járataiban, gilisztajáratok pórusaiban mindenféle lazítás nélkül mennek egyre mélyebbre az új növény gyökerei.
Egy kicsit agyagosabb földben is működik a biológiai lazítás, mindenhol a sötétebb, humuszos csatornán megy lefelé a gyökér méterekre.
Válasz #315. hozzászólásra
Lehet ,hogy megint demagógnak minősítenek de egy 4,5-5 ph talajt nem lehet rábízni a biológiára.és a gyökérzetre,hogy majd megoldja (megoldja,csak nem élem meg) ott igen is bekel avatkozni "keményen" és sürgősen.
Hangsúlyozom forgatás nélkül gazdálkodom (kultivátor,direktvetés stb) igyekszem minél több szerves anyagot meg őrizni a talajnak.
Válasz #316. hozzászólásra
Igazából tényleg a tavalyi év volt az első ilyen próbálkozás, azért nem tudjuk mire számoljunk. Szántani eszünk ágába sincs és tavasszal is jobb hijján tettünk egy próbát a fogassal. De akkor egy NZA mondjuk simán venné az akadályt egy grúberezett kukorica tarlón ezek szerint?
Meg tavaly értünk körbe a lazítózásokkal, most már minden földünk meg lett lazitva legalább egyszer 45 cm-re, és azokat fogasoltuk eddig, mert ott is lettek ám rögek de betyárosak.
Válasz #269. hozzászólásra Talaj pH - azt is a biológia fogja megoldani, mert a gyökér környezetében, a rizoszférában megfelelő mikroorganizmus ellátottság esetén optimális lesz tápanyagok felszívódása, szinte mindegy, milyen a talaj pH értéke.
Ha megnézed a felszívódási táblázatot, láthatod, hogy minden elemnek szinte más pH az optimális a felszívódáshoz, a növények mégis a legextrémebb pH értékű talajokban is képesek virulni.
Válasz #312. hozzászólásra
De miért veszítel vizet ha a hantokat rögöket elsimítod és csak megpirkadt réteget egyengeted el?
Miért kell tavasszal rámenni a földre dög nehéz eszközökkel? Hogy tudsz vetni egy olyan talajba normálisan amin csak ballagni tudsz még a fogassal is mert annyira egyenetlen?
Nem akarom feszegetni a húrt meg annyira nem a szívem csücske a fogas ne hidd, csak ennyire nem érzem szar eszköznek a mi talajainkon tavasszal.
Válasz #311. hozzászólásra
Meg is válaszoltad miért nem bomlott el a szár: már akkor sem volt benne egy sikra víz sem, amikor beledolgoztad, utána jött a tavalyi csodás tél, amikor szinte semmi csapadék nem hullott! A szárbontáshoz nedves körülmények kellenek, mert az kedvez a gombák és baktériumok életterének.
A fogas egy ezeréves xar, ami szántásnak kapargatja a tetejét. Valójában ahol azzal magágyat tudsz csinálni ott értelmesebb vetőgép könnyedén vet, és fölösleges pénz- és vízpazarlás kapargatni a talajt.
A kombinátor a minimum, még inkább valami nehézmagászkészítő kell (kompaktor, germinátor, syncogerm, forgóborona, stb.), vagy direktvetőgép, vagy a kettő együtt.
Válasz #310. hozzászólásra
Mi tavaly próbáltuk ki először a grúbert, kértünk kölcsön egyet. Homokon megsült tarlót csináltunk vele, olyan 40-50 q-ás termés volt rajta, kis szármennyiséggel. Kapott egy sor ih tárcsát és egy sor grúbert tavasszal ebbe tömődött el a fogas, nem is erőlködtünk tovább, belevetettük úgy ahogy volt a naprát. De idén most más a helyzet, 9-10 tonnás kukoricák lettek még homokon is nem hogy rétbe kötöttön és nem tudjuk mi fog ránk várni tavasszal ha most meggrúberezzük. Tavaly száraz volt a talaj mikor csináltam most majdnem áll a víz rajta, gyurma az egész. Ezért sok a kérdés.
A fogast nem tudom miért ítéled el ennyire, kötött röges talajra egyik legjobb eszköz a mai napig. Nagy munkaszélesség, kis üzemanyag fogyasztás és nem szedi fel tavasszal a csipákásat. Simítóval az elején sztrádát hagy maga után. Töredékébe kerül mint egy komolyabb kombinátor.
Válasz #308. hozzászólásra
Amúgy te próbáltad már ezt? Mert eddig még csak a kifogásokat soroltad, hogy szerinted miért nem lehetne, ami arra utal, hogy soha nem volt ilyen földetek!
Egy közepesen sikerült gruber után tavaszra annyi szár sem marad, mint ahol csutkásan marad a szántás! A sima Kongskilde függesztett kombinátort is elhúzod rajta 10 cm-es kapaosztással, pedig az elég sűrű! Szomszédnak NZA-ja van, de azon 7 cm-es a kapaosztás! A sima fogast felejtsd el, 30 éve letűnt technika, a lajta vetőgép elé való, nem a mai körülmények közé!
Válasz #307. hozzászólásra
1,5-2 millióért lehet ilyet venni, kicsit olcsóbban bármikor legyártatod. Kisüzemben meglehet azt csinálni, hogy felrakod egy trágyaszóróra, és hordja le maga mögé összekeverve, átforgatva, levegőztetve...
Válasz #306. hozzászólásra
Nekünk is az a bajunk, hogy nem tudunk mit kezdeni tavasszal az őszi gruberezett kukorica tarlóval.
A fogasborona bedugult benne, meg kiszedte a szárat, pedig ettől még kevesebb szár maradt fent nekünk.
Egy NZA tipusú kombinátor elbírna vele?
Válasz #300. hozzászólásra
Nem tudom találnánk-e ilyen vagy hasonló szerkezetet az országban? De tény hogy nagyon szépen dolgozik.
Válasz #304. hozzászólásra
Ez őszi,lazítós kukorica tarló.Tavaszra ilyen lett.
Válasz #304. hozzászólásra
Tavaszra,csak a nyoma lesz a kukoricádnak.
Válasz #301. hozzászólásra
Válasz #300. hozzászólásra
Fajin technika!
Válasz #300. hozzászólásra
háát beágyazni nem nagyon akarja a rendszer, de itt a LINK
Válasz #299. hozzászólásra
http://youtu.be/2D_u0-nzVZk
Válasz #295. hozzászólásra
egy kultivátor vagy olasz típusú lazító nagyon szépen bedolgozza, a miatt nem kell szántani. Egy dolog kell csak: egy jó trágyaszóró. Mert a T-088 után akkora kupacok maradnak, ami minden ekén kívűli eszközt kizár. És azt se felejtsd el, hogy ahol van egy összefüggő 50-100 kg-os kupac az inden csak nem talajközpontúság!
A trágyát önmagában is lehet komposztálni, és egy kicsit másabb anyag lesz, mint a trágya...
http://youtu.be/2D_u0-nzVZk
Válasz #297. hozzászólásra
Én is fel lúdtalp kapáztam a kombinátorom,tavasszal szép munkája van.Ráadásul szépen gyomírt,később gyomosodik,mint a hagyományos kombinátor után.
Válasz #295. hozzászólásra
Mi nehéz tárcsával dolgoztuk be, legkésőbb másnap... ami elment az elment
Válasz #294. hozzászólásra
Igazából én úgy tanultam hogy ha nincs leszántva akkor 24 órán belül a benne lévő tápanyagok 50%-a elpárolog . Ezért szórják felénk ilyenkor meg aki ne tudja leszántani az betárcsázza és késöbb szántja le .
Válasz #293. hozzászólásra
Mi az idén repce alá szórtunk ki, egy tárcsa után lazítottunk majd egy magágykészítővel csináltunk repcének magágyat. Persze ez már sok művelet de nem szántottuk le...
Netparaszt én arra lennék kíváncsi hogy nagy mennyiségű szerves trágya kijuttatása után te azt hogy dolgoznád be mert azért a jelenlegi trágya tárolási és kezelési előírások mellet nem nagyon fog senki még azon szórakozni hogy komposztálgatja .
És itt értem azt hogy valakinek van évi 5000-8000 mázsa trágya vagy még több .
Válasz #291. hozzászólásra
Én nem arra gondoltam mint írtam is, hogy trágyával a lent írt teljes technológiát kiváltom. Csupán a komposzt adagolás helyett gondoltam. A többi lépés a zöld takaró stb természetesen nem maradhat el ezt tudom. A kérdés arra irányult volna hogy az istállótrágya hogy építhető be a rendszerbe...
Válasz #289. hozzászólásra
"kb 40 hektárt jó fajta marha istállótrágyával leszórni. Ez van olyan jó mint a komposzt a cél "
Én mint gyenge kezdő, úgy gondolom, hogy ez teljesen két dolog.
Az egyik a szervestrágyázás, amásik a Netparaszt technológia.
E szeint inkább falevelet, faíprítékot, gombaspórát, erdei talajt kellene juttatni a szántóra.
Valamint állandóan legyen zöld a felület, hogy a baktériumok és gomgák ne pusztuljanak el.
Vagy én látom rosszul?
Van egy 2,8 ha.os szántóm, amit beáldoztam a kísérletbe. Fele forgatás nélküli művelés lesz, másik fele Netparaszt technológia.
A mai nap folytatom a direkt vetőgép keresését, ami anno volt a telmelőszövetkezetben. Azt is meg tudtam, hogy nagyonm keveset volt használva.
Gyep, lucerna lett vele felülvetve.
Válasz #288. hozzászólásra
"az ember azonnal több száz tönna komposzt készítésére alkalmas helyet hozott létre és gyártott egy nagyipari, hidas komposztforgatót. Ezt hívom vállalkozószellemnek."
Én is létrehoztam kicsiben a komposzt forgatást.
Ha lesz kép feltöltöm, a munkafolyamatot, és a "gépeket".
Válasz #288. hozzászólásra
Melyik talaj baci a megbízható szerinted, ha nem akarok teával. Lehetőségem van évente kb 40 hektárt jó fajta marha istállótrágyával leszórni. Ez van olyan jó mint a komposzt a cél érdekében. Nyilván tápértékben jobb de a talaj javító hatás szempontjából kérdezem.
Válasz #280. hozzászólásra Fecó elég jól összeszedte a lényeget.
A no-tillel először kis farmok kezdtek el foglalkozni külföldön, a nagyok csak akkor tértek át, mikor látták az előnyeit.
Van egy olyan fontos tényező is, amivel Maon senki nem foglalkozik, de kint már pánikban vannak, az a klimatikus változás. Ezért a notilleseket komoly állami pénzügyi alapok támogatják az utóbbi években, hogy minél többen térjenek át, mert másképp nem lehet csökkenteni a légköri CO2 szintet.
Többen vannak a vegyipari notillesek, mert ahhoz nem kell agy, kevesebben a biológiát is használó no-tillesek, de a biológiát is használók átlagos évben hozzák a vegyipariak átlagát, szélsőséges években mindig magasabb a hozamuk, mint a vegyieknek a jobb talajállapot miatt.
Ha itthon van pénz műtrágyára és kétes eredményű baktériumtrágyára sok száz hektárokra, annál olcsóbban és hatékonyabban lehet alkalmazni a komposzt tea készítményeket.
Ez először csak ráfordítások átcsoportosítása, aminek az eredménye az egyre alacsonyabb inputköltség lesz.
Ahogy te is megfigyelted, a lassan lebomló szerves anyagok, mint szalma, falevél, ágapríték létfontosságúak a talaj számára.
A biológia használata az elmúlt évtizedekben kezdett csak terjedni, ezért a nemzetközi élvonalba kerül az, aki belefog.
A szemlélet viszont rendkívül eltérő az ameriaki és magyar gondolkodásban.
Az egyik amerikai tanácsadó ismerősöm tavaly kezdte el a nagy farmos tanácsadást a biológiai művelésre. Miután megegyezett az egyik farmerral, hogy kipróbálja, az ember azonnal több száz tönna komposzt készítésére alkalmas helyet hozott létre és gyártott egy nagyipari, hidas komposztforgatót. Ezt hívom vállalkozószellemnek.
Válasz #283. hozzászólásra Ebben az esetben a terület nem alkalmas arra a termelésre, amit szeretnél, talán inkább rizsre...
A drénezésen kívül nincs más megoldás szárazon tartani.
Válasz #283. hozzászólásra
Talaj alá csövezése, árok rendszer felújítása, kialakítása...majd az össze gyűlt víz vissza öntözése szerintem valami ilyen rendszerrel lenne szükség.