Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD390.63 FtCHF443.85 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ezt most fotóztam a szomszédnál. A búza aratása után hagyományosan bevetette a tarlót repce, olajretek, tarlórépa, herekeverékkel, illetve a búza árvakelés is kijött. Már második hete a tarlón legelteti a marhákat, minden nap arrébb téve a villanypásztort.
Pont ilyen kis léptékkel bárki elkezdheti az ötletes és hasznos kombinációk alkalmazását Magyarországon is.
Ebben az esetben pl a bérleti díj...a bérleti szerződések időtartama az ossztatlanközös állapotok stb a saját területein meg legfőképpen a parlagfű komma?ndó...és akár abba is belemehetünk hogy a génmódosított növények hiánya mert ebben az estben nem kellene foglalkozni a hazai parlagfű őrülettel.
DE ott vannak a gépeire felvett hitelei és ennek fizetési elmaradásával az egész eddigi kifizetéseit is kockáztatná stb...A másik legnagyobb probléma meg ebben az esetben még a szakember hiány... már traktoros és növ.v.agrárszakember sincs max gyártó oldali szaktanácsadó stb
Van viszont jogi akadálya is mert ugye a kukoricaszárat elkell tüntetni a földről méghozzá időponthoz kötötten így akár kétszeresen is "FEKETE TECHNOLOGIÁNAK" lehetne tekinteni...Itt mért nincs kezdeményezés ?
A nagy mulcsozásnak viszont meg is van a hozadéka az itthoni hatalmas molylepke állományrobbanásnak pl pont ez az eredője...Vannak "éllovasok" akiknek a területei mellett éjszaka szinte nem is lehet látni a kocsiból annyi van...
A világot az újító szándékú parasztok teszik élhetővé gyermekeink számára.
Gabe Brown az egyik legnagyobb úttörője a holisztikus gazdálkodásnak, 2000 hektáros sikeres farmján az év minden pillanatában zöld növényekkel borított a talaj, műtrágyát egyáltalán nem használva háromszorozta meg talajának szerves anyag készletét intenzív legeltetés mellett és talajművelés nélkül, direktvetéssel ér el átlag feletti, kiegyensúlyozott hozamokat 380 milliméter éves csapadékkal rendelkező klímán.
Támogatást nem kapott soha, gazdálkodása kezdetén négy egymást követő évben vesztette el a termését, ezért a talajmegőrző megoldások bevezetése az életbenmaradást jelentette számára.
Magyar tapasztalatok egy több éves programból, amely regenerációs és talajkímélő technikákat is használ. Ki tudott róla? Érdemes a videót is megnézni a részletekért.
A SOWAP Talaj- és vízvédelmi program az ipar, a nem kormányzati szervek, az akadémiai intézetek és a gazdák együttműködése. A program célja a hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatból adódó környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések vizsgálata. A 2003 óta, Európa három országában futó programban a hagyományos (szántásos) talajművelés és a talajkímélő (szántás nélküli) művelés gyakorlatát hasonlítják össze. A mintegy 3 millió € költségvetésű programot 2003 és 2006 között az EU Life és a Syngenta támogatta, a későbbi vizsgálatokat a Syngenta finanszírozza.
A program fontos gyakorlati eredménye, hogy a kísérletnek helyet adó és abban aktívan résztvevő mezőgazdasági vállalkozó, Plótár István és családja, nagy területen tért át a kímélő talajművelésre az elmúlt években.
A hazai vizsgálatok Keszthely mellett, Dióskálon és Szentgyörgyváron folynak. Mintegy 100 ha-on, sávosan váltják egymást a szántott és a szántatlan művelésű parcellák. Vizsgálják a talaj-veszteséget, a lezúduló vizek összetételét, a művelésbe vonható növénykultúrák körét és a növénytermesztés technológiai sajátosságait. A környezeti hatások vizsgálatába tartozik a giliszták és rovarok számlálása, a területen táplálkozó és fészkelő madarak megfigyelése. A program fontos területe a mezőgazdálkodás jövedelmezőségének elemzése is.
Eredmények a talajkímélő művelésben 2003 óta:
a talajveszteség a tizedére csökkent;
a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről;
a giliszták száma hatszorosára növekedett;
a talaj CO2 kibocsátása harmadára csökkent;
a területek madárlátogatottsága és fajgazdagsága megháromszorozódott;
a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége változatlan maradt;
a terméshozamok a 3. évtől búza, kukorica, repce termesztésekor 5-15 %-kal nőttek;
csökkent a mezőgazdasági gépek üzemanyag-felhasználása, a művelés költsége;
szélsőségesen aszályos évben a kukoricatermés 12%-os növekedése kiemelkedő jövedelmet adott a gazdának.
2010-ben a talajkímélő művelésben az őszi káposztarepce hektáronként 430 kg-mal, az őszi búza 300 kg-mal termett többet, mint a szántott művelésben. Ez a terméstöbblet ma már nem csak a talaj jobb vízmegőrző képességének, hanem az elmúlt 7 év alatt folyamatosan javuló talajszerkezetnek és mikrobiológiai aktivitásnak köszönhető.
Válasz #65. hozzászólásra Ezért kérdeztem, hogy milyen fajokat szaporítottál, mert az általad felvázolt szaporodási séma nagyon nem jellemző minden fajra, az ALKO-ra pedig egyáltalán nem.
Gyakran megesik, hogy a 24 órás minta zsúfolásig van baktériumokkal, aztán négy óra múlva már csak változatos egysejtűek tömege található az oldatban, akik a baktériumokat mind felfalták. Az sem rossz a talajra, de ha például preventív a levélre juttatnád ki a baktériumkolonizálásra, akkor egysejtűben gazdag oldatnak semmi haszna.
Ebben a folyamatban nem egyedi fajokat szaporítasz, hanem egy több száz vagy ezer fajból álló életközösséget, amely folyamatosan dinamikusan változik a környezeti adottságoknak megfelelően..
Ezért fontos az otthoni analízis, mert mire lejutna Pécsre a mintád, már rég nem azok a fajták és olyan számban vannak az oldatban amit elkészítettél.
Ugyanez vonatkozik a túlélési rátára is. Vannak baktériumfajok, amelyek jobban tolerálják a környezeti sokkokat, nyilván azok kerülnek kereskedelmi forgalomba, de a fajok javarésze elpusztul, ha a nedves oldatból száraz, forró, UV-ban gazdag környezetbe jut hirtelen. Vannak biológiai termékek, amelyeket csak hűtőláncban lehet szállítani, ugyanezen okból. Ezt nem kereskedők találták ki, hanem kutatások eredménye.
Én sokat kísérleteztem,hogy vajon mennyire hihető azok az állítások,amit a forgalmazók mondanak.Sterilitás,fény,fagy.Ezeket mind próbáltam.Fagyasztottam,napon flakonba tároltam.Utána mikroszkóppal megnéztem.Igen is túlélték.Mondjuk nem mind,de a kereskedők ezekkel a dumákkal akarják a parasztot megfélemlíteni.
Minél hosszabb ideig szaporítod,annál több van.5 C felett már szaporodik,de a leggyorsabb szaporodást 28 C van.Nehéz olyan töményet szaporítani,mint a gyári.De nem is cél.Én nem 1 -10-15 literrel szórtam,volt ahova 90 liter/ha ment.Volt olyan tavasz,hogy 8000 litert csináltam.
Üdv kedves Netparaszt
Nagyon érdekelne hogyan juthatok hozzá vetőmaghoz, mert erre való utalást a lapon nem találtam. Szükséges lenne , mert vagy így vagy úgy de egyébként is vetnem kell, mert méhekkel is foglalkozom.
Válasz #59. hozzászólásra
Jó minőségű komposztot érdemes csereberélni és oltogatni egymáséból - azonban annak ellenőrzötten jónak kell lennie, hogy ne vigyen be senki kórokozót a területére.
Ezért javaslom kezdésnek ellenőrzött eredetű mikrobafajok bevitelét kis mennyiségben a komposztba oltóanyagként, vagy a természetben, háborítatlan helyen gyűjtött humuszos talajminták (erdőről, mezőről a talaj felső 5 cm-ből gyűjtött kis mennyiségű talajminta) alkalmazását, mert ott általában egyensúlyban találhatók meg az oxigénkedvelő mikroorganizmusok. Az úton-útfélen talált gombák is kiváló oltóanyagok, minél nagyobb a komposztban található mikroorganizmusok változatossága, annál jobb lesz a hatása.
Az élesztőgombák levegőtlen környezetet igénylő fajok, melléktermékük az alkohol - mit is tesz az alkohol a sejtekkel? Igen, feloldja a növényi és állati sejteket már kis dózisban is, mérgező hatású a mikrobákra.
A komposztálás során arra törekedünk, hogy az oxigénkedvelő mikroorganizmusok szaporodjanak fel, mert ők a jótékony hatásúak talajra, növényre.
A levegőtlen körülményeket kedvelő mikroorganizmusok közül kerül ki a kórokozók többsége, ezért szaporításuk nem volna célszerű.
Tehát cefreoltót nem használunk, sem a kifőtt cefrét nem szabad a komposztra önteni, mert a maradék alkoholtartalom is sterilizálja a komposztot.
Azonban a rothadt gyümölcsöket, darálási maradékot már bele lehet szórni a komposztba kis mennyiségben, az tápanyag a baktériumoknak.
A mikroorganizmusok akkor maradnak tartósan a területen, ha megfelelnek az életkörülmények számukra.
Hiába juttatunk ki magas mikroorganizmustartalmú komposztot vagy teát, ha mondjuk utána kap egy baktérium vagy gombairtós kezelést az állomány. Ugyanígy ha hónapokig feketeugar van a területen, akkor a mikroorganizmusok javarésze vagy elpusztul vagy szunnyadó állapotba kerül, a tápanyagfeltárás és áramlás túlélő üzemmódba kapcsol vagy megszűnik.
A komposztálást és komposzt teát (ALKO) érdemes úgy kezelni, mint egy új rutintevékenységet, amely mellett egyre kevesebb vegyianyagot kell használni és egyre kisebb energiával kell a talajjal megművelni, mert minden paraméterében javulni fog.
A tartály és kijuttató fent lehet az eszközökön (hányan járnak orrsúllyal?) és amikor megy a munka, mehet a kijuttatás, mindegy, hogy talajmunka vagy szárzúzás megy.
A beruházási igénye nem magas ennek a tevékenységnek, a Farmcenter rendelésre is állít össze komplett egységeket, de a Bactofil Jet kijuttató egysége megfelelő az ALKO kijuttatására.
Keret sem kell már a kijuttatáshoz, egyetlen Teejet BoomJet 5880 fúvókával 19 méter is beszórható.
"Tömören ennyit tudok erről javaslatként megosztani - de csak akkor kezdj neki, ha biztos, hogy megfelelő a komposztod biológiai összetétele."
Ha többen kezdjük el a komposzt készítést, mi lenne, ha most felajánljuk, hogy adunk belőle mintát annak, aki nem volt elég precíz, vagy a baktériumai nem tudták a dolgukat és nem úgy szaporodtak , ahogy kellett volna.
A blogot már elolvastam többször.
Élesztőt teszünk a cefréhez, hogy a gombák jobban szaporodjanak.
Ebbe érdemes-e tenni, vagy ront a helyzeten?
Úgy látom hogy többen már sokkal többet próbáltak, és tájékozottabbak, mint mi "kezdők".
Jól értelmezem, hogy évente újra be kell vinni ezen "élőlényeket" a talajba, mert időnként elpusztulnak, illetve "felhasználja" őket a termesztett növény.
Megvettem a hegesztett acéldrótot a komposzt kasnak.
Gyűjtöm a zöld növényt.
Meg van a hozzávalók többsége.
Már csak egy napi munka, és jöhet az összeállítás.
A fotóalbumba teszek fel képet, hogy ha valaki kedvet kap, tudjon segíteni, hogy ne olyan bonyolultan oldjam meg e feladatot.
Egy 2,8 ha-os területen kigondoltam, hogy forgatás nélküli technológiát megpróbálom. Sokan sikeren átálltak. Ha ezen kipróbálom a Talajmegőrző Mezőgazdaság-ot is, akkor együtt látom a "jövőt" Ami vagy sötét, vagy szebb?
Válasz #56. hozzászólásra Az ALKO szaporítás időtartama csak kb. 24 óra, de a komposzt elkészítése, amiből készíted az oldatot, legalább 3 hónap, télen több a hideg miatt.
Most még össze tudsz állítani egy másfél köbméteres kis komposztkast, amiből kora tavasszal már lehet oltóanyagod, ha fagymentes helyen tudod tárolni.
Kérlek olvasd el az alábbi leírást, ez a minimális ismeret, ami a megfelelő biológiai minőségű komposztáláshoz szükséges: Termokomposztálás leírása
Válasz #54. hozzászólásra
Szeretném megkérdezni, mondjuk a tavaszi kijuttatás ami kb mondjuk április 15. kukorica - napra vetés előt milyen időn belül szaporodnak fel 1000 L IBC tartájban a bacik, hogy nyugodtan elérjem azt a koncentrátumot, mint amit árulnak. Gondoltam itt hogy mondjuk 30 nap, vagy hasonló. Pincében csinálod a bacik szaporítását? Milyen hőfokra van szükség az ideális szaporulathoz? Azért kérdezem, ha mondjuk tavaszhoz lenne szükségem ilyen előállitott anyagra, elég-e februárban nekilátnom, vagy már most kell hogy neki kezdjek, és egész télen olyan helyen tárolnom, hogy meg ne faggyon az anyag?
Válasz #54. hozzászólásra MIlyen vizsgálati eljárást használsz a bakteriális egyedszám meghatározásához? Melyik fajokat sikerült szaporítanod a reaktorral? Az ALKO-nál a pH mérése nem lényeges, annál inkább az oldott oxigéné, ha még nem vagy biztos mire képes a szerkezeted.
Az első recept és levegősztetés kalibrálások után már nincs szükség rendszeresen a DO mérésére, de addig hasznos lehet egy mérőműszer. Oldott oxigén mérő
A házi reaktorokkal jó technológiával, megfelelő tudással garantáltan hatékonyabb oltóanyagokat lehet elkészíteni.
Az eladhatóság és tárolhatóság miatt az élő kultúrákat manipulálják a gyártók, ami jelentősen lecsökkenti a CFU számukat és összetett készítménynél megváltozik a fajarány és összetétel is. Ez a gond az EM-BIO-val is, megjósolhatatlan a viselkedése, hogy abból a 80 fajból melyik lesz éppen túlsúlyban..
Frissen elkészített és kijuttatott oldatoknál ez a veszteség nem jelentkezik.
Az olyan cégről pedig nem tudok semmi pozitívat elmondani, aki a leírás szerint élő fonálférgeket árul egy éves szavatossággal a lezárt palackban...
Az ALKO viszont nem palackozható, mert órákon belül megváltozik a fajösszetétel, nincs lehetőség az aktív baktériumok befékezésére.
De ha megérted a rendszerét, rájössz, hogy nincs is szükség erre, mert élő, levegőkedvelő, jótékony mikroorganizmusoknak azonnal kolonizálnia kell úgy a talajt, mint a növények felszínét.
Az erjedés a tápanyagfelesleg és kevés oxigén (5 ppm alatt) miatt szokott bekövetkezni.
Ha az ALKO ilyen fázisba jut akkor a jótékony mikroorganizmusok helyét átveszik a fakultatív és aerob mikroorganizmusok, amelyek között a kórokozók találhatók meg.
Az emberi orr érzékeny az anaerob bomlástermékekre, ha alkohol, ammónia, vajsav, vagy akármilyen rothadt szaga van a folyadéknak, akkor ki kell önteni. Mehet nyugodtan a komposztra, ott nem okoz nagy bajt, sőt növeli a változatosságot, de fizetős kultúrába nem szabad kijuttatni.
Van mikroszkóp,ph mérő is.Még azt kellene megakadályozni,hogy az oldat,ne induljon erjedésnek.Szoktuk meszezni,meg kap kis szódabikarbónát is.Volt olyan anyagom,amibe több mint 2x annyi nitrogénkötő baci volt,mint a nagyhírű gyári ba.
A zöldtrágyázás (maga a név elég félrevezető, az angol terminológiában legalább 4 féle célra különítenek el haszonnövényen kívül kikerülő növényi keverékeket) akkor hatékony, ha minél nagyobb a változatosság a kijuttatott keverékben és utána nem kerül beforgatásra zölden.
Én ezekből a növényekből válogatnék a mi klímánkon az őszi talajépítő keverékbe, ha nincsenek esetleg elővetemény problémák (mint a földibolha felszaporodása)
hajdina, facélia, olajretek, mustár, szudáni fű, napraforgó, vörös, bíbor és fehérhere, fehérretek, tarlórépa, lóbab, borsó, lencse, bükköny,
A keverékek összeállításánál csak a fantázia szab határt, bármi beletehető, ami nem hoz magot a télig, nagy eséllyel nem telel át és hozzáférhető a magja, akár kerti virágok és zöldségek is. Írok erről is majd bővebben.
Válasz #38. hozzászólásra Beltartalomra nem mértem, mert az elég költséges játék.
Tényként elfogadom, hogy a több száz egyedi tanulmányra épülő metatanulmányokban állított különbségek létezők az organikus és vegyi mezőgazdaság termékei között.
Szubjektíven gigaméretű és finom zöldségek jönnek ki a kertészetből, így jó a helyzet.
Válasz #48. hozzászólásra Köszönöm, megvolt. A tápanyagfeltárási különbségekben a szavaik alapján egyenlőre sötétben tapogatóznak, mert nem a mulcs miatt fog több nitrogént kapni a növény.
Viszont ők már csak egy lépésre lehetnének attól, hogy még kevesebb nitrogénnel dolgozzanak, s egyre inkább a biológiai nitrogénfixálásra hagyatkozzanak, mert a talajban már elég szerves anyag gyűlt fel a szármaradványokból.
Válasz #46. hozzászólásra Nagyon szét kell oszlatni a levegőt a tartályban.
Két iskola létezik, az egyik a mikrobuborékos (mint az akvárium levegőztető köve) a másik a nagy buborékos, az utóbbi kevésbé szaggatja az egysejtűeket.
Mindkettőnél a legfontosabb a 6 ppm, 6 ezrelék feletti oxigénkoncentráció fenntartása, mert ha lecsökken, akkor a jótékony mikroorganizmusok helyett a haszontalanak, illetve kórokozók szaporodhatnak el.
A legtöbb kis farmon a Geotea rendszert használják, ilyet érdemes építeni. Geotea
Válasz #45. hozzászólásra Örömmel olvasom a tapasztalataid.
Mindkét esetben véletlenszerűen, de jól alkalmaztad a mikrobiológiát :-)
Az általad megfigyelt jelenség okai részletesen megtalálhatók az alábbi nitrogénmenedzsment kapcsán készült cikkben, de röviden alább is kifejtem: Nitrogén - a kétélű fegyver
Mindkét esetben a legfontosabb faktor az élő növények voltak, amelyek gyökérzónájában sokszorosa a mikrobiális aktivitás, mint a barnára művelt földben.
Az első esetben a búza utáni terület mikrobiológiáját a szokásos módon hazavágtad, aki esetleg életben maradt a nagy zaklatás után, az szépen lefeküdt aludni tápanyagok hiányában, mert mit csináljon egy sivatagban.
A változatos gyomokkal teli zöldugar területed azonban élő maradt, a gyökérzónában maxigázon futottak a táplálékháló biológiai folyamatai és áramlottak a tápanyagok.
A szárzúzás szerepe az intenzív legeltetéssel összemérhető, ennek hatására a növények az elszenvedett levél veszteség hatására rengeteg gyökérváladékot választanak ki, ami viszont fokozott szaporodásra készteti a baktériumokat, gombákat, egysejtűeket, tehát kétszer is lendületet kaptak a talajod mikroorganizmusai a fokozott szaporodásra.
A repcevetés előtti gyors bedolgozás során is kapott a biológia némi darálót, de rögtön utána már érkezett is a következő élő gyökérkapcsolat, ezért nem volt idejük lefeküdni, amiből lassan térnek csak magukhoz (mint tapasztaltad a búzánál)
A repce, mint keresztesvirágú egyébként a szukcessziós folyamat elején álló faj, bakteriális túlsúlyú talajra van szüksége.
A lezúzott zöld növényeid bomlástermékei bakteriális tápanyagok, mint a beforgatott zöldek is, ezért kiváló bakteriális talajt gyártottál a repcének.
Én is alkalmazom a gyomokat, mint változatos zöldtrágyát az újonnan átvett területen, de nagyon oda kell figyelni a virágzásukra. A biomassza csúcsán, virágzás közepén szoktam lezúzni őket, mielőtt már magot érlelnének, így aztán kockáztatom a parlagfűkommandót állandóan...de így kevesebb, mint 5%-a, ha visszanő, tiszta marad a terület.
Sajnos nem tudom belinkelni, de az ujmezogazdasagimagazint beírod bejön, és a nov. 2-i adást kell megnézni. Kb. a 24. perctől van erről szó. Ill. precízebben: a nitrogén feltárásában nincs eddig különbség a két technológia között.
Válasz #37. hozzászólásra Ezzel még nem foglalkoztam, azonban általános tényként kezelhető, hogy amennyiben állandó növénytakarást használsz, akár társnövényként, akár parcellákat elválasztó, állandó méhlegelő szerű, vegyes növényekkel beültett csíkokat, akkor a beporzók mellett tartósan elszaporodnak a természetes ellenségei is a kártevőknek.
A számunkra hasznos élőlényekre, akár mikroszkopikus, akár megfogható méretű, mindig úgy érdemes gondolni, mint saját magunkra.
Nekünk táplálékra, szélsőségektől mentes hőmérsékleti tartomány, komfortos páratartalom és otthonra van szükségünk - nekik ugyanúgy.
Nekik a tartósan háborgatás nélküli, élő és virágzó növények az otthonuk.
Fut egyébként 2009 óta a Syngenta Európai Beporzó program, ahol a résztvevők állandó méhlegelők létesítésére kapnak igyen, nagyon összetett pillangós vetőmagcsomagot, a legjobb keverék, amit csak láttam Maon. A keveréket a Lajtamagtól meg is lehet vásárolni a kevésbé szerencséseknek. Ilyen keverékeket használva garantáltan ottmaradnak és felszaporodnak a hasznos rovarok. Nálam most is virágzik a keverékből, ami csak tud, de már csak a lepkék járnak.
Válasz #41. hozzászólásra
Nekem is lenne egy kérdésem.
ALKO készítésekor mennyire kell szétosztani a levegőt egy 1000 literes tartályban? Elég, ha mondjuk a harmadán "fő" és onnan átforogja magát, vagy elosztókkal szinte mindenhová közvetlenül el kell juttassuk a levegőt, hogy aerob maradjon az oldat?
Erre a zöld növényi takaró dologra 2 példát mondok, aminek lehet hogy semmi köze sincs a lentebb taglalt dolgokhoz, de mégis érdekesnek találom:
1. Tavaly zöldugar volt egy táblának a fele, a másik fele búza. Mindkettőbe repcét akartam tenni. A búzaföld aratás után kapott egy tárcsa-gruber-tárcsa-henger művelést. Kötött réti talajról van szó, de a lehetőségekhez képest jó lett a munka. Hozzá sem nyúltam vetésig, eső szinte semmi sem volt, de a nap megégette a kis rögöket, és vetésre még "tetszetősebb" lett a tábla. Aprómorzsás, ülepedett, elég mély laza réteg volt, szinte tankönyvszerű lett. A másik részét, ahol zöldugar volt, nem bolygathattam szept. 1 előtt, csak zúzni lehetett, ami először júliusban, majd augusztus végén történt meg. Erre az időre gyakorlatilag tele lett a terület mindenféle gyommal, némi acat, kakaslábfű, de főleg ebszikfű volt jó sűrűn. Repce vetés előtt ugye nem sok idő maradt, a zúzás után kapott egy tárcsa-henger-tárcsa-henger műveletsort. Mondanom sem kell, nem az a tipikus repce magágy lett. A mellette lévő, addigra lisztté vált földhöz képest főleg szarul mutatott. A kelés és az azt követő időszak mind a búza utáni talajban mutatott jobbat. Aztán mikor kimentünk tavasszal műtrágyát szórni, nem hittem a szememnek. A zöldugar előveteményű repce határát határozottan meg lehetett látni, és mind habitusban, színben sokkal jobb volt. Ez a különbség az idő előrehaladtával folyamatosan erősödött, szemre azt mondtam volna, hogy vagy 20%-kal többet fog adni. Sokkal bujább, erőteljesebb, haragosabb színű volt mint a búza után.
Végül külön nem lett mérve a 2 rész, örültünk hogy az esők között le bírtuk vágni. Sokat agyaltunk rajta hogy mi lehetett ennek az oka, de oda lyukadtunk ki, hogy valószínűleg az aktív talajélet, a bedolgozott zöld növényi részek lebomlásával keletkezett tápanyag (ezért jelentkezhetett az erősödő hatás később) lehetett az oka. De ez csak találgatás.
2. A második érdekesség most ősszel, egy frissen átvett területen szintén repce vetésnél történt. Ez a terület idén nem volt bevetve, a sok esővel mindíg felgyomosodott és többször tárcsáztuk. A legvégére mégiscsak az acat győzött, olyan tenger lett amilyet még nem láttam. Mintha vetve lett volna. Amikor annyira megszáradt a föld, hogy elbírta a permetezőt, kapott totális gyomirtót, 2 héttel később 1 sor tárcsa, hengerezés és vetés. Féltem attól, hogy a piszok sok visszamaradt acat-gyökérsav bántja majd a repcét (régebben napraforgónál volt olyan hogy a vetés utáni totális gyomirtás után bár az acat elszáradt, és nem konkurált a naprával, mégis azokban a foltokban gyengébb volt a naraforgó), de nem így lett, olyan gyönyörű erős lett benne a repce, hogy hihetetlen. Nem tuom hogy ez a többszöri nagy tömegű zöldség leforgatása miatt lett így vagy sem, de ezek után nem fogok sietni a tarlóműveléssel, legalább a természetes zöldtrágyázást ki fogom használni.
Ui: Ezzel a kis esszével már majdnem Szanbergi magasságokba sikerült emelkedni, remélem nem haragszik meg nagyon!
Válasz #23. hozzászólásra Egyetlen szóval nem állítottam, hogy ITTHON. Nemzetközi példák sokaságával tudok szolgálni, s remélem hamarosan már magyar példák is lesznek.
Akik elkezdték idán a biológia használatát a tanácsaim alapján, már most látják a különbséget a földjükön.
Válasz #22. hozzászólásra Köszönöm.
A "modern" mezőgazdaság a vetőmagcégek által adott tápanyagkijuttatási receptekkel kissé leegyszerűsítette a talaj szerepét arra, hogy csak azért legyen, hogy ne fújja el a szél a növényt. Ezért aki a biológiát szeretné használni, annak valóban nem kevéssé képzett gépkezelők hangulatához kell igazítania a termelési rendszert.
Azt azért megkérdezném, hogy miért is van csak egy dobása az embernek a forgatás nélküli művelésnél? Idén extrém nedves időjárás van felém, de a kultivátor szép munkát végzett még így is a zalai agyagban, de ha nem lett volna szép, nyugodtan rá lehetett volna menni még tárcsával is. Felteszek holnap képet az én egy menetes területemről a szomszéd agyonszántott, tárcsázott, hengerelt, ásóboronázottjával összehasonlítva, nyolc menetig számoltam az aratás utáni műveleteit, mire beleszórta a repcét.
A közelmúlt magyar egyetemi tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a magyar mezőgazdasági oktatás színvonala a talajvíz alatt van a nyugati egyetemekhez képest. Egy ilyen rendszerből pedig csak olyan agronómusok kerülnek ki, akiknek a leghalványabb sejtése sincs az elmúlt évtizedekben felgyűlt tudásállományról - nincs mire büszkének lenni sem az oktatásban, sem a fejlettebb, természetbarátabb technológiák átvételében.
Ezért kezdtem bele ebbe a munkába, hogy induljunk már el Nyugat felé ebben is.
Válasz #35. hozzászólásra Remek, efféle szerkezet kell. Mikroszkópod is van? Az oldatod mindig az aerob zónában van a szaporítás során? A levegőpumpának legalább 4 liter levegőt kell bejuttatni percenként.
A tápanyagreceptet annyiban kell módosítani az ALKOhoz, hogy szélesebb spektrumú tápanyag álljon rendelkezésre a mikrobiális életnek és elsősorban a gombáknak és minél kisebb legyen az esélye az anaerob helyzet kialakulásának, ezért a cukrokat inkább melasz formájában alkalmazzuk, ha kifejezetten bakteriális túlsúlyú oldatra van szükség, de abból is nagyon keveset.
Alaprecept IBC-re az alábbi, inkább kevesebb tápanyagot kapjanak a mikroorganizmusok, minthogy anaerob legyen az oldat:
1000 liter kezelésmentes víz
6 kg kiváló biológiájú komposzt, mikroszkóppal ellenőrizve a mikrobiális összetételt (ha kórokozók vannak a komposztodban, akkor azok fognak felszaporodni! - de be tudom vizsgálni a komposztod biológiai paraméterekre)
450 ml huminsav (a dudari huminsav jó minőségű, ha nem azzal dolgozol a pH mindenképp ellenőrizendő, nem minden gyártó semlegesíti a kinyeréshez használt vegyianyagokat)
450 ml barnaalga kivonat vagy ugyanennyi oldható tengeri hínárpor, ennek magyar megfelelőjét még nem kísérleteztük ki
450 gr zabliszt
450 ml hidrolizált hal (fish hydrolisate, házilag elkészíthető enzimekkel erjesztett hulladék halakból )
Az oldatot hőmérséklettől függően 24 óra körüli ideig levegőztetjük folyamatosan. Hosszabb levegőztetés esetén átbillenhet az oldat anaerobba vagy robbanásszerűen felszaporodnak benne az egysejtűek, akik felfalják a baktériumokat (ez is lehet cél, baktériumban gazdag talajban egysejtű infúzióval lehet beindítani a táplálék körforgását)
Az oldat mikrobiális összetételét is érdemes mikroszkóppal ellenőrizni, hogy a biomassza csúcson legyen kijuttatva.
Elkészítés után azonnal kijuttatandó az oldat.
Tömören ennyit tudok erről javaslatként megosztani - de csak akkor kezdj neki, ha biztos, hogy megfelelő a komposztod biológiai összetétele.
@Netparaszt, az általad is idézett Christine Jones egy másik előadásában a termények csökkenő beltartalmáról is beszél. Ezzel kapcsolatban volt vagy van tapasztalatod, eredményed a saját területeden?
Válasz #21. hozzászólásra Egyértelmű, hogy miért maradtál ki ebből az átállásból - mert ismereteim szerint még senki nem kezdett bele Magyarországon. Egyes elemeivel próbálkoznak többen, a biogazdák jelentős része használja a komposztot, társnövényeket, de például ALKO-t rajtunk kívül senki nem alkalmazott még ismereteim szerint Maon.
Ezért az én példáim egyenlőre a saját tapasztalatomra és a számtalan hiteles és idézhető külföldi forrásra alapulnak.
A szántás-nemszántás témakörével nem foglalkoznék különösebben, mert parttalan az erről szóló társalgás, amire van külön fórum is - világszerte több százmillió hektár szántás nélküli, sőt strip-tillel vagy no-tillel vetett terület a bizonyíték a szántás alkalmazása ellen.
Vannak esetek, mikor szántani kell, én is felszántatom az évelő gyomokkal teli feltörendő területet vagy lucernást, ha más kultúra megy bele, de itt véget is ért az alkalmazása.
Felesleges és káros a szántás állandó alkalmazása.
Ez a fejlett országokban már közel egy évszázada óta ismert tény, de valahogy nem lépte át az országhatárt még ez a tudás, bár Dr Birkás Márta évtizedek óta küzd, hogy megismertesse az emberekkel az egyéb lehetőségeket.
Válasz #20. hozzászólásra A talajlakó kártevők alatt mit értesz? A pocokra nincs ötletem a mérgen kívül, de a drótférgeket, gyökérfogyasztó fonálférgeket, hernyókat kontroll alatt lehet tartani egyedi parazitákkal is. Sőt a zöldtrágyázás kifejezetten visszaveti a drótférgek mennyiségét, mert nem bírják a keresztesvirágúak közelségét és összezavarja tájékozódásukat ( a csírázáskori széndioxidot keresik, ha nagy a biológiai aktivitás, nincsenek egyértelmű jelzések nekik) .
Elég széles skálájú a Dipel, amiben Bacillus thuringiensis kurstaki van, aminek a toxinjai kiéheztetik a hernyókat.
De a Bora is működik számos rovarkártevő ellen, amiben a Beauveria bassiana rovarparazita gomba van, feloldja a talajban élő hernyókat.
A növényi változatossággal és az egyensúlyába visszatérő talaj táplálékháló aktivitás pedig egyre erősebben fog konkurrenciát jelenteni a kártevőknek.
Az ALKO-t tudom javasolni a kijuttatásra, amit megelőz egy jó minőségű komposzt elkészítése házilag. Utána abból tudod elkészíteni szintén házilag az összetett oldatot, amiben nagy koncentrációban baktériumok, gombák és egysejtűek, esetleg jótékony hatású fonalférgek is megtalálhatók.
Válasz #19. hozzászólásra Rendelkezel aktívan levegőztetett reaktorral? A teánál nem csak baktériumot szaporítasz, de gombákat és egysejtűeket is.
Ha megosztod a baktériumszaporítási technológiád, meg tudom mondani, tudod-e erre a célra használni.
Amalgerolos kérdést nem értem, az egy növényi kivonat, az algakivonat miatt talán táplálékként lehet használni ALKO készítésnél, de még nem próbáltam ilyen célra használni.
Válasz #17. hozzászólásra 15 hektáron termeltem szántóföldi növényeket, de eladtam és már csak a bemutatóra szolgáló hektáros parcellákon termesztek kísérleti növényeket.
Jelenleg is extenzív búza fajtakísérleti programban veszek részt kutatóintézettel, kis parcellás műveléssel, aminél már szántóföldi gépeket kell használni, ezért skálázható és modellezhető a több ezer hektárok művelési rendszere is.
Sikeresen tanítani és a földön dolgozni nem lehet egyidőben...
Vannak dolgok, amiken egyszerűen nem tudsz spórolni, pl. egy kukorica esetében:
- mélyművelés
- vetőmagon minőségén spórolni hülyeség (nem feltétlen a legdrágábbat kell venni, de jó legyen)
- tápanyag nélkül nem igazán terem semmi (a mennyiségen lehet vitatkozni, de tápanyag kell)
- gyomirtás (vizet, tápanyagot spórolsz a növényed számára)
Valóban, nem voltam egyértelmű: Arra szerettem volna kitérni, hogy a régi fajták ellenállóbbak voltak. Csak mivel nem adtak akkora hozamot, kiszorultak. Nekem is van lap alja, és néha elgondolkodom, hogy permetezés nélkül, hormon nélkül, járulékos költségek nélkül a kisebb terméshozamú növény után ugyanakkora haszon maradna, mint most. Csak kevesebb lenne a mérgelődés....
Nem akarlak elkeseríteni, de nincs igazad!
Valóban nagyon költséges a kukorica termesztés, de senki nem divatozásból gyomírtózza vagy műtrágyázza, hanem mert akkor több maradhat a lap alján, mikor vége az évnek
Üdv mindenkinek!
Nem vagyok pontosan tisztában a dolog lényegével, csak a saját, laikus véleményem írom le: Ugyebár az emberek évezredek óta túrják a földet, az ásóbottól kezdve a faekén keresztül, a mai csúcsszuper gépekig minden egy folyamat része, mert a háziasítással együtt járt a termesztés. Jó dolog ez a szántás nélküli művelés, de mifelénk ez nem járható út. A talaj agyagos, kötött, hiába lazítózod meg, jön egy hetes eső, és nem csináltál semmit. Az én véleményem szerint nem ebben van a megoldás. Nézzük inkább a nitrátérzékenység-mizériát. Amíg a trágyát kijuttatták a földekre, nem volt nitrátérzékenység, a paraszt tudta, mennyit kell kiszórjon ahhoz, hogy jó termése legyen, de a mai világban inkább piszkáljuk, hogy vegye a műtrágyát helyette. Mondjuk a mai fajták ellenálló-képessége be van áldozva a mennyiség rovására. A 200 évvel ezelőtt vetett kukorica nem adott 120 mázsát, csak 60-at, de azt biztosan, és nem volt permetszer, csak várták, hogy beérjen. Mutasson nekem valaki egy olyan hibridet, amit nem kell legalább egyszer kezelni vegyi anyaggal. És vissza lehetett vetni a magot. Ma inkább vesszük a fémzároltat. Régen a padlásról hozták, ma Amerikából, Franciaországból.......Elgondolkodtató, nem?
Válasz #23. hozzászólásra
Hát az ekét idén én is elővettem nemtudom hogy hány év után, de a második kerülő után gyorsan haza is vittem. A Maschio Attila már tudott valamit kezdeni a nehéz, árvíz utánni összeált talajjal, amit aratástól még tárcsával se lehetett bedolgozni a sár miatt. Meg volt húzva 25-30 cm mélyen, és a héten kb egy hónappal az első bedolgozás óta be lessz járva másodszor 40 cm mélyen. Nagyon remélem hogy az egy hónap alatt volt annyi vízelpárolgás a fellazított talajon, hogy a traktor bírjon mozogni.
Én ma hallgattam az új mezőgazdasági magazint, ahol a bolYIAK elemezték a kb 7eves kukorica kísérleteket . A talaj harmadával több nitrogent tartalmaz mint ahogy gondoltak és ami elgondolkodtató, semmi különbség nincs a forgatásos és a nélküli termesztés eredményei között.
15323 hozzászólás
Ezt most fotóztam a szomszédnál. A búza aratása után hagyományosan bevetette a tarlót repce, olajretek, tarlórépa, herekeverékkel, illetve a búza árvakelés is kijött. Már második hete a tarlón legelteti a marhákat, minden nap arrébb téve a villanypásztort.
Pont ilyen kis léptékkel bárki elkezdheti az ötletes és hasznos kombinációk alkalmazását Magyarországon is.
Ebben az esetben pl a bérleti díj...a bérleti szerződések időtartama az ossztatlanközös állapotok stb a saját területein meg legfőképpen a parlagfű komma?ndó...és akár abba is belemehetünk hogy a génmódosított növények hiánya mert ebben az estben nem kellene foglalkozni a hazai parlagfű őrülettel.
DE ott vannak a gépeire felvett hitelei és ennek fizetési elmaradásával az egész eddigi kifizetéseit is kockáztatná stb...A másik legnagyobb probléma meg ebben az esetben még a szakember hiány... már traktoros és növ.v.agrárszakember sincs max gyártó oldali szaktanácsadó stb
Van viszont jogi akadálya is mert ugye a kukoricaszárat elkell tüntetni a földről méghozzá időponthoz kötötten így akár kétszeresen is "FEKETE TECHNOLOGIÁNAK" lehetne tekinteni...Itt mért nincs kezdeményezés ?
A nagy mulcsozásnak viszont meg is van a hozadéka az itthoni hatalmas molylepke állományrobbanásnak pl pont ez az eredője...Vannak "éllovasok" akiknek a területei mellett éjszaka szinte nem is lehet látni a kocsiból annyi van...
A világot az újító szándékú parasztok teszik élhetővé gyermekeink számára.
Gabe Brown az egyik legnagyobb úttörője a holisztikus gazdálkodásnak, 2000 hektáros sikeres farmján az év minden pillanatában zöld növényekkel borított a talaj, műtrágyát egyáltalán nem használva háromszorozta meg talajának szerves anyag készletét intenzív legeltetés mellett és talajművelés nélkül, direktvetéssel ér el átlag feletti, kiegyensúlyozott hozamokat 380 milliméter éves csapadékkal rendelkező klímán.
Támogatást nem kapott soha, gazdálkodása kezdetén négy egymást követő évben vesztette el a termését, ezért a talajmegőrző megoldások bevezetése az életbenmaradást jelentette számára.
Gabe Brown - változatosság a király
kep1]
Mi is akadályozza meg a magyar parasztot, hogy rálépjen a sokak által kitaposott útra?[
Magyar tapasztalatok egy több éves programból, amely regenerációs és talajkímélő technikákat is használ. Ki tudott róla? Érdemes a videót is megnézni a részletekért.
SOWAP – Talaj- és vízvédelmi program
A SOWAP Talaj- és vízvédelmi program az ipar, a nem kormányzati szervek, az akadémiai intézetek és a gazdák együttműködése. A program célja a hagyományos mezőgazdálkodási gyakorlatból adódó környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések vizsgálata. A 2003 óta, Európa három országában futó programban a hagyományos (szántásos) talajművelés és a talajkímélő (szántás nélküli) művelés gyakorlatát hasonlítják össze. A mintegy 3 millió € költségvetésű programot 2003 és 2006 között az EU Life és a Syngenta támogatta, a későbbi vizsgálatokat a Syngenta finanszírozza.
A program fontos gyakorlati eredménye, hogy a kísérletnek helyet adó és abban aktívan résztvevő mezőgazdasági vállalkozó, Plótár István és családja, nagy területen tért át a kímélő talajművelésre az elmúlt években.
A hazai vizsgálatok Keszthely mellett, Dióskálon és Szentgyörgyváron folynak. Mintegy 100 ha-on, sávosan váltják egymást a szántott és a szántatlan művelésű parcellák. Vizsgálják a talaj-veszteséget, a lezúduló vizek összetételét, a művelésbe vonható növénykultúrák körét és a növénytermesztés technológiai sajátosságait. A környezeti hatások vizsgálatába tartozik a giliszták és rovarok számlálása, a területen táplálkozó és fészkelő madarak megfigyelése. A program fontos területe a mezőgazdálkodás jövedelmezőségének elemzése is.
Eredmények a talajkímélő művelésben 2003 óta:
a talajveszteség a tizedére csökkent;
a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről;
a giliszták száma hatszorosára növekedett;
a talaj CO2 kibocsátása harmadára csökkent;
a területek madárlátogatottsága és fajgazdagsága megháromszorozódott;
a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége változatlan maradt;
a terméshozamok a 3. évtől búza, kukorica, repce termesztésekor 5-15 %-kal nőttek;
csökkent a mezőgazdasági gépek üzemanyag-felhasználása, a művelés költsége;
szélsőségesen aszályos évben a kukoricatermés 12%-os növekedése kiemelkedő jövedelmet adott a gazdának.
2010-ben a talajkímélő művelésben az őszi káposztarepce hektáronként 430 kg-mal, az őszi búza 300 kg-mal termett többet, mint a szántott művelésben. Ez a terméstöbblet ma már nem csak a talaj jobb vízmegőrző képességének, hanem az elmúlt 7 év alatt folyamatosan javuló talajszerkezetnek és mikrobiológiai aktivitásnak köszönhető.
Válasz #58. hozzászólásra
Dunától északra
Válasz #65. hozzászólásra Ezért kérdeztem, hogy milyen fajokat szaporítottál, mert az általad felvázolt szaporodási séma nagyon nem jellemző minden fajra, az ALKO-ra pedig egyáltalán nem.
Gyakran megesik, hogy a 24 órás minta zsúfolásig van baktériumokkal, aztán négy óra múlva már csak változatos egysejtűek tömege található az oldatban, akik a baktériumokat mind felfalták. Az sem rossz a talajra, de ha például preventív a levélre juttatnád ki a baktériumkolonizálásra, akkor egysejtűben gazdag oldatnak semmi haszna.
Ebben a folyamatban nem egyedi fajokat szaporítasz, hanem egy több száz vagy ezer fajból álló életközösséget, amely folyamatosan dinamikusan változik a környezeti adottságoknak megfelelően..
Ezért fontos az otthoni analízis, mert mire lejutna Pécsre a mintád, már rég nem azok a fajták és olyan számban vannak az oldatban amit elkészítettél.
Ugyanez vonatkozik a túlélési rátára is. Vannak baktériumfajok, amelyek jobban tolerálják a környezeti sokkokat, nyilván azok kerülnek kereskedelmi forgalomba, de a fajok javarésze elpusztul, ha a nedves oldatból száraz, forró, UV-ban gazdag környezetbe jut hirtelen. Vannak biológiai termékek, amelyeket csak hűtőláncban lehet szállítani, ugyanezen okból. Ezt nem kereskedők találták ki, hanem kutatások eredménye.
Válasz #63. hozzászólásra A Lajtamagot felhívva megkaphatod a Syngenta Méhlegelő keveréket.
Válasz #63. hozzászólásra
Nekem is kellene,és a vetésidőt kitalálni,hogy tök virágzáskor virágozzon.
Válasz #56. hozzászólásra
Én sokat kísérleteztem,hogy vajon mennyire hihető azok az állítások,amit a forgalmazók mondanak.Sterilitás,fény,fagy.Ezeket mind próbáltam.Fagyasztottam,napon flakonba tároltam.Utána mikroszkóppal megnéztem.Igen is túlélték.Mondjuk nem mind,de a kereskedők ezekkel a dumákkal akarják a parasztot megfélemlíteni.
Válasz #56. hozzászólásra
Minél hosszabb ideig szaporítod,annál több van.5 C felett már szaporodik,de a leggyorsabb szaporodást 28 C van.Nehéz olyan töményet szaporítani,mint a gyári.De nem is cél.Én nem 1 -10-15 literrel szórtam,volt ahova 90 liter/ha ment.Volt olyan tavasz,hogy 8000 litert csináltam.
Válasz #55. hozzászólásra
Pécsi talajlaboratóriumba számolják,jegyzőkönyvet adnak.
Válasz #47. hozzászólásra
Üdv kedves Netparaszt
Nagyon érdekelne hogyan juthatok hozzá vetőmaghoz, mert erre való utalást a lapon nem találtam. Szükséges lenne , mert vagy így vagy úgy de egyébként is vetnem kell, mert méhekkel is foglalkozom.
Az erdőben, gyümölcsösben található korhadt rohadt anyag az jó-e?
Az " iskolában" tanították, hogy mi ne kerüljön a komposztba.
Itt lehet gyommag, mert az a hő hatására sterilizálódik.
A szannyvíziszap a paradicsommagot nem sterilizálta, mert ki kelt a kupac tetején. Azon kívűl mást "növény" nem hajtott ki.
Használható anyag Nem használható
száraz élesztő
zöld cefre
gyümölcs közmű által előállított víz
kút víz, vagy esővíz
BIO trágya, csutkaszár,
stb.
Fő a változatosság
már kezdtem megijedni, hogy "nyóc" elemivel nem fogom tudni követni az eseményeket.
De ez megnyugtató.
Akkor nem az élesztő gomba kell, hanem a természetben található gomba spóra.
Szeretnék látni egy vetéstervet illetve Gazdálkodási Naplót az elmúlt
négy vgy öt évről. Gondolom ilyen van készen és nem kell rajta sokat dolgozni.
Legalábbis mi parasztok vezetjük, mert már a NÉT is megköveteleli.
Az AKG meg főleg.
Válasz #59. hozzászólásra
Jó minőségű komposztot érdemes csereberélni és oltogatni egymáséból - azonban annak ellenőrzötten jónak kell lennie, hogy ne vigyen be senki kórokozót a területére.
Ezért javaslom kezdésnek ellenőrzött eredetű mikrobafajok bevitelét kis mennyiségben a komposztba oltóanyagként, vagy a természetben, háborítatlan helyen gyűjtött humuszos talajminták (erdőről, mezőről a talaj felső 5 cm-ből gyűjtött kis mennyiségű talajminta) alkalmazását, mert ott általában egyensúlyban találhatók meg az oxigénkedvelő mikroorganizmusok. Az úton-útfélen talált gombák is kiváló oltóanyagok, minél nagyobb a komposztban található mikroorganizmusok változatossága, annál jobb lesz a hatása.
Az élesztőgombák levegőtlen környezetet igénylő fajok, melléktermékük az alkohol - mit is tesz az alkohol a sejtekkel? Igen, feloldja a növényi és állati sejteket már kis dózisban is, mérgező hatású a mikrobákra.
A komposztálás során arra törekedünk, hogy az oxigénkedvelő mikroorganizmusok szaporodjanak fel, mert ők a jótékony hatásúak talajra, növényre.
A levegőtlen körülményeket kedvelő mikroorganizmusok közül kerül ki a kórokozók többsége, ezért szaporításuk nem volna célszerű.
Tehát cefreoltót nem használunk, sem a kifőtt cefrét nem szabad a komposztra önteni, mert a maradék alkoholtartalom is sterilizálja a komposztot.
Azonban a rothadt gyümölcsöket, darálási maradékot már bele lehet szórni a komposztba kis mennyiségben, az tápanyag a baktériumoknak.
A mikroorganizmusok akkor maradnak tartósan a területen, ha megfelelnek az életkörülmények számukra.
Hiába juttatunk ki magas mikroorganizmustartalmú komposztot vagy teát, ha mondjuk utána kap egy baktérium vagy gombairtós kezelést az állomány. Ugyanígy ha hónapokig feketeugar van a területen, akkor a mikroorganizmusok javarésze vagy elpusztul vagy szunnyadó állapotba kerül, a tápanyagfeltárás és áramlás túlélő üzemmódba kapcsol vagy megszűnik.
A komposztálást és komposzt teát (ALKO) érdemes úgy kezelni, mint egy új rutintevékenységet, amely mellett egyre kevesebb vegyianyagot kell használni és egyre kisebb energiával kell a talajjal megművelni, mert minden paraméterében javulni fog.
A tartály és kijuttató fent lehet az eszközökön (hányan járnak orrsúllyal?) és amikor megy a munka, mehet a kijuttatás, mindegy, hogy talajmunka vagy szárzúzás megy.
A beruházási igénye nem magas ennek a tevékenységnek, a Farmcenter rendelésre is állít össze komplett egységeket, de a Bactofil Jet kijuttató egysége megfelelő az ALKO kijuttatására.
Keret sem kell már a kijuttatáshoz, egyetlen Teejet BoomJet 5880 fúvókával 19 méter is beszórható.
"Tömören ennyit tudok erről javaslatként megosztani - de csak akkor kezdj neki, ha biztos, hogy megfelelő a komposztod biológiai összetétele."
Ha többen kezdjük el a komposzt készítést, mi lenne, ha most felajánljuk, hogy adunk belőle mintát annak, aki nem volt elég precíz, vagy a baktériumai nem tudták a dolgukat és nem úgy szaporodtak , ahogy kellett volna.
A blogot már elolvastam többször.
Élesztőt teszünk a cefréhez, hogy a gombák jobban szaporodjanak.
Ebbe érdemes-e tenni, vagy ront a helyzeten?
Úgy látom hogy többen már sokkal többet próbáltak, és tájékozottabbak, mint mi "kezdők".
Jól értelmezem, hogy évente újra be kell vinni ezen "élőlényeket" a talajba, mert időnként elpusztulnak, illetve "felhasználja" őket a termesztett növény.
Megvettem a hegesztett acéldrótot a komposzt kasnak.
Gyűjtöm a zöld növényt.
Meg van a hozzávalók többsége.
Már csak egy napi munka, és jöhet az összeállítás.
A fotóalbumba teszek fel képet, hogy ha valaki kedvet kap, tudjon segíteni, hogy ne olyan bonyolultan oldjam meg e feladatot.
Egy 2,8 ha-os területen kigondoltam, hogy forgatás nélküli technológiát megpróbálom. Sokan sikeren átálltak. Ha ezen kipróbálom a Talajmegőrző Mezőgazdaság-ot is, akkor együtt látom a "jövőt" Ami vagy sötét, vagy szebb?
Válasz #56. hozzászólásra
A Tiszán erről vagy?
Válasz #56. hozzászólásra Az ALKO szaporítás időtartama csak kb. 24 óra, de a komposzt elkészítése, amiből készíted az oldatot, legalább 3 hónap, télen több a hideg miatt.
Most még össze tudsz állítani egy másfél köbméteres kis komposztkast, amiből kora tavasszal már lehet oltóanyagod, ha fagymentes helyen tudod tárolni.
Kérlek olvasd el az alábbi leírást, ez a minimális ismeret, ami a megfelelő biológiai minőségű komposztáláshoz szükséges:
Termokomposztálás leírása
Válasz #54. hozzászólásra
Szeretném megkérdezni, mondjuk a tavaszi kijuttatás ami kb mondjuk április 15. kukorica - napra vetés előt milyen időn belül szaporodnak fel 1000 L IBC tartájban a bacik, hogy nyugodtan elérjem azt a koncentrátumot, mint amit árulnak. Gondoltam itt hogy mondjuk 30 nap, vagy hasonló. Pincében csinálod a bacik szaporítását? Milyen hőfokra van szükség az ideális szaporulathoz? Azért kérdezem, ha mondjuk tavaszhoz lenne szükségem ilyen előállitott anyagra, elég-e februárban nekilátnom, vagy már most kell hogy neki kezdjek, és egész télen olyan helyen tárolnom, hogy meg ne faggyon az anyag?
Válasz #54. hozzászólásra MIlyen vizsgálati eljárást használsz a bakteriális egyedszám meghatározásához? Melyik fajokat sikerült szaporítanod a reaktorral? Az ALKO-nál a pH mérése nem lényeges, annál inkább az oldott oxigéné, ha még nem vagy biztos mire képes a szerkezeted.
Az első recept és levegősztetés kalibrálások után már nincs szükség rendszeresen a DO mérésére, de addig hasznos lehet egy mérőműszer.
Oldott oxigén mérő
A házi reaktorokkal jó technológiával, megfelelő tudással garantáltan hatékonyabb oltóanyagokat lehet elkészíteni.
Az eladhatóság és tárolhatóság miatt az élő kultúrákat manipulálják a gyártók, ami jelentősen lecsökkenti a CFU számukat és összetett készítménynél megváltozik a fajarány és összetétel is. Ez a gond az EM-BIO-val is, megjósolhatatlan a viselkedése, hogy abból a 80 fajból melyik lesz éppen túlsúlyban..
Frissen elkészített és kijuttatott oldatoknál ez a veszteség nem jelentkezik.
Az olyan cégről pedig nem tudok semmi pozitívat elmondani, aki a leírás szerint élő fonálférgeket árul egy éves szavatossággal a lezárt palackban...
Az ALKO viszont nem palackozható, mert órákon belül megváltozik a fajösszetétel, nincs lehetőség az aktív baktériumok befékezésére.
De ha megérted a rendszerét, rájössz, hogy nincs is szükség erre, mert élő, levegőkedvelő, jótékony mikroorganizmusoknak azonnal kolonizálnia kell úgy a talajt, mint a növények felszínét.
Az erjedés a tápanyagfelesleg és kevés oxigén (5 ppm alatt) miatt szokott bekövetkezni.
Ha az ALKO ilyen fázisba jut akkor a jótékony mikroorganizmusok helyét átveszik a fakultatív és aerob mikroorganizmusok, amelyek között a kórokozók találhatók meg.
Az emberi orr érzékeny az anaerob bomlástermékekre, ha alkohol, ammónia, vajsav, vagy akármilyen rothadt szaga van a folyadéknak, akkor ki kell önteni. Mehet nyugodtan a komposztra, ott nem okoz nagy bajt, sőt növeli a változatosságot, de fizetős kultúrába nem szabad kijuttatni.
Válasz #40. hozzászólásra
Van mikroszkóp,ph mérő is.Még azt kellene megakadályozni,hogy az oldat,ne induljon erjedésnek.Szoktuk meszezni,meg kap kis szódabikarbónát is.Volt olyan anyagom,amibe több mint 2x annyi nitrogénkötő baci volt,mint a nagyhírű gyári ba.
Válasz #39. hozzászólásra A Lajtamag szuper pillangós keveréke szerintem a legösszetettebb a piacon, érdemes megnézni.
Lajtamag méhlegelő technológiai füzet
A zöldtrágyázás (maga a név elég félrevezető, az angol terminológiában legalább 4 féle célra különítenek el haszonnövényen kívül kikerülő növényi keverékeket) akkor hatékony, ha minél nagyobb a változatosság a kijuttatott keverékben és utána nem kerül beforgatásra zölden.
Én ezekből a növényekből válogatnék a mi klímánkon az őszi talajépítő keverékbe, ha nincsenek esetleg elővetemény problémák (mint a földibolha felszaporodása)
hajdina, facélia, olajretek, mustár, szudáni fű, napraforgó, vörös, bíbor és fehérhere, fehérretek, tarlórépa, lóbab, borsó, lencse, bükköny,
A keverékek összeállításánál csak a fantázia szab határt, bármi beletehető, ami nem hoz magot a télig, nagy eséllyel nem telel át és hozzáférhető a magja, akár kerti virágok és zöldségek is. Írok erről is majd bővebben.
Válasz #38. hozzászólásra Beltartalomra nem mértem, mert az elég költséges játék.
Tényként elfogadom, hogy a több száz egyedi tanulmányra épülő metatanulmányokban állított különbségek létezők az organikus és vegyi mezőgazdaság termékei között.
Szubjektíven gigaméretű és finom zöldségek jönnek ki a kertészetből, így jó a helyzet.
Két forrás, az egyiket hivatkoztam a cikkben is:
New Evidence Confirms the Nutritional Superiority of Plant-Based Organic Foods
Nutritional Benefits of Organic
Válasz #48. hozzászólásra Köszönöm, megvolt. A tápanyagfeltárási különbségekben a szavaik alapján egyenlőre sötétben tapogatóznak, mert nem a mulcs miatt fog több nitrogént kapni a növény.
Viszont ők már csak egy lépésre lehetnének attól, hogy még kevesebb nitrogénnel dolgozzanak, s egyre inkább a biológiai nitrogénfixálásra hagyatkozzanak, mert a talajban már elég szerves anyag gyűlt fel a szármaradványokból.
Válasz #46. hozzászólásra Nagyon szét kell oszlatni a levegőt a tartályban.
Két iskola létezik, az egyik a mikrobuborékos (mint az akvárium levegőztető köve) a másik a nagy buborékos, az utóbbi kevésbé szaggatja az egysejtűeket.
Mindkettőnél a legfontosabb a 6 ppm, 6 ezrelék feletti oxigénkoncentráció fenntartása, mert ha lecsökken, akkor a jótékony mikroorganizmusok helyett a haszontalanak, illetve kórokozók szaporodhatnak el.
A legtöbb kis farmon a Geotea rendszert használják, ilyet érdemes építeni.
Geotea
https://www.youtube.com/watch?v=WeAOd8QsZfs
Válasz #45. hozzászólásra Örömmel olvasom a tapasztalataid.
Mindkét esetben véletlenszerűen, de jól alkalmaztad a mikrobiológiát :-)
Az általad megfigyelt jelenség okai részletesen megtalálhatók az alábbi nitrogénmenedzsment kapcsán készült cikkben, de röviden alább is kifejtem:
Nitrogén - a kétélű fegyver
Mindkét esetben a legfontosabb faktor az élő növények voltak, amelyek gyökérzónájában sokszorosa a mikrobiális aktivitás, mint a barnára művelt földben.
Az első esetben a búza utáni terület mikrobiológiáját a szokásos módon hazavágtad, aki esetleg életben maradt a nagy zaklatás után, az szépen lefeküdt aludni tápanyagok hiányában, mert mit csináljon egy sivatagban.
A változatos gyomokkal teli zöldugar területed azonban élő maradt, a gyökérzónában maxigázon futottak a táplálékháló biológiai folyamatai és áramlottak a tápanyagok.
A szárzúzás szerepe az intenzív legeltetéssel összemérhető, ennek hatására a növények az elszenvedett levél veszteség hatására rengeteg gyökérváladékot választanak ki, ami viszont fokozott szaporodásra készteti a baktériumokat, gombákat, egysejtűeket, tehát kétszer is lendületet kaptak a talajod mikroorganizmusai a fokozott szaporodásra.
A repcevetés előtti gyors bedolgozás során is kapott a biológia némi darálót, de rögtön utána már érkezett is a következő élő gyökérkapcsolat, ezért nem volt idejük lefeküdni, amiből lassan térnek csak magukhoz (mint tapasztaltad a búzánál)
A repce, mint keresztesvirágú egyébként a szukcessziós folyamat elején álló faj, bakteriális túlsúlyú talajra van szüksége.
A lezúzott zöld növényeid bomlástermékei bakteriális tápanyagok, mint a beforgatott zöldek is, ezért kiváló bakteriális talajt gyártottál a repcének.
A második esetben szintén ez a hatás érvényesült - de az acat-gyökérsav helyett én a totál elhúzódó csírázásgátló hatása miatt aggódnék, mert az nagyjából 20 napon belül bizonyítottan megzavarja a gyomirtás után következő kultúrát (a tanulmányban éppen búzával tesztelték).
Evidence for glyphosate damage of winter wheat depending on waiting-times after pre-crop glyphosate application and density of desiccated weed plants under field and experimental conditions
Én is alkalmazom a gyomokat, mint változatos zöldtrágyát az újonnan átvett területen, de nagyon oda kell figyelni a virágzásukra. A biomassza csúcsán, virágzás közepén szoktam lezúzni őket, mielőtt már magot érlelnének, így aztán kockáztatom a parlagfűkommandót állandóan...de így kevesebb, mint 5%-a, ha visszanő, tiszta marad a terület.
Sajnos nem tudom belinkelni, de az ujmezogazdasagimagazint beírod bejön, és a nov. 2-i adást kell megnézni. Kb. a 24. perctől van erről szó. Ill. precízebben: a nitrogén feltárásában nincs eddig különbség a két technológia között.
Válasz #37. hozzászólásra Ezzel még nem foglalkoztam, azonban általános tényként kezelhető, hogy amennyiben állandó növénytakarást használsz, akár társnövényként, akár parcellákat elválasztó, állandó méhlegelő szerű, vegyes növényekkel beültett csíkokat, akkor a beporzók mellett tartósan elszaporodnak a természetes ellenségei is a kártevőknek.
A számunkra hasznos élőlényekre, akár mikroszkopikus, akár megfogható méretű, mindig úgy érdemes gondolni, mint saját magunkra.
Nekünk táplálékra, szélsőségektől mentes hőmérsékleti tartomány, komfortos páratartalom és otthonra van szükségünk - nekik ugyanúgy.
Nekik a tartósan háborgatás nélküli, élő és virágzó növények az otthonuk.
Fut egyébként 2009 óta a Syngenta Európai Beporzó program, ahol a résztvevők állandó méhlegelők létesítésére kapnak igyen, nagyon összetett pillangós vetőmagcsomagot, a legjobb keverék, amit csak láttam Maon. A keveréket a Lajtamagtól meg is lehet vásárolni a kevésbé szerencséseknek. Ilyen keverékeket használva garantáltan ottmaradnak és felszaporodnak a hasznos rovarok. Nálam most is virágzik a keverékből, ami csak tud, de már csak a lepkék járnak.
Syngenta Európai Beporzó
Válasz #41. hozzászólásra
Nekem is lenne egy kérdésem.
ALKO készítésekor mennyire kell szétosztani a levegőt egy 1000 literes tartályban? Elég, ha mondjuk a harmadán "fő" és onnan átforogja magát, vagy elosztókkal szinte mindenhová közvetlenül el kell juttassuk a levegőt, hogy aerob maradjon az oldat?
Erre a zöld növényi takaró dologra 2 példát mondok, aminek lehet hogy semmi köze sincs a lentebb taglalt dolgokhoz, de mégis érdekesnek találom:
1. Tavaly zöldugar volt egy táblának a fele, a másik fele búza. Mindkettőbe repcét akartam tenni. A búzaföld aratás után kapott egy tárcsa-gruber-tárcsa-henger művelést. Kötött réti talajról van szó, de a lehetőségekhez képest jó lett a munka. Hozzá sem nyúltam vetésig, eső szinte semmi sem volt, de a nap megégette a kis rögöket, és vetésre még "tetszetősebb" lett a tábla. Aprómorzsás, ülepedett, elég mély laza réteg volt, szinte tankönyvszerű lett. A másik részét, ahol zöldugar volt, nem bolygathattam szept. 1 előtt, csak zúzni lehetett, ami először júliusban, majd augusztus végén történt meg. Erre az időre gyakorlatilag tele lett a terület mindenféle gyommal, némi acat, kakaslábfű, de főleg ebszikfű volt jó sűrűn. Repce vetés előtt ugye nem sok idő maradt, a zúzás után kapott egy tárcsa-henger-tárcsa-henger műveletsort. Mondanom sem kell, nem az a tipikus repce magágy lett. A mellette lévő, addigra lisztté vált földhöz képest főleg szarul mutatott. A kelés és az azt követő időszak mind a búza utáni talajban mutatott jobbat. Aztán mikor kimentünk tavasszal műtrágyát szórni, nem hittem a szememnek. A zöldugar előveteményű repce határát határozottan meg lehetett látni, és mind habitusban, színben sokkal jobb volt. Ez a különbség az idő előrehaladtával folyamatosan erősödött, szemre azt mondtam volna, hogy vagy 20%-kal többet fog adni. Sokkal bujább, erőteljesebb, haragosabb színű volt mint a búza után.
Végül külön nem lett mérve a 2 rész, örültünk hogy az esők között le bírtuk vágni. Sokat agyaltunk rajta hogy mi lehetett ennek az oka, de oda lyukadtunk ki, hogy valószínűleg az aktív talajélet, a bedolgozott zöld növényi részek lebomlásával keletkezett tápanyag (ezért jelentkezhetett az erősödő hatás később) lehetett az oka. De ez csak találgatás.
2. A második érdekesség most ősszel, egy frissen átvett területen szintén repce vetésnél történt. Ez a terület idén nem volt bevetve, a sok esővel mindíg felgyomosodott és többször tárcsáztuk. A legvégére mégiscsak az acat győzött, olyan tenger lett amilyet még nem láttam. Mintha vetve lett volna. Amikor annyira megszáradt a föld, hogy elbírta a permetezőt, kapott totális gyomirtót, 2 héttel később 1 sor tárcsa, hengerezés és vetés. Féltem attól, hogy a piszok sok visszamaradt acat-gyökérsav bántja majd a repcét (régebben napraforgónál volt olyan hogy a vetés utáni totális gyomirtás után bár az acat elszáradt, és nem konkurált a naprával, mégis azokban a foltokban gyengébb volt a naraforgó), de nem így lett, olyan gyönyörű erős lett benne a repce, hogy hihetetlen. Nem tuom hogy ez a többszöri nagy tömegű zöldség leforgatása miatt lett így vagy sem, de ezek után nem fogok sietni a tarlóműveléssel, legalább a természetes zöldtrágyázást ki fogom használni.
Ui: Ezzel a kis esszével már majdnem Szanbergi magasságokba sikerült emelkedni, remélem nem haragszik meg nagyon!
Válasz #24. hozzászólásra Ádám, tudsz linket adni az általad említett bólyi riporthoz?
Válasz #23. hozzászólásra Egyetlen szóval nem állítottam, hogy ITTHON. Nemzetközi példák sokaságával tudok szolgálni, s remélem hamarosan már magyar példák is lesznek.
Akik elkezdték idán a biológia használatát a tanácsaim alapján, már most látják a különbséget a földjükön.
Válasz #22. hozzászólásra Köszönöm.
A "modern" mezőgazdaság a vetőmagcégek által adott tápanyagkijuttatási receptekkel kissé leegyszerűsítette a talaj szerepét arra, hogy csak azért legyen, hogy ne fújja el a szél a növényt. Ezért aki a biológiát szeretné használni, annak valóban nem kevéssé képzett gépkezelők hangulatához kell igazítania a termelési rendszert.
Azt azért megkérdezném, hogy miért is van csak egy dobása az embernek a forgatás nélküli művelésnél? Idén extrém nedves időjárás van felém, de a kultivátor szép munkát végzett még így is a zalai agyagban, de ha nem lett volna szép, nyugodtan rá lehetett volna menni még tárcsával is. Felteszek holnap képet az én egy menetes területemről a szomszéd agyonszántott, tárcsázott, hengerelt, ásóboronázottjával összehasonlítva, nyolc menetig számoltam az aratás utáni műveleteit, mire beleszórta a repcét.
A közelmúlt magyar egyetemi tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a magyar mezőgazdasági oktatás színvonala a talajvíz alatt van a nyugati egyetemekhez képest. Egy ilyen rendszerből pedig csak olyan agronómusok kerülnek ki, akiknek a leghalványabb sejtése sincs az elmúlt évtizedekben felgyűlt tudásállományról - nincs mire büszkének lenni sem az oktatásban, sem a fejlettebb, természetbarátabb technológiák átvételében.
Ezért kezdtem bele ebbe a munkába, hogy induljunk már el Nyugat felé ebben is.
Válasz #40. hozzászólásra 4 liter levegőt kell bejuttatni helyett, a levegőpumpa teljesítményigénye az IBC-hez percenként 600 liter felett legyen.
Válasz #35. hozzászólásra Remek, efféle szerkezet kell. Mikroszkópod is van? Az oldatod mindig az aerob zónában van a szaporítás során? A levegőpumpának legalább 4 liter levegőt kell bejuttatni percenként.
A tápanyagreceptet annyiban kell módosítani az ALKOhoz, hogy szélesebb spektrumú tápanyag álljon rendelkezésre a mikrobiális életnek és elsősorban a gombáknak és minél kisebb legyen az esélye az anaerob helyzet kialakulásának, ezért a cukrokat inkább melasz formájában alkalmazzuk, ha kifejezetten bakteriális túlsúlyú oldatra van szükség, de abból is nagyon keveset.
Alaprecept IBC-re az alábbi, inkább kevesebb tápanyagot kapjanak a mikroorganizmusok, minthogy anaerob legyen az oldat:
1000 liter kezelésmentes víz
6 kg kiváló biológiájú komposzt, mikroszkóppal ellenőrizve a mikrobiális összetételt (ha kórokozók vannak a komposztodban, akkor azok fognak felszaporodni! - de be tudom vizsgálni a komposztod biológiai paraméterekre)
450 ml huminsav (a dudari huminsav jó minőségű, ha nem azzal dolgozol a pH mindenképp ellenőrizendő, nem minden gyártó semlegesíti a kinyeréshez használt vegyianyagokat)
450 ml barnaalga kivonat vagy ugyanennyi oldható tengeri hínárpor, ennek magyar megfelelőjét még nem kísérleteztük ki
450 gr zabliszt
450 ml hidrolizált hal (fish hydrolisate, házilag elkészíthető enzimekkel erjesztett hulladék halakból )
Az oldatot hőmérséklettől függően 24 óra körüli ideig levegőztetjük folyamatosan. Hosszabb levegőztetés esetén átbillenhet az oldat anaerobba vagy robbanásszerűen felszaporodnak benne az egysejtűek, akik felfalják a baktériumokat (ez is lehet cél, baktériumban gazdag talajban egysejtű infúzióval lehet beindítani a táplálék körforgását)
Az oldat mikrobiális összetételét is érdemes mikroszkóppal ellenőrizni, hogy a biomassza csúcson legyen kijuttatva.
Elkészítés után azonnal kijuttatandó az oldat.
Tömören ennyit tudok erről javaslatként megosztani - de csak akkor kezdj neki, ha biztos, hogy megfelelő a komposztod biológiai összetétele.
Válasz #37. hozzászólásra
Zöldtrágyának is tökéletesen megfelelő méhlegelő keveréket tudnék elképzelni, pl. pohánka, facélia, bíborhere keverék.
Válasz #36. hozzászólásra
@Netparaszt, az általad is idézett Christine Jones egy másik előadásában a termények csökkenő beltartalmáról is beszél. Ezzel kapcsolatban volt vagy van tapasztalatod, eredményed a saját területeden?
Még egy nagyon fontos ,megoldásra váró probléma.Hasznos,vadon élő beporzó rovarok szaporítása.Van ötlet??
Válasz #21. hozzászólásra Egyértelmű, hogy miért maradtál ki ebből az átállásból - mert ismereteim szerint még senki nem kezdett bele Magyarországon. Egyes elemeivel próbálkoznak többen, a biogazdák jelentős része használja a komposztot, társnövényeket, de például ALKO-t rajtunk kívül senki nem alkalmazott még ismereteim szerint Maon.
Ezért az én példáim egyenlőre a saját tapasztalatomra és a számtalan hiteles és idézhető külföldi forrásra alapulnak.
A szántás-nemszántás témakörével nem foglalkoznék különösebben, mert parttalan az erről szóló társalgás, amire van külön fórum is - világszerte több százmillió hektár szántás nélküli, sőt strip-tillel vagy no-tillel vetett terület a bizonyíték a szántás alkalmazása ellen.
Vannak esetek, mikor szántani kell, én is felszántatom az évelő gyomokkal teli feltörendő területet vagy lucernást, ha más kultúra megy bele, de itt véget is ért az alkalmazása.
Felesleges és káros a szántás állandó alkalmazása.
Ez a fejlett országokban már közel egy évszázada óta ismert tény, de valahogy nem lépte át az országhatárt még ez a tudás, bár Dr Birkás Márta évtizedek óta küzd, hogy megismertesse az emberekkel az egyéb lehetőségeket.
Válasz #33. hozzászólásra
1000 literes IBC tartályban csőkígyó,ebbe folyamatosan levegő.Csőkígyón apró furatok.5%-os tápoldat,kukoricalekvár,szőlőcukor,izocukor keveréke.
Válasz #20. hozzászólásra A talajlakó kártevők alatt mit értesz? A pocokra nincs ötletem a mérgen kívül, de a drótférgeket, gyökérfogyasztó fonálférgeket, hernyókat kontroll alatt lehet tartani egyedi parazitákkal is. Sőt a zöldtrágyázás kifejezetten visszaveti a drótférgek mennyiségét, mert nem bírják a keresztesvirágúak közelségét és összezavarja tájékozódásukat ( a csírázáskori széndioxidot keresik, ha nagy a biológiai aktivitás, nincsenek egyértelmű jelzések nekik) .
Elég széles skálájú a Dipel, amiben Bacillus thuringiensis kurstaki van, aminek a toxinjai kiéheztetik a hernyókat.
De a Bora is működik számos rovarkártevő ellen, amiben a Beauveria bassiana rovarparazita gomba van, feloldja a talajban élő hernyókat.
A növényi változatossággal és az egyensúlyába visszatérő talaj táplálékháló aktivitás pedig egyre erősebben fog konkurrenciát jelenteni a kártevőknek.
Az ALKO-t tudom javasolni a kijuttatásra, amit megelőz egy jó minőségű komposzt elkészítése házilag. Utána abból tudod elkészíteni szintén házilag az összetett oldatot, amiben nagy koncentrációban baktériumok, gombák és egysejtűek, esetleg jótékony hatású fonalférgek is megtalálhatók.
Válasz #19. hozzászólásra Rendelkezel aktívan levegőztetett reaktorral? A teánál nem csak baktériumot szaporítasz, de gombákat és egysejtűeket is.
Ha megosztod a baktériumszaporítási technológiád, meg tudom mondani, tudod-e erre a célra használni.
Amalgerolos kérdést nem értem, az egy növényi kivonat, az algakivonat miatt talán táplálékként lehet használni ALKO készítésnél, de még nem próbáltam ilyen célra használni.
Válasz #17. hozzászólásra 15 hektáron termeltem szántóföldi növényeket, de eladtam és már csak a bemutatóra szolgáló hektáros parcellákon termesztek kísérleti növényeket.
Jelenleg is extenzív búza fajtakísérleti programban veszek részt kutatóintézettel, kis parcellás műveléssel, aminél már szántóföldi gépeket kell használni, ezért skálázható és modellezhető a több ezer hektárok művelési rendszere is.
Sikeresen tanítani és a földön dolgozni nem lehet egyidőben...
Válasz #29. hozzászólásra
Vannak dolgok, amiken egyszerűen nem tudsz spórolni, pl. egy kukorica esetében:
- mélyművelés
- vetőmagon minőségén spórolni hülyeség (nem feltétlen a legdrágábbat kell venni, de jó legyen)
- tápanyag nélkül nem igazán terem semmi (a mennyiségen lehet vitatkozni, de tápanyag kell)
- gyomirtás (vizet, tápanyagot spórolsz a növényed számára)
ezeket nem tudod nélkülözni
Válasz #28. hozzászólásra
Valóban, nem voltam egyértelmű: Arra szerettem volna kitérni, hogy a régi fajták ellenállóbbak voltak. Csak mivel nem adtak akkora hozamot, kiszorultak. Nekem is van lap alja, és néha elgondolkodom, hogy permetezés nélkül, hormon nélkül, járulékos költségek nélkül a kisebb terméshozamú növény után ugyanakkora haszon maradna, mint most. Csak kevesebb lenne a mérgelődés....
Válasz #27. hozzászólásra
Nem akarlak elkeseríteni, de nincs igazad!
Valóban nagyon költséges a kukorica termesztés, de senki nem divatozásból gyomírtózza vagy műtrágyázza, hanem mert akkor több maradhat a lap alján, mikor vége az évnek
Üdv mindenkinek!
Nem vagyok pontosan tisztában a dolog lényegével, csak a saját, laikus véleményem írom le: Ugyebár az emberek évezredek óta túrják a földet, az ásóbottól kezdve a faekén keresztül, a mai csúcsszuper gépekig minden egy folyamat része, mert a háziasítással együtt járt a termesztés. Jó dolog ez a szántás nélküli művelés, de mifelénk ez nem járható út. A talaj agyagos, kötött, hiába lazítózod meg, jön egy hetes eső, és nem csináltál semmit. Az én véleményem szerint nem ebben van a megoldás. Nézzük inkább a nitrátérzékenység-mizériát. Amíg a trágyát kijuttatták a földekre, nem volt nitrátérzékenység, a paraszt tudta, mennyit kell kiszórjon ahhoz, hogy jó termése legyen, de a mai világban inkább piszkáljuk, hogy vegye a műtrágyát helyette. Mondjuk a mai fajták ellenálló-képessége be van áldozva a mennyiség rovására. A 200 évvel ezelőtt vetett kukorica nem adott 120 mázsát, csak 60-at, de azt biztosan, és nem volt permetszer, csak várták, hogy beérjen. Mutasson nekem valaki egy olyan hibridet, amit nem kell legalább egyszer kezelni vegyi anyaggal. És vissza lehetett vetni a magot. Ma inkább vesszük a fémzároltat. Régen a padlásról hozták, ma Amerikából, Franciaországból.......Elgondolkodtató, nem?
Válasz #23. hozzászólásra
Hát az ekét idén én is elővettem nemtudom hogy hány év után, de a második kerülő után gyorsan haza is vittem. A Maschio Attila már tudott valamit kezdeni a nehéz, árvíz utánni összeált talajjal, amit aratástól még tárcsával se lehetett bedolgozni a sár miatt. Meg volt húzva 25-30 cm mélyen, és a héten kb egy hónappal az első bedolgozás óta be lessz járva másodszor 40 cm mélyen. Nagyon remélem hogy az egy hónap alatt volt annyi vízelpárolgás a fellazított talajon, hogy a traktor bírjon mozogni.
Válasz #22. hozzászólásra
mit lehet elrontani egy topdown húzgálásán?
Én ma hallgattam az új mezőgazdasági magazint, ahol a bolYIAK elemezték a kb 7eves kukorica kísérleteket . A talaj harmadával több nitrogent tartalmaz mint ahogy gondoltak és ami elgondolkodtató, semmi különbség nincs a forgatásos és a nélküli termesztés eredményei között.