Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Roli74 #3430. hozzászólásáraAkikkel élő szerződése van a Kft-nek azokét nem szerezheted meg, a többiekkel szabadon szerződést köthetsz, és mivel nem volt bérlőjük eddig, a bérlőt a tulajdonostárs követi a rangsorban.
Van egy osztatlan közös tulajdon, amiben jelenleg egy kft regnál. Kis terület de így is vagy 24 tulaj van.(2,5Ha) Jó részére nincs is élő bérleti szerződése. Ebben az osztatlanban tulajdonos vagyok én is, és hát ugye földműves is. Az idei évtől már nem hosszabbítottam meg a bérleti szerződést. A kérdésem a következő lenne.
Ha egy tulajdonos szeretné művelni, a földet, aki szintén tulajdonos társ, akkor az nem élvez előnyt a kft-vel szemben? Tehát, hogy az egész területet átvehetem bérbe a tul.társaktól??? Köszönöm válaszaitok..
Üdv.
Lehet volt már a kérdés.
Szeretnék rájelentkezni egy szántó terület haszonbérletre.
Hol kezdjek hozzá.
Helyben lakó földműves vagyok.
Aki bérelni szeretné az 20km belül lakik.
Most akkor ügyvéd csinálhat ilyen rájelenkezö elfogadó nyilatkozatott?
Vagy van valami formanyomtatvány?
Ha igen hol találom,elég sürgős lenne mert hétfőn lejár a kifüggesztés.
Előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Tudna valaki linkelni vagy küldeni egy hatályos haszonbérletes előhaszonbérlő elfogadó nyomtatvány? Nem találtam a neten, pedig biztos van valahol... köszönöm!
Válasz szgyuri82 #3425. hozzászólásáraNem kell ügyvéd de a szerződés legyen teljesen szabályos a földtörvényre vonatkozólag legfőképpen. Ha bármi nem stimmel visszadobják.
Üdv Mindenkinek!
Kis segítségre lenne szükségem. Haszonbérleti szerződést csak ügyvéd ellenjegyzéssel lehet kötni, vagy ügyvéd nélkül is lehet?
A kifüggesztés haszonbérletnél 15 nap?
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraIgen, csak az új tulajdonosokkal kötöd meg a haszonbérleti szerződés hosszabbítását / módosítását. 7 helyett több szerződésed lesz, no meg több papírmunkád.
A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletre hivatkozva elutasították egy általam bérelni kívánt területre a haszonbérleti szerződést. A terület osztatlan közös tulajdon, a szerződés tulajdonostársanként külön okiratként lett megkötve. (Földrajzi távolságok miatt lehetetlen egy okiraton megkötni, illetve nem is adhatom ki a többi tulajdonostársnak a többiek személyes adatát...)
Az elutasítás indoka, hogy a 12. §-ban leírtak szerint a szerződéseket nem együttesen, összefűzve küldtük meg a jegyző részére, hanem külön-külön függesztették ki a kisatírozott szerződést, nem a közzétételi közleményt.
Hogyan kell együttesen összefűznöm? Mint az ügyvéd, zsinórral, hátoldal leragasztva, lepecsételve?! Vagy ezentúl minden osztatlan közös tulajdon esetében ügyvédhez kell futni, hogy összefűzze nekünk?!
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraFigyelj: ha 7 tulaj van az már nem 1/1, de a te gondod nem ez, csak kicsit kötekedtem... A bérleted érvényes az eredeti határidőig, függetlenül attól, hogy ki halt meg és ki az új tulaj. Hosszabbíthatsz is, te hrsz-re szerződtél, nem tulajra, ha jól tudom. Földhivatalban megmondják! Amúgy meg, ha 3 éve szerződés szerint bejelentett földhasználója vagy bérlőként az ingatlannak, akkor nehéz lenne téged onnan kigolyózni! Már Állam-Bácsit, esetleg társtulajt leszámítva!
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, adott egy 1/1 föld terület aminek 7 tulajdonosa volt,van még 2 év a haszonbérlet lejáratig,szeretném meghosszabítani a szerződést,de az eredeti 7 bérbeadóból már 2 meghalt és lett helyette 6 új tulajdonos.
Kérdés:ugyanazokkal a föltételekkel (kivéve a tulajdonosok)meg tudom e hosszabbítani kifüggesztés nélkül?
Ha bérbe veszek egy földet, ami a tulajdoni lap szerint gyümölcsös, de egy árva fa sincs rajta, évek óta kaszálják és állandó gyep fedvényben van és én is tovább kaszálnám, akkor lehet ebből nekem valami gondom?
Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem, hátha tud ebben valaki segíteni.
Adva van egy Kft., akinek a bérletei 2020. december végén járnak le. A Kft. (mivel lejárt a 20 év és ki kell függeszteni a bérleti szerződéseket) már most nekiállt ezen területek bérleti szerződéseit előre újrakötni. 2021-es kezdő dátummal vannak kifüggesztve. Mivel volt földhasználó, így ő van az első helyen az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében.
Azt az információt kaptam, hogy ha sikerül valamelyik tulajdonossal megegyeznem, hogy nekem adja a földet, mi is megírhatjuk most előre a bérleti szerződést, de úgy kell a dátumot beírni, hogy egy 30 napos szünet legyen a jelenlegi és az általunk kötött szerződés közt, hogy a Kft. már ne minősüljön volt haszonbérlőnek. Vajon ez így működik? Valaki tud erről valami biztos információt?
Előre is köszönöm a segítséget!
Adott egy jelenleg még osztatlan közös, ami kb 2 éve földhivatali földmérő által már ki lett mérve, felosztva de az ügy valahol elakadt.
Ebben van tulajdonrésze egy idős testvérpárnak, akiknek ki van adva a földjük egy olyannak, akinek az osztatlanban is van tulajdonrésze (nem helyi, 20 km en túli).
Ez az illető hol fizet, hol nem, most a tavalyival el van még csúszva.
Az idősek szerződést bontanának vele,unják a macerát, de nem vagyok biztos a tuti és helyes menetben.
Egy osztatlan közös táblában bérlő vagyok 1 hónapja,de nem vagyok tulajdonos. Most szeretnék még bérelni belőle. A földtörvény új változása szerint a rangsorban ki vagyok most és mire lehet hívatkoznom?
Válasz quercuserdesz #3408. hozzászólásáraHát igen, gondolom erre eddig senki nem gondolt, vagy ha számára kedvezően dönt a TAB akkor nem érdeke pereskedni. Meg én is úgy vagyok vele, hogy isten ments egy éveken át tartó pereskedés, annyit nem ér egy terület sem.
Engem az zavar leginkább, hogy ahány földhivatal, sőt azon belül is ügyintéző annyiféle jogértelmezés, egyik ugyanabban az esetben így, a másik meg úgy dönt. Teljes ez ügyben is a káosz és bizonytalanság.
Válasz krisz19 #3407. hozzászólásáraVan még egy pár dolog, amit az elmúlt 5 évben elfelejtettetek bíróság elé vinni.
Például, hogy miért kér állásfoglalást a hatóság a TAB-tól egy adásvétel esetén akkor, ha nincs elfogadó, vagy csak egy. Mert ez jogszabálysértő szerintem.
Válasz quercuserdesz #3406. hozzászólásáraKöszönöm szépen, értem amit mondasz, akkor így helyes a földhivatal eljárása, a másik pedig nem jogszerű, de amíg nem viszi senki bíróságra így marad!
Válasz krisz19 #3405. hozzászólásáraNem. Én azt mondom, hogy miután a hatósági jóváhagyás során a Fftv. 51 szakasza szerint már az elsődleges vizsgálat során a hatóságnak észlelni kell, hogy a bérlő nem tett maradéktalanul eleget a törvényi előírásoknak (42. §) így a Fétv. idézett szakasza alapján a haszonbérleti szerződés semmis. Miután a semmisség a törvény erejénél fogva következik be, így az ilyen szerződések joghatás kiváltására alkalmatlanok. Tehát magyarul nincs szerződés.
Ha nincs szerződés akkor arra elfogadó jognyilatkozatot sem lehet tenni.
Ha a hatóság egy semmis szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot elfogadna, az azt jelentené, hogy maga hozná létre a szerződést. Ilyenre még a bíróságnak sincs lehetősége.
Ez alapján azt mondod, hogy csak akkor semmis a szerződés, ha arról nem nyilatkozik, hogy a föld használatát másnak nem engedi át..., egyébként meg csak vele áll fenn megtagadási ok, az előhaszonbérlővel szemben meg nem, mivel megvan minden nyilatkozata, így vele jóváhagyható a szerződés? Neked is ez a véleményed?
[22] Az adásvételi szerződés valamely hibájához, hiányosságához a semmisség jogkövetkezménye csak akkor rendelhető, ha azt jogszabály kifejezetten és egyértelműen előírja. Az elővásárlási jogra vonatkozó vevői nyilatkozat elmaradása esetén az adásvételi szerződést úgy kell tekinteni, hogy a vevő elővásárlási joggal nem rendelkezik vagy azt nem kívánja gyakorolni.
Az ügy száma: Kfv.VI.37.758/2017/7."
2013. évi CCXII. törvény
"46/A. §34 A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
Válasz d-032a #3396. hozzászólásáraSajnos nem vagyunk barátok.
Törvényt ismerem, nem feltétlenül akarok kibújni belőle, elég az is ha egy korrekt bérleti díjat sikerülne kihozni belőle. Persze ha én művelném az volna a legjobb.
Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólásáraKöszönöm szépen válaszod, sajnos ezt nem értem én, hogy egyik településen így, mellette lévő településen meg már úgy értelmezik a törvényeket...
Gyanítom én is, hogy többet nem lesz kifüggesztve! Vagy nem ilyen feltételek mellett.
Válasz krisz19 #3399. hozzászólásáraUgyan nem bérletnél, hanem adásvételnél volt ilyenünk de a fh akkor elnullázta az egészet. Utána újból kifüggesztették csak majd 2x áron meg felesbérlettel.
Igen, pont erről van szó, hogy az eredeti bérlő nem nyilatkozik, hogy a szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1) - (4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek. Az elfogadó nyilatkozatot tevő viszont erről is nyilatkozik az elfogadó jognyilatkozatában.
Erre mondom, hogy az elsőnek említett hivatal az elfogadó nyilatkozatot adót kihozza nyertesként, de a második hivatal arra hivatkozik, hogy megtagadási ok áll fent, így az egész szerződést elutasítja, az lenne a kérdés, hogy melyik felel meg a hatályos törvényeknek, illetve jogszabályoknak, vagy van-e ilyen esetben már Kúriai állásfoglalás v ítélet.
Válasz krisz19 #3397. hozzászólásáraSzia!
Véleményem szerint a másik földhivatal járna el helyesen,mivel az előhaszonbérlő a szerződésben szereplő feltételek elfogadásával lépne be a bérletbe,és ha azok eleve hibásak akkor ő már nem vállalhatja azokat!
De olyankor nem tudom mi történne ha az előhaszonbérelő látja a hibás nyilatkozatot, és az elfogadóval együtt megteszi a megfelelő nyilatkozatát?
Üdv.:Csuti
Újabb segítségre lenne szükségem, adott egy haszonbérleti szerződés, mely az eredeti haszonbérlőnek nem tartalmazza teljes körűen a Földforgalmi tv. 42. Par. (1) bekezdésében előírt nyilatkozatait. Erre a szerződésre érkezik egy formailag és tartalmilag is megfelelő előhaszonbérleti nyilatkozat.
A kérdésem az, hogy mi a helyes eljárás, a debreceni földhivatal megtagadja a jóváhagyást az eredeti haszonbérlővel, mert hiányos a nyilatkozata, viszont jóvá hagyja a rájelentkezővel.
A másik eshetőség, hogy egy másik környékbeli földhivatal elutasítja a szerződés jóváhagyását, mert nem felel meg a tartalmi előírásoknak, így az előhaszonbérlő nyilatkozatát nem vizsgálva vele is megtagadja a jóváhagyást.
Ha valaki az első esetre tudna kúria határozatot vagy bármit linkelni, ami annak az elhárásnsk a hekyességét támasztja alá, azt nagyon megköszönném.
A felesbérleti díj mértékének módosításával kapcsolatban, a fenti törvény:
IX. Fejezet, 50/A. §-nak 1-6 bekezdése.
A felesbérleti szerződés megszűnésével kapcsolatban a fenti törvény:
IX. Fejezet, "15. A haszonbérleti szerződés megszűnése" 57. §-62. §
---------------------------------------------------------------------
Legegyszerűbb a közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés lenne, de valószínűleg erre kicsi az esély, ezért is kérdés a kérdés.
Ha a felesbérlő nem rendkívüli módon szívta mellre, hogy nem ő vette meg a földet (ha akarta), akkor meg lehetne próbálni, mérlegelve azt, hogy tíz évig te használhatnád a földedet, hogy milyen üzleti ajánlatodra érné meg neki is lemondani erről a felesbérletről.
Felesbérleti szerződéssel lehet valamit kezdeni? Felmondani, módosítani?
Frissen vett föld, 10 év felesbérlettel, papíron hektáronként 2q gabona a tulaj "jussa" ami igen csak karcsú.
Válasz csontii #3392. hozzászólásáraUgyan egy hónapja kérdezted, de csak a tulajoknak kell megküldeni, ha kézbesítéstől számítva 30 napon belül nem reagál rá akkor beleegyezettnek kell tekinteni. Másik földhasználóval semmit nem kell egyeztetni, de azért ajánlott.
A jogszabályok értelmezésénél az egyik legfontosabb kapaszkodó a józan ész.
Nem azt mondom, hogy nem kell pl. az állattartó telepet igazolni, hanem azt mondom, mint a Kúria, hogy miután nincs Vhr. ami ennek menetét meghatározná, így nem kell csatolni az elfogadóhoz. Viszont emiatt nem utasíthatjátok el az elfogadó nyilatkozatokat, mert a tényállás tisztázásához lehetőségetek van ezt az igazolás megkérni a NÉBIH-től nemcsak a belinkelt Fétv. szerint, hanem az Ákr. szerint is.
"32. Irat
65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására."
Vagyis ha beszerezhető az irat, akkor be kell szerezni.
És akkor a józan ész.
Ha valaki földet akar venni, vagy bérelni, akkor neki van ideje beszerezni minden szükséges iratot, igazolást. Viszont ha valaki elfogadót tesz, akkor neki nem biztos, hogy lesz erre ideje. Főleg ha maga az igazolást kiadó hatóság késlekedik.
Ha emiatt elutasítjátok az elfogadót, akkor megsértitek az ügyfél jogait, jogtalan előnyhöz juttatjátok az eredeti vevőt, vagy bérlőt.
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraSzerintem behatóbban kellene tanulmányozni a Fétv.-t. És talán helyesen értelmezni. Már csak azért is, mert a jóváhagyási eljárás köz. ig. eljárás. Tehát perpill az Ákr. szabályai érvényesek, a Fétv-ben meghatározott eltérésekkel.
"Fétv.
VII. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. Eljárási szabályok
27. § (1)13 A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,
c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,
d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,
e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,
f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,
g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,
h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat
díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.
XI. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
77. § (1) A Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben foglaltakat a 78–84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni."
Vagyis a VII. fejezetben fölsorolt adatokat a hatóság lekérheti az ügy elbírálása során, arra nem kell hiánypótlás.
Válasz skyron #3385. hozzászólására"az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... smile whistling Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet.."
1. A gazdák furfangossága a hivatalok bűne!
2. A kóser szó tájidegen.
3. Persze hogy elmegy ügyvédhez,de csak azután miután rájön arra,hogy jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett(miután három napig fürdik éjjel a saját izzadtságában).
4. Másfél év alatt 4 bírósági tárgyalásom volt a közigazgatási hivatalokkal szemben melyekben összesen 18.5 millió forintot akartak kihúzni a zsebemből mert a jogalkalmazó létüket felülírták jogalkotónak.Mind a négyet el is bukták. Úgyhogy megéri.
5. Ha tényleg segíteni akarsz valakinek akkor inkább privátban,vagy új reggel mert ha én 2 perc alatt megtudtam hogy ki vagy(nem írom ki) akkor más is.
Válasz quercuserdesz #3382. hozzászólására"nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam" Üdv a klubban!
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
5031 hozzászólás
Válasz Roli74 #3430. hozzászólásáraAkikkel élő szerződése van a Kft-nek azokét nem szerezheted meg, a többiekkel szabadon szerződést köthetsz, és mivel nem volt bérlőjük eddig, a bérlőt a tulajdonostárs követi a rangsorban.
Sziasztok..
Laikusként kérdeznék..
Van egy osztatlan közös tulajdon, amiben jelenleg egy kft regnál. Kis terület de így is vagy 24 tulaj van.(2,5Ha) Jó részére nincs is élő bérleti szerződése. Ebben az osztatlanban tulajdonos vagyok én is, és hát ugye földműves is. Az idei évtől már nem hosszabbítottam meg a bérleti szerződést. A kérdésem a következő lenne.
Ha egy tulajdonos szeretné művelni, a földet, aki szintén tulajdonos társ, akkor az nem élvez előnyt a kft-vel szemben? Tehát, hogy az egész területet átvehetem bérbe a tul.társaktól??? Köszönöm válaszaitok..
Jól tudom,hogy a haszonkölcsön már nem működik?
Üdv.
Lehet volt már a kérdés.
Szeretnék rájelentkezni egy szántó terület haszonbérletre.
Hol kezdjek hozzá.
Helyben lakó földműves vagyok.
Aki bérelni szeretné az 20km belül lakik.
Most akkor ügyvéd csinálhat ilyen rájelenkezö elfogadó nyilatkozatott?
Vagy van valami formanyomtatvány?
Ha igen hol találom,elég sürgős lenne mert hétfőn lejár a kifüggesztés.
Előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Tudna valaki linkelni vagy küldeni egy hatályos haszonbérletes előhaszonbérlő elfogadó nyomtatvány? Nem találtam a neten, pedig biztos van valahol... köszönöm!
Válasz szgyuri82 #3425. hozzászólásáraNem kell ügyvéd de a szerződés legyen teljesen szabályos a földtörvényre vonatkozólag legfőképpen. Ha bármi nem stimmel visszadobják.
Üdv Mindenkinek!
Kis segítségre lenne szükségem. Haszonbérleti szerződést csak ügyvéd ellenjegyzéssel lehet kötni, vagy ügyvéd nélkül is lehet?
A kifüggesztés haszonbérletnél 15 nap?
Előre is hálás köszönet!
Válasz Pajtabíró #3423. hozzászólásáraKöszi
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraIgen, csak az új tulajdonosokkal kötöd meg a haszonbérleti szerződés hosszabbítását / módosítását. 7 helyett több szerződésed lesz, no meg több papírmunkád.
A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletre hivatkozva elutasították egy általam bérelni kívánt területre a haszonbérleti szerződést. A terület osztatlan közös tulajdon, a szerződés tulajdonostársanként külön okiratként lett megkötve. (Földrajzi távolságok miatt lehetetlen egy okiraton megkötni, illetve nem is adhatom ki a többi tulajdonostársnak a többiek személyes adatát...)
Az elutasítás indoka, hogy a 12. §-ban leírtak szerint a szerződéseket nem együttesen, összefűzve küldtük meg a jegyző részére, hanem külön-külön függesztették ki a kisatírozott szerződést, nem a közzétételi közleményt.
Hogyan kell együttesen összefűznöm? Mint az ügyvéd, zsinórral, hátoldal leragasztva, lepecsételve?! Vagy ezentúl minden osztatlan közös tulajdon esetében ügyvédhez kell futni, hogy összefűzze nekünk?!
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraNálunk lehetett ,most jött meg a határozat.
Válasz gcastle #3417. hozzászólásáraÚgy értettem hogy egy hrsz.-on belül van 7 tulaj, Köszi!
Válasz Angi32 #3413. hozzászólásáraVárni kell akkor addig amig letelnek a határidők.
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraFigyelj: ha 7 tulaj van az már nem 1/1, de a te gondod nem ez, csak kicsit kötekedtem... A bérleted érvényes az eredeti határidőig, függetlenül attól, hogy ki halt meg és ki az új tulaj. Hosszabbíthatsz is, te hrsz-re szerződtél, nem tulajra, ha jól tudom. Földhivatalban megmondják! Amúgy meg, ha 3 éve szerződés szerint bejelentett földhasználója vagy bérlőként az ingatlannak, akkor nehéz lenne téged onnan kigolyózni! Már Állam-Bácsit, esetleg társtulajt leszámítva!
Válasz Angi32 #3413. hozzászólásáraFöldhivatal, kormányhivatal? Sehol senki, aki konkrétat tudna mondani?
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, adott egy 1/1 föld terület aminek 7 tulajdonosa volt,van még 2 év a haszonbérlet lejáratig,szeretném meghosszabítani a szerződést,de az eredeti 7 bérbeadóból már 2 meghalt és lett helyette 6 új tulajdonos.
Kérdés:ugyanazokkal a föltételekkel (kivéve a tulajdonosok)meg tudom e hosszabbítani kifüggesztés nélkül?
Sziasztok!
Ha bérbe veszek egy földet, ami a tulajdoni lap szerint gyümölcsös, de egy árva fa sincs rajta, évek óta kaszálják és állandó gyep fedvényben van és én is tovább kaszálnám, akkor lehet ebből nekem valami gondom?
Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem, hátha tud ebben valaki segíteni.
Adva van egy Kft., akinek a bérletei 2020. december végén járnak le. A Kft. (mivel lejárt a 20 év és ki kell függeszteni a bérleti szerződéseket) már most nekiállt ezen területek bérleti szerződéseit előre újrakötni. 2021-es kezdő dátummal vannak kifüggesztve. Mivel volt földhasználó, így ő van az első helyen az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében.
Azt az információt kaptam, hogy ha sikerül valamelyik tulajdonossal megegyeznem, hogy nekem adja a földet, mi is megírhatjuk most előre a bérleti szerződést, de úgy kell a dátumot beírni, hogy egy 30 napos szünet legyen a jelenlegi és az általunk kötött szerződés közt, hogy a Kft. már ne minősüljön volt haszonbérlőnek. Vajon ez így működik? Valaki tud erről valami biztos információt?
Előre is köszönöm a segítséget!
Válasz UE-28 #3411. hozzászólásáraHol feketeugarként, hol sehogy nincs művelve a terület.
Üdv!
Hogy kell helyesen eljárni?
Adott egy jelenleg még osztatlan közös, ami kb 2 éve földhivatali földmérő által már ki lett mérve, felosztva de az ügy valahol elakadt.
Ebben van tulajdonrésze egy idős testvérpárnak, akiknek ki van adva a földjük egy olyannak, akinek az osztatlanban is van tulajdonrésze (nem helyi, 20 km en túli).
Ez az illető hol fizet, hol nem, most a tavalyival el van még csúszva.
Az idősek szerződést bontanának vele,unják a macerát, de nem vagyok biztos a tuti és helyes menetben.
Valaki leírná részletesen?
Egy osztatlan közös táblában bérlő vagyok 1 hónapja,de nem vagyok tulajdonos. Most szeretnék még bérelni belőle. A földtörvény új változása szerint a rangsorban ki vagyok most és mire lehet hívatkoznom?
Válasz quercuserdesz #3408. hozzászólásáraHát igen, gondolom erre eddig senki nem gondolt, vagy ha számára kedvezően dönt a TAB akkor nem érdeke pereskedni. Meg én is úgy vagyok vele, hogy isten ments egy éveken át tartó pereskedés, annyit nem ér egy terület sem.
Engem az zavar leginkább, hogy ahány földhivatal, sőt azon belül is ügyintéző annyiféle jogértelmezés, egyik ugyanabban az esetben így, a másik meg úgy dönt. Teljes ez ügyben is a káosz és bizonytalanság.
Válasz krisz19 #3407. hozzászólásáraVan még egy pár dolog, amit az elmúlt 5 évben elfelejtettetek bíróság elé vinni.
Például, hogy miért kér állásfoglalást a hatóság a TAB-tól egy adásvétel esetén akkor, ha nincs elfogadó, vagy csak egy. Mert ez jogszabálysértő szerintem.
Válasz quercuserdesz #3406. hozzászólásáraKöszönöm szépen, értem amit mondasz, akkor így helyes a földhivatal eljárása, a másik pedig nem jogszerű, de amíg nem viszi senki bíróságra így marad!
Válasz krisz19 #3405. hozzászólásáraNem. Én azt mondom, hogy miután a hatósági jóváhagyás során a Fftv. 51 szakasza szerint már az elsődleges vizsgálat során a hatóságnak észlelni kell, hogy a bérlő nem tett maradéktalanul eleget a törvényi előírásoknak (42. §) így a Fétv. idézett szakasza alapján a haszonbérleti szerződés semmis. Miután a semmisség a törvény erejénél fogva következik be, így az ilyen szerződések joghatás kiváltására alkalmatlanok. Tehát magyarul nincs szerződés.
Ha nincs szerződés akkor arra elfogadó jognyilatkozatot sem lehet tenni.
Ha a hatóság egy semmis szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot elfogadna, az azt jelentené, hogy maga hozná létre a szerződést. Ilyenre még a bíróságnak sincs lehetősége.
Válasz quercuserdesz #3403. hozzászólásáraKöszönöm szépen a segítséged, közben az éjszaka én is megtaláltam ezt a kúria ítéletet, amiből idéztél.
Ez alapján azt mondod, hogy csak akkor semmis a szerződés, ha arról nem nyilatkozik, hogy a föld használatát másnak nem engedi át..., egyébként meg csak vele áll fenn megtagadási ok, az előhaszonbérlővel szemben meg nem, mivel megvan minden nyilatkozata, így vele jóváhagyható a szerződés? Neked is ez a véleményed?
Válasz krisz19 #3401. hozzászólásáraA lentit neked szántam.
Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólására"A döntés elvi tartalma
[22] Az adásvételi szerződés valamely hibájához, hiányosságához a semmisség jogkövetkezménye csak akkor rendelhető, ha azt jogszabály kifejezetten és egyértelműen előírja. Az elővásárlási jogra vonatkozó vevői nyilatkozat elmaradása esetén az adásvételi szerződést úgy kell tekinteni, hogy a vevő elővásárlási joggal nem rendelkezik vagy azt nem kívánja gyakorolni.
Az ügy száma: Kfv.VI.37.758/2017/7."
2013. évi CCXII. törvény
"46/A. §34 A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
Válasz d-032a #3396. hozzászólásáraSajnos nem vagyunk barátok.
Törvényt ismerem, nem feltétlenül akarok kibújni belőle, elég az is ha egy korrekt bérleti díjat sikerülne kihozni belőle. Persze ha én művelném az volna a legjobb.
Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólásáraKöszönöm szépen válaszod, sajnos ezt nem értem én, hogy egyik településen így, mellette lévő településen meg már úgy értelmezik a törvényeket...
Gyanítom én is, hogy többet nem lesz kifüggesztve! Vagy nem ilyen feltételek mellett.
Válasz krisz19 #3399. hozzászólásáraUgyan nem bérletnél, hanem adásvételnél volt ilyenünk de a fh akkor elnullázta az egészet. Utána újból kifüggesztették csak majd 2x áron meg felesbérlettel.
Válasz csuti0 #3398. hozzászólásáraSzia!
Igen, pont erről van szó, hogy az eredeti bérlő nem nyilatkozik, hogy a szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1) - (4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek. Az elfogadó nyilatkozatot tevő viszont erről is nyilatkozik az elfogadó jognyilatkozatában.
Erre mondom, hogy az elsőnek említett hivatal az elfogadó nyilatkozatot adót kihozza nyertesként, de a második hivatal arra hivatkozik, hogy megtagadási ok áll fent, így az egész szerződést elutasítja, az lenne a kérdés, hogy melyik felel meg a hatályos törvényeknek, illetve jogszabályoknak, vagy van-e ilyen esetben már Kúriai állásfoglalás v ítélet.
Válasz krisz19 #3397. hozzászólásáraSzia!
Véleményem szerint a másik földhivatal járna el helyesen,mivel az előhaszonbérlő a szerződésben szereplő feltételek elfogadásával lépne be a bérletbe,és ha azok eleve hibásak akkor ő már nem vállalhatja azokat!
De olyankor nem tudom mi történne ha az előhaszonbérelő látja a hibás nyilatkozatot, és az elfogadóval együtt megteszi a megfelelő nyilatkozatát?
Üdv.:Csuti
Sziasztok!
Újabb segítségre lenne szükségem, adott egy haszonbérleti szerződés, mely az eredeti haszonbérlőnek nem tartalmazza teljes körűen a Földforgalmi tv. 42. Par. (1) bekezdésében előírt nyilatkozatait. Erre a szerződésre érkezik egy formailag és tartalmilag is megfelelő előhaszonbérleti nyilatkozat.
A kérdésem az, hogy mi a helyes eljárás, a debreceni földhivatal megtagadja a jóváhagyást az eredeti haszonbérlővel, mert hiányos a nyilatkozata, viszont jóvá hagyja a rájelentkezővel.
A másik eshetőség, hogy egy másik környékbeli földhivatal elutasítja a szerződés jóváhagyását, mert nem felel meg a tartalmi előírásoknak, így az előhaszonbérlő nyilatkozatát nem vizsgálva vele is megtagadja a jóváhagyást.
Ha valaki az első esetre tudna kúria határozatot vagy bármit linkelni, ami annak az elhárásnsk a hekyességét támasztja alá, azt nagyon megköszönném.
Köszönöm előre is a segítséget.
Válasz ..MZ/X.. #3394. hozzászólásáraA felesbérleti szerződés felmondására, módosítására, megszűnésére stb is,
a haszonbérleti szerződések
2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény rendelkezései és szabályai vonatkoznak.
A felesbérleti díj mértékének módosításával kapcsolatban, a fenti törvény:
IX. Fejezet, 50/A. §-nak 1-6 bekezdése.
A felesbérleti szerződés megszűnésével kapcsolatban a fenti törvény:
IX. Fejezet, "15. A haszonbérleti szerződés megszűnése" 57. §-62. §
---------------------------------------------------------------------
Legegyszerűbb a közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés lenne, de valószínűleg erre kicsi az esély, ezért is kérdés a kérdés.
Ha a felesbérlő nem rendkívüli módon szívta mellre, hogy nem ő vette meg a földet (ha akarta), akkor meg lehetne próbálni, mérlegelve azt, hogy tíz évig te használhatnád a földedet, hogy milyen üzleti ajánlatodra érné meg neki is lemondani erről a felesbérletről.
(Szerintem)
Válasz ..MZ/X.. #3393. hozzászólásáraKöszönöm.
Felesbérleti szerződéssel lehet valamit kezdeni? Felmondani, módosítani?
Frissen vett föld, 10 év felesbérlettel, papíron hektáronként 2q gabona a tulaj "jussa" ami igen csak karcsú.
Válasz csontii #3392. hozzászólásáraUgyan egy hónapja kérdezted, de csak a tulajoknak kell megküldeni, ha kézbesítéstől számítva 30 napon belül nem reagál rá akkor beleegyezettnek kell tekinteni. Másik földhasználóval semmit nem kell egyeztetni, de azért ajánlott.
Bérlet esetén a megosztási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írni vagy csak elég a bérlőknek?
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraMég valamit hozzátennék.
A jogszabályok értelmezésénél az egyik legfontosabb kapaszkodó a józan ész.
Nem azt mondom, hogy nem kell pl. az állattartó telepet igazolni, hanem azt mondom, mint a Kúria, hogy miután nincs Vhr. ami ennek menetét meghatározná, így nem kell csatolni az elfogadóhoz. Viszont emiatt nem utasíthatjátok el az elfogadó nyilatkozatokat, mert a tényállás tisztázásához lehetőségetek van ezt az igazolás megkérni a NÉBIH-től nemcsak a belinkelt Fétv. szerint, hanem az Ákr. szerint is.
"32. Irat
65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására."
Vagyis ha beszerezhető az irat, akkor be kell szerezni.
És akkor a józan ész.
Ha valaki földet akar venni, vagy bérelni, akkor neki van ideje beszerezni minden szükséges iratot, igazolást. Viszont ha valaki elfogadót tesz, akkor neki nem biztos, hogy lesz erre ideje. Főleg ha maga az igazolást kiadó hatóság késlekedik.
Ha emiatt elutasítjátok az elfogadót, akkor megsértitek az ügyfél jogait, jogtalan előnyhöz juttatjátok az eredeti vevőt, vagy bérlőt.
Szerintem.
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraSzerintem behatóbban kellene tanulmányozni a Fétv.-t. És talán helyesen értelmezni. Már csak azért is, mert a jóváhagyási eljárás köz. ig. eljárás. Tehát perpill az Ákr. szabályai érvényesek, a Fétv-ben meghatározott eltérésekkel.
"Fétv.
VII. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. Eljárási szabályok
27. § (1)13 A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,
c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,
d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,
e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,
f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,
g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,
h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat
díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.
XI. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
77. § (1) A Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben foglaltakat a 78–84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni."
Vagyis a VII. fejezetben fölsorolt adatokat a hatóság lekérheti az ügy elbírálása során, arra nem kell hiánypótlás.
Válasz skyron #3385. hozzászólására"az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... smile whistling Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet.."
1. A gazdák furfangossága a hivatalok bűne!
2. A kóser szó tájidegen.
3. Persze hogy elmegy ügyvédhez,de csak azután miután rájön arra,hogy jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett(miután három napig fürdik éjjel a saját izzadtságában).
4. Másfél év alatt 4 bírósági tárgyalásom volt a közigazgatási hivatalokkal szemben melyekben összesen 18.5 millió forintot akartak kihúzni a zsebemből mert a jogalkalmazó létüket felülírták jogalkotónak.Mind a négyet el is bukták. Úgyhogy megéri.
5. Ha tényleg segíteni akarsz valakinek akkor inkább privátban,vagy új reggel mert ha én 2 perc alatt megtudtam hogy ki vagy(nem írom ki) akkor más is.
Válasz quercuserdesz #3382. hozzászólására"nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam" Üdv a klubban!
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz skyron #3385. hozzászólásáraA válaszom: egy jogállamban ez nem kérdés.
A magam részéről belefáradtam az egészbe, és kiszállok.
Mindenkinek a maga keresztje. Egy jó tanács: ha érvényesülni akarsz legyél fideszes.
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak...
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraAz ügy száma: Pfv.VI.21.120/2017/6.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.