Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Rabó001 #7031. hozzászólásáraSziasztok!
Kicsit túlgondoljátok a helyi földbizottságok szerepét, meg kell ám indokolni ha egy rangsorban hátrébb lévőt támogatnak. Egyébként a helyi az csak ajánlás,végső szót minden esetben a megyei elnökség mondja ki. A megyei elnökségi ülés nyilvános,el lehet menni oda, ott még az érintett szót is kaphat.
Üdv.: Csuti
Ez úgy van, mint a közútkezelők " Maximálisan felkészültünk a télre......csak a hóra nem számítottunk" valahogy így mondta a Hofi.
A két hektáros esetedben, vajon miért ne akarná neked eladni a tulajdonos, ezen kell elgondolkodni. Ha normálisan fizetted a bérleti díjat, szépen gazdálkodtál a területen, tisztességes árat fizetnél a földért, biztos vagyok benne, hogy Neked akarná eladni. Viszont a jelenlegi törvény szerint, egy olyan bérlőnek, akitől minden évben úgy kell kiperelni a bérleti díjat, ami lehető legkevesebb, szétbarmolja a földet, összevesznek, ne adj Isten összeverekednek, a lejárat után megint neki kell adni....
Válasz Rabó001 #7031. hozzászólásáraMint mondottam, az a gond, hogy nagyon kevesen mernek bírósághoz fordulni, így a TAB, meg a NAK vérszemet kaptak.
Előszeretettel hivatkoznak a magas vételárra, ami szerintük elriassza az elővásárlásra jogosultakat.
Ugyan akkor a Kúria már számtalan eseti döntésében kifejtette, ezt nem elég mondani, bizonyítani is kell.
Válasz nomen est omen #7027. hozzászólásáraAz azért nagy szemétség hogy a helyi földbizottság fogja magát, és ha úgy gondolja akkor nem támogatja a vevőt, egy másik vevőt aki a rangsorban hátrébb van, azt meg igen.
Válasz Pont #7026. hozzászólásáraA konkrét esettel kapcsolatban maximálisan egyetértek Veled.
De egy ilyen helyzetben, ahol sikítozik az ember igazságérzete, érdemes lenne átgondolni a jogszabályainkat. Amúgy nem tudom elképzelni, hogy ne lett volna már ilyen eset - akkor is, ha nálunk nincs precedensjog. Mindenestre az, hogy a közjegyző szerint már a szerződés aláírásánál kötelem keletkezett és a leltárba is bekerült a szerződés nem rossz kiindulópont. Reménykedjünk és drukkoljunk. Nekik és magunk miatt is, hiszen bárki kerülhet hasonló helyzetbe.
Általános esetben én még mindig azt gondolom, hogy maga a törvényalkotó szándék nem rossz. Ha van egy 10 hektáros táblám aminek a közepén két hektárt bérlek, ugyan ne lehessen már eladni akárkinek a megkerülésemmel. léccilécci Mert egy olyan helyzetben amiről Te írsz, ezt simán meg lehetne tenni. Ez számomra pont olyan sérelmes lenne, mint azok a helyzetek amikről Te írsz. Egyik sem jó, tehát valahogy máshogy kellene.
Nekem is van egy történetem. Megvásároltam az általam művelt, bérelt szomszéd területet. Bejegyezték a telekkönyvbe. Kitöltöttem a földhasználati bejelentőt, meg a változás bejelentőt, mert már nem bérlőként, hanem tulajdonosként művelem a földet, aminek pár év múlva járna le a bérleti szerződése, köztem és az eladó között, hivatalosan én vagyok a földhasználó. Személyesen vittem be a papirokat. Erre, pár hét múlva kaptam határozatot, hogy készítsünk okiratot, hogy megszünt a bérleti szerződés. Elküldtem az ügyvédnek szkenelve, hogy nem értem, miért és mi kell. Szerinte az eladóval nem bonthatunk szerződést, mert neki már nincsen földje, és ezért a ptk. szerint a szerződés már nem él. Tehát, okiratban, meg kellett szüntetni saját magammal a szerződést, amit igazából nem is kellene, dehát ezt kérték. Jobbról- balról aláírtam, két tanu aláírta, és az ügyvéd vittette be a földhivatalba. Nem kötelezően ügyvédes bélyegzős ügy, de valószinűleg a fhivatalnak is jobb így. Itt tartunk most. Máshol is így kérik?
Válasz Rabó001 #7024. hozzászólásáraVan ilyen, nem is egy. Ilyenkor a Fftv. 27. § (1) a) pontjára hivatkozva a földhivatal megtagadja a szerződés jóváhagyását.
Aztán aki nem ijedős, az elviszi az ügyet a bíróságra, és ott sorban dobálják vissza a földhivataloknak a labdát, új határozathozatalra kötelezve őket.
Sem a TAB, sem a NAK nem isten. Az kevés, hogy az állásfoglalásaikban beidézgetnek jogszabályi szövegeket, meg általánosságokat pufogtatnak.
A gond ott van, hogy nagyon kevesen mernek bírósághoz fordulni.
Válasz Stella2 #7020. hozzászólásáraA konkrét esethez kapcsolódóan, egész egyszerűen a törvénynek ki kellene térnie arra az esetre ha a kifüggesztés alatt meghal valaki, akár még egy nyerő, elfogadó nyilatkozattevő is meghalhat. Ilyen esetben fel kellene függeszteni az eljárást a jogutód megállapításáig. De ilyen törvény nincs, ahogy korábban írták, le fogják folytatni az eljárást. És sajnos nem tudok mást mondani, ha a hivatal úgy dönt, hogy az elfogadó nyilatkozattevővel hagyja jóvá a szerződést, nem lesz mit tenni. Egy hivatali döntés ellen, jogszabálysértésre hivatkozva lehet keresetet benyújtani, de csak annak van van perindítási joga aki ügyfele volt a hivatalnak, aki jelen esetben sajnos meghalt. Ez nem polgári peres ügy, nem is az a bíróság tárgyalja, munkaügyi és közigazgatási bíróság, aki csak azt nézi, hogy a hivatal mindenben a jogszabályok szerint járt -e el, ha az eljárásrendet betartották, akkor nem fogja új eljárásra kötelezni a hivatalt, bárkinek járna is igazság szerint a föld.
Általános esetben, teljesen mindegynek kellene lenni, hogy szerintem mi a jó megoldás, attól magántulajdon a magántulajdon, hogy pl. nekem semmi közöm hozzá, hogy a tulajdonos kinek és mennyiért adja el, adja bérbe. Eu-s gyakorlat, hogy helybeliek vásárolhatnak csak, de köztük szabadon választhat az eladó. Nálunk a kamu állattartók, kamubios ügyvédek, hamis üzemközponttal bejelentkezők, TAB huszároknak juttatják a földet, tehát a lehető legrosszabb rendszer ami van.....
Válasz nomen est omen #7009. hozzászólásáraOlyan lehet, hogy 1db elővásárló van, a szerződés szerinti vevő, mert ő a földet használó földműves, minden megfelel az előírásoknak, de a TAB mégse őt támogatja? Előtte ugye már csak az állam van. Illetve mint látjuk, lehet, de ez akkor törvénysértő?
Én is hallottam helyi földbizottsági tag gazdától olyat, hogy X gazdatárs feltünteti a szerződésben hogy helyi állattartó, tudjuk hogy nem állattartó, de jóváhagyjuk....
Válasz Pont #7010. hozzászólásáraJogász olvtársunk leírta az előző hozzászólásban a lényeget. Én nem tudtam volna, de ha elolvas valaki egy föld adásvételi szerződést, ott fel van sorolva még pár törvény, hogy egyébként a PTK vonatkozik rá, meg a satöbbi.
Sziasztok
Beszéltem a közjegyzővel. Leltárban szerepel a bérlemény, és az adásvételi is. Szerinte kötelem! Holnap kamara, földhivatal, Tab elnökétől időpont kérve. /Kíváncsi vagyok szembe mer-e, nézni? /úgy hogy a fatert tavaly teljeskörűen ellenőrizték-és minden megfelelő volt a jegyzőkönyv szerint! Jövőhéten ügyvéd.
Ha van fejlemény jelzek,hátha segítség lessz valakinek a jövőben.
Válasz Pont #7019. hozzászólásáraNyilván a mostani sem ideális állapot, de nekem az sem tetszene, hogy a többszáz km-re élő földtulajunk a fejünk felett, a tudtunk nélkül eladja az általunk művelt földet egy akárhol élő befektetőnek. Csak mert az az ő magántulajdona és azt kezd vele amit akar. De nem akarok úgy tenni mint aki nem érti, miről beszélsz. Erre lettek - volna- kitalálva a helyi földbizottságok, akik ismerve a helyi viszonyokat valóban korrekten döntenek ha többen is megvennék ugyanazt a területet.
Azt tudom, hogy felénk korrektek a gazdák egymással és nem jellemző az erőfölénnyel való visszaélés - legalábbis én eddig ilyen esetről nem hallottam. Inkább törekednek a megegyezésre... megoldják földcserével vagy tudok pl. olyanról aki visszalépett a szerződéskötés előtt a telekszomszéd javára, pedig az megmondta, hogy nem fog rájelentkezni, ha az első vevőjelölt ragaszkodik a vásárláshoz.
Szerinted mi lenne a jó megoldás?
Válasz Stella2 #7018. hozzászólásáraÁtlagos magánemberek nem nagyon szoktak százhektárokat adni-venni. Állami földek, kárpótlások módja (van akinek még ma is több millió fekszik a szekrényben), részarány felvásárlás, vagyonjegy és társai, valóban a múlt szégyene, de azok a valamikori állami és Tsz vagyonból mentek, nem igazán volt gazdájuk, aki aggódna, hogy mi lesz a föld további sorsa. A múlt bűnei egyébként sem mentik a jelen aljasságokat, de a fidesz elővásárlási rendszere magánemberek, magánvagyonának az elszedéséről szól, olyanok a kedvezményezettjei, akiknek senki sem adja szívesen a földjét, különben eleve velük kötnék meg. Nagy kár hogy a magántulajdon fogalmát magyarázni kell.....
Válasz Pont #7013. hozzászólásáraLáttam én olyat az elővásárlási rendszer előtt, hogy a falu feje felett olyan bankvezérek adták-vették a százhektárokat, akik soha a környéken sem jártak. Ez sem volt ideális állapot.
Válasz nomen est omen #7015. hozzászólásáraAz ördög ebben az esetben is a részletekben lakozik és ennek kibogozása a jogászokra vár. Az erkölcsi igazság nem kérdés, kinek az oldalán van, drukkolok, hogy a jog is az ő pártját fogja. Ha nem így lesz, el kellene gondolkodni az illetékeseknek némi jogszabálymódosításon.
Válasz Stella2 #7014. hozzászólásáraIgen, ez kérdés. Bár szerintem az aláírással, miután az elfogadót tevő, is a vevő helyére lép be, és a szerződésben rögzített feltételek rá is maradéktalanul érvényesek.....ugyan így az örökös is.
Egyébként jelen esetben a földhivatalt nem köti a TAB állásfoglalás.
Ha pedig a vevő halála miatt támogatják a rájelentkezőt, az egyértelműen jogszabálysértő.
Ha viszont a vevő halálával nem keletkezik kötelem, akkor az eladónak jogában áll elállni a szerződéstől....
Válasz nomen est omen #7011. hozzászólásáraKérdés, hogy a kötelem ebben az esetben a szerződés aláírásával vagy a jóváhagyásával keletkezik. Attól tartok, hogy az utóbbival, különben hogy léphetne be más a vevő helyére? De nem vagyok jogász. És nagyon-nagyon drukkolok a családnak!!!
Szégyellje magát aki így kihasználja más baját, nem lesz neki áldás azon a földön soha, ha az övé lesz. Nem ver az Isten bottal.
Válasz nomen est omen #7011. hozzászólásáraErre írtam, hogy tiszta sor, de a probléma nem ez, hanem, ha a hivatal a rájelentkezővel hagyja jóvá, (Itt pedig, a Tab nem támogatta az eredeti szerződőt, és a per indítás joga az eredeti szerződő személyéhez kötődő jog) nincs jogosult, aki törvénysértésre hivatkozva kérhetné a bíróságtól, új határozatra kötelezést. Még ha létezne is olyan, hogy a hagyatékba be vennék ezt a jogot, akkor is kifutnának a 30 napból. Borzasztó, hogy így van, de az egész igazságtalanság ott kezdődik, hogy elvették a magántulajdonjog azon tulajdonságát, hogy annak adom el akinek akarom. Magyarul van egy rablásra kitalált, elővásárlási rendszer, hogy a fidesz kormány által kedvezményekre érdemes érdekkörök, meg tudják szerezni amit megkívánnak, ez ellen kevés az öröklés általános szabálya....
"A magánjogi kötelmi jogviszonyok a szerződő fél halálával, vagy a jogutódlással – főszabály szerint – nem szűnnek meg. A kötelembe a Ptk. 7:1. §-a, illetve a 3:39. § (1) bekezdése alapján a jogutód belép, a kötelem a korábbi és az új jogalany között tovább él. Az öröklés az elhunyt tulajdonos vagyonában bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás, amellyel a jogutód a vagyont vagy annak meghatározott hányadát mint egészet szerzi meg aktívákkal és passzívákkal együtt. "
Szívem szerint én is így tartanám jónak, de van erre valami jogszabály?
Az tiszta sor, hogy a szerződés megköttetett, a hatósági jóváhagyás az egy más dolog. Ha a Tab nem támogatta, a hatóság nehezen fogja az eredeti szerződővel jóváhagyni, sajnos. És tudtommal, pl a közigazgatási per indítási jog, személyhez kötött, csak a szerződő, aki ügyfele volt a hivatalnak, azt illeti meg, ha egyéb eljárási hibát nem vétettek a hivatalban. Esetleg meg kell nézni, időben és megfelelő módon megtették-e a közléseket. Ilyen esetben mikor nem ismert még az örökös, hirdetményi úton is hivatalos a közlés, tehát levelet az örökösök hiába várnak a hivataltól, mert az meg a hagyaték lezártáig, nem tudja kinek küldje, szóval nem egyszerű ez .....
Miután édesapád aláírta a szerződést, így a kötelem létre jött, az most is fennáll. Ez a szerződéses kötelem a hagyaték része, amiért az örökösök kötelesek helytállni. Vagyis ha övé lesz a föld, annak ellenértékét az örökösöknek rendezni kell. Ha a nevére kerül a föld hagyatéki tárgyalás előtt, akkor az a hagyaték része lesz. Ha később akkor, póthagyatéki eljárást kell kérni.
Az elővásárlási jogosultságban szerintem senki nem előzi meg édesapádat. Annak, hogy elhunyt nincs jelentősége. Az eljárást ettől függetlenül le kell folytatni. Ha a TAB, vagy a földhivatal arra hivatkozik az indokolásban, hogy édesapád elhunyt, ezért nem őt támogatják az eljárásban, az jogszabálysértő, meg kell támadni a bíróságon.
Válasz Frobi1 #7002. hozzászólásáraRészvétem. Földügyben járatos ügyvédhez menjetek és jól körüljárni. Erre biztos van valami szabály vagy eljárásrend, hogy mi van akkor, ha az adásvétel közben a szerződés szerinti vevő elhuny.
Én azt mondanám, bár nem vagyok ügyvéd, hogy ilyen esetben az egész adásvételi folyamat megszűnik és nem tud senki rájelentkezni. Az örökös lép a bérlő (apád) helyébe aztán indul újra a történet.
Válasz nomen est omen #7003. hozzászólására....... Utólag kiderült eddig minden vásárlásnál ő is azzal az ügyvéddel dolgozott, mint mi. Persze a jognyilatkozatot másnál tette. Persze beleírták: a bérlő elhunyt!
Válasz Stella2 #7004. hozzászólásáraKöszönöm
Igen, minden az édesapám nevén van. Bátyámmal segítkeztünk a faternak. Igaz ő csak őstermelő volt. Állat hálistennek most nincs. Testvérem is őstermelő, van föld az ő nevén is. Enyémen nincs. Helyben lakunk.Tanyára nincs bejelentkezve senki. A licitáló 3 éve került be a táblába.szomszéd lett. Mi akkor nem akadályoztuk. Az adásvétel előtt a fater eligazította, e-miatt. Esküdözött nem ígér rá ha nekünk kell. Több 100ha-os gazda. Felesége, testvére stb. nevén is földek. Ő mint állattartó, helyben lakó öcsk. Tett ajánlatot, beleírva hogy édesapám elhunyt!! Igaz még az óraátírásoknál is kérték a halotti anyakönyvit.Neki ezt nem kellett bizonyítani. A földbizottság az édesapámat nem támogatta. Persze ő is tagja volt, most szerintem rokona van benne. Írtunk rá mezei leltárt is az adásvételre. De papírt még nem kaptunk senkitől hogy áll az ügy. Félek elsíbolják. Ügyvéd keresés Indul Szolnok megye.
Válasz Frobi1 #7002. hozzászólásáraElőször is őszinte részvétem az eegész családnak :(. Sajnálom, hogy ebben az amúgy is nagyon nehéz helyzetben ilyen plusz gondotok támadt.
Kérdezhetnék/írhatnék bármit, de szerintem mindenképpen egy profi ügyvéd lenne a megoldás! Rengeteg kérdés felmerül: Helybenlakó vagy? A szomszéd terület is Édesapád nevén van? Te öröklöd? Az örökös is gazdálkodik, regisztrált földműves? Családi gazdaság, állattartás is van? A tanya kinek a tulajdona? Az örökösnek a tanya a lakcíme? A bérleti szerződés és az adás-vételi is Édesapád nevére szólt? Az hogy "egyik szomszéd" mit jelent? Abban a táblában neki is van pont szomszédos területe?
Amúgy szerintem a vetés simán mehet, hiszen - ahogy írtad- még egy évre szól a bérleti szerződésetek és ezt nem mondta fel senki.
De kérlek, mindenképpen föld adás-vételben nagyon jártas ügyvéddel beszélj, ő fogja feltenni a pontos kérdéseket a részletekkel kapcsolatban és tőle fogsz segítséget kapni. Az ország melyik részéről írsz, ha megkérdezhetem?
Őszintén remélem, hogy lesz megoldás!
Rájelentkezőnek mindenfélét kívánok így ismeretlenül is. Gyomorforgató :(. De sajnos a jogszabályok nem ismerik ezt a kategóriát.
Sziasztok
Hátha valaki tud segíteni. 20-éve bérelt föld megvételére édesapám megegyezett eladóval, ügyvéd adásvételit megírta. Kifüggesztésre került, de a lejárat előtt édesapám elhunyt. Erre hivatkozva eggy szomszéd jognyilatkozatot tett. Bérletünk jövőre jár le. 1 oldalról szomszédos 5ha földünkel és tanyánkkal. Ilyenkor mi van? A Helyi földbizottság őt preferálja. De szerintem nem kerek valami. Pénz megvan rá, eladó semmi értesítés nem kapott senkitől. Mi sem. Vessük? Köszi
Az egyébként megvan, hogy ha egy osztatlanba történik adásvétel egy tulajdoni hányadra, és kifüggesztésre kerül, azt bármely másik tulajdonostárs megakaszthatja azzal, hogy megindítja a megosztást, vagy a bekebelezést?
Sziasztok.
Tudja valaki mi változott a föld hirdetmény kifüggesztéssel, a magyarország.hu már ideit nem látok (kiskőrös) és a polgármesteriben sincs kifüggesztve semmi.
Hol lehet rákeresni?
Válasz csontii #6995. hozzászólásáraAmivel nem sokra megy, ha a nevére kerül, és mint tulajdonost esetleg kötelezik az eredeti állapot helyreállítására....főleg ha esetleg naturás terület.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraKöszönöm válaszodat jó ötletet adtál!
Szántó ,rét művelési ág, de voltak benne itt-ott hatalmas nagy nyárfák, egy része befásult , a szélén akácfa sor még gyümölcs fák is, sőtt a terület közepén egy árok kis tóval ami szintén eltünt. Engedélye nem volt semmire , nem is kérhetett ,nem ő volt a tulajdonos. Több szerelvény fát adott el a területről.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraA tereprendezés szerintem azt jelenti, hogy letermelte a fát, és kituskózta a területet. Kizártnak tartom, hogy ő bejelentette a fakitermelést az erdészeti hatóságnak, esetleg az eladó.
De ha az sem, és esetleg Adattári erdőt vágott le (ugye 3 ha-ró van szó), akkor az még érdekesebb lesz.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraSziasztok!
Kicsit életszerűtlen ez a történet.Van egy terület amire rájelentkezek,és csak akkor szembesülök vele,hogy terep rendezték,fát letermelték,mikor a hatósági jóváhagyás megjött és tulajdonba léphetek? Ha én rájelentkeznék,akkor valószínűleg ismerem a területet,és azt szemmel is tartanám,ha bármi mozgás lenne akkor azt jelezném.
Üdv.: Csuti
Válasz Flórika #6989. hozzászólásáraAzért azt is kérdezd már meg tőle,hogy milyen jogcímen végzett ott tereprendezést, volt-e engedélye erre a természetvédelmi hatóságtól? A fakitermelésre szintén volt-e engedélye? Ha ezekre a tevékenykedéseire nem volt engedélye nagyon meg lehet mázsáltatni az illetékes hatóságokkal. Egyébként milyen művelési ágban van a terület és mit rendezett rajta?
Válasz Flórika #6987. hozzászólására Beszélj ügyvéddel!
De nem volt tulajdonosa a területnek. Kérdés, hogy földhasználata volt-e bejegyezve mondjuk bérlőként? Az a szerződés tisztázza a beruházások felelőségét, művelési ág változás kérdését is, ha volt ilyen.
Sziasztok!
Elfogadónyilatkozatot tettem egy ingatlanra . Az adásvételi szerződést velem hagyták jóvá. A kifüggesztés ideje alatt az eredeti vevő tereprendezést végzett az ingatlanon kb. 3ha -on amiért most 6.700.000-Ft. követel tőlem, perrel fenyeget. Szerintetek jogos a követelése?
Válasz Rabó001 #6983. hozzászólásáraNyilván mindenhol más a helyzet, sok ismeretlenes az egyenlet. Mivel itt többnyire mezőgazdaságban valamilyen szinten aktív emberekként beszélgetünk én most több generációs, életvitel szerűen gazdálkodói és sajnos majdani örökösi szemponból nézem a kérdést.
A legjobb az ha az örökösök egymás között meg tudnak egyezni, együtt tudnak működni, de ez tapasztalatom szerint az esetek kevesebb részénél működik. Több forgatókönyv van az örökösök számától, összetételétől, összeférhetőségétől, mg-ban betöltött szerepétől függően.
Testvérek között, azonos neveltetés mellett is sokszor igen eltérő lehet az értékrend, más élethelyzetekben is vannak ami akarva-akaratlanul feszültségeket kelthet. Főleg ilyen komoly összegek mellett. Mindenképpen akkor életképesebb a gazdaság ha egy kézben, vagy több, de egymással jól együttműködő kézben tud összpontosulni az évtizedek alatt felépült rendszer.
Ráadásul ez most generációs probléma. Egyre többen fogynak akik még a rendszerváltás környékén kezdték. Az akkor még jóformán értéktelen földön, kárpótlásból, tulajdonrészből összeszedett, mára a 30 év alatt ahhoz képest nagyobb gazdasággá cseperedett "családi vagyon" kényszerűen új gazdát keres magának.
Nem szorosan ezzel összefüggően de komplexitásában szerintem hozzá tartozik egy másik probléma. A magyaros látásmód, adó szabályozás, stb. miatt az eddig főállásúként őstermelésből élő mostani nyugdíjkorhatáron lévők nyugdíja. Hiába halmozódott fel komolyabb vagyon az évek alatt, igazándiból nem tud egy anyagilag gondtalanabb, középszintű öregkort élni ha nem eladja, hanem kivonul és átadja a következő generációnak a gazdaságot. Itt főleg azok a kisebb/közepesebb szántó esetén 50-100-150 hektáros, akár rosszabb adottságok mellett működő gazdaságok vannak bajban ahol nem feltétlenül biztosított a jövedelmezőség elérésén túl egy évi 2-3 milliós "nyugdíj kiegészítés" a kivonuló generáció számára.
Ezért mondom, hogy adminsztratívan és anyagilag valamilyen módon a gazdaságot továbbvivőt segíteni kell. Erre jó irány lehet a decemberben elfogadott gazdaságátadási törvény. Anyagi részére jó kezdeményezés volt a gazdaságátadási támogatás anno ami, ha jól emlékszem, végül egy kör után elhalt. Lett helyette fiatal gazda ami bújtatott generációváltás volt sok esetben.
Válasz nomen est omen #6982. hozzászólásáraMindenképpen szükséges volt már a változás. Iszonyatos energiákat emészt fel az osztatlanok kezelése. Mi is érintettek vagyunk több olyan területben ahol pl 20 hektáros táblában van 300 feletti tulajdonos ami jóformán naponta gyarapszik az elhalálozások miatt.
8784 hozzászólás
Válasz Rabó001 #7031. hozzászólásáraSziasztok!
Kicsit túlgondoljátok a helyi földbizottságok szerepét, meg kell ám indokolni ha egy rangsorban hátrébb lévőt támogatnak. Egyébként a helyi az csak ajánlás,végső szót minden esetben a megyei elnökség mondja ki. A megyei elnökségi ülés nyilvános,el lehet menni oda, ott még az érintett szót is kaphat.
Üdv.: Csuti
Válasz Stella2 #7030. hozzászólására"Amúgy nem tudom elképzelni, hogy ne lett volna már ilyen eset'
Ez úgy van, mint a közútkezelők " Maximálisan felkészültünk a télre......csak a hóra nem számítottunk" valahogy így mondta a Hofi.
A két hektáros esetedben, vajon miért ne akarná neked eladni a tulajdonos, ezen kell elgondolkodni. Ha normálisan fizetted a bérleti díjat, szépen gazdálkodtál a területen, tisztességes árat fizetnél a földért, biztos vagyok benne, hogy Neked akarná eladni. Viszont a jelenlegi törvény szerint, egy olyan bérlőnek, akitől minden évben úgy kell kiperelni a bérleti díjat, ami lehető legkevesebb, szétbarmolja a földet, összevesznek, ne adj Isten összeverekednek, a lejárat után megint neki kell adni....
Válasz Rabó001 #7031. hozzászólásáraMint mondottam, az a gond, hogy nagyon kevesen mernek bírósághoz fordulni, így a TAB, meg a NAK vérszemet kaptak.
Előszeretettel hivatkoznak a magas vételárra, ami szerintük elriassza az elővásárlásra jogosultakat.
Ugyan akkor a Kúria már számtalan eseti döntésében kifejtette, ezt nem elég mondani, bizonyítani is kell.
Válasz nomen est omen #7027. hozzászólásáraAz azért nagy szemétség hogy a helyi földbizottság fogja magát, és ha úgy gondolja akkor nem támogatja a vevőt, egy másik vevőt aki a rangsorban hátrébb van, azt meg igen.
Válasz Pont #7026. hozzászólásáraA konkrét esettel kapcsolatban maximálisan egyetértek Veled.
Mert egy olyan helyzetben amiről Te írsz, ezt simán meg lehetne tenni. Ez számomra pont olyan sérelmes lenne, mint azok a helyzetek amikről Te írsz. Egyik sem jó, tehát valahogy máshogy kellene.
De egy ilyen helyzetben, ahol sikítozik az ember igazságérzete, érdemes lenne átgondolni a jogszabályainkat. Amúgy nem tudom elképzelni, hogy ne lett volna már ilyen eset - akkor is, ha nálunk nincs precedensjog. Mindenestre az, hogy a közjegyző szerint már a szerződés aláírásánál kötelem keletkezett és a leltárba is bekerült a szerződés nem rossz kiindulópont. Reménykedjünk és drukkoljunk. Nekik és magunk miatt is, hiszen bárki kerülhet hasonló helyzetbe.
Általános esetben én még mindig azt gondolom, hogy maga a törvényalkotó szándék nem rossz. Ha van egy 10 hektáros táblám aminek a közepén két hektárt bérlek, ugyan ne lehessen már eladni akárkinek a megkerülésemmel. léccilécci
Csak egy kérdés. :a rájelentkező elállhat a szerződéstől? Volt már ilyenre példa? Hátha.... Meggyőzhető némi ráhatással ő, vagy a Tab.?
Nekem is van egy történetem. Megvásároltam az általam művelt, bérelt szomszéd területet. Bejegyezték a telekkönyvbe. Kitöltöttem a földhasználati bejelentőt, meg a változás bejelentőt, mert már nem bérlőként, hanem tulajdonosként művelem a földet, aminek pár év múlva járna le a bérleti szerződése, köztem és az eladó között, hivatalosan én vagyok a földhasználó. Személyesen vittem be a papirokat. Erre, pár hét múlva kaptam határozatot, hogy készítsünk okiratot, hogy megszünt a bérleti szerződés. Elküldtem az ügyvédnek szkenelve, hogy nem értem, miért és mi kell. Szerinte az eladóval nem bonthatunk szerződést, mert neki már nincsen földje, és ezért a ptk. szerint a szerződés már nem él. Tehát, okiratban, meg kellett szüntetni saját magammal a szerződést, amit igazából nem is kellene, dehát ezt kérték. Jobbról- balról aláírtam, két tanu aláírta, és az ügyvéd vittette be a földhivatalba. Nem kötelezően ügyvédes bélyegzős ügy, de valószinűleg a fhivatalnak is jobb így. Itt tartunk most. Máshol is így kérik?
Válasz Rabó001 #7024. hozzászólásáraVan ilyen, nem is egy. Ilyenkor a Fftv. 27. § (1) a) pontjára hivatkozva a földhivatal megtagadja a szerződés jóváhagyását.
Aztán aki nem ijedős, az elviszi az ügyet a bíróságra, és ott sorban dobálják vissza a földhivataloknak a labdát, új határozathozatalra kötelezve őket.
Sem a TAB, sem a NAK nem isten. Az kevés, hogy az állásfoglalásaikban beidézgetnek jogszabályi szövegeket, meg általánosságokat pufogtatnak.
A gond ott van, hogy nagyon kevesen mernek bírósághoz fordulni.
Válasz Stella2 #7020. hozzászólásáraA konkrét esethez kapcsolódóan, egész egyszerűen a törvénynek ki kellene térnie arra az esetre ha a kifüggesztés alatt meghal valaki, akár még egy nyerő, elfogadó nyilatkozattevő is meghalhat. Ilyen esetben fel kellene függeszteni az eljárást a jogutód megállapításáig. De ilyen törvény nincs, ahogy korábban írták, le fogják folytatni az eljárást. És sajnos nem tudok mást mondani, ha a hivatal úgy dönt, hogy az elfogadó nyilatkozattevővel hagyja jóvá a szerződést, nem lesz mit tenni. Egy hivatali döntés ellen, jogszabálysértésre hivatkozva lehet keresetet benyújtani, de csak annak van van perindítási joga aki ügyfele volt a hivatalnak, aki jelen esetben sajnos meghalt. Ez nem polgári peres ügy, nem is az a bíróság tárgyalja, munkaügyi és közigazgatási bíróság, aki csak azt nézi, hogy a hivatal mindenben a jogszabályok szerint járt -e el, ha az eljárásrendet betartották, akkor nem fogja új eljárásra kötelezni a hivatalt, bárkinek járna is igazság szerint a föld.
Általános esetben, teljesen mindegynek kellene lenni, hogy szerintem mi a jó megoldás, attól magántulajdon a magántulajdon, hogy pl. nekem semmi közöm hozzá, hogy a tulajdonos kinek és mennyiért adja el, adja bérbe. Eu-s gyakorlat, hogy helybeliek vásárolhatnak csak, de köztük szabadon választhat az eladó. Nálunk a kamu állattartók, kamubios ügyvédek, hamis üzemközponttal bejelentkezők, TAB huszároknak juttatják a földet, tehát a lehető legrosszabb rendszer ami van.....
Válasz Frobi1 #7021. hozzászólásáraEz kezdetnek nagyon jó hír, várjuk a hasonló továbbiakat!
Válasz nomen est omen #7009. hozzászólásáraOlyan lehet, hogy 1db elővásárló van, a szerződés szerinti vevő, mert ő a földet használó földműves, minden megfelel az előírásoknak, de a TAB mégse őt támogatja? Előtte ugye már csak az állam van. Illetve mint látjuk, lehet, de ez akkor törvénysértő?
Én is hallottam helyi földbizottsági tag gazdától olyat, hogy X gazdatárs feltünteti a szerződésben hogy helyi állattartó, tudjuk hogy nem állattartó, de jóváhagyjuk....
Válasz Pont #7010. hozzászólásáraJogász olvtársunk leírta az előző hozzászólásban a lényeget. Én nem tudtam volna, de ha elolvas valaki egy föld adásvételi szerződést, ott fel van sorolva még pár törvény, hogy egyébként a PTK vonatkozik rá, meg a satöbbi.
Válasz Frobi1 #7021. hozzászólásáraErről beszéltem......
Sziasztok
Beszéltem a közjegyzővel. Leltárban szerepel a bérlemény, és az adásvételi is. Szerinte kötelem! Holnap kamara, földhivatal, Tab elnökétől időpont kérve. /Kíváncsi vagyok szembe mer-e, nézni? /úgy hogy a fatert tavaly teljeskörűen ellenőrizték-és minden megfelelő volt a jegyzőkönyv szerint! Jövőhéten ügyvéd.
Ha van fejlemény jelzek,hátha segítség lessz valakinek a jövőben.
Válasz Pont #7019. hozzászólásáraNyilván a mostani sem ideális állapot, de nekem az sem tetszene, hogy a többszáz km-re élő földtulajunk a fejünk felett, a tudtunk nélkül eladja az általunk művelt földet egy akárhol élő befektetőnek. Csak mert az az ő magántulajdona és azt kezd vele amit akar. De nem akarok úgy tenni mint aki nem érti, miről beszélsz. Erre lettek - volna- kitalálva a helyi földbizottságok, akik ismerve a helyi viszonyokat valóban korrekten döntenek ha többen is megvennék ugyanazt a területet.
Azt tudom, hogy felénk korrektek a gazdák egymással és nem jellemző az erőfölénnyel való visszaélés - legalábbis én eddig ilyen esetről nem hallottam. Inkább törekednek a megegyezésre... megoldják földcserével vagy tudok pl. olyanról aki visszalépett a szerződéskötés előtt a telekszomszéd javára, pedig az megmondta, hogy nem fog rájelentkezni, ha az első vevőjelölt ragaszkodik a vásárláshoz.
Szerinted mi lenne a jó megoldás?
Válasz Stella2 #7018. hozzászólásáraÁtlagos magánemberek nem nagyon szoktak százhektárokat adni-venni. Állami földek, kárpótlások módja (van akinek még ma is több millió fekszik a szekrényben), részarány felvásárlás, vagyonjegy és társai, valóban a múlt szégyene, de azok a valamikori állami és Tsz vagyonból mentek, nem igazán volt gazdájuk, aki aggódna, hogy mi lesz a föld további sorsa. A múlt bűnei egyébként sem mentik a jelen aljasságokat, de a fidesz elővásárlási rendszere magánemberek, magánvagyonának az elszedéséről szól, olyanok a kedvezményezettjei, akiknek senki sem adja szívesen a földjét, különben eleve velük kötnék meg. Nagy kár hogy a magántulajdon fogalmát magyarázni kell.....
Válasz Pont #7013. hozzászólásáraLáttam én olyat az elővásárlási rendszer előtt, hogy a falu feje felett olyan bankvezérek adták-vették a százhektárokat, akik soha a környéken sem jártak. Ez sem volt ideális állapot.
Válasz nomen est omen #7015. hozzászólásáraAz ördög ebben az esetben is a részletekben lakozik és ennek kibogozása a jogászokra vár. Az erkölcsi igazság nem kérdés, kinek az oldalán van, drukkolok, hogy a jog is az ő pártját fogja. Ha nem így lesz, el kellene gondolkodni az illetékeseknek némi jogszabálymódosításon.
Válasz Pont #7013. hozzászólására Nagyon jól lázod ez direkz erre zalálták ki ....
Válasz Stella2 #7014. hozzászólásáraIgen, ez kérdés. Bár szerintem az aláírással, miután az elfogadót tevő, is a vevő helyére lép be, és a szerződésben rögzített feltételek rá is maradéktalanul érvényesek.....ugyan így az örökös is.
Egyébként jelen esetben a földhivatalt nem köti a TAB állásfoglalás.
Ha pedig a vevő halála miatt támogatják a rájelentkezőt, az egyértelműen jogszabálysértő.
Ha viszont a vevő halálával nem keletkezik kötelem, akkor az eladónak jogában áll elállni a szerződéstől....
Válasz nomen est omen #7011. hozzászólásáraKérdés, hogy a kötelem ebben az esetben a szerződés aláírásával vagy a jóváhagyásával keletkezik. Attól tartok, hogy az utóbbival, különben hogy léphetne be más a vevő helyére? De nem vagyok jogász. És nagyon-nagyon drukkolok a családnak!!!
Szégyellje magát aki így kihasználja más baját, nem lesz neki áldás azon a földön soha, ha az övé lesz. Nem ver az Isten bottal.
Válasz nomen est omen #7011. hozzászólásáraErre írtam, hogy tiszta sor, de a probléma nem ez, hanem, ha a hivatal a rájelentkezővel hagyja jóvá, (Itt pedig, a Tab nem támogatta az eredeti szerződőt, és a per indítás joga az eredeti szerződő személyéhez kötődő jog) nincs jogosult, aki törvénysértésre hivatkozva kérhetné a bíróságtól, új határozatra kötelezést. Még ha létezne is olyan, hogy a hagyatékba be vennék ezt a jogot, akkor is kifutnának a 30 napból. Borzasztó, hogy így van, de az egész igazságtalanság ott kezdődik, hogy elvették a magántulajdonjog azon tulajdonságát, hogy annak adom el akinek akarom. Magyarul van egy rablásra kitalált, elővásárlási rendszer, hogy a fidesz kormány által kedvezményekre érdemes érdekkörök, meg tudják szerezni amit megkívánnak, ez ellen kevés az öröklés általános szabálya....
Válasz Pont #7010. hozzászólására Így van aki a helyébe lép az viszi tovább a jogot már ha a törvény engedi az-az földműves regisztációval rendelkezik
Válasz Pont #7011. hozzászólásáraEgy AB határozatból:
"A magánjogi kötelmi jogviszonyok a szerződő fél halálával, vagy a jogutódlással – főszabály szerint – nem szűnnek meg. A kötelembe a Ptk. 7:1. §-a, illetve a 3:39. § (1) bekezdése alapján a jogutód belép, a kötelem a korábbi és az új jogalany között tovább él. Az öröklés az elhunyt tulajdonos vagyonában bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás, amellyel a jogutód a vagyont vagy annak meghatározott hányadát mint egészet szerzi meg aktívákkal és passzívákkal együtt. "
Válasz nomen est omen #7010. hozzászólására"Az elővásárlási jogosultságban szerintem senki nem előzi meg édesapádat. Annak, hogy elhunyt nincs jelentősége."
Szívem szerint én is így tartanám jónak, de van erre valami jogszabály?
Az tiszta sor, hogy a szerződés megköttetett, a hatósági jóváhagyás az egy más dolog. Ha a Tab nem támogatta, a hatóság nehezen fogja az eredeti szerződővel jóváhagyni, sajnos. És tudtommal, pl a közigazgatási per indítási jog, személyhez kötött, csak a szerződő, aki ügyfele volt a hivatalnak, azt illeti meg, ha egyéb eljárási hibát nem vétettek a hivatalban. Esetleg meg kell nézni, időben és megfelelő módon megtették-e a közléseket. Ilyen esetben mikor nem ismert még az örökös, hirdetményi úton is hivatalos a közlés, tehát levelet az örökösök hiába várnak a hivataltól, mert az meg a hagyaték lezártáig, nem tudja kinek küldje, szóval nem egyszerű ez .....
Válasz Frobi1 #7007. hozzászólásáraNos szerintem a következő a helyzet.
Miután édesapád aláírta a szerződést, így a kötelem létre jött, az most is fennáll. Ez a szerződéses kötelem a hagyaték része, amiért az örökösök kötelesek helytállni. Vagyis ha övé lesz a föld, annak ellenértékét az örökösöknek rendezni kell. Ha a nevére kerül a föld hagyatéki tárgyalás előtt, akkor az a hagyaték része lesz. Ha később akkor, póthagyatéki eljárást kell kérni.
Az elővásárlási jogosultságban szerintem senki nem előzi meg édesapádat. Annak, hogy elhunyt nincs jelentősége. Az eljárást ettől függetlenül le kell folytatni. Ha a TAB, vagy a földhivatal arra hivatkozik az indokolásban, hogy édesapád elhunyt, ezért nem őt támogatják az eljárásban, az jogszabálysértő, meg kell támadni a bíróságon.
Válasz Frobi1 #7002. hozzászólásáraRészvétem. Földügyben járatos ügyvédhez menjetek és jól körüljárni. Erre biztos van valami szabály vagy eljárásrend, hogy mi van akkor, ha az adásvétel közben a szerződés szerinti vevő elhuny.
Én azt mondanám, bár nem vagyok ügyvéd, hogy ilyen esetben az egész adásvételi folyamat megszűnik és nem tud senki rájelentkezni. Az örökös lép a bérlő (apád) helyébe aztán indul újra a történet.
Válasz Frobi1 #7005. hozzászólásáraÍrok privátban
Válasz nomen est omen #7003. hozzászólására....... Utólag kiderült eddig minden vásárlásnál ő is azzal az ügyvéddel dolgozott, mint mi. Persze a jognyilatkozatot másnál tette. Persze beleírták: a bérlő elhunyt!
Moderátor által módosítva: 2022-02-02 15:06:49
Válasz Stella2 #7004. hozzászólásáraKöszönöm
Igen, minden az édesapám nevén van. Bátyámmal segítkeztünk a faternak. Igaz ő csak őstermelő volt. Állat hálistennek most nincs. Testvérem is őstermelő, van föld az ő nevén is. Enyémen nincs. Helyben lakunk.Tanyára nincs bejelentkezve senki. A licitáló 3 éve került be a táblába.szomszéd lett. Mi akkor nem akadályoztuk. Az adásvétel előtt a fater eligazította, e-miatt. Esküdözött nem ígér rá ha nekünk kell. Több 100ha-os gazda. Felesége, testvére stb. nevén is földek. Ő mint állattartó, helyben lakó öcsk. Tett ajánlatot, beleírva hogy édesapám elhunyt!! Igaz még az óraátírásoknál is kérték a halotti anyakönyvit.Neki ezt nem kellett bizonyítani. A földbizottság az édesapámat nem támogatta. Persze ő is tagja volt, most szerintem rokona van benne. Írtunk rá mezei leltárt is az adásvételre. De papírt még nem kaptunk senkitől hogy áll az ügy. Félek elsíbolják. Ügyvéd keresés Indul Szolnok megye.
Válasz Frobi1 #7002. hozzászólásáraElőször is őszinte részvétem az eegész családnak :(. Sajnálom, hogy ebben az amúgy is nagyon nehéz helyzetben ilyen plusz gondotok támadt.
Kérdezhetnék/írhatnék bármit, de szerintem mindenképpen egy profi ügyvéd lenne a megoldás! Rengeteg kérdés felmerül: Helybenlakó vagy? A szomszéd terület is Édesapád nevén van? Te öröklöd? Az örökös is gazdálkodik, regisztrált földműves? Családi gazdaság, állattartás is van? A tanya kinek a tulajdona? Az örökösnek a tanya a lakcíme? A bérleti szerződés és az adás-vételi is Édesapád nevére szólt? Az hogy "egyik szomszéd" mit jelent? Abban a táblában neki is van pont szomszédos területe?
Amúgy szerintem a vetés simán mehet, hiszen - ahogy írtad- még egy évre szól a bérleti szerződésetek és ezt nem mondta fel senki.
De kérlek, mindenképpen föld adás-vételben nagyon jártas ügyvéddel beszélj, ő fogja feltenni a pontos kérdéseket a részletekkel kapcsolatban és tőle fogsz segítséget kapni. Az ország melyik részéről írsz, ha megkérdezhetem?
Őszintén remélem, hogy lesz megoldás!
Rájelentkezőnek mindenfélét kívánok így ismeretlenül is. Gyomorforgató :(. De sajnos a jogszabályok nem ismerik ezt a kategóriát.
Válasz Frobi1 #7002. hozzászólásáraAz ügyvéd mit mond?
Az mit jelent, hogy a szomszéd "erre hivatkozva"? Az édesapád halálára alapít elővételi jogot?
Sziasztok
Hátha valaki tud segíteni. 20-éve bérelt föld megvételére édesapám megegyezett eladóval, ügyvéd adásvételit megírta. Kifüggesztésre került, de a lejárat előtt édesapám elhunyt. Erre hivatkozva eggy szomszéd jognyilatkozatot tett. Bérletünk jövőre jár le. 1 oldalról szomszédos 5ha földünkel és tanyánkkal. Ilyenkor mi van? A Helyi földbizottság őt preferálja. De szerintem nem kerek valami. Pénz megvan rá, eladó semmi értesítés nem kapott senkitől. Mi sem. Vessük? Köszi
Az egyébként megvan, hogy ha egy osztatlanba történik adásvétel egy tulajdoni hányadra, és kifüggesztésre kerül, azt bármely másik tulajdonostárs megakaszthatja azzal, hogy megindítja a megosztást, vagy a bekebelezést?
Válasz halacska80 #6998. hozzászólásáraIgen változott!
Lesznek kifüggesztések újra februàrtól!
Válasz halacska80 #6998. hozzászólásáraElőször a földhivatalba megy, aztán megy az önkormányzathoz kifüggesztésre.
Sziasztok.
Tudja valaki mi változott a föld hirdetmény kifüggesztéssel, a magyarország.hu már ideit nem látok (kiskőrös) és a polgármesteriben sincs kifüggesztve semmi.
Hol lehet rákeresni?
Válasz nomen est omen #6996. hozzászólásáraNa az cumi lesz.
Válasz csontii #6995. hozzászólásáraAmivel nem sokra megy, ha a nevére kerül, és mint tulajdonost esetleg kötelezik az eredeti állapot helyreállítására....főleg ha esetleg naturás terület.
Válasz Flórika #6994. hozzászólásáraInnéttől szerintem neked lehet kárigényed vele szemben.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraKöszönöm válaszodat jó ötletet adtál!
Szántó ,rét művelési ág, de voltak benne itt-ott hatalmas nagy nyárfák, egy része befásult , a szélén akácfa sor még gyümölcs fák is, sőtt a terület közepén egy árok kis tóval ami szintén eltünt. Engedélye nem volt semmire , nem is kérhetett ,nem ő volt a tulajdonos. Több szerelvény fát adott el a területről.
Válasz nomen est omen #6992. hozzászólásáraÉn a teteprendezést gépi földmunkára értelmeztem. De az általad vázolt tevékenység is sokba kerülhet.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraA tereprendezés szerintem azt jelenti, hogy letermelte a fát, és kituskózta a területet. Kizártnak tartom, hogy ő bejelentette a fakitermelést az erdészeti hatóságnak, esetleg az eladó.
De ha az sem, és esetleg Adattári erdőt vágott le (ugye 3 ha-ró van szó), akkor az még érdekesebb lesz.
Válasz csontii #6990. hozzászólásáraSziasztok!
Kicsit életszerűtlen ez a történet.Van egy terület amire rájelentkezek,és csak akkor szembesülök vele,hogy terep rendezték,fát letermelték,mikor a hatósági jóváhagyás megjött és tulajdonba léphetek? Ha én rájelentkeznék,akkor valószínűleg ismerem a területet,és azt szemmel is tartanám,ha bármi mozgás lenne akkor azt jelezném.
Üdv.: Csuti
Válasz Flórika #6989. hozzászólásáraAzért azt is kérdezd már meg tőle,hogy milyen jogcímen végzett ott tereprendezést, volt-e engedélye erre a természetvédelmi hatóságtól? A fakitermelésre szintén volt-e engedélye? Ha ezekre a tevékenykedéseire nem volt engedélye nagyon meg lehet mázsáltatni az illetékes hatóságokkal. Egyébként milyen művelési ágban van a terület és mit rendezett rajta?
Válasz Sz_Pisti #6988. hozzászólásáraFöldhasználata nem volt, de a támogatást igénybe vette, a területről kivágott fát is értékesítette!
Válasz Flórika #6987. hozzászólására Beszélj ügyvéddel!
De nem volt tulajdonosa a területnek. Kérdés, hogy földhasználata volt-e bejegyezve mondjuk bérlőként? Az a szerződés tisztázza a beruházások felelőségét, művelési ág változás kérdését is, ha volt ilyen.
Sziasztok!
Elfogadónyilatkozatot tettem egy ingatlanra . Az adásvételi szerződést velem hagyták jóvá. A kifüggesztés ideje alatt az eredeti vevő tereprendezést végzett az ingatlanon kb. 3ha -on amiért most 6.700.000-Ft. követel tőlem, perrel fenyeget. Szerintetek jogos a követelése?
Válasz Rabó001 #6983. hozzászólásáraNyilván mindenhol más a helyzet, sok ismeretlenes az egyenlet. Mivel itt többnyire mezőgazdaságban valamilyen szinten aktív emberekként beszélgetünk én most több generációs, életvitel szerűen gazdálkodói és sajnos majdani örökösi szemponból nézem a kérdést.
A legjobb az ha az örökösök egymás között meg tudnak egyezni, együtt tudnak működni, de ez tapasztalatom szerint az esetek kevesebb részénél működik. Több forgatókönyv van az örökösök számától, összetételétől, összeférhetőségétől, mg-ban betöltött szerepétől függően.
Testvérek között, azonos neveltetés mellett is sokszor igen eltérő lehet az értékrend, más élethelyzetekben is vannak ami akarva-akaratlanul feszültségeket kelthet. Főleg ilyen komoly összegek mellett. Mindenképpen akkor életképesebb a gazdaság ha egy kézben, vagy több, de egymással jól együttműködő kézben tud összpontosulni az évtizedek alatt felépült rendszer.
Ráadásul ez most generációs probléma. Egyre többen fogynak akik még a rendszerváltás környékén kezdték. Az akkor még jóformán értéktelen földön, kárpótlásból, tulajdonrészből összeszedett, mára a 30 év alatt ahhoz képest nagyobb gazdasággá cseperedett "családi vagyon" kényszerűen új gazdát keres magának.
Nem szorosan ezzel összefüggően de komplexitásában szerintem hozzá tartozik egy másik probléma. A magyaros látásmód, adó szabályozás, stb. miatt az eddig főállásúként őstermelésből élő mostani nyugdíjkorhatáron lévők nyugdíja. Hiába halmozódott fel komolyabb vagyon az évek alatt, igazándiból nem tud egy anyagilag gondtalanabb, középszintű öregkort élni ha nem eladja, hanem kivonul és átadja a következő generációnak a gazdaságot. Itt főleg azok a kisebb/közepesebb szántó esetén 50-100-150 hektáros, akár rosszabb adottságok mellett működő gazdaságok vannak bajban ahol nem feltétlenül biztosított a jövedelmezőség elérésén túl egy évi 2-3 milliós "nyugdíj kiegészítés" a kivonuló generáció számára.
Ezért mondom, hogy adminsztratívan és anyagilag valamilyen módon a gazdaságot továbbvivőt segíteni kell. Erre jó irány lehet a decemberben elfogadott gazdaságátadási törvény. Anyagi részére jó kezdeményezés volt a gazdaságátadási támogatás anno ami, ha jól emlékszem, végül egy kör után elhalt. Lett helyette fiatal gazda ami bújtatott generációváltás volt sok esetben.
Válasz nomen est omen #6982. hozzászólásáraMindenképpen szükséges volt már a változás. Iszonyatos energiákat emészt fel az osztatlanok kezelése. Mi is érintettek vagyunk több olyan területben ahol pl 20 hektáros táblában van 300 feletti tulajdonos ami jóformán naponta gyarapszik az elhalálozások miatt.