Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
Válasz JD 4630 #3258. hozzászólásáraNem tudom ,hány hektárról beszélsz de az, hogy ezt megtetted nem jelenti, hogy jogszerűen jártál el csak szerencséd volt!
Ne feledd Univerzum esetében 100 hektár területnagyságról volt szó...
Te lennél olyan tökös, hogy 100 ha kalászos vagy repce vetést kiszánts?
Válasz JD 4630 #3259. hozzászólásáraSokféle megoldás lehetséges, a gyakorlatban, mindenképpen érdemesebb kitalálni valami közös megegyezést, mint beleállni pereskedni, egy ellentmondásosan szabályzott területen. A per évekig tarthat, sokba kerül, stb.... Ezért írtam, hogy ha valaki tudja, hogy pl. maga akarja művelni a lejárat után, az írjon már egy levelet, e tárgyban, és akkor nincs vita. Én is így tettem, noha nem ír ilyet elő törvény, viszont szépen lezajlott az átadás.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraIgen, ez az egyik hiányossága a törvényhelynek. Azt egyértelműen megszabja, hogy ha a haszonbérlet a szerződés lejárta miatt szűnik meg, akkor nincs helye a (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásnak. Minden más esetben viszont van. De ennek az elszámolásnak a mikéntjét, azt, hogy mi érvényesíthető pl. a mezei leltárban, vagy, hogy milyen jogszabályi előírások a mérvadóak egy esetleges elszámolási vitában, azt már nem határozza meg a törvény. Ezért a bíróságok ebben az esetben visszanyúlnak a Ptk-hoz, és az alapján hoznak döntést.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással" ez meg bullshit, akkora cégnél legalább 1(inkább több) ember főállásban csak földügyekkel foglalkozik.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraMásik esetben közös megegyezéssel megvártam az aratást, de már én adtam be a területalapút és valami bérleti díj félét is kaptam mellé.
Válasz termelo #3256. hozzászólásárakikarózza a lejárat napján, ha már el van vetve akkor én pl pont ilyen eset volt kiszántottam, és le volt tudva a sztori.
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraItt leírják, hogy hogyan kellene lenni, de nem írják mi van, ha mégsem úgy történik. Ugyan ez a 62§ nem alkalmazható, pl a mezei leltár, de nem ad útmutatást, hogy akkor mi legyen. Ezekkel szemben a PTK egyértelműen fogalmaz:
"A Ptk. fenti ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy e megtérítési igény akkor is megilleti a jogalap nélkül birtoklót, ha rosszhiszemű birtokosnak minősül. Ezeket a kiadásokat ugyanis a jogalap nélküli birtokos a jogos birtokos helyett fordította a dologra. A megtérítés hiányában így a kiadásokkal a jogos birtokos jogalap nélkül gazdagodna."
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraAzért kérdeztem, hogy van e gyakorlati tapasztalatod mert az elmélet és a gyakorlat között óriási különbség van. Az elméleti részével egyet értek de a valóságban ez nem így néz ki.
Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik. Kivéve azt az esetet ha a tulaj ezt írásban jelzi és a földjét úgy kiméreti, hogy a cég traktorosa észre is vegye.
Egyszerűen fogják és bevetik a földet mielőtt lejár a bérlet.(ha úgy jön ki)
Na itt jön a gyakorlat, mit tud tenni a tulaj vagy az új bérlő?
Ki nem tárcsázhatja mert az önbíráskodás és szándékos károkozás. Vagy tűri, hogy aratásig a cég használja a földjét vagy megegyezik velük, hogy kifizeti a mezei leltárt és onnét kezdve tudja használni.
A Fétév. 62. § a bérbeadó, és a bérlő jogviszonyát szabályozza. Csak azt. A jogalkotó szándéka az (5) bekezdés beiktatásával az volt, hogy korlátozza a bérlő rosszhiszemű joggyakorlását, azt amit már Feco pedzegetett.
Konkrétan arról van szó, hogy a bérlőnek a bérleményt a szerződés lejárta után mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban kell visszadania a bérbeadónak. Ezt azt jelenti, hogy a jövére nézve nem korlátozhatja a bérbeadó azon jogát, hogy ha művelni akarja a tulajdonát, akkor maga döntse el annak mikéntjét, és azt, milyen növénykultúrát akar termelni. Vagyis a bérleti időszak utolsó évében a bérlő nem teheti meg, hogy a betakarítás után még tovább műveli a földet, mondjuk búzát vet, majd ezen munkálatok mezei letár szerinti értékét követeli a bérbeadótól. Ezt a rosszhiszemű joggyakorlást tiltja a törvény.
Megjegyzem, ez nem csak a mezei léeltárra érvényes, hanem pl. a bérbeadó hozzájárulásával telepített évelő kultúrákra is. Kivéve természetesen, ha az elszámolásról a szerződésben konrétan megállapodtak.
Az általad felhozott példa nem erről szól. Az két, a bérleti jogviszony szempontjából irreleváns kívülálló személy elszámolási vitája, amit a Fétv. nem szabályoz, de nem is szabályozhat. Az polgári jogi kérdés.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa már a bíróságnál tartunk olyannal találkoztál, hogy valaki földet vesz biogazdálkodóként, bejegyzik a tulajdonjogát, nem ért vele egyet egy sima helyben lakó, beperli és a per végén a helyben lakó lesz az új tulajdonos?
Válasz termelo #3248. hozzászólásáraJavaslom, az arroganciádból vegyél vissza. Már csak azért is, mert egyértelműen minden alapot nélkülöz.
Nem találkoztam a bírósági eljárásokban olyannal, hogy valaki a Fétv. 62 § (5) bekezdése alapján polgári pert kezdeményezett volna. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy ez egy világos, egyértelmű megfogalmazása a jogalkotó akaratának, amit eddig mindenki megértett, kivéve téged.
De ha már folyamatosan a szemére hányod másoknak, hogy nem válaszolnak az általad feltett kérdésekre, akkor ezt a hibát te ne kövesd el. Válaszolj a Feco által feltett kérdésre.
"Egy szerződés, és az azt szabályozó törvény nem kívánságműsor, és nem életszerűség kérdése."
"Ha nem fizet, menj bíróságra, és magyarázd el a bírónak, hogy a törvény nem életszerű."
A bírók tudják a legjobban, hogy a törvény nem életszerű, mondok is neked erre egy példát mert látom te még nem találkoztál vele:
PJ és DT haszonbérleti szerződést kötöttek 10 évre. A lejárat előtt kb. 3évvel PJ meghalt és KJ megörökölte a földet. A tulajdonjog bejegyzése után felajánlotta DT-nek, hogy vásárolja meg az ingatlant.
DT előadta, hogy nincs 40m forintja ezért átadná a vétel lehetőségét JN-nak de fenntartaná a bérletet a lejáratig. JN kifüggesztette az adásvételit én meg tettem rá egy elfogadót. A kifüggesztés lejárata után kiderült, hogy HL is tett rá elfogadót ezt én jeleztem az okiratot szerkesztő ügyvédnek. A szerződésben a vételárat előre kifizették így az elfogadó nyilatkozatot tevőnek is letétbe kellett volna helyezni azt de HL ezt nem tette. Az ügyvéd és a földhivatal között pontosan milyen komunikáció történt azt nem tudom de végül HL-t nem rangsorolták így "elvileg" én lettem a vevő. Azért elvileg mert én vagyok a TAB elnök és HL azt hitte, hogy a közbenjárásomra nem rangsorolták ezért beperelte a földhivatalt és engem. Közben JN és DT megegyeztek, hogy DT átadja a fizikai használatot JN-nek de a támogatást továbbra is maga igényli(ekkor még JN jogosan azt hitte övé lesz a terület) A bíróságon a földhivatal elbukott és új eljárásra kötelezték. Megjegyzendő, hogy HL továbbra sem fizette ki a 40m. Mivel én kifizettem KJ viszont elköltötte így bonyolodott az ügy és telt az idő. Végül egy apróságon saját hibából HL kiesett a történetből és végérvényesen a nevemre került a föld. De, közben JN bevetette és követelte a mezei leltárt úgy, hogy DT szerződése is lejárt és én voltam a Bejegyzett földhasználó! Ekkor kezdett még-jobban bonyolódni az ügy de végül rá kellett jönnöm, hogy semmit nem tehetek és hiába méretem ki a földet ki kell fizetnem a mezei leltárt addig nem rendelkezhetek más birtoka felett még meg nem térítem az ellenértékét. Na ez az egyik életszerű ügy a másik bonyolultabb mert az BTK-s is.
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraNo, pont azt játszom mint te de neked nem tetszik? Te írtad, hogy kifüggesztés nélkül is bármekkora bérlettel tudsz szerződni de nem írtad le, hogy.
Én miért legyek különb? Csak annyi dolgom lenne, hogy előkeresném a kifizetett mezei leltár-ok papírját és aktualizálnám a mai árakkal de miért tegyem, hogy azt is kiforgasd?
Válasz agrohelp #3238. hozzászólásáraÉn nem vagyok jogász, csak azt másoltam be amit korábban olvastam, hátha segít a kérdésben. Megtaláltam a cikket: jogaszvilag.hu -> keresőbe beütöd: "rosszhiszemű birtoklás" és a 6. Cikk. Ha úgy gondolod, hogy egy jogi újságban, jogász szerkesztői csapat hülyeségeket írogat akkor jelezd nekik és ha javították a cikket akkor jelezd nekünk, hogy tisztán lássunk.
Válasz agrohelp #3237. hozzászólásáraA bérbeadó nem arathatja le azt azt kukoricát, hiába járt le a szerződés. Benne van egyértelműen a cikkben, hogy az "lopás". Szerintem a bírósági végzésig egyik fél sem nyúlhat hozzá, mert mindkettő szabályt szeg.
Gondolj csak bele józan paraszti észzel: Van egy lakásod, amit kiadsz 2 évre, a bérlőd vesz egy 180cm es oled 1millás tv-t, mosó/szárító gépet, házimozit, stb... majd jelzed hogy nem hosszabítassz mert valaki másnak akarod kiadni. Okt 31. éig nem költözik ki valami miatt, akkor te úgy gondolod, hogy nov 1 én téged illet a tvje, mosógépe, meg a garázsban álló autója??
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraUgyan nem tőlem kérdezted, de például úgy, hogy ráírják a bérleti szerződésre hogy a földet 500ezer Ft mezei leletár terheli, természetesen elrettentésül. Az már eleve gyanús, hogy egy "leltár", egy költségelem hogy lehet kereken 500000Ft. :)
Azt még mindig nem fejtetted ki, hogy hogy lesz 300-500e a mezei leltár szerinted, ha a tulaj maga kezdi művelni vagy másnak adja a földet a szerződés végén...
Válasz termelo #3239. hozzászólásáraA kérdés az, hogy a peres eljárás arról szólt, hogy lejárt a szerződés, és te érvényesítetted a mezei leltárt? Vagy veled szemben érvényesítették?
Válasz termelo #3236. hozzászólásáraA mezei leltár egy számviteli fogalom. Annyit jelent: befejezetlen termelés. Ide sorolandók azok a beruházások, amelyek több évre hatnak, de csak a bruházást követő években térülnek meg. Ilyenek például az őszi talajmunkák, trágyázás, műtrágyázás, talajjavítás, stb. A lábon álló betakarítatlan termés nem ez a kategória. A kettőt nem kell összekeverni.
A vita mindvégig arról szólt - amit te nem igazán tudtál értelmezni -, hogy milyen elszámolási kötelezettség van a mezei letár tekintetében a bérbeadó, és a bérlő között abban az esetben, ha a földhasználati szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Corleone ennek kapcsán idézte be a Fétv. 62. § (5) bekezdését, mely egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a bérlő nem érvényesítheti a mezei leltárt a bérbeadóval szemben (de nem csak azt nem, hanem a (2). bekezdés b) pontjában felsorolatakat sem). De ez csak abban az esetben igaz, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Minden más esetben - 57. § b)-h) pontjai - az elszámolási kötelezettség fennáll.
Természetesen a határozott idejű szerződés esetében a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
Ami az általad felhozott példát illeti, abban a borz által beidézett magyarázat nagyrészt helyes, bár van amivel vitatkoznék. Az egyértelmű, hogy a szerződés lejártakor a bérleményt vissza kell adni, mégpedig a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott állapotban. Az, hogy a még lábon álló kukoricát ki termelheti le, az egy más kérdés. Miután a használati jogosultságod - a birtoklás joga - megszünt, így szerintem az a bérbeadón múlik. Akár ő is learathatja, vagy megegyeztek, hogy te takarítsd be. Viszont ebben az esetben kikötheti, hogy például milyen talajmunkákat végezz még el.
Ha ő aratja le, akkor elszámolási kötelezettséggel tartozik feléd, hiszen a termés még a bérlemény "következménye". Itt lehet vita arról, hogy az elszámolás tartalmazza-é a hasznot is, vagy csak a volt bérlő igazolt költségeit. Eben szerintem az a döntő tényező, hogy a volt bérlő jóhiszeműen járt-e el.
A példád esetében szerintem nem. Ha egy hosszú távú földhasználati szerződés utolső évében a bérlő olyan növénykultúrát vet - kukorica - amit egyértelműen nem tud betakarítani a szerződés ideje alatt, az nehezen nevezhető jóhiszemű joggyakorlásnak.
Borz egyértelműen leírta, hogy milyen esetekben jár mezei leltár Don Corleone meg azt írta nem jár. Én Borz kommentjét alátámasztottnak tartom. Te ezek szerint nem?
Válasz Borz #3233. hozzászólásáraNem kell, szerintem tökéletesen érthető amit írtál és hiteles is. Ha ilyen alapos kommentek lennének akkor sokkal több érdemi információ cserélődhetne a szeméten kívül.
De sajnos mint láttad egy ember kiragadt egy paragrafust és abba kapaszkodott úgy, hogy nem látta át komplexen az egészet.
Én már fizettem is meg kaptam is mezei leltárt viszont róla ez még nem derült mégis azt állítja, hogy ilyen nincs...
Válasz Borz #3232. hozzászólásáraKlotyón olvastam, pár hónapja foglalkozott vele a Jogászvilág kiadvány, onnan vettem. De biztos online is elérhető, ha valakit mélyebben izgat/érint a téma.
Ezt mindkét fél megteheti, a bérbe adó követelheti az eredeti állapot visszaállítását, és bármilyen furcsa, de indíthatja a volt haszonbérlő is hisz a Ptk. 5:9. § (1) ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy megtérítési igény megilleti a jogalap nélkül birtoklót!
A törvény (vagy bíróság) az eljárás során megkülönböztet jóhiszemű birtokost (pl.: használsz egy olyan földet, akinek nem érted el a tulajdonosait, mert a földhivatali adatok elavultak, majd 7 év után okt. 31. én feltűnik egy örökös és követeli a tulajdonát de neked még benne van a kukoricád) és rosszhiszemű birtokost (pl.: aki tudja, hogy lejár a szerződése okt. 31.-én de nem vágja le a kukoricát)
"A jóhiszemű birtokos a jogosulttól ezeknek a költségeknek a megtérítését a hasznok által nem fedezett mértékben teljes egészében követelheti, a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos azonban csak arra az értékre tarthat igényt, amellyel a jogosult objektíve gazdagodott. Így a hasznos költségek megtérítését a jóhiszemű jogalap nélküli birtokos teljes egészében követelheti a jogosulttól, a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos azonban csak arra az értékre tarthat igényt, amellyel a jogosult (bérbeadó) objektíve gazdagodott."
Röviden:
A jóhiszemű birtokos kérheti a mezei leltárat.
A rosszhiszemű viszont max. a lábon álló kukoricáját követelheti a bérleti szerződés lejárta után, a mezei leltárt NEM.
A Ptk. 6:341.§ (2) bekezdése és a 6:355.§-a értelmében a bérlő a mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével köteles a termőföldet visszaadni, méghozzá olyan állapotban, hogy azon a termelést folytatni lehessen. A Ptk. szabályát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 57. §-a is megerősíti, amikor úgy rendelkezik, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján.
"A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény magyarázata szerint, ha a felek közötti jogviszony, amelynek alapján a fél a birtoklásra jogosult volt, megszűnt, és ennek következtében a dolgot a jogviszony alapján birtokló fél jogosultsága is megszűnt a birtoklásra, a fél a birtok visszaadására köteles, és tilos önhatalmat, ennélfogva pedig birtokháborítást valósít meg, ha a dolgot továbbra is birtokban tartja."
Vagyis, ha a haszonbérleti szerződés határozott időtartamának lejárta után – annak meghosszabbításának hiányában – a haszonbérlő nem adja vissza a földterület birtokát a tulajdonosának, akkor jogalap nélküli birtokossá válik, és a tilos önhatalom keretében tanúsított jogellenes magatartást valósít meg.
A haszonbérbe adó tulajdonost ilyen esetben megilleti a birtokvédelem:
i) felléphet önhatalommal – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben –,
ii) a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelmi eljárást kezdeményezve vagy pedig
iii) birtokpert is indíthat a bíróság előtt.
termelo példáján keresztül, ha a okt 31. lejár a szerződés és még kint van a kukurica és a tulaj kezdeményezi a birtokvédelmi eljárást, azt 15 napon belül lefolytatják. Ha ezalatt sincs learatva, akkor onnantól már nem is vághatja le hisz a döntés értelmében a bérlő már bűncselekményt követ el , ha a területre lép, viszont a tulaj meg "jogalap nélkül" gazdagodna, ha learatná. Ilyenkor jön a "birtokper".
Válasz don Corleone #3226. hozzászólásáraAz, hogy kukorica van benne októberben amit még nem arattál le és az, hogy búza vetés/repce vetés van benne decemberben az ebből a szempontból ugyanaz csak más fenológiában van.
De még mindig nem válaszoltál a kérdésre egyrészt
másrészt nézz utána a Kúriai állásfoglalások között, hogy kinek jár a mezei leltár és, hogy kell elszámolni. Addig ne osztd itt az észt és ne vezess félre senkit!
Ja és nézz utána a birtok fogalmának mert ebben is valótlanságot állítasz. Addig maradsz birtokban amíg ki nem fizetik neked a mezei leltárt.
Válasz termelo #3225. hozzászólásáraNeked tényleg ennyire nehéz a felfogásod? A mezei leltárról beszéltünk, nem az aratástról. A mezei leltárt nem terhelheted a bérbeadóra ha a szerződés lejárt. Nem mondhatod neki azt, hogy ennyit fizessen a kukoricáért. Ha nem arattad le, az a te bajod. Miért nem voltál előrelátó, és miért nem olyan növénykultúrát vetettél, amit biztonságosan be tudsz takarítani addig, amíg él a szerződéses jogviszonyod. Miért nem állapodtál meg erről a szerződésben a bérbeadóval?
A szerződés lejárta után a bérelt terület kikerül a birtokodból.
Az más kérdés, hogy learadhatod-e vagy sem. De az értékét nem követelheted.
Válasz Hypolit #3217. hozzászólásáraJúliusban is aláírathatod már a hosszabítást és akkor megy minden tovább, ha nem írja alá akkor is tiéd pl. a támogatás még arra az évre csak aratás után levonulsz.
3420 hozzászólás
Válasz .Feco. #3268. hozzászólásáraFordítva ülsz a lovon!
Meséld el inkább azt. Elvégre Agrohelp azt mondta annyira egyértelmű a földtörvény, hogy nincs is mezei leltáros per te meg azt hogy neked volt és buktál rajta. 
Ezeket a földeket már régóta bérlik.
Miért állítasz valótlanságot? Miért keltesz hangulatot?
Ennyire gyengén próbálsz kekeckedni a semmivel inkább azzal dicsekedj, hogy neked már volt mezei leltáros ügyed ahol rosszhiszemű birtokos voltál
Válasz agrohelp #3267. hozzászólásáraA mindeki más az kicsoda?
Mert Borz és Pont nem áll velem ellentmondásban csak te de ismét nem válaszoltál, volt már mezei leltáros peres ügyed?
Válasz termelo #3256. hozzászólására"Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik"
ilyen alapon induljunk el a határban, és vessünk be találomra földeket, majd ha valaki megkérdi miért, akkor azt mondjuk, hogy "nem rendelkezünk arra infrastruktúrával, hogy minden helyrajzszámot keresgessünk hogy hol van a valóságban...
Válasz termelo #3266. hozzászólásáraHa tévedek, elismerem. Ezt javaslom neked is. Nem kellene tovább bizonygatnod itt, hogy nem érted, amit mindneki más igen.
Válasz agrohelp #3265. hozzászólásáraÉs ez idő alatt hány mezei leltáros ügyed volt?
Válasz termelo #3264. hozzászólására45 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, 35 éve vagyok vállalkozó, és kb. 15 éve foglalkozom többek között az agrárjoggal, igaz, nem jogészként.
Válasz agrohelp #3261. hozzászólásáraPersze, hogy nem mert nincs tapasztalatod.
Én nem akartalak megbántani és mást sem de én ilyen környezetben kellett, hogy fejlesszem a gazdaságom.
Én 15-év tapasztalata alapján alkottam véleményt te meg elmélet alapján.
Válasz JD 4630 #3258. hozzászólásáraNem tudom ,hány hektárról beszélsz de az, hogy ezt megtetted nem jelenti, hogy jogszerűen jártál el csak szerencséd volt!
Ne feledd Univerzum esetében 100 hektár területnagyságról volt szó...
Te lennél olyan tökös, hogy 100 ha kalászos vagy repce vetést kiszánts?
Jelzem 20-30 millió forintról beszélünk.
Válasz JD 4630 #3259. hozzászólásáraSokféle megoldás lehetséges, a gyakorlatban, mindenképpen érdemesebb kitalálni valami közös megegyezést, mint beleállni pereskedni, egy ellentmondásosan szabályzott területen. A per évekig tarthat, sokba kerül, stb.... Ezért írtam, hogy ha valaki tudja, hogy pl. maga akarja művelni a lejárat után, az írjon már egy levelet, e tárgyban, és akkor nincs vita. Én is így tettem, noha nem ír ilyet elő törvény, viszont szépen lezajlott az átadás.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraIgen, ez az egyik hiányossága a törvényhelynek. Azt egyértelműen megszabja, hogy ha a haszonbérlet a szerződés lejárta miatt szűnik meg, akkor nincs helye a (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásnak. Minden más esetben viszont van. De ennek az elszámolásnak a mikéntjét, azt, hogy mi érvényesíthető pl. a mezei leltárban, vagy, hogy milyen jogszabályi előírások a mérvadóak egy esetleges elszámolási vitában, azt már nem határozza meg a törvény. Ezért a bíróságok ebben az esetben visszanyúlnak a Ptk-hoz, és az alapján hoznak döntést.
Nos én ezt nem tudom teljes mértékben elfogadni.
Válasz termelo #3256. hozzászólására"14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással" ez meg bullshit, akkora cégnél legalább 1(inkább több) ember főállásban csak földügyekkel foglalkozik.
Válasz Pont #3257. hozzászólásáraMásik esetben közös megegyezéssel megvártam az aratást, de már én adtam be a területalapút és valami bérleti díj félét is kaptam mellé.
Válasz termelo #3256. hozzászólásárakikarózza a lejárat napján, ha már el van vetve akkor én pl pont ilyen eset volt kiszántottam, és le volt tudva a sztori.
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraItt leírják, hogy hogyan kellene lenni, de nem írják mi van, ha mégsem úgy történik. Ugyan ez a 62§ nem alkalmazható, pl a mezei leltár, de nem ad útmutatást, hogy akkor mi legyen. Ezekkel szemben a PTK egyértelműen fogalmaz:
"A Ptk. fenti ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy e megtérítési igény akkor is megilleti a jogalap nélkül birtoklót, ha rosszhiszemű birtokosnak minősül. Ezeket a kiadásokat ugyanis a jogalap nélküli birtokos a jogos birtokos helyett fordította a dologra. A megtérítés hiányában így a kiadásokkal a jogos birtokos jogalap nélkül gazdagodna."
Válasz agrohelp #3255. hozzászólásáraAzért kérdeztem, hogy van e gyakorlati tapasztalatod mert az elmélet és a gyakorlat között óriási különbség van. Az elméleti részével egyet értek de a valóságban ez nem így néz ki.
Itt a 14e hektáros cég egyáltalán nem rendelkezik arra kapacitással, hogy egy tulaj meggondolja magát, hogy másnak adja a földet akkor azt tovább nem művelik. Kivéve azt az esetet ha a tulaj ezt írásban jelzi és a földjét úgy kiméreti, hogy a cég traktorosa észre is vegye.
Egyszerűen fogják és bevetik a földet mielőtt lejár a bérlet.(ha úgy jön ki)
Na itt jön a gyakorlat, mit tud tenni a tulaj vagy az új bérlő?
Ki nem tárcsázhatja mert az önbíráskodás és szándékos károkozás. Vagy tűri, hogy aratásig a cég használja a földjét vagy megegyezik velük, hogy kifizeti a mezei leltárt és onnét kezdve tudja használni.
Válasz termelo #3253. hozzászólásáraAkkor megpróbálom elmagyarázni.
A Fétév. 62. § a bérbeadó, és a bérlő jogviszonyát szabályozza. Csak azt. A jogalkotó szándéka az (5) bekezdés beiktatásával az volt, hogy korlátozza a bérlő rosszhiszemű joggyakorlását, azt amit már Feco pedzegetett.
Konkrétan arról van szó, hogy a bérlőnek a bérleményt a szerződés lejárta után mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban kell visszadania a bérbeadónak. Ezt azt jelenti, hogy a jövére nézve nem korlátozhatja a bérbeadó azon jogát, hogy ha művelni akarja a tulajdonát, akkor maga döntse el annak mikéntjét, és azt, milyen növénykultúrát akar termelni. Vagyis a bérleti időszak utolsó évében a bérlő nem teheti meg, hogy a betakarítás után még tovább műveli a földet, mondjuk búzát vet, majd ezen munkálatok mezei letár szerinti értékét követeli a bérbeadótól. Ezt a rosszhiszemű joggyakorlást tiltja a törvény.
Megjegyzem, ez nem csak a mezei léeltárra érvényes, hanem pl. a bérbeadó hozzájárulásával telepített évelő kultúrákra is. Kivéve természetesen, ha az elszámolásról a szerződésben konrétan megállapodtak.
Az általad felhozott példa nem erről szól. Az két, a bérleti jogviszony szempontjából irreleváns kívülálló személy elszámolási vitája, amit a Fétv. nem szabályoz, de nem is szabályozhat. Az polgári jogi kérdés.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa már a bíróságnál tartunk olyannal találkoztál, hogy valaki földet vesz biogazdálkodóként, bejegyzik a tulajdonjogát, nem ért vele egyet egy sima helyben lakó, beperli és a per végén a helyben lakó lesz az új tulajdonos?
Te szoktál járni bíróságra?
Válasz agrohelp #3251. hozzászólásáraMiért?
Én vagyok a tulajdonos akit mezei leltárt fizetésére köteleztek úgy, hogy az én ingatlanomra korábban kötött haszonbérleti szerződés lejárt.
Válasz agrohelp #3250. hozzászólásáraHa annyira egyértelmű akkor hova sorolsz be benne egy kalászos/repce vetést egyrészt.
Másrészt meg a mezei leltárt nem egy törvény szabályozza hanem több.
Harmadrészt meg ne tegyél fel nekem kérdéseket úgy, hogy te sem válaszoltál az enyémre.
Válasz termelo #3249. hozzászólásáraEnnek a példának semmi köze ahhoz, amiről itt eddig szó volt.
Válasz termelo #3248. hozzászólásáraJavaslom, az arroganciádból vegyél vissza. Már csak azért is, mert egyértelműen minden alapot nélkülöz.
Nem találkoztam a bírósági eljárásokban olyannal, hogy valaki a Fétv. 62 § (5) bekezdése alapján polgári pert kezdeményezett volna. Ennek minden valószínűség szerint az az oka, hogy ez egy világos, egyértelmű megfogalmazása a jogalkotó akaratának, amit eddig mindenki megértett, kivéve téged.
De ha már folyamatosan a szemére hányod másoknak, hogy nem válaszolnak az általad feltett kérdésekre, akkor ezt a hibát te ne kövesd el. Válaszolj a Feco által feltett kérdésre.
Válasz don Corleone #3243. hozzászólásáraSoha ne add fel!
Te írtad:
"Egy szerződés, és az azt szabályozó törvény nem kívánságműsor, és nem életszerűség kérdése."
"Ha nem fizet, menj bíróságra, és magyarázd el a bírónak, hogy a törvény nem életszerű."
A bírók tudják a legjobban, hogy a törvény nem életszerű, mondok is neked erre egy példát mert látom te még nem találkoztál vele:
PJ és DT haszonbérleti szerződést kötöttek 10 évre. A lejárat előtt kb. 3évvel PJ meghalt és KJ megörökölte a földet. A tulajdonjog bejegyzése után felajánlotta DT-nek, hogy vásárolja meg az ingatlant.
DT előadta, hogy nincs 40m forintja ezért átadná a vétel lehetőségét JN-nak de fenntartaná a bérletet a lejáratig. JN kifüggesztette az adásvételit én meg tettem rá egy elfogadót. A kifüggesztés lejárata után kiderült, hogy HL is tett rá elfogadót ezt én jeleztem az okiratot szerkesztő ügyvédnek. A szerződésben a vételárat előre kifizették így az elfogadó nyilatkozatot tevőnek is letétbe kellett volna helyezni azt de HL ezt nem tette. Az ügyvéd és a földhivatal között pontosan milyen komunikáció történt azt nem tudom de végül HL-t nem rangsorolták így "elvileg" én lettem a vevő. Azért elvileg mert én vagyok a TAB elnök és HL azt hitte, hogy a közbenjárásomra nem rangsorolták ezért beperelte a földhivatalt és engem. Közben JN és DT megegyeztek, hogy DT átadja a fizikai használatot JN-nek de a támogatást továbbra is maga igényli(ekkor még JN jogosan azt hitte övé lesz a terület) A bíróságon a földhivatal elbukott és új eljárásra kötelezték. Megjegyzendő, hogy HL továbbra sem fizette ki a 40m. Mivel én kifizettem KJ viszont elköltötte így bonyolodott az ügy és telt az idő. Végül egy apróságon saját hibából HL kiesett a történetből és végérvényesen a nevemre került a föld. De, közben JN bevetette és követelte a mezei leltárt úgy, hogy DT szerződése is lejárt és én voltam a Bejegyzett földhasználó! Ekkor kezdett még-jobban bonyolódni az ügy de végül rá kellett jönnöm, hogy semmit nem tehetek és hiába méretem ki a földet ki kell fizetnem a mezei leltárt addig nem rendelkezhetek más birtoka felett még meg nem térítem az ellenértékét. Na ez az egyik életszerű ügy a másik bonyolultabb mert az BTK-s is.
Válasz agrohelp #3240. hozzászólásáraNem ez volt a kérdés hanem az, hogy van e konkrét tapasztalatod vagy csak osztod az észt?
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraNo, pont azt játszom mint te de neked nem tetszik? Te írtad, hogy kifüggesztés nélkül is bármekkora bérlettel tudsz szerződni de nem írtad le, hogy.
Én miért legyek különb? Csak annyi dolgom lenne, hogy előkeresném a kifizetett mezei leltár-ok papírját és aktualizálnám a mai árakkal de miért tegyem, hogy azt is kiforgasd?
Válasz Borz #3245. hozzászólásárahttps://jogaszvilag.hu/cegvilag/tilos-onhatalom-avagy-birtoklas-a-haszonberlet-lejarta-utan/?hilite=Rosszhiszem%C5%B1+birtokl%C3%A1s
Válasz agrohelp #3238. hozzászólásáraÉn nem vagyok jogász, csak azt másoltam be amit korábban olvastam, hátha segít a kérdésben. Megtaláltam a cikket: jogaszvilag.hu -> keresőbe beütöd: "rosszhiszemű birtoklás" és a 6. Cikk. Ha úgy gondolod, hogy egy jogi újságban, jogász szerkesztői csapat hülyeségeket írogat akkor jelezd nekik és ha javították a cikket akkor jelezd nekünk, hogy tisztán lássunk.
Válasz agrohelp #3237. hozzászólásáraA bérbeadó nem arathatja le azt azt kukoricát, hiába járt le a szerződés. Benne van egyértelműen a cikkben, hogy az "lopás". Szerintem a bírósági végzésig egyik fél sem nyúlhat hozzá, mert mindkettő szabályt szeg.
Gondolj csak bele józan paraszti észzel: Van egy lakásod, amit kiadsz 2 évre, a bérlőd vesz egy 180cm es oled 1millás tv-t, mosó/szárító gépet, házimozit, stb... majd jelzed hogy nem hosszabítassz mert valaki másnak akarod kiadni. Okt 31. éig nem költözik ki valami miatt, akkor te úgy gondolod, hogy nov 1 én téged illet a tvje, mosógépe, meg a garázsban álló autója??
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraÉn feladtam......
Válasz .Feco. #3241. hozzászólásáraUgyan nem tőlem kérdezted, de például úgy, hogy ráírják a bérleti szerződésre hogy a földet 500ezer Ft mezei leletár terheli, természetesen elrettentésül. Az már eleve gyanús, hogy egy "leltár", egy költségelem hogy lehet kereken 500000Ft. :)
Válasz termelo #3225. hozzászólására"Hogy lehet veled úgy kommunikálni, hogy nem válaszolsz egy kérdésre?"
Azt még mindig nem fejtetted ki, hogy hogy lesz 300-500e a mezei leltár szerinted, ha a tulaj maga kezdi művelni vagy másnak adja a földet a szerződés végén...
Válasz termelo #3239. hozzászólásáraA kérdés az, hogy a peres eljárás arról szólt, hogy lejárt a szerződés, és te érvényesítetted a mezei leltárt? Vagy veled szemben érvényesítették?
Válasz agrohelp #3238. hozzászólásáraNem kell, hogy egyet érts vele ez nem Borz véleménye, mint írta a Jogászvilágban olvasta.
Velem sem kell, hogy egyet érts hiszen mint írtam én már fizettem is meg kaptam is mezei leltárt és voltam a bíróságon is ez miatt.
Csak azt nem tudom, a te álláspontod a gyakorlatban, hogy néz ki van tapasztalatod is erről? Vagy ez csak a véleményed mert a kettő nem ugyanaz!
Válasz Borz #3232. hozzászólásáraOlvastam. Nagyon jól hangzik, csak szerintem nem biztos, hogy igaz.
Válasz termelo #3236. hozzászólásáraA mezei leltár egy számviteli fogalom. Annyit jelent: befejezetlen termelés. Ide sorolandók azok a beruházások, amelyek több évre hatnak, de csak a bruházást követő években térülnek meg. Ilyenek például az őszi talajmunkák, trágyázás, műtrágyázás, talajjavítás, stb. A lábon álló betakarítatlan termés nem ez a kategória. A kettőt nem kell összekeverni.
A vita mindvégig arról szólt - amit te nem igazán tudtál értelmezni -, hogy milyen elszámolási kötelezettség van a mezei letár tekintetében a bérbeadó, és a bérlő között abban az esetben, ha a földhasználati szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Corleone ennek kapcsán idézte be a Fétv. 62. § (5) bekezdését, mely egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a bérlő nem érvényesítheti a mezei leltárt a bérbeadóval szemben (de nem csak azt nem, hanem a (2). bekezdés b) pontjában felsorolatakat sem). De ez csak abban az esetben igaz, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Minden más esetben - 57. § b)-h) pontjai - az elszámolási kötelezettség fennáll.
Természetesen a határozott idejű szerződés esetében a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
Ami az általad felhozott példát illeti, abban a borz által beidézett magyarázat nagyrészt helyes, bár van amivel vitatkoznék. Az egyértelmű, hogy a szerződés lejártakor a bérleményt vissza kell adni, mégpedig a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott állapotban. Az, hogy a még lábon álló kukoricát ki termelheti le, az egy más kérdés. Miután a használati jogosultságod - a birtoklás joga - megszünt, így szerintem az a bérbeadón múlik. Akár ő is learathatja, vagy megegyeztek, hogy te takarítsd be. Viszont ebben az esetben kikötheti, hogy például milyen talajmunkákat végezz még el.
Ha ő aratja le, akkor elszámolási kötelezettséggel tartozik feléd, hiszen a termés még a bérlemény "következménye". Itt lehet vita arról, hogy az elszámolás tartalmazza-é a hasznot is, vagy csak a volt bérlő igazolt költségeit. Eben szerintem az a döntő tényező, hogy a volt bérlő jóhiszeműen járt-e el.
A példád esetében szerintem nem. Ha egy hosszú távú földhasználati szerződés utolső évében a bérlő olyan növénykultúrát vet - kukorica - amit egyértelműen nem tud betakarítani a szerződés ideje alatt, az nehezen nevezhető jóhiszemű joggyakorlásnak.
Válasz agrohelp #3235. hozzászólásáraNe haragudj ezt nem értem miért?
Borz egyértelműen leírta, hogy milyen esetekben jár mezei leltár Don Corleone meg azt írta nem jár. Én Borz kommentjét alátámasztottnak tartom. Te ezek szerint nem?
Válasz termelo #3234. hozzászólásáraNem tisztem senkit védeni, de alapvetően te vagy az, aki félreértelmezte ezt az egészet.
Válasz Borz #3233. hozzászólásáraNem kell, szerintem tökéletesen érthető amit írtál és hiteles is. Ha ilyen alapos kommentek lennének akkor sokkal több érdemi információ cserélődhetne a szeméten kívül.
De sajnos mint láttad egy ember kiragadt egy paragrafust és abba kapaszkodott úgy, hogy nem látta át komplexen az egészet.
Én már fizettem is meg kaptam is mezei leltárt viszont róla ez még nem derült mégis azt állítja, hogy ilyen nincs...
Ez verte ki nálam a biztosítékot, bocsánat.
Válasz Borz #3232. hozzászólásáraKlotyón olvastam, pár hónapja foglalkozott vele a Jogászvilág kiadvány, onnan vettem. De biztos online is elérhető, ha valakit mélyebben izgat/érint a téma.
Válasz Borz #3231. hozzászólásáraA birtokvédelmi eljárás után 15 nap van elindítani a birtokpert.
Ezt mindkét fél megteheti, a bérbe adó követelheti az eredeti állapot visszaállítását, és bármilyen furcsa, de indíthatja a volt haszonbérlő is hisz a Ptk. 5:9. § (1) ponthoz fűzött indokolása kimondja, hogy megtérítési igény megilleti a jogalap nélkül birtoklót!
A törvény (vagy bíróság) az eljárás során megkülönböztet jóhiszemű birtokost (pl.: használsz egy olyan földet, akinek nem érted el a tulajdonosait, mert a földhivatali adatok elavultak, majd 7 év után okt. 31. én feltűnik egy örökös és követeli a tulajdonát de neked még benne van a kukoricád) és rosszhiszemű birtokost (pl.: aki tudja, hogy lejár a szerződése okt. 31.-én de nem vágja le a kukoricát)
"A jóhiszemű birtokos a jogosulttól ezeknek a költségeknek a megtérítését a hasznok által nem fedezett mértékben teljes egészében követelheti, a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos azonban csak arra az értékre tarthat igényt, amellyel a jogosult objektíve gazdagodott. Így a hasznos költségek megtérítését a jóhiszemű jogalap nélküli birtokos teljes egészében követelheti a jogosulttól, a rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos azonban csak arra az értékre tarthat igényt, amellyel a jogosult (bérbeadó) objektíve gazdagodott."
Röviden:
A jóhiszemű birtokos kérheti a mezei leltárat.
A rosszhiszemű viszont max. a lábon álló kukoricáját követelheti a bérleti szerződés lejárta után, a mezei leltárt NEM.
Válasz termelo #3229. hozzászólásáraBizonyos esetekben követelheted a mezei leltárt:
A Ptk. 6:341.§ (2) bekezdése és a 6:355.§-a értelmében a bérlő a mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével köteles a termőföldet visszaadni, méghozzá olyan állapotban, hogy azon a termelést folytatni lehessen. A Ptk. szabályát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 57. §-a is megerősíti, amikor úgy rendelkezik, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján.
"A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény magyarázata szerint, ha a felek közötti jogviszony, amelynek alapján a fél a birtoklásra jogosult volt, megszűnt, és ennek következtében a dolgot a jogviszony alapján birtokló fél jogosultsága is megszűnt a birtoklásra, a fél a birtok visszaadására köteles, és tilos önhatalmat, ennélfogva pedig birtokháborítást valósít meg, ha a dolgot továbbra is birtokban tartja."
Vagyis, ha a haszonbérleti szerződés határozott időtartamának lejárta után – annak meghosszabbításának hiányában – a haszonbérlő nem adja vissza a földterület birtokát a tulajdonosának, akkor jogalap nélküli birtokossá válik, és a tilos önhatalom keretében tanúsított jogellenes magatartást valósít meg.
A haszonbérbe adó tulajdonost ilyen esetben megilleti a birtokvédelem:
i) felléphet önhatalommal – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben –,
ii) a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelmi eljárást kezdeményezve vagy pedig
iii) birtokpert is indíthat a bíróság előtt.
termelo példáján keresztül, ha a okt 31. lejár a szerződés és még kint van a kukurica és a tulaj kezdeményezi a birtokvédelmi eljárást, azt 15 napon belül lefolytatják. Ha ezalatt sincs learatva, akkor onnantól már nem is vághatja le hisz a döntés értelmében a bérlő már bűncselekményt követ el , ha a területre lép, viszont a tulaj meg "jogalap nélkül" gazdagodna, ha learatná. Ilyenkor jön a "birtokper".
Válasz termelo #3229. hozzászólásáraSikamlós pályára tévedtetek.....
Válasz don Corleone #3228. hozzászólásáraTe fizettél már mezei leltárt?
Neked fizettek már mezei leltárt?
Mert nekem volt mindkettőben többször részem úgyhogy kíváncsi vagyok te hogy állsz ezzel, hogy ennyire okos vagy!
Válasz termelo #3227. hozzászólásáraLövésed nincs arról, mit takar a mezei letár meghatározás. Nem keverd a birtok, és a birtoklás fogalmát.
Válasz don Corleone #3226. hozzászólásáraAz, hogy kukorica van benne októberben amit még nem arattál le és az, hogy búza vetés/repce vetés van benne decemberben az ebből a szempontból ugyanaz csak más fenológiában van.
De még mindig nem válaszoltál a kérdésre egyrészt
másrészt nézz utána a Kúriai állásfoglalások között, hogy kinek jár a mezei leltár és, hogy kell elszámolni. Addig ne osztd itt az észt és ne vezess félre senkit!
Ja és nézz utána a birtok fogalmának mert ebben is valótlanságot állítasz. Addig maradsz birtokban amíg ki nem fizetik neked a mezei leltárt.
Válasz termelo #3225. hozzászólásáraNeked tényleg ennyire nehéz a felfogásod? A mezei leltárról beszéltünk, nem az aratástról. A mezei leltárt nem terhelheted a bérbeadóra ha a szerződés lejárt. Nem mondhatod neki azt, hogy ennyit fizessen a kukoricáért. Ha nem arattad le, az a te bajod. Miért nem voltál előrelátó, és miért nem olyan növénykultúrát vetettél, amit biztonságosan be tudsz takarítani addig, amíg él a szerződéses jogviszonyod. Miért nem állapodtál meg erről a szerződésben a bérbeadóval?
A szerződés lejárta után a bérelt terület kikerül a birtokodból.
Az más kérdés, hogy learadhatod-e vagy sem. De az értékét nem követelheted.
Válasz don Corleone #3212. hozzászólásáraAz elmúlt tíz évben amióta ez benne van a törvényben ez számtalanszor előfordult ezért nem értem miről beszélsz.
Hogy lehet veled úgy kommunikálni, hogy nem válaszolsz egy kérdésre?
Ird le ide hol található a törvényben ha pl. lejár a szerződésed okt 31 -el és nincs learatva akkor elbuktad a kukoricát?
Ami a törvényben szerepel azt te nem értelmezted csak beillsztetted ide...
Válasz Hypolit #3217. hozzászólásáraJúliusban is aláírathatod már a hosszabítást és akkor megy minden tovább, ha nem írja alá akkor is tiéd pl. a támogatás még arra az évre csak aratás után levonulsz.
Válasz ..,-:) #3221. hozzászólására5.!!
Válasz ..,-:) #3220. hozzászólására
Válasz ..,-:) #3220. hozzászólására4. júliusban,, közös megeggyezéssel felbontani a szerződést…..
5. júliusban meghosszabbítani a szerződést……