Hirdetés
Fórum
- AKG támogatás új
- S.O.S. új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Milyen traktort érdemes venni? új
- Poénok új
- Csapágyak, láncok a mezőgazdaságban új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Zetor traktorok új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
242 hozzászólás
Válasz #89. hozzászólásra
És milyen áron akarja jövőre megkötni ?
Válasz #89. hozzászólásra
majd te is kitiltod a telepedről
Válasz #89. hozzászólásra
Ők is,ha nem tőlük vesszük az imput anyagot.
Ma volt hozzám a kités és elémgorta a jövö évi szerződést "azaz az idén részben teljesített" forgó és kukorica fennmaradó mennyiségére , ha nem írom a holnap alá, mindenféle fenyegetéssel élve még nem tudják hogy mi lessz de szarban leszek.hm
Válasz #87. hozzászólásra
Az ilyen felvásárlók maguk alatt vágják a fát.
A törvény ellenére azonnali teljesítést követelnek a kereskedők
A napokban azonnali szállításra felszólító és kötbérrel fenyegető felszólító levelet kapott a gabonakereskedőktől több ezer elemi kárt szenvedett hazai termelő.Pedig egy, a tervek szerint hamarosan megszülető törvény mentesítené őket ez alól. A feldolgozók szerint a készülő jogszabály ellenére a korábban vállalt kötelezettségek érvényesek maradnak – az erre vonatkozó első bírósági keresetek már el is készültek. A tét mintegy 40–50 milliárd forint.
Az állóháborúvá fajult helyzet nem csak a pénzről szól. Jelentősen befolyásolhatja a magyar gabonatermelés jövőjét. Exportkényszerünk és szállítási adottságaink miatt a hosszú távra kötött, ütemezett szerződések nélkül az ágazat életképtelenné válhat.
„Felszólítom, hogy a (…) számon megkötött megállapodásban vállaltaknak megfelelően az át nem adott árut a Cargill Magyarország Zrt. részére a szerződés szerinti teljesítési határidőben adják ki. (…) Amennyiben az összesen (…) tonna mennyiségű áru nem áll az esedékessé váláskor rendelkezésükre, kötelesek azt akár mástól is beszerezni. Önök tehát, az akadályközlés ellenére, továbbra is tejesíteni tartoznak vevő felé. ...Korábbi akadályközlésük nem mentesíti Önöket a vállalt teljesítési kötelezettség alól. Amennyiben az áru kiadása nem történik meg, úgy a szerződést megszegik, s az ezzel összefüggésben megbízómnál keletkezett károk és járulékainak megtérítésére, további felszólítás nélkül, postázásra kerül kereseti kérelmünk az illetékes bíróságra.”
Információink szerint több ezer hazai gazdálkodó kapott az elmúlt napokban hasonló levelet. Szinte rögtön azután, hogy a parlamentben lezajlott az úgynevezett vis maioros ügyekben a termelőknek jogi kiskaput nyitó törvényjavaslat hivatalos előterjesztése.
A felszólított gazdák többsége alig néhány napot kapott a teljesítésre, és már elkészültek az ügyben beadandó első keresetek is. Jakab István a javaslatot Font Sándorral és Sáringer-Kenyeres Tamással közösen jegyző fideszes parlamenti alelnök munkatársunknak kíméletlen nyomásgyakorlásként értékelte a felszólítást, amit az országban – valószínűsíthetően valamiféle egyeztetés nyomán – több térségben is szinte egy időben, több cégtől, azonos tartalommal kaptak meg az időjárás okozta káraik miatt eleve súlyos veszteségeket szenvedő gazdák. A Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetségének elnöke szerint ez elfogadhatatlan.
A feltételezést egyébként visszautasítja a Gabonaszövetség, az országgyűlési képviselőknek és a szaktárca vezetőinek írt tiltakozásában. –A kereskedőket és feldolgozókat alapvetően nem az jellemzi, hogy visszaélnek helyzetükkel, ellenben sok olyan termelő is akadályt közöl – vagyis vis maiorra hivatkozva nem szállítja le a megfelelő mennyiséget – akinél nem volt jelentős terméskiesés. Aggodalomra ad okot az is, hogy a törvénymódosítás a gazdaság kifehéredése helyett teret enged a feketegazdaság további fejlődésének – olvasható szövetség levelében.
Mint azt lapunkban korábban megírtuk, az említett, kormánypárti képviselőktől származó, de a szakbizottságban egyhangú támogatást kapott módosítás a felvásárláshoz kötődő termelői jogokat erősíti meg, „elháríthatatlan külső ok” esetén. Ilyen például az elemi csapás, vagy a termést tizedelő időjárás.
Lényege szerint, ha a gazdálkodó a mezőgazdasági szakhivatal által elismert, elháríthatatlan kárt szenved, akkor annak megállapított mértéke szerinti arányban minden további következmény nélkül csökkentheti a felvásárlónak leszállított áru mennyiségét. Időközben a lehetőséget nem csak az egyéni termelőkre, de a nagy felvásárlókkal szerződő, kisebb gazdálkodókat öszszefogó integrátorokra is kiterjesztették. A javaslat megfogalmazása szerint „semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles”.
Válasz #85. hozzászólásra
Azt a kötbérfizetést sem kell elkapkodni. A kötbér egyik specialitása, hogy FELRÓHATÓ szerződésszegés esetén jár csak.
A kötbér fajtái:
- késedelmi,
- hibás teljesítési és
- meghiúsulási kötbér.
Fontos tisztázni a kötbér fajtáját, mert késedelem és hibás teljesítés esetén a kötbér megfizetésével a kötelezett nem mentesül a szerződésszerű teljesítéstől.
A konkrét esetben nem derült ki a kötbér fajtája, de mértékéből arra lehet következtetni, hogy ez meghiúsulási kötbér.
Válasz #83. hozzászólásra
Válasz #82. hozzászólásra
Válasz #80. hozzászólásra
Felemelt jobb kézzel mutasd meg neki a gyűrűsujjad és add el másnak a terményt,majd fizess neki 20%-ot.
Gyerekek ez az egész fedezetvásárlásos meg kötbéres szopatás csak arra készteti a gazdákat,hogy hagyják a picsába az egész gazdálkodást.
Nem is beszélve a kiba..... bürokráciáról,akik az asztal mellől olyan marha okosok.
Szerintem ha valaki ki is tud bújni valahogy ezekből,azt kötelezni fogják a következő évben valami hülyeségre. A lényeg,hogy a kereskedő fasza gyereknek tűnjön de valójában megszivat.
Válasz #80. hozzászólásra
Melyik felvásárló?
Válasz #79. hozzászólásra
Azt már felajánlottam neki, de nem akar belemenni, hanem azt akarja, hogy toljuk át jövőre.
Válasz #77. hozzászólásra
Akkor Te egy szerencsés ember vagy, ki kell(vagy kellett volna)fizetni a kötbért.
Válasz #77. hozzászólásra
Akkor Te egy szerencsés ember vagy, ki kell(vagy kellett volna)fizetni a kötbért.
Válasz #75. hozzászólásra
Hát ezt most így konkrétan nem értem. A szerződésben 20% kötbér van, viszont fedezetvásárlásról nem szól, csak egyéb kérdésekben a PTK-ra hivatkozik.
Válasz #75. hozzászólásra
Ptk. 289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti.
Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Az, hogy valaki fajra szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezte-e magát, tény kérdés, függetlenül attól, hogy ezt a szerződésben rögzítették-e. Az integrátor ezzel a ténnyel nyilvánvalóan tisztában volt. Ebben az esetben a fedezetvásárlás kikötése jogszabályba ütközik, tehát semmis.
Válasz #74. hozzászólásra
A kötbér a szerződésben kikötött öszeg, arra az esetre, ha a szerződést nem, vagy részben teljesíted, akkor a hiányzó mennyiség alapján kell fizetni, kizárólag a szerződésben szereplő összeget (ez lehet fix, vagy az ár x%-a, vagy egyéb, de a lényeg, hogy konkrétan meg legyen határozva, ha nincs a szerződésben, akkor nem követelheti tőled), ez a kisebbik baj, a nagyobbik a fedezetvásárlás nevű kitétel, ha ez szerepel a szerződésedben, akkor a nem teljesített mennyiséget mástól szerzi be a vevő, és ha többért tudja megvenni, mint amennyi a te szerződött árad, akkor a kettő különbözetét fogja tőled követelni. Ha ez csak pár 100 Ft, még nincs nagy baj, de idén!
Válasz #73. hozzászólásra
Akkor ezek szerint az utóbbira vonatkozik?
Válasz #72. hozzászólásra
Ha csak azt kellene kifizetni, akkor mindenki kilépett volna a szerződésből. Gondolj bele, a 3000 ft-os kukoricának a 20%-a 600 ft.
A kötbér mit jelent pontosan a szerződésben?
Azt, hogy pl ha 20%-os a kötbér akkor annak kifizetése esetén nincs további kötelezettségem, vagy pedig csak arra vonatkozik, hogy ha nem viszem a kukit a kikötött időre, akkor még az is rájön?
Válasz #69. hozzászólásra
A tőzsdei árak.EZAZ
Válasz #69. hozzászólásra
Elég előkelő helyen van!EZAZ
Válasz #66. hozzászólásra
Szerinted a cargill mennyire meghatározó a világ gabona kereskedelemben és a feldolgozásban.?
ui: de még jövőre is fog kapni egy csomó terményt ennyi.............
Válasz #67. hozzászólásra
Rossz integrátort választottál
Válasz #66. hozzászólásra
Ez így van,és folyamatosan küldik az értesítőket,mivel növekszik az imputanyag ára.Pl.:partnermínősítési díj!Ez már felháborító,és nem kis összegek.
Válasz #64. hozzászólásra
a legszerencsésebb lenne ha csak létező készletekkel kereskednének ,mi lenne akkor ha egy multi lekötné előre több ország több évi termését
Pedig a vetés előtti kuk vagy napra lekötés is pont ugyanez csak nem ennyire szélsőséges dolog.
Az egész rendszer szélhámosságon alapszik,nincs az országban olcsó hitellehetőség hiába lenne az embernek bármilyen fedezete,jóformán uzsorakamatra kap csak pénzt.
És a tőkeszegény termelőket kihasználva eddig önköltséges árakon vásároltak fel a kereskedők.
Ezzel a módszerrel belekergették a termelők nagy részét a lekötésekbe,minimális árnövekedés fejében rájuk tolták az összes kockázatot.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte a fideszes Jakab István és Font Sándor, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP). A valamennyi parlamenti frakció által támogatott javaslat lényege, hogy a mezőgazdasági termelők vis maior esetén ne legyenek kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására.
Az indítvány semmissé tenné azokat a szerződéses kikötéseket, amelyek alapján a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.
Az általános vitában az előterjesztők nevében felszólaló Sáringer-Kenyeres Tamás emlékeztetett, hogy a Magyarországot sújtó rendkívüli időjárás miatt a termelőket idén 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte. Így - folytatta - vis maior helyzetben egyértelműen a jó erkölcsbe ütköző őket fedezeti vásárlásra kötelezni, amely akár csődhelyzetbe is juttathatja a termelőket.
Hozzátette: a javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya, mert az sértené a jogbiztonságot. Czerván György államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslat beterjesztőit.
A szocialista Gőgös Zoltán felszólalásában szükségesnek nevezte a törvénymódosítást, ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a szövetkezetek erősítésére is, azok ugyanis segítséget nyújthatnak a kisebb gazdáknak az erőfölényükkel visszaélő nagykereskedőkkel szemben.
Magyar Zoltán (Jobbik) szintén időszerűnek nevezte a javaslat által felvetett problémát. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a Jobbik egyértelműen támogatja a törvénymódosításban foglalt megoldási módokat.
Az LMP-s Szabó Rebeka - a termelők védelmére hivatkozva - pártja támogatásáról biztosította a kormánypárti előterjesztőket, azonban kiemelte, hogy hosszabb távon egy olyan mezőgazdasági rendszer kialakítására lenne szükség, amely a kis léptékű, helyi gazdaságokat helyezi előnyben.
azt hiszem ez az aláírósdi emlékezetes lesz mindenkinek. kiváncsi vagyok a jövő évre, hogy ki, mit és hol fog aláírni
Válasz #62. hozzászólásra
Örülök, ha már egy valaki úgy gondolja, hogy nem kell birkamód a felvásárlók vágóhídjára mennie.
Válasz #60. hozzászólásra
SAPSifüles, egyre jobban megjön az önbizalmam az általad ,,előkapart'' (bocsanat a szlenges kifejezésért) jogi állásfoglalsoktól. hasznos, ha van itt valaki aki képben van. kösz az eddigi hozzászólásaid.
MF-es, nekem is olyan infóm van, hogy az adásvételi és termeltetői szerződések is kötbér kötelesek, szerződés szeges esetén, de a mi esetükben vis maior all fenn.
Válasz #60. hozzászólásra
Sajnos a szerződéstipus a döntő!
Válasz #58. hozzászólásra
Itt nem a szerződéstípus a döntő, hanem abban kell különbséget tenni, hogy a szerződő maga termelte dolog szolgáltatására vállalt-e kötelezettséget vagy nem. A gazda értelemszerűen igen, ezért:
Ptk. 289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti. (A szerződésszegésért való felelősséget lehetetlenné válás esetén a 312. § rendezi.)
Ha felvásárló szerződött továbbértékesítésre 3. személlyel, ő nem hivatkozhat vis maiorra, hiszen ő nem szenvedett vis maiort. Mivel nem hivatkozhat lehetetlenülésre, neki kötelessége a hiányzó árut mástól beszerezni. Ha az ebből eredő kárát nem tudja érvényesíteni, kénytelen maga viselni.
Válasz #41. hozzászólásra
Látom ezt az országot még mindig a kampós orruak irányitják
Válasz #53. hozzászólásra
De azt remélem elismered,hogy ez mind adásvételire nem érvényes.Csak azért,az olvasókat ne vezessük félre.Hiszen egy adásvételi szerződésben nincs feltüntetve,ki kötötte kivel.Namost,a termelő helyébe lehet egy felvásárló is,aki termelést nem végez,és így adja tovább 3. személynek.
Válasz #53. hozzászólásra
SAPSifüles, a problema az, hogy en eleget tettem a 312 (1)pontjanak, es ezt nem akarjak tudomasul venni...
Válasz #51. hozzászólásra
Talán sikerült, de vagy 40* próbáltam, kapcsolathibát irt ki feszt, bocs ha többször kapod.
Válasz #52. hozzászólásra
Ez van sajnos.
Válasz #51. hozzászólásra
Megjött a címed és próbálok rá válaszolni, de döglödik a freemail.
Válasz #50. hozzászólásra
A felvásárlók helyében én is próbálkoznék …
A Ptk.-ban a szerződések közös (tehát minden szerződéstípusra vonatkozó) szabályai között találhatóak a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések. A szerződésszegés egyik fajtája a lehetetlenülés, azaz ha a teljesítés valamilyen okból lehetetlenné válik.
Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
A jogosult a teljesítés elmaradása miatt csak akkor követelhet kártérítést, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért a kötelezett felelős. A vis maiorért nyilvánvalóan egyik fél sem felelős, így a szerződés - csak a lehetetlenné vált részmennyiség tekintetében - kártérítési kötelezettség nélkül megszűnik.
Az idén én is alaposan mellényúltam,de azt hiszem vagyunk így egy páran...7tonnát szerződtem hekinként(3000ft/q),a termett mennyiség éppen határeset 72q lett a nettó,plusz szinte alig.Ez van,mióta gazdálkodom az idei a leggyöngébb termés.
Válasz #50. hozzászólásra
Küldj emailt.
Válasz #48. hozzászólásra
Ma mondták a T.F.-esek hogy fedezetvásárlást kérnek kukoricára.
Válasz #45. hozzászólásra
Ha nincs vele költség telepítés után akkor már a támogatás is elég nekem.
Itt többen csinálják igaz bérelt földeken, engem csak az zavar, hogy ha egyszer betelepíted kiirthatatkan.
Válasz #46. hozzászólásra
Adásvételi szerződésbe nemlehet érvényesíteni a vis maior igazolást.
Válasz #46. hozzászólásra
Ez adásvételi szerődés esetén is létezik?
Válasz #42. hozzászólásra
A GVH állásfoglalása csak annyit mond, hogy a fedezetvásárlási, a kötbérezési és egyéb kártérítési igény támasztása önmagában nem jelent gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
Ez nem zárja ki, hogy ezen igények érvényesítése kapcsán a felvásárlók beleütköznek abba az akadályba, hogy a magyar jogban a kártérítési felelősség (a fedezetvásárlás és a kötbérezés is egyfajta kártérítés) feltétele a felróhatóság. A vis maior esetén ez nem áll fenn.
Válasz #44. hozzászólásra
az csak akkor jó, ha van saját brikettáló berendezésed. Én is ezt tervezek venni. ma láttam egy tüzép udvarán bigbag zsákban valamit.....
megkérdeztem ez mni a bánat.
- 1 tonna fabrikett
- ára?
- 45 ezer.......
Hoppá! lehet,m hogy búzát nem a szeme miatt lesz érdemes
vetni?????
Válasz #43. hozzászólásra
Én is ezt terveztem, de a szotyis minuszom jővőre kell teljesítenem. Viszont más nem lesz, 3 éve is ez volt jó árak után mindig csúnya zakó jön. Nomeg legalább lesz időm másra, ami pénzt is hoz a konyhára és ohne gyomorideg. Azon agyaltam a leggyengébb földem benyomom energianáddal erről valami vélemény?
Válasz #42. hozzászólásra
Na én ugyan így jártam! Jövőre az édes semmittevés állapotába merülök.....csak zöldugar. Inkább egy kisebb profit mint egy hatalmas bukta......a büntetésekre ki tud felkészülni?