Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- AKG támogatás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) új
- Kukorica terményárak új
- Massey Ferguson traktorok új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Napraforgó vetőmag új
- Szója termesztése új
- Ágaprító, ágdaráló készítés új
- Napraforgó ára új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!")
Breaking News! KWS OLTENIO a főpálya győztese!
Második éve bizonyítja egyedülálló termesztési értékeit.
Támogatott tartalom
748 hozzászólás
Most pótkocsival csomókba billentjük,majd homlokr. szétszórjuk aszt amit trágyasz.-val nem győzünk. Gondolhatod ott mennyi a ha-kénti menny-ség. de így sem lessz túl tr.-va mertez a föld már vagy 20 éve nem kapott szinte semmit.
A hígtr. meg sem szokott látszani még a gyepeken sem. Szerintem aszt bekellene injektálni,de a tárcsázott talajokon sem látszott semmi. Így kiszórjuk,de nállunk az a bakt. trágya
Válasz #594. hozzászólásra
az biztos hogy 15-20km-re már nem éri meg elhúrcibálni
Nállunk muszály ilen nagy mennyiség,h legyen látszatja. Szélsőséges talajaink vannak és mi sem szoktuk a műtr tulzásba vinni. Kukoricánál 3q adok még, ami igényli is.
Válasz #589. hozzászólásra
A kijutatás kölcségét nem lehet össze hasonlítani.
A trágya melléktemék.nem a trágya végett tartod a marhát(gondolom).
azért szórod mert amúgy is kell valamit kezdened a képződő trágyával.
Ha a gazdaságoságát figyelembe véve a szervestrágyázás veszteséges.A híg trágya kezelhetőbb.
Nem 5-20 Ha ról beszélek.
Válasz #591. hozzászólásra
az komoly
Válasz #587. hozzászólásra
kb 3q komplexet kell szórni ami 60ezer/év ugye?
most szervest 7ezerért szórnak táblán belül tehát az 35ropi három öt évre elosztva és ez még a szerves anyag tartalmat is növeli.
én első évben nem szórok nitrogént másodiktól kap de komplexet semmit.
Én kb.: 800-1000 q-t és a talajtól ill. növénytől függően mű kakit
Válasz #585. hozzászólásra
Te is 500 mázsát szórsz,utána meg mütrágyát évente?e
Ja és tőllem még egy boci sem kért azéé pénzt,h kakálhatott
Az anyagról beszéltünk nem a járulékos költségekről. A baktérium trágyádnak sem mindegy,h hogyan és mikor juttatod ki. kb.: ua. a követelmények mint a szervesnél és még adhatsz mellé mű kakit is.
Válasz #586. hozzászólásra
"ami "ingyé" elérhető."
Ha sajátod is
felkel rakodni .
szállítid
kiszórod.
üzem anyag,gép kopás, munkaidő, STB
kétségtelen legjobb a szerves trágya,ha kellő álagú,kelló időben bedolgozott.ez rengeteg költség.
Szóval nincs igyé semmi
ugyan ez a hatása a szervestr-nak is mint, amit leírtál. De mindenki maga dönti el,h hogyan gazdálkodik. Én az biztos,h soha nem adok olyanért pénzt, ami "ingyé" elérhető.
én csak ajánlani tudom mindenkinek,én két éve használom de könnyebb a szántás a kötött földben is és nem lesz nagy rögök az eke után,a kukoricám meg nem sült ki a negyven fokban sem,
Válasz #581. hozzászólásra
olyat amit semmi más nem ad meg
sima szántóföldi sosem adja vissza erre is csak zöldségesek/gyümisek hordják de abból jó sok van
én meg azért mert van
Válasz #580. hozzászólásra
én ugyan annyit szórok marhából és baromfiból is
Válasz #580. hozzászólásra
Még egy kérdés, igaz hogy 3x erősebb a csirke mint a marhatrágya??
Szénát akartam írni
Válasz #568. hozzászólásra
Ez 140ezer hekáronként....ezért mit kapsz cserébe,két évig nem mütrágyázol?
Válasz #568. hozzászólásra
Itteni csirkés gyerek ingyen ad csirketrágyát ha lehordhatja a szalmát rétünkről. Kérdés hogy mennyit lehet csirketrágyából szórni és TO88-al megoldható-e?? Az igaz hogy jobb a csirke mint a marhatrágya
Válasz #578. hozzászólásra
4000
Válasz #577. hozzászólásra
de az aratás is inkább kerülne többe csak fejlődne a "falu" nem csak ifa kombájn volna stb... az összes környező település mezőgazdaságilag sokkal fejlettebb...
mondjuk ez a tsávó 6000 ért permetez
Válasz #576. hozzászólásra
itt 3 éve 15 volt
Válasz #575. hozzászólásra
16? 3 éve volt annyi kb
Válasz #574. hozzászólásra
az is igaz, csak nem 16 ért fa nélkül, meg 2 hektárért nem is jönne el de ha nem lesz más mód rá akkor keríteni kell valakit aki levágja szecskázva...
Válasz #573. hozzászólásra
szentkirályról biztos levágta volna vki akinek van
Válasz #570. hozzászólásra
az a baj idén is fater nyomására fel lett bálázva a szalma, de többet nem engedem! igaz a faluba nincs is szecskázós kombájn, zúzónk sincs a tárcsa meg nem boldogult volna vele... de jövőre kitalálok valamit az biztos!
Válasz #571. hozzászólásra
nem vmi nyugati
Válasz #567. hozzászólásra
t088 ??
Válasz #565. hozzászólásra
Az idén volt egy érdekes esetem,amiből egy életre megtanultam,szalmát,szárat semmit lehozni a földről.A történet,tavaly kuki,adta rendesen 100 mázsa/ha.Volt szár is rendesen.Ebből a darabból báláztunk be a jószágoknak kuki szárat.Az idén napraforgó került bele.Ahol levittük a szárat,ott szemmel láthatóan kissebb volt a napraforgó,és ott hamarabb meg is sült.
Moderálta: Mf-es (3146) 2012-09-01 13:00:35
Válasz #566. hozzászólásra
igen a szármaradvány az ok. de baxhatom hogy van pénzem belerakom ganéba szerintem max felét hozza vissza de idén már nem de jövöre csinálok egy kísérletet tuti, ott derül ki igazán hogy ebbe a homokba mit tud a gané
Válasz #565. hozzászólásra
500q alatt felesleges és ezt 3-5 évente
Válasz #565. hozzászólásra
a szomszéd libások 4 bálát kapnak egy szóróért
Válasz #565. hozzászólásra
Ne cserélgess semmit,az összes szármaradványt dolgozd be.Ha van pénzed ettől függetlenül vehetsz még rá trágyát.
Válasz #563. hozzászólásra
az nem semmi, akkor még kevest is írtam, igaz 200 méterre van a földünk de még nem trágyáztuk meg mert szerintem annyit nemhozna ez a homok amennyi elmegy a ganézásra főleg ha eső se lenne abba az évbe... 1 bálát hány q ganéra éri meg elcserélni?? még egy utolsó kérdés hektáronként mennyit érdemes kiszórni??
Válasz #557. hozzászólásra
Nem hallottam ilyet ,de lehet van összefügés.
Valojában ph emelkedés milyen termés töbletet idézhet elő?
Válasz #562. hozzászólásra
az a telep 240Ft+ÁFA/q áron adja a ganét
Válasz #560. hozzászólásra
Egy hatalmas tehenészet van a faluba de ahhoz rengeteg földjük is van. Nekünk kevés földünk van most a legjobb esetben 2 hekiről lejön 15 guriga nah azért nem sok ganét adnak, de halottam olyat is hogy 1000 ft/t
A baktérium trágya is a szármaradványból csinál "valamit", de ahoz pedig plussz N műtrágya kell, ami plussz költség.
Üzletelj valamelik állattenyésztővel! Itt szalmát szoktak adni trágyáért vagy most kuk korót.
Kevesebb szármaradvány a talajon helyette jó istálló trágya.
Válasz #558. hozzászólásra
hát igen akinek van... de szerintem aranyárba mérik ha értelmes mennyiséggel akarod ellátni a földet
Szervestrágya!!! Ez a legfontosabb és legjobb.
Válasz #556. hozzászólásra
Birkás Márta szerint,ha eketalp van,akkor tapasztalható penészes büdös szag.Elmondása szerint,bármilyen talajmunka után egy marék földet ha megszagolsz,ha kellemes talaj szaga van,akkor nincs eke,vagy bármilyen talp a földbe.
Válasz #555. hozzászólásra
Akkor miért ál le a "talaj élet" savanyú talajban, a szárnaradványok 1 2 évig nem bommlanak le, látszik rajtuk a penészes gobásodás ,mohásodik a terület stb.
Akkor hogy is van ez?
Válasz #554. hozzászólásra
A gyári baci,is kimondottan savas közegbe van.4-4,5 PH.
Nem használtam. mert amiről nem eset szó
a talajok ph értéke,mert ügye egy savanyú talajon hiába várja ahatást az ember fia.
mivel nekem helyre kell tenni a talaj ph-t azért utána kívánom ki próbálni a bacit.
nem akarok csalódást más okok végett.
Ha rosszúl gondolom várom a infót.
Válasz #552. hozzászólásra
Teszteltem azt a 2-3 órán belöli bedolgozási időt.
Válasz #551. hozzászólásra
látom eredményes kísérlet volt számodra
Válasz #548. hozzászólásra
Nem!Én kis mennyiségben kísérletnek szántam.
Válasz #543. hozzászólásra
Valóban fontos a szerves anyaggal való feltöltés is. A jelenlegi probléma az, hogy az optimális kémhatástól elhajló, túlműtrágyázott, kimerült talajokon hiába kezdi el valaki beforgatni a talajba a zúzott szárat, a lecsökkent talajaktivitás miatt nem lesz, ami lebontsa, az intenzív növénytermesztés elvárt léptékével pedig pláne. Ha megdobja plusz nitrogénnal, akkor még a patogén gombák is vígabban áttelelnek.
Ahogy írtam ezek a baktériumok közepesen melegkedvelők, eddig főleg a téli aktivitásukról, és a tavaszi újraindulásukról cikkeztünk, de ez azt is jelenti, hogy egy extrém forró nyáron, ahogy írod, visszaeshet a tevékenységük, de a hőmérsékleti viszonyok normalizálódásánál a tavaszihoz hasonlóan "magukhoz térnek".
Válasz #546. hozzászólásra
Röviden azt mondanám, hogy a kijuttatás után 2-3 héttel már lehet a szárbontás hatását keresni, hideg őszön esetleg kicsit később. A következő tavaszi kultúra, különösen, ha őszi tarlókezelés után vetéskor is kap baktériumtrágyát, már kifejezetten jó eséllyel produkál különbséget, erre nem kell éveket várni. De ahhoz, hogy mondjuk egy kötöttebb talajon az erőgép vonóerőigényében, vagyis a fogyasztásban jelentkező mérhető csökkenést tapasztald, már valóban több évre lehet szükség.