Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kulakman #6682. hozzászólásáraAzt tudom, hogy a becserélgetősdit már régen megszüntették. Azt nem tudtam, ha veszel osztatlanban, akkor is 3 év kell a jogok gyakorlásához, ezek szerint ez is változott, végül is lehet nem is baj ez!
Gyanús, hogy az 1800-ban születettek már nem élnek, bár egy évtizede érték meglepetések, azt gondoltuk, hogy 1904-5ben születettek biztos nem élnek csak az örökösnek kimaradt a hagyatékból, de nem a mama élt és virult!
Egyébként nagyon sok elaprózódott és el nem hagyatékolt aranykorona lebeg az éterben! Nem is lesz baj, hogy lesz végre gazdája!
Válasz A.I. #6681. hozzászólásáraNem egészen mert most már a társtulajdonosi jogot csak 3 év után gyakorolhatod , éppen az ilyen becserélem magam aztán minden jogom meg van hozzáállás miatt!
Az osztatlan megosztás az más jogszabályok szerint fog menni , nem nagyon olvasgatom , mert engem csak a fel nem lelhető társak című fejezet érdekel , mivel csak fel nem lelhető 1800-as években született társaim vannak!
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraÜgyvédem szerint,nincs itt semmi ilyen.Nem kellene túltolni ezt a dolgot.Magántulajdon az magántulajdon.Nem vehető el semmilyen törvénnyel se.
Szóval marad az osztatlan.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy még nem jelent meg a vhr., úgy látom még mindig nem értitek miről szól a közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Nagyon nem.
Ami nem baj, mert legalább lesz jó pár ember, aki meg fog tudni élni abból, hogy érti.
Na meg lesz jó pár ember, aki rendelkezik megfelelő tőkével ahhoz, hogy nagyot kaszáljon.
Na meg lesz jó pár gazda, aki egyik napról a másikra elveszíti a bérleményét.
Egyébként itt nincs elővásárlási jog. Meg sok más egyéb dolog sincs, ami a Földforgalmi törvényben viszont van.
Ha vakaki bekerül egy osztatlan közösbe adás-vétel jogcímen tulajdonosnak,akkor a későbbiekben erre hivatkozva elővásárlási jogosultsága csak a tulajdon jog bejegyzéstét követően 3 év letelte után lesz, jól tudom?!
Tehát ez miatt az adás vétel miatt nem fontos most nekem is megvenni a területet ebben az osztatlanban?!
Válasz Mézga #6669. hozzászólásáraNa ez az.
Ezért mondom el nagyon gyakran, Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik.
Ugyan ez a kategória,mikor a jegyző alatt egy konkrét személyt értenek, miközben a jegyzői hivatalt kellene érteni.
Válasz Rabó001 #6666. hozzászólásáraCsak annyi, hogy a 2018-as Kúria ítélet még azt mondta, hogy ha a jegyző hülye, azért is az elfogadót tevő a hunyó.
A 2019-es elvi döntés meg már azt mondja, hogy nem, hanem a bíróságoknak vizsgálni kell az elfogadó nyilatkozat leadásának körülményeit. Vagyis ha a jegyző hibázik, azért az elfogadó nyilatkozatot tevőt nem érheti joghátrány.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
Válasz csuklosbusz #6657. hozzászólásáraPL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.dolgozik az ügyvéd kormány
Tervem hogy elhagyatott portáknak lekérem a tulajdonos címeit és hátha olcsón meg tudom venni.
Valaki csinált már hasonló taktikát?
Most nézem, azt írják hogy a földhivatalban kérhető földkönyv, 200Ft/ ingatlan tulajdonosi adatokkal, ennyit megér, mert betekintésnél nem mutatják a képernyőt, így gyakran hibásan jegyzeteltem le.
Válasz csuklosbusz #6655. hozzászólásáraCsak akkor nem kell kifüggeszteni a kivett. Ha van művelési ága (szántó,kert,szőlő,gyümölcsös) akkor ki kell függeszteni.
A tulajdonostársakat a kifüggesztéssel tájékoztatod.
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraBele kellett volna foglalni a szerződésbe az eladó részéről mint feltételt, hogy a vevőnek meg kell felelni az Szjatv. 1. sz. melléklet 9.5.1 pont c) alpontjában foglaltaknak, továbbá az ügyvéddel a szerződés elkészítésével egyidejűleg meg kellett volna csináltatni a vevő részéről a 9.5.2 pontban foglalt jognyilatkozatot, és bele kellett volna írni a szerződésbe, hogy ez a jognyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, mely hiánya esetén a szerződés nem hatályosul.
Ne győzöm elégszer ismételni. MINDEN FONTOS RÉSZLETET BELE KELL FOGLALNI A SZERZŐDÉSBE.
Nem szabad sablonszerződéseket kötni sem adásvételkor, sem haszonbérlet esetén. Csak így tudod kiiktatni az elővásárlásra, vagy elő haszonbérletre jogosultakat. Testre szabott szerződéseket kell írni.
Válasz Borz #6652. hozzászólásáraNem kell könyörögni, ezt nem tudtam, és még itt se került elő, van ilyen.
Én nem adtam el, hanem vettem.
De olyan is van asszem, hogyha legalább 5 éve (vagy valamennyi, pontosan nemtudom) a tulajdonodban van, akkor is adómentesen eladható, de azt írtad hogy friss örökség.
Ebben az esetben az eladó megszívta. Hogy aztán ő utólag behajthatja-e az új vevőn azt nemtudom.
Röviden: Adómentes a föld eladása minden esetben, ha regisztrált állattenyésztőnek adod el, és ő vállalja/nyilatkozik, hogy 5 évig takarmány előállításra használja...
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraTe mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraTe mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Adott egy érdekes eset:
Lejárt egy adás-vétel kifüggesztésem. Szomszéd falu, tehát 20km belüli vagyok.
Rájelentkezett persze a helyi tsz utód cég tulajdonosa mint helyben lakó és több mint 25% ban mezőgazdasági termelőszervezet tulaj. (Tehát elméletileg előbbre van)
Nade a föld friss örökség és én ugye mint állattartó nyilatkoztam és így adómentességet nyújtok az eladónak.
A rájelentkező nem állattartó így az eladó most kivan, hogy le kell adóznia a vételárból, ami jogos....
Quercus vagy valaki tud segíteni mi várható vagy mit tehetünk?
Válasz ..MZ/X.. #6645. hozzászólásáraEz nem nálunk, ez másik megyében volt. Egyébként ez hogy takarmány vállalkozóvá váljon egy egyszerű állattartó, gyakorlatilag lehetetlen a követelmények végett. Ha esetleg végig járod ezt az utat, kíváncsi vagyok, hogy sikerül és hogyan.
Válasz ..MZ/X.. #6646. hozzászólásáraIgen, láttam. A takarmány vállalkozáshoz pedig annyit, hogy majdnem buktam pár hónapja egy darab földet miatta. Szerencsére nem helybeli volt a vásárolni szándékozó, így a helyben lakó gazda besorolásom elfogadták. Az állattartót nem, hiába volt igazolva az állomány létszáma és az állatsűrűség is elég volt, de nem voltam bejelentett takarmányizé.
Válasz ferszem #6640. hozzászólásáraEzt melyik földhivatal csinálja így? Beszéltem a székesfehérvári hivatalnál azzal aki a rangsor elbírálásokat csinálja, ő azt mondta neki a törvény szerint kell eljárnia, ott pedig az szerepel, hogy nyilvántartásba vett takarmány vállalkozásnak kell lennie az állattartó elővásárlónak.
Felir rendszerben annyi van, hogy állattenyésztői tevékenység, kislétszámú állattartás és a tanya címe.
aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
Válasz ..MZ/X.. #6639. hozzászólásáraA Felir rendszerbe megnézik, hogy állattartó vagy-e és nyilatkozol, hogy a földből származó terményt, az állományod takarmányának az előállítására fogod felhasználni. Elvileg ennek elégnek kellene lennie.
Szántónál tudja valaki hogyan megy most az állattartó telepes elővásárlási rang "megszerzése"?
Marha+disznó van, állategység lefedi a venni akart területet is a meglévő mellett, hatósági bizonyítvány erről meg is van.
Földhivatalnak ezek mellé kellene takarmány vállalkozásként nyilvántartásba vétel. Nébih szerint ez marhaság, szántóföldi növénytermesztés, szálas takarmány előállítás amit a saját jószág feleszik szerintük nem takarmány vállalkozás. Nesze semmi fogd meg jól! Hogyan tovább?
8784 hozzászólás
Válasz A.I. #6683. hozzászólásáraEgyetértek!
Válasz kulakman #6682. hozzászólásáraAzt tudom, hogy a becserélgetősdit már régen megszüntették. Azt nem tudtam, ha veszel osztatlanban, akkor is 3 év kell a jogok gyakorlásához, ezek szerint ez is változott, végül is lehet nem is baj ez!
!
Gyanús, hogy az 1800-ban születettek már nem élnek, bár egy évtizede érték meglepetések, azt gondoltuk, hogy 1904-5ben születettek biztos nem élnek csak az örökösnek kimaradt a hagyatékból, de nem a mama élt és virult
Egyébként nagyon sok elaprózódott és el nem hagyatékolt aranykorona lebeg az éterben! Nem is lesz baj, hogy lesz végre gazdája!
Válasz A.I. #6681. hozzászólásáraNem egészen mert most már a társtulajdonosi jogot csak 3 év után gyakorolhatod , éppen az ilyen becserélem magam aztán minden jogom meg van hozzáállás miatt!
Az osztatlan megosztás az más jogszabályok szerint fog menni , nem nagyon olvasgatom , mert engem csak a fel nem lelhető társak című fejezet érdekel , mivel csak fel nem lelhető 1800-as években született társaim vannak!
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraHa bejegyezték, attól a naptól tulajdonos társ vagy annak minden előnyével, hátrányával.
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraÜgyvédem szerint,nincs itt semmi ilyen.Nem kellene túltolni ezt a dolgot.Magántulajdon az magántulajdon.Nem vehető el semmilyen törvénnyel se.
Szóval marad az osztatlan.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy még nem jelent meg a vhr., úgy látom még mindig nem értitek miről szól a közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Nagyon nem.
Ami nem baj, mert legalább lesz jó pár ember, aki meg fog tudni élni abból, hogy érti.
Na meg lesz jó pár ember, aki rendelkezik megfelelő tőkével ahhoz, hogy nagyot kaszáljon.
Na meg lesz jó pár gazda, aki egyik napról a másikra elveszíti a bérleményét.
Egyébként itt nincs elővásárlási jog. Meg sok más egyéb dolog sincs, ami a Földforgalmi törvényben viszont van.
Válasz lemken #6677. hozzászólásáraLehet, én csak fejből írtam.
Válasz Rabó001 #6676. hozzászólásáraNem tudtam beilleszteni a képet ami a NAK Kiadványban van.
Közös osztatlan esetén 3 év után keletkezik elővásárlási jog
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraSzerintem egyszerre lesz elővásárlási joga. Majd a bekebelezéshez kell a 3 év.
Válasz Wilde #6673. hozzászólására
Válasz Wilde #6673. hozzászólására
Válasz UE-28 #6672. hozzászólásáraa 3 év nem a bekebelezésre vonatkozik????vételnél elég ha bejegyeztek tudtommal.
Üdv!
Ha vakaki bekerül egy osztatlan közösbe adás-vétel jogcímen tulajdonosnak,akkor a későbbiekben erre hivatkozva elővásárlási jogosultsága csak a tulajdon jog bejegyzéstét követően 3 év letelte után lesz, jól tudom?!
Tehát ez miatt az adás vétel miatt nem fontos most nekem is megvenni a területet ebben az osztatlanban?!
Válasz Mézga #6669. hozzászólásáraNa ez az.
Ezért mondom el nagyon gyakran, Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik.
Ugyan ez a kategória,mikor a jegyző alatt egy konkrét személyt értenek, miközben a jegyzői hivatalt kellene érteni.
Válasz Sorbus torminalis #6668. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Sorbus torminalis #6667. hozzászólásáraegy ilyen végett buktam földet
Válasz Rabó001 #6666. hozzászólásáraCsak annyi, hogy a 2018-as Kúria ítélet még azt mondta, hogy ha a jegyző hülye, azért is az elfogadót tevő a hunyó.
A 2019-es elvi döntés meg már azt mondja, hogy nem, hanem a bíróságoknak vizsgálni kell az elfogadó nyilatkozat leadásának körülményeit. Vagyis ha a jegyző hibázik, azért az elfogadó nyilatkozatot tevőt nem érheti joghátrány.
És akkor most nézzük ezt.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Válasz Sorbus torminalis #6665. hozzászólásáraEzt lefordítanád nekünk magyarról-magyarra?
Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi volt a baj?
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.007/2018/4.
Válasz neo. #6663. hozzászólásáraHa tőszomszéd a HRSZ, akkor szerintem helyben lakó szomszéd, mert egymás mellett van és 20 km-en belül van.
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Válasz Lackó #6660. hozzászólásáraKöszönöm a választ
Válasz Rabó001 #6651. hozzászólásáraEzáltal kap adómentességet,több ilyen vételem volt,friss örökségeknél.Működik.
Válasz Agronomus #6659. hozzászólásáraIgen, és igen.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
Válasz csuklosbusz #6657. hozzászólásáraPL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
dolgozik az ügyvéd kormány
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.
Földhivatalban nagyszámú lekérdezést mennyire díjjaznak?
Tervem hogy elhagyatott portáknak lekérem a tulajdonos címeit és hátha olcsón meg tudom venni.
Valaki csinált már hasonló taktikát?
Most nézem, azt írják hogy a földhivatalban kérhető földkönyv, 200Ft/ ingatlan tulajdonosi adatokkal, ennyit megér, mert betekintésnél nem mutatják a képernyőt, így gyakran hibásan jegyzeteltem le.
Válasz csuklosbusz #6655. hozzászólásáraCsak akkor nem kell kifüggeszteni a kivett. Ha van művelési ága (szántó,kert,szőlő,gyümölcsös) akkor ki kell függeszteni.
A tulajdonostársakat a kifüggesztéssel tájékoztatod.
Zártkert haszonbérletbe vételnél azt ki kell függeszteni, mintha a zártkert kivétel lenne ezalól?
Illetve mostmár a társtulajdonosoknak meg se kell küldeni a szerződést, elég lesz a kifüggesztés is?
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraBele kellett volna foglalni a szerződésbe az eladó részéről mint feltételt, hogy a vevőnek meg kell felelni az Szjatv. 1. sz. melléklet 9.5.1 pont c) alpontjában foglaltaknak, továbbá az ügyvéddel a szerződés elkészítésével egyidejűleg meg kellett volna csináltatni a vevő részéről a 9.5.2 pontban foglalt jognyilatkozatot, és bele kellett volna írni a szerződésbe, hogy ez a jognyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, mely hiánya esetén a szerződés nem hatályosul.
Ne győzöm elégszer ismételni. MINDEN FONTOS RÉSZLETET BELE KELL FOGLALNI A SZERZŐDÉSBE.
Nem szabad sablonszerződéseket kötni sem adásvételkor, sem haszonbérlet esetén. Csak így tudod kiiktatni az elővásárlásra, vagy elő haszonbérletre jogosultakat. Testre szabott szerződéseket kell írni.
Válasz Borz #6652. hozzászólásáraNem kell könyörögni, ezt nem tudtam, és még itt se került elő, van ilyen.
Én nem adtam el, hanem vettem.
De olyan is van asszem, hogyha legalább 5 éve (vagy valamennyi, pontosan nemtudom) a tulajdonodban van, akkor is adómentesen eladható, de azt írtad hogy friss örökség.
Ebben az esetben az eladó megszívta. Hogy aztán ő utólag behajthatja-e az új vevőn azt nemtudom.
Válasz Rabó001 #6651. hozzászólásáraKönyörgöm....
Szja tv 9.5.1 c)
Röviden: Adómentes a föld eladása minden esetben, ha regisztrált állattenyésztőnek adod el, és ő vállalja/nyilatkozik, hogy 5 évig takarmány előállításra használja...
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraTe mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Válasz Borz #6649. hozzászólásáraTe mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Adott egy érdekes eset:
Lejárt egy adás-vétel kifüggesztésem. Szomszéd falu, tehát 20km belüli vagyok.
Rájelentkezett persze a helyi tsz utód cég tulajdonosa mint helyben lakó és több mint 25% ban mezőgazdasági termelőszervezet tulaj. (Tehát elméletileg előbbre van)
Nade a föld friss örökség és én ugye mint állattartó nyilatkoztam és így adómentességet nyújtok az eladónak.
A rájelentkező nem állattartó így az eladó most kivan, hogy le kell adóznia a vételárból, ami jogos....
Quercus vagy valaki tud segíteni mi várható vagy mit tehetünk?
Válasz ..MZ/X.. #6645. hozzászólásáraEz nem nálunk, ez másik megyében volt. Egyébként ez hogy takarmány vállalkozóvá váljon egy egyszerű állattartó, gyakorlatilag lehetetlen a követelmények végett. Ha esetleg végig járod ezt az utat, kíváncsi vagyok, hogy sikerül és hogyan.
Válasz ..MZ/X.. #6646. hozzászólásáraIgen, láttam. A takarmány vállalkozáshoz pedig annyit, hogy majdnem buktam pár hónapja egy darab földet miatta. Szerencsére nem helybeli volt a vásárolni szándékozó, így a helyben lakó gazda besorolásom elfogadták. Az állattartót nem, hiába volt igazolva az állomány létszáma és az állatsűrűség is elég volt, de nem voltam bejelentett takarmányizé.
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólásáraMár elfogadják, talán a júliusi módosításnál vették ki a hasznosítás fajtáját és csak szarvasmarha van a törvényben.
Válasz ferszem #6640. hozzászólásáraEzt melyik földhivatal csinálja így? Beszéltem a székesfehérvári hivatalnál azzal aki a rangsor elbírálásokat csinálja, ő azt mondta neki a törvény szerint kell eljárnia, ott pedig az szerepel, hogy nyilvántartásba vett takarmány vállalkozásnak kell lennie az állattartó elővásárlónak.
Felir rendszerben annyi van, hogy állattenyésztői tevékenység, kislétszámú állattartás és a tanya címe.
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólásáraFurcsa, pedig az sem csak legel!
Szemes, siló, lucerna vajon honnét lesz?
Válasz csontii #6642. hozzászólásáraElfogadják azt is.
aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólásáraEz a húsmarhás dolog hol van leírva?
Válasz ..MZ/X.. #6639. hozzászólásáraHúsmarhát nem fogadják el szántónál, a disznót igen. Bejelentett takarmány vállalkozásnak is lennie kell.
Válasz ..MZ/X.. #6639. hozzászólásáraA Felir rendszerbe megnézik, hogy állattartó vagy-e és nyilatkozol, hogy a földből származó terményt, az állományod takarmányának az előállítására fogod felhasználni. Elvileg ennek elégnek kellene lennie.
Szántónál tudja valaki hogyan megy most az állattartó telepes elővásárlási rang "megszerzése"?
Marha+disznó van, állategység lefedi a venni akart területet is a meglévő mellett, hatósági bizonyítvány erről meg is van.
Földhivatalnak ezek mellé kellene takarmány vállalkozásként nyilvántartásba vétel. Nébih szerint ez marhaság, szántóföldi növénytermesztés, szálas takarmány előállítás amit a saját jószág feleszik szerintük nem takarmány vállalkozás. Nesze semmi fogd meg jól! Hogyan tovább?
Hosszabban: ha bérled és ugye! 5 évet egyszere fizetsz ki akkor igen!
Röviden,januártól már bárhogy...
Válasz Lackó #6635. hozzászólásáraKöszi.
Válasz Lackó #6635. hozzászólásáraKöszi.
Válasz Flórika #6634. hozzászólásáraRöviden, nem.