Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR412.88 FtUSD401.77 FtCHF438.98 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
magárokba soha semmit nem teszünk magon kívűl, ez alap.
A sor alá, vagy mellé alacsony N tartalmú műtrágyából szerintem bármennyi ki mehet, de összes kitett N szerintem nem kellene fölé mennie 25-30 kg-nak. Minél messzebb kerül, annál többet bír el...
Részben, mert egy menettel egyféle műtrágyát tudsz kitenni, és abból is csak adott mennyiséget. Vetéskori 250-300 kg műtrágyát kiszolgálni már önmagában nagyon komoly kihívás.
Másrészről vetéskor sor közelébe kirekni 120-150 kg nitrogén hatóanyagot butaság, mert kivégzed a növényt vele. Belenyúl a gyökér, és ha nem pusztul el, akkor is olyan sokk éri, hogy aratásig a fejében lesz.
Harmadrészről mit írtam is, az évjárat nagyon fontos tényező, és az vetéskor még nem látszik. Tavaly májusban leesett vagy 400 mm, így biztosan látszott, hogy nem a víz lesz idén a korlátozó tényező, így mehetett alá, amire csak pénz volt. Egy száraz május esetén már az első kultizás adagját is elfeleztük volna, a második pedig lehet teljesen elmarad, mert csak szenvedne tőle a növény.
Végül nagyon fontos dolognak tartom a folyamatosságot, hogy lehetőleg akkora legyen a tápanyag felvehető formában kinn, ahogy az felhasználódik.
Ha vetéskor (vagy előtte) kitenném az összeset, akkor a gyomok iszonyatosan sokat kivehetnének, egy tavalyihoz hasonló időjárás nagyon sokat lemosna (mint a kalászosoknál volt az idén), és a jól táplált gyomok megnehezítenék a gyomirtást is. A kukorica két lagnagyobb N felvételi időpontja május vége-június eleje, valamint július eleje, amennyire lehet, ehhez kell közel tenni a kijuttatást is, szerintem..
A RU dózisát a gyomokhoz kell igazítani, nyáron volt, amikor 1 l/ha tökéletes munkát végzett, de pl. acat-hoz kell 3-3,5 liter, fejlettségtől függően, nádnál még több is..
A zöldtrágya bedolgozása szerintem művelési rendszertől függ. Ahol nincsennek direktvetéshez, mulcsvetéshez megfelelő gépek, ott nem kérdés a bedolgozás. Ugyanígy ha a talaj igényli a művelést, akkor sem lehet fenhagyni.
Tápanyag veszteség gyakorlatilag nincs, mert a tápanyagok úgyis növényi nedvekben vannak, amik visszaszivárognak a talajba. Szervesanyagból is a ZT biomasszájának a fele van a föld felett, a másik fele a föld alatt. az alsó rész ugyanúgy viselkedik, a felső annyival másabban, hogy nem anaerob lebontással, mineralizációval bomlik, és hasznosul újra, hanem a föld fölött marad, zömében aerob folyamatok bontják, zömében humifikációval. Nagyon kevés az a szervesanyagveszteség, ami aerob szervezetek légzésével, CO2 formájában elvész, de annak egy része is beépül a felette található növényzetbe a fotoszintézis során.
Szinte minden zöldtrágyázással kapcsolatos cikk, könyv, előadás kb. azonos jelentőséggel kezeli a bedolgozást, és a felszínen hagyást, csak a gyakorlatban nagyon kevesen választják a másodikat...
Válasz #888. hozzászólásra
ki fogom probalni ezt a gifos dolgot, mert van egy nagyon fertozott teruletem, es ha nem mukodik, akkor meg mindig lesz idom post-ban kezelni. ez mekkora dozist kivan?
zoldtragyaval kapcsolatban: en ugy tudtam, hogy a zold tomeg leforgatasa azert fontos, mert ezzel jelentos szerves anyagot juttatunk vissza a talajba, viszont nalad akkor nem ez a cel (hanem gyom elnyomas, talajtakaras, tapanyag kimosodas elharitas...)
Ha fogasolsz, némely gyomot kiütsz (ergo nem hat rá a gyomirtó), másokat viszont éppen csirázásra serkentesz, és ha ezt a vetéshez képes 4-5 napon belül teszed, akkor pont a kulturnövénnyel egyszerre fognak kelni a gyomok is.
Ha két héttel vetés előtt tarlókezelsz, akkor még hideg a talaj, csak az áttelelők, és a T3-asok egy nagyon kicsi része van kinn, sem a kukoricára igazán veszélyes T3-T4-esek, sem acat, sem nád, sem tarack nincs még kinn. Ráadásul a tarlókezelés után még lesz 60-90 nap, mire a kukorica betakarja a földet...
A roundUp leglátványosabban a késői vetéseknél dolgozik, április végén, májusban, amikor már tényleg térdig érő gazba húzod a magot, mert akkor már teljesen minden kinn van, és ha nem bolygatod a földet, nem is nagyon lesz utólagos kelés...
ez igaz, de visszafogja annyira, hogy kibírja a föld vetésig. Akár egészen nagy gyomok is lehetnek, mert a glifozát úgyis leüti, és minél több idő telik el az utolsó talajmunka után, annál hatékonyabb a pre-post kezelés.
Ha egyöntetűen kel a zöldtrágya, akkor nyáron nem jellemző a gyomosodás, csak majd tavasszal. De tavasszal, amikor a zöldtrágya már nem takar eléggé, akkor takarni kezdenek a gyomok...
A RoundUp önmagában az esetek 30-35%-ában elegendő, a többinél kell második kezelés, de az időzíthető akár egészen sokára is, mi jellemzően május legvégén, vagy júniusban gyomirtjuk a kukoricákat postban, ha szükség van rá. (álltalában ott van,. ahol nem volt zöldtrágya, vagy volt tavaszi művelés, és ezért a roundup-nak kisebb a hatékonysága)
Válasz #888. hozzászólásra
tavaly próbáltam ezt a módszert annyi különbséggel hogy vetés előtt nagyon sekélyen fogasoltam hogy ne száradjon ki a föld. Vetéskor elég ülepedettnek tűnt a talaj pedig 2x is lazítottam nyáron.
Nagyon jó termés lett de nekem nem jön be ez a módszer mert nem lehet miatta tarlókezelést csinálni és emiatt nekem már vetés előtt 2 héttel glifóznom kellett meg vetéskor már újra volt a földön apró gaz. A zöldtrágya nem tudja teljesen elnyomni a gyomokat.
Sorrendben: december eleje, december vége, március
A sorművelés csak a tápanyagkijuttatás miatt kell, amúgy nem csinálnánk. Rugókapás monosem van, így is összedúrja az egészet, utálom a munkáját...
A RoundUp annál jobb, minél tovább tolja az ember, de annál kockázatosabb is. Vagy a vetés napján csináljuk, vagy max 2-4 nappal később, mert utána már a sekélyre került magok érintkezhetnek vele. Jobb aznap, mert ha bejön egy két-három napos eső, akkor bukó van, akkor a nagyon drága korai-post szerekből is nehéz hatékony kombinációt keverni az addigra eléggé megerősödő gyomoknak.
A zöldrtágya nem-bedolgozásának az volt az oka, hogy semmi nem indokolta. A felület egyenletes volt, mélylazítottunk vetés előtt, gyomok nem voltak, szárcsomük nem voltak, a talajszerkezet jó volt. Csak magáért a retekért nem kell, mert az összeesik, mint a fotókon is látszik. Jó ez így...
Válasz #880. hozzászólásra
ez a roundap-os gyomirtas erdekel, mennyivel vetes utan lett kijuttatva? ahhoz, hogy ez dolgozzon, mar kikelet gyomoknak kell lennie, viszont a kukoricanak meg a foldalatt...
semmi zn lombtrágyát, és káli műtrágyát nem adtatok neki csak a nitrogént. Gyomírtás a roundapon kívűl mivel történt. A 2. kultivátorozás mikor csináltátok?
Tehát ami szerintem a nagyon fontos a rekordterméshez:
1, Csak a legjobb földekre lehet rekordot tervezni, minden termőhelyhez az oda való terméseket kell tervezni, és annak megfelelően művelni
2, Még a legjobb földek is csak akkor tudnak magas termést adni, ha nagyon jó kondícióban vannak, optimális időben végeznek rajtuk nagyon jó minőségű műveleteket
3, Az évjárat nagyon fontos! Szárazba hajló évjáratban év közben is kell korrigálni a tápanyagokat, ha már láthatóvá válik, hogy nem képes a föld a maximumra
4, A fajtának képesnek kell lenni a megcélzott terméshozam 1,2-1,5x-ére
5, Törekedni kell az optimális növényfejlődésre. Folyamatosan nyomon követni a növényt, a talajt, az időjárást. (pl. tápanyagot akkor adni ki következő adagban, amikor az előzőt legnagyobbrészt felhasználta)
6, Bármilyen stresz éri a növényt, az csökkenti a potenciált, és módosítani kell a termelési célokat.
ezek után, egy példa, hogy hogy néz ez ki kukoricából, és az 2010 évi legjobb földünk hogy készült:
1, előző évben búza volt, aratás után meglazítóztuk, és közvetlen a lazító után Rapid-al olajretket vetettünk zöldtrágyának
2, Ősszel úgy döntöttünk, hogy a növényzetet nem dolgozzuk le, hanem hagyjuk, hogy magától lefagyjon, és összeessen
3, Tavasszal a talajállapot jó volt, így nem végeztünk semmilyen talajmunkát
4, Vetésre április elején került sor, 74.000-es tőszámmal, 300 kg Timac Eurofertil 38-as műtrágyát talajba dolgozva
Vetés után RoundUp Mega-val tarlókezelést csináltunk
5, sorművelésel kiadtunk 2 alaklommal összesen 500 kg pétisót
6, további műveletekre nem volt szükség
7, 24%-os vízzel arattuk október elején
igazából nincs semmi nagy ördöngősség, csak figyelni kell rá. Meg mindent hozzá kell igazítani a körülményekhez.
Pipaccsal az a gond hogy a mind a magtartáyban köt ki és az átvételkor eléggé megvágnak miatta legalábbis minket meg vágtak régen, mikor még volt pipacs
butisan star + egy rovar összel alaptrágya
tavasszal 400 kg/ha N két dózisban illatve bóros levéltrágya pictorral illet ve rovarölés igény szerint.
2,8 q/ha átlagtermés
Már idén ősszel lesz egy új repce gyomirt szer amit PRE és POST is lehet majd nyomni. Őszi korai post lesz a fő ajánlat. Nagyon jó a szelektivitása, tartamhatás.
de ha búza árvakelés van akkor jobb lenne ősszel adni az egyszikűirtót akkor tudja nagyon elnyomni a repcét tavasszal már takar annyit hogy nem jelent problémát
Hali.Nekem a Galera 0,3l +Perenal 0,5l ,mostmár Paladin 6 éve jól szerepelt.Mindig csak tavaszal.Most meg kijött egyik helyen Mezei zsurló,nemtudom hogy azzal mit fog kezdeni.
tényleg milyen hozam volt tavaly mit kapott idén mindenzt meg akarok adni neki persze elképzelés van meg hát csináljuk már vagy 7-8 éve de hátha jön valami újdonság
Csak nem lehet learatni. A kombájn ugyanis nem szereti a zöld tömeget, illetve úgy összekeni a repcét hogy tartályból alig jön ki, amúgy nem gond a parlagfű
Csak ősszel lehet, mi legalább is úgy csináljuk. Eddig nem volt bele gond tisztán tartotta repcét. Tavalyelőtt a rossz kelés miatt voltak a forgón foltok ahol nem volt repce, na ott feljött a parlagfű stb betakarításra.
lehet ugyan az a hatóanyag mint a galera (klopiralid) csak még van mellette valami szirszar 0,3 l/ha. De ha igen drágát akarsz akkor butisan star bár szerintem nem ér annyirt mint amibe kerül bár lehet azt csak összel lehet de nem tudom pontosan
egyetértek veled csak én a galera helyet inkább az ikarust részesíteném előnybe viszi azt amit a galera plusz még a pipacsot sokkal jobban és árba ott van vagy inkább alatta múlt évi ár az ideit nem tudom
Igaz Fecot kérdezted, de megpróbálok én is segíteni repce tavaszi gyomirtásával.
Igazából csak néhány lehetőség van.
Acat, ebszíkfű esetén a Galera jöhet szóba. A bimbók megjelenéséig kellene kiszorni.
Árvacsalán és társai ellen tavasszal már nem igen tudsz hatékonyan fellépni mert olyan fejlettek, de egy jól fejlett repcében már nem okoz gondot.
3 Tonna vinasz /Ha megvolt... közepes minőségű föld, normál idő és gyommentes állomány meg pl pio F73-as , tényleg ebből hogyan lehetne kihozni.... amiről szó van isten biza megkísérletezem!
_jpg_fill_540x300_0.webp "Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ")
25150 hozzászólás
Válasz #898. hozzászólásra
még az spc is sor mellé teszi a műkakit
Válasz #898. hozzászólásra
A 20-30 kgot nem hatóanyagban értem.
Válasz #897. hozzászólásra
.
20-30 kg ot gondoltam, mellé nem tudok, mert a techika nincs szinkronba a körülményekkel
És akkor azok a mikrogranulált műkaki, hova mennek?
Válasz #896. hozzászólásra
magárokba soha semmit nem teszünk magon kívűl, ez alap.
A sor alá, vagy mellé alacsony N tartalmú műtrágyából szerintem bármennyi ki mehet, de összes kitett N szerintem nem kellene fölé mennie 25-30 kg-nak. Minél messzebb kerül, annál többet bír el...
Válasz #895. hozzászólásra
Szerinted Timacos műkakiból szotyi sorába mi az amit max ki lehet adni, a sorába ebben az esetben a magárkot jeleni, tehát nem mellé?
Válasz #894. hozzászólásra
Nem, azt nem lehet
Részben, mert egy menettel egyféle műtrágyát tudsz kitenni, és abból is csak adott mennyiséget. Vetéskori 250-300 kg műtrágyát kiszolgálni már önmagában nagyon komoly kihívás.
Másrészről vetéskor sor közelébe kirekni 120-150 kg nitrogén hatóanyagot butaság, mert kivégzed a növényt vele. Belenyúl a gyökér, és ha nem pusztul el, akkor is olyan sokk éri, hogy aratásig a fejében lesz.
Harmadrészről mit írtam is, az évjárat nagyon fontos tényező, és az vetéskor még nem látszik. Tavaly májusban leesett vagy 400 mm, így biztosan látszott, hogy nem a víz lesz idén a korlátozó tényező, így mehetett alá, amire csak pénz volt. Egy száraz május esetén már az első kultizás adagját is elfeleztük volna, a második pedig lehet teljesen elmarad, mert csak szenvedne tőle a növény.
Végül nagyon fontos dolognak tartom a folyamatosságot, hogy lehetőleg akkora legyen a tápanyag felvehető formában kinn, ahogy az felhasználódik.
Ha vetéskor (vagy előtte) kitenném az összeset, akkor a gyomok iszonyatosan sokat kivehetnének, egy tavalyihoz hasonló időjárás nagyon sokat lemosna (mint a kalászosoknál volt az idén), és a jól táplált gyomok megnehezítenék a gyomirtást is. A kukorica két lagnagyobb N felvételi időpontja május vége-június eleje, valamint július eleje, amennyire lehet, ehhez kell közel tenni a kijuttatást is, szerintem..
Válasz #888. hozzászólásra
ahogy mondod feco "jó ez igy" !!
ha a mono huzató kinlódik ami persze nem csoda nem tudjátok vetőgéppel kiadni a műtrágyát ??
Válasz #892. hozzászólásra
A RU dózisát a gyomokhoz kell igazítani, nyáron volt, amikor 1 l/ha tökéletes munkát végzett, de pl. acat-hoz kell 3-3,5 liter, fejlettségtől függően, nádnál még több is..
A zöldtrágya bedolgozása szerintem művelési rendszertől függ. Ahol nincsennek direktvetéshez, mulcsvetéshez megfelelő gépek, ott nem kérdés a bedolgozás. Ugyanígy ha a talaj igényli a művelést, akkor sem lehet fenhagyni.
Tápanyag veszteség gyakorlatilag nincs, mert a tápanyagok úgyis növényi nedvekben vannak, amik visszaszivárognak a talajba. Szervesanyagból is a ZT biomasszájának a fele van a föld felett, a másik fele a föld alatt. az alsó rész ugyanúgy viselkedik, a felső annyival másabban, hogy nem anaerob lebontással, mineralizációval bomlik, és hasznosul újra, hanem a föld fölött marad, zömében aerob folyamatok bontják, zömében humifikációval. Nagyon kevés az a szervesanyagveszteség, ami aerob szervezetek légzésével, CO2 formájában elvész, de annak egy része is beépül a felette található növényzetbe a fotoszintézis során.
Szinte minden zöldtrágyázással kapcsolatos cikk, könyv, előadás kb. azonos jelentőséggel kezeli a bedolgozást, és a felszínen hagyást, csak a gyakorlatban nagyon kevesen választják a másodikat...
Válasz #888. hozzászólásra
ki fogom probalni ezt a gifos dolgot, mert van egy nagyon fertozott teruletem, es ha nem mukodik, akkor meg mindig lesz idom post-ban kezelni. ez mekkora dozist kivan?
zoldtragyaval kapcsolatban: en ugy tudtam, hogy a zold tomeg leforgatasa azert fontos, mert ezzel jelentos szerves anyagot juttatunk vissza a talajba, viszont nalad akkor nem ez a cel (hanem gyom elnyomas, talajtakaras, tapanyag kimosodas elharitas...)
Válasz #889. hozzászólásra
mondjuk azért ezt nem nehéz belátni:
Ha fogasolsz, némely gyomot kiütsz (ergo nem hat rá a gyomirtó), másokat viszont éppen csirázásra serkentesz, és ha ezt a vetéshez képes 4-5 napon belül teszed, akkor pont a kulturnövénnyel egyszerre fognak kelni a gyomok is.
Ha két héttel vetés előtt tarlókezelsz, akkor még hideg a talaj, csak az áttelelők, és a T3-asok egy nagyon kicsi része van kinn, sem a kukoricára igazán veszélyes T3-T4-esek, sem acat, sem nád, sem tarack nincs még kinn. Ráadásul a tarlókezelés után még lesz 60-90 nap, mire a kukorica betakarja a földet...
A roundUp leglátványosabban a késői vetéseknél dolgozik, április végén, májusban, amikor már tényleg térdig érő gazba húzod a magot, mert akkor már teljesen minden kinn van, és ha nem bolygatod a földet, nem is nagyon lesz utólagos kelés...
Válasz #889. hozzászólásra
ez igaz, de visszafogja annyira, hogy kibírja a föld vetésig. Akár egészen nagy gyomok is lehetnek, mert a glifozát úgyis leüti, és minél több idő telik el az utolsó talajmunka után, annál hatékonyabb a pre-post kezelés.
Ha egyöntetűen kel a zöldtrágya, akkor nyáron nem jellemző a gyomosodás, csak majd tavasszal. De tavasszal, amikor a zöldtrágya már nem takar eléggé, akkor takarni kezdenek a gyomok...
A RoundUp önmagában az esetek 30-35%-ában elegendő, a többinél kell második kezelés, de az időzíthető akár egészen sokára is, mi jellemzően május legvégén, vagy júniusban gyomirtjuk a kukoricákat postban, ha szükség van rá. (álltalában ott van,. ahol nem volt zöldtrágya, vagy volt tavaszi művelés, és ezért a roundup-nak kisebb a hatékonysága)
Válasz #888. hozzászólásra
tavaly próbáltam ezt a módszert annyi különbséggel hogy vetés előtt nagyon sekélyen fogasoltam hogy ne száradjon ki a föld. Vetéskor elég ülepedettnek tűnt a talaj pedig 2x is lazítottam nyáron.
Nagyon jó termés lett de nekem nem jön be ez a módszer mert nem lehet miatta tarlókezelést csinálni és emiatt nekem már vetés előtt 2 héttel glifóznom kellett meg vetéskor már újra volt a földön apró gaz. A zöldtrágya nem tudja teljesen elnyomni a gyomokat.
Válasz #886. hozzászólásra
Mutatok képeket a takarónövényről:
Sorrendben: december eleje, december vége, március
A sorművelés csak a tápanyagkijuttatás miatt kell, amúgy nem csinálnánk. Rugókapás monosem van, így is összedúrja az egészet, utálom a munkáját...
A RoundUp annál jobb, minél tovább tolja az ember, de annál kockázatosabb is. Vagy a vetés napján csináljuk, vagy max 2-4 nappal később, mert utána már a sekélyre került magok érintkezhetnek vele. Jobb aznap, mert ha bejön egy két-három napos eső, akkor bukó van, akkor a nagyon drága korai-post szerekből is nehéz hatékony kombinációt keverni az addigra eléggé megerősödő gyomoknak.
A zöldrtágya nem-bedolgozásának az volt az oka, hogy semmi nem indokolta. A felület egyenletes volt, mélylazítottunk vetés előtt, gyomok nem voltak, szárcsomük nem voltak, a talajszerkezet jó volt. Csak magáért a retekért nem kell, mert az összeesik, mint a fotókon is látszik. Jó ez így...
Válasz #880. hozzászólásra
ez a roundap-os gyomirtas erdekel, mennyivel vetes utan lett kijuttatva? ahhoz, hogy ez dolgozzon, mar kikelet gyomoknak kell lennie, viszont a kukoricanak meg a foldalatt...
Válasz #880. hozzászólásra
2-szer sorközművelőztetek? nem volt gond a retek szárral? Töltőkapával mentetek?
Válasz #884. hozzászólásra
Timacba volt P és K is ...
Válasz #880. hozzászólásra
semmi zn lombtrágyát, és káli műtrágyát nem adtatok neki csak a nitrogént. Gyomírtás a roundapon kívűl mivel történt. A 2. kultivátorozás mikor csináltátok?
Válasz #880. hozzászólásra
Azért ez nem kevés hatóanyag, sőt.
Abban mi votl a ráció hogy a zöldtrágyát nem dolgoztad be a földbe hanem lepermetezted? Én mindig bedolgozom...csak azért.
Válasz #881. hozzászólásra
vetőgéppel, illetve sorközkultival
Válasz #880. hozzászólásra
mivel volt talajba dolgozva a műtrágya?
Válasz #851. hozzászólásra
Tehát ami szerintem a nagyon fontos a rekordterméshez:
1, Csak a legjobb földekre lehet rekordot tervezni, minden termőhelyhez az oda való terméseket kell tervezni, és annak megfelelően művelni
2, Még a legjobb földek is csak akkor tudnak magas termést adni, ha nagyon jó kondícióban vannak, optimális időben végeznek rajtuk nagyon jó minőségű műveleteket
3, Az évjárat nagyon fontos! Szárazba hajló évjáratban év közben is kell korrigálni a tápanyagokat, ha már láthatóvá válik, hogy nem képes a föld a maximumra
4, A fajtának képesnek kell lenni a megcélzott terméshozam 1,2-1,5x-ére
5, Törekedni kell az optimális növényfejlődésre. Folyamatosan nyomon követni a növényt, a talajt, az időjárást. (pl. tápanyagot akkor adni ki következő adagban, amikor az előzőt legnagyobbrészt felhasználta)
6, Bármilyen stresz éri a növényt, az csökkenti a potenciált, és módosítani kell a termelési célokat.
ezek után, egy példa, hogy hogy néz ez ki kukoricából, és az 2010 évi legjobb földünk hogy készült:
1, előző évben búza volt, aratás után meglazítóztuk, és közvetlen a lazító után Rapid-al olajretket vetettünk zöldtrágyának
2, Ősszel úgy döntöttünk, hogy a növényzetet nem dolgozzuk le, hanem hagyjuk, hogy magától lefagyjon, és összeessen
3, Tavasszal a talajállapot jó volt, így nem végeztünk semmilyen talajmunkát
4, Vetésre április elején került sor, 74.000-es tőszámmal, 300 kg Timac Eurofertil 38-as műtrágyát talajba dolgozva
Vetés után RoundUp Mega-val tarlókezelést csináltunk
5, sorművelésel kiadtunk 2 alaklommal összesen 500 kg pétisót
6, további műveletekre nem volt szükség
7, 24%-os vízzel arattuk október elején
igazából nincs semmi nagy ördöngősség, csak figyelni kell rá. Meg mindent hozzá kell igazítani a körülményekhez.
Válasz #878. hozzászólásra
17ak/ha 1 % humusz alatt, elég karcsú talaj.
Válasz #876. hozzászólásra
ez a földetek milyen kondiban van kajában??
korona??
vagy nem emiatt termet karcsún??
kipergés-szárothadás-rovarkár???
Válasz #874. hozzászólásra
Pipaccsal az a gond hogy a mind a magtartáyban köt ki és az átvételkor eléggé megvágnak miatta legalábbis minket meg vágtak régen, mikor még volt pipacs
Válasz #866. hozzászólásra
butisan star + egy rovar összel alaptrágya
tavasszal 400 kg/ha N két dózisban illatve bóros levéltrágya pictorral illet ve rovarölés igény szerint.
2,8 q/ha átlagtermés
Válasz #874. hozzászólásra
no meg ne felejtsük el a matrikáliát sem/kamilla/ kész veszedelem
a a kombánj folyamatosan ""okádik""
Válasz #861. hozzászólásra
Szerintem meg galaj és parlagfű ne legyen, a pipacs aratásra beérik simán!!!
köszönöm a jó tanácsokat fiúk !!!!!okosabb lettem
Már idén ősszel lesz egy új repce gyomirt szer amit PRE és POST is lehet majd nyomni. Őszi korai post lesz a fő ajánlat. Nagyon jó a szelektivitása, tartamhatás.
Válasz #849. hozzászólásra
Mindjárt itt is van egy Karcagi fajta. A KG Kunglória.
Válasz #869. hozzászólásra
de ha búza árvakelés van akkor jobb lenne ősszel adni az egyszikűirtót akkor tudja nagyon elnyomni a repcét tavasszal már takar annyit hogy nem jelent problémát
Válasz #868. hozzászólásra
Mondom hogy csak tavaszal szoktam fújni és ami van árvakelés azt viszi.
Válasz #867. hozzászólásra
milyen egyszikű van amit nem tud elnyomni tavaszra mert összel oké föleg ha búza volt de tavasszal
Hali.Nekem a Galera 0,3l +Perenal 0,5l ,mostmár Paladin 6 éve jól szerepelt.Mindig csak tavaszal.Most meg kijött egyik helyen Mezei zsurló,nemtudom hogy azzal mit fog kezdeni.
Válasz #864. hozzászólásra
tényleg milyen hozam volt tavaly mit kapott idén mindenzt meg akarok adni neki persze elképzelés van meg hát csináljuk már vagy 7-8 éve de hátha jön valami újdonság
Válasz #864. hozzászólásra
deszikálni deszikálni és akkor már az sem zöld
Válasz #861. hozzászólásra
Csak nem lehet learatni. A kombájn ugyanis nem szereti a zöld tömeget, illetve úgy összekeni a repcét hogy tartályból alig jön ki, amúgy nem gond a parlagfű
Válasz #862. hozzászólásra
persze csak mint írtam ha nem muszáj mert elviszi az ikarus vagy a galera akkor nem teszem ki rá de amúgy tényleg jó szer nem sok minden marad utána.
Válasz #859. hozzászólásra
Az biztos hogy nem olcsó, de 90-100 ezres repce szerintem elbírja...
Válasz #858. hozzászólásra
a parlagfű nem vészes pipacs galaj ne legyen
Válasz #858. hozzászólásra
meg nálunk nincs olyan gyom amit ne vinne el az ikarus
Válasz #858. hozzászólásra
csak kurva drága
Válasz #857. hozzászólásra
Csak ősszel lehet, mi legalább is úgy csináljuk. Eddig nem volt bele gond tisztán tartotta repcét. Tavalyelőtt a rossz kelés miatt voltak a forgón foltok ahol nem volt repce, na ott feljött a parlagfű stb betakarításra.
Válasz #855. hozzászólásra
lehet ugyan az a hatóanyag mint a galera (klopiralid) csak még van mellette valami szirszar 0,3 l/ha. De ha igen drágát akarsz akkor butisan star bár szerintem nem ér annyirt mint amibe kerül bár lehet azt csak összel lehet de nem tudom pontosan
Válasz #855. hozzászólásra
Így van én tavasszal csak Ikarust nyomatok... 0,3L/HA És egész késő koráig lehet nyomatni... Nagyon jó szer!
Válasz #854. hozzászólásra
na ezt nem tudtam hogy az Ikarust lehett tavasszal is !!
dózisa mennyi tavaszra
Válasz #852. hozzászólásra
egyetértek veled csak én a galera helyet inkább az ikarust részesíteném előnybe viszi azt amit a galera plusz még a pipacsot sokkal jobban és árba ott van vagy inkább alatta múlt évi ár az ideit nem tudom
Válasz #852. hozzászólásra
köszönöm szépen a tanácsot!!!!!
Válasz #850. hozzászólásra
Igaz Fecot kérdezted, de megpróbálok én is segíteni repce tavaszi gyomirtásával.
Igazából csak néhány lehetőség van.
Acat, ebszíkfű esetén a Galera jöhet szóba. A bimbók megjelenéséig kellene kiszorni.
Árvacsalán és társai ellen tavasszal már nem igen tudsz hatékonyan fellépni mert olyan fejlettek, de egy jól fejlett repcében már nem okoz gondot.
Válasz #848. hozzászólásra
Feco nem vagyok ma este már, akkor a lényeg..
3 Tonna vinasz /Ha megvolt... közepes minőségű föld, normál idő és gyommentes állomány meg pl pio F73-as , tényleg ebből hogyan lehetne kihozni.... amiről szó van isten biza megkísérletezem!