Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiat 180-90-es traktorok új
- Grubber új
- Milyen gépek a JUMZ traktorok? új
- Talajművelés gépei - tárcsa választás: Horsch, Amazone vagy Väderstad? új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Búza termény felvásárlási árak új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- S.O.S. új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
_fill_540x300_0.jpg)
Hálaadó Napon járt az agrárminiszter
Az új kenyeret és az új bort kézbe venni minden évben rendkívüli pillanat.
715 hozzászólás
Tisztelt Batka!
A méhésznek ha van egy kis esze akkor fölveszi a gazdával a kapcsolatot higgye el. Ami a gondot okozza e téren, hogy mondjuk egy tömbön belül van több gazda aki azonos kultúrát vetet mondjuk naprát eltérő vetési időkkel. Az egyik gazda, vagy azért mert úgy ért rá, vagy mert így engedték a lehetőségei (időjárás, belvíz ...stb) mondjuk 10 nappal később veti el a napráját. Eddig ez tök normális és érthető. A gond a következő ha mondjuk a méhész a korábban vető gazdának a földjére megy a gazda tudtával poroztatni aki tud róla hogy méhész van a földjén, és a méh ne adj Isten a később vető gazda földjén repül keresztül akkor simán előfordulhat a baj. A később vető gazda csillagbimbós frenológiai állapotban lepermetezett naprája leszedi a méhek zömét mert a tábla felett repülnek permetezés közben is. Nos ilyenkor ki is a hunyó.... Na a méhészeknek kutya kötelességük bejelentkezni minden egyes vándorlásnál a helyi önkormányzatoknál, ahol a gazdáknak kutya kötelességük volna lekérni hogy van e méhész a földjének a röpkörzetében, ami méh mértékkel számolva a méhes körüli 5 kilométeres kör. Na ezt az önkormányzati dolgozók elmondása szerint soha egy gazda nem kérdezi meg. És egy kis segítséget is szeretnék adni. Amennyiben a földek mellé valaki csak úgy lepakol méheket azzal elég sok jogot sért meg. Mivel a méhészeknek vándorlási engedély kötelező a vándorláshoz, valamint kötelező a TIR számukat a kaptárakon feltüntetni, valamint a kaptárak közelében köteles jól látható módon a méhest kitáblázni, vigyázz méhek táblával, és a saját nevét címét telefonos elérhetőségét tartalmazó táblával, így nem nehéz a méhész ellen eljárást indíttatni. Sok méhésztől hallottam hogy 50.000- 100.000 -es bírságot kellett fizetniük mert illegálisan vagy szabálytalanul pakoltak le. Ami itt ismét a gond, hogy ha egy naprára pakoló méhész szabályosan bepakol a földes gazda magántulajdonára, és a szomszéd gazda meg szépen lefújja a méheket. Természetesen a kommunikáción volna a hangsúly. Na az ami ma ebben a vad kapzsi pénzvilágban kifogyóban van.
Válasz 74daiwa74 #513. hozzászólásáraNo, végre egy szakember. Szóval, véleményed szerint 1 család hány hektár repcét tud beporozni kb?
Tisztelt Erdőjáró!
Azért nincs kivonulás repcére, mert a családok nem tudnak talpra állni a repce virágzásra már jó pár éve. Azt kell tudni, hogy amelyik méhet hajtják a repcén annak jelentős része eltűnik, így az a méh már nem vesz részt az akácméz hordásában, ami jelentős bevétel kiesés egy méhész számára, tekintettel hogy a repcemézet jóval kevesebbért tudja értékesíteni mint az akácmézet. A méheltűnés okai összetettek. Nem feltétlen a vegyszer a bűnös, bár az utóbbi évek vizsgálódásai beigazoltak több esetet, ahol a vegyszer volt a bűnös.A repce egy elég intenzíven mézelő monokultúrás növény, amely fajtától függően igen csak vonzza a méhet. Ez alapból nem baj hisz a mézeltetésnek ez a lényege. Ami a baj hogy a méh képes kint tölteni az éjszakát a virágon oly annyira erős a repce illata, hogy kicsábítja a méhet, vagy már nem ér haza időben így kénytelen kint éjszakázni a virágon. Na ez a baj. A repce virágzásának idején olyan kiszámíthatatlanná vált az elmúlt 10 évben köszönhető a felmelegedésnek, és persze a gazdáknak is akik a vetési idővel próbálnak kísérletezni, hogy az ilyen kint maradt méhet ha egy lehűlés , egy eső éri, ne adja Isten egy permetezés az tuti halott. Nos ezért nem szeretik a méhészek a repcét látogatni. A másik fontos tudni való. A repcének vannak olyan "nemesítései" amik abszolút nem mézelnek vagy csak éppen.na ezt a gazdák soha nem tudják megmondani hogy az ő repcéjük mézel e. Ennek köszönhetően se méz és a végére még méh sem marad a kaptárban a fent leírt okok miatt.A méh egész nap repűl mint egy zavarodott az élelem után kutatva és a nap végére széthajtva zuhan a kaptárba izgágán. Így a méhészek mára már menekülnek a repce elől, köszönhető ez a nagy hiperszuper hibridizált precíziós mezőgazdaságnak köszönhetően. Azt kell megérteni hogy a méh mint rovar 21 napra kel ki mint mondjuk egy csirke. Majd 20-22 napig a kaptáron belüli dolgokat végzi genetikailag így van összerakva. Majd ez után lesznek Hordó vagy dolgozó méhek 30-40 napig. De ez mind csak is optimális körülmények között. Egyenletes hőfok , kaja,..stb Na a repce az nem optimális körülmény a méhek a nagy beáramlást tudják kezelni azzal hogy fölhalmozzák a millió mézet, de ezért az életük rövidülésével fizetnek. A repcét hordó méh már túl van a tavaszi gyümölcs, nyár, fűzfélék gyűjtésén. Ha elpusztul a repcén a hordó méhek nagy százaléka el lehet képzelni hogy mennyi méh fog hordani akácon ha a 21 napos ciklust figyelembe vesszük. Remélem tudtam némi bepillantást adni a tekintetbe hogy miért nem látni annyi méhészt mostanság a repcén.
Válasz Erdőjaro #510. hozzászólásáraGondolom fosnak tőle... bezzeg a ("néhány" tételben bizonyítottan szennyezett) atkairtó lapot a jófogáson árulják...
Válasz Erdőjaro #510. hozzászólásáraSzerinted 1ha repcéhez mennyi család kell, hogy lejárják?
Valahogy most repcére nincs akkora méhész kivonulás,mint az elmúlt években.
Válasz sparrow121 #508. hozzászólásáraRepce virágzáskor a leg agreaszivabbak a méhek a tömény virágpor miatt a legfájdalmasabb a szúrásuk. A méhtartónak gondoskodni kell a bóséges ittatási lehetóségról.Amúgy repce virágzáskor már nem illik a házak közelébe tartani méheket a fent leirtak és a jó szomszédi viszony fenmaradása érdekébe
Sziasztok!
Tavaly nyáron költöztünk tanyáról faluba. A házunk mögött kb 20-30 méterre van egy pótkocsi, abban vannak méhcsaládok, amelyek átjárnak a kertünkbe inni. Engem egy darabig nem zavartak, szívesen itattam őket, mivel madárbarát(alapvetően állatbarát) is vagyok, azok mellett elférnek, meg legalább segítenek a gyümölcsök beporzásában(szamóca, málna, hobby kertészet). A tegnapi nap megvolt az első csípés, mostmár rengetegen vannak, a kert azon részén (veteményes) nem is lehet megmaradni, mert jönnek a növényekhez inni (már a tálcás virágokat az előkertből hátra kellett vinni, hogy előre a teraszhoz ne jöjjenek). A családom allergiás rá erősen, meg hát kisgyermekekre is veszélyes. Kérdésem az lenne, hogy ha a beszélgetés nem hat a gazdára, mit lehet tenni? Tudom hogy védettek, bántani nem szeretném őket, békés úton szeretném elintézni. Tudnátok segíteni ezügyben? Engedélyt nem tudom, van-e neki.
Köszönettel: Tamás
Válasz medikus #486. hozzászólásáraKöszi!!
deflektorosokk
Válasz Batka #505. hozzászólásáraÉn is így gondolom, de azért csak jó lenne tudni, hogy van-e méhállomány hordáskörzeten belül.
Erről meg sztem a méhész illene, hogy tájékoztasson, nem?
Válasz ND #504. hozzászólásáraÉn azt gondolom, hogy eleve felelőtlenség magasról tenni bármire is, az utóbbi időben olyan egyoldalú kommunikáció és egy irányba mutogatás folyik a témában, hogy "már csak" saját érdekében sem csinál hülyeséget az ember. Ha valami van, akkor azonnal a szántóföldön keresgélnek és ahogy hallom az egyik tavalyi nagy dobra vert méhpusztulásnál is gyümölcsös volt a vétkes... Persze ezt már nem kiabálják világgá...
Mint ahogy azt sem, mikor a méhészek maguk hibáznak. Nálunk is náluk is vannak olyanok, akik sajnos nem megfelelő módon járnak el, de ha baj van, akkor csak nálunk van hiba...
A télen volt szerencsém hallgatni egy érdekes előadást egy olyan méhésztől, aki maga is növényvédő mérnök. Érdekes számokat vetített fel a méhsűrűségről, meg a területek eltartó képességéről.... és ez csak egy faktor a sok közül, de ha baj van, akkor csak a szántóföldön permetező lehet a hibás...
Ahogy írtad, vigyázzunk egymásra, ez a lényeg!
Válasz Batka #501. hozzászólásáraenyém a gyümölcsös, ott sem találna semmit.
Méhész nálam még nem jelentkezett, hogy hali, itt vagyok, vigyázzunk már egymásra
Magamat szívatom önszorgalomból, drágább méhkímélő szer, méhkímélő permetezés éjszaka és társai ha virágzik vagy virágzik a gyep a sorközben, vagy az akácos az út mellett, de csak azért, mert úgy érzem, az én érdekem is, hogy járja a méh és egyéb beporzó rovar a területet, és ne napalmozzam le az állományukat.
Bár a szomszédos szándóföldi gazdák nevében nem tudok nyilatkozni, de abból kiindulva, hogy több gyomírtó landol az én földemen, mint az övén, mert jelentős oldalszélben keret derékmagasságban a 20cm-es kukoricánál, és még ő van felháborodva, amikor szólok, hogy nem így kellene, akkor ez alapján a méhekre is magasról tesznek.
De legalább az én lelkiismeretem tiszta...
Válasz Koppány Vezér #502. hozzászólására"Nem a gazdák ellen irányul a vizsgálat hidd el!"
Azt hogy a tavaszi munkák kellős közepén, a területalapú beadása idelyén (nem télen mikor lenne ilyesmire idő)kell teljesen értelmetlen jelentéseket küldözgetni azt nehezen lehet máshogy értelmezni, mint, hogy minél nagyobb kárt okozzanak a növénytermesztőknek. Senki sem fogja beírni, hogy DDT-vel permetezett, senkitől még csak meg sem kérdezik, hogy napnyugta után permeztezett-e, semmi más, tiszta keresztbe tétel a cél, más eredménye ezer% hogy semmi, hacsak azt nem vesszük, hogy a büdös életbe többet nem fogják a gazdák engedni, hogy a közelükbe települjenek az biztos
Válasz Hús Futár #496. hozzászólásáraNem a gazdák ellen irányul a vizsgálat hidd el!
Tavaly a méhpusztulások nagy része a szennyezett gyári atkaölő készítmények miatt történt. Most árnyékra vetődnek, mert szerintem a gyártó már rég kimentette a vagyont, mire bizonyítottá válik a bűnössége nem lesz miből kártérítést fizetni.
Igazad van, nem csak a háziméh végez beporzást, de jelentős szerepük van benne!
A probléma szerintem abban gyökerezik, hogy mindenki csak az önös érdekeit nézi, pedig mindkét fél egyásra van utalva! Kevesebb lenne a peres ügy, ha a méhész nem pakolna le közvetlen a tábla mellé, pláne úgy, hogy nem is eggyeztett a tulajjal, illetve pl ha a gazda figyelmbe venné a méhkimélő technológia előírásait, és virágzó kultúrát nem fújna fényes nappal, mert éppen akkor van rá ideje!
Válasz ND #499. hozzászólásáraPedig lehet, hogy érdemesebb lenne a gyümölcsösben kapirgálni mint a kzkoricában.....
Válasz ND #499. hozzászólásáraKöszi, itt jópár ismerős kapott már.
Válasz Gatti #498. hozzászólásáraMéhész 3km körzetében vizsgálódnak. Ha nincs a közelben nem kapsz.
Nekünk kukit szúrták ki 0,64ha.
Szomszéd gabonára még nem kapott.
Valsz mert azt nyáron már nem járja a méh.
Az 500m-re lévő 6,5ha gyümire még nem jött
Lehet kívül esik
Vetés, fajta, csávázó, permetezési napló, virágzás napra pontosan, esetleges másodvetésre ugyanezek
És pontosan mit kell beküldeni? Valamint csak napra meg repce, vagy más növény is?Én meg nem kaptam de sztem úgyis fogok.
Válasz atisgyulai #487. hozzászólásáraHa már egy éven át szidtak bennünket minden fórumon, nem igaz, hogy nem találnak köztünk bűnöst
Válasz Sanyee #495. hozzászólásáraNem baj majd kevesebb napraforgót meg repcét termelünk mert kezd elmenni a kedvem a méhecske baszós faszságok miatt ezek termelésétől aztán mehetnek a méhészek a sunyiba .
Nem tudom hol is hallottam de egy rovarkutató riportjára volt hivatkozás a hogy a méhecskék az össz beporzások kb 10-át csinálják a többit egyéb rovarok végzik és ha ez igaz akkor méhecskék nélkül sem szünne meg az élet .
A nagy külömbség hogy a méhecskéket ész nélkül védjük és mégis fogynak a rovarokat meg írtjuk ahol csak és ahogy csak lehet és mégis szinten van az állományuk vagy szaporodik .
Khmmm.
Már pár éve használatban vanna a neonikotinoid szerek Magyarországon a szántókon. Most mégis elővennék mint fő bűnöst pedig a tavalyi erősen csapadékos időjárás itthon szerintem gyengített rajta. Ha nem igaz akkor a franciáknál meg szárazság volt és ott is elővették, mint fő bűnöst.
Olyan verziót is lehetett hallani, hogy az atkaötő lapok gyártása előtt neonikotinoid hatóanyagú szer volt a gyártósoron nyakörv gyártásban és ezt a rendszert nem teljesen ürítették. Így egész más hatással lettek a lapok, mintsem az eredeti céljuk. Vagy gondatlanságból elkövetett gyártás hiba, amit már nehéz bizonyítani.
De lehet a Nébihnek előbb a lapokat kéne vizsgálni. De ezt már talán még is tette, csakhogy nem a megfelelő gyártásúból amit már talán Rég elhasználtak és kidobtak a méhészek.
Nevetséges az egész. meg a deflektor is az. meg a méhészek is azok ha ezt komolyan gondolják. szerintem minden gazdának érdeke hogy a méhecske ott legyen és beporozza azt amit kell.
Válasz medikus #492. hozzászólásáraÚgy még izgalmasabb lenne...
Válasz ND #490. hozzászólásáraMiért nem úgy 5 év múlva kérdezi?
Válasz ND #490. hozzászólásáraMeg minek van a gazdálkodási napló.
Elérhető számukra is, annak része a permetezés napló, de gépeljük be ide is.
Idióták...
Válasz Sanyee #485. hozzászólásáraMi már megkaptuk, de gőzöm sincs mikor virított a kukorica.
Hétre sem tudom, nem hogy napra pontosan.
Egyáltalán a méh járja a virító kukit?
Vagy minek ez nekik?
Miért pont azt szúrhatták ki?
Válasz medikus #488. hozzászólásáraAha! Kétértelmű ez az "egyszer" kifejezés.
Én a cikkben lévő indokra gondoltam, te meg a "régmúltra értetted!
Válasz atisgyulai #487. hozzászólásáraEzért tettem a végére ezt!
Válasz medikus #486. hozzászólásáraOlvasd el figyelmesbben.
Az atkaölő b.szott ki velük. A parsztoknak semmi köze hozzá! Csak könnyebb másra kenni. Hátha kifizeti valaki! Meg betiltathatják az összes rovarölőt, meg csávázószert.
Válasz Sanyee #485. hozzászólásáraEgyszer már megállapították hogy a csávázószerek okozták!Ezért van deflektor sokkk!
Szerintetek mi okozhatta a tavalyi nagy méhpusztulást?
A héten megkezdi a tájékoztató és adatbekérő levelek postázását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a 2018-as méhpusztulások kapcsán érintett gazdák részére. A termelőknek a kézhezvételtől számítva 8 munkanap áll majd rendelkezésükre az online adatszolgáltatásra.
http://www.boon.hu/szeretne-a-nebih-megtudni-mitol-pusztultak-a-mehek/4199073
Válasz Bfrenky91 #483. hozzászólásáraEtető
Üdv urak. Ez mi lehet?
Hát mégsem (csak) a neonikotinoidok?
Válasz kitarto1 #480. hozzászólásáraNem vagyok járatos ezen a területen, de esetleg egy független bevizsgálás? Így tudhatod, hogy a saját bevizsgált eredményekhez hasonlóakat kell nekik is kapniuk. Mert a kereskedők arca gyakran azbesztből van, és a bevizsgálás eredményét nem adja oda, csak a "véleményét".
Sziasztok, beszélgessünk az akác pollenről.A felvásárló kevesli a pollentartalmat de 1000 ftért azért jó lenne neki. Szerintem ez átverés.
Szerintetek? Ilyenkor mi a teendő? Másik felvásárló felkeresése...Köszönöm
Válasz Fülemüle #478. hozzászólásáraSzia,
Igen, már nézelődtem is könyvek terén, csak nem rendeltem meg. Videók között is nézelődök.
Januárban ráugrok komolyabban a témára.
Válasz vargaberci1 #477. hozzászólásáraÉn legelőször szakirodalom tanulmányozásával kezdeném. Van fennt rengeteg film is, azok is okító k, tanulságosak. A mester keresést valamelyik Pest megyei egyesületben kezdeném,ott biztos vannak ilyenek. Meg most vannak a téli gyülések, ott is sokat lehet tanulni.
Sziasztok,
Varga Bertalan vagyok Pest megyéből 33 éves. Olyan kérdéssel fordulnák önökhöz hogy 0 tapasztalattal rendelkezem, de szeretném elkezdeni ezt a gyönyörű szakmát. Gyerek koromban voltam egy ismerőssel, és azóta motivál. Sajnos tőle a tanulás lehetetlen. Tapasztalat hiányában nem merek belevágni, jó lenne valahol kitanulni hogyan tudnék egy pár kaptárral dolgozni. Szívesen segíteném tapasztalt mesteremet, aki szívesen oktatna.
Köszönöm hogy elolvasták, válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Varga Bertalan.
Ebből a facéliát vegyétek meg de gyorsan mert imádni fogjátok...
Válasz *** HM *** #474. hozzászólásáraVegyes virág 650-700
Facélia 800
Akác 1300-1400
Napra felénk nem mézel, illetve csapadékos években keveset, így az gyakorlatilag nincs!
Édesharmat 800
Írjatok már minimális árat az egyes mézekre amennyiért még nagy fogszívással de eladnátok?
Válasz N.. Tamás #472. hozzászólásáraDe az eredeti helyen igen. - omme.hu -
Válasz Fülemüle #471. hozzászólásáraSzia. Sajnos a link nem működik!!
Tengelysúly-mérés
by Pungor Adrián • 2018-03-26
Röviden ismertetjük a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelettel (a továbbiakban: NFM rendelet) összefüggésben, amit a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerről (a továbbiakban:TSM) tudni kell.
A TSM egy olyan intelligens úthálózati rendszer, amely megállítás nélkül, menet közben képes mérni a közúti járművek összsúlyát és tengelyterhelését, valamint képes az üzembentartót azonosítva automatikusan bírságolni az esetleges tengelysúly és össztömeg túllépéseket.
A TSM rendszer által mért adatok egy központi adatbázisban futnak össze más releváns hatósági adatokkal. Az informatikai háttérhálózat lehetővé teszi, hogy az adott jármű azonosítása mellett a fuvarfeladat minden vonatkozása (pld. az útdíj megfizetése, az esetleges EKAER regisztráció, a jármű és az üzembentartó igazgatásrendészeti és közlekedési hatósági adatai, stb.) egy időben, automatikusan ellenőrizhetővé váljanak.
A rendszer kétféle módon vizsgálhatja a közúti járművek súlyadatait. Ha a mérőponton való áthaladáskor az automatikus mérés megállapítja, hogy a jármű túlterhelt, helyszíni ellenőrzéssel, vagy objektív felelősség alapján is kiszabható a bírság. A szabályozás szerint alapesetben objektív ágon történik a szankcionálás, az automatikus mérést, és az üzembentartói azonosítást követően a hatóság legfeljebb 150 napon belül szabja ki a büntetést a nyilvántartásokban szereplő üzembentartó részére, amennyiben a jogsértés tényét megállapítja. Az ellenőrzés az automata rendszer jelzése alapján azonban a hagyományos kitereléses módon is megtörténhet, ez esetben a hatóság a helyszín közelébe telepített mérőállomásra tereli ki a bemért járművet, és helyszíni méréssel kontrollálja az adatokat. Az esetleges jogsértés esetén a túlsúlydíj, a bírság és az eljárási díj a helyszínen kerül megállapításra és kiszabásra, a jármű pedig abban az esetben folytathatja útját, ha a jogsértés alapjául szolgáló állapot – a szállított áru megbontásával, átrakással – megszüntetésre kerül.
Az NFM rendelet 2. § szerint túlsúlyos járműnek minősül az a jármű vagy járműszerelvény, amely az a) pontban meghatározott össztömeg vonatkozásában, a b) pontban meghatározott tengelyterhelés vonatkozásában, valamint a c) pontban meghatározott tengelycsoport-terhelés vonatkozásában a felsorolt alpontokban foglalt súlyhatárokat meghaladja.
Az NFM rendeletben foglaltak be nem tartása esetén kiszabott közigazgatási bírságok alapja ebben a tekintetben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-a, az objektív bírságé pedig a 21.§.
Az NFM rendelet a méhcsaládok szállítását sem tartalmazza kivételként, elsősorban baleset-megelőzési célból!
A rendelet teljes szövege ITT tölthető le, olvasható el.
Egyesületünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság Jármű Módszertani Főosztályától állásfoglalást kért az ügyben, hogy a túlterhelt (ha a gépjármű túllépi a forgalmi engedélyben szereplő megengedett össztömegét) méhészeti gépjárművek esetében hogyan kell alkalmazni és értelmezni a hivatkozott NFM rendeletet. Amint választ kapunk, értesítjük méhésztársainkat.
"Öröm és bóóódogság!"
Októberben karácsony!
Ilyen volt.....maszek 3 keretes tangenciális, lada vezérmű lánccal, és biciklipedállal hajtott őskövület. Évekig szolgált, kitermelte az új árát, most nyugdijba vonul.
Ilyen lett!
30 keretes sugaras automata űűűűrsikló!
https://www.agroinform.hu/szantofold/mavrik-duo-a-viragzo-kulturak-es-a-mehek-ore-32295-002
Ez tényleg ilyen jó?
Válasz fulemule21 #466. hozzászólásáraNem szoktam mérni.:)
Válasz Pintér Zoltán #464. hozzászólásáraMérlegelési adatok nincsenek a fogyásra?