Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR411.69 FtUSD399.52 FtCHF438.21 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz R Sándor #5726. hozzászólásáraElméletileg ha eltelt 5 év lehet kezdeményezni a bérleti díj módosítását. Szerintem ez felesbérlet esetén is lehetséges.
Meg kell kérdezni a földhivatalban.
Miután nincs vhr. és szerintem nem is lesz, ezért célszerű mindig az ügyintézőt megkérdezni, mert ahány ház annyi szokás.
Válasz Büresz #5731. hozzászólásáraAz eladó,hivatalos papírt nem fog a kezében.Csak az 5 napos kifüggesztéskor érvelhet.És a helyi testület dönt.
Földbizottság állásfoglalásról kap mindenki értesülést,a jegyzőtől.Ami 5 napra kifüggesztésre kerül.Ha nem érkezik rá kifogás,megy a megyei földbizottsághoz.
Válasz quercuserdesz #5723. hozzászólására Értem . és ha mondjuk aláírnak egy 10 éves szerződést akkor én addig én nem termelhetek a saját földemen ?? Akkor elvileg kár rálicitálni és megvenni.
Két egyenlő rangú vevőjelölt között mi alapján döntenek? Olyan létezik hogy szomszédabb a szomszédnál, mert az egyik egy darabbal a másik meg kettővel is szomszéd?
Válasz R Sándor #5722. hozzászólásáraIgen, a bérleti szerződés tovább él. Az elfogadó nyilatkozatodban nem felejtsd el felhívni, hogy földműves tulajdonostársként van elővásárlási jogod. Az sem baj, ha beleírod, hogy a tulajdonszerzéssel megszűnik a közös tulajdon. Ennek azért van jelentősége, mert nem kell semmilyen földbizottság, vagy kamara,és nem kell hatósági jóváhagyás sem.
Osztatlan közös föld tulajdonos társ vagyok, Rajtam kívül egy személy van a területben , ő feles bérleti szerződéssel bérbe adja a részét, a bérlő bejegyzi a földhasználatot , aztán a társtulajdonos eladja neki a részét , kifüggesztik. Ha rálicitálok és megveszem a bérleti szerződés érvényes e a lejártáig vagy megszűnik a bérlet?? Mert ha nem akkor míg le nem jár addig ő használhatja a földet hiába az én tulajdonom??
Válasz joceko #5719. hozzászólásáraEbben az esetben nincs elővásárlási jog, és nem kell hatósági jóváhagyás sem. Továbbá, 2014. május 1-jén meglevő közös tulajdon esetén a közös tulajdon megszűnését eredményező területtel a tulajdonostárs vevő átlépheti a 300 ha-os szerzési határt is.
Válasz quercuserdesz #5718. hozzászólásáraA kérdésem az volt, hogy osztatlan közösben tulajdonostárs vagyok. A földterületet is én használom és szeretném megvásárolni a tulajdonostársak részét, így megszűnne az osztatlan közös. Élhet e valaki elővásárlási joggal?
Korábban írták hogy ebben az esetben nem, vagy is én lennék az első.
Válasz Mézga #5717. hozzászólásáraOK. Nem sok időm van rendesen végigolvasni a hozzászólásokat. Én arra a lehetőségre reagáltam, ha az adásvételi ügyletben több tulajdonostárs is érdekelt.
Válasz Mézga #5715. hozzászólásáraEz igaz. De itt számomra nem egyértelmű, miről van szó. Egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet, vagy van egy vevő tulajdonostárs, és van egy haszonbérlő tulajdonostárs.
Válasz csontii #5704. hozzászólásáraÉs mi van,ha a társtulaj olyan részt venne meg,amit több mint 3 éve bérelnek?
De a vásárlással,megszünne az osztatlan közös.
Sziasztok!
Használok egy osztatlan közös földterületet, amiben én is tulajdonos vagyok. Szeretném a többi tulajdonos részét megvásárolni, bele is egyeztek. Így megszűnne az osztatlan közös.
Azt szeretném kérdezni, hogy külsős személynek lenne e elővásárlási joga?
Kedves Fórumozók!
Egy nem földműves vevő által kötött adásvételre szeretnék jelentkezni 20 km-en belül lakó földműves családi gazdálkodóként. A föld egyébként szomszédom, de sajnos az úgy tudom ebben az esetben nem számít. Tudna valaki segíteni hogy az elővásárlási nyilatkozat megírásán kívül mit kell csatolni a jelentkezésnél? Földműves-, családig. igazolás, lakcímkártya másolat elég? Jegyzőnek is alá kell írni, ugye?
Azért írok ide mert egy ilyen próbálkozásom volt, azt is elrontotta az ügyvéd a hiányos nyilatkozattal
Válasz Tobszi #5697. hozzászólásáraNem veszik és nem is vehetik erről bírósági jogerős ítéletem van! A kötelmi jog miatt amit kifüggesztesz az lesz figyelembe véve utana már nem változtathatsz!
Válasz quercuserdesz #5696. hozzászólásáraSzia. Esetleg akkor egy ügyszámot küldesz ehhez? Ha az ítéleten kívül megvan az ügy "leírása" is, úgy már egyszerűbb... Köszönöm
Válasz kulakman #5698. hozzászólásáraElméletileg a beírt előjogot ellenőrizniük kell. Aztán kérdés kinek milyen szépen csengő neve van, van ahol kicsit felületesebb az ellenőrzés.
Ha egy kifüggesztett adás-vételi szerződésben a vevő nem szerepelteti hogy családi gazda hanem csak mint helyben lakó, földműves szerepel akkor a családi gazda státuszát nem veszik figyelembe, ha van másik jelentkező is?
A földbizottságok, vagy kamara, ill. a képviselő testületek feladatának megértéséhez. Az alperes jelen esetben az önk. képviselő testülete.
"A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperest a Ket. 50. § (1) bekezdése alapján tényállás-tisztázási kötelezettség terheli. A jelen per tárgyát képező eljárásban az Fftv. 24. § (2) bekezdése alapján a kamara köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján dönt. Ugyanakkor ez a döntése egy alapjog-gyakorlásra - a tulajdonosnak a tulajdonával való rendelkezése során meghozott döntésére vonatkozik - így nyilvánvaló, hogy olyan általános fogalmak, mint a „köztudomású tény", vagy a „legjobb ismeret" nem lehetnek a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló végérvényes megállapítások.
[19] A földbizottság, illetve a helyébe lépő kamara - mint az Abh. szerint közvetett magánjogi jogalany - pusztán véleményt nyilvánít az adásvétel tárgyában. Ebben a processzusban az első érdeminek tekinthető közhatalmi döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a kamara állásfoglalása elleni kifogás elbírálása során. A képviselő-testületi eljárásban különös súlya van a tényállás teljes körű feltárásának, hiszen a képviselő-testület döntése a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát már közvetlenül, közhatalmi beavatkozás formájában érinti. Az érdemi, a tényállás feltárását magába foglaló vizsgálatnak nem akadálya a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, azok alapján a Fftv. 23-25. §-aiban foglalt feltételek fennállása a kifogásnak megfelelően vizsgálható.
[20] A jogorvoslati rendszer következő állomásán, azaz a képviselő-testületi döntés bírósági felülvizsgálata során a tényállás-feltárás és a jogszerűségi szempontok egyidejű érvényesítése mellett - figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is - úgy kell meghozni a döntést, hogy az Fftv.-ben megállapított közérdekű cél megvalósulhasson, de a célhoz szükséges korlátozás se legyen aránytalan. Ehhez a Fftv.-nek az Abh-val összhangban történő értelmezése mindenképpen szükséges.
[21] A fenti eljárás egy jelentős szabályát iktatta be az Abh. alkotmányos követelmény formájában, amikor kimondta, hogy hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során (rendelkező rész).
[22] Jelen eljárásban a földbizottság nevében eljáró kamarai állásfoglalás az Fftv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott „minimumot" - de nem az alkotmányos követelményt - teljesítette, amikor pusztán köztudomású tényre hivatkozott, de ezen túl az Abh. szerinti „részletességgel" nem tartalmaz olyan okot, amely alapján belátható lenne az eladó jogának korlátozása. Így különösen megnövekedett a képviselő-testületi eljárás garanciális jellege, figyelemmel arra, hogy az Abh. a fentiekben érdemi eljárást ír elő. Immár tehát nemcsak a tulajdonhoz való jog, hanem egy másik alapjog, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése is azon múlik, hogy az ügyben a tényállás feltárásra került-e olyan módon, amely alapján a törvényi rendelkezéseknek való megfelelés megnyugtatóan igazolható. Mindezen kérdéséket végérvényesen a bírósági eljárásban kell tisztázni, ahogy a jogerős ítélet helyesen megállapította: a bírósági felülvizsgálat - különös tekintettel a Kúria 2/2016. (III. 21.) KMK véleményére - érdemi vizsgálatot jelent."
Bár itt az eladó volt a felperes, de ugyan ezen kötelezettségek érvényesek a vevő, vagy az elfogadónyilatkozatot tevők esetében is. Erről is rendelkezett már a Kúria.
Válasz lord.west #5690. hozzászólásáraÉn úgy tudom, a tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles földingatlan.Mint állattartó telepet üzemeltető, csak szántó, rét, legelő(gyep), vagy fásított területre élhet elővásárlási joggal.
Jó estét! Állattartóként vásárolhatok termőföldet a szükséges takarmány előállítása érdekében.De mi a helyzet a külterületi tanya ingatlannal.Ami termelésből kivont terület,aranykorona értéke nincs.Kaphatok ehhez is hatósági igazolást,hogy az elővásárlási rangsorban jó helyen legyek?Köszönöm a választ(ha tudja valaki).
Válasz ..MZ/X.. #5683. hozzászólásáraÉs hallottál,vagy valaki korrupt ügyekről?Megyei földhivatal utasít el mondvacsinált indokokkal?
Esetleg,a nem előrébb állónak jobb kapcsolatai van?
_jpg_fill_540x300_0.webp "200 kiállító és rengeteg szakmai program – közeledik az AGROmashEXPO!")
8784 hozzászólás
Válasz R Sándor #5726. hozzászólásáraElméletileg ha eltelt 5 év lehet kezdeményezni a bérleti díj módosítását. Szerintem ez felesbérlet esetén is lehetséges.
Meg kell kérdezni a földhivatalban.
Miután nincs vhr. és szerintem nem is lesz, ezért célszerű mindig az ügyintézőt megkérdezni, mert ahány ház annyi szokás.
Válasz Büresz #5731. hozzászólásáraAz eladó,hivatalos papírt nem fog a kezében.Csak az 5 napos kifüggesztéskor érvelhet.És a helyi testület dönt.
Földbizottság állásfoglalásról kap mindenki értesülést,a jegyzőtől.Ami 5 napra kifüggesztésre kerül.Ha nem érkezik rá kifogás,megy a megyei földbizottsághoz.
Ez eddig döntetlen!
Esetleg még valaki?
Válasz Mf-es? #5730. hozzászólásáraHa két azonos van a rangsorban akkor az eladó dönt.
Válasz Büresz #5725. hozzászólásáraA megyei földhivatal dönt.
Válasz R Sándor #5726. hozzászólásáraÍgy van, meg kell gondolni hogy miért.
Válasz J.D. Borda #5727. hozzászólásáraA földhivatalba viszed a szerződést, szerinted ők visszafele küldik?
Válasz quercuserdesz #5723. hozzászólásáraTAB sem kell?
Válasz quercuserdesz #5723. hozzászólására Értem . és ha mondjuk aláírnak egy 10 éves szerződést akkor én addig én nem termelhetek a saját földemen ?? Akkor elvileg kár rálicitálni és megvenni.
Válasz Tobszi #5724. hozzászólásáraAz eladó dönt.
Két egyenlő rangú vevőjelölt között mi alapján döntenek? Olyan létezik hogy szomszédabb a szomszédnál, mert az egyik egy darabbal a másik meg kettővel is szomszéd?
Válasz R Sándor #5722. hozzászólásáraIgen, a bérleti szerződés tovább él. Az elfogadó nyilatkozatodban nem felejtsd el felhívni, hogy földműves tulajdonostársként van elővásárlási jogod. Az sem baj, ha beleírod, hogy a tulajdonszerzéssel megszűnik a közös tulajdon. Ennek azért van jelentősége, mert nem kell semmilyen földbizottság, vagy kamara,és nem kell hatósági jóváhagyás sem.
Osztatlan közös föld tulajdonos társ vagyok, Rajtam kívül egy személy van a területben , ő feles bérleti szerződéssel bérbe adja a részét, a bérlő bejegyzi a földhasználatot , aztán a társtulajdonos eladja neki a részét , kifüggesztik. Ha rálicitálok és megveszem a bérleti szerződés érvényes e a lejártáig vagy megszűnik a bérlet?? Mert ha nem akkor míg le nem jár addig ő használhatja a földet hiába az én tulajdonom??
Válasz joceko #5719. hozzászólásáraEbben az esetben nincs elővásárlási jog, és nem kell hatósági jóváhagyás sem. Továbbá, 2014. május 1-jén meglevő közös tulajdon esetén a közös tulajdon megszűnését eredményező területtel a tulajdonostárs vevő átlépheti a 300 ha-os szerzési határt is.
Válasz joceko #5719. hozzászólásáraegy szerződéssel csak a tied
Válasz quercuserdesz #5718. hozzászólásáraA kérdésem az volt, hogy osztatlan közösben tulajdonostárs vagyok. A földterületet is én használom és szeretném megvásárolni a tulajdonostársak részét, így megszűnne az osztatlan közös. Élhet e valaki elővásárlási joggal?
Korábban írták hogy ebben az esetben nem, vagy is én lennék az első.
Válasz Mézga #5717. hozzászólásáraOK. Nem sok időm van rendesen végigolvasni a hozzászólásokat. Én arra a lehetőségre reagáltam, ha az adásvételi ügyletben több tulajdonostárs is érdekelt.
Válasz quercuserdesz #5716. hozzászólásáraMF-nél van egy nem tulajdonostárs bérlő, aki az egyik tulajdonos részét bérli
Válasz Mézga #5715. hozzászólásáraEz igaz. De itt számomra nem egyértelmű, miről van szó. Egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet, vagy van egy vevő tulajdonostárs, és van egy haszonbérlő tulajdonostárs.
Válasz quercuserdesz #5714. hozzászólásáraosztatlan közös megszüntetésénél nincs kifüggesztés és a bent lévő tulajdonostárs mindent visz
Válasz Mézga #5713. hozzászólásáraEzt rosszul tudod.
Válasz Mf-es? #5712. hozzászólásáraa bérlete nem szűnik meg, de nincs elővásárlási joga
Válasz Mézga #5711. hozzászólásáraNem a társtulajnak van rajta bérlete.
Válasz Mf-es? #5710. hozzászólásárade te azt írtad, hogy a társtulajnak van rajta haszonbérlete
Válasz Mézga #5709. hozzászólásáraBérbe adott terület,örököse eladja.Így megszűnik.
Válasz Mf-es? #5708. hozzászólásáraúgy nem tud megszűnni az osztatlan közös, ha az egyik társtulaj nem adja el
Válasz Drisa #5707. hozzászólásáraEzt tudom,de egy nem társtulajnak van haszonbérlete rajta,3 évnél több.Elveszik az elővásárlási joga?
Válasz Mf-es? #5706. hozzászólásáraHa osztatlan közös megszűnik akkor nem kell kifüggeszteni, ha társtulaj a vevő...
Válasz csontii #5704. hozzászólásáraÉs mi van,ha a társtulaj olyan részt venne meg,amit több mint 3 éve bérelnek?
De a vásárlással,megszünne az osztatlan közös.
Válasz csontii #5704. hozzászólásáraEs a TAB? Mert az elkaszálhatja meg... nem?
Válasz joceko #5703. hozzászólásáraNincs és nem is kell kifüggeszteni.
Sziasztok!
Használok egy osztatlan közös földterületet, amiben én is tulajdonos vagyok. Szeretném a többi tulajdonos részét megvásárolni, bele is egyeztek. Így megszűnne az osztatlan közös.
Azt szeretném kérdezni, hogy külsős személynek lenne e elővásárlási joga?
Kedves Fórumozók!
Egy nem földműves vevő által kötött adásvételre szeretnék jelentkezni 20 km-en belül lakó földműves családi gazdálkodóként. A föld egyébként szomszédom, de sajnos az úgy tudom ebben az esetben nem számít. Tudna valaki segíteni hogy az elővásárlási nyilatkozat megírásán kívül mit kell csatolni a jelentkezésnél? Földműves-, családig. igazolás, lakcímkártya másolat elég? Jegyzőnek is alá kell írni, ugye?
Azért írok ide mert egy ilyen próbálkozásom volt, azt is elrontotta az ügyvéd a hiányos nyilatkozattal
Köszönöm szépen
Sz.
Válasz Tobszi #5697. hozzászólásáraNem veszik és nem is vehetik erről bírósági jogerős ítéletem van! A kötelmi jog miatt amit kifüggesztesz az lesz figyelembe véve utana már nem változtathatsz!
Válasz quercuserdesz #5696. hozzászólásáraSzia. Esetleg akkor egy ügyszámot küldesz ehhez? Ha az ítéleten kívül megvan az ügy "leírása" is, úgy már egyszerűbb... Köszönöm
Válasz kulakman #5698. hozzászólásáraElméletileg a beírt előjogot ellenőrizniük kell. Aztán kérdés kinek milyen szépen csengő neve van, van ahol kicsit felületesebb az ellenőrzés.
Válasz Tobszi #5697. hozzászólásáraNem a földhivatal azt veszi figelembe amit beír ő nem nyomoz, sajnos néha akkor se ha valaki hazudik!
Ami kiderül ha van másik vevőjelölt de ha nincs akkor elment a hajó!
Ha egy kifüggesztett adás-vételi szerződésben a vevő nem szerepelteti hogy családi gazda hanem csak mint helyben lakó, földműves szerepel akkor a családi gazda státuszát nem veszik figyelembe, ha van másik jelentkező is?
Válasz Spice007 #5695. hozzászólásáraAmint lesz egy kis időm összefoglalom.
Válasz quercuserdesz #5694. hozzászólására"Leforditanád", hogy itt pontosan mi is a lényeg? A kamara csak úgy nem utasíthat el? Ez a lényeg? Köszi
A földbizottságok, vagy kamara, ill. a képviselő testületek feladatának megértéséhez. Az alperes jelen esetben az önk. képviselő testülete.
"A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A Kúria megítélése szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperest a Ket. 50. § (1) bekezdése alapján tényállás-tisztázási kötelezettség terheli. A jelen per tárgyát képező eljárásban az Fftv. 24. § (2) bekezdése alapján a kamara köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján dönt. Ugyanakkor ez a döntése egy alapjog-gyakorlásra - a tulajdonosnak a tulajdonával való rendelkezése során meghozott döntésére vonatkozik - így nyilvánvaló, hogy olyan általános fogalmak, mint a „köztudomású tény", vagy a „legjobb ismeret" nem lehetnek a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló végérvényes megállapítások.
[19] A földbizottság, illetve a helyébe lépő kamara - mint az Abh. szerint közvetett magánjogi jogalany - pusztán véleményt nyilvánít az adásvétel tárgyában. Ebben a processzusban az első érdeminek tekinthető közhatalmi döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a kamara állásfoglalása elleni kifogás elbírálása során. A képviselő-testületi eljárásban különös súlya van a tényállás teljes körű feltárásának, hiszen a képviselő-testület döntése a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát már közvetlenül, közhatalmi beavatkozás formájában érinti. Az érdemi, a tényállás feltárását magába foglaló vizsgálatnak nem akadálya a Fétv. 103/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, azok alapján a Fftv. 23-25. §-aiban foglalt feltételek fennállása a kifogásnak megfelelően vizsgálható.
[20] A jogorvoslati rendszer következő állomásán, azaz a képviselő-testületi döntés bírósági felülvizsgálata során a tényállás-feltárás és a jogszerűségi szempontok egyidejű érvényesítése mellett - figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkére is - úgy kell meghozni a döntést, hogy az Fftv.-ben megállapított közérdekű cél megvalósulhasson, de a célhoz szükséges korlátozás se legyen aránytalan. Ehhez a Fftv.-nek az Abh-val összhangban történő értelmezése mindenképpen szükséges.
[21] A fenti eljárás egy jelentős szabályát iktatta be az Abh. alkotmányos követelmény formájában, amikor kimondta, hogy hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során (rendelkező rész).
[22] Jelen eljárásban a földbizottság nevében eljáró kamarai állásfoglalás az Fftv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott „minimumot" - de nem az alkotmányos követelményt - teljesítette, amikor pusztán köztudomású tényre hivatkozott, de ezen túl az Abh. szerinti „részletességgel" nem tartalmaz olyan okot, amely alapján belátható lenne az eladó jogának korlátozása. Így különösen megnövekedett a képviselő-testületi eljárás garanciális jellege, figyelemmel arra, hogy az Abh. a fentiekben érdemi eljárást ír elő. Immár tehát nemcsak a tulajdonhoz való jog, hanem egy másik alapjog, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése is azon múlik, hogy az ügyben a tényállás feltárásra került-e olyan módon, amely alapján a törvényi rendelkezéseknek való megfelelés megnyugtatóan igazolható. Mindezen kérdéséket végérvényesen a bírósági eljárásban kell tisztázni, ahogy a jogerős ítélet helyesen megállapította: a bírósági felülvizsgálat - különös tekintettel a Kúria 2/2016. (III. 21.) KMK véleményére - érdemi vizsgálatot jelent."
Bár itt az eladó volt a felperes, de ugyan ezen kötelezettségek érvényesek a vevő, vagy az elfogadónyilatkozatot tevők esetében is. Erről is rendelkezett már a Kúria.
Borz és Flórika! Köszönöm a segítségetek.Szerdán utánajárok..!
Szép estét! :)
Válasz lord.west #5690. hozzászólásáraÉn úgy tudom, a tanya a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles földingatlan.Mint állattartó telepet üzemeltető, csak szántó, rét, legelő(gyep), vagy fásított területre élhet elővásárlási joggal.
Válasz lord.west #5690. hozzászólásáraTeljesen felesleges az igazolás, mert nekem egy ilyen 0ás kivont területet még kifüggeszteni sem kellett.
Jó estét! Állattartóként vásárolhatok termőföldet a szükséges takarmány előállítása érdekében.De mi a helyzet a külterületi tanya ingatlannal.Ami termelésből kivont terület,aranykorona értéke nincs.Kaphatok ehhez is hatósági igazolást,hogy az elővásárlási rangsorban jó helyen legyek?Köszönöm a választ(ha tudja valaki).
ki mit hallott függő hatályú végzésrol!
Kösz a válaszokat!
Irány az ügyvéd!
Válasz ..MZ/X.. #5684. hozzászólásáraAz frankó.
Válasz Mf-es? #5685. hozzászólásáraBitosan vannak ilyenek, de ezek támadhatóak a bíróságon, aztán kiderül mi a vége.
Válasz ..MZ/X.. #5683. hozzászólásáraÉs hallottál,vagy valaki korrupt ügyekről?Megyei földhivatal utasít el mondvacsinált indokokkal?
Esetleg,a nem előrébb állónak jobb kapcsolatai van?