Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
(csak azért tudom ilyen gyorsan linkelgetni a videókat mert körbejártam a témát)
ami érdekes, hogy a talajtömörítést senki sem említi. törzscsuklósból ami jól van méretezve annak első és hátsó kereke egy nyomon fut kanyarban is. a talajterhelése emiatt nem a legjobb ez kétségkívül hátrány.
viszont szóbakerült a sorművelés. ott előnyt jelenthet. azt is hozzá kell tenni hogy ami elsőkerék kormányzásnál 10 fok, az törzskormányzásnál kijöhet úgy hogy csak 5 fok kormánykitéréssel produkálható (ugyanakkora íven való fordulás).
szóval nem riszálná nagyon a vontatott cuccot. ha be van állítva elég előre nézni és ha az első kereke jó helyen megy akkor a hátsó is. meg a vontatmány is.
a pótkocsizás érdekes téma, t-150 el pótkocsiztam tudom hogy gyalázat.meg azt is hogy miért az. sajnos nyergesvontatóként nem volt alkalmam kipróbálni pedig esz a fene mert végülis az lenne a hazai pálya a t-150 nek.
súlyelosztás összetett kérdés a törzskormányzásnál, mert nem csak az össztömeg eloszlása mérvadó az első és a hátsó tengely közt, hanem az is hogy az első tengelyre jutó tömeg hogy van elosztva, az első tengely előtt/mögött/fölött van e a tömegközpontja. ettől függ hogy inkább a seggét rázza kormányzáskor, vagy az orrát akarja tolni, vagy arányosan akar mindkettővel fordulni.
azt hozzá kell tenni hogy nem állítom hogy a törzskormányzás mindenek felett áll. mindkét megoldásnak vannak előnye és hátrányai a másikkal szemben.
Válasz Richard. #3794. hozzászólásáraA "befolyásos" következőképpen tenné. Kereskedő,kiépült üzlettel kapocslatokkal ,banki-kormányzati szinten. Megfűzi 1 vagy két beszállítói partnerét...adnak neki egy 30 éves fapados konstrukciót.Az az alvázat (motor?...Váltó,híd,lehajtás ,difi,hidraulika.) Nos mivel az anyacég már otthon nem valószinű hogy erre a verzióra gyártósort tart még fent. Így egy keleteurópai leány vagy liszenc vállalatához közvetít. Kik már meglépték a lehetőséget. És komplett gyártósort átvették. Nos tőlük lehet az alapokat beszerezni. Kezdetben. A többit már itthon megoldja az egyik nagyobb műhelyében. gyártat rá- kabint,motorháztetőt,sárvédőt,kanócot...stb.
Ez a romantikusabb része. A másik ,megveszi a Török vagy Lengyel verziót. Kompletten fődarabokban,alkatrész ként bejön. Itt össze szereli kap egy márkajelzést-nevet. És ennyi. Mivel kiépült marketing hálózata van, így már tud médiafelhajtást csinálni a kezdeményezésnek. Vagyis bedob egy ötletet, pár látványtervet. Felméri a piaci érdeklődést. És neki lát, ha lát benne fantáziát.
akkor ötvözni kell a derékcsuklóst,tengelycsonk,kormányzásost,egy gépben. ,kinek mi jön be,azt használná,front hidraulika,fordítható kabin,ezt mind egy gépbe. De,kabin alatti motor,mert hosszú lesz az orra! boxer,vagy fekvőhengeres,Hogy alacsony legyen, mert elakad a pajtában a homloka. Akkor alakítsunk át egy nyergest,plusz,derék csuklósra. Ha valaki befolyásos venné a fáradtságot,ezekböl az írásokbol egyéven belül előrukkolhatna 4 különböző kialakításu masinával. Nem hiszem el,hogy a mérnököknek nix ennyi eszük,hogymit,mire használnak! Itt minden tipp adott.
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraEgy nagy alapprobléma,hogy midenáron az erdőt akarod ráeröltetni a mezőgazdaságra. Alapból két külön világ. Ott valóban erő kell,vonszolni cibálni. Ott mindegy h fél méterrel errébb arréb,csak vigye.
A szántóföldön egy 80-120 le gép univerzális,növényápolástól a talajmunkáig mindent csinálnia kell. Egyre inkább terjednek a fronthidraulikás munkagépek.Nemtudom növényáppolásban hogy lehet egy "farkcsóváló" géppel dolgozni. Szállításról nem is beszélve.(anno nézni is rossz volt a t-150-eket a 2 hw pótkocsival kígyózni az úton...) Nagygépben sem vagyok biztos az előnyeiben,bizonyos lóerőig. Vonszolásban bitzos nincs párja,a "derékcsóválással" hatalmasat tud fogni!!!! De!!!! Ha nem megfelelőek a körülmények,vége a dalnak! Befordítod a derekát és félrefordított orral egyenesen tart be a lekvár közepébe,míg egy hagyományos traktort egy kis félfék segítségével simán kifordítod. Nem kell kiegyenlítőmű....... Akkor milyen súlyállapothoz tervezed az áttételt? Szólóban közlekedve az abroncsok kb ugyanannyit rogynak,kb ugyanakkora a gördülősugár,fordulatok ugyanannyiak. Fölveszel egy komolyabb függ vetőgépet,vf ekét,kombinátort stb. A hátsó abroncs megrogyik min 2/3-ára,az első kirugja magát szinte rogyásmentesre. Az első kerekek fordulatszáma csökken,a hátsó kerekek fordulatszáma emelkedik a gördülösugár változás miatt. Én nem írtam diplomamunkát,de az általános iskolában,szakmunkásképzőben tanultuk. Ha pedig ezt ellensúllyal oldod meg,akkor munka munka közben jelentkezik ez a probléma. És még vesézhetnénk sokáig.
Válasz a2457 #3787. hozzászólására"...egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel. hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal."
Szerintem ez megoldható lenne ha orr nehéz lenne a gép. Az első híd felett kéne a motornak lenni és előtte még pót súlyozásoknak.
van sok érv a törzskormányzás ellenében, ez természetes. a hagyományos felépítés ellenében is fel lehet hozni ugyanígy sokmindent.
az mondjuk nem teljesen ehlytálló hogy kihalt volna a törzskormányzás mert a kicsi és a nagy gépek azok általában azok.
sokat fejlődött a tervezés mögötti elméleti tudás is.
és persze az általános célú gépek fejlődését ha végigkísérjük azt látjuk hogy a java hátsókerékhajtásos trakiknak lett az utóda, a recept nemsokat változott.2 kerék meghajtásnál a törzskormányzás fő erényei nem tudnak érvényesülni.
ugyanakkor teret nyernek a törzs és ellsőkerék kormányzott gépcsodák is, valtra is bele próbálkozott, olasz kisgépek pedig régóta rajta vannak (BCS, ferrari, stb..)
gyártása is anyagtakarékosabb a hagyományos felépítésűnek, ugye megússzák a váz gyártást, mert az "magától" elkészül a kuplungharang/előtétház/váltó ill. váltó+híd öntvényekkel.
lehet tervezni úgy is hogy a negatív hatásait (szerszám lengés, pótkocsizások a kanyarodás közben ne tudja fellökni a gépet) minnél kevésbé érvényesüljön.
legfurább átszokni rá. máshogy fordul, máshogy megy. 90% ban nem ehhez van szokva az ember. de nem gondolnám hogy kihaló trend lenne teljesen, az kétségkívül igaz hogy most nem jellemző általános gépek közt.
de szerintem ez meg fog változni alaposan, ahogyan egyre erősebb az univerzális gép (50 majd 80 ló lett, most inkább 100-120 közt) egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel.
hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal. (lásd Z és egyenes hidas mtz) ugyanakkor az első kerekek méretét korlátozza az elsőkerék kormányzás feltéve ha nem akarunk nagyobb fordulókört. eljön az a pont ahol vagy nagy lesz a fordulókör, vagy nem tudjuk a lóerőt kihasználni.
80 ló nem az a pont.
de szeretnénk ha minnél jobban ki volna használva az a 80 ló, és ha egygépes gazdára gondolunk szeretnénk ha rosz körülmények közt sem akadnánk el, és lehetőleg masszív legyen a masina.
na ezt szemelőtt tartva mondom most hogy ugyan van hátránya a törzskormányzásnak, de lehetséges hogy az előnyei átbillentik a mérleget a javára.
Ott kezdődik, hogy egy minőségibb kocsit ma Magyarországon 6-8 millióból gyártanak le, akkor egy 4 tonnás traktor, nagyobb motorral, 4x4 hajtással, hidraulikus emelőszerkezettel, EU kompatibilis akár Euró 4 motorral nem lehet legyártani ez alatt! Ennél drágábban meg már megvannak a "bevált" konkurens kategóriái, amiket évek óta teszt alatt vannak.
Válasz SzZsolt #3781. hozzászólásáraCsak egy példa. Az MTZ se hiába tesz Deutz motorokat az újabb "nyugatra" szánt típusokhoz.
Azokhoz a követelményekhez amik kellenek már az új motoroknál és amekkora célközönségnek van szánva oda már nem érné meg egy EU kompatibilis motor gyártósor felépítése. És akkor csak a motort mondtam példának, nem egy komplett traktor 5000 példaszámba. Ha gyártanák is semmivel se lenne olcsóbb a konkurensekhez képest!
Üdv. Olvasom itt hogy milyen jó és megbízható gépeket raknátok össze jó pénzért a hazai gazdáknak, amit üdvözölendőnek tartok, viszont a valóság, mint az mtz eladásokból is látszik kicsit más féle igényt mutat.
Jöjjön hát az én verzióm, amivel tuti nem leszek kedvenc:
Maradjunk a már tárgyalt 80 le-s kategóriába, nézzük mennyi egy új ilyen mtz és másoljuk le. (persze ne egy az egybe, de ne is törzs kormányozzunk) Adjuk az új magyar traktorunkat ami ugyan úgy 80 le-s pár száz ezerrel olcsóbban (mint az mtz). Hoppá, de ezt hogyan?
Úgy hogy ne legyen jó minőségű. Gyártsunk direkt rosszat? Igen. Ezt meg hogy gondolom? Úgy hogy okosan gyártsuk a rosszat. Legyen a gép otthon szerelhető. Amennyire lehet elektronika mentes. A fő darabok motor, váltó bírjon ki annyit mint egy mtz-n megbontás nélkül, a többit csináljuk rosszabb minőségűre, pl generátor, önindító hidraulika, csövek, munkahengerek, kardán keresztek stb, de olcsón adjuk hozzá az új alkatrészt ami minden bokorba vehető legyen. Aki pénzesebb neki biztosítsunk mondjuk háromszoros áron olyan alkatrészt ami viszont jó minőségű, sokat kibír. Rakjunk rá kínai gumit, amíg új addig jól mutasson, és a fülkéje legyen kényelmesebb, mint egy mtz-é, persze olcsó fröccsöntött műanyagokkal. Ezzel az olcsó traktort keresőket meg is lehet fogni, a pénzeseket is szolgáljuk ki legyen sok választható extra. Gyártsuk külföldre is oda persze a jobb minőségű alkatrészekből összerakottat és drágábban.
Néha a jobb minőségűből adjunk el egyet egyet a hazai piacon, hogy építsünk egy minimális hírnevet. Ezzel lehetne pörgetni a magyar alkatrész gyártást, eladást. A gazda büszkén ülhetne a magyar traktorba a magyar földön, a szereléshez meg aki ennyiért vesz gépet úgy is hozzá van szokva, vagy hozzászokik. Egy minimális szerviz szolgáltatást biztosítsunk, bár aki ennyiért vesz traktort az nem nagyon fizeti meg a szakszervizt, de aki akarja azt azért tudjuk kiszolgálni.
Minél többet megpróbálni eladni, legyen három a portán amiből egy mindig hadra fogható. Saját pénzügyi szolgáltatót létrehozni a finanszírozáshoz.
A rábát meg dutrát régi magyar gépeket felejtsük el, már más szelek fújnak.
Vissza a pénzes vevőkhöz, akik kiszolgáló traktort keresnek, mondjuk megvesz egy ilyet, tudja hogy "rossz" viszont olcsó, és mivel pénzes szépen lassan megveszi rá a minőségi alkatrészeket amiből már egy a magyar márkához képest jó traktorja lesz, persze vehetett volna nyugatit is már majdnem ebből az árból, viszont itt nem kell egybe kiadni. Ez is egy üzleti fogás.
És minden más ilyen mai divatos, kicsit megvezetős, ferdítős üzleti fogást bevetnék.
Ma ez lenne életképes itthon.
Dobjuk össze egy közösségi finanszírozós projektet rá.
Rengeteg embernek adna munkát. Vennék hozzá egy nagyon jó reklámszakembert, nem baj ha drága és sok szép modellt had pózoljanak a traki mellett.
Tudom ez kicsit árnyaltabb kép (gép) viszont meglátásom szerint reálisabb és életképesebb (üzletileg).
Még mindig szívesebben megvennék meglátásom szerint mint pl az "olcsó" kínai gépeket.
A minőségi és drága traktorgyártást pedig meghagynám a nagy neveknek, azokkal úgy se lehet versenyezni.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraEgyebkent igazad van,ezek az ujj traktorok tenyleg arra vannak,hogy max 8000 ora es eladni a picsaba,mert szart sem ernek,ezeket nem erdemes javitani,esetleg ha valami kis baja van,de hat ezt nemsokan tehetik meg ez a baj,ha adnanak mindig normalis es nem spekulant gep tamogatasokat akkor lehetne.
Válasz papa maci #3777. hozzászólásáraNem tudom mennyire vagytok jártasak a gépiparban de ez szerintem csak egy szép állom.Óriási beruházások kellenének hozzá.A gyártott darabszám pedig szerintem legalább 5000 hogy a gyártó ne termeljen veszteséget
Válasz a2457 #3776. hozzászólásáraHídakat igen,a John Deere-nek a gumihevederesek mind ott keszülnek ,Claas Xerinoké is ott lett kifelylesztve meg gyártva is.Persze még gyárt más tipusú futóműveket is.A teherkocsi csak a katonai változat de csak alváz meg a futómű a Rábáé többi rész az Man vagy Daf,már nem emlékszeme. 21 évig dolgoztam ott.A felesége még most is ott dolgozik,így elhihetitek hogy nem a vakvilágba beszélek.
Válasz VMisi #3778. hozzászólásárafüggeszettel csak mocskos óvatosan, mert tör mindent lefelé... hevedereseken is már sok helyen olyan hárompont van, ami elfordul pont a gép védelmében. Fronthidrót meg csak súlyozásra meg tartályoknak engednek, munkaeszköznek nem.
én sem gondolom, hogy törzscsklós kistraktor piacképes lenne.. néhány erdészeti meg ha keskeny akkor néhány ültetvénytraktor (gondolj csak a Carraro-ra) de max ennyi, szántóföldön nem sok keresnivalójuk van, szállításban pedig abszolút semmi! kiszolgálónak vagy egy-géps gazdaság gépének alkalmatlan szerintem.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraÉn nem is gondolkodnék a rába újra gyártásán. Arra ott van-vannak a hazai kezdeményezések..a régi vasakat leporolják,ha van rá igény és kész. Ez itt meg is áll. Egyszerűen nincs darabszám,nincs forgalom. A 100lovas kategória "betámadása" az MTZ kiváltása a cél. Ebben a szegmensben van évi forgalom..mindenki megszólít a kicsitől a nagyig. De csak is hagyományos verzióban. A törzscsuklóst 90% utálja. Egy óvatlan mozdulat és olyat ránt a munkaeszközön mint a pinty. A hagyományos építésű vasak nem amortizálták úgy a munkaeszközöket,mint a csuklós. Nem véletlen főleg a vontatott eszközök voltak hozzá a javasoltak. Hasonló okokból de leginkább a jelenlegi hagyományos trakik hátuljának a védelmében. Kezdik favorizálni a vontatott eszközöket. Mint pl..a vontatott lazító. Nem spanyol viaszt kel feltalálnunk. Egyszerűen kiszolgálni a vásárlói elvárásokat. Az pedig a megélt tapasztalatokból beszél.Máskülönben már az elején elvérzik a kezdeményezés. Ha erdészeti traktorral akarnék dolgozni arra ott az LKT...isten ments..A xerion is azért tud még adott piacon megmaradni mivel a kabin variálással univerzálissá tették. A kiszolgáló traktoroknál hol sok az átszerelés szeretik az emberek ha rálátnak közvetlen a munkaeszközre. A dutrás-IH-s..valtrás csuklós verziók hazaértek a nemzetközi porondon. Minden tiszteletem de ez nem irány szerintem. Brasil itt ez a fapad.(univerzális..itt kanócostól kell áthelyezni a kormányt). A fülkénél csulkóst már idén nem is tették a palettába.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraa rábát már azzal megölték hogy nem hagyták hogy 50-80-120 lovas kategóriában gyártson gépeket.
pedig volt szó erdészetiről is, részben ez végett -amolyan félresikerült zabigyermek- lett az lkt-k alatt rába híd.
hidakat most is gyártanak, meg teherautókat is de nagyon lekarcsúsodtak...
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraNem akarok beleszólni de a Rábának azok az épületei már jó pár éve az Audi tulajdonában vannak ahol a Rába trakikat csinálták.A Rába mint cég pedig csak szelleme a régi gyárnak.Nyolc-tíz éve a csodálatos menedzser szellemű vezetők az alkatrészgyártáshoz a megmunkáló gépek készülékeit is eladták az Alku-Fernek .Ahhoz hogy újra indítsák a gyártást szinte 0 az esély,ha mégis akkor közel a nyugati márkák áraihoz.
1. fordulékonyság.
2. lényegesen egyszerűbb a derék, mint egy kormányzott híd.
3. robosztus, rettenetesen robosztus és igénytelen, nagyon könnyen túl lehet méretezni
4. egyszerűsíti a tervezést és a kivitelt
5. egyforma hidak, kevesebb fajta főalkatrész, egyszerűbb utánpótlás
6. tökéletes Ackerman kormányzás geometria minden kormányállásnál, amennyiben a hidak egyforma távolságra vannak a törzscsuklótól. nem eszi a gumit, nem túrja a földet fordulás közben. nem kell kiegyenltőmű a hidak közé -az mtz "malac"/"közbensőtámasz" része szükségtelen, leszámítva a fogyasztás növekedést nyugodtan maradhat összkerékben műúton is.
kis gépeken is van, érdemes megnézni a DFU-451 erészeti gépet. elnézést hogy mindíg erdészeti gépben gondolkodok, de lássuk be én erdőkkel foglalkozom nem mezőgazdasággal, nekem ugye ez "fekszik" és erdőn a vonóerő a meghatározó, meg a mozgékonyság. szántőföldi traktor soha nincsen olyan terhelésnek kitéve mint az erdőn használt gép. elvárható erdőn egy vontatótól, hogy a saját tömege dupláját is megtudja mozdítani, nem kirívó dolog kétkerékre állni és még úgy is erőltetni a cibálást tuskókon és minden xaron át. az elmélet az hogy eleinte a mezőgazdaságtól kölcsönzött az erdészet gépeket majd kifejlődtek az erősített erdészeti gépek -mint a tárcsa mondjuk. egy 7 leveles 1 soros tárcsa erdészeti kivitelben 1200 kiló. de a tuskót is el kell tudnia vágni, nem szakadhat szét- most az ottani robosztus megoldásokból vinni visszafele a mezőgazdaságba hogy minnél strapabíróbb gépeket lehessen csinálni.
ízelítő abból amit elvárunk egy vontatótól erdőn nap mint nap : vontató vontató2
ezek 8.5 tonna önsúlyú, 110 lovas gépek. a második videón nagyjából 25 tonna tömeget visz szépen. ez mezőgazdasági 110 lovas géppel hírből se menne. jegyzem meg a TAF a vontatók legalja mind minőségben, de fajlagos vonóerőben is.
éppenséggel kiskategóriában sokkal kompaktabb a törzscsukló. a kis dfu és az agt egyik előnye és tervezési célja volt hogy kicsi legyen.bár az agt véletlen sem robosztus,dehát ez már a "new age" átka :D
természetesen ezek a gépek elsősorban nem komfortra vannak kihegyezve. szóval ne kössünk bele az embertelen fülkébe, erdőn ennek semmi jelentősége nincsen. minállunk inkább kérdéses hogy bír e menni, vagy nem bír. hogy kényelmes e azt nemigen nézzük, az csak sokadik szempont. nyilván nem ilyen fapados masinát álmodok, meg ennyire robosztusat sem. de azért kacsingat felé.
a front hidraulika kérdése meg... nincsen akadálya
ez ugyan egy törékeny kis masina a tipikus vonszolók közt, ugyan nem 80 lovas hanem 110, de igazából oda akarok kilukadni hogy erdőn is használunk front hidraulikát.
ha nem tud minimum 1.5 tonnát megemelni akkor nincsen értelme, hiszen az sem több mint 2 közepes rönk keményfából frissen döntve. az hogy törzskormányzott egyáltalán ne befolyásolja abban hogy lehet e front hidraulikája. annyi előny van hogy merev alvázas gépek a törzskormányzottak, nem a kuplungházat kell feszegetni mint egy univerzális hagyományos gépen ahol a kuplungház "gyakorlatilag" az alváz...
ami a függesztett eszköz kilengését illeti, ne a t-150 esből induljunk ki. ez a kilengés a függesztőkarok vége és a kormányzás pontja közti távolságból adódik, ha ez a távolság ugyanakkora lenne mint az univerzális traktor tengelytávjának a fele+a vonókarok, akkor pont ugyanakkora volna a kilengés kormányzás közben. a jelenség nem tüntethető el, de le lehet redukálni annyira hogy ne jelentsen gondot.
80-100 lovas kategóriában cirka 2 tonna emelő képesség a tolólappal sima ügy szokott lenni. orra kell tudnia állítani a gépet, ha nem akkor inkább ne legyen rajta. ez amolyan erdészeti ökölszabály. itt nincsen olyan hogy valamit csak kicsit tud. vagy tudja vagy nagyon, vagy nem. ezért kopott ki hamar az ilyen műanyag gépek mint ez a woody és ezért nem lesz befutó erdőn az agt. aki kitalálta őket nem dolgozott erdőn. nem tudja mire vállalkozott.
--------------------------------------------
érdek és politikai rész.
tegyük fel vennék fődarabot, mindegy mit.
de akitől veszem beszállít más gyártónak aki bármilyen formában konkurencia nekem.
a következő történik:
Te figyelj már, mi veszünk tőletek évi 2-300 ilyen főarabot, a másik cég meg 10-20 at maximum. nehogymár alattam vágjátok a fát, ha neki akartok dolgozni legyen, de akkor nem kell tőletek nekem a fődarab.
és ez végződik úgy hogy én csak sokkal drágábban kaphatom meg. mert nem szarunk arra a tányérra amiről eszünk.
ebből következik hogy csak olyan beszállító jöhet szóba akivel ilyen gondom nem lehet.
szűkíti nagyon a mozgásteret, de nem vagyok meglőve igazából.
hidak terén a RÁBA biztos pont.
motor terén úgy ahogy említették természetesen az OEM motor gyártók jöhetnek szóba. Perkins, cummins, deutz.
sima szinkronváltó tekintetében a fenti okok miatt hazai gyártású darab (ami nem baj. az itthoni az igazi) ami valószínűsíthető.
váz pedig.. hát szerencsére van kohónk.
nagyszilárdságú gerendák szerencsére nem futnak vészes áron.
maga a csukló rész ami már meredekebb történet de szerkezetileg az sem bonyolult.
úgy kell összehozni hogy a lehető legkevesebb "érdeket sértse" és lehetőleg nehéz legyen "elkaszálni" hirtelen árváltozással.
nagyon sok jó ötletet mondtatok amiért hálás vagyok,
de szem előtt kell tartani a célt is.
-> legyen vonóerőben jobb mint egy összkerekes mtz
-> legyen tartósabb mint egy mtz
-> legyen kevesebbet mint egy mtz (fajlagosan)
-> legyen árban közel egy mtz hez
-> legyen egy kicsivel kényelmesebb mint egy mtz
-> legyen igénytelen karbantartásra. szörnyen igénytelen. lehessen ütni-vágni. hosszú olajcsere periódusok, NAGY szűrők amiket ritkán kell cserélni, minnél kevesebb zsírzási pont, könnyen takarítható és túlméretezett hűtő, ilyen "apróságok".
abba is bele kell gondolni, csak árak tekintetében, mtz motort raklapon 1 miska körül lehet szerezni. ugyanakkor egy grammer ülés van hogy 200 ezer pénz. nagyon sok eltud menni olyan dolgokra mint az ülés, az üvegek, műszerfal, lámpák, tömlők, felni és gumi, jóminőségű munkahengerek (2 a 3 pontoshoz, 2 a kormányzáshoz), nem ukrán olajszivattyúk és vezértömb, üzemanyag és hidraulika olaj tartály, korrekt kompresszor és tartály, kárpit a kabinba ( a megvalósítás és az anyag is tud nyomni rajta), megfelelő kábelezés (élből olajálló szigetelésű kábel). és így tovább.. gyakorlatilag ezek az apróbb dolgok összeadva többet nyomnak mint egyes főalkatrészek.
és persze ha már törzskormányzás, van egy nagy kérdés még.
egyik változat ugye olyan mint a t-150 es, hogy derékban tud elfordulni, a hidak a saját vázrészükhöz képpest rögzítve vannak (illetve elsőhíd laprugón) , de van más megoldás mint a videóban szereplő TAF gépé, ahol derékban nem kompenzálunk, hanem királycsapon függ az első híd és úgy kompenzál. Ez a rugózás végett érdekes kérdés, a t-150 megoldása masszívabb és könnyen rugózottá tehető, viszont a dereka emiatt nehezebben kivitelezhető és hosszabb. a királycsapos megoldás a derekát borzasztóan egyszerűvé teszi, viszont cserében az elsőhd felfüggesztését és rugózottá tételét bonyolítja.
a nagy különbség akkor érezhető ha vontat valamit az ember és leejtőnek lefele teszi azt. na ha kanyarban "utolér" amit vontatsz a t-150 féle megoldásban ugye félrenyomja a traki seggét és felboríthat. ezért van azokban egy kis kar amivel a vontatmány légfékje üzemeltethető a traktorétól független. hegynek lefele ezért nem is huzatunk erdőn sem t-150 el, ugyanis a rönkön és a szálfán jellemzően nincsen légfék. ahogy erdészeti pótokon sincsen.
ilyen jellegű kérdések merülnek fel, meg az hogy műszaki rajzokat és beépítési méreteket nemigen közöl senki ameddig nincsen szerződés fixen leszállított darabra pl. motor esetében, kuplung esetében.. talán hidak tekintetében a RÁBA kegyesebb lesz...
A Rába gyár meg ha komolyan gondolná, ott szerintem 25millióból tudnának adni zsírúj rábát úgy, hogy nekik is megéri még. Pont mairől beszéltünk.
Övék ott minden, ők gyártottak mindent hozzá, félnap alatt raktak össze egy új traktort, olyan potenciál van ott.
Néhány éve adagolós cummins motort lehetett venni 2,5millióért újat.
KAlodás JD motort 4-5milliókért. Nyílván egy mostani cr rendszer adblue-val drága lenne de ha nekiállna a gyár akkor ők nem 10milliókért kapnának mint Te vagy én.
de végülis mindegy. Lehetne erről beszélni naphosszakat, ha a gyár akarna valamit meg főleg mondjuk jól megtámogatnák, akkor ott olyat lehetne produkálni, hogy odabaxna a legtöbb nyugatinak.
Van ebben politika is hiddel, mert a sok külföldi cég meg kapja a nagy támogatásokat keményen és ha megsem érné akkor is idejönnek, felveszik a nagylóvékat euró milliókat és elvannak jól.
és hiddel, ha megtámogatnák ezt a gyárat, aki eladni szeretne ezek után nem kér gépen meggazdagodni, vennék a rábát lazán, mert nincs jobb tőle. Örök hidak hajtások, váz. Nagy, nehéz, erős.
Hallom szentségelni a 3500hektáros nagy johndeeros cég tulajdonosát amikor 100millió feletti árat kap a 9000-es JD hevederesre és megy tárgyalni a newhollandhoz mert majd cserélni kéne vagy 5db 8330-8430-as johni gépet és 5új jd árán 7-et kap nagyobb felszereltebb zsírúj T8-as nyusziból és sírja vissza a rábákat amire 20év alatt nemkellett annyit rákölteni mint két év alatt egy 8430-ra mondjuk és ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokat az eszközöket húzza...
Ez itt a nem mindegy, lehet drága lenne de én még 40millióét is megvenném az új Rábát ha 45 egy nyugati 300-as traki is, de mondom, 55inkább már az az ár, tarlón meg leiskolázza a 390lovas Fendtet vagy 360-as johnit a régi 245-ös Steiger is, főleg ha difizár is van benne, nomeg ha ez utóbbira akasztassz egy lazítót akkor az egész életében nemfogja bánni, főleg persze ha nem a régi rábamotor van benne, az 55millás gépeken először a váltó mond csődöt, majd az elsőhíd, hajtások és így szépen sorba minden.
Szóval számold ki, 20év alatt mennyit kellene rákölteni akarmelyik talajmunkás sokat hajtott nyugati gépre, vagy egy rábára.
Itt a volt állami gazdaságban 45ezer üzemórás Rábát is vittek el mikor privatizálták, szimering cserén kívül nemvolt bontva a hídja. Váltójához kétszer volt hozzányúlva, igaz a motorral volt ott sok baj...meg a gépészekkel.
Ja de 5000hektárra két rába volt meg az mtz-k, őszönte-télen 3000 hektárt szántottak ki ha nem többet, folyamatos 24órás munkában megállás nélkül hónapokon keresztül. Az összes nyugati traktor két év alatt leamortizálódott volna ilyen használat mellett, BÁRMELYIK!
Válasz .Feco. #3764. hozzászólásáraNem nagytraktorban kell gondolkozni..az őzikéből vegyesen kb 700-750 db-ot ha eladnak itthon éves szinten. Az MTZ kategória az felmehetne 2000-3000 db-ra is, egy jól elkapott konstrukció mentén. Vagyis nem csak az MTZ-t de még egyéb kategóriába tartozó vasakból is szoríthatna ki. Ez már nem rossz szám. És nem beszélve a balkáni piacról. A horvátok le álltak a Deutz verzióval.. MTZ-vel próbálták kiváltani. Valamint behozott használt Német vasakkal. De mára látják használt-új drága buli nekik. Ugyan azt mondják mint mi, csak ő nekik a torpedójukat kellett volna tovább tuningolni.Ez a hajó jelenleg ott is elment. Szerbeknél a Rakovica próbál még fennmaradni.De azt sem volna nehéz felülmúlni. Volna piaci lehetőség. Nem beszélve a pótalkatrész gyártásról. Mivel ugye az a gép eladásának valódi szempontja. Ki ma 20-30 évre gyárt atombiztos trakit az tönkre megy. Vagy megeszik.
Válasz papa maci #3763. hozzászólásáraÉppen ezaz! 25-30at MÉG rakoltessz egy ócskavasra, hogy legyen egy ocskavasad... 30-ért olyan 250-350 lóerős JD-t vagy Fendt-et vagy bármit kapsz hogy reggel ágyba viszi neked a tejeskávét, es amíg elfogyasztod le is pippant!
A kohószökevényt meg meghagyhatod silot taposni...
Válasz papa maci #3762. hozzászólásáraHidd el, nem alkatrész ár az sajnos... Amugy évi 40-50 db szerintem olyan magas lenne új Rábából, mint kacsanak az eperfa, összesen nem adnak el 250 lóerős gépből itthon 150 db-ot sem, es a legtöbb helyen univerzális célra veszik, amire a raba alkalmatlan! 40-50 milliós áron 10 db sem találna gazdára...
Válasz .Feco. #3761. hozzászólásáraMost kb annyiért kapsz egy felújítottat. Normális motorral power váltóval erősített osztóművel. Viszed a donort a diófa alól (ha zacsi szotyiért vetted) akkor az az indulód. rápakolsz még 25-30-at és kész.
Válasz .Feco. #3760. hozzászólásáraAzért mert te alkatrész árakon számolod. A gyártói ár az más tészta. Még akkor is ha veszed mint fapados gyártó az alkatrészeket. De ez nem arról szól hogy olcsóbb legyen legyen annyi és olyan minőségű minimum mint a nyugati versenytárs..de a forint ide forog vissza ! Valamint ha nagyobb kedvezményt élvez támogatottan mint egy külföldi gyártású akkor még olcsóbb is. Ezt már azért Brüsszel is eljátszotta.
Válasz szanberg #3756. hozzászólásáraAbból meg ne vonj le következtetést, hogy ha valaki kihajítja a mormotakat a kert végében rohado Rábából akkor az rögtön futna 30-40-50 milliókkal újat venni is..
Amíg gyártottak sem volt olcsó különben, az utolsó darabok egyiket ismerősöm vette meg, majd 20-ért, mi ugyan abban az évben középnagy johndeere-t vettünk 15-ért...
Válasz szanberg #3756. hozzászólásáraSzámolj. Egy 300 lóerős euro6-os motor minden katrancaval legalább 10 millió, 4 nagyméretű kerek 8, ikerkerekezve 16, a kettő együtt mar 26, meg nincs rajta semmi! Szerinted hol jon ki egy ilyen huszontonnas vasdarab 30-bol? 50-ből sem... Akkor meg mar nem gondolkozol te sem, hogy fabrikált fapados izé 50-ért vagy nagyferga 55-ért!
Az állam most is "tol" pénzt a rábába. Csak a hadipari részlegébe. Ezen felindulva tolhatna kezdő tőkét egy hazai 100 lovas gép gyártásának elindításába is. Új MTZ-ből éves szinten jelenleg 1000-1200 közti darabszámú értékesítés van itthon. Piac vezető.
Válasz .Feco. #3755. hozzászólásáraTermészetesen egy multival nem vehető fel a verseny..Ez csak egy elkalandozás volt. Egyszerűen jelenleg a hazai gyártók-beszálítók nem tettek le hasonló ötletet-tervet az asztalra..az Iván kiváltására. Ennek nem mérnöki-technologiai kérdései vannak. Viszont ha szóba is állnak egy kezdeményező kedvű emberkével. Akkor biztosítékot akarnak ..tehát (tőkebiztonságot)Bank..ilyenért nem valószínű hogy milliárdokat áldozna. Tekintettel arra hogy az egyik legnagyobb hazai hitelező..Mára gépkereskedő is lett. Nem tojik oda ahonnan eszik. Ez már részben politika is ..valamint egyéni üzlet politika. Sajnos ott tartunk..Ilyen téren. Mint a Németek a háború után. Kellett az állami garancia. Én spec jobban elviselném az adóforintjaimat egy ilyen jellegű fejlesztésbe ,mint delfinárimumra a kedvenc polgálmester falujában..(extrém példa). Ehhez lokálpatriótának kell lenni,hogy áldozzak bizalmat adóforintot egy ilyen fejlesztésbe. Nem az átkosban vagyunk..hol a párt titkár határozza meg a kormánykerék átmérőjét. De mit látunk 10millios forintos törzstőkés (külföldi) cégekbe nyomunk..uniós és nem kevés hazai forintot. Természetesen agyon verve még több kedvezménnyel. Mire lejárna egytürelmi időszak,egy rakás pénzt kitalicskázott. Minimál béren alkalmazott szalagmunkások. Így gyakorlatilag a beletett adóforintok. Ilyen bevételi számok mellett 30 év mire megtérülnek minimum. De nem számoltuk még az amortizációt. Mikor rezeg a léc a tulajnak ,lelép.Itt hagy egy lelakott komplexumot. Melynek a színesfém gladiátorok örülnek csak. És nézünk bután a 10 millás törzstőkés cég miből fizeti ki az elmaradásait. Semmiből. A tulajok már a Dominikán mulatnak. Tehát most is egy rakás pénzel bele avatkozik az állam-Unio a gazdasági életbe.Mint látjuk feneketlen kútba mennek a közpénzek. A kormánynak mint garancia kell hogy legyen, akkor a beszállítok már tárgyalnak. Mivel az állam a fedezeti tőkét megoldja. Egy kis vállalkozásnak ez nehéz. Pláne a jelenlegi gazdasági helyzetben. Magán befektetői réteg a gyorsan forgó tőkére spekulál. Akkor vége a kezdeményezésnek. Dobj rá egy másik emblémát és mehet. Mivel a pénzét gyorsan akarja forgatni. lényeg hasznot hozzon és ha ezek után nem eszik tovább a vakítást. Kiszáll kivonja a tőkét belőle. És vége ! Hogy mért? Esetleg a versenytárs felvásárol. Vagy az üzletpolitikáját borítva mégis behoz fapados verziókat. Pedig pár éve még hallani sem akart róla. Mivel egy űber kütyüs(kb 500ft-os ellenállást 500000 ezer forintért is el lehetett adni. A "korszerűbb" gépen.Mért ne ? Tömik őket támogatással fizessenek. Sokan rádöntenék a gyártókra-importőrökre a kaput ha tudnák valójában miért is fizettek több milliós felárat. A hazai akkor is hazai ha drágább. Ezt a Németektől meg kellene tanulnunk.
Mindenhol veszik elő őket, van ahol olyanszinten legallyazott rábák álltak soksoksoksok éve felnőve gazzal, kabinban ecetfa kinőve ésatöbbi.
Aztán kihúzzák őket a mocsokból, kicsit rendbevágják és húzzák az igát.
Azért mert az új gépek megfizethetetlenek és bonyolultak, olyan alkatrész árak vannak, hogy ihajj és még el is romlanak.
Egy régi klasszikus rábán mi tudna elromlani ha most új lenne???? Zsír új minden porcikája. Kb a CR rendszerű motor benne leghamarabb mert azon van elektronika meg az a leg kényesebb dolog.
Egy nagy literes szivattyút felszerelni nem nagy etwas és abban is biztos vagyok, hogy 4pár kihelyezett kör itthon 100-ból 99-nek elég. Talajlazítót, topdownt, angy grubbereket huzigálni kell ilyen gép, itt nemfognak 28méteres vetőgépet húzni mint Kanadában vagy Ausztráliában, de még egy rapid vetőgépet sem mert nem arra való nem arra kell, ez talajra szólna, mint ki is találták.
Szóval ha 45miller egy 300-as traki de amúgy inkább 55-el kéne számolni szerintem, akkor mondjuk 30-ért kapkodnák, olyan felszereltséggel mint írtam előbb.
Én is vennék rögtön, az volna a vezérgép.
Válasz papa maci #3754. hozzászólásáranincs itt semmi féle háttéralku, meg összesküvés. A korábbi eseteket visszanézve ha bármikor is beáll a kormányzat egy ilyen kezdeményezés mögé akkor annak vége is van, mint a botnak! Ezek nem olyan dolgok, amit erőszakkal össze lehet küzdeni, mert abból semmi sem lesz.
Pontosan a rába a nagyon jó példa. Ha ugyanazt tudja, mint a Xerion vagy a Quad-Track akkor sokkal-sokkal többe kerül! Ezt nyugodtan vegye bárki kézpénznek. másrészt ha ugyan annyiba kerül, de még mondjuk ugyan annyit is tud, akkor sem fogja senki megvenni, mert ha annyiért kap quadtrack-ot, akkor nem gondolkozik neki.
De ha felső kategóriát lekoppasztod, és árulod olcsóbban akkor sem fogja senki venni, mert a legtöbb funkciót egyszerűen elvárják benne! Egyszerű példa: egy Quadrack-ra kérhetsz vagy 8 SCV-t. Ezek a gépek elég komplikált eszközöket húznak, iszonyat hidraulika kell rájuk, hogy legyen elég olaj, olajnyomás, és mindenképp elektronikus scv kell, mert különbe úgy néz ki a kabin, mint egy sündisznó. ha 5-6 scv-t kell külön külön kezelni akkor már idegbajt kap a traktorista a nap végére, ha nem tudja legalább minimálisan programozni, akkor meg már bonyolult és drága és megbízhatatlan lesz a hazai...
Válasz szanberg #3753. hozzászólására Tapasztalatból mondom az építést. Mivel volt mikor opciós dolgok miatt szétkaptunk pár vasat. A 3-dik után már úgy ment mint a "villám". Fődarabokból legó trakikból. Az össze szerelés már gyerek játék. Csak odáig el kellene jutni. Ezért mondom ..kitartás a kollégának. De "egyedül" nehéz lesz. A beszállítók keze viszont kötött. Az az nyilván lehet némi mozgástér. De nyilván nem nagyon törnének borsot a fő partner orra alá. Bár látom a kertitox önjáró, xerion kabint kaphatott. Jelen pillanatban a kormányzat részéről,stadion építés nagyobb helyzeti előnyt élvez mint egy hazai kis-közepes traktor ősze verbuválása. Kinek mi az érdeke. Muszkával nem játszanak..Kell a nafta..Jó toljátok az Ivánt. Pláne hogy piacvezető. A nagy vasaknál pedig..módszeresen beszivárogtak és részegységeket gyártatnak a nyugati gyártók. így az a szegmens is lekötve. gumicsont odadobva. És kussssz. Na innen szép nyerni. Mivel a csilliárdok az elköltött vasakra túlnyomó részt, utaznak vissza a kiindulási pontra. Na így nem lesz itthon valódi gazdasági produktum.
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraBiztos, hogy valami ilyesmi forog itt a levegőben, mert akkor nem fogyne a Xerion, az IH, a versatile a jd csuklósai....
Pedig nyakam a tőkére és nagyobb összegben mernék fogadni, hogy ha komoly szinten ráállna a Rába gyár a sztorira lenyomnánk ezt a 250-300gépkategóriát aztán lehetne haladni fejleszteni, nagyobbat csinálni kisebbet ésatöbbi...
Nemtudom igaz e, de itt a volt bábolnai gazdaság egyik vezetője mesélte, hogy mentek a Rábáért a gyárba. Kicsit hamarabb indultak aztán hamarabb is értek. Szóltak, hogy várni kell mert még nincs kész a gép.
Benéztek a gyártósorra kérdezték melyik lesz a mienk? Mutatták a csupasz vázat.
Erre elkezdtek hazaindulni amikoris utánuk kiabáltak, hogy menjenek ebédeljenek meg aztán vihetik a traktorukat..
Délutánra készen lett a gép.
Válasz szanberg #3748. hozzászólásáraA Rábának ez addig tartana, még nekem nekiállni kis széket csinálni....Reggel neki fogok. Estére kész lesz. Mint minden Unióban nyilván itt is vannak le osztott lapok. A Huntractor átépítéssel foglalkozik. Gondolom a hazai beszállítók (Agrikon..pl) elég szép külsőt dobnának a paripára plusz egy korszerű kabinnal. Valamiért nagy a csend. Valamint a beszállítók. Kapásból buknák a nyugati megrendelőket,szankció ként. Mint mondtam...összeszerelő részegység gyártó ország ként. Jelenleg ennyi nyilván a mozgásterünk. Ez is egy Unió hozadéka, akár az előző. Az állam nem szól bele. A szaktárca kapásból. Az országos gépkereskedőkhöz szalad...vagy küldene. Ők a tejelő tehenet nem...idegesítenék. Hazai kezdeményezéssel. Az az max kapnánk egy hazainak csúfolt. Nyugati vasat. Magyaros megjelenéssel-névvel. Némileg olcsóbban. Mivel a hazai viszonyokon spóroltak kicsit. Mivel egy átlagos műhely is fődarabokból össze dobálja a vasat. Nem beszélve arról javarészt itthon gyártott részegységekből raknák össze. Vagyis logisztikailag megoldott olcsóbb lenne a szisztéma. Max a motor és a váltó jönne az esetleges,nyugateurópai beszállítótól.
Válasz szanberg #3749. hozzászólásáraSok mindentől függ ez a dolog. A TL90-es New Holland és hasonló kaliberű Deutz Fahr-ok maradéktalanul kiváltották az Mtz-ket talajmunkában. Még az általad említett turbós, egyeneshidast is. Nem állítom, hogy mindenkinél, de sok helyen. Lehet, hogy vékonyka, sőt a TL-ekénél a váltó típushiba is de tudja amit kell. A kényelemről meg ne is beszéljünk. Sok ember úgy van már vele, ha nem is tud többet, de legalább kényelmes.
Válasz Sötét Paraszt #3744. hozzászólásáraIgazad van, de van menekülő út mindenre.
Főleg ha lenne még kis nyugati gép amiről beszéltünk sokat másik topicban akkor meg végképpen.
Műtrágyát szórni, permetezni akármi van ott a 892.2-es mtz, megoldjuk vele.
Bálázni, vetni, pótkocsizni meg ott a 6497-es, ledobom a tonnás orrsúlyát oszt jónapot használjuk kisgépesebb melóra is akármikor ha szükség van vagy lenne rá, és persze közben a nagygépes meló is halad mert a 8270-es meg esztergálja a fődet.
Válasz esze-lény #3743. hozzászólásáraHibásnak lehet hibás, de te nem figyeltél.
Azt írtam, hogy amivel MARADÉKTALANUL kilehet váltani egy 892.2-es szergejt.
Márpedig a JXU 95-össel nem, ollyan vékonyka dereka van meg a TL90-es nyuszinak is hogy ihajj, mint a combom kb annyicska csak. Nem mellesleg amelyikekkel szántanak mindben tört a váltó, van melyikben 1000 üzemórás kora előtt...
Kisegítő munkára teljesen prímák tényleg, elsősorban ide is arra kéne, de ősszel ha úgyvan nyugodt szívvel hagy akasszuk már rá a 3-as B125-ös ekét, hogy a sarkas meg kis táblákat kiforogják, ne a vontatott rabewerk ekékkel tapossuk-tolatgassuk szét a kis parcellákat kínlódva.
Szóval maradéktalanul egy 5400-as Ferguson kiváltja szergejt de a kisebbek nem annyira biztosan...
7044 hozzászólás
Válasz Richard. #3794. hozzászólására:) már van ilyen. pont amit írsz. derékcsukló és elsőkerék kormányzás, meg elhet fordulni a fülkében és.. front hidraulika.
katt.
derékcsuklós nyerges vontató..
mm van.
katt
(csak azért tudom ilyen gyorsan linkelgetni a videókat mert körbejártam a témát)
ami érdekes, hogy a talajtömörítést senki sem említi. törzscsuklósból ami jól van méretezve annak első és hátsó kereke egy nyomon fut kanyarban is. a talajterhelése emiatt nem a legjobb ez kétségkívül hátrány.
viszont szóbakerült a sorművelés. ott előnyt jelenthet. azt is hozzá kell tenni hogy ami elsőkerék kormányzásnál 10 fok, az törzskormányzásnál kijöhet úgy hogy csak 5 fok kormánykitéréssel produkálható (ugyanakkora íven való fordulás).
szóval nem riszálná nagyon a vontatott cuccot. ha be van állítva elég előre nézni és ha az első kereke jó helyen megy akkor a hátsó is. meg a vontatmány is.
a pótkocsizás érdekes téma, t-150 el pótkocsiztam tudom hogy gyalázat.meg azt is hogy miért az. sajnos nyergesvontatóként nem volt alkalmam kipróbálni pedig esz a fene mert végülis az lenne a hazai pálya a t-150 nek.
súlyelosztás összetett kérdés a törzskormányzásnál, mert nem csak az össztömeg eloszlása mérvadó az első és a hátsó tengely közt, hanem az is hogy az első tengelyre jutó tömeg hogy van elosztva, az első tengely előtt/mögött/fölött van e a tömegközpontja. ettől függ hogy inkább a seggét rázza kormányzáskor, vagy az orrát akarja tolni, vagy arányosan akar mindkettővel fordulni.
azt hozzá kell tenni hogy nem állítom hogy a törzskormányzás mindenek felett áll. mindkét megoldásnak vannak előnye és hátrányai a másikkal szemben.
amúgysem egyedülálló ötlet,
katt
mondjuk hogy csak felveszem a fonalat.
Válasz papa maci #3796. hozzászólásáraHàt ez ìgy szomorú. Ilyen elven nem lesz magyar traki. Minden lehetősèg kilőve. Sok a kullancs.
Válasz Richard. #3794. hozzászólásáraA "befolyásos" következőképpen tenné. Kereskedő,kiépült üzlettel kapocslatokkal ,banki-kormányzati szinten. Megfűzi 1 vagy két beszállítói partnerét...adnak neki egy 30 éves fapados konstrukciót.Az az alvázat (motor?...Váltó,híd,lehajtás ,difi,hidraulika.) Nos mivel az anyacég már otthon nem valószinű hogy erre a verzióra gyártósort tart még fent. Így egy keleteurópai leány vagy liszenc vállalatához közvetít. Kik már meglépték a lehetőséget. És komplett gyártósort átvették. Nos tőlük lehet az alapokat beszerezni. Kezdetben. A többit már itthon megoldja az egyik nagyobb műhelyében. gyártat rá- kabint,motorháztetőt,sárvédőt,kanócot...stb.
Ez a romantikusabb része. A másik ,megveszi a Török vagy Lengyel verziót. Kompletten fődarabokban,alkatrész ként bejön. Itt össze szereli kap egy márkajelzést-nevet. És ennyi. Mivel kiépült marketing hálózata van, így már tud médiafelhajtást csinálni a kezdeményezésnek. Vagyis bedob egy ötletet, pár látványtervet. Felméri a piaci érdeklődést. És neki lát, ha lát benne fantáziát.
Válasz 4964 #3792. hozzászólásáraÉn nem sokat,de ezeket tapasztaltam.
Ezért nemgondolom,hogy egy 100 ló körüli gépnek előnyös lenne a mezőgazdaságban.
Válasz horesz01 #3789. hozzászólásáraÉs eljutottál a Dutra filozófiáig...
Válasz lala1 #3790. hozzászólásáraAki sokat dolgozott derékcsuklós géppel az tudja hogy milyen. Nem a legjobb.
Válasz horesz01 #3789. hozzászólásáraMeg szerintem a 80-100 le kategóriában nem ez a legnagyobb probléma,hanem hogy a motornak legyen "tüdeje".
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraEgy nagy alapprobléma,hogy midenáron az erdőt akarod ráeröltetni a mezőgazdaságra. Alapból két külön világ. Ott valóban erő kell,vonszolni cibálni. Ott mindegy h fél méterrel errébb arréb,csak vigye.
A szántóföldön egy 80-120 le gép univerzális,növényápolástól a talajmunkáig mindent csinálnia kell. Egyre inkább terjednek a fronthidraulikás munkagépek.Nemtudom növényáppolásban hogy lehet egy "farkcsóváló" géppel dolgozni. Szállításról nem is beszélve.(anno nézni is rossz volt a t-150-eket a 2 hw pótkocsival kígyózni az úton...) Nagygépben sem vagyok biztos az előnyeiben,bizonyos lóerőig. Vonszolásban bitzos nincs párja,a "derékcsóválással" hatalmasat tud fogni!!!! De!!!! Ha nem megfelelőek a körülmények,vége a dalnak! Befordítod a derekát és félrefordított orral egyenesen tart be a lekvár közepébe,míg egy hagyományos traktort egy kis félfék segítségével simán kifordítod. Nem kell kiegyenlítőmű....... Akkor milyen súlyállapothoz tervezed az áttételt? Szólóban közlekedve az abroncsok kb ugyanannyit rogynak,kb ugyanakkora a gördülősugár,fordulatok ugyanannyiak. Fölveszel egy komolyabb függ vetőgépet,vf ekét,kombinátort stb. A hátsó abroncs megrogyik min 2/3-ára,az első kirugja magát szinte rogyásmentesre. Az első kerekek fordulatszáma csökken,a hátsó kerekek fordulatszáma emelkedik a gördülösugár változás miatt. Én nem írtam diplomamunkát,de az általános iskolában,szakmunkásképzőben tanultuk. Ha pedig ezt ellensúllyal oldod meg,akkor munka munka közben jelentkezik ez a probléma. És még vesézhetnénk sokáig.
Válasz a2457 #3787. hozzászólására"...egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel. hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal."
Szerintem ez megoldható lenne ha orr nehéz lenne a gép. Az első híd felett kéne a motornak lenni és előtte még pót súlyozásoknak.
Válasz BélaNB #3784. hozzászólásáraNehogy azt hidd valami újat találtál ki......
A Belarus márka pont ezt a stratégiát követi..
van sok érv a törzskormányzás ellenében, ez természetes. a hagyományos felépítés ellenében is fel lehet hozni ugyanígy sokmindent.
az mondjuk nem teljesen ehlytálló hogy kihalt volna a törzskormányzás mert a kicsi és a nagy gépek azok általában azok.
sokat fejlődött a tervezés mögötti elméleti tudás is.
és persze az általános célú gépek fejlődését ha végigkísérjük azt látjuk hogy a java hátsókerékhajtásos trakiknak lett az utóda, a recept nemsokat változott.2 kerék meghajtásnál a törzskormányzás fő erényei nem tudnak érvényesülni.
ugyanakkor teret nyernek a törzs és ellsőkerék kormányzott gépcsodák is, valtra is bele próbálkozott, olasz kisgépek pedig régóta rajta vannak (BCS, ferrari, stb..)
gyártása is anyagtakarékosabb a hagyományos felépítésűnek, ugye megússzák a váz gyártást, mert az "magától" elkészül a kuplungharang/előtétház/váltó ill. váltó+híd öntvényekkel.
lehet tervezni úgy is hogy a negatív hatásait (szerszám lengés, pótkocsizások a kanyarodás közben ne tudja fellökni a gépet) minnél kevésbé érvényesüljön.
legfurább átszokni rá. máshogy fordul, máshogy megy. 90% ban nem ehhez van szokva az ember. de nem gondolnám hogy kihaló trend lenne teljesen, az kétségkívül igaz hogy most nem jellemző általános gépek közt.
de szerintem ez meg fog változni alaposan, ahogyan egyre erősebb az univerzális gép (50 majd 80 ló lett, most inkább 100-120 közt) egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel.
hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal. (lásd Z és egyenes hidas mtz) ugyanakkor az első kerekek méretét korlátozza az elsőkerék kormányzás feltéve ha nem akarunk nagyobb fordulókört. eljön az a pont ahol vagy nagy lesz a fordulókör, vagy nem tudjuk a lóerőt kihasználni.
80 ló nem az a pont.
de szeretnénk ha minnél jobban ki volna használva az a 80 ló, és ha egygépes gazdára gondolunk szeretnénk ha rosz körülmények közt sem akadnánk el, és lehetőleg masszív legyen a masina.
na ezt szemelőtt tartva mondom most hogy ugyan van hátránya a törzskormányzásnak, de lehetséges hogy az előnyei átbillentik a mérleget a javára.
Válasz BélaNB #3784. hozzászólásáraVissza jutnánk oda, hogy akkor marad az MTZ.
Ott kezdődik, hogy egy minőségibb kocsit ma Magyarországon 6-8 millióból gyártanak le, akkor egy 4 tonnás traktor, nagyobb motorral, 4x4 hajtással, hidraulikus emelőszerkezettel, EU kompatibilis akár Euró 4 motorral nem lehet legyártani ez alatt! Ennél drágábban meg már megvannak a "bevált" konkurens kategóriái, amiket évek óta teszt alatt vannak.
Válasz SzZsolt #3781. hozzászólásáraCsak egy példa. Az MTZ se hiába tesz Deutz motorokat az újabb "nyugatra" szánt típusokhoz.
Azokhoz a követelményekhez amik kellenek már az új motoroknál és amekkora célközönségnek van szánva oda már nem érné meg egy EU kompatibilis motor gyártósor felépítése. És akkor csak a motort mondtam példának, nem egy komplett traktor 5000 példaszámba. Ha gyártanák is semmivel se lenne olcsóbb a konkurensekhez képest!
Üdv. Olvasom itt hogy milyen jó és megbízható gépeket raknátok össze jó pénzért a hazai gazdáknak, amit üdvözölendőnek tartok, viszont a valóság, mint az mtz eladásokból is látszik kicsit más féle igényt mutat.
Jöjjön hát az én verzióm, amivel tuti nem leszek kedvenc:
Maradjunk a már tárgyalt 80 le-s kategóriába, nézzük mennyi egy új ilyen mtz és másoljuk le. (persze ne egy az egybe, de ne is törzs kormányozzunk) Adjuk az új magyar traktorunkat ami ugyan úgy 80 le-s pár száz ezerrel olcsóbban (mint az mtz). Hoppá, de ezt hogyan?
Úgy hogy ne legyen jó minőségű. Gyártsunk direkt rosszat? Igen. Ezt meg hogy gondolom? Úgy hogy okosan gyártsuk a rosszat. Legyen a gép otthon szerelhető. Amennyire lehet elektronika mentes. A fő darabok motor, váltó bírjon ki annyit mint egy mtz-n megbontás nélkül, a többit csináljuk rosszabb minőségűre, pl generátor, önindító hidraulika, csövek, munkahengerek, kardán keresztek stb, de olcsón adjuk hozzá az új alkatrészt ami minden bokorba vehető legyen. Aki pénzesebb neki biztosítsunk mondjuk háromszoros áron olyan alkatrészt ami viszont jó minőségű, sokat kibír. Rakjunk rá kínai gumit, amíg új addig jól mutasson, és a fülkéje legyen kényelmesebb, mint egy mtz-é, persze olcsó fröccsöntött műanyagokkal. Ezzel az olcsó traktort keresőket meg is lehet fogni, a pénzeseket is szolgáljuk ki legyen sok választható extra. Gyártsuk külföldre is oda persze a jobb minőségű alkatrészekből összerakottat és drágábban.
Néha a jobb minőségűből adjunk el egyet egyet a hazai piacon, hogy építsünk egy minimális hírnevet. Ezzel lehetne pörgetni a magyar alkatrész gyártást, eladást. A gazda büszkén ülhetne a magyar traktorba a magyar földön, a szereléshez meg aki ennyiért vesz gépet úgy is hozzá van szokva, vagy hozzászokik. Egy minimális szerviz szolgáltatást biztosítsunk, bár aki ennyiért vesz traktort az nem nagyon fizeti meg a szakszervizt, de aki akarja azt azért tudjuk kiszolgálni.
Minél többet megpróbálni eladni, legyen három a portán amiből egy mindig hadra fogható. Saját pénzügyi szolgáltatót létrehozni a finanszírozáshoz.
A rábát meg dutrát régi magyar gépeket felejtsük el, már más szelek fújnak.
Vissza a pénzes vevőkhöz, akik kiszolgáló traktort keresnek, mondjuk megvesz egy ilyet, tudja hogy "rossz" viszont olcsó, és mivel pénzes szépen lassan megveszi rá a minőségi alkatrészeket amiből már egy a magyar márkához képest jó traktorja lesz, persze vehetett volna nyugatit is már majdnem ebből az árból, viszont itt nem kell egybe kiadni. Ez is egy üzleti fogás.
És minden más ilyen mai divatos, kicsit megvezetős, ferdítős üzleti fogást bevetnék.
Ma ez lenne életképes itthon.
Dobjuk össze egy közösségi finanszírozós projektet rá.
Rengeteg embernek adna munkát. Vennék hozzá egy nagyon jó reklámszakembert, nem baj ha drága és sok szép modellt had pózoljanak a traki mellett.
Tudom ez kicsit árnyaltabb kép (gép) viszont meglátásom szerint reálisabb és életképesebb (üzletileg).
Még mindig szívesebben megvennék meglátásom szerint mint pl az "olcsó" kínai gépeket.
A minőségi és drága traktorgyártást pedig meghagynám a nagy neveknek, azokkal úgy se lehet versenyezni.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraEgyebkent igazad van,ezek az ujj traktorok tenyleg arra vannak,hogy max 8000 ora es eladni a picsaba,mert szart sem ernek,ezeket nem erdemes javitani,esetleg ha valami kis baja van,de hat ezt nemsokan tehetik meg ez a baj,ha adnanak mindig normalis es nem spekulant gep tamogatasokat akkor lehetne.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraMiert nem veszel egy felturbozott huntracot?
Válasz papa maci #3777. hozzászólásáraNem tudom mennyire vagytok jártasak a gépiparban de ez szerintem csak egy szép állom.Óriási beruházások kellenének hozzá.A gyártott darabszám pedig szerintem legalább 5000 hogy a gyártó ne termeljen veszteséget
Válasz a2457 #3776. hozzászólásáraHídakat igen,a John Deere-nek a gumihevederesek mind ott keszülnek ,Claas Xerinoké is ott lett kifelylesztve meg gyártva is.Persze még gyárt más tipusú futóműveket is.A teherkocsi csak a katonai változat de csak alváz meg a futómű a Rábáé többi rész az Man vagy Daf,már nem emlékszeme. 21 évig dolgoztam ott.A felesége még most is ott dolgozik,így elhihetitek hogy nem a vakvilágba beszélek.
Válasz VMisi #3778. hozzászólásárafüggeszettel csak mocskos óvatosan, mert tör mindent lefelé... hevedereseken is már sok helyen olyan hárompont van, ami elfordul pont a gép védelmében. Fronthidrót meg csak súlyozásra meg tartályoknak engednek, munkaeszköznek nem.
én sem gondolom, hogy törzscsklós kistraktor piacképes lenne.. néhány erdészeti meg ha keskeny akkor néhány ültetvénytraktor (gondolj csak a Carraro-ra) de max ennyi, szántóföldön nem sok keresnivalójuk van, szállításban pedig abszolút semmi! kiszolgálónak vagy egy-géps gazdaság gépének alkalmatlan szerintem.
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraJó feldobtad ezt a labdát!
Az elgondolkodtató, hogy miért csak nagy kategóriásba gyártanak törzskormányzásút? A fendt még most is a hagyományos elvvel jött ki a nagygépével.
Kíváncsi lennék, hogy egy törzscsuklóssal hogy lehet függesztett munkagéppel dolgozni (szépen, egyenesen vetni, kaszálni,...) ?
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraÉn nem is gondolkodnék a rába újra gyártásán. Arra ott van-vannak a hazai kezdeményezések..a régi vasakat leporolják,ha van rá igény és kész. Ez itt meg is áll. Egyszerűen nincs darabszám,nincs forgalom. A 100lovas kategória "betámadása" az MTZ kiváltása a cél. Ebben a szegmensben van évi forgalom..mindenki megszólít a kicsitől a nagyig. De csak is hagyományos verzióban. A törzscsuklóst 90% utálja. Egy óvatlan mozdulat és olyat ránt a munkaeszközön mint a pinty. A hagyományos építésű vasak nem amortizálták úgy a munkaeszközöket,mint a csuklós. Nem véletlen főleg a vontatott eszközök voltak hozzá a javasoltak. Hasonló okokból de leginkább a jelenlegi hagyományos trakik hátuljának a védelmében. Kezdik favorizálni a vontatott eszközöket. Mint pl..a vontatott lazító. Nem spanyol viaszt kel feltalálnunk. Egyszerűen kiszolgálni a vásárlói elvárásokat. Az pedig a megélt tapasztalatokból beszél.Máskülönben már az elején elvérzik a kezdeményezés. Ha erdészeti traktorral akarnék dolgozni arra ott az LKT...isten ments..
A xerion is azért tud még adott piacon megmaradni mivel a kabin variálással univerzálissá tették. A kiszolgáló traktoroknál hol sok az átszerelés szeretik az emberek ha rálátnak közvetlen a munkaeszközre. A dutrás-IH-s..valtrás csuklós verziók hazaértek a nemzetközi porondon. Minden tiszteletem de ez nem irány szerintem. 
Brasil itt ez a fapad.(univerzális..itt kanócostól kell áthelyezni a kormányt). A fülkénél csulkóst már idén nem is tették a palettába.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraa rábát már azzal megölték hogy nem hagyták hogy 50-80-120 lovas kategóriában gyártson gépeket.
pedig volt szó erdészetiről is, részben ez végett -amolyan félresikerült zabigyermek- lett az lkt-k alatt rába híd.
hidakat most is gyártanak, meg teherautókat is de nagyon lekarcsúsodtak...
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraNem akarok beleszólni de a Rábának azok az épületei már jó pár éve az Audi tulajdonában vannak ahol a Rába trakikat csinálták.A Rába mint cég pedig csak szelleme a régi gyárnak.Nyolc-tíz éve a csodálatos menedzser szellemű vezetők az alkatrészgyártáshoz a megmunkáló gépek készülékeit is eladták az Alku-Fernek .Ahhoz hogy újra indítsák a gyártást szinte 0 az esély,ha mégis akkor közel a nyugati márkák áraihoz.
Válasz szanberg #3738. hozzászólásárahibátlanul látod a helyzetet, a következő érveim vannak a törzskormányzásra:
1. fordulékonyság.
2. lényegesen egyszerűbb a derék, mint egy kormányzott híd.
3. robosztus, rettenetesen robosztus és igénytelen, nagyon könnyen túl lehet méretezni
4. egyszerűsíti a tervezést és a kivitelt
5. egyforma hidak, kevesebb fajta főalkatrész, egyszerűbb utánpótlás
6. tökéletes Ackerman kormányzás geometria minden kormányállásnál, amennyiben a hidak egyforma távolságra vannak a törzscsuklótól. nem eszi a gumit, nem túrja a földet fordulás közben. nem kell kiegyenltőmű a hidak közé -az mtz "malac"/"közbensőtámasz" része szükségtelen, leszámítva a fogyasztás növekedést nyugodtan maradhat összkerékben műúton is.
kis gépeken is van, érdemes megnézni a DFU-451 erészeti gépet. elnézést hogy mindíg erdészeti gépben gondolkodok, de lássuk be én erdőkkel foglalkozom nem mezőgazdasággal, nekem ugye ez "fekszik" és erdőn a vonóerő a meghatározó, meg a mozgékonyság. szántőföldi traktor soha nincsen olyan terhelésnek kitéve mint az erdőn használt gép. elvárható erdőn egy vontatótól, hogy a saját tömege dupláját is megtudja mozdítani, nem kirívó dolog kétkerékre állni és még úgy is erőltetni a cibálást tuskókon és minden xaron át. az elmélet az hogy eleinte a mezőgazdaságtól kölcsönzött az erdészet gépeket majd kifejlődtek az erősített erdészeti gépek -mint a tárcsa mondjuk. egy 7 leveles 1 soros tárcsa erdészeti kivitelben 1200 kiló. de a tuskót is el kell tudnia vágni, nem szakadhat szét- most az ottani robosztus megoldásokból vinni visszafele a mezőgazdaságba hogy minnél strapabíróbb gépeket lehessen csinálni.
ízelítő abból amit elvárunk egy vontatótól erdőn nap mint nap :
vontató
vontató2
ezek 8.5 tonna önsúlyú, 110 lovas gépek. a második videón nagyjából 25 tonna tömeget visz szépen. ez mezőgazdasági 110 lovas géppel hírből se menne. jegyzem meg a TAF a vontatók legalja mind minőségben, de fajlagos vonóerőben is.
és ha már volt szó kisebbekről:
a DFU
és szellemi utódja
éppenséggel kiskategóriában sokkal kompaktabb a törzscsukló. a kis dfu és az agt egyik előnye és tervezési célja volt hogy kicsi legyen.bár az agt véletlen sem robosztus,dehát ez már a "new age" átka :D
természetesen ezek a gépek elsősorban nem komfortra vannak kihegyezve. szóval ne kössünk bele az embertelen fülkébe, erdőn ennek semmi jelentősége nincsen. minállunk inkább kérdéses hogy bír e menni, vagy nem bír. hogy kényelmes e azt nemigen nézzük, az csak sokadik szempont. nyilván nem ilyen fapados masinát álmodok, meg ennyire robosztusat sem. de azért kacsingat felé.
a front hidraulika kérdése meg...
nincsen akadálya
ez ugyan egy törékeny kis masina a tipikus vonszolók közt, ugyan nem 80 lovas hanem 110, de igazából oda akarok kilukadni hogy erdőn is használunk front hidraulikát.
ha nem tud minimum 1.5 tonnát megemelni akkor nincsen értelme, hiszen az sem több mint 2 közepes rönk keményfából frissen döntve. az hogy törzskormányzott egyáltalán ne befolyásolja abban hogy lehet e front hidraulikája. annyi előny van hogy merev alvázas gépek a törzskormányzottak, nem a kuplungházat kell feszegetni mint egy univerzális hagyományos gépen ahol a kuplungház "gyakorlatilag" az alváz...
ami a függesztett eszköz kilengését illeti, ne a t-150 esből induljunk ki. ez a kilengés a függesztőkarok vége és a kormányzás pontja közti távolságból adódik, ha ez a távolság ugyanakkora lenne mint az univerzális traktor tengelytávjának a fele+a vonókarok, akkor pont ugyanakkora volna a kilengés kormányzás közben. a jelenség nem tüntethető el, de le lehet redukálni annyira hogy ne jelentsen gondot.
80-100 lovas kategóriában cirka 2 tonna emelő képesség a tolólappal sima ügy szokott lenni. orra kell tudnia állítani a gépet, ha nem akkor inkább ne legyen rajta. ez amolyan erdészeti ökölszabály. itt nincsen olyan hogy valamit csak kicsit tud. vagy tudja vagy nagyon, vagy nem. ezért kopott ki hamar az ilyen műanyag gépek mint ez a woody és ezért nem lesz befutó erdőn az agt. aki kitalálta őket nem dolgozott erdőn. nem tudja mire vállalkozott.
--------------------------------------------
érdek és politikai rész.
tegyük fel vennék fődarabot, mindegy mit.
de akitől veszem beszállít más gyártónak aki bármilyen formában konkurencia nekem.
a következő történik:
Te figyelj már, mi veszünk tőletek évi 2-300 ilyen főarabot, a másik cég meg 10-20 at maximum. nehogymár alattam vágjátok a fát, ha neki akartok dolgozni legyen, de akkor nem kell tőletek nekem a fődarab.
és ez végződik úgy hogy én csak sokkal drágábban kaphatom meg. mert nem szarunk arra a tányérra amiről eszünk.
ebből következik hogy csak olyan beszállító jöhet szóba akivel ilyen gondom nem lehet.
szűkíti nagyon a mozgásteret, de nem vagyok meglőve igazából.
hidak terén a RÁBA biztos pont.
motor terén úgy ahogy említették természetesen az OEM motor gyártók jöhetnek szóba. Perkins, cummins, deutz.
sima szinkronváltó tekintetében a fenti okok miatt hazai gyártású darab (ami nem baj. az itthoni az igazi) ami valószínűsíthető.
váz pedig.. hát szerencsére van kohónk.
nagyszilárdságú gerendák szerencsére nem futnak vészes áron.
maga a csukló rész ami már meredekebb történet de szerkezetileg az sem bonyolult.
úgy kell összehozni hogy a lehető legkevesebb "érdeket sértse" és lehetőleg nehéz legyen "elkaszálni" hirtelen árváltozással.
nagyon sok jó ötletet mondtatok amiért hálás vagyok,
de szem előtt kell tartani a célt is.
-> legyen vonóerőben jobb mint egy összkerekes mtz
-> legyen tartósabb mint egy mtz
-> legyen kevesebbet mint egy mtz (fajlagosan)
-> legyen árban közel egy mtz hez
-> legyen egy kicsivel kényelmesebb mint egy mtz
-> legyen igénytelen karbantartásra. szörnyen igénytelen. lehessen ütni-vágni. hosszú olajcsere periódusok, NAGY szűrők amiket ritkán kell cserélni, minnél kevesebb zsírzási pont, könnyen takarítható és túlméretezett hűtő, ilyen "apróságok".
abba is bele kell gondolni, csak árak tekintetében, mtz motort raklapon 1 miska körül lehet szerezni. ugyanakkor egy grammer ülés van hogy 200 ezer pénz. nagyon sok eltud menni olyan dolgokra mint az ülés, az üvegek, műszerfal, lámpák, tömlők, felni és gumi, jóminőségű munkahengerek (2 a 3 pontoshoz, 2 a kormányzáshoz), nem ukrán olajszivattyúk és vezértömb, üzemanyag és hidraulika olaj tartály, korrekt kompresszor és tartály, kárpit a kabinba ( a megvalósítás és az anyag is tud nyomni rajta), megfelelő kábelezés (élből olajálló szigetelésű kábel). és így tovább.. gyakorlatilag ezek az apróbb dolgok összeadva többet nyomnak mint egyes főalkatrészek.
és persze ha már törzskormányzás, van egy nagy kérdés még.
egyik változat ugye olyan mint a t-150 es, hogy derékban tud elfordulni, a hidak a saját vázrészükhöz képpest rögzítve vannak (illetve elsőhíd laprugón) , de van más megoldás mint a videóban szereplő TAF gépé, ahol derékban nem kompenzálunk, hanem királycsapon függ az első híd és úgy kompenzál. Ez a rugózás végett érdekes kérdés, a t-150 megoldása masszívabb és könnyen rugózottá tehető, viszont a dereka emiatt nehezebben kivitelezhető és hosszabb. a királycsapos megoldás a derekát borzasztóan egyszerűvé teszi, viszont cserében az elsőhd felfüggesztését és rugózottá tételét bonyolítja.
a nagy különbség akkor érezhető ha vontat valamit az ember és leejtőnek lefele teszi azt. na ha kanyarban "utolér" amit vontatsz a t-150 féle megoldásban ugye félrenyomja a traki seggét és felboríthat. ezért van azokban egy kis kar amivel a vontatmány légfékje üzemeltethető a traktorétól független. hegynek lefele ezért nem is huzatunk erdőn sem t-150 el, ugyanis a rönkön és a szálfán jellemzően nincsen légfék. ahogy erdészeti pótokon sincsen.
ilyen jellegű kérdések merülnek fel, meg az hogy műszaki rajzokat és beépítési méreteket nemigen közöl senki ameddig nincsen szerződés fixen leszállított darabra pl. motor esetében, kuplung esetében.. talán hidak tekintetében a RÁBA kegyesebb lesz...
Válasz Diesel Tibor #3772. hozzászólására
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2015/03/30/huntractor_raba-steiger_hc-300/
Válasz papa maci #3769. hozzászólásáraÉrtem én csak amit legutoljára felújított Rába is 30-ba került és még mindig csak nem egy új.
Válasz .Feco. #3765. hozzászólásáraNeeeem. 22-ért árulták a huntractor 300-at.
Nyílván ezen keresni is akart aki csinálta, nem keveset.
A Rába gyár meg ha komolyan gondolná, ott szerintem 25millióból tudnának adni zsírúj rábát úgy, hogy nekik is megéri még. Pont mairől beszéltünk.
Övék ott minden, ők gyártottak mindent hozzá, félnap alatt raktak össze egy új traktort, olyan potenciál van ott.
Néhány éve adagolós cummins motort lehetett venni 2,5millióért újat.
KAlodás JD motort 4-5milliókért. Nyílván egy mostani cr rendszer adblue-val drága lenne de ha nekiállna a gyár akkor ők nem 10milliókért kapnának mint Te vagy én.
de végülis mindegy. Lehetne erről beszélni naphosszakat, ha a gyár akarna valamit meg főleg mondjuk jól megtámogatnák, akkor ott olyat lehetne produkálni, hogy odabaxna a legtöbb nyugatinak.
Van ebben politika is hiddel, mert a sok külföldi cég meg kapja a nagy támogatásokat keményen és ha megsem érné akkor is idejönnek, felveszik a nagylóvékat euró milliókat és elvannak jól.
és hiddel, ha megtámogatnák ezt a gyárat, aki eladni szeretne ezek után nem kér gépen meggazdagodni, vennék a rábát lazán, mert nincs jobb tőle. Örök hidak hajtások, váz. Nagy, nehéz, erős.
Hallom szentségelni a 3500hektáros nagy johndeeros cég tulajdonosát amikor 100millió feletti árat kap a 9000-es JD hevederesre és megy tárgyalni a newhollandhoz mert majd cserélni kéne vagy 5db 8330-8430-as johni gépet és 5új jd árán 7-et kap nagyobb felszereltebb zsírúj T8-as nyusziból és sírja vissza a rábákat amire 20év alatt nemkellett annyit rákölteni mint két év alatt egy 8430-ra mondjuk és ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokat az eszközöket húzza...
Ez itt a nem mindegy, lehet drága lenne de én még 40millióét is megvenném az új Rábát ha 45 egy nyugati 300-as traki is, de mondom, 55inkább már az az ár, tarlón meg leiskolázza a 390lovas Fendtet vagy 360-as johnit a régi 245-ös Steiger is, főleg ha difizár is van benne, nomeg ha ez utóbbira akasztassz egy lazítót akkor az egész életében nemfogja bánni, főleg persze ha nem a régi rábamotor van benne, az 55millás gépeken először a váltó mond csődöt, majd az elsőhíd, hajtások és így szépen sorba minden.
Szóval számold ki, 20év alatt mennyit kellene rákölteni akarmelyik talajmunkás sokat hajtott nyugati gépre, vagy egy rábára.
Itt a volt állami gazdaságban 45ezer üzemórás Rábát is vittek el mikor privatizálták, szimering cserén kívül nemvolt bontva a hídja. Váltójához kétszer volt hozzányúlva, igaz a motorral volt ott sok baj...meg a gépészekkel.
Ja de 5000hektárra két rába volt meg az mtz-k, őszönte-télen 3000 hektárt szántottak ki ha nem többet, folyamatos 24órás munkában megállás nélkül hónapokon keresztül. Az összes nyugati traktor két év alatt leamortizálódott volna ilyen használat mellett, BÁRMELYIK!
Válasz .Feco. #3765. hozzászólására32ért még csak egy 260pacis, 3000órás gépet kapsz, 350lőerőtől még messzeállunk, na meg a reggeli ágybahozásától is
Válasz Diesel Tibor #3767. hozzászólásáraEz használt....
Most az új vasakt próbálnánk fényezni..
Válasz .Feco. #3765. hozzászólásáraJól van, de én nem a Texasi farmert akarnám támogatni. Ezért venném a kohó szökevényt
Ennyi üzemóra bármelyik Rábában van
Ár:
13.800.000 Ft +ÁFA
Állapot:
Használt
Teljesítmény (Lóerő):
320
Gyártási év:
2001
Üzemóra:
7600
Sebességváltó típusa:
Powershift váltó
Meghajtás:
Hevederes
Precíziós gazdálkodásban használható:
igen
Fronthidraulika
Leírás
Jó állapotú hevederek (80%). Kevés üzemóra. AutoTrac ready. Erősített lehajtások (8020-as széria). Kb.: 14.500 kg.
Válasz .Feco. #3764. hozzászólásáraNem nagytraktorban kell gondolkozni..az őzikéből vegyesen kb 700-750 db-ot ha eladnak itthon éves szinten. Az MTZ kategória az felmehetne 2000-3000 db-ra is, egy jól elkapott konstrukció mentén. Vagyis nem csak az MTZ-t de még egyéb kategóriába tartozó vasakból is szoríthatna ki. Ez már nem rossz szám. És nem beszélve a balkáni piacról. A horvátok le álltak a Deutz verzióval.. MTZ-vel próbálták kiváltani. Valamint behozott használt Német vasakkal. De mára látják használt-új drága buli nekik. Ugyan azt mondják mint mi, csak ő nekik a torpedójukat kellett volna tovább tuningolni.Ez a hajó jelenleg ott is elment. Szerbeknél a Rakovica próbál még fennmaradni.De azt sem volna nehéz felülmúlni. Volna piaci lehetőség. Nem beszélve a pótalkatrész gyártásról. Mivel ugye az a gép eladásának valódi szempontja. Ki ma 20-30 évre gyárt atombiztos trakit az tönkre megy. Vagy megeszik.
Válasz papa maci #3763. hozzászólásáraÉppen ezaz! 25-30at MÉG rakoltessz egy ócskavasra, hogy legyen egy ocskavasad... 30-ért olyan 250-350 lóerős JD-t vagy Fendt-et vagy bármit kapsz hogy reggel ágyba viszi neked a tejeskávét, es amíg elfogyasztod le is pippant!
A kohószökevényt meg meghagyhatod silot taposni...
Válasz papa maci #3762. hozzászólásáraHidd el, nem alkatrész ár az sajnos... Amugy évi 40-50 db szerintem olyan magas lenne új Rábából, mint kacsanak az eperfa, összesen nem adnak el 250 lóerős gépből itthon 150 db-ot sem, es a legtöbb helyen univerzális célra veszik, amire a raba alkalmatlan! 40-50 milliós áron 10 db sem találna gazdára...
Válasz .Feco. #3761. hozzászólásáraMost kb annyiért kapsz egy felújítottat. Normális motorral power váltóval erősített osztóművel. Viszed a donort a diófa alól (ha zacsi szotyiért vetted) akkor az az indulód. rápakolsz még 25-30-at és kész.
Válasz .Feco. #3760. hozzászólásáraAzért mert te alkatrész árakon számolod. A gyártói ár az más tészta. Még akkor is ha veszed mint fapados gyártó az alkatrészeket. De ez nem arról szól hogy olcsóbb legyen legyen annyi és olyan minőségű minimum mint a nyugati versenytárs..de a forint ide forog vissza ! Valamint ha nagyobb kedvezményt élvez támogatottan mint egy külföldi gyártású akkor még olcsóbb is. Ezt már azért Brüsszel is eljátszotta.
Válasz szanberg #3756. hozzászólásáraAbból meg ne vonj le következtetést, hogy ha valaki kihajítja a mormotakat a kert végében rohado Rábából akkor az rögtön futna 30-40-50 milliókkal újat venni is..
Amíg gyártottak sem volt olcsó különben, az utolsó darabok egyiket ismerősöm vette meg, majd 20-ért, mi ugyan abban az évben középnagy johndeere-t vettünk 15-ért...
Válasz szanberg #3756. hozzászólásáraSzámolj. Egy 300 lóerős euro6-os motor minden katrancaval legalább 10 millió, 4 nagyméretű kerek 8, ikerkerekezve 16, a kettő együtt mar 26, meg nincs rajta semmi! Szerinted hol jon ki egy ilyen huszontonnas vasdarab 30-bol? 50-ből sem... Akkor meg mar nem gondolkozol te sem, hogy fabrikált fapados izé 50-ért vagy nagyferga 55-ért!
Az állam most is "tol" pénzt a rábába. Csak a hadipari részlegébe. Ezen felindulva tolhatna kezdő tőkét egy hazai 100 lovas gép gyártásának elindításába is. Új MTZ-ből éves szinten jelenleg 1000-1200 közti darabszámú értékesítés van itthon. Piac vezető.
Válasz .Feco. #3755. hozzászólásáraTermészetesen egy multival nem vehető fel a verseny..Ez csak egy elkalandozás volt. Egyszerűen jelenleg a hazai gyártók-beszálítók nem tettek le hasonló ötletet-tervet az asztalra..az Iván kiváltására. Ennek nem mérnöki-technologiai kérdései vannak. Viszont ha szóba is állnak egy kezdeményező kedvű emberkével. Akkor biztosítékot akarnak ..tehát (tőkebiztonságot)Bank..ilyenért nem valószínű hogy milliárdokat áldozna. Tekintettel arra hogy az egyik legnagyobb hazai hitelező..Mára gépkereskedő is lett. Nem tojik oda ahonnan eszik. Ez már részben politika is ..valamint egyéni üzlet politika. Sajnos ott tartunk..Ilyen téren. Mint a Németek a háború után. Kellett az állami garancia. Én spec jobban elviselném az adóforintjaimat egy ilyen jellegű fejlesztésbe ,mint delfinárimumra a kedvenc polgálmester falujában..(extrém példa). Ehhez lokálpatriótának kell lenni,hogy áldozzak bizalmat adóforintot egy ilyen fejlesztésbe. Nem az átkosban vagyunk..hol a párt titkár határozza meg a kormánykerék átmérőjét.
De mit látunk 10millios forintos törzstőkés (külföldi) cégekbe nyomunk..uniós és nem kevés hazai forintot. Természetesen agyon verve még több kedvezménnyel. Mire lejárna egytürelmi időszak,egy rakás pénzt kitalicskázott. Minimál béren alkalmazott szalagmunkások. Így gyakorlatilag a beletett adóforintok. Ilyen bevételi számok mellett 30 év mire megtérülnek minimum. De nem számoltuk még az amortizációt. Mikor rezeg a léc a tulajnak ,lelép.Itt hagy egy lelakott komplexumot. Melynek a színesfém gladiátorok örülnek csak. És nézünk bután a 10 millás törzstőkés cég miből fizeti ki az elmaradásait. Semmiből. A tulajok már a Dominikán mulatnak. Tehát most is egy rakás pénzel bele avatkozik az állam-Unio a gazdasági életbe.Mint látjuk feneketlen kútba mennek a közpénzek. A kormánynak mint garancia kell hogy legyen, akkor a beszállítok már tárgyalnak. Mivel az állam a fedezeti tőkét megoldja. Egy kis vállalkozásnak ez nehéz. Pláne a jelenlegi gazdasági helyzetben. Magán befektetői réteg a gyorsan forgó tőkére spekulál. Akkor vége a kezdeményezésnek. Dobj rá egy másik emblémát és mehet. Mivel a pénzét gyorsan akarja forgatni. lényeg hasznot hozzon és ha ezek után nem eszik tovább a vakítást. Kiszáll kivonja a tőkét belőle. És vége ! Hogy mért? Esetleg a versenytárs felvásárol. Vagy az üzletpolitikáját borítva mégis behoz fapados verziókat. Pedig pár éve még hallani sem akart róla. Mivel egy űber kütyüs(kb 500ft-os ellenállást 500000 ezer forintért is el lehetett adni. A "korszerűbb" gépen.Mért ne ? Tömik őket támogatással fizessenek. Sokan rádöntenék a gyártókra-importőrökre a kaput ha tudnák valójában miért is fizettek több milliós felárat. A hazai akkor is hazai ha drágább. Ezt a Németektől meg kellene tanulnunk.
De mi lett ezzel a Rába HT300 dologgal, működik?
Válasz .Feco. #3755. hozzászólásáraSzerintem rosszul gondolod.
Itthon nagyon vennék az új rábát -ha lenne.
Mindenhol veszik elő őket, van ahol olyanszinten legallyazott rábák álltak soksoksoksok éve felnőve gazzal, kabinban ecetfa kinőve ésatöbbi.
Aztán kihúzzák őket a mocsokból, kicsit rendbevágják és húzzák az igát.
Azért mert az új gépek megfizethetetlenek és bonyolultak, olyan alkatrész árak vannak, hogy ihajj és még el is romlanak.
Egy régi klasszikus rábán mi tudna elromlani ha most új lenne???? Zsír új minden porcikája. Kb a CR rendszerű motor benne leghamarabb mert azon van elektronika meg az a leg kényesebb dolog.
Egy nagy literes szivattyút felszerelni nem nagy etwas és abban is biztos vagyok, hogy 4pár kihelyezett kör itthon 100-ból 99-nek elég. Talajlazítót, topdownt, angy grubbereket huzigálni kell ilyen gép, itt nemfognak 28méteres vetőgépet húzni mint Kanadában vagy Ausztráliában, de még egy rapid vetőgépet sem mert nem arra való nem arra kell, ez talajra szólna, mint ki is találták.
Szóval ha 45miller egy 300-as traki de amúgy inkább 55-el kéne számolni szerintem, akkor mondjuk 30-ért kapkodnák, olyan felszereltséggel mint írtam előbb.
Én is vennék rögtön, az volna a vezérgép.
Válasz papa maci #3754. hozzászólásáranincs itt semmi féle háttéralku, meg összesküvés. A korábbi eseteket visszanézve ha bármikor is beáll a kormányzat egy ilyen kezdeményezés mögé akkor annak vége is van, mint a botnak! Ezek nem olyan dolgok, amit erőszakkal össze lehet küzdeni, mert abból semmi sem lesz.
Pontosan a rába a nagyon jó példa. Ha ugyanazt tudja, mint a Xerion vagy a Quad-Track akkor sokkal-sokkal többe kerül! Ezt nyugodtan vegye bárki kézpénznek. másrészt ha ugyan annyiba kerül, de még mondjuk ugyan annyit is tud, akkor sem fogja senki megvenni, mert ha annyiért kap quadtrack-ot, akkor nem gondolkozik neki.
De ha felső kategóriát lekoppasztod, és árulod olcsóbban akkor sem fogja senki venni, mert a legtöbb funkciót egyszerűen elvárják benne! Egyszerű példa: egy Quadrack-ra kérhetsz vagy 8 SCV-t. Ezek a gépek elég komplikált eszközöket húznak, iszonyat hidraulika kell rájuk, hogy legyen elég olaj, olajnyomás, és mindenképp elektronikus scv kell, mert különbe úgy néz ki a kabin, mint egy sündisznó. ha 5-6 scv-t kell külön külön kezelni akkor már idegbajt kap a traktorista a nap végére, ha nem tudja legalább minimálisan programozni, akkor meg már bonyolult és drága és megbízhatatlan lesz a hazai...
Válasz szanberg #3753. hozzászólására
Tapasztalatból mondom az építést. Mivel volt mikor opciós dolgok miatt szétkaptunk pár vasat. A 3-dik után már úgy ment mint a "villám". Fődarabokból legó trakikból. Az össze szerelés már gyerek játék. Csak odáig el kellene jutni. Ezért mondom ..kitartás a kollégának. De "egyedül" nehéz lesz. A beszállítók keze viszont kötött. Az az nyilván lehet némi mozgástér. De nyilván nem nagyon törnének borsot a fő partner orra alá. Bár látom a kertitox önjáró, xerion kabint kaphatott. Jelen pillanatban a kormányzat részéről,stadion építés nagyobb helyzeti előnyt élvez mint egy hazai kis-közepes traktor ősze verbuválása. Kinek mi az érdeke. Muszkával nem játszanak..Kell a nafta..Jó toljátok az Ivánt. Pláne hogy piacvezető. A nagy vasaknál pedig..módszeresen beszivárogtak és részegységeket gyártatnak a nyugati gyártók. így az a szegmens is lekötve. gumicsont odadobva. És kussssz. Na innen szép nyerni. Mivel a csilliárdok az elköltött vasakra túlnyomó részt, utaznak vissza a kiindulási pontra. Na így nem lesz itthon valódi gazdasági produktum.
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraBiztos, hogy valami ilyesmi forog itt a levegőben, mert akkor nem fogyne a Xerion, az IH, a versatile a jd csuklósai....
Pedig nyakam a tőkére és nagyobb összegben mernék fogadni, hogy ha komoly szinten ráállna a Rába gyár a sztorira lenyomnánk ezt a 250-300gépkategóriát aztán lehetne haladni fejleszteni, nagyobbat csinálni kisebbet ésatöbbi...
Nemtudom igaz e, de itt a volt bábolnai gazdaság egyik vezetője mesélte, hogy mentek a Rábáért a gyárba. Kicsit hamarabb indultak aztán hamarabb is értek. Szóltak, hogy várni kell mert még nincs kész a gép.
Benéztek a gyártósorra kérdezték melyik lesz a mienk? Mutatták a csupasz vázat.
Erre elkezdtek hazaindulni amikoris utánuk kiabáltak, hogy menjenek ebédeljenek meg aztán vihetik a traktorukat..
Délutánra készen lett a gép.
Válasz szanberg #3748. hozzászólásáraA Rábának ez addig tartana, még nekem nekiállni kis széket csinálni....Reggel neki fogok. Estére kész lesz. Mint minden Unióban nyilván itt is vannak le osztott lapok. A Huntractor átépítéssel foglalkozik. Gondolom a hazai beszállítók (Agrikon..pl) elég szép külsőt dobnának a paripára plusz egy korszerű kabinnal. Valamiért nagy a csend. Valamint a beszállítók. Kapásból buknák a nyugati megrendelőket,szankció ként. Mint mondtam...összeszerelő részegység gyártó ország ként. Jelenleg ennyi nyilván a mozgásterünk. Ez is egy Unió hozadéka, akár az előző. Az állam nem szól bele. A szaktárca kapásból. Az országos gépkereskedőkhöz szalad...vagy küldene. Ők a tejelő tehenet nem...idegesítenék. Hazai kezdeményezéssel. Az az max kapnánk egy hazainak csúfolt. Nyugati vasat. Magyaros megjelenéssel-névvel. Némileg olcsóbban. Mivel a hazai viszonyokon spóroltak kicsit. Mivel egy átlagos műhely is fődarabokból össze dobálja a vasat. Nem beszélve arról javarészt itthon gyártott részegységekből raknák össze. Vagyis logisztikailag megoldott olcsóbb lenne a szisztéma. Max a motor és a váltó jönne az esetleges,nyugateurópai beszállítótól.
Válasz szanberg #3749. hozzászólásáraSok mindentől függ ez a dolog. A TL90-es New Holland és hasonló kaliberű Deutz Fahr-ok maradéktalanul kiváltották az Mtz-ket talajmunkában. Még az általad említett turbós, egyeneshidast is. Nem állítom, hogy mindenkinél, de sok helyen. Lehet, hogy vékonyka, sőt a TL-ekénél a váltó típushiba is de tudja amit kell. A kényelemről meg ne is beszéljünk. Sok ember úgy van már vele, ha nem is tud többet, de legalább kényelmes.
Válasz Sötét Paraszt #3744. hozzászólásáraIgazad van, de van menekülő út mindenre.
Főleg ha lenne még kis nyugati gép amiről beszéltünk sokat másik topicban akkor meg végképpen.
Műtrágyát szórni, permetezni akármi van ott a 892.2-es mtz, megoldjuk vele.
Bálázni, vetni, pótkocsizni meg ott a 6497-es, ledobom a tonnás orrsúlyát oszt jónapot használjuk kisgépesebb melóra is akármikor ha szükség van vagy lenne rá, és persze közben a nagygépes meló is halad mert a 8270-es meg esztergálja a fődet.
Válasz esze-lény #3743. hozzászólásáraHibásnak lehet hibás, de te nem figyeltél.
Azt írtam, hogy amivel MARADÉKTALANUL kilehet váltani egy 892.2-es szergejt.
Márpedig a JXU 95-össel nem, ollyan vékonyka dereka van meg a TL90-es nyuszinak is hogy ihajj, mint a combom kb annyicska csak. Nem mellesleg amelyikekkel szántanak mindben tört a váltó, van melyikben 1000 üzemórás kora előtt...
Kisegítő munkára teljesen prímák tényleg, elsősorban ide is arra kéne, de ősszel ha úgyvan nyugodt szívvel hagy akasszuk már rá a 3-as B125-ös ekét, hogy a sarkas meg kis táblákat kiforogják, ne a vontatott rabewerk ekékkel tapossuk-tolatgassuk szét a kis parcellákat kínlódva.
Szóval maradéktalanul egy 5400-as Ferguson kiváltja szergejt de a kisebbek nem annyira biztosan...