Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz forestarius #8479. hozzászólásáraHa valaki 20 évet lehúzott a téeszben, az ugyanígy nem biztos hogy bármit is tud a növénytermesztésről. Lehet napi szinten áthordott 10 kocsi tràgyát egyik kupacból a másikba. Vagy lakatos volt. Szóval..
Válasz trikolor5 #8478. hozzászólásáraMeg ez az elővásárlási-, előhaszonbérleti baromság sincs rendben. Főleg úgy nem, hogy a törvény meghatároz egy sorrendet, aztán az adásvételnél valakik (tab, nak) az esetek elsöprő többségében szubjektív, személyes szimpátia, haverizmus alapján azt megpróbálják felül írni.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólásáraNem kellett volna erre kötelezni. Az aranykalászos bóhózat helyett a szakmai gyakorlati időt kellene elismerni. Ide értve azt is, ha valaki x évet munkaviszonyban töltött a tsz-nél, vagy az állami gazdaságoknál, vagy most a jogutódjaiknál. Ez rendben van.
De, hogy egy ügyvéd, egy építési válllakozó rákap a föld ízére, megveszi az aranykalászos papírt, és mert van pénze, nem rúgsz mellette labdába....na az nincs rendben.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólásáraFélreértést elkerülve értem amit írsz és igazad is van. Csak ezek az iskolák felsőbb szinteken sem érnek sokat, ezek alapján hibás rangsort felállítani. Saját példámon tapasztaltam, hogy nem sok hasznát venni az agrár egyetemen elsajátított tudásnak a gyakorlatban.
Válasz forestarius #8476. hozzászólásáraAzért ez se olyan egyértelmű. Pl egy 10-20 éve földettúró aki muszájból megcsinálta az aranykalászost bőven nagyobb tudással rendelkezik mint egy agrár egyetemet végzett.
Egyrészről a törvényszék ezredszer rendbe rakta a TAB-ot, a NAK-ot, és a földügyi hatóságot. Ezredeszer tisztázta, hogy a kamara ügyfél, és az állásfoglalását, mint ügyféli vélemény milyen keretek, feltételek között alakíthatja ki, és az milyen súllyal esik latba a hatósági eljárás során.
Magyarul, amit már ezerszer elmondtam. Azért mert a gumucsizmások valakit nem támogatnak, és azért mert ezt a földügyi hatóság gond nélkül elfogadja, az nem jelent semmit. Nem kell tőle hasra esni.
A másik oldal. Itt arról van szó, hogy egy aranykalászos ügyvéd elviszi a földet egy helyi gazda elől.
Na most. Abban a kamarának tökéletesen igaza van, hogy a helyi gazdának agrár MSC végzettsége van, míg az ügyvédnek gagyi aranykalászosa. Csak a gond az, hogy sem a kamarának, sem a földhivatalnak nincs joga ezt vizsgálni.
Ha a kamara végre eljutott agyilag oda, hogy ezt az egész aranykalászos baromságot a szemétre kell dobni, az rendkívül üdvözlendő. Mert azzal, hogy lehető tették, hogy valaki mindeféle agrár végzettség, gyakorlat nélkül pár tízezer forintért vehessen magának egy gagyi aranykalászos papírt, és onnantól kezdve szabad a pálya, azzal teljesen fölöslegessé tette a szakirányú végzettséghez kötött földműves jogosultságot. Ez az első perctől kezdve egyértelmű.
Na de akkkor a kamara ezt ne úgy próbálja orvosolni, hogy túlterjeszkedik a törvény keretein, hanem úgy, hogy addig rúgdossa a szarházi agrárminisztérium seggét, amíg ezt a agyament aranykalászos lehetőséget meg nem szüntetik.
De a kamara ezredszer bizonyítja, hogy érdekvédelemben nulla, objektív állásfoglalás kiadásában nulla.
"[16] A felperes keresete az alábbiak szerint alapos:
[26] A bíróság a jelen perben – a kereseti kérelem korlátai között – azt vizsgálta, hogy jogszerűen járt-e el az alperes, amikor az 571.985/4/2022. számú határozatával a egyéb érdekelt3 eladó és egyéb érdekelt2 szerződé szerinti vevő között a Helység, külterület ... hrsz. alatti, szántó művelési ágú, 5.3010 m2 térmértékű ingatlan 1/3-ad tulajdoni hányadára kötött adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá, mert a Kamara a felperes tulajdonszerzését állásfoglalásával nem támogatta.
29] A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a Kamara nyilatkozattételre hívta fel a feleket a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján. A Fétv. 101. § (1) bekezdése szerint a helyi földbizottság felhívására a vevő, illetve a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése szerinti körülményekről tizenöt napos határidőn belül írásban köteles adatot szolgáltatni.
[30] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara vizsgálhatja ugyan a tulajdonszerzésben érdekelt személyek, így a vevő, az elővásárlásra jogosultak, valamint közeli hozzátartozóik földdel kapcsolatos vagyoni viszonyait (tulajdon, használat), azonban ez a jogkör nem korlátok nélküli. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint jogosult vizsgálatot folytatni, mert értelemszerűen csak a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerinti értékelést végezheti el. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése nem biztosítja annak jogszerű lehetőségét, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján kibocsátott nyilatkozattételi felhívásban bármilyen adat közlését kérje. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében írt szempontoknak megfelelő, azok vizsgálatához szükséges adatokat kérhet a felektől.
[31] Figyelemmel arra, hogy a nyilatkozattételi felhívás kibocsátásnak indoka az, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokat a helyi földbizottság értékelni tudja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem tehető fel általánosságban az a kérdés sem, hogy mekkora területet használ a vevő vagy közeli hozzátartozójának cége. Minden olyan esetben, ahol a helyi földbizottság, kizárólag az ingatlan fekvésétől számított 20 km-es körzeten belül vizsgálódhat, akkor ezen kívül eső adat általánosságban a felektől nem kérhető és azt a fél sem köteles a Kamara tudomására hozni.
[32] A bíróság megállapította, hogy a Kamara az adatszolgáltatás körében a felekhez kérdést intézett a mezőgazdasági gépállományuk vonatkozásában, illetve arra vonatkozóan is, hogy saját vagy bérelt eszközzel/munkával művelik földjeiket. A Kamara kérdést intézett azzal kapcsolatban is a felekhez, hogy alkalmaznak-e precíziós eszközöket és milyen technikával, megvalósul-e a rövid ellátási lánc folyamata a gazdaságukban, továbbá személyes jellegű kérdéseket is intéztek a felekhez így például társadalmi szerepvállalásuk iránt érdeklődtek. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara nem jogosult ezeknek az adatoknak a beszerzésére a Fétv. 101. § (1) bekezdésére hivatkozással. A jogalkotó nem tette lehetővé a Kamara számára, hogy a fenti szempontokat vizsgálja és a Kamara nem bővítheti ki a támogatás körében hozott döntését megalapozó mérlegelés szempontjait. Másként, a Kamara adatszolgáltatást kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint és az abban foglaltaknak megfelelően kérhet. Minden ezt meghaladó adat vonatkozásában a Kamara felhívása jogellenes, azokra döntés nem alapítható.
[33] A Kamara a perben nem indokolta, hogy milyen okból volt szükséges az adatszolgálatatás kérése, és annak sem adta sem az állásfoglalásban, sem pedig a perben magyarázatát, hogy milyen okból terjeszkedett túl a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörén.
[34] A kérdések közül több is (a 2), 5) és 6) kérdés) kizárólag a vevő birtokviszonyainak és gazdálkodásának adatközlésére irányul. Amennyiben a kérdés kizárólag a vevőre vonatkozott, úgy az állásfoglalások indokolása alapján nem állapítható meg az sem, hogy ezen adatok vonatkozásában a Kamara az elővásárlásra jogosultat azért nem nyilatkoztatta-e, mert az ő vonatkozásában rendelkezett adatokkal.
[35] A Kamara perbeli nyilatkozatából kitűnik, hogy az állásfoglalás kiadása során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a Földforgalmi törvény 23/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. A Kamara perbeli nyilatkozata szerint az értékelt személyek végzettsége, valamint az, hogy bevételeik milyen forrásból származnak utal arra, hogy az értékelt személyek végeznek-e életvitelszerű mezőgazdasági tevékenységet.
[36] E körben a bíróság rögzíti, hogy az értékelt személyek – többek között – földművesi minőségükre alapított elővásárlási jogot jelöltek meg. A Kamara a felek elővásárlási ranghelyéről tudomással bírt, mert az alperes 2022. június 8. napján kelt megkeresésében arról részletesen tájékoztatta a Kamarát. A Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát, mely szerint a földművesi minőség egyik feltétele a jogszabályban meghatározott végzettség megszerzése. A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete tartalmazza azoknak a végzettségeknek a felsorolását, amelyek földművesi minőséget alapozhatnak meg. Azok között a személyek között, akik a Korm. rendeletben szereplő végzettséggel rendelkeznek, további különbségtétel – a végzettség közép- vagy felsőfoka, az elvégzett szak iránya stb. alapján – nem tehető. Másként, ha az értékelt személyek mindegyike rendelkezik a Korm. rendeletben szereplő valamely, bármely végzettséggel azok azonos módon értékelendőek. Az értékelt személyek végzettsége között nem állítható fel alkalmassági sorrend a végzettség foka alapján, és ez kiváltképp nem eredményezheti az egyik fél támogatását, valamint a másik fél nem támogatását, mert ilyen különbségtételt a jogalkotó sem tesz, az ilyen különbségtétel az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.
[37] A bíróság megjegyzi, hogy a földművesi minőséget megalapozó végzettség, vagy a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel vizsgálata és értékelése az alperes hatáskörébe – és nem a Kamara feladatkörébe – tartozó kérdés. Nem szolgálhat tehát a nem támogatás jogszerű indokául az sem, hogy az értékelt személyek közül kinek és milyen jellegű bevétele és milyen mértékben származott mezőgazdasági tevékenységből, mert ezt az alperes köteles vizsgálni a földművesi minőséget megalapozó feltételek teljesülése körében.
[38] Amennyiben a Kamara az életvitelszerű helyben lakás és gazdálkodás szempontjából vizsgálja a feleket az általa is hivatkozott köztudomású tényekre és legjobb ismeretre támaszkodhat, adatszolgáltatást pedig csak és kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében foglalt szempontok vonatkozásában kérhet.
[39] A bíróság a Kamara állásfoglalásában szereplő kérdéssor alapján megállapította, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdésében biztosított jogkörén – meg nem engedett módon – túlterjeszkedett, mert a kérdéssorban a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontokon kívül, más, egyébként a Kamara által nem vizsgálható adatok közlését kérte a felektől.
[41] Mindezekre figyelemmel a Kamara állásfoglalásának indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottság eljárása megfelel-e a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[42] A Kamara állásfoglalása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottságként eljáró szerv az alkotmányos vétó intézményét okszerűen és a valóságnak megfelelő indokok alapján alkalmazta. A Kamara állásfoglalásának objektív szempontok alapján értékelt döntést kell tartalmaznia, úgy, hogy abból megállapítható legyen, hogy a Kamara az értékelés során mire alapozta döntését. A rendelkezésre álló állásfoglalás indokolása nem felel meg a Fétv. 103. § e) pont eb) és ec) pontjában foglalt követelmények, valamint a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében rögzített azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[43] A Kúria több eseti döntésében rögzítette, hogy nem lehet hivatkozni a közigazgatási szerv határozata kamarai állásfoglalásához, mint ügyféli nyilatkozathoz való kötöttségére a Földforgalmi törvény 27. §-a alapján, ha a kérdéses közigazgatási cselekmény jogellenes. Az alperes eljárása tehát jogsértő, ha a Kamara jogszabályellenes nem támogató állásfoglalását a felperesek vonatkozásában nem hagyja figyelmen kívül. A nem a törvény szerinti tartalommal kiadott állásfoglalásra, mint ügyféli nyilatkozatra nem alapítható megtagadásról szóló döntést tartalmazó határozat a közigazgatási eljárásban [3297/2019. (XI. 18.) AB számú határozat, Indokolás [26] pont]. Ezen állapot jogszerűnek minősítése ugyancsak a Földforgalmi törvény 27. §-ának, különösen (4) bekezdésének sérelmét okozza. (Kúria a Kfv.VI.37.976/2021/9. számú ítélete).
[44] Figyelemmel arra, hogy az alperes határozatának megalapozatlanságát az eljárás során jogszerűtlenül kiadott Kamarai állásfoglalás okozza, így a bíróság az alperes 571.985/4/2022. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte."
Válasz Sylva #8470. hozzászólásáraKb. 20 éve volt újságcikk róla, hogy a talán német tulajt, hogy kipattintották Ukrajnában a cégéből, pénzt nem igen látott a kalandból vissza.
Válasz Sylva #8470. hozzászólásáraMinden eladó. Nem is a vétel lenne a gond ezeknél, hanem az üzemeltetés? Ezért is eladó ennyi minden, gondolom. Mint nálunk a rendszerváltáskor a sok bezárt döglött üzem, a kutyának se kellett, érthető, mert minek, mit csináljon vele. Végül a mozdítható része ment a vasba.
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólásáraMi? A linkre kattintva egy 2022.marciusi agrarszektoros cikk jelenik meg. Most hogy a választ írom rá, most ukran foldeladasrol szóló cikk van linkelve. Valaki hibázott.
A cikket már olvastam korábban
Nagyrészt orosz befektetok szabadulnak a földtől, telepektol, ami jelen helyzetben nem meglepő. Nem is drága, kár hogy nem lehet előzni a földet.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8461. hozzászólásáraEzt hol találni, hogy csak erre a 3 típusra van leszűkítve? Ill. ebből kiindulva egy osztatlan tulajdonba ha van fásítás nem tudják kijátszani, az elővásárlási jog gyakorlást, vagy van olyan esett, hogy csak szántóból adja el valaki a tulajdonrészét?
Válasz csuti0 #8462. hozzászólásáraNa igen. Tegyük föl, valaki vett ilyen földet. Vagy olyat, ahol a szántó, legelő, rét művelési ágú alrészlet mellett még van(ak) nádas, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, erdő alrészletek is. Most szembesül azzal, hogy mégis van elővásárlási jog, mégis ki lesz függesztve, mert holnaptól ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes. Viszont miután erre nem számíthatott, így a szerződésben nincs rögzítve, hogy ha valaki elviszi előle a földet, akkor az köteles megtéríteni mondjuk az ügyvédi költséget.
Ja és ha esetleg a vevőnek egyébként lenne elővásárlási joga, de azt a szerződésben nem tüntette föl, gondolván - jogosan - nincs jelentősége, hiszen nincs elővásárlási jog.....akkor az most megszívta.
"A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel."
Magyarázza már el valaki, miért lett a "pálya" leszűkítve szántóra, legelőre, rétre? Ez a 3 művelési ág, ahol szerintem 90% körül van a használat, vagyis ilyen mértékben van bejegyzett földhasználat. Ilyen földeken hogyan lehet elindulni a pályán?
Ezzel szemben pl. a szőlő, gyümölcsös műv. ágak esetében jelentős részben fel lett hagyva a műveléssel. Miért baj az, ha egy pályakezdő ezen a területen szeretne gazdálkodni, vagy vállalja, hogy ilyen elhanyagolt ingatlannt vesz, rendbe rakja, műv. ág. változást kér, és úgy gazdálkodik?
Az erdők esetében meg egyértelműen értelmezhetetlen.
Magyarországon kb. 850 ezer ha erdő van magántulajdonban, ebből több mint 500 ezer ha-on nem folyik erdőgazdálkodás. Aki szereti a kihívásokat, és erdőt vesz, az szerintem azárt veszi, hogy gazdálkodjon. Akkor? Ez most baj?
Szóval aki ezt az ökör korlátozást kitalálta, az úgy hülye, ahogy van.
Persze lehet, hogy pusztán háttérharcról van szó. Ez a 10 ha-os verzió ugyan is nem szerepelt az eredeti agrárminisztériumi előterjesztésben, ezt valamelyik parlamenti bizottság varázsolta bele. Na most Andrékáék megmutatják, hogy nem úgy van az.........
Azt már meg sem kérdezem, mit szólnak ehhez az érdekvédelmi szervezetek. A válasz egyértelmű. Semmit.
Válasz hashtag #8455. hozzászólásáraIgen, itt vannak napi szinten a minisztériumi fiúk. Én meg különösen beloptam magam a szivükbe......
Na meg ugye a blogomat is olvasgatják. Nem az első eset, hogy "névre szólóan üzennek".....volt ilyen az osztatlanok esetében is. De nem baj ez. Ha engem olvasnak, percek alatt éveket okosodnak.
Az egy más kérdés, egyértelműen nem akarják, hogy a magántulajdonú erdőknek gazdája legyen.
Csak a szokásos.
Kormányrendelettel módosították a Földforgalmi törvény 20. § i) pontját, az ominózus 10 hektáros szabályt. A mai naptól ez a 10 ha elővásárlási jog mentes lehetőség csak szántó, legelő(gyep) és rét művelési ágú füldrészletekre vonatkozik, illetve ha ezen művelési ág/ágak mellett kivett alrészlet van. Minden más egyéb esetben a földhivatalnak intézkedni kell a "kifüggesztésről". Ez a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekre is érvényes.
Válasz spadehoe #8449. hozzászólásáraVan egy családi mezőgazdasági társaságod. kibérelsz egy földet. Ezt követően valamelyik családtag megveszi. A bérleti jogviszony él tovább. A családtag tulajdonos és a csaláldi mg. társaság módosítja a szerződést úgy, hogy jelentősen megemeli a bérleti díjat. A társaság oldalán ez megnövekedett kiadás. A tulajdonos-bérbeadó családtag oldalán adómentes jövedelem......
Válasz trc.kft #8447. hozzászólásáraNa, ki is derült. De akkor ez látszott már a szerződésben a vevő nevéből, csak az eredeti kérdező nem rakta össze.
Nem csak mint allattarto bérlő gondolom, hanem mint volt haszonbérlő.
Nincs semmi meglepő az eljárásban, még csak törvénytelenség sem. Mindenki úgy ügyeskedik ahogy tud, ha egyáltalán ez ügyeskedésnek számít.
Válasz spadehoe #8445. hozzászólásáraAki megvetette,azt a területet az Axiál tulajdonosának a lánya,a cég,akinek 20 éves bérlete van a területre meg az Axiál tulajáé. Először kibérlik,mint állattartó utánna meg megveszik családon belül, elég sok területet elvitték már,itt helyben
Válasz spadehoe #8445. hozzászólásáraSimán lehet az is hogy nem is akarja maga művelni, marad bérbe adva, pénz meg befektetve és annyi a biznisz.
Nem látjuk mi van a háttérben, ha van. Lehet hogy a szovetkezetnek is tulaja a földtulaj, vagy a tulaja lesz. Vagy le van beszélve hogy felbontjak a szerződést. De könnyen lehet az első verzió is.
Augusztusban elkelt a környéken egy gyengébb minőségű szántó 17 hektáros föld ~ 56 millióért.
AK: 183e ft ~
HA: 3,2 millió körül ~
Néztem az adás-vételit, hogy valami országos hálózatú cég igazgatója vette meg.
Viszont láttam, hogy a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek ki van adva 20 év haszonbérletbe. Ebben mi lehet a biznisz valakinek? Már úgy értem, hogy 2043-ig nem veheti birtokba, mégis kifizette ezért a földért AK-ban nézve aránytalanul magas vételi áron.
Valakinek ötlet? Tudom, minek ütöm bele más dolgába az orrom, de csak kíváncsi vagyok semmi egyéb nem áll mögötte.
Egy nagyobb táblás föld egyébként ennyivel többet ér, még ha nem is jó a minősége? Mert a környéken az átlagár az 80-90.000 Ft / AK. Igaz, már kb. az összes nagy tábla elkelt, már csak ilyen 1-2 hektáros területeket szoktam látni gazdát cserélni.
Válasz Pont #8443. hozzászólásáraKétségkívül, az ejus földműveseknek is megnyílt a lehetőség, bár nem hiszem, hogy erre különösebben ráharapnának. Én inkább azt kérdezném, a magyar vevő esetében milyen mélységig fogja a földügyi hatóság vizsgálni a 10 ha-os korlátot? Országos szinten, vagy csak az érintett járásban, megyében? Nem mindegy. Viszont a frekventált helyeken, ahol nem a föld értéke, hanem a fekvése dominál...na ott ez már buli. De egy "sima" gazda számára is rejt a történet komoly lehetőségeket, csak ki kell nyitni a szemet, és előre kell gondolkodni.
Én személy szerint kevés kivételtől eltekintve erdőben gondolkodom, és csak osztatlan tulajdoni hányadban.
Válasz Csaba(Quercus) #8442. hozzászólásáraFelmerül a kérdés, milyen lehetőség ez a többi, ideköltöző, aranykalászost szerző Eu-s állampolgárnak. Az egész elővásárlási agyrém egyetlen, esetleg elfogadható indoka a külföldiek vásárlásainak korlátozása. Kérdés a Magyar hivataloknak milyen rálátása van más Eu-s állampolgárok korábbi tulajdonviszonyaira e törvény alkalmazásához....
A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás eléggé egyértemű:
"158. §
A rendelkezés szerint a föld fekvésétől számított 20 km-en belül helyben lakó vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevővel szemben élete első 10 hektár földjének megszerzése esetén nem gyakorolható elővásárlási jog. A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. Az „első 10 hektár” földként nem a jelen szerzéskor fennálló tulajdon szerinti földterületet kell figyelembe venni, hanem a valaha, bármilyen jogcímen megszerzett földek összes területét, ide értve azokat is, amelyek utóbb kikerültek a tulajdonából."
Mondjuk ez elég komoly lehetőség, ha valaki gondosan választ megvásárolandó földet. Mert pl. egy mezőkövesdi lakos simán vehet így Egerben. Az egy más kérdés, hogy ez az ügylet is kamarai állásfoglaláshoz kötött.
Viszont, ha valaki előre tud gondolkodni, akkor ezzel a 10 ha-ral további komoly területszerzési lehetőségek nyílnak meg.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólásáraMég a kérdés is értelmetlen. Ha az ügyvéd ezt mondta, hát, nem mennek hozzá újra. Vagy te nem értetted Még.
Amúgy meg csak az általad is idézett szoveget kellene értelmezni. Magyarul van.
A lakóhelyeden érvényes, valamint annak 20km-es körzetében. A két közigazgatási határ között van a 20km távolság.
Vagy nincs 3 éve a településen a lakásod és az kavar be.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólásáraMi vásároltunk ugyan azon a településen ahol a lakcím van, nem lett kifüggesztve. Jelenleg hatósági jóváhagyásra vár.
Szép Estét! Valaki vásárolt már földet, az "új 10 hektár alatti" törvény hatályba lépése óta ?
Tényleg ez az új törvény csak akkor érvényes, ha a szomszéd településen akar a 10 hektár alatti gazda földet venni? Kérdeztem egy ügyvédet és ő azt mondta, hogy ez a saját településemen, ahol a telephely/lakcím van, ott ez a törvény nem érvényes.
"az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Válasz rongyos #8436. hozzászólásáraEzek önálló külterületi hrsz-ek. Az egyik kivett telephely, 830 m2, a másik kivett udvar, az 1763 m2.
De van 7 db saját használatú út is, meg a csatorna, meg egy árok.
De van Hosszúpályiban 1917 m2 kivett külterületi lakóház, udvar, gazdasági épület, bár ezeknek szerintem csak az alapja van meg.
Szerintetek Tiszaalpáron milyen értéket képvisel 3 külterület? Kettő egy közel 50 ha-os akácerdő tömbben található. Az egyik kivett udvar, a másik kivett telephely.
Ugyancsak Tiszaalpáron egy 2 ha-os kivett csatorna.
8784 hozzászólás
Válasz hashtag #8483. hozzászólásáraAzt is megtudtuk a fórumról hogy az agrármérnök se tud semmit.
Válasz forestarius #8479. hozzászólásáraHa valaki 20 évet lehúzott a téeszben, az ugyanígy nem biztos hogy bármit is tud a növénytermesztésről. Lehet napi szinten áthordott 10 kocsi tràgyát egyik kupacból a másikba. Vagy lakatos volt. Szóval..
Válasz forestarius #8476. hozzászólásáraKöszi. Agyrém, és ilyen szervezetek döntenek emberek ügyeiben.
Válasz forestarius #8479. hozzászólásáraerre mondják azt, hogy valaki lehet hogy jó a szakmában, de gyenge az üzletben...
Válasz trikolor5 #8478. hozzászólásáraMeg ez az elővásárlási-, előhaszonbérleti baromság sincs rendben. Főleg úgy nem, hogy a törvény meghatároz egy sorrendet, aztán az adásvételnél valakik (tab, nak) az esetek elsöprő többségében szubjektív, személyes szimpátia, haverizmus alapján azt megpróbálják felül írni.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólásáraNem kellett volna erre kötelezni. Az aranykalászos bóhózat helyett a szakmai gyakorlati időt kellene elismerni. Ide értve azt is, ha valaki x évet munkaviszonyban töltött a tsz-nél, vagy az állami gazdaságoknál, vagy most a jogutódjaiknál. Ez rendben van.
De, hogy egy ügyvéd, egy építési válllakozó rákap a föld ízére, megveszi az aranykalászos papírt, és mert van pénze, nem rúgsz mellette labdába....na az nincs rendben.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólásáraFélreértést elkerülve értem amit írsz és igazad is van. Csak ezek az iskolák felsőbb szinteken sem érnek sokat, ezek alapján hibás rangsort felállítani. Saját példámon tapasztaltam, hogy nem sok hasznát venni az agrár egyetemen elsajátított tudásnak a gyakorlatban.
Válasz forestarius #8476. hozzászólásáraAzért ez se olyan egyértelmű. Pl egy 10-20 éve földettúró aki muszájból megcsinálta az aranykalászost bőven nagyobb tudással rendelkezik mint egy agrár egyetemet végzett.
Válasz Rabó001 #8475. hozzászólásáraSokmindent.
Egyrészről a törvényszék ezredszer rendbe rakta a TAB-ot, a NAK-ot, és a földügyi hatóságot. Ezredeszer tisztázta, hogy a kamara ügyfél, és az állásfoglalását, mint ügyféli vélemény milyen keretek, feltételek között alakíthatja ki, és az milyen súllyal esik latba a hatósági eljárás során.
Magyarul, amit már ezerszer elmondtam. Azért mert a gumucsizmások valakit nem támogatnak, és azért mert ezt a földügyi hatóság gond nélkül elfogadja, az nem jelent semmit. Nem kell tőle hasra esni.
A másik oldal. Itt arról van szó, hogy egy aranykalászos ügyvéd elviszi a földet egy helyi gazda elől.
Na most. Abban a kamarának tökéletesen igaza van, hogy a helyi gazdának agrár MSC végzettsége van, míg az ügyvédnek gagyi aranykalászosa. Csak a gond az, hogy sem a kamarának, sem a földhivatalnak nincs joga ezt vizsgálni.
Ha a kamara végre eljutott agyilag oda, hogy ezt az egész aranykalászos baromságot a szemétre kell dobni, az rendkívül üdvözlendő. Mert azzal, hogy lehető tették, hogy valaki mindeféle agrár végzettség, gyakorlat nélkül pár tízezer forintért vehessen magának egy gagyi aranykalászos papírt, és onnantól kezdve szabad a pálya, azzal teljesen fölöslegessé tette a szakirányú végzettséghez kötött földműves jogosultságot. Ez az első perctől kezdve egyértelmű.
Na de akkkor a kamara ezt ne úgy próbálja orvosolni, hogy túlterjeszkedik a törvény keretein, hanem úgy, hogy addig rúgdossa a szarházi agrárminisztérium seggét, amíg ezt a agyament aranykalászos lehetőséget meg nem szüntetik.
De a kamara ezredszer bizonyítja, hogy érdekvédelemben nulla, objektív állásfoglalás kiadásában nulla.
Válasz forestarius #8474. hozzászólásáraÉs ez mit jelent? Mi a történet?
Győri Törvényszék
11.K.701.181/2022/14.
"[16] A felperes keresete az alábbiak szerint alapos:
[26] A bíróság a jelen perben – a kereseti kérelem korlátai között – azt vizsgálta, hogy jogszerűen járt-e el az alperes, amikor az 571.985/4/2022. számú határozatával a egyéb érdekelt3 eladó és egyéb érdekelt2 szerződé szerinti vevő között a Helység, külterület ... hrsz. alatti, szántó művelési ágú, 5.3010 m2 térmértékű ingatlan 1/3-ad tulajdoni hányadára kötött adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá, mert a Kamara a felperes tulajdonszerzését állásfoglalásával nem támogatta.
29] A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a Kamara nyilatkozattételre hívta fel a feleket a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján. A Fétv. 101. § (1) bekezdése szerint a helyi földbizottság felhívására a vevő, illetve a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése szerinti körülményekről tizenöt napos határidőn belül írásban köteles adatot szolgáltatni.
[30] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara vizsgálhatja ugyan a tulajdonszerzésben érdekelt személyek, így a vevő, az elővásárlásra jogosultak, valamint közeli hozzátartozóik földdel kapcsolatos vagyoni viszonyait (tulajdon, használat), azonban ez a jogkör nem korlátok nélküli. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint jogosult vizsgálatot folytatni, mert értelemszerűen csak a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerinti értékelést végezheti el. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése nem biztosítja annak jogszerű lehetőségét, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján kibocsátott nyilatkozattételi felhívásban bármilyen adat közlését kérje. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében írt szempontoknak megfelelő, azok vizsgálatához szükséges adatokat kérhet a felektől.
[31] Figyelemmel arra, hogy a nyilatkozattételi felhívás kibocsátásnak indoka az, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokat a helyi földbizottság értékelni tudja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem tehető fel általánosságban az a kérdés sem, hogy mekkora területet használ a vevő vagy közeli hozzátartozójának cége. Minden olyan esetben, ahol a helyi földbizottság, kizárólag az ingatlan fekvésétől számított 20 km-es körzeten belül vizsgálódhat, akkor ezen kívül eső adat általánosságban a felektől nem kérhető és azt a fél sem köteles a Kamara tudomására hozni.
[32] A bíróság megállapította, hogy a Kamara az adatszolgáltatás körében a felekhez kérdést intézett a mezőgazdasági gépállományuk vonatkozásában, illetve arra vonatkozóan is, hogy saját vagy bérelt eszközzel/munkával művelik földjeiket. A Kamara kérdést intézett azzal kapcsolatban is a felekhez, hogy alkalmaznak-e precíziós eszközöket és milyen technikával, megvalósul-e a rövid ellátási lánc folyamata a gazdaságukban, továbbá személyes jellegű kérdéseket is intéztek a felekhez így például társadalmi szerepvállalásuk iránt érdeklődtek. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara nem jogosult ezeknek az adatoknak a beszerzésére a Fétv. 101. § (1) bekezdésére hivatkozással. A jogalkotó nem tette lehetővé a Kamara számára, hogy a fenti szempontokat vizsgálja és a Kamara nem bővítheti ki a támogatás körében hozott döntését megalapozó mérlegelés szempontjait. Másként, a Kamara adatszolgáltatást kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint és az abban foglaltaknak megfelelően kérhet. Minden ezt meghaladó adat vonatkozásában a Kamara felhívása jogellenes, azokra döntés nem alapítható.
[33] A Kamara a perben nem indokolta, hogy milyen okból volt szükséges az adatszolgálatatás kérése, és annak sem adta sem az állásfoglalásban, sem pedig a perben magyarázatát, hogy milyen okból terjeszkedett túl a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörén.
[34] A kérdések közül több is (a 2), 5) és 6) kérdés) kizárólag a vevő birtokviszonyainak és gazdálkodásának adatközlésére irányul. Amennyiben a kérdés kizárólag a vevőre vonatkozott, úgy az állásfoglalások indokolása alapján nem állapítható meg az sem, hogy ezen adatok vonatkozásában a Kamara az elővásárlásra jogosultat azért nem nyilatkoztatta-e, mert az ő vonatkozásában rendelkezett adatokkal.
[35] A Kamara perbeli nyilatkozatából kitűnik, hogy az állásfoglalás kiadása során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a Földforgalmi törvény 23/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. A Kamara perbeli nyilatkozata szerint az értékelt személyek végzettsége, valamint az, hogy bevételeik milyen forrásból származnak utal arra, hogy az értékelt személyek végeznek-e életvitelszerű mezőgazdasági tevékenységet.
[36] E körben a bíróság rögzíti, hogy az értékelt személyek – többek között – földművesi minőségükre alapított elővásárlási jogot jelöltek meg. A Kamara a felek elővásárlási ranghelyéről tudomással bírt, mert az alperes 2022. június 8. napján kelt megkeresésében arról részletesen tájékoztatta a Kamarát. A Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát, mely szerint a földművesi minőség egyik feltétele a jogszabályban meghatározott végzettség megszerzése. A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete tartalmazza azoknak a végzettségeknek a felsorolását, amelyek földművesi minőséget alapozhatnak meg. Azok között a személyek között, akik a Korm. rendeletben szereplő végzettséggel rendelkeznek, további különbségtétel – a végzettség közép- vagy felsőfoka, az elvégzett szak iránya stb. alapján – nem tehető. Másként, ha az értékelt személyek mindegyike rendelkezik a Korm. rendeletben szereplő valamely, bármely végzettséggel azok azonos módon értékelendőek. Az értékelt személyek végzettsége között nem állítható fel alkalmassági sorrend a végzettség foka alapján, és ez kiváltképp nem eredményezheti az egyik fél támogatását, valamint a másik fél nem támogatását, mert ilyen különbségtételt a jogalkotó sem tesz, az ilyen különbségtétel az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.
[37] A bíróság megjegyzi, hogy a földművesi minőséget megalapozó végzettség, vagy a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel vizsgálata és értékelése az alperes hatáskörébe – és nem a Kamara feladatkörébe – tartozó kérdés. Nem szolgálhat tehát a nem támogatás jogszerű indokául az sem, hogy az értékelt személyek közül kinek és milyen jellegű bevétele és milyen mértékben származott mezőgazdasági tevékenységből, mert ezt az alperes köteles vizsgálni a földművesi minőséget megalapozó feltételek teljesülése körében.
[38] Amennyiben a Kamara az életvitelszerű helyben lakás és gazdálkodás szempontjából vizsgálja a feleket az általa is hivatkozott köztudomású tényekre és legjobb ismeretre támaszkodhat, adatszolgáltatást pedig csak és kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében foglalt szempontok vonatkozásában kérhet.
[39] A bíróság a Kamara állásfoglalásában szereplő kérdéssor alapján megállapította, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdésében biztosított jogkörén – meg nem engedett módon – túlterjeszkedett, mert a kérdéssorban a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontokon kívül, más, egyébként a Kamara által nem vizsgálható adatok közlését kérte a felektől.
[41] Mindezekre figyelemmel a Kamara állásfoglalásának indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottság eljárása megfelel-e a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[42] A Kamara állásfoglalása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottságként eljáró szerv az alkotmányos vétó intézményét okszerűen és a valóságnak megfelelő indokok alapján alkalmazta. A Kamara állásfoglalásának objektív szempontok alapján értékelt döntést kell tartalmaznia, úgy, hogy abból megállapítható legyen, hogy a Kamara az értékelés során mire alapozta döntését. A rendelkezésre álló állásfoglalás indokolása nem felel meg a Fétv. 103. § e) pont eb) és ec) pontjában foglalt követelmények, valamint a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében rögzített azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[43] A Kúria több eseti döntésében rögzítette, hogy nem lehet hivatkozni a közigazgatási szerv határozata kamarai állásfoglalásához, mint ügyféli nyilatkozathoz való kötöttségére a Földforgalmi törvény 27. §-a alapján, ha a kérdéses közigazgatási cselekmény jogellenes. Az alperes eljárása tehát jogsértő, ha a Kamara jogszabályellenes nem támogató állásfoglalását a felperesek vonatkozásában nem hagyja figyelmen kívül. A nem a törvény szerinti tartalommal kiadott állásfoglalásra, mint ügyféli nyilatkozatra nem alapítható megtagadásról szóló döntést tartalmazó határozat a közigazgatási eljárásban [3297/2019. (XI. 18.) AB számú határozat, Indokolás [26] pont]. Ezen állapot jogszerűnek minősítése ugyancsak a Földforgalmi törvény 27. §-ának, különösen (4) bekezdésének sérelmét okozza. (Kúria a Kfv.VI.37.976/2021/9. számú ítélete).
[44] Figyelemmel arra, hogy az alperes határozatának megalapozatlanságát az eljárás során jogszerűtlenül kiadott Kamarai állásfoglalás okozza, így a bíróság az alperes 571.985/4/2022. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte."
Lesz itt ára a terménynek hamarosan! 1év
Válasz Sylva #8470. hozzászólásáraKb. 20 éve volt újságcikk róla, hogy a talán német tulajt, hogy kipattintották Ukrajnában a cégéből, pénzt nem igen látott a kalandból vissza.
Válasz Sylva #8470. hozzászólásáraMinden eladó. Nem is a vétel lenne a gond ezeknél, hanem az üzemeltetés? Ezért is eladó ennyi minden, gondolom. Mint nálunk a rendszerváltáskor a sok bezárt döglött üzem, a kutyának se kellett, érthető, mert minek, mit csináljon vele. Végül a mozdítható része ment a vasba.
Válasz Rabó001 #8468. hozzászólásáraVan helyette Harmincezer hektár egybe
Harmincezer hektár eladó
Válasz Rabó001 #8468. hozzászólásáraTényleg kitörölték,reggel még látható volt. Lehet megvette valaki a fórumról
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólásáraMi? A linkre kattintva egy 2022.marciusi agrarszektoros cikk jelenik meg. Most hogy a választ írom rá, most ukran foldeladasrol szóló cikk van linkelve. Valaki hibázott.
A cikket már olvastam korábban
Nagyrészt orosz befektetok szabadulnak a földtől, telepektol, ami jelen helyzetben nem meglepő. Nem is drága, kár hogy nem lehet előzni a földet.
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólásáraVan már ugyenezen a címen eladó ukrán konzervgyár is...
Egy kis érdekesség
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/ingatlan/foldterulet/szantofold-mar-500-hektartol-elado/h_7358991
Válasz beginneragro #8464. hozzászólásárahttps://njt.hu/jogszabaly/2023-424-20-22
Egy osztatlanban senkinek nincs konkrét területe, mindenki benne van minden négyzetméterben. Tulajdoni hányadot veszel, nem területet.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8461. hozzászólásáraEzt hol találni, hogy csak erre a 3 típusra van leszűkítve? Ill. ebből kiindulva egy osztatlan tulajdonba ha van fásítás nem tudják kijátszani, az elővásárlási jog gyakorlást, vagy van olyan esett, hogy csak szántóból adja el valaki a tulajdonrészét?
Válasz csuti0 #8462. hozzászólásáraNa igen. Tegyük föl, valaki vett ilyen földet. Vagy olyat, ahol a szántó, legelő, rét művelési ágú alrészlet mellett még van(ak) nádas, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, erdő alrészletek is. Most szembesül azzal, hogy mégis van elővásárlási jog, mégis ki lesz függesztve, mert holnaptól ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes. Viszont miután erre nem számíthatott, így a szerződésben nincs rögzítve, hogy ha valaki elviszi előle a földet, akkor az köteles megtéríteni mondjuk az ügyvédi költséget.
Ja és ha esetleg a vevőnek egyébként lenne elővásárlási joga, de azt a szerződésben nem tüntette föl, gondolván - jogosan - nincs jelentősége, hiszen nincs elővásárlási jog.....akkor az most megszívta.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8461. hozzászólásáraSzia!
Pont tegnap beszélgettem valakivel,gyümölcsöst szeretne venni,mondtam is neki most egyszerű 10 hektárig. Na ezek szerint ennek lőttek.
Üdv.: Csuti
Válasz hashtag #8455. hozzászólásáraAz a baj, hogy nem tudok rájönni a miértre. A 10-os bulihoz fűzött miniszteri indokolás szerint:
"A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel."
Magyarázza már el valaki, miért lett a "pálya" leszűkítve szántóra, legelőre, rétre? Ez a 3 művelési ág, ahol szerintem 90% körül van a használat, vagyis ilyen mértékben van bejegyzett földhasználat. Ilyen földeken hogyan lehet elindulni a pályán?
Ezzel szemben pl. a szőlő, gyümölcsös műv. ágak esetében jelentős részben fel lett hagyva a műveléssel. Miért baj az, ha egy pályakezdő ezen a területen szeretne gazdálkodni, vagy vállalja, hogy ilyen elhanyagolt ingatlannt vesz, rendbe rakja, műv. ág. változást kér, és úgy gazdálkodik?
Az erdők esetében meg egyértelműen értelmezhetetlen.
Magyarországon kb. 850 ezer ha erdő van magántulajdonban, ebből több mint 500 ezer ha-on nem folyik erdőgazdálkodás. Aki szereti a kihívásokat, és erdőt vesz, az szerintem azárt veszi, hogy gazdálkodjon. Akkor? Ez most baj?
Szóval aki ezt az ökör korlátozást kitalálta, az úgy hülye, ahogy van.
Persze lehet, hogy pusztán háttérharcról van szó. Ez a 10 ha-os verzió ugyan is nem szerepelt az eredeti agrárminisztériumi előterjesztésben, ezt valamelyik parlamenti bizottság varázsolta bele. Na most Andrékáék megmutatják, hogy nem úgy van az.........
Azt már meg sem kérdezem, mit szólnak ehhez az érdekvédelmi szervezetek. A válasz egyértelmű. Semmit.
Válasz kulakman #8459. hozzászólásáraÉrtettem így, világos, köszi!
Válasz spadehoe #8458. hozzászólásáraHa földműves a vevő és nem volt még soha 10 ha felett földje - röviden!
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8454. hozzászólásáraEz nem teljesen világos számomra, pedig kerestem volna a jogszabályt.
Tehát 10 HA alatti földterületeket most már nem kell kifüggeszteni adás-vétel esetén?
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8456. hozzászólásáraMondjuk hiába vagyunk csendben, egyszer úgyis eszükbejut, és -mint látható- visszamenőlegesen is törvénykeznek. Ez nem akadály.
Válasz hashtag #8455. hozzászólásáraIgen, itt vannak napi szinten a minisztériumi fiúk. Én meg különösen beloptam magam a szivükbe......
Na meg ugye a blogomat is olvasgatják. Nem az első eset, hogy "névre szólóan üzennek".....volt ilyen az osztatlanok esetében is. De nem baj ez. Ha engem olvasnak, percek alatt éveket okosodnak.
Az egy más kérdés, egyértelműen nem akarják, hogy a magántulajdonú erdőknek gazdája legyen.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8454. hozzászólásáraLe lett lőve a poén, az erdő emlegetésével
Legközelebb halkabban 
Csak a szokásos.
Kormányrendelettel módosították a Földforgalmi törvény 20. § i) pontját, az ominózus 10 hektáros szabályt. A mai naptól ez a 10 ha elővásárlási jog mentes lehetőség csak szántó, legelő(gyep) és rét művelési ágú füldrészletekre vonatkozik, illetve ha ezen művelési ág/ágak mellett kivett alrészlet van. Minden más egyéb esetben a földhivatalnak intézkedni kell a "kifüggesztésről". Ez a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekre is érvényes.
Válasz Csaba(Quercus) #8452. hozzászólásáraIgaz.
Válasz Rabó001 #8451. hozzászólásáraLehet, de ez már egy régi módszer. Tudod, pénzt ésszel lehet keresni, nem munkával....
Válasz Csaba(Quercus) #8450. hozzászólásáraEz is igaz. De itt más a szempont szerintem. Legalábbis ha igaz amit írt rá a kolléga. Település emlitese nélkül is felismerte.
Válasz spadehoe #8449. hozzászólásáraVan egy családi mezőgazdasági társaságod. kibérelsz egy földet. Ezt követően valamelyik családtag megveszi. A bérleti jogviszony él tovább. A családtag tulajdonos és a csaláldi mg. társaság módosítja a szerződést úgy, hogy jelentősen megemeli a bérleti díjat. A társaság oldalán ez megnövekedett kiadás. A tulajdonos-bérbeadó családtag oldalán adómentes jövedelem......
Válasz Rabó001 #8448. hozzászólásáraÉn nem is gondoltam ügyeskedésre, csak egyszerű paraszti ésszel nézve nem értettem a dolgot, de így világos!
Tényleg nem én dolgom, csak kíváncsi voltam.
Válasz trc.kft #8447. hozzászólásáraNa, ki is derült. De akkor ez látszott már a szerződésben a vevő nevéből, csak az eredeti kérdező nem rakta össze.
Nem csak mint allattarto bérlő gondolom, hanem mint volt haszonbérlő.
Nincs semmi meglepő az eljárásban, még csak törvénytelenség sem. Mindenki úgy ügyeskedik ahogy tud, ha egyáltalán ez ügyeskedésnek számít.
Válasz spadehoe #8445. hozzászólásáraAki megvetette,azt a területet az Axiál tulajdonosának a lánya,a cég,akinek 20 éves bérlete van a területre meg az Axiál tulajáé. Először kibérlik,mint állattartó utánna meg megveszik családon belül, elég sok területet elvitték már,itt helyben
Válasz spadehoe #8445. hozzászólásáraSimán lehet az is hogy nem is akarja maga művelni, marad bérbe adva, pénz meg befektetve és annyi a biznisz.
Nem látjuk mi van a háttérben, ha van. Lehet hogy a szovetkezetnek is tulaja a földtulaj, vagy a tulaja lesz. Vagy le van beszélve hogy felbontjak a szerződést. De könnyen lehet az első verzió is.
Augusztusban elkelt a környéken egy gyengébb minőségű szántó 17 hektáros föld ~ 56 millióért.
AK: 183e ft ~
HA: 3,2 millió körül ~
Néztem az adás-vételit, hogy valami országos hálózatú cég igazgatója vette meg.
Viszont láttam, hogy a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek ki van adva 20 év haszonbérletbe. Ebben mi lehet a biznisz valakinek? Már úgy értem, hogy 2043-ig nem veheti birtokba, mégis kifizette ezért a földért AK-ban nézve aránytalanul magas vételi áron.
Valakinek ötlet? Tudom, minek ütöm bele más dolgába az orrom, de csak kíváncsi vagyok semmi egyéb nem áll mögötte.
Egy nagyobb táblás föld egyébként ennyivel többet ér, még ha nem is jó a minősége? Mert a környéken az átlagár az 80-90.000 Ft / AK. Igaz, már kb. az összes nagy tábla elkelt, már csak ilyen 1-2 hektáros területeket szoktam látni gazdát cserélni.
Válasz Pont #8443. hozzászólásáraKétségkívül, az ejus földműveseknek is megnyílt a lehetőség, bár nem hiszem, hogy erre különösebben ráharapnának. Én inkább azt kérdezném, a magyar vevő esetében milyen mélységig fogja a földügyi hatóság vizsgálni a 10 ha-os korlátot? Országos szinten, vagy csak az érintett járásban, megyében? Nem mindegy. Viszont a frekventált helyeken, ahol nem a föld értéke, hanem a fekvése dominál...na ott ez már buli. De egy "sima" gazda számára is rejt a történet komoly lehetőségeket, csak ki kell nyitni a szemet, és előre kell gondolkodni.
Én személy szerint kevés kivételtől eltekintve erdőben gondolkodom, és csak osztatlan tulajdoni hányadban.
Válasz Csaba(Quercus) #8442. hozzászólásáraFelmerül a kérdés, milyen lehetőség ez a többi, ideköltöző, aranykalászost szerző Eu-s állampolgárnak. Az egész elővásárlási agyrém egyetlen, esetleg elfogadható indoka a külföldiek vásárlásainak korlátozása. Kérdés a Magyar hivataloknak milyen rálátása van más Eu-s állampolgárok korábbi tulajdonviszonyaira e törvény alkalmazásához....
A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás eléggé egyértemű:
"158. §
A rendelkezés szerint a föld fekvésétől számított 20 km-en belül helyben lakó vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevővel szemben élete első 10 hektár földjének megszerzése esetén nem gyakorolható elővásárlási jog. A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. Az „első 10 hektár” földként nem a jelen szerzéskor fennálló tulajdon szerinti földterületet kell figyelembe venni, hanem a valaha, bármilyen jogcímen megszerzett földek összes területét, ide értve azokat is, amelyek utóbb kikerültek a tulajdonából."
Mondjuk ez elég komoly lehetőség, ha valaki gondosan választ megvásárolandó földet. Mert pl. egy mezőkövesdi lakos simán vehet így Egerben. Az egy más kérdés, hogy ez az ügylet is kamarai állásfoglaláshoz kötött.
Viszont, ha valaki előre tud gondolkodni, akkor ezzel a 10 ha-ral további komoly területszerzési lehetőségek nyílnak meg.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólásáraMég a kérdés is értelmetlen. Ha az ügyvéd ezt mondta, hát, nem mennek hozzá újra. Vagy te nem értetted Még.
Amúgy meg csak az általad is idézett szoveget kellene értelmezni. Magyarul van.
A lakóhelyeden érvényes, valamint annak 20km-es körzetében. A két közigazgatási határ között van a 20km távolság.
Vagy nincs 3 éve a településen a lakásod és az kavar be.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólásáraMi vásároltunk ugyan azon a településen ahol a lakcím van, nem lett kifüggesztve. Jelenleg hatósági jóváhagyásra vár.
Szép Estét! Valaki vásárolt már földet, az "új 10 hektár alatti" törvény hatályba lépése óta ?
Tényleg ez az új törvény csak akkor érvényes, ha a szomszéd településen akar a 10 hektár alatti gazda földet venni? Kérdeztem egy ügyvédet és ő azt mondta, hogy ez a saját településemen, ahol a telephely/lakcím van, ott ez a törvény nem érvényes.
"az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-08-28 13:43:59
Válasz rongyos #8436. hozzászólásáraEzek önálló külterületi hrsz-ek. Az egyik kivett telephely, 830 m2, a másik kivett udvar, az 1763 m2.
De van 7 db saját használatú út is, meg a csatorna, meg egy árok.
De van Hosszúpályiban 1917 m2 kivett külterületi lakóház, udvar, gazdasági épület, bár ezeknek szerintem csak az alapja van meg.
Válasz csabaosztatlan58 #8435. hozzászólásáraAz 5o hektáros akácerdő tömbben, belül hány hektár a 2 terület és azoknak mi a művelési ága?
Szerintetek Tiszaalpáron milyen értéket képvisel 3 külterület? Kettő egy közel 50 ha-os akácerdő tömbben található. Az egyik kivett udvar, a másik kivett telephely.
Ugyancsak Tiszaalpáron egy 2 ha-os kivett csatorna.