Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.88 FtUSD404.37 FtCHF439.95 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #1086. hozzászólásáraSok igaz van a szavaidban, de az utolsó két mondattal nem értek egyet. A falusi facebook csoportokban mindent is el lehet adni a beköltözött városiaknak. A minőségi feldolgozott füstölt árut is mindegy szálig el lehet adni, mert igazi házi sonkát és kolbászt hentesnél nem kapsz. A jó tejért pedig sokban állnak, ahol még mérnek ki.
Válasz forestarius #1084. hozzászólására" A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben." ...
.... " Ki akadályoz benneteket abban, hogy elinduljatok ebben az irányban? Ki akadályoz benneteket abban, hogy szétzavarjátok a picsába a fideszcsicska nakot, magoszt, amely semmilyen érdekvédelmet, semmilyen segítséget nem nyújt nektek."
---
Az akadályoz meg kérlekszépen, hogy hiába fog össze, akár 10 000 magyar gazda is, és veri a seggét a királycsináló téli Duna jegéhez, ha nincs meg hozzá a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar, és a magyar kereskedelmi hálózat.
Azok nélkül, ugyanis nem működik az ilyen rendszer. Dániában sem működne.
Az is elkerülte a figyelmedet, hogy sem a dán szövetkezeti rendszert, sem pedig, anno a magyar Hangya szövetkezeteket, Jóskapistáék nem tudták volna önmaguktól, alulról létrehozni, kiépíteni és működtetni.
Mindezeket a szövetkezeti rendszereket, mindkét esetben a dán, és a magyar törvények megalkotásával, a nemzeti kormányok politikai akaratával, pénzügyi alapozásával, és támogatásával volt lehetséges létrehozni.
Válasz kulakman #1085. hozzászólásáraEz nem maradiság kérdése.
Ahogyan nagyapám is leélte az életét úgy, hogy sosem szerzett jogosítványt autóra, apám meg már sosem tekintett a lóra úgy, mint közlekedési eszközre, sem én, sem az utánam jövő generáció nem tekint maradiként arra aki disznót vág, csak én nem fogok soha, mert sem időm, sem kedvem, sem igényem nincs rá. A városi ember már nem akar ilyennel pöcsöni, sokkal egyszerűbb és könnyebb megvenni mindig épp azt a részt amire szükség van, és nem pakolgatni a fagyasztóban azokat a részeket amit nem szeretek, vagy azért enni valamit mert épp azzal van már csak tele minden.
De a lényeg nem is ez: Ma már a vidéki lakosság túlnyomó része is városinak számít, társasházban él, nemhogy nincs disznóól, de kamra vagy spájz sem, ráadásul az idő a legszűkebb keresztmetszet, munka után már nem akar senki sem disznót etetni, de disznót vágni sem. Aki ezt észre veszi az tudomásul veszi, aki nem az meg siránkozik, hogy miért zavarja a szomszédot a disznószag és miért nem veszik meg háztól a tejet meg a krumplit. Nem fogják, mert ez az idő már elmúlt.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólásáraFeco-kám ,nem azért vágok -félig-meddig itthon disznót mert maradi lennék , hanem azért mert jóízűt akarok enni.
A mai kor illuziójának megfelelve a szakácsok elkészítik a csirke-pulykamellet, és ,hogy annak a semmi állagú húsnak legyen egy kis jó íze sütés előtt körbetekerik szalonnával, na most ha nem az újvilágnak akarnának megfelelni akkor sertéstarjából sütnek , annak van rendes íze!
anno a 6 éves unokám megérezte a bolti tojás és a miénk közti különbséget!
üdv
Válasz d-032a #1082. hozzászólásáraEgyébként ha már itt vagy, hol írtam, hogy a dán jóskapista fogja össze egymást? Mert ha ezekben a szövetkezetekben minden gazda egy szavazat, akkor ki a faszom fog össze kivel?
Válasz forestarius #1077. hozzászólásáraNa igaz-e, hogy megláttad, ami nem lényeg.
Csak azt nem láttad, hogy nem a Dán Jóskapista fogja össze egymást, (hacsak nem...).
Hanem, a dán szövetkezeti rendszer fogja össze őket, illetve az érdekeiket és a lehetőségeiket.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólásáraHa kiszaladsz a környező falvakba, akkor tojást, meg sárgarépát max. a hűtőből tudnak adni.
Én akkor sem rendelnék élemiszert a neten, ha fizetnének érte.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraAz, hogy 30-40 nap meló legyen 100 hektár földdel nem lehetőség hanem szükség. Valójában ez nagyon nagy szám, és aki 100 hektárt annyi ideig farigcsál, hogy kitölt 30-40 munkanapot annak kb. régen rossz. 8-10eFt-os rezsióradíjjal számolva arra jutna 240 munkaóra, és mivel nem nagyon kapálgatunk semmit manapság, így kb ugyanannyi gépüzemóra is, az már rendkívül sok...
Ha ukrajnával kell versenyezni akkor ennyi munkaórában kb 300 hektárt kell(eme) megcsinálni.
Válasz mtz1221 #1074. hozzászólásáraMenj el egy kisvárosi coop vagy CBA áruházba, és nézd meg milyen szuper minőséget kapsz milyen árakon... valójában aki nem jár külföldön az legfeljebb az Audiban és a lidliben lát normális sajtot, csokoládét, és egy rakat egyéb árut...
ezt a csinálunk meg otthon vagy háztól vegyünk mindent meg ugyanúgy kell elengedni ahogy lóval sem járunk már sehova, meg ruhát sem a szabóval csináltatunk és számtalan hasonló dolgot. A mai ember nem fog minden tarért kiszaladgálni környékbeli falvakba és minden tojásra meg sárgarépára alkudozni külön-külön....
Még multi boltban sem voltam 5x sem az idei évben mert neten rendelek már mindent, beleértve gyümölcsöt, péksüteményt, pálinkát is. Ami neten van az van, ami nincs az nincs. Aki ezt nem érti annak lassan annyi. És ehhez semmi köze sem brüsszelnek sem ukrajnának, sem a zsidóknak. Az világ amiben otthon vágjuk a disznót épp elmúlik, vagy már el is múlt.
Röviden :
Majd ha a nép mást akar enni , majd másként termeljük meg , most ha szigorúan veszem az uniós rendszert , nincs ellátási felelősség rajtunk , bár kapunk támogatást , de nem azért ,hogy termeljek ,hanem azért ,hogy megfeleljek a támogatási feltételeknek, az ,hogy a nagy cégek reklámozzák nekem a különböző csoda anyagaikat az csak hab a tortán , nem vagyok köteles alkalmazni-szerencsére- és nem is alkalmazom.
Válasz forestarius #1071. hozzászólásáraNem tudsz különbséget tenni aközött, hogy Jóska, Pista és még 20-150 gazda közösködik, fog össze egymással, és aközött, hogy Jóska, Pista, és még 20-150 gazda, egymástól függetlenül szuverén módon, külön-külön, és egyenkét tagjai olyan szövetkezeteknek, szervezeteknek, amelyek mindegyikőjöknek a közös érdekében működik, és amelyek minden gazdának kölön-külön biztosítják az adott szolgáltatást, felvásárlást stb.
Azt kérted itt számon, hogy a magyar parasztok miért nem közösködnek egymással.
Olvasd el a bemásolt anyagot, van-e benne olyan, hogy a dán parasztok egymással közösködnek.
Mert inkább az van benne, hogy a dán parasztok önállósága, egymástól való függetlensége megmarad.
A szövetkezési rendszeren keresztüli érdekérvényesítés összekapcsolása, nagyon nem ugyanaz, mint amit számonkérsz elfogult kibicként.
Nem gond, ha nem látod a két állapot közötti alapvető különbséget. Akkor, csak az alaptalan, eltévedt fröcsögésed a gond.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraMondjuk abban pont igaza van, hogy olyan veszélyesen rettentő sokat nem kell dolgozni benne amíg csak szántóföldi gazdálkodás van.
A kertészetben és állattartásban viszont ott kell lenni a toppon szinte minden nap.
Őstermelők adózása tényleg elég barátságos, bár elég baj, ha már így forszírozzák... Lehet ezt dobják még az őstermelők nyakába, a szuper felvásárlási árak mellé.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraAzt kellett volna agyonütni, aki megeresztette a multik létezését, az országainkban. Szépen megélnének a falusiak nélkülük, meg minőségibbet zabálnának a városiak is. ( erre a minőségre, azért nem vennék mérget, néhány ember felelőtlensége miatt)
A szántóföldi növények termesztése kockázatmentes, még évi 30-40 napos meló van 100 ha szántóval:-)))
Békési gazdák erre mit mondanának, amikor a sorozatos aszályok miatt 3. éve "gennyesre" keresik magukat.
A termelői piacokat is ekézi, nem adnak számlát stb. Ezeken a piacokon, és a kiskereskedőknél a friss zöldség gyümölcsnek talán már az 5 %-a sem kerül értékesítésre, a többi 95 %-ot a multik értékesítik. Ismerősöm szállít multinak, nettó 400 forintos áruját bruttó 1499-ért rakták ki polcra, az nettô 1034 Ft. (31 % adóval számolva) Azért álljunk már meg egy percre, a termelő nyeresége100-120 forint a terméken jó esetben (25-30%) a kereskedelem nyeresége 400-500 Ft (100-125%) holott minden kockázatot a termelő visel, ha a multi túlrendeli magát, visszaküldi a termelőnek a terméket valamilyen kifogással.
Én többek között ezért hagytam fel a gyümölcs termesztéssel, mert kiskereskedőknek minimális tételt lehet már csak eladni, multinak meg termeljen az akinek hat anyja van. Extra minöséget sz.rért hugyért, ha olyan kedvük van, akkor azt is megszázalékolják.
Válasz d-032a #1069. hozzászólására"Az utóbbi években a precíziós gazdálkodás teljesen új lehetőségeket hozott a növénytermesztés fenntarthatóságának javítására Dániában.
Az észak-európai országban ennek a technológiának a használata egyre elterjedtebb a különféle méretű gazdaságok között.
A gazdálkodók nagy része használja a mezőgazdasági berendezéseiken a GPS nyomkövető rendszereket. A korszerű vetőgépek lehetővé teszik, hogy a növényvédő szereket és műtrágyákat megfelelő adagban alkalmazzák, és a vetőmagokat a megfelelő mélységbe vessék az optimális növekedés érdekében.
A mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő SEGES mezőgazdasági tudásközpont számos eszközt fejlesztett ki, amelyek segítik őket, hogy kiaknázzák a műholdak által biztosított információkat.
Ezek mellett terjed a robotika is: például egy intelligens kapálógép segítségével a gazdák okostelefonról, vagy laptopról felügyelhetik a gyomirtást a növények között. A következő években a drónok is egyre fontosabbá válnak. A földeken általuk könnyen elemezhető a növények állapota.
Az automatizált takarmányozási rendszerek keverik és szállítják a takarmányt, hogy megfeleljenek az állatállomány speciális tápanyagigényének, csökkentve a takarmányveszteséget és növelve a gazdaság jövedelmezőségét.
A helyes alapanyag-szállítás és -tárolás szintén fontos tényező a veszteség minimalizálásában. Ezért a dán vállalatok zárt silókat fejlesztettek ki a tárolt gabona hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására, a rovarok elleni védelemre és a szennyeződések, például a gyommagvak eltávolítására. A silók jelentősen csökkentik az aratás utáni hulladékba kerülő gabona mennyiségét."
"A dán agrárpolitika 3 alappilléren nyugszik:
földbirtok-politika
szaktanácsadó rendszer
szövetkezeti társulások
A dán törvények a mai napig védelmezik a családi vállalkozások alapját jelentő paraszttanyát
és a földet birtokló státust. Az 1945 után is többször módosított földtörvény szerint Dániában
csak az lehet farmtulajdonos, aki a tanyáján lakik, letette a megfelelő vizsgákat, amelyek
nemcsak mezőgazdasági, hanem üzemvezetési, számítógépes és egyéb ismeretekből is állnak. A tanyától legfeljebb 15 km távolságra fekvő földterületet kerülhet tulajdonba. A 30 hektár fölötti földterület birtoklásához minimálisan a kétéves, nappali képzéssel és bentlakással megszerezhető szakképesítés, az úgynevezett „zöld bizonyítvány”, vagy szakirányú egyetemifőiskolai bizonyítvány és igazolt szakmai gyakorlat megléte szükséges. A földtulajdon felső határa 125 hektár. A dán gazdálkodó, vagy – ahogy ők nevezik magukat – a dán paraszt mindig a saját érdekeit, képességeit, földjének lehetőségeit, épületeit, eszközeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit.
Szaktanácsadás
A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A
szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított mai szervezetre jellemző, hogy annak költségviselői az úgynevezett „kisgazda és nagygazda” szervezetek, akik a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből képesek a legkülönbözőbb elemzéseket elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadó rendszer fenntartásához. Ma olyan felkészült intézményekkel rendelkezik a szaktanácsadó szervezet, amely az EU és az állam részére is tud megbízásokat teljesíteni.
A dán szövetkezetek
A dán szövetkezeti együttműködések a Grundtik püspök által életre hívott keresztyén-szociális ihletésű, népfőiskolai képzési és szövetkezetfejlesztő mozgalmakhoz kapcsolhatóak, nemcsak Dániában, de egész Skandináviában.
A dán szövetkezet olyan társulás, melyben több gazdaság valamely gazdálkodási műveletet
közös üzemben végez vagy végeztet el, úgy azonban, hogy a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában egy kisvállalkozói beszállító rendszer.
A szövetkezés fő célkitűzése: a tagok által irányított termelői közösség létrehozása azon célból, hogy a tagok termelését optimális áron adja el, és kockázatukat mérsékelje (biológiai és
kereskedelmi ciklus összehangolása).
A szövetkezeti vállalkozás mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért folyik,
a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében. A szövetkezet tartalma marketing értelemben éppen ezért maga a vállalkozás. A szövetkezet azért a vállalkozásért jön létre, amely tevékenységét illetően a tagok önálló gazdálkodásától elkülönült gazdasági egység, ugyanakkor annak elválaszthatatlan részét, mintegy továbbfolytatását jelenti. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet egyben az azonos érdekű tagok csoportosulása, melynek közvetlen irányításába személy szerint az egyes tagok nem kapcsolódnak bele, ezért tulajdonosi jogaikat közvetett módon, választott testületeik által gyakorolják.
A dán szövetkezet alapelvei
A dán szövetkezeti alapelvek valójában megegyeznek a rochdale-i és raiffeiseni szövetkezeti
elvekkel, amelyek ma is a szövetkezeti társulások alapnormáit jelentik. Tartalmuk csupán
annyit változott, hogy a modern kor társadalmi és piaci gyakorlatának megfelelően alkalmazzák. Használhatóságukat semmi sem bizonyítja jobban, mint a dán farmerek eredményei, valamint az élelmiszerfeldolgozó-, értékesítő- és szolgáltató szövetkezeti vállalatok nemzetközi sikerei.
Az egyik szövetkezeti alapelv, hogy minden szövetkezeti szervezetnek kötelessége a tagok
előnyeinek növelése érdekében együttműködésre törekednie más szövetkezetekkel helyi, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A szövetkezeti rendszerek több országban külön, egymás közötti kapcsolataikat illetően többé-kevésbé zárt szektort alkotnak. A szövetkezeti szektor hatékony működését és egybefogását a szövetkezeti banki rendszer biztosítja. Dániában a szövetkezeti társulások az elmúlt évtizedek során fuzionáltak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gazdák szövetkezeteinek értelmetlen versengése. Ennek eredményeként a ma működő dán szövetkezeti vállalatok nagy, a nemzetközi piacon is versenyképes alakulatok.
A termelői tulajdonlás formája – jogi kerete – az egyre bővülő szövetkezeti vállalkozás. Így
például egy újabb fuzionálást követően 2002-ben a Danish Crown, mint a jelenleg megmaradt
két sertésfeldolgozó közül a nagyobbik, szövetkezeti vágóhídi társulás, mintegy 22 millió
sertést vág (több telephelyén), és közel 22 ezer gazda tulajdona. A vágóhíd működése egy kisvállalkozói beszállítói rendszerre hasonlít, amelyben azonos minőségért azonos pénzt kapnak a gazdák, azonos fizetési feltételekkel. Így jött létre a dán és svéd tejtermelők közös tejfeldolgozó üzeme, az MD-ARLA, ahol a viszonylagos kicsinység ellenére a nagyság előnyeit
élvezhetik a gazdák.
A dán gazdák jogai és kötelezettségei
A hagyományosan korrekt módon együttműködő dán gazdákat céljaik megvalósításában, valamint a kötelezettségeik és jogaik közötti biztos eligazodásban a belső szabályzataik segítik.
Legfontosabb ezek között is az alapszabály, amely, összefoglalva a kötelezettségeket és jogokat, belső alkotmányként írja elő az együttműködés fő szabályait. Az alapszabály rögzíti az
értékesítés, az áruleadás és az átvétel, a szerződéses kötelezettségek, az eredményfelosztás és a társulás egyéb fontos feltételeit, mint például a tisztségviselők választását, a irányítás fórumait, a vitás ügyek rendezésének módját.
A tagok jogai és kötelezettségei a mérlegelv szerint igen kiegyensúlyozottak. Így például a tag
köteles minden termékét a szövetkezeten keresztül értékesíteni, amely viszont köteles azt teljes egészében átvenni, és a lehető legmagasabb árat fizetni érte. A tagok egyenlősége nyílvánvaló: azonos áruért azonos pénzt fizet a szövetkezet, azonos feltételek mellett. Minden tag ugyanolyan módon juthat információkhoz, és valódiságukat ellenőrizheti. A tagok együttműködése rendkívül gyakorlatias, üzleti érdekeiken alapul. A közös feldolgozás és eladás
biztonságosabb, és a hozzáadott értékkel növelten nagyobb a jövedelem."
A dán mezőgazdasági rendszernek, egyáltalán nem a dán gazdák egymással való "összefogása" a lényege, és egyáltalán nem a gazdaságuknak "szövetkezésbe" tömörítése a lényege, (a szaktanácsadói rendszerre kihegyezve sem).
Aki ezt a látszatot kelti, és ezt hiányolja a magyar gazdákból, az vagy tájékozatlan, és/vagy - állandóan visszatérően-, "A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben " című magyargyülölő köpködést ismételgető, rosszindulatú gyökér, és/vagy szimplán csak földszintes nyugatfelszopó.
A dán parasztok sem egymással szövetkeznek, hanem tagjai a szövetkezeti tagsági tulajdonban lévő, tőlük függetlenül működő, de az ő érdekeikben működő, beszállítói, tárolói, feldolgozói , és egyébb mezőgazdasági termékláncban működő vállalatokban.
Hazugság, hogy csak nyugateurópában van, vagy lehet ilyen, mert csak ott találták fel a dánspanyolviaszt.
Magyarországon is volt, már az 1800-as évek végétől, Hangya Szövetkezet néven, de a komcsik 1945 után megszüntették.
Azt, hogy a a rendszerváltás után miért nem lett újra létrehozva, és működtetve a magyar parasztok, és az ország boldogulására, azt tessenek megkérdezni, a nyugatfelszopó álomvilágtól.
Válasz Rabó001 #1067. hozzászólásáraKétségtelen, hogy a nyugati világban gyakorlatilag évszázadok óta töretlenül, zavartalanul épülhetett a kapitalizmus, a piacgazdaság, leszámítva a két világháborút. De azért a gengszterváltás óta eltelt 30 év, ami nem kevés, és nem nagyon lehet látni előrelépést.
Ehhez viszont hozzá járult egy szerintem nagyon lényeges dolog. A jogállamiság, a jogbiztonság hiánya. És ez a fideszes csürhe hatalomra kerülése óta hatványozódott.
Magyarország nem jogállan, nincs jogbiztonség.
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraSok igazat írtál, ami néhány embernél be is talált, ez is bizonyítja hogy van alapja. Viszont azért általánosítás is van benne bőven, mert ugye gazda az 1 hektaros gazda is, meg az is aki mára megvett egy komplett TSZ-t, így ma már gyakorlatilag a TSZ.
Amit a dánokrol írsz az biztos úgy van, de egyet ne felejtsünk el! Dániában hányszor avatkoztak erőszakosan és nagymértékben a gazdálkodási körülményekbe? Itthon ugye csak 1945-tol legalább háromszor. Csak a legnagyobbak időrendben.
1.nagybirtokok államosítása, foldosztas.
2.kollektivizalas.
3.kárpótlás, privatizáció.
Valamint ott van olyan hogy polgárság, itthon meg nincsen, és nem is lesz.
Teljesen más ha valami fejlődhet a maga természetes útján generációrol-generációra évszázadokon keresztül, még ha keretek természetesen vannak mindenhol.
dr.Raskó György agrárközgazdász volt a vendégem, akivel a magyar mezőgazdaság helyzetéről beszélgettem. A szakértő kifejtette, hogy biztos benne, hogy Magyarországnak komoly szemléletváltásra lenne szüksége a mezőgazdaság területén.
Válasz rongyos #1036. hozzászólásáraErre gondoltam èn is. Lehet hatalmasat zuhan, de utánna visszakèrik kamatostul. Vagy, már most kilő majd. Remélem addig elöbb befejezik, mèg egy atomerőművet nem lőnek ki. Meglepő de USA segít. Persze. Gondolom azok kezdettèk meg az önkèntesekkel a rakètázást.
Nálatok Felvidéken is volt ilyen erőszakos TSZ-esités anno?
Édesanyámékat a szüleivel és nagyszüleivel Érsekújvárból üldözték el 1948 ban a lakosság csere kapcsán. Sok rokon azonban kinn maradt és évente többször is jártunk látogatni őket.
Ami a szomorú, hogy az öregek meghaltak és a másod unokatestvéreim már csak törik a magyart, a gyerekeik még még azt sem - így elmaradoztunk egy mástól
Ismerős amit az összefogásról írsz, nekem sem sikerült.
Nem is igazándiból értettem az embereket, akik annak ellenére, hogy volt forgótőkéjük miért választották a halasztott fizetést, ami pl. akkor egyszeri 2% kezelési költségből és havi 1,5-2 % kamatból állt.
Elhozták a márciusban pl a 100.000 Ft -os napraforgó vetőmagot, majd aratáskor levonták tőle termény beszállításakor a 115.000 Ft-ot. Ez csak a kereskedőnek volt jó.
Én meg oda mentem a kereskedőhöz egy laptoppal és megmutattam neki, hogy máshol mennyi ez a termék és miután kp-vel vagy előre utalással fizettem, lealkudtam a 10-15 %-ot.
Tudom, hogy ehhez pofa kell vastag bőrrel, de megtanultam 30 év alatt a cégemben, semmilyen ár nincs kőbe vésve, így mindenhol lehet cigánykodni és alkudozni.
-bár abban is volt kivétel. Mert pl. a cigánynak biokémiát is tanítottak az amerikai zászló ölelgetése mellett.-
Ezt bizonyítja a dán mezőgazdálkodás színvonala. A gazdaszövetség tanácsadó hálózatot is működtet. Bárki lehet tanácsadó, aki az agráriumban tevékenykedik. Azt, hogy ki kap megbízást, a gazdák döntik el. Az meg egyetlen dologtól függ. A szakmai hozzáértéstől.
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraRemélem olyanok tanítanak -adják ki a "zöld diplomát", aki még a mezőgazdaságban se dolgozott......
SK-ban kombájnkezelési papírokat akik adják ki nem is jártak kombájnal, minden kombájn más szerkezetü, de tanítsák és osszák a papírokat-engedélyeket.
Ez egy olyan felesleges birokratikus lépés.
Akiket tanítanak a kombájnkezelésre, azok 30-40 éves praxal sokkal többet tudnak a kombájnról, mint akik tanítsák......
Bürokrácia..........
Válasz forestarius #1057. hozzászólásáraEz mind-mind aljas, irigységből elkövetett hazugság, semmi egyéb. A gazdák jelentős része nem urizál, lehet, hogy a tehetségesebb, szerencsésebb körülmények között gazdálkodók nagy pénzeket szakítanak, de ezen pénzek jelentős része mindig vissza forgatva fejlesztésekre, ez a gazdák 99%-ára igaz, ezért tudnak az emberek 10-20-30 év munka után 60-70 milliós traktorokban és 150 milliós kombájnokban ülni. Persze emellett télen el lehet menni egzotikus országokba, meg venni 20-30 milliós autót, de ez kevesekre jellemző, mert a gazdák jelentős része mindent úgy néz, hogy mi a jó befektetés, ingatlan, termelő eszköz, föld, stb, inkább erre megy a pénz.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraBocs, hogy beleszóllok.
Én is azon gazdák közé tartozom, akinél a gépesítés - gépek teljesítménye jó néhányszorosa a területemnek. Nem az adó nemfizetés miatt van ilyen gépparkom.
Kicsiket a szolgáltatók a végére teszik, az is fenn áll, hogy oda e ér /időjárás beleszólhat/.
Azelőtt öreg traktorokkal dolgoztam. Mert az öreg gép is megcsinálja és nem vagyok kölcsönnel terhelve. Annak idején jó gondolkozásnak láttam. Mára be kellett látnom, hogy hiba volt a modern gépeket mellőzni. Napi szinten a hátgerincem "emlékeztet rá".
Szlovákiában nem voltak olyan támogatások, hogy a szántóföldi növénytermesztő gépeket lehessen venni /kivétel 2004-2006 évek, amikor először érkeztek az EU fejlesztési pénzek/. 2008-tól már csak a "kiválasztottak kaphattak".
Az összefogást illetően: Én is próbáltam vetőmagot mütrágyát nagyban vásárolni olcsóbban, mint több gazda összefogva nagyobb vásárlás esetén olcsóbban kapja meg.
3 tudtunk csak összefogni, mivel a többi nem akart fizetni áru átvételkor. Pont a legnagyobbak hátráltak ki az üzletből. Inkább fizettek 30 % többet a vetőmagért, csak május helyett szeptemberben, októberben egyenlíthessen. Nem értettem meg őket, hiszen akkoriban a bankban 10 % kamattal kaphattak bárhol fogyasztói kölcsönt. De nem.
Mára csak saját magamnak nézem, mert még az a másik 2 is elkezdett spekulálni.
Azóta egyedül intézek magamnak mindent. Kicsiként kissebb az árengedmény, viszont nem kell várnom mások tétovázására.
Válasz forestarius #1055. hozzászólásáraAzt hitted, hogy te is lehúzhatsz némi bőrt a dörzsölt, fifikás parasztokról??!?! Hát el kell kerítselek, a gazdák jelentős része messziről kiszúrja az ilyen senkiházi, szélhámos, nyerészkedőket, akik a semmiért próbálnak pénzt elkérni.
Válasz Ohaza63 #1056. hozzászólásáraA gazdék az adott közösség szeme előtt gazdálkodnak, élnek. Ezért nem kellene hülyének nézni az embereket. Azért nem, mert látják, mennyit dolgoznak egy évben. látják, hogy ebből milyen életvitelt tudnak biztosítani maguknak meg a családjuknak. Látják, hogy 30 ha-nál már felmondja a buszsofőri állást mert nyugisan megél belőle. Látják, hogy 80-100 ha-ból 10 millás BMV motort vesz magának, és arról értekezik a faszbukon, melyik európai országban nem járt még. Ez nem irigység, ezek tények. Azt is látják, hogy megy a tsz-ezés, de a falu határában levő földekből a tsz időkben 100-150-200 család élt meg részben, vagy egészben, ma meg 3-5-7.
Ami az összefogást illeti. Pár éve csináltam egy szakmai blogot. Abban leírtam, hogy mi, a magám erdőgazdálkodásban dolgozó erdész szakirányítók mennyire a margóra vagyunk szorítva, hogy mennyire beteg a magán erdőgazdálkodás, hogy mennyire gagyi a jogszabályi háttér. Felhívtam a figyelmet arra, hogy ez azért van, mert nem szerveződünk sem az erdőtulajdonosok, sem az erdőgazdálkodók, sem a szakirányítók.
Elküldtem a posztot több száz kollégának. Három reakció érkezett. Egy támogatta az ötletet, kettő így szólt: ",mi a faszt akarsz?"
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraAmikor 2005 ben belefogtam ebbe a wellnesbe, mert az informatikai cégem dübörgött, akkor már sok embert ismertem a mezőgazdaságból, hiszen telepeket kameráztunk és riasztóztunk be.
Megpróbáltam őket meggyőzni, hogy legalább az input beszerzésnél és értékesítésnél fogjunk össze valamilyen szinten.
Mert nem mindegy, hogy 15 vagy 250 db zsák vetőmagot rendelünk a multitól, vagy ha 500 Ha termését akarjuk eladni a kupecnek és nem 50 Ha-t.
A tehetségem, lehetőségem és a pofám is megvolt ahhoz, hogy végig vigyem ezt, de egyetlen embert sem érdekelt az ötletem.
Pedig ingyen csináltam volna. De lehet , hogy ez is túl drága volt.
Ezért írtam, hogy a magyar nem akar összefogni. De nagyon sok gazda a szüleitől kapta ezt a viszolygást a közösködésre, mert otthon elmesélték neki a TSZ-esítést és ezért "retteg, mint ördög a tömjén füsttől" az ilyenektől.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraMindezeken túlmenően ez a ti dolgotok, nem az enyém. Én erdész vagyok, aki szeret a joggal foglalkozni, van is rálátásom, és megpróbáltam segíteni eligazodni a jogi útvesztőkben... és igen, ahol erre van lehetőség, megpróbáltam ezt a tudást pénzre váltani. De be kell látnom, ennek itt semmi értelme. Nem pocsékolok több időt arra, hogy buta, dilettáns hatosztályos sekkfejekkel harcoljak itt.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraHány jelenleg gazdálkodót pofoztak be a közösbe, hányat vittek börtönbe? A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben. Ez a tsz-es duma csak alibi.
De akkor ne tessék sírni, mert egyértelműen ez az egyik megoldás.
A dán gazdának 30 ha fölött "zöld diplomával" kell rendelkeznie, ami egy 2 éves nappali tagozatos képzés, minde, a gazdálkodást éritő területre kiterjedően.
A dán gazda annyi jószágot tarthat, amennyinek a keletkezett trágyáját a saját földjén hasznosítani tudja. De épp ezért nem kell azon agyalnia, menyibe kerül a műtrágya.
Dániában csak az örökölhet földet, aki tovább viszi a gazdaságot - ha megfelel az elvárásoknak - de még ebben az esetben is inkább megveszi a szülőktől a földet - amihez akár 70 % támogatásat is kaphat - mert az örökösödési illeték nagyon magas.
A dán gazdák 100 éve szövetségbe tömörülnek, rendkívül erős érdekvédelmi rendszert hoztak létre. Ez a gazdaszövetség - vagyis a gazdák - többek között működtetik az éelemiszer feldolgozás jelentős részét, minek következtében a kutyát nem érdekli az ukrán búza, vagy tej, mert ez a szövetség ezek a feldolgozó üzemek elsődlegesen a gazdák által megtermelt terményt kötelesek a lehető legjobb áron megvásárolni. Nem az államtól várnak segítséget.
Ez a szövetség rendkívül hatékony tanácsadó hálózatot működtet, amely gazdára lebontott tanácsadást ad, pénügyi, adózási segítséget, jogszabályi eligazítást, értelmezést. A dán gazdaszövetségtől az állam, de még az eju is rendszeresen rendel tanulmányokat.
Ki akadályoz benneteket abban, hogy elinduljatok ebben az irányban? Ki akadályoz benneteket abban, hogy szétzavarjátok a picsába a fideszcsicska nakot, magoszt, amely semmilyen érdekvédelmet, semmilyen segítséget nem nyújt nektek. Mert az egy kalap szart nem ér, hogy a falugazdász kitölti helyettetek a nyomtaványokat, meg megcsinálja a támogatási kérelmeket.
Milyen érdekvédelem az, amelynek az elnöke kormánypárti képviselő? Hogyan fog egy ilyen szervezet konfrontálódni a kormánnyal a gazdák érdekében?
Válasz forestarius #1051. hozzászólásáraA magyar gazdák képtelenek az összefogásra, mert genetikailag beléjük ivódott a kolhozosítás.
Rettegnek még az összefogás gondolatától is.
A dán gazdákat nem pofozták be a közösbe, nem vitték börtönbe, ha nem állt kötélnek.
Ott ha szövetkeznek, akkor azt önként teszik.
Persze az is igaz, hogy az általad felsorolt területekre nem éri meg ekkora gépparkot fenntartani.
Nekem is van ismerősöm, aki a gépparkjával a területének 10 x sét is tudná művelni.
De meglehet érteni Őt is, mert inkább nézegeti a modern új gépeit a szín alatt, mint hogy befizetné az államnak adóként.
Talán az előző "bő" esztendők és az alacsony és támogatott kamatkörnyezet megrészegített sok embert és nem csak gazdát, hogy fejlesszen, akár ész nélkül is.
Más területen is látni ilyet, hogy nagyot akartak álmodni, most meg vakarják a fejüket, legyen az építőipar, kereskedelem vagy bármi más.
30 évet dolgoztam a cégemmel, informatika, hírközlés, URH technika, vagyonvédelem területén és láttam nagyon sok ember és cég űrrakéta szerű felemelkedést, majd hulló csillag szintű zuhanását és megsemmisülését.
A mezőgazdaságban is hasonlóakat tapasztaltam. Aki nem lépte át a lehetőségeit és kereteit az életben marad, aki meg nagyot akart markolni, annak meg minden kicsúszik az ujjai között.
Válasz forestarius #1049. hozzászólásáraLátszik, hogy teljesen laikus és dilettáns vagy, a rosszindulatú megjegyzéseid mind az irigységedből fakadnak. A csóró magyarnak nincs pénze megfizetni a házi, kézműves jellegű, minőségi terméket, az ilyen keresletre egyébként is megvan a kínálat. Sokaknak már az is feladja a leckét, hogy a multinál megvegye az olcsó, ipari jellegű hús- és tejtermékeket. Egy gazda egyébként lényegesen többet dolgozik egy évben, mint a napi 8 órás, kényelmes munkát végző átlag emberek, szóval már megint nagyot akartál mondani, de nem sikerült sajnos.
Válasz Ohaza63 #1050. hozzászólásáraNem mit, hanem mennyiért. 30-50-100 hektáron senki nem tud 20 több tíz millás tarttort, kombájt gazdaságosan üzemeltetni, csak támogatással.
Ez kb. olyan, mint ha valaki venne magának több tíz milláért egy kamiont, dolgozna vele egy évben 2-3 hónapot, aztán sírna, hogy veszteséges.
Megint leírom, tanulni kell a nyugati gazdáktól, pl. a dánoktól.
Válasz forestarius #1049. hozzászólásáraAkkor nem tudom mit kellene termelnünk, mert az EU hozzá állasa miatt a hagyományos magyar piacokat lenyúlják az ukrán /Usa termények.
Ha nem vasúton, vagy közúton jut el oda a terményük, hanem a Romániai folyami kikötőkből ugyanaz az eredmény - piac vesztés.
Akkor meg ki kell mondani az államnak, hogy nem kell csak 2 millió tonna búza, meg x tonna árpa, meg x tonna napraforgó stb...
Mert akkor a 4 millió hektárból, csak 2 milliót kell művelni.
Vagy felfut az állattartás és nem eszünk brazil csirkét, német, dán disznót, lengyel tojást, stb..
Tudom az állattartás 365 nap/év munka és megemelem a kalapom előttük, de vagy a fele abbahagyja a mezőgazdaságot, vagy előállítjuk a saját élelmiszerünket, nincs más választás.
Válasz Ohaza63 #1048. hozzászólásáraSzándékosa nem folyok bele a dologba, mert abból háború lenne, és már így is közellenség vagyok. Ami teljes mértékben hidegen hagy.
De:
"Talán a jószágtartás volna az út, meg a házi kimérés, mert az osztrák és svájci gazda is ebből él. A magyar meg nagyon szeret enni.
De ez a rögösebb út."
Lefordítom: végig kell dolgozni az év 12 hómapját. Kemény kihívás, de többmillióan megugorják ezt az akadályt ebben az országban.....
Válasz boldizsár1988 #1045. hozzászólásáraSajnos Én nem úgy érzem, hogy az előző 7 év olyan bő esztendők lettek volna.
Itt Dél-Keleten a Jóisten nem adott annyi esőt és olyan időt, hogy bőségesnek mondható legyen az elmúlt 7 év.
De van egy megérzésem, hogy a f@sznak a rossz oldalán vagyunk, de szerintem ez még rosszabb is lesz.
Az imák sem segítenek, mert az EU dilettáns és gonosz vezetése lerendezi a sorsunkat örökre.
Aki pedig ideiglenesen abbahagyná, az soha többet nem indul újra, már csak a kora végett sem.
Aki pedig a gazdákat szalag mellé kényszerítené, az nem normális.
60-70-80 éves emberek nem nagyon bírnának a multinál dolgozni, nem beszélve attól, hogy egész életükben önálló, független emberek voltak, akik saját maguk döntéseivel irányították az életüket - na az nem viselné el, hogy egy 25 éves nyikhaj mérnököcske ugráltassa.
Ez az irány felejtős.
Talán a jószágtartás volna az út, meg a házi kimérés, mert az osztrák és svájci gazda is ebből él. A magyar meg nagyon szeret enni.
De ez a rögösebb út.
de arra is kíváncsi lennék hogy a mg-i miniszterünk az öntözésen kívül még miről "egyeztetett" a raport során
https://www.agroinform.hu/gazdasag/magyarorszag-izrael-agrar-strategiai-egyuttmukodes-67056-001
Válasz envagyok2 #1030. hozzászólásáraMondjuk én nem feltétlenül csak a mezőgazdaságban dolgozókat venném ide, hanem mindenkit, akinek bevétele származik belőle, aki bérbe művelteti a földjét, aki bérbe adja, stb.
Válasz envagyok2 #1030. hozzászólásáraLényegesen nagyobb számnak kell lennie, ha csak azt nézzük, hány saps igénylést adnak be egy-egy évben, és akkor még nem vettük számításba a rengeteg alkalmazottat, a mezőgazdaságra épülő kereskedők és szolgáltatók alkalmazottait sem. Sok hely van, ahol az adott kis településeken a mezőgazdasági cégek számítanak a fő foglalkoztatóknak. Itt egy közeli 4000 fős településen legalább 100 alkalmazott dolgozik mezőgazdasági cégeknél (sertéstelep, baromfi telep, tehenészet, négy nagyobb szántóföldi termelést folytató cég). Ez az adott lakosság 2,5%-a, és akkor azt 15-20 kisebb gazdát, termelőt nem is számoltam, ahol van 1-1 alkalmazott, vagy egy nyugdíjas, szezonálisan beugró traktoros.
4838 hozzászólás
Válasz .Feco. #1086. hozzászólásáraSok igaz van a szavaidban, de az utolsó két mondattal nem értek egyet. A falusi facebook csoportokban mindent is el lehet adni a beköltözött városiaknak. A minőségi feldolgozott füstölt árut is mindegy szálig el lehet adni, mert igazi házi sonkát és kolbászt hentesnél nem kapsz. A jó tejért pedig sokban állnak, ahol még mérnek ki.
Válasz forestarius #1084. hozzászólására" A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben." ...
.... " Ki akadályoz benneteket abban, hogy elinduljatok ebben az irányban? Ki akadályoz benneteket abban, hogy szétzavarjátok a picsába a fideszcsicska nakot, magoszt, amely semmilyen érdekvédelmet, semmilyen segítséget nem nyújt nektek."
---
Az akadályoz meg kérlekszépen, hogy hiába fog össze, akár 10 000 magyar gazda is, és veri a seggét a királycsináló téli Duna jegéhez, ha nincs meg hozzá a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar, és a magyar kereskedelmi hálózat.
Azok nélkül, ugyanis nem működik az ilyen rendszer. Dániában sem működne.
Az is elkerülte a figyelmedet, hogy sem a dán szövetkezeti rendszert, sem pedig, anno a magyar Hangya szövetkezeteket, Jóskapistáék nem tudták volna önmaguktól, alulról létrehozni, kiépíteni és működtetni.
Mindezeket a szövetkezeti rendszereket, mindkét esetben a dán, és a magyar törvények megalkotásával, a nemzeti kormányok politikai akaratával, pénzügyi alapozásával, és támogatásával volt lehetséges létrehozni.
Válasz kulakman #1085. hozzászólásáraEz nem maradiság kérdése.
Ahogyan nagyapám is leélte az életét úgy, hogy sosem szerzett jogosítványt autóra, apám meg már sosem tekintett a lóra úgy, mint közlekedési eszközre, sem én, sem az utánam jövő generáció nem tekint maradiként arra aki disznót vág, csak én nem fogok soha, mert sem időm, sem kedvem, sem igényem nincs rá. A városi ember már nem akar ilyennel pöcsöni, sokkal egyszerűbb és könnyebb megvenni mindig épp azt a részt amire szükség van, és nem pakolgatni a fagyasztóban azokat a részeket amit nem szeretek, vagy azért enni valamit mert épp azzal van már csak tele minden.
De a lényeg nem is ez: Ma már a vidéki lakosság túlnyomó része is városinak számít, társasházban él, nemhogy nincs disznóól, de kamra vagy spájz sem, ráadásul az idő a legszűkebb keresztmetszet, munka után már nem akar senki sem disznót etetni, de disznót vágni sem. Aki ezt észre veszi az tudomásul veszi, aki nem az meg siránkozik, hogy miért zavarja a szomszédot a disznószag és miért nem veszik meg háztól a tejet meg a krumplit. Nem fogják, mert ez az idő már elmúlt.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólásáraFeco-kám ,nem azért vágok -félig-meddig itthon disznót mert maradi lennék , hanem azért mert jóízűt akarok enni.
A mai kor illuziójának megfelelve a szakácsok elkészítik a csirke-pulykamellet, és ,hogy annak a semmi állagú húsnak legyen egy kis jó íze sütés előtt körbetekerik szalonnával, na most ha nem az újvilágnak akarnának megfelelni akkor sertéstarjából sütnek , annak van rendes íze!
anno a 6 éves unokám megérezte a bolti tojás és a miénk közti különbséget!
üdv
Válasz d-032a #1082. hozzászólásáraEgyébként ha már itt vagy, hol írtam, hogy a dán jóskapista fogja össze egymást? Mert ha ezekben a szövetkezetekben minden gazda egy szavazat, akkor ki a faszom fog össze kivel?
Válasz d-032a #1082. hozzászólásáraTényleg nem, még szerencse, hogy itt vagy......mi lenne velünk nélküled?
Válasz forestarius #1077. hozzászólásáraNa igaz-e, hogy megláttad, ami nem lényeg.
Csak azt nem láttad, hogy nem a Dán Jóskapista fogja össze egymást, (hacsak nem...).
Hanem, a dán szövetkezeti rendszer fogja össze őket, illetve az érdekeiket és a lehetőségeiket.
Válasz .Feco. #1079. hozzászólásáraHa kiszaladsz a környező falvakba, akkor tojást, meg sárgarépát max. a hűtőből tudnak adni.
Én akkor sem rendelnék élemiszert a neten, ha fizetnének érte.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraAz, hogy 30-40 nap meló legyen 100 hektár földdel nem lehetőség hanem szükség. Valójában ez nagyon nagy szám, és aki 100 hektárt annyi ideig farigcsál, hogy kitölt 30-40 munkanapot annak kb. régen rossz. 8-10eFt-os rezsióradíjjal számolva arra jutna 240 munkaóra, és mivel nem nagyon kapálgatunk semmit manapság, így kb ugyanannyi gépüzemóra is, az már rendkívül sok...
Ha ukrajnával kell versenyezni akkor ennyi munkaórában kb 300 hektárt kell(eme) megcsinálni.
Válasz mtz1221 #1074. hozzászólásáraMenj el egy kisvárosi coop vagy CBA áruházba, és nézd meg milyen szuper minőséget kapsz milyen árakon... valójában aki nem jár külföldön az legfeljebb az Audiban és a lidliben lát normális sajtot, csokoládét, és egy rakat egyéb árut...
ezt a csinálunk meg otthon vagy háztól vegyünk mindent meg ugyanúgy kell elengedni ahogy lóval sem járunk már sehova, meg ruhát sem a szabóval csináltatunk és számtalan hasonló dolgot. A mai ember nem fog minden tarért kiszaladgálni környékbeli falvakba és minden tojásra meg sárgarépára alkudozni külön-külön....
Még multi boltban sem voltam 5x sem az idei évben mert neten rendelek már mindent, beleértve gyümölcsöt, péksüteményt, pálinkát is. Ami neten van az van, ami nincs az nincs. Aki ezt nem érti annak lassan annyi. És ehhez semmi köze sem brüsszelnek sem ukrajnának, sem a zsidóknak. Az világ amiben otthon vágjuk a disznót épp elmúlik, vagy már el is múlt.
Röviden :
Majd ha a nép mást akar enni , majd másként termeljük meg , most ha szigorúan veszem az uniós rendszert , nincs ellátási felelősség rajtunk , bár kapunk támogatást , de nem azért ,hogy termeljek ,hanem azért ,hogy megfeleljek a támogatási feltételeknek, az ,hogy a nagy cégek reklámozzák nekem a különböző csoda anyagaikat az csak hab a tortán , nem vagyok köteles alkalmazni-szerencsére- és nem is alkalmazom.
Válasz d-032a #1076. hozzászólásáraSzövegértésből még van hová fejlődnöd fideszhuszár........
Válasz forestarius #1071. hozzászólásáraNem tudsz különbséget tenni aközött, hogy Jóska, Pista és még 20-150 gazda közösködik, fog össze egymással, és aközött, hogy Jóska, Pista, és még 20-150 gazda, egymástól függetlenül szuverén módon, külön-külön, és egyenkét tagjai olyan szövetkezeteknek, szervezeteknek, amelyek mindegyikőjöknek a közös érdekében működik, és amelyek minden gazdának kölön-külön biztosítják az adott szolgáltatást, felvásárlást stb.
Azt kérted itt számon, hogy a magyar parasztok miért nem közösködnek egymással.
Olvasd el a bemásolt anyagot, van-e benne olyan, hogy a dán parasztok egymással közösködnek.
Mert inkább az van benne, hogy a dán parasztok önállósága, egymástól való függetlensége megmarad.
A szövetkezési rendszeren keresztüli érdekérvényesítés összekapcsolása, nagyon nem ugyanaz, mint amit számonkérsz elfogult kibicként.
Nem gond, ha nem látod a két állapot közötti alapvető különbséget. Akkor, csak az alaptalan, eltévedt fröcsögésed a gond.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraMondjuk abban pont igaza van, hogy olyan veszélyesen rettentő sokat nem kell dolgozni benne amíg csak szántóföldi gazdálkodás van.
A kertészetben és állattartásban viszont ott kell lenni a toppon szinte minden nap.
Őstermelők adózása tényleg elég barátságos, bár elég baj, ha már így forszírozzák... Lehet ezt dobják még az őstermelők nyakába, a szuper felvásárlási árak mellé.
Válasz kis Zombi #1073. hozzászólásáraAzt kellett volna agyonütni, aki megeresztette a multik létezését, az országainkban. Szépen megélnének a falusiak nélkülük, meg minőségibbet zabálnának a városiak is. ( erre a minőségre, azért nem vennék mérget, néhány ember felelőtlensége miatt)
Válasz Joco7211 #1065. hozzászólásáraMond néhány ostobaságot.
A szántóföldi növények termesztése kockázatmentes, még évi 30-40 napos meló van 100 ha szántóval:-)))
Békési gazdák erre mit mondanának, amikor a sorozatos aszályok miatt 3. éve "gennyesre" keresik magukat.
A termelői piacokat is ekézi, nem adnak számlát stb. Ezeken a piacokon, és a kiskereskedőknél a friss zöldség gyümölcsnek talán már az 5 %-a sem kerül értékesítésre, a többi 95 %-ot a multik értékesítik. Ismerősöm szállít multinak, nettó 400 forintos áruját bruttó 1499-ért rakták ki polcra, az nettô 1034 Ft. (31 % adóval számolva) Azért álljunk már meg egy percre, a termelő nyeresége100-120 forint a terméken jó esetben (25-30%) a kereskedelem nyeresége 400-500 Ft (100-125%) holott minden kockázatot a termelő visel, ha a multi túlrendeli magát, visszaküldi a termelőnek a terméket valamilyen kifogással.
Én többek között ezért hagytam fel a gyümölcs termesztéssel, mert kiskereskedőknek minimális tételt lehet már csak eladni, multinak meg termeljen az akinek hat anyja van. Extra minöséget sz.rért hugyért, ha olyan kedvük van, akkor azt is megszázalékolják.
https://szoszov.hu/szeremley-bela-a-dan-szovetkezeti-modell
Válasz d-032a #1069. hozzászólására"Az utóbbi években a precíziós gazdálkodás teljesen új lehetőségeket hozott a növénytermesztés fenntarthatóságának javítására Dániában.
Az észak-európai országban ennek a technológiának a használata egyre elterjedtebb a különféle méretű gazdaságok között.
A gazdálkodók nagy része használja a mezőgazdasági berendezéseiken a GPS nyomkövető rendszereket. A korszerű vetőgépek lehetővé teszik, hogy a növényvédő szereket és műtrágyákat megfelelő adagban alkalmazzák, és a vetőmagokat a megfelelő mélységbe vessék az optimális növekedés érdekében.
A mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő SEGES mezőgazdasági tudásközpont számos eszközt fejlesztett ki, amelyek segítik őket, hogy kiaknázzák a műholdak által biztosított információkat.
Ezek mellett terjed a robotika is: például egy intelligens kapálógép segítségével a gazdák okostelefonról, vagy laptopról felügyelhetik a gyomirtást a növények között. A következő években a drónok is egyre fontosabbá válnak. A földeken általuk könnyen elemezhető a növények állapota.
Az automatizált takarmányozási rendszerek keverik és szállítják a takarmányt, hogy megfeleljenek az állatállomány speciális tápanyagigényének, csökkentve a takarmányveszteséget és növelve a gazdaság jövedelmezőségét.
A helyes alapanyag-szállítás és -tárolás szintén fontos tényező a veszteség minimalizálásában. Ezért a dán vállalatok zárt silókat fejlesztettek ki a tárolt gabona hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására, a rovarok elleni védelemre és a szennyeződések, például a gyommagvak eltávolítására. A silók jelentősen csökkentik az aratás utáni hulladékba kerülő gabona mennyiségét."
Kérsz még? Olvasgass, mielőtt arcoskodsz......
Válasz d-032a #1069. hozzászólásáraSzóval....mit is szerettél volna mondani?
"A dán agrárpolitika 3 alappilléren nyugszik:
földbirtok-politika
szaktanácsadó rendszer
szövetkezeti társulások
A dán törvények a mai napig védelmezik a családi vállalkozások alapját jelentő paraszttanyát
és a földet birtokló státust. Az 1945 után is többször módosított földtörvény szerint Dániában
csak az lehet farmtulajdonos, aki a tanyáján lakik, letette a megfelelő vizsgákat, amelyek
nemcsak mezőgazdasági, hanem üzemvezetési, számítógépes és egyéb ismeretekből is állnak. A tanyától legfeljebb 15 km távolságra fekvő földterületet kerülhet tulajdonba. A 30 hektár fölötti földterület birtoklásához minimálisan a kétéves, nappali képzéssel és bentlakással megszerezhető szakképesítés, az úgynevezett „zöld bizonyítvány”, vagy szakirányú egyetemifőiskolai bizonyítvány és igazolt szakmai gyakorlat megléte szükséges. A földtulajdon felső határa 125 hektár. A dán gazdálkodó, vagy – ahogy ők nevezik magukat – a dán paraszt mindig a saját érdekeit, képességeit, földjének lehetőségeit, épületeit, eszközeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit.
Szaktanácsadás
A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A
szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított mai szervezetre jellemző, hogy annak költségviselői az úgynevezett „kisgazda és nagygazda” szervezetek, akik a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből képesek a legkülönbözőbb elemzéseket elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadó rendszer fenntartásához. Ma olyan felkészült intézményekkel rendelkezik a szaktanácsadó szervezet, amely az EU és az állam részére is tud megbízásokat teljesíteni.
A dán szövetkezetek
A dán szövetkezeti együttműködések a Grundtik püspök által életre hívott keresztyén-szociális ihletésű, népfőiskolai képzési és szövetkezetfejlesztő mozgalmakhoz kapcsolhatóak, nemcsak Dániában, de egész Skandináviában.
A dán szövetkezet olyan társulás, melyben több gazdaság valamely gazdálkodási műveletet
közös üzemben végez vagy végeztet el, úgy azonban, hogy a gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában egy kisvállalkozói beszállító rendszer.
A szövetkezés fő célkitűzése: a tagok által irányított termelői közösség létrehozása azon célból, hogy a tagok termelését optimális áron adja el, és kockázatukat mérsékelje (biológiai és
kereskedelmi ciklus összehangolása).
A szövetkezeti vállalkozás mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért folyik,
a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében. A szövetkezet tartalma marketing értelemben éppen ezért maga a vállalkozás. A szövetkezet azért a vállalkozásért jön létre, amely tevékenységét illetően a tagok önálló gazdálkodásától elkülönült gazdasági egység, ugyanakkor annak elválaszthatatlan részét, mintegy továbbfolytatását jelenti. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet egyben az azonos érdekű tagok csoportosulása, melynek közvetlen irányításába személy szerint az egyes tagok nem kapcsolódnak bele, ezért tulajdonosi jogaikat közvetett módon, választott testületeik által gyakorolják.
A dán szövetkezet alapelvei
A dán szövetkezeti alapelvek valójában megegyeznek a rochdale-i és raiffeiseni szövetkezeti
elvekkel, amelyek ma is a szövetkezeti társulások alapnormáit jelentik. Tartalmuk csupán
annyit változott, hogy a modern kor társadalmi és piaci gyakorlatának megfelelően alkalmazzák. Használhatóságukat semmi sem bizonyítja jobban, mint a dán farmerek eredményei, valamint az élelmiszerfeldolgozó-, értékesítő- és szolgáltató szövetkezeti vállalatok nemzetközi sikerei.
Az egyik szövetkezeti alapelv, hogy minden szövetkezeti szervezetnek kötelessége a tagok
előnyeinek növelése érdekében együttműködésre törekednie más szövetkezetekkel helyi, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A szövetkezeti rendszerek több országban külön, egymás közötti kapcsolataikat illetően többé-kevésbé zárt szektort alkotnak. A szövetkezeti szektor hatékony működését és egybefogását a szövetkezeti banki rendszer biztosítja. Dániában a szövetkezeti társulások az elmúlt évtizedek során fuzionáltak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a gazdák szövetkezeteinek értelmetlen versengése. Ennek eredményeként a ma működő dán szövetkezeti vállalatok nagy, a nemzetközi piacon is versenyképes alakulatok.
A termelői tulajdonlás formája – jogi kerete – az egyre bővülő szövetkezeti vállalkozás. Így
például egy újabb fuzionálást követően 2002-ben a Danish Crown, mint a jelenleg megmaradt
két sertésfeldolgozó közül a nagyobbik, szövetkezeti vágóhídi társulás, mintegy 22 millió
sertést vág (több telephelyén), és közel 22 ezer gazda tulajdona. A vágóhíd működése egy kisvállalkozói beszállítói rendszerre hasonlít, amelyben azonos minőségért azonos pénzt kapnak a gazdák, azonos fizetési feltételekkel. Így jött létre a dán és svéd tejtermelők közös tejfeldolgozó üzeme, az MD-ARLA, ahol a viszonylagos kicsinység ellenére a nagyság előnyeit
élvezhetik a gazdák.
A dán gazdák jogai és kötelezettségei
A hagyományosan korrekt módon együttműködő dán gazdákat céljaik megvalósításában, valamint a kötelezettségeik és jogaik közötti biztos eligazodásban a belső szabályzataik segítik.
Legfontosabb ezek között is az alapszabály, amely, összefoglalva a kötelezettségeket és jogokat, belső alkotmányként írja elő az együttműködés fő szabályait. Az alapszabály rögzíti az
értékesítés, az áruleadás és az átvétel, a szerződéses kötelezettségek, az eredményfelosztás és a társulás egyéb fontos feltételeit, mint például a tisztségviselők választását, a irányítás fórumait, a vitás ügyek rendezésének módját.
A tagok jogai és kötelezettségei a mérlegelv szerint igen kiegyensúlyozottak. Így például a tag
köteles minden termékét a szövetkezeten keresztül értékesíteni, amely viszont köteles azt teljes egészében átvenni, és a lehető legmagasabb árat fizetni érte. A tagok egyenlősége nyílvánvaló: azonos áruért azonos pénzt fizet a szövetkezet, azonos feltételek mellett. Minden tag ugyanolyan módon juthat információkhoz, és valódiságukat ellenőrizheti. A tagok együttműködése rendkívül gyakorlatias, üzleti érdekeiken alapul. A közös feldolgozás és eladás
biztonságosabb, és a hozzáadott értékkel növelten nagyobb a jövedelem."
A dán mezőgazdasági rendszernek, egyáltalán nem a dán gazdák egymással való "összefogása" a lényege, és egyáltalán nem a gazdaságuknak "szövetkezésbe" tömörítése a lényege, (a szaktanácsadói rendszerre kihegyezve sem).
Aki ezt a látszatot kelti, és ezt hiányolja a magyar gazdákból, az vagy tájékozatlan, és/vagy - állandóan visszatérően-, "A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben " című magyargyülölő köpködést ismételgető, rosszindulatú gyökér, és/vagy szimplán csak földszintes nyugatfelszopó.
A dán parasztok sem egymással szövetkeznek, hanem tagjai a szövetkezeti tagsági tulajdonban lévő, tőlük függetlenül működő, de az ő érdekeikben működő, beszállítói, tárolói, feldolgozói , és egyébb mezőgazdasági termékláncban működő vállalatokban.
Hazugság, hogy csak nyugateurópában van, vagy lehet ilyen, mert csak ott találták fel a dánspanyolviaszt.
Magyarországon is volt, már az 1800-as évek végétől, Hangya Szövetkezet néven, de a komcsik 1945 után megszüntették.
Azt, hogy a a rendszerváltás után miért nem lett újra létrehozva, és működtetve a magyar parasztok, és az ország boldogulására, azt tessenek megkérdezni, a nyugatfelszopó álomvilágtól.
Válasz Rabó001 #1067. hozzászólásáraKétségtelen, hogy a nyugati világban gyakorlatilag évszázadok óta töretlenül, zavartalanul épülhetett a kapitalizmus, a piacgazdaság, leszámítva a két világháborút. De azért a gengszterváltás óta eltelt 30 év, ami nem kevés, és nem nagyon lehet látni előrelépést.
Ehhez viszont hozzá járult egy szerintem nagyon lényeges dolog. A jogállamiság, a jogbiztonság hiánya. És ez a fideszes csürhe hatalomra kerülése óta hatványozódott.
Magyarország nem jogállan, nincs jogbiztonség.
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraSok igazat írtál, ami néhány embernél be is talált, ez is bizonyítja hogy van alapja. Viszont azért általánosítás is van benne bőven, mert ugye gazda az 1 hektaros gazda is, meg az is aki mára megvett egy komplett TSZ-t, így ma már gyakorlatilag a TSZ.
Amit a dánokrol írsz az biztos úgy van, de egyet ne felejtsünk el! Dániában hányszor avatkoztak erőszakosan és nagymértékben a gazdálkodási körülményekbe? Itthon ugye csak 1945-tol legalább háromszor. Csak a legnagyobbak időrendben.
1.nagybirtokok államosítása, foldosztas.
2.kollektivizalas.
3.kárpótlás, privatizáció.
Valamint ott van olyan hogy polgárság, itthon meg nincsen, és nem is lesz.
Teljesen más ha valami fejlődhet a maga természetes útján generációrol-generációra évszázadokon keresztül, még ha keretek természetesen vannak mindenhol.
Válasz Joco7211 #1065. hozzászólásáraMajd jön a hatelemis, éhenkórász tsz elnök, és megállapítja, hogy hazudik.......
A magyar mezőgazdaság bajban van - Raskó György
dr.Raskó György agrárközgazdász volt a vendégem, akivel a magyar mezőgazdaság helyzetéről beszélgettem. A szakértő kifejtette, hogy biztos benne, hogy Magyarországnak komoly szemléletváltásra lenne szüksége a mezőgazdaság területén.
Válasz rongyos #1036. hozzászólásáraErre gondoltam èn is. Lehet hatalmasat zuhan, de utánna visszakèrik kamatostul. Vagy, már most kilő majd. Remélem addig elöbb befejezik, mèg egy atomerőművet nem lőnek ki. Meglepő de USA segít. Persze. Gondolom azok kezdettèk meg az önkèntesekkel a rakètázást.
Válasz Sk Laci #1059. hozzászólásáraTisztelt Sk Laci!
Nálatok Felvidéken is volt ilyen erőszakos TSZ-esités anno?
Édesanyámékat a szüleivel és nagyszüleivel Érsekújvárból üldözték el 1948 ban a lakosság csere kapcsán. Sok rokon azonban kinn maradt és évente többször is jártunk látogatni őket.
Ami a szomorú, hogy az öregek meghaltak és a másod unokatestvéreim már csak törik a magyart, a gyerekeik még még azt sem - így elmaradoztunk egy mástól
Ismerős amit az összefogásról írsz, nekem sem sikerült.
Nem is igazándiból értettem az embereket, akik annak ellenére, hogy volt forgótőkéjük miért választották a halasztott fizetést, ami pl. akkor egyszeri 2% kezelési költségből és havi 1,5-2 % kamatból állt.
Elhozták a márciusban pl a 100.000 Ft -os napraforgó vetőmagot, majd aratáskor levonták tőle termény beszállításakor a 115.000 Ft-ot. Ez csak a kereskedőnek volt jó.
Én meg oda mentem a kereskedőhöz egy laptoppal és megmutattam neki, hogy máshol mennyi ez a termék és miután kp-vel vagy előre utalással fizettem, lealkudtam a 10-15 %-ot.
Tudom, hogy ehhez pofa kell vastag bőrrel, de megtanultam 30 év alatt a cégemben, semmilyen ár nincs kőbe vésve, így mindenhol lehet cigánykodni és alkudozni.
Válasz Sk Laci #1061. hozzászólásáraEz a képzés nem keverendő össze az aranykalászos gagyival.
-bár abban is volt kivétel. Mert pl. a cigánynak biokémiát is tanítottak az amerikai zászló ölelgetése mellett.-
Ezt bizonyítja a dán mezőgazdálkodás színvonala. A gazdaszövetség tanácsadó hálózatot is működtet. Bárki lehet tanácsadó, aki az agráriumban tevékenykedik. Azt, hogy ki kap megbízást, a gazdák döntik el. Az meg egyetlen dologtól függ. A szakmai hozzáértéstől.
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraRemélem olyanok tanítanak -adják ki a "zöld diplomát", aki még a mezőgazdaságban se dolgozott......
SK-ban kombájnkezelési papírokat akik adják ki nem is jártak kombájnal, minden kombájn más szerkezetü, de tanítsák és osszák a papírokat-engedélyeket.
Ez egy olyan felesleges birokratikus lépés.
Akiket tanítanak a kombájnkezelésre, azok 30-40 éves praxal sokkal többet tudnak a kombájnról, mint akik tanítsák......
Bürokrácia..........
Válasz forestarius #1057. hozzászólásáraEz mind-mind aljas, irigységből elkövetett hazugság, semmi egyéb. A gazdák jelentős része nem urizál, lehet, hogy a tehetségesebb, szerencsésebb körülmények között gazdálkodók nagy pénzeket szakítanak, de ezen pénzek jelentős része mindig vissza forgatva fejlesztésekre, ez a gazdák 99%-ára igaz, ezért tudnak az emberek 10-20-30 év munka után 60-70 milliós traktorokban és 150 milliós kombájnokban ülni. Persze emellett télen el lehet menni egzotikus országokba, meg venni 20-30 milliós autót, de ez kevesekre jellemző, mert a gazdák jelentős része mindent úgy néz, hogy mi a jó befektetés, ingatlan, termelő eszköz, föld, stb, inkább erre megy a pénz.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraBocs, hogy beleszóllok.
Én is azon gazdák közé tartozom, akinél a gépesítés - gépek teljesítménye jó néhányszorosa a területemnek. Nem az adó nemfizetés miatt van ilyen gépparkom.
Kicsiket a szolgáltatók a végére teszik, az is fenn áll, hogy oda e ér /időjárás beleszólhat/.
Azelőtt öreg traktorokkal dolgoztam. Mert az öreg gép is megcsinálja és nem vagyok kölcsönnel terhelve. Annak idején jó gondolkozásnak láttam. Mára be kellett látnom, hogy hiba volt a modern gépeket mellőzni. Napi szinten a hátgerincem "emlékeztet rá".
Szlovákiában nem voltak olyan támogatások, hogy a szántóföldi növénytermesztő gépeket lehessen venni /kivétel 2004-2006 évek, amikor először érkeztek az EU fejlesztési pénzek/. 2008-tól már csak a "kiválasztottak kaphattak".
Az összefogást illetően: Én is próbáltam vetőmagot mütrágyát nagyban vásárolni olcsóbban, mint több gazda összefogva nagyobb vásárlás esetén olcsóbban kapja meg.
3 tudtunk csak összefogni, mivel a többi nem akart fizetni áru átvételkor. Pont a legnagyobbak hátráltak ki az üzletből. Inkább fizettek 30 % többet a vetőmagért, csak május helyett szeptemberben, októberben egyenlíthessen. Nem értettem meg őket, hiszen akkoriban a bankban 10 % kamattal kaphattak bárhol fogyasztói kölcsönt. De nem.
Mára csak saját magamnak nézem, mert még az a másik 2 is elkezdett spekulálni.
Azóta egyedül intézek magamnak mindent. Kicsiként kissebb az árengedmény, viszont nem kell várnom mások tétovázására.
Válasz forestarius #1055. hozzászólásáraAzt hitted, hogy te is lehúzhatsz némi bőrt a dörzsölt, fifikás parasztokról??!?! Hát el kell kerítselek, a gazdák jelentős része messziről kiszúrja az ilyen senkiházi, szélhámos, nyerészkedőket, akik a semmiért próbálnak pénzt elkérni.
Válasz Ohaza63 #1056. hozzászólásáraA gazdék az adott közösség szeme előtt gazdálkodnak, élnek. Ezért nem kellene hülyének nézni az embereket. Azért nem, mert látják, mennyit dolgoznak egy évben. látják, hogy ebből milyen életvitelt tudnak biztosítani maguknak meg a családjuknak. Látják, hogy 30 ha-nál már felmondja a buszsofőri állást mert nyugisan megél belőle. Látják, hogy 80-100 ha-ból 10 millás BMV motort vesz magának, és arról értekezik a faszbukon, melyik európai országban nem járt még. Ez nem irigység, ezek tények. Azt is látják, hogy megy a tsz-ezés, de a falu határában levő földekből a tsz időkben 100-150-200 család élt meg részben, vagy egészben, ma meg 3-5-7.
Ami az összefogást illeti. Pár éve csináltam egy szakmai blogot. Abban leírtam, hogy mi, a magám erdőgazdálkodásban dolgozó erdész szakirányítók mennyire a margóra vagyunk szorítva, hogy mennyire beteg a magán erdőgazdálkodás, hogy mennyire gagyi a jogszabályi háttér. Felhívtam a figyelmet arra, hogy ez azért van, mert nem szerveződünk sem az erdőtulajdonosok, sem az erdőgazdálkodók, sem a szakirányítók.
Elküldtem a posztot több száz kollégának. Három reakció érkezett. Egy támogatta az ötletet, kettő így szólt: ",mi a faszt akarsz?"
A magyar nem hazudtolja meg önmagát.
Válasz forestarius #1054. hozzászólásáraAmikor 2005 ben belefogtam ebbe a wellnesbe, mert az informatikai cégem dübörgött, akkor már sok embert ismertem a mezőgazdaságból, hiszen telepeket kameráztunk és riasztóztunk be.
Megpróbáltam őket meggyőzni, hogy legalább az input beszerzésnél és értékesítésnél fogjunk össze valamilyen szinten.
Mert nem mindegy, hogy 15 vagy 250 db zsák vetőmagot rendelünk a multitól, vagy ha 500 Ha termését akarjuk eladni a kupecnek és nem 50 Ha-t.
A tehetségem, lehetőségem és a pofám is megvolt ahhoz, hogy végig vigyem ezt, de egyetlen embert sem érdekelt az ötletem.
Pedig ingyen csináltam volna. De lehet , hogy ez is túl drága volt.
Ezért írtam, hogy a magyar nem akar összefogni. De nagyon sok gazda a szüleitől kapta ezt a viszolygást a közösködésre, mert otthon elmesélték neki a TSZ-esítést és ezért "retteg, mint ördög a tömjén füsttől" az ilyenektől.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraMindezeken túlmenően ez a ti dolgotok, nem az enyém. Én erdész vagyok, aki szeret a joggal foglalkozni, van is rálátásom, és megpróbáltam segíteni eligazodni a jogi útvesztőkben... és igen, ahol erre van lehetőség, megpróbáltam ezt a tudást pénzre váltani. De be kell látnom, ennek itt semmi értelme. Nem pocsékolok több időt arra, hogy buta, dilettáns hatosztályos sekkfejekkel harcoljak itt.
Válasz Ohaza63 #1053. hozzászólásáraHány jelenleg gazdálkodót pofoztak be a közösbe, hányat vittek börtönbe? A magyar gazda azért nem közösködik, mert magyar, és megölné a másikat egy kanál vízben. Ez a tsz-es duma csak alibi.
De akkor ne tessék sírni, mert egyértelműen ez az egyik megoldás.
A dán gazdának 30 ha fölött "zöld diplomával" kell rendelkeznie, ami egy 2 éves nappali tagozatos képzés, minde, a gazdálkodást éritő területre kiterjedően.
A dán gazda annyi jószágot tarthat, amennyinek a keletkezett trágyáját a saját földjén hasznosítani tudja. De épp ezért nem kell azon agyalnia, menyibe kerül a műtrágya.
Dániában csak az örökölhet földet, aki tovább viszi a gazdaságot - ha megfelel az elvárásoknak - de még ebben az esetben is inkább megveszi a szülőktől a földet - amihez akár 70 % támogatásat is kaphat - mert az örökösödési illeték nagyon magas.
A dán gazdák 100 éve szövetségbe tömörülnek, rendkívül erős érdekvédelmi rendszert hoztak létre. Ez a gazdaszövetség - vagyis a gazdák - többek között működtetik az éelemiszer feldolgozás jelentős részét, minek következtében a kutyát nem érdekli az ukrán búza, vagy tej, mert ez a szövetség ezek a feldolgozó üzemek elsődlegesen a gazdák által megtermelt terményt kötelesek a lehető legjobb áron megvásárolni. Nem az államtól várnak segítséget.
Ez a szövetség rendkívül hatékony tanácsadó hálózatot működtet, amely gazdára lebontott tanácsadást ad, pénügyi, adózási segítséget, jogszabályi eligazítást, értelmezést. A dán gazdaszövetségtől az állam, de még az eju is rendszeresen rendel tanulmányokat.
Ki akadályoz benneteket abban, hogy elinduljatok ebben az irányban? Ki akadályoz benneteket abban, hogy szétzavarjátok a picsába a fideszcsicska nakot, magoszt, amely semmilyen érdekvédelmet, semmilyen segítséget nem nyújt nektek. Mert az egy kalap szart nem ér, hogy a falugazdász kitölti helyettetek a nyomtaványokat, meg megcsinálja a támogatási kérelmeket.
Milyen érdekvédelem az, amelynek az elnöke kormánypárti képviselő? Hogyan fog egy ilyen szervezet konfrontálódni a kormánnyal a gazdák érdekében?
Lépjetek hátra, és nézzetek magatokba.
Válasz forestarius #1051. hozzászólásáraA magyar gazdák képtelenek az összefogásra, mert genetikailag beléjük ivódott a kolhozosítás.
Rettegnek még az összefogás gondolatától is.
A dán gazdákat nem pofozták be a közösbe, nem vitték börtönbe, ha nem állt kötélnek.
Ott ha szövetkeznek, akkor azt önként teszik.
Persze az is igaz, hogy az általad felsorolt területekre nem éri meg ekkora gépparkot fenntartani.
Nekem is van ismerősöm, aki a gépparkjával a területének 10 x sét is tudná művelni.
De meglehet érteni Őt is, mert inkább nézegeti a modern új gépeit a szín alatt, mint hogy befizetné az államnak adóként.
Talán az előző "bő" esztendők és az alacsony és támogatott kamatkörnyezet megrészegített sok embert és nem csak gazdát, hogy fejlesszen, akár ész nélkül is.
Más területen is látni ilyet, hogy nagyot akartak álmodni, most meg vakarják a fejüket, legyen az építőipar, kereskedelem vagy bármi más.
30 évet dolgoztam a cégemmel, informatika, hírközlés, URH technika, vagyonvédelem területén és láttam nagyon sok ember és cég űrrakéta szerű felemelkedést, majd hulló csillag szintű zuhanását és megsemmisülését.
A mezőgazdaságban is hasonlóakat tapasztaltam. Aki nem lépte át a lehetőségeit és kereteit az életben marad, aki meg nagyot akart markolni, annak meg minden kicsúszik az ujjai között.
Válasz forestarius #1049. hozzászólásáraLátszik, hogy teljesen laikus és dilettáns vagy, a rosszindulatú megjegyzéseid mind az irigységedből fakadnak. A csóró magyarnak nincs pénze megfizetni a házi, kézműves jellegű, minőségi terméket, az ilyen keresletre egyébként is megvan a kínálat. Sokaknak már az is feladja a leckét, hogy a multinál megvegye az olcsó, ipari jellegű hús- és tejtermékeket. Egy gazda egyébként lényegesen többet dolgozik egy évben, mint a napi 8 órás, kényelmes munkát végző átlag emberek, szóval már megint nagyot akartál mondani, de nem sikerült sajnos.
Válasz Ohaza63 #1050. hozzászólásáraNem mit, hanem mennyiért. 30-50-100 hektáron senki nem tud 20 több tíz millás tarttort, kombájt gazdaságosan üzemeltetni, csak támogatással.
Ez kb. olyan, mint ha valaki venne magának több tíz milláért egy kamiont, dolgozna vele egy évben 2-3 hónapot, aztán sírna, hogy veszteséges.
Megint leírom, tanulni kell a nyugati gazdáktól, pl. a dánoktól.
Válasz forestarius #1049. hozzászólásáraAkkor nem tudom mit kellene termelnünk, mert az EU hozzá állasa miatt a hagyományos magyar piacokat lenyúlják az ukrán /Usa termények.
Ha nem vasúton, vagy közúton jut el oda a terményük, hanem a Romániai folyami kikötőkből ugyanaz az eredmény - piac vesztés.
Akkor meg ki kell mondani az államnak, hogy nem kell csak 2 millió tonna búza, meg x tonna árpa, meg x tonna napraforgó stb...
Mert akkor a 4 millió hektárból, csak 2 milliót kell művelni.
Vagy felfut az állattartás és nem eszünk brazil csirkét, német, dán disznót, lengyel tojást, stb..
Tudom az állattartás 365 nap/év munka és megemelem a kalapom előttük, de vagy a fele abbahagyja a mezőgazdaságot, vagy előállítjuk a saját élelmiszerünket, nincs más választás.
Válasz Ohaza63 #1048. hozzászólásáraSzándékosa nem folyok bele a dologba, mert abból háború lenne, és már így is közellenség vagyok. Ami teljes mértékben hidegen hagy.
De:
"Talán a jószágtartás volna az út, meg a házi kimérés, mert az osztrák és svájci gazda is ebből él. A magyar meg nagyon szeret enni.
De ez a rögösebb út."
Lefordítom: végig kell dolgozni az év 12 hómapját. Kemény kihívás, de többmillióan megugorják ezt az akadályt ebben az országban.....
Válasz boldizsár1988 #1045. hozzászólásáraSajnos Én nem úgy érzem, hogy az előző 7 év olyan bő esztendők lettek volna.
Itt Dél-Keleten a Jóisten nem adott annyi esőt és olyan időt, hogy bőségesnek mondható legyen az elmúlt 7 év.
De van egy megérzésem, hogy a f@sznak a rossz oldalán vagyunk, de szerintem ez még rosszabb is lesz.
Az imák sem segítenek, mert az EU dilettáns és gonosz vezetése lerendezi a sorsunkat örökre.
Aki pedig ideiglenesen abbahagyná, az soha többet nem indul újra, már csak a kora végett sem.
Aki pedig a gazdákat szalag mellé kényszerítené, az nem normális.
60-70-80 éves emberek nem nagyon bírnának a multinál dolgozni, nem beszélve attól, hogy egész életükben önálló, független emberek voltak, akik saját maguk döntéseivel irányították az életüket - na az nem viselné el, hogy egy 25 éves nyikhaj mérnököcske ugráltassa.
Ez az irány felejtős.
Talán a jószágtartás volna az út, meg a házi kimérés, mert az osztrák és svájci gazda is ebből él. A magyar meg nagyon szeret enni.
De ez a rögösebb út.
Válasz Kémlelő #1043. hozzászólásáraDe én több rossz évet nem bírok nem hogy még 5 öt.
Válasz Kémlelő #1043. hozzászólásáraIdén a második letudva
Válasz Rideg Valóság #1044. hozzászólásáraBibliában van a 7 szűk hét bő esztendő
Válasz Kémlelő #1043. hozzászólásáraAztán visszavonul, és nem sanyargat bennünket tovább? Vagy honnan ez a szám?
Válasz d-032a #1031. hozzászólásáraMiniszterelnök Úr hét azaz hét szűk esztendőt jósolt.
A kérdés csak az hogy 1 vagy kettő telt el?
Válasz hashtag #1039. hozzászólásárapl:
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/06/romaniaban-folytatja-expanziojat-a-magyar-tozsdei-ceg
de arra is kíváncsi lennék hogy a mg-i miniszterünk az öntözésen kívül még miről "egyeztetett" a raport során
https://www.agroinform.hu/gazdasag/magyarorszag-izrael-agrar-strategiai-egyuttmukodes-67056-001
Válasz envagyok2 #1030. hozzászólásáraMondjuk én nem feltétlenül csak a mezőgazdaságban dolgozókat venném ide, hanem mindenkit, akinek bevétele származik belőle, aki bérbe művelteti a földjét, aki bérbe adja, stb.
Válasz envagyok2 #1030. hozzászólásáraLényegesen nagyobb számnak kell lennie, ha csak azt nézzük, hány saps igénylést adnak be egy-egy évben, és akkor még nem vettük számításba a rengeteg alkalmazottat, a mezőgazdaságra épülő kereskedők és szolgáltatók alkalmazottait sem. Sok hely van, ahol az adott kis településeken a mezőgazdasági cégek számítanak a fő foglalkoztatóknak. Itt egy közeli 4000 fős településen legalább 100 alkalmazott dolgozik mezőgazdasági cégeknél (sertéstelep, baromfi telep, tehenészet, négy nagyobb szántóföldi termelést folytató cég). Ez az adott lakosság 2,5%-a, és akkor azt 15-20 kisebb gazdát, termelőt nem is számoltam, ahol van 1-1 alkalmazott, vagy egy nyugdíjas, szezonálisan beugró traktoros.
Válasz slukeee #1037. hozzászólásáraÉs a féláron adott termény haszna, kinél csapódik le? Csak kérdem, mert valahol meg kell jelennie az összegnek.