Hirdetés
Fórum
Terménytároló csarnok, szín, épület tervezés,...
Létrehozta: Vendég , 2008-02-17 21:23:21
Kedvencekhez
Segítség
- Vizszintes tengelyű szárzúzó új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fűtési rendszerek új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- OVP-20 régi szovjet gyártmányú magtiszítógép... új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Szója termesztése új
- AKG támogatás új
1352 hozzászólás
Válasz máris szomszéd #998. hozzászólásáraMit jelent a kérgesítés?
Válasz horesz01 #997. hozzászólásáraMitől lesz egy beton ipari beton? Kivitelezés során csinálnak még vele valamit?
Válasz máris szomszéd #993. hozzászólásáraKöszönöm szépen a segítséget
Válasz máris szomszéd #998. hozzászólásáraAcél szál helyett műanyag szálat is lehet használni. Ez legalább nem rozsdásodik.
Válasz horesz01 #997. hozzászólásáraNem azt mondtam,hogy nem jó kültérre az acél szál,hanem hajlamos rozsda pötty lenni a beton felületén. Még akkor is ha felület kérgesített is a beton akkor is pár szál annyira közel kerül valahogy a felszínéhez,hogy a víztől rozsda pötty lesz.Ezt nekem az mondta aki csinálta a betonozást és a kérgesítést.Próbálták mágnessel a vibrolécen kiszedi a felső szálakt de nem tökéletes az sem.
A kérgesítés nagyon jó még az olajat is le lehet róla takarítani.
Válasz máris szomszéd #993. hozzászólásáraKültéri betonba is jó az acél szál, sokkal erősebb vele a beton mint a térhálóval. Nekünk most januárban készült el a csarnok betonozása és abba olyan 30kg/m3 körül raktak a betonba, igaz mi ipari beton padlót csináltattunk, amit mindenre tudunk használni (gép tárolás, javítás, gabonatárolás). Sima betontól nem sokkal volt drágább de szebb simább(mint a tükör) és sokkal erősebb.
Válasz Berente Antal #995. hozzászólásáraAz is segítség lenne.
Válasz Mf-es? #994. hozzászólásáraA cégről nincs infóm, de erre többet is építettek. Építtető tel. számot tudok privátban adni.
Ezt a silót ismeri valaki?Jó árba van,milyen minőség lehet?Cég megbízható?
Válasz bali #992. hozzászólásáraMimimum 10 centi sóder kell ha több az csak a pénztárcádnak baj a beton nem haragszik meg érte.
Jó a sima tüzépes sóder mivel nincs benne olyan pici szemcse ami felvinné a vizet.
Döngölni mindent kell.Ha kiástad a mélységet azt vissza döngölni rá a sóder azt is.Sódert lapvibvátorral szokták a béka nem tudom tudja-e.A vasat az alsó harmadába kell rakni alul keletkeznek húzóerők a betonban általában.
Ha száraz helyen lesz a beton akkor van,hogy csak acél hajat tesznek a betonba 20 kg/m3 ha jól tudom és semmi más.
Kültéren csúnya a víztől rozsdapötty a betonon.
Kiskunmajsáról érdemi távolságra jó áron viszik a mixer betont és a szivattyúzásért még sosem fizettünk külön.
Válasz máris szomszéd #991. hozzászólásáraMilyen vastag sóderágyat használtatok? Ide ugye a legdurvább frakció szükséges? Szükséges ezt döngölni? Én első körben zúzott kőre gondoltam, de a sóder jobb lenne minden szempontból. A térháló a betonon belül kb hova kerül? Mármint közepe vagy lejjebb feljebb? Bocsi a sok kérdésért, de jól szeretném megcsinálni .
Válasz bali #989. hozzászólásáraHa futja a keret nem ártana a beton alá sóderágy azért,hogy a kapilláris felszívódás miatt ha megfagy a föld a beton alatt akkor felemeli a betont.A sóderen nem tud a víz kapillárisan felmenni.
Nekünk 14 centis beton van a hűtőházban 8-as térhálóval.Öt év alatt semmi baja,m2-ként kb1.5 tonna van rajta. + ha gurul a targonca annak a 3 kis kerekén van max 4 tonna.
Válasz bali #989. hozzászólásáraAhány ház,annyi szokás.
Betonozás előtt állok. Rendelkezem egy régi csűrrel, ezt szeretném lebetonozni. Mit ajánlotok h kellene ennek hozzákezdenem? Marjak ki valamennyi földet, majd kő aztán a vasalt beton? Miből mennyit, milyen vastagon? Gépek, raklapos árú, termény tarolására használnám.
Válasz szanberg #986. hozzászólásáraSzerintem nincs gond az 1kamion/óra tempóval. Aki legutóbb hozta a műtrágyát, alapból 1 óra lepakolással számolt. Akik vitték tavaly a búzát, azoknak a félpót előkészítés is 10-15 perc volt önmagában, nagyon nem is kapkodtak. Nem szoktam én sem kapkodni, mert jobb lassan, mint gépet/csarnokot törve. Ha kamiont pakolok a manituval (1.5t/kanál), akkor óvatosan közlekedve 30-35 perc míg megrakom. Az elmúlt években egy kamionos sem panaszkodott, hogy lassú lenne.
Válasz szanberg #986. hozzászólására8 éve szárítok tökmagot.Tapasztalat,az energia megtakarítás,nem függ a szárító hőmérséklettől.
Vagyis,40 C levegővel,is ugyan annyi tüzelő ment el,mint 80 C levegővel való szárításkor.Csupán magasabb hőfokon,időt lehet nyerni.
Ezt mutatja a siló szárító is.
Válasz Mf-es? #985. hozzászólásáraHát az nagyon gyenge de ennyit nem tudnak azok az olcsó kitárolók, ezért írtam, ez az ingerküszöb határértéke.
Csináld meg és meséld el, én kíváncsi vagyok nagyon, viszont ingyen ebéd nincs ebből már megjöttünk, azt az energiát amit közölni kell a terménnyel szárításhoz azt hideglevegővel nem lehet.
Elmondanám, hogy napraforgót csak ventillátorral szoktunk szárítani égőfej gyújtás nélkül, ha 20fok van kinti hőmérséklet akkor levisz a rendszer belőle 1,5-vízfokot lazán de ha csak 15 akkor egész nap lehet fújatni semmit nem ér. Búzánál ez méginkább így van, de tényleg.
Csináld meg, és legyen sikered de úgy számolj, nehogy két szék közé ülj!
Válasz szanberg #983. hozzászólásáraÓránként egy kamion,az nagyon jó.Mondom,kis gazdaságról beszélek.Lehet,csak lovaskocsit kell pakolni,mert nincs több.
Szárítás meg olyan,amerikába minden működik,csak nálunk,magyaroknál nem.
Hiába lesz a nagy szárító szomszédjába,egy energiatakarékos szárító siló,úgyse hiszi,hogy működik.
Válasz Mf-es? #982. hozzászólásáraEgyik cimborám épített 4db 25tonnás silót. BIN lengyel gyártmány, jó olcsó egyébként teljesen rendben van. Azért ilyet mert belterületen van neki a telephelye és a sajátos építési szabályok-rendezési tervek végett erre kapott engedélyt, magassági korlátok miegymás végett...
Ennek van olyan kitároló berendezése mint amit te is írtál, tényleg komolyabbat kell venni.
Egyébként ezek a silók is alulról szellőztethetőek, padozatos és 1millába került darabjuk, végülis ő is termelt piros kukoricát meg ilyen spéci dolgokat, ezt jól el tudta szeparálni mástól ebből kifolyólag.
Kíváncsi leszek a végére, nekünk is nagyon kellene egy siló, bár a helyem inkább két karcsúbbat adna ki, magtár mellett másik építmény között nem korlátlan a távolság, de én ide ahogy néztem 2db 800tonnásat tudnék betenni, ilyenben gondolkodom, egyrészt azért mert síktárolós sem olcsóbb építeni, sőt, valamint így automatizálni lehetne a tárolást, a szárítósnak nem lenne gondja csak az ellenőrzésre, éjszakás műszakokban pakolnánk a silókat nappal meg a síktárolót, ebbe is egy felsőpályás betárolót akarok összehozni.
Válasz Mf-es? #977. hozzászólásáraTárolás az más, azért megnyugtatlak, hogy az utóbbi években nagyon nem hozta magát a tároló ami az eredményességet illeti, főleg a 300tonnással nem fogsz tudni nagyot szakítani a piacon az a helyzet. Ha 2000tonnás kötésed van jó kukoricából akkor 1-2Ft-al is már 2-4milliód marad meg de ettől nagyobb árrés jelenleg nincsen de nagyon nincsen, itt most is 42 a plafon ár kukoricára a térségben.
Durum más tészta, nyílván ott a sajátossága végett nehezebb a történet, igaz szerintem nem akkora piac az mint sokan gondolják, de mindenképpen jó árasított történet aestivum búzához képest.
Száz szónak is egy a vége, a saját tároló mindig előny, nem is kicsi, függetlenül tudsz másoktól rendelkezni a terményeddel, de egy normális az kuuva drága és az a be-kitároló amit írtál, hogy csak 10milla a 6 silóra azzal nagyon be fogsz fürödni. Óránként ha megtudsz rakni 1 kamiont ebben mérlegelések minden benne legyen az nagyon gyenge teljesítmény de ez kb. az ingerküszöb széle, szóval 10perc átállás mérlegelés, 50perc rakodás, így percenként 5mázsát kell kipakolnod de mondom ezzel kuuva lassú vagy, teleszkópossal óránként 3 autó van elindítva útjára, ha magtár mélyére kell menni akkor 2,5 és ez sem egy nagy etvas.
Ezeket csak azért írom, hogy ha már egyszer építessz valamit akkor olyat csinálj amivel nem fürödsz be, az pedig sosem a spórolásról szól.
A szárításba inkább ne is menjünk bele, ezt nem lehet összehasonlítani azzal, hogy a legtöbben szántanak pedig van jobb is, ez teljesen más történet, hasonlatként sem lehet egy lapon említeni.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #981. hozzászólásáraNem kukoricára tervezem.Az csak egy plusz lehetőség.
Válasz Mf-es? #977. hozzászólásáraCsőtörő és férgező kutya van a környéken?
Csinálj górét!
Áprilisra abban is megszárad, néhány oszlop+drótháló, ferde felhordóra egy tölcsér és kész a morzsoló is, csutával lehet tüzelni és ha "U" alakba csinálod és egy nagy tetőt fölé, akkor gépet, műtrágyát bármit tudsz alatta tárolni!
Válasz dr.T #978. hozzászólásáraMeg senki se szántana.
Vita érdekes mitöbb informatív, érdeklődve figyelem sajnos a témához nem értek, az elgondolkodtató, hogy csak fekvő vagy toronyszárítók vannak, a kicsiknek meg mobilok miért nem ilyenek? de nem azt jelenti hogy ez nem lenne jó...
Válasz Mf-es? #977. hozzászólásáraHa 2-3 even belul megterulne akkor mindenkinek az volna azt hiszed ezt mas nem szamolgatta ki ,traktor is visszahozza az árát meg a kombajn is!
Válasz Sk Laci #976. hozzászólásáraAhogy írtam,2-3 év egy siló megtérülése.Másik,nem is feltétlen kellene minden silóba elektronika,ami medrágítja.Gabona álltalába leszárad.Kukoricát,szinte mindig 20 alatt vágjuk.
Szárítási opció,az vész esetén.Mondjuk durum 16%-os,és hetes esőt jósolnak.Minőségmegőrzés végett,le kell vágni 16-ossal.De júliusba,könnyedén le lehet ventilátorral vinni a vizét 14-re.
Először tárolósiló,aztán,ha indokolt,felszereltetni a szárító elektronikát.
Válasz Mf-es? #974. hozzászólásáraSzia, inkáb gondold végig mégegyszer. Tárolót megértem, hogy ki tudnád használni, de a szárítót, vagy ahogyan szeretnéd levegővel-ventilátoral szárítani, nem egy szerencsés ötlet. Egy az, ha betárolod és 20-22% vizes a kukorica, két héten belül kezd penészesedni a mag. Itt a ventilátoros kezelést nem hiném, hogy elég lene. Másik dolog, hogy a szárítóban a fuzáriumal fertőzött kukoricamagról majdnem teljesen lepusztul a toxinos gomba /ha jó az infóm/.
Helyedben én másal leszárítatnám, és ha lene saját tárolóm viszaszállitanám a száritóból. Természetesen távolság függő. Megoldás lehet a mobilszárító is, ha valaki végez ilyen szolgáltatást.
De viszont az utóbi piaci árak azt tükrözik, hogy joban megéri eladni aratáskor. Ilyen trend melet mikor térülne meg a beruházás, ha nem vagy 1000 ha-os?
Válasz bandigh #965. hozzászólására
1% a szemtörés vele,rédlerekkel,csigákkal,2-2,5%.
Válasz szanberg #968. hozzászólásáraSaját részre dolgozunk.Teljesen másként matekozunk,mint tik.Pl.durum búzát tudnék termelni,de nincs hová bevinni.Üvegesség miatt nem keveri senki a máséval.Saját tároló kell.
Most 2 ezer ft.volt a normál búza közti árkülönbözet.Ha csinálok egy 300 tonnás silót,2 évbe de inkább 3 év,és visszahozta az árát.
Meg bosszantó,mikor augusztusba kifizetik a terményt,elszámolunk költség oldalon is,és januárba jön egy 30 ezres számla,valami októberi tárolás,meg kitárolásról.
Ez a rablás,mindennél több.
Válasz .Feco. #971. hozzászólásáraInfó
Válasz .Feco. #971. hozzászólásáraNem győzködni akarlak. Te használsz egy rendszert, azt ismered. Ezt nem ismered, én sem, de eléggé beleástam magam, főként északamerikai tapasztalatokra lehet támaszkodni. Kezdjük azzal hogy ott nyersebben takarítanak be.. Nàlunk ritka h 19-20 fölött aratunk, nem olyan intenzív, mint akár mondjuk nálatok. Na mindegy, akkor számok.
Nem 2,5 kW motorral megy hanem 20(!) kW..
És kell neki 40 nap. Igazából nem kéne 0-24 mennie neki, de számoljuk ezzel.
Szóval 20kw X 24óra X 40nap = 19200 kWh egy 500T siló esetében. Legyen amúgy 20k, mert általában 1kWh/bu. szoktak számolni. Azaz 20.000kWh x 40HUF(szerződésfüggő)=800.000 ft
800.000/5000= 160 ft/ mázsa.
Ez 21-ről 16-ra.
Lehet csavarni a számokon, hogy 16 alatt a nehéz, de pl eleve nem 21 ről szoktunk indulni. Legalábbis mi.
Ha hozzáadsz 50%-ot plusszba, bár nyilván nem kéne annyi, de akkor legyen 240. Bruttó.
Ha akarsz adjál még hozzá valamennyit, mert nagyon lucsok időben kap egy +néhány kW elektromos előmelegítést, amivel a páratartalmat csökkentik, nem gázt, mert a rendszerbe nem hiányzik a gáz égésekor képződő vízgőz.
Válasz bandigh #970. hozzászólásáraSok dologban tévedsz, és az is aki ezt mondta neked... sajnos a mi klimatikus viszonyaink között az október-november-december hónapok jellemzően hidegek, csapadekosak, es gyakori a köd.
Amikor gazzal szaritol a gaz fogyasztáson nagyon látszik hogy milyen az idő! Van hogy le kell állni mert a gaz nem a terményt szárítja hanem csak a levegőt... ha van egy 3-4 napos csapadékos idő akkor mit csinalsz a siloban tarolt nedves termennyel?
Vagy a másik: ha 14 helyett 15%-os kukoricát tárolsz be egy hét múlva megindul felfelé a hőfok, mi is azért vettünk hűtőt mert igen gyakori hogy be kell avatkozni, különben baj lehetne! Alapból is úgy csináljuk hogy amikor tároljuk be akkor megy rá a hűtő hogy folyamatosan hüljön lefelé, plusz ilyenkor télen ha száraz hideg megy akkor megy minden hogy vigyük lefelé a hofokot! Egy 20-22-es kukoricával én nem nagyon tudnék aludni hűtés nélkül...
Harmadreszrol egy kicsit szamoljatok már utána, egy közepes ventillator is 2-2,5 kw-os, de gondolom ha ezzel akarsz szárítani akkor meg nagyon kell... silonkent meg kell venni és megy hónapokon keresztül... sokmilliós tétel az uzemeltetese, nem ingyen van! És igény szerint erre jön rá a gaz vagy a hűtés...
Válasz Tomszi #967. hozzászólására5 fokos levegőd nincs, de az átlaghőmérséklet októberben 10-11C, tehát ezzel szamolhatsz nyugodtan, éjjel kevesebb, nappal több, de bőven 20C alatt mindig, hiába 19% a vize, nem fog "melegedni". Az hogy a levegő párás éjjel, az csak addig igaz, ameddig a relatív páratartalmát nézed. Abszolut értelemben, nincs benne több víz mint nappal, épp ezért ha belefújod 600t 15-20 fokos kukorica közé, felmelegszik, a relatív páratartalma teljesen megfelelő lesz. Nem én találtam ki, hanem aki ezeket tesztelgeti, kutatómunka van mögötte. De ha mégis ez a félelem, akkor 5C-al megdobod egy gázégővel, máris fele(!) lesz a relatív páratartalma. Nem azon vagyok h bizonyítsam, ez a legjobb módszer, hanem csak azt mondom, hogy működik, évtizedek óta. Főleg ma már amikor valós idejű egyensúlyi nedvességtartalom számítást végez a rendszer, szinte hozzá se kell nyúlni, csak megvárni h elérje az optimális nedvességet.
Igazán fanatikus paraszt lakások!
https://m.youtube.com/watch?v=v9OVTJyttHM
Válasz Mf-es? #964. hozzászólására10milláért olyan be és ki tárolót fogsz kapni, hogy egész nap megpakolsz vele 4 kamiont is talán...
Ez a baj a legtöbb helyen, a speditőrök mindig megkérdezik is mikor fuvarszervezés alakul, hogy milyen módon pakolunk, mikor kimondom, hogy síktárolóból teleszkópos géppel akkor hallani a megkönnyebbülést és rögtön tervez is 500tonnára/nap ha sürgős a meló akkor többre is.
A 6silónál 10millás az öngól... hobbivakarózás
Az egész ilyen szellőzőpadozatos megoldás arra jó ahogy Bandigh írja, saját terményt így megoldani. Viszont azért az energia árakra rákell nézni valamint arra is, hogy itt nem készül el időben a tengerid ésatöbbi...
Szerintem ez nem járható út csak hobbizni lehet jó és a végén nem is lesz olcsó.
A popcornos történet azért más ám, ott nem lehet gyorsan szárítani, kímélendő a történet, lassan kell nagyon alacsony hővel kezelni lassan. Ezt hőközléssel nem nagyon lehet megoldani mert addig megrohadna a fogadóplaccon, ezért csinálják így. Másik dolog, hogy a popcorn nagyon apró szemű sokkal könnyebben szárad mint egy lófogú 420-as árukukorica.
Megkell ezt nézni alaposan, én azt mondom, hogy ezen nem lehet spórolni és olcsósítani árutermelő piacon. Saját részre más a helyzet, mérlegelni kell.
Válasz bandigh #963. hozzászólásáraBocs hogy beleszólok, de olvastam a hozzászólásokat.
A hűtő ahhoz kell, ha a terményt hűtve tárolod, nem szárítod, létezik ilyen technológia is. Már hallottam róla. Léteznek ilyen tárolótornyok. Ezekhez külön hűtőberendezés kell. Feco leírása alapján a popcornkukoricánál megéri anyagilag. 5 fokos levegőd mikor van? Kukorica aratáskor? Akkor még nem. És ha az 5 fokos levegő párás? Visszanedvesedik tőle.
A szellőzőpadozatos szárítás se új dolog. A 80-as években láttam egy tsz-ben, síkpadozatos tároló, az aljára mobilan telepíthető fordított U-alakú lemez csatornák, a csarnok végében kívül egy hatalmas ventilátor (illetve inkább légszivattyú) valamint hőmérsékletérzékelők a gabonában. Hogy hol voltak a hőmérsékletérzékelők azt már nemtudom, rég volt. Az volt a lényege hogy a learatott nedves kukoricát tisztítás után ide betárolták, és folyamatosan szellőztették a ventilátorral hogy ne melegedjen, ne romoljon meg. Csak ha a levegő páratartalma nagyobb volt egy értéknél, akkor a ventilátor nem kapcsolt be, hogy ne nedvesítse az anyagot, de ekkor meg a kukorica elkezdett melegedni, ilyenkor kellett volna a gázégő a ventilátor elé, az nem volt, aztán vakaródtak is hogy mi lesz. Nemtudom mi lett vele, rég volt, iskolai gyakorlat alatt. És a kitárolása is bonyolult volt, mivel ezek az alagutak nem a padlóban voltak, akkor meg már nem voltam ott mikor kitárolták.
Ugyanez az elve létezett szénaszárításra is, Vámosi féle hideglevegős kazalszárító. Meg most is létezik bálásra is ilyen, csak drága és bonyolultabb, ezért nem terjedt el.
Válasz bandigh #963. hozzászólásáraBocs hogy beleszólok, de olvastam a hozzászólásokat.
A hűtő ahhoz kell, ha a terményt hűtve tárolod, nem szárítod, létezik ilyen technológia is. Már hallottam róla. Léteznek ilyen tárolótornyok. Ezekhez külön hűtőberendezés kell. Feco leírása alapján a popcornkukoricánál megéri anyagilag. 5 fokos levegőd mikor van? Kukorica aratáskor? Akkor még nem. És ha az 5 fokos levegő párás? Visszanedvesedik tőle.
A szellőzőpadozatos szárítás se új dolog. A 80-as években láttam egy tsz-ben, síkpadozatos tároló, az aljára mobilan telepíthető fordított U-alakú lemez csatornák, a csarnok végében kívül egy hatalmas ventilátor (illetve inkább légszivattyú) valamint hőmérsékletérzékelők a gabonában. Hogy hol voltak a hőmérsékletérzékelők azt már nemtudom, rég volt. Az volt a lényege hogy a learatott nedves kukoricát tisztítás után ide betárolták, és folyamatosan szellőztették a ventilátorral hogy ne melegedjen, ne romoljon meg. Csak ha a levegő páratartalma nagyobb volt egy értéknél, akkor a ventilátor nem kapcsolt be, hogy ne nedvesítse az anyagot, de ekkor meg a kukorica elkezdett melegedni, ilyenkor kellett volna a gázégő a ventilátor elé, az nem volt, aztán vakaródtak is hogy mi lesz. Nemtudom mi lett vele, rég volt, iskolai gyakorlat alatt. És a kitárolása is bonyolult volt, mivel ezek az alagutak nem a padlóban voltak, akkor meg már nem voltam ott mikor kitárolták.
Ugyanez az elve létezett szénaszárításra is, Vámosi féle hideglevegős kazalszárító. Meg most is létezik bálásra is ilyen, csak drága és bonyolultabb, ezért nem terjedt el.
Válasz Mf-es? #964. hozzászólásáraMilyen ki-be tárolással?
Válasz bandigh #963. hozzászólásáraIgen,az a lényeg,betárolom 20% alatt a kukoricát,1-2 hónap,leszárad egyharmad áron.Addig míg szárad,emelkedik a kukorica ára.Aztán jöhet a kamion.
6 silónak,a ki és betároló rendszere,előtisztítótul is el,10 milla.
Válasz .Feco. #961. hozzászólásáraSzerintem itt elég vastagon számoltál! A hűtőt nem étem például, mire irtad, az 5C -os levegőtől mi kell jobb hűtő? A gáz csak a relatív páratartalom besazabályzására megy, nagyon kicsi mennyiségben egy "igazi" szárítóhoz képest. Ez nem a bérmunkás műfaj, a sajátot csinálják ilyenben, a bérmeló elbírja a 80C-os szárítást, meg a meleg kilépő hőmérsékletet. Ha jó a szerződésed áramra, éjjel nem nagy ára van, van ahol direkt szakaszosan használják, a befúvott levegő átveszi a páratartalmat, hagynak pár órát, vagy nappal nem is megy, éjjel átfújják, szárad lefele mint a kisangyal.
Hidd el,egyharmad a költsége,mint amit elkérnek szárítósok.Itt a fiókba a konkrét adat.
Kértem árajánlatot,komplet kivitelezésre.
Válasz Mf-es? #959 hozzászólásáraVálasz Mf-es? #959. hozzászólásáraSzámold már ki mennyibe kerül ha aratás óta folyamatosan mennek a vemtillatorok és néha megy elé gaz is! Egy popcorn amit jobb években 16000 Ft-ért vesznek mazsankent és 80000 Ft fölött adnak el (nem /tonna hanem /mázsa!!!) sok költséget elbír, ott ez nem számít, ellenben az hogy ne repedjen fel a héjja az nagyon is! Az kíméletesebb de semmiképp sem olcsóbb, sőt! Egy sima ventillator 2 millió Ft, egy hűtő 25, és ott pláne iszonyatosan nagy az áramfelvételéhez! Mivel neki folyamatos hűtés kell nem építhet nagy silot, ezért csinál 800 tonnasat, de számolj: egy solo kb 10 millió, ehhez jön a ventillator 2, építészet 5/db, villamosszereles kb 1/db plussz a vezérlő szekrény 10 m amiből ugye egy kell. Tranzitsilo kitarolashoz mindenestől 10, egy garat 5-6, egy serleges 6, két redler kb 10-10 (ha nem egy sorba van az összes akkor több kell)
Már súrolja a 300 milliót és meg nincs semmi infrastruktúra sem mérleg, sem átvétel, sem semmi.. és 8000 tonna termény az igazából kevés, rajtuk 4 növényből 20000 megy át évente, pedig kicsi a szarito, kicsi az ügyfélkör és nagy a konkurencia...
Válasz .Feco. #956. hozzászólásáraÉn voltam kis cégnél szotyi ügyben...
Mobil szárító. A betonplacc közepén nagy halom letakart vmi gabona. A magtárban többfajta termény...egy labirintusban, nagykocka szalmabálákkal elválasztva...
És ez a telephely sem 5 millió lehetett...
Mesélte az egyik alkalmazott. Kimentek vhova aratni (újabb NH), gabona asztallal kukorica(?), szotyi, szójához kihúzatta a főnök a keskenyebb gabona asztalt... 1 nap 3 fajtát vágott...
Válasz Praetor #958. hozzászólásáraAmerikaiak popcorna találták ki.20-22-es vízig mehet.
Szombaton voltam megnézni egy helyen.12 db.800 tonnás siló volt,teli popcornal.
Aratás óta mennek a ventilátorok,meg néha a ventilátor elé tett gázégők.
Egy bonyolult elektronika,és szabályzás ami felügyeli az egészet.
Még 10 siló felépítése a terv.
Azt mondta,aki azt mondja,hogy nem működik,az nem ért hozzá.
És a költsége egyharmad,mint toronyszárítóval.
Tulaj szerint,most vannak 13,5 vízszázaléknál.
Válasz Mf-es? #957. hozzászólásáraAzért bátorság kell ahhoz is, hogy vizes kukoricát beboríts a perforált padozatos silóba, azzal a felkiáltással, hogy majd szellőzteted és megszárad.
Szvsz ez nem erre való.
Válasz .Feco. #956. hozzászólásáraAkkor a szárítópadozatos silók,nem is olyan drágák,a toronyszárító,és sík tároló összességéhez nézve.
Válasz Mf-es? #955. hozzászólásáraEzek a dolgok nem ilyen egyszerűen működnek, ég nem traktor hogy x az ára alkudsz 10%-ot kifizeted és hazaviszed... maga a gép az 20-50 millió, de magában nem ér semmit, plussz annak építészete, gépészete, engedélyezése van, egy 25 milliós szarito melle meg 35-40 millió az egyéb gép ami kell, meg meg ugyan ennyi az építészete és meg ugyanennyi a szerelése, plussz a tárolók, a mienk kifejezetten kicsi szarito és sosem elég a tároló kapacitás... mérleg kell, fogadoter kell, minőség vizsgáló kell (egy infras analizalo magában 10 milliós tétel), persze sok minden nem kötelező, de anélkül úgysem boldogulsz hosszú távon.. ha meglévő Szárítótelepet veszel és azt tákolod az is százmilliós tétel, zöldmezőskent 3-400, de most erre vállalkozót sem kapsz... van egy kazal előírás, ami egyik faluban simán átmegy az két faluval arrébb nem kap használatba vételi engedélyt, stb stb stb... egy ilyen projekt 2-5 év, nem épp ugy nez ki hogy mennyibe kerül egy szarito..
Egy toronyszárító mibe kerül?
Válasz Mf-es? #953. hozzászólásáraMeg vegyél egy tisztességes teleszkópost, meg egy ember durkálja folyamatosan, vagy beleöntöd a garatba és emberkéz nem érinti a cuccot, megy be-KI minden magától.
Válasz .Feco. #947. hozzászólásáraPl.nem mindegy belterületen,hogy mennyi a beépítési %.Vagyis sík tárolónál 3-4 méter magasra pakolsz,silóba akár többszöröse,10-12 méter.