Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.33 FtUSD389.71 FtCHF439.95 FtGBP489.96 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Stella2 #4672. hozzászólásáraSzívességi földhasználat csak közeli hozzátartozók között.
Ha csak a tanyaépületet akarja bérbe adni -megteheti- arra nem vonatkozik a földforgalmi törvény......
Válasz csuti0 #4674. hozzászólásáraMűveltetési szerződéssel olyan, mintha maga használná, ráadásul tanyáról van szó, minimális földterülettel, amit csak nyírnának, nem termelnének rajta semmit - ha jól értem.
De ez- elméleti síkon- a lényegen nem változtat: alá nem írnék olyan szerződést tulajként, hogy ne tehessem kapun kívülre a tulajdonomat használót, ha nem teljesíti a feltételeket.
Márpedig - ha jól értem a kérdést- , a szívességi használónak ilyen igényei lennének.
Válasz Stella2 #4671. hozzászólásáraSzia!
Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja.
Szívességit meg ugyebár csak közeli hozzátartozók közt lehet kötni.
A vevő biztosan hosszútávú befektetésnek gondolja
Üdv.: Csuti
Válasz csuklosbusz #4665. hozzászólására Ilyen a világon nincs. Ha Te lennél a tulaj, ilyet Te sem vállalnál be, bármekkora is a bizalom azzal, akinek odaadsz szívességi használatba egy ingatlant.
A megoldás egy szerződés amiben rögzítik mindenkinek a jogait és kötelességeit, külön kitérve a lehetséges felmondási okokra. Amennyiben a szerződéskötés után újra eladásra kerül az ingatlan az új vevő már a bérleti szerződéssel terhelten vásárolja meg.
Válasz ~Quercus~ #4666. hozzászólásáraSzerintem én vágom, bár kétszer futottam neki. Szóval új tulaja lesz a tanyának (?), aki csak befektetési céllal vásárol és szívességi használatba adná. Azonban a szívességi használónak az lenne az igénye, hogy 20 évig semmilyen jogcímen ne lehessen neki felmondani. LOL .
Már látom azt az idióta tulajt, aki olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, ami alapján 20 évig a partvonalról nézi, hogy esetleg tönkremegy a befektetése.
Az utolsó mondat csuklósbusznak is szól.
Válasz csuklosbusz #4665. hozzászólásáraEzt szerintem te se érted amit írtál?
Ha megvetted milyen tulaj jöhet még?
Max osztatlanba vehetsz tulajdonrészt amibe van bele szólása a többi tulajnak.
Válasz ~Quercus~ #4662. hozzászólására
Befektetési célból megvennének egy tanyát de úgy hogy a lakó maradna, de ugye már olyan mint haszonélvező nem létezik, csak haszonbérlő, az is max 20 év de az bőven elég is. Csak hogyha bármilyen tulaj jön ne legyen az hogy egyetlen egy parlagfüvet lát már fel is mondja a szerződést vagy felemeli az árát stb.
Tehát úgymond szívességi használat lenne, de termelni nem szeretnének semmit a homoktalaj végett ( max akácfák ami bírja) , fűkaszálás csak 3000nm2.
Erre kellene az ötlet. Temetkezési hely meg zarándokhely nem tudom átmegy-e a földhivatalnál.. meg nem tudom mennyire védi ki azt hogy kiebrudalják onnan a haszonbérlőt?
Válasz csuklosbusz #4658. hozzászólásáraÁltalában mindegyik így van megírva, legalábbis én csak ilyet láttam. Akkor mondhatja fel a bérbeadó, ha nem fizeted a bérleti díjat, nem műveled, veszélyezteted a termokepességét, a tulaj beleegyezése nélkül megváltoztatod a művelési ágat. Mondjuk aztan hogy mondjuk a gyakorlatban hogy működik egy ilyenre hivatkozás hogy veszélyezteti a talaj termokepességét, azt nemtudom, ha a bérlő ebbe nem egyezik bele.
Ha letelik a bérleti jogviszony, akkor az első dolog, amit vizsgálni kell, az az, milyen változások történtek a tulajdoni viszonyokban. Mert ha 2013 dec. 15 után adásvétellel szerzett valaki tulajdoni hányadot, akkor neki már a bérleti szerződés után saját magának kell művelni a tulajdoni hányadát, azt nem adhatja bérbe. Vagyis ha akár egy ilyen tulajdonostárs van -akár 1 AK-val-, akkor nincs lehetőség a teljes földrészletre haszonbérleti szerződést kötni, használati megosztást kell kezdeményezni, amit jó páran megvétózhatnak. A végeredmény az lehet, hogy már csak a földrészlet egy meghatározott részét tudja a volt haszonbérlő bérbe venni.
Ebben az esetben viszont már nem hivatkozhat a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti jogára.
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraHa meg tud egyezni a jelenleg bérelt földek tulajdonosaival, akkor bérelheti tovább, ugyanúgy mint te is a tiédet. Felteszem a cég is intézkedni fog a lejáró szerződések meghosszabbítasarol még addig amíg nem jár le. Ilyen esetben ő van első helyen a bérelt földjeinél (erről beszéltünk lejjebb az előhaszonbérletről), tehát ez ügyben nincs sok értelme rajelentkezni. Ha valakivel meg tudsz egyezni, akkor hajrá.
Mint írtam lejjebb, a falunkban a Zrt-nek most sok szerződése lejárt. Aki velük akart továbbra is szerződni, mindenki tudott, 5 faluról volt szó. Aki ki akart venni, az is mind ki tudta, amennyire én tudom.
Válasz RkTomi #4650. hozzászólásáraSzia. Lejáró szerződés alatt azt értem, hogy ez az utolsó év. Ha idén december 31-ig él a szerződés és ez a 20. év, akkor nem tudják már meghosszabbítani, hanem újat kell kötni. Megkötik mondjuk most szeptember 15-én, de csak 2023. január 1. napjától él, az lesz a szerződés hatályba lépésének a napja. Elkezdik a jóváhagyást, ami idén meg is van. Utána pedig bejegyeztetik az újabb szerződést január 1-től.
Erre írtam, hogy, ha benézik és idén nem kötik meg az újabb szerződést, hanem csak mondjuk jövő márciusban, akkor már nem lesz a bérlő haszonbérlő, hiszen december 31-ig élt a joga. Na akkor rájelentkezhet pl. egy szomszéd és el tudja a "volt" bérlő elől vinni.
Válasz Balu21 #4646. hozzászólásáraAz első két mondatod üti egymást. Lejáró 20 éve szerződést ki kell függeszteni nem lehet a lejárat előtt meghosszabbítani.
Válasz csontii #4648. hozzászólásáraPontosan. Ha neked van bérelt földed, te sem vagy kirobbantható, ha a tulajjal meg tudtok egyezni. Csak mindig időben kell lépni az adminisztrációban.
Válasz Balu21 #4647. hozzászólásáraHa jól értem,akkor ez a terület az idők végezetéig a kft bérleménye lesz. Nincs a rangsorban senki aki megelőzhetné 20 évenként.
Köszönöm az infót.
Válasz csontii #4645. hozzászólásáraHa benézi a Kft a lejárat időpontját, és mondjuk jövő tavasszal kapkodnának, akkor van esélyed. Bár az a lényeg, hogy használati megállapodás akkor is kell, ha te vinnéd el előle. Az onnantól tulajdonosi töblethasználatnak minősül, amihez szintén kell. Hiába az egészet te művelnéd, mégis kell.
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraHa lejár a 20 éves bérlet, hosszabbítani azt a szerződést már nem lehet, újat kell kötni. A Kft előjogánál az számít, hogy megkötik-e még a most hatályos szerződés lejárta előtt, ha igen, akkor a Kft áll az első helyen, mint volt haszonbérlő.
Te is bérlő vagy, így szól a törvény: Volt haszonbérlő az, aki/amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte. A "szerződés tárgyát képező föld" fogalma az érdekes: ez vajon a bérbe adott tulajdoni hányadot takarja vagy azt a helyrajzi számot, amiben található? Ez azért nem mindegy, mert az utóbbi esetben te is bejegyzett földhasználó vagy. EZt földhivatala válogatja, hogy mit fogadnak el. Viszont a rájelentkezőnek előznie kell az eredeti bérlőt, hogy labdába rúghasson, ezt pedig te nem tudod felmutatni, max. egyenlően állhattok a bérlővel, márpedig akkor az eredeti bérlő nyer.
Az igazán fontos kérdés az, hogy van-e köztetek használati rend megállapodás. A földhivatal nem fogja ugyanis bejegyezni az osztatlan közösben a tulajdoni hányadra az új szerződés alapján a haszonbérletet, ha nincs ilyen megállapodás. Ha a Kft. 20 éve bérli, akkor tőle a 2000es évek elején ilyet még nem kért a földhivatal. Ha te 2014 utáni időponttól bérled, akkor elvileg kell, hogy legyen ilyen megállapodás. Volt az első 1-2 évben egy kis zavar ebben, de azóta már kisimult, és ha a földhivatal szabályosan jár el, akkor megköveteli az osztatlan közösnél ezt a plusz megállapodást.
Szóval megelőzni a bérlőt nem tudod, legfeljebb nem lesz bejegyezhető a bérlő haszonbérlete a használati rend megállapodás hiányában. Szerintem. Üdv.
Van egy osztatlan közös szántó. Jelenleg ketten béreljük . Egy kft és én. A kft-nek most fog lejárni a 20 év bérlet. Ha továbbra is bérelni szeretnék ki kell függeszeteniük. Van esélyem rájelentkezni?
Válasz Rabó001 #4637. hozzászólásáraSzia! Az állattartó, az ökogazda...stb. csak az extra feltételek teljesítése esetén élhet előhaszonbérleti joggal. A bejegyzett földhasználónál is van ilyen extra feltétel: a szerződést közvetlenül megelőző 3 éven belül ő használja a földet. Ráadásul ehhez semmilyen hatósági bizonyítvány, nyilvántartásba vétel nem kell, csak elég, ha a bérlő és a tulaj újra megegyeznek és meg is kötik az új szerződést a régi lejárata előtt. Így, ha van köztük szerződéses akarat, akkor nem fogja előzni a volt haszonbérlőt sem az állattartó, sem az ökos, sem a szomszéd.
A Kúriai ítélet nem azt mondta ki, hogy a régi földhasználót a szerződés lejáratára tekintet nélkül illesse meg az előjog, hanem azt, hogy, ha nem neki felróható, hogy lecsúszott a határidőről, akkor ne veszítse el az előjogát. Ha teljes körű lenne az előjog, akkor a bérlők be lennének betonozva és a tulajdonosok nem tudnák másnak adni a földjüket. Pl. képzeld el, hogy végez az unokaöcséd az agráregyetemen és neki szeretnéd adni a földedet a mostani bérlet lejárta után. A bérlőd kifizet az utolsó évben, te tájékoztatod, hogy bocs, de ez a családi helyzet van, elszámoltok. Eljön a január szépen megkötöd az unokaöcséddel a szerződést és akkor jön a bérlő, hogy bocs, de engem ez nem érdekel, elviszem a földet. Ne adj isten az unokaöcséd meg a családja végezte el az őszi munkálatokat, de jön a bérlő, hogy "viszem a földet" és kezdődhet egy mezei leltár elszámolási vita.
Az teremt tiszta helyzetet, ha mind a bérlő mind a bérbeadó figyelik a szerződéseiket, melyik mikor jár le és határidőben elkezdenek kommunikálni. Ha akarnak újra szerződni, akkor oké, ha nem, akkor nem. Nem kellene utólag jogászkodni határidőkön, meg szavakon, hogy mit jelent a "közvetlenül" megelőző 3 év. Ezekkel csak a baj van.
Amúgy az a "tulajdonos bejelenti a saját földhasználatát egy rövid időre" dolog hálistennek elhalt, legalábbis én nem hallok róla a megyénkben.
Jah és én, de gondolom rajtam kívül még más sem hallot olyat soha hogy bőtermés esetén megtoldaná kicsit a bérleti díjat. Ez oda-vissza lenne fair ha már idén ennyire nem akar senki sem fizetni.
Már nemazért a két fillérért, de nem kellene annyira telhetetlennek lenni meg egymásra ígérgetni a csillagos égig aztán nem lenne sírás-rívás amiatt mert sok a bérleti díj. A bérletidíj fizetésekor is ugyanolyan frenkinek kell lenni mint amikor magára a földre alkudoztak. Alföldön is divat hogy megy a sírás-rívás hogy nem termett semmi meg sok a bérleti díj, ezért nem akarnak páran fizetni. Nem hogy csökkentett haszonbért hanem úgy semmit sem. Azért az új S szériás John Deere kombájn csak megérkezett a múlthéten a legnagyobb rinyagépnek.
Válasz Balu21 #4636. hozzászólásáraKösz! Értem is meg nem is. Továbbra sem tiszta, hogy ha van egy Kúria ítélet, ami kimondja hogy nem nyelvtanilag kell értelmezni a törvényt, akkor azt miért nem viszik végig a törvényen, miért nem igazítják hozzá. Most nem olvasom vissza a témát, de valami ilyen volt. Oké, hogy add annak a földed bérbe akinek akarod, de az állattartó ugyanúgy "elviheti" a kiszemelted elől a földet, a helyi is elviheti, az ökögazda is, lényegében csak épp a volt haszonbérlő nem.
Másik dolog a bejelentés, ez nem az eredeti felvetés volt, de például most nálunk a faluban sok föld gazdátcserélt a Zrt-től, és volt olyan amit csak májusban függesztett ki az új bérlő. Azt nyilván nem tudom, hogy közben a saját tulaj bejelentkezett-e rá földhasználóként, mert csak a kifüggesztéseket látom, de nem hiszem hogy idős, 70-80 éves emberekkel ezt a tortúrát játszotta az új bérlő, bár biztos lehet meghatalmazottal is intézni. Biztos hogy nem jelentkeztek be rá a tulajok, mert egyik ilyen darabban embermagasságú gaz volt, egész tavasszal nyúlt hozzá senki, most asszem le van tárcsázva, de az is ilyen későn kirakott bérleti szerződés volt, rá is jelentkeztek.
Válasz Rabó001 #4635. hozzászólásáraSzia! A Kúria előtti ügyben az volt a szitu ahogy nézem, hogy első körben még a korábbi haszonbérlet fennállta alatt függesztették ki az új szerződést, élt is a bejegyzett haszonbérlő az előjogával, de valamilyen adminisztratív hiba miatt a földhivatal mindenkit elutasított. Az újabb, helyes tartalommal megkötött szerződést pedig a korábbi bérlet lejárta után kötötték, azaz elvileg akkor már a volt haszonbérlő lecsúszott volna róla. Na erre mondta azt a Kúria, hogy ez nem az ő sara volt, ezért élhessen előjogával a lejárat után is. De a főszabály továbbra is az, hogy lejárat után kötött új szerződésre már nem élhet előjogával a volt haszonbérlő. Ha élhetne, akkor az lenne, hogy a tulajdonos nem tudná másnak adni a bérlet lejárata után. Márpedig ha a tulaj nincs vele megelégedve, mert mondjuk voltak gondok a bérleti díj fizetésével az elmúlt években, akkor a tulaj dönthessen úgy, hogy másnak adná. Ha jól emlékszem volt olyan ítélet is pár éve, hogy a megszűnt és az új bérlet közé be kellett "iktatni" valamilyen földhasználatot, hogy tényleg megszakadjon a volt bérlő használata. Na ez meg azt eredményezte, hogy a lejárat után a tulajok bementek a földhivatalba, beadtak egy kérelmet, hogy saját tulajdon jogcímén kérik a használata bejegyzését. Január 15-én bejegyezték nekik, majd rá két hétre megkötötték az új bérletet az új bérlővel. Ez meg milyen hülyeség már. Ez a dolog kétélű: ha a tulaj és a bérlő elégedettek egymással és folytatnák, akkor nagyon kell vigyázni, hogy a lejárat előtt már megkössék az új szerződést. Ha viszont a tulaj nem akarja ugyanannak adni, akkor pedig az új bérlőjével nem szabad a korábbi bérlet ideje alatt megkötni az új szerződést. Szerintem ez így a legtisztább, nem kell kiemelten védeni sem a tulajdonost, sem a volt haszonbérlőt, az számít, hogy ők ketten közös nevezőre jutnak-e a bérlet folytatása kapcsán. Üdv.
Válasz manufaktúra #4633. hozzászólásáraEgy kérdés. Ha van kúria állásfoglalás, meg alkotmánybírósági ítélet, akkor miért nem teszik rendbe a dolgokat? Mit tudom én, miért nem küldik le a földhivataloknak miniszteri rendeletben vagy akármilyen utasításban hogy így kell csinálni. Sőt, miért nem igazítják hozta a földtörvényt, vagy a vhr-t, fetv-t, akármit? Mert ha jól értem az alkotmánybíróság szerint akkor egy nap megszakítással nem veszne el az elohaszonberlet. Mert így pont hazavagja a volt haszonbérlo elohaszonberletet. A kúria is nyelvtanilag elemez, az ember eldobja az agyát!
Válasz imrekorusecz #4629. hozzászólásáraBeszélj több helyi gazdával, földtulajdonossal és nézd meg kifüggesztéseket, hogy mennyi felétek az átlagos bérleti díj illetve az eladási ár, ha eladásban gondolkozol.
Válasz imrekorusecz #4626. hozzászólásáraJogaid?
Nem csak az az egy bérlő van a világon és nem csak ő veheti meg. Hirdesd meg bérletre például. Ha most nincs rá szerződés akkor mi van vele? Műveli valaki, vagy parlagon van? Arra vigyázz hogy ne a gaz egye, mert arra rafaraghatsz! Senki nem kötelezhet arra hogy neki add bérbe.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
5026 hozzászólás
Válasz Stella2 #4672. hozzászólásáraSzívességi földhasználat csak közeli hozzátartozók között.
Ha csak a tanyaépületet akarja bérbe adni -megteheti- arra nem vonatkozik a földforgalmi törvény......
Válasz csuti0 #4674. hozzászólásáraMűveltetési szerződéssel olyan, mintha maga használná, ráadásul tanyáról van szó, minimális földterülettel, amit csak nyírnának, nem termelnének rajta semmit - ha jól értem.
De ez- elméleti síkon- a lényegen nem változtat: alá nem írnék olyan szerződést tulajként, hogy ne tehessem kapun kívülre a tulajdonomat használót, ha nem teljesíti a feltételeket.
Márpedig - ha jól értem a kérdést- , a szívességi használónak ilyen igényei lennének.
Válasz Stella2 #4671. hozzászólásáraSzia!
Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja.
Szívességit meg ugyebár csak közeli hozzátartozók közt lehet kötni.
A vevő biztosan hosszútávú befektetésnek gondolja
Üdv.: Csuti
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-09 07:28:32
Válasz csuklosbusz #4665. hozzászólására Ilyen a világon nincs. Ha Te lennél a tulaj, ilyet Te sem vállalnál be, bármekkora is a bizalom azzal, akinek odaadsz szívességi használatba egy ingatlant.
A megoldás egy szerződés amiben rögzítik mindenkinek a jogait és kötelességeit, külön kitérve a lehetséges felmondási okokra. Amennyiben a szerződéskötés után újra eladásra kerül az ingatlan az új vevő már a bérleti szerződéssel terhelten vásárolja meg.
Válasz ~Quercus~ #4666. hozzászólásáraSzerintem én vágom, bár kétszer futottam neki. Szóval új tulaja lesz a tanyának (?), aki csak befektetési céllal vásárol és szívességi használatba adná. Azonban a szívességi használónak az lenne az igénye, hogy 20 évig semmilyen jogcímen ne lehessen neki felmondani. LOL
.
Már látom azt az idióta tulajt, aki olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, ami alapján 20 évig a partvonalról nézi, hogy esetleg tönkremegy a befektetése.
Az utolsó mondat csuklósbusznak is szól.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-09 07:31:07
Válasz hegesztocsabi #4664. hozzászólására hűha mester ??, talán mester gerendára való....úgy már más
Válasz csuklosbusz #4665. hozzászólásáraEzt szerintem te se érted amit írtál?
Ha megvetted milyen tulaj jöhet még?
Max osztatlanba vehetsz tulajdonrészt amibe van bele szólása a többi tulajnak.
Válasz ~Quercus~ #4666. hozzászólására Ezt mondom én is hogy nem érted akkor miért foglalkozol ilyen témákkal...
Válasz csuklosbusz #4665. hozzászólásáraBocs, de ezt nem értem. Ha megveszik, milyen tulaj jön, mit mond föl, milyen haszonbérlő......
Válasz ~Quercus~ #4662. hozzászólására
Befektetési célból megvennének egy tanyát de úgy hogy a lakó maradna, de ugye már olyan mint haszonélvező nem létezik, csak haszonbérlő, az is max 20 év de az bőven elég is. Csak hogyha bármilyen tulaj jön ne legyen az hogy egyetlen egy parlagfüvet lát már fel is mondja a szerződést vagy felemeli az árát stb.
Tehát úgymond szívességi használat lenne, de termelni nem szeretnének semmit a homoktalaj végett ( max akácfák ami bírja) , fűkaszálás csak 3000nm2.
Erre kellene az ötlet. Temetkezési hely meg zarándokhely nem tudom átmegy-e a földhivatalnál.. meg nem tudom mennyire védi ki azt hogy kiebrudalják onnan a haszonbérlőt?
Válasz hegesztocsabi #4663. hozzászólásáraQerqusz mester segit.
Biztos nem jól írtam a nevét
Válasz csuklosbusz #4658. hozzászólásáraEgyszerű .
Írd bele,hogy felmondani csak te tudod!
Válasz Rabó001 #4661. hozzászólásáraÉs ha zarándokhely lesz búcsúval?
Válasz ~Quercus~ #4660. hozzászólásáraAz csak 2 m2, ha kripta akkor is csak 15. :)
Válasz Rabó001 #4659. hozzászólásáraVagy bele írja a szerződésbe, hogy oda kíván temetkezni......
Válasz csuklosbusz #4658. hozzászólásáraÁltalában mindegyik így van megírva, legalábbis én csak ilyet láttam. Akkor mondhatja fel a bérbeadó, ha nem fizeted a bérleti díjat, nem műveled, veszélyezteted a termokepességét, a tulaj beleegyezése nélkül megváltoztatod a művelési ágat. Mondjuk aztan hogy mondjuk a gyakorlatban hogy működik egy ilyenre hivatkozás hogy veszélyezteti a talaj termokepességét, azt nemtudom, ha a bérlő ebbe nem egyezik bele.
Haszonbérleti szerződésre tudtok olyan tippeket adni hogy azt a tulajdonos meg senki ne tudja felmondani amíg le nem jár?
Pl méhlegelőt nyitok rajta? :-)
Azért tisztázunk valamit.
Ha letelik a bérleti jogviszony, akkor az első dolog, amit vizsgálni kell, az az, milyen változások történtek a tulajdoni viszonyokban. Mert ha 2013 dec. 15 után adásvétellel szerzett valaki tulajdoni hányadot, akkor neki már a bérleti szerződés után saját magának kell művelni a tulajdoni hányadát, azt nem adhatja bérbe. Vagyis ha akár egy ilyen tulajdonostárs van -akár 1 AK-val-, akkor nincs lehetőség a teljes földrészletre haszonbérleti szerződést kötni, használati megosztást kell kezdeményezni, amit jó páran megvétózhatnak. A végeredmény az lehet, hogy már csak a földrészlet egy meghatározott részét tudja a volt haszonbérlő bérbe venni.
Ebben az esetben viszont már nem hivatkozhat a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti jogára.
Válasz Balu21 #4641. hozzászólásáraNem a Kúria mondja, hanem az AB.....
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraHa meg tud egyezni a jelenleg bérelt földek tulajdonosaival, akkor bérelheti tovább, ugyanúgy mint te is a tiédet. Felteszem a cég is intézkedni fog a lejáró szerződések meghosszabbítasarol még addig amíg nem jár le. Ilyen esetben ő van első helyen a bérelt földjeinél (erről beszéltünk lejjebb az előhaszonbérletről), tehát ez ügyben nincs sok értelme rajelentkezni. Ha valakivel meg tudsz egyezni, akkor hajrá.
Mint írtam lejjebb, a falunkban a Zrt-nek most sok szerződése lejárt. Aki velük akart továbbra is szerződni, mindenki tudott, 5 faluról volt szó. Aki ki akart venni, az is mind ki tudta, amennyire én tudom.
Válasz Balu21 #4641. hozzászólásáraÍgy már nagyjából érzem a kúria ítéletet, kösz a magyarázatot.
Válasz ~Quercus~ #4651. hozzászólásáraValamelyik nap majd felhívlak.
Válasz RkTomi #4650. hozzászólásáraSzia. Lejáró szerződés alatt azt értem, hogy ez az utolsó év. Ha idén december 31-ig él a szerződés és ez a 20. év, akkor nem tudják már meghosszabbítani, hanem újat kell kötni. Megkötik mondjuk most szeptember 15-én, de csak 2023. január 1. napjától él, az lesz a szerződés hatályba lépésének a napja. Elkezdik a jóváhagyást, ami idén meg is van. Utána pedig bejegyeztetik az újabb szerződést január 1-től.
Erre írtam, hogy, ha benézik és idén nem kötik meg az újabb szerződést, hanem csak mondjuk jövő márciusban, akkor már nem lesz a bérlő haszonbérlő, hiszen december 31-ig élt a joga. Na akkor rájelentkezhet pl. egy szomszéd és el tudja a "volt" bérlő elől vinni.
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraReleváns válaszhoz túl kevés információt adtál meg......
Válasz Balu21 #4646. hozzászólásáraAz első két mondatod üti egymást. Lejáró 20 éve szerződést ki kell függeszteni nem lehet a lejárat előtt meghosszabbítani.
Válasz csontii #4648. hozzászólásáraPontosan. Ha neked van bérelt földed, te sem vagy kirobbantható, ha a tulajjal meg tudtok egyezni. Csak mindig időben kell lépni az adminisztrációban.
Válasz Balu21 #4647. hozzászólásáraHa jól értem,akkor ez a terület az idők végezetéig a kft bérleménye lesz. Nincs a rangsorban senki aki megelőzhetné 20 évenként.
Köszönöm az infót.
Válasz csontii #4645. hozzászólásáraHa benézi a Kft a lejárat időpontját, és mondjuk jövő tavasszal kapkodnának, akkor van esélyed. Bár az a lényeg, hogy használati megállapodás akkor is kell, ha te vinnéd el előle. Az onnantól tulajdonosi töblethasználatnak minősül, amihez szintén kell. Hiába az egészet te művelnéd, mégis kell.
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraHa lejár a 20 éves bérlet, hosszabbítani azt a szerződést már nem lehet, újat kell kötni. A Kft előjogánál az számít, hogy megkötik-e még a most hatályos szerződés lejárta előtt, ha igen, akkor a Kft áll az első helyen, mint volt haszonbérlő.
Te is bérlő vagy, így szól a törvény: Volt haszonbérlő az, aki/amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte. A "szerződés tárgyát képező föld" fogalma az érdekes: ez vajon a bérbe adott tulajdoni hányadot takarja vagy azt a helyrajzi számot, amiben található? Ez azért nem mindegy, mert az utóbbi esetben te is bejegyzett földhasználó vagy. EZt földhivatala válogatja, hogy mit fogadnak el. Viszont a rájelentkezőnek előznie kell az eredeti bérlőt, hogy labdába rúghasson, ezt pedig te nem tudod felmutatni, max. egyenlően állhattok a bérlővel, márpedig akkor az eredeti bérlő nyer.
Az igazán fontos kérdés az, hogy van-e köztetek használati rend megállapodás. A földhivatal nem fogja ugyanis bejegyezni az osztatlan közösben a tulajdoni hányadra az új szerződés alapján a haszonbérletet, ha nincs ilyen megállapodás. Ha a Kft. 20 éve bérli, akkor tőle a 2000es évek elején ilyet még nem kért a földhivatal. Ha te 2014 utáni időponttól bérled, akkor elvileg kell, hogy legyen ilyen megállapodás. Volt az első 1-2 évben egy kis zavar ebben, de azóta már kisimult, és ha a földhivatal szabályosan jár el, akkor megköveteli az osztatlan közösnél ezt a plusz megállapodást.
Szóval megelőzni a bérlőt nem tudod, legfeljebb nem lesz bejegyezhető a bérlő haszonbérlete a használati rend megállapodás hiányában. Szerintem. Üdv.
Válasz RkTomi #4644. hozzászólásáraItt az a kérdés,hogy bérelheti-e tovább,mint volt bérlő vagy vihetem én akinek még nem járt le a bérlete.
Válasz RkTomi #4643. hozzászólásáraMármint ha letelt.
Válasz csontii #4642. hozzászólásáraA 20 éves bérleteket ki kell függeszteni.
Van egy osztatlan közös szántó. Jelenleg ketten béreljük . Egy kft és én. A kft-nek most fog lejárni a 20 év bérlet. Ha továbbra is bérelni szeretnék ki kell függeszeteniük. Van esélyem rájelentkezni?
Válasz Rabó001 #4637. hozzászólásáraSzia! Az állattartó, az ökogazda...stb. csak az extra feltételek teljesítése esetén élhet előhaszonbérleti joggal. A bejegyzett földhasználónál is van ilyen extra feltétel: a szerződést közvetlenül megelőző 3 éven belül ő használja a földet. Ráadásul ehhez semmilyen hatósági bizonyítvány, nyilvántartásba vétel nem kell, csak elég, ha a bérlő és a tulaj újra megegyeznek és meg is kötik az új szerződést a régi lejárata előtt. Így, ha van köztük szerződéses akarat, akkor nem fogja előzni a volt haszonbérlőt sem az állattartó, sem az ökos, sem a szomszéd.
A Kúriai ítélet nem azt mondta ki, hogy a régi földhasználót a szerződés lejáratára tekintet nélkül illesse meg az előjog, hanem azt, hogy, ha nem neki felróható, hogy lecsúszott a határidőről, akkor ne veszítse el az előjogát. Ha teljes körű lenne az előjog, akkor a bérlők be lennének betonozva és a tulajdonosok nem tudnák másnak adni a földjüket. Pl. képzeld el, hogy végez az unokaöcséd az agráregyetemen és neki szeretnéd adni a földedet a mostani bérlet lejárta után. A bérlőd kifizet az utolsó évben, te tájékoztatod, hogy bocs, de ez a családi helyzet van, elszámoltok. Eljön a január szépen megkötöd az unokaöcséddel a szerződést és akkor jön a bérlő, hogy bocs, de engem ez nem érdekel, elviszem a földet. Ne adj isten az unokaöcséd meg a családja végezte el az őszi munkálatokat, de jön a bérlő, hogy "viszem a földet" és kezdődhet egy mezei leltár elszámolási vita.
Az teremt tiszta helyzetet, ha mind a bérlő mind a bérbeadó figyelik a szerződéseiket, melyik mikor jár le és határidőben elkezdenek kommunikálni. Ha akarnak újra szerződni, akkor oké, ha nem, akkor nem. Nem kellene utólag jogászkodni határidőkön, meg szavakon, hogy mit jelent a "közvetlenül" megelőző 3 év. Ezekkel csak a baj van.
Amúgy az a "tulajdonos bejelenti a saját földhasználatát egy rövid időre" dolog hálistennek elhalt, legalábbis én nem hallok róla a megyénkben.
Üdv.
Jah és én, de gondolom rajtam kívül még más sem hallot olyat soha hogy bőtermés esetén megtoldaná kicsit a bérleti díjat. Ez oda-vissza lenne fair ha már idén ennyire nem akar senki sem fizetni.
Már nemazért a két fillérért, de nem kellene annyira telhetetlennek lenni meg egymásra ígérgetni a csillagos égig aztán nem lenne sírás-rívás amiatt mert sok a bérleti díj. A bérletidíj fizetésekor is ugyanolyan frenkinek kell lenni mint amikor magára a földre alkudoztak. Alföldön is divat hogy megy a sírás-rívás hogy nem termett semmi meg sok a bérleti díj, ezért nem akarnak páran fizetni. Nem hogy csökkentett haszonbért hanem úgy semmit sem. Azért az új S szériás John Deere kombájn csak megérkezett a múlthéten a legnagyobb rinyagépnek.
Gondoltam ez most sokakat érint
Válasz Balu21 #4636. hozzászólásáraKösz! Értem is meg nem is. Továbbra sem tiszta, hogy ha van egy Kúria ítélet, ami kimondja hogy nem nyelvtanilag kell értelmezni a törvényt, akkor azt miért nem viszik végig a törvényen, miért nem igazítják hozzá. Most nem olvasom vissza a témát, de valami ilyen volt. Oké, hogy add annak a földed bérbe akinek akarod, de az állattartó ugyanúgy "elviheti" a kiszemelted elől a földet, a helyi is elviheti, az ökögazda is, lényegében csak épp a volt haszonbérlő nem.
Másik dolog a bejelentés, ez nem az eredeti felvetés volt, de például most nálunk a faluban sok föld gazdátcserélt a Zrt-től, és volt olyan amit csak májusban függesztett ki az új bérlő. Azt nyilván nem tudom, hogy közben a saját tulaj bejelentkezett-e rá földhasználóként, mert csak a kifüggesztéseket látom, de nem hiszem hogy idős, 70-80 éves emberekkel ezt a tortúrát játszotta az új bérlő, bár biztos lehet meghatalmazottal is intézni. Biztos hogy nem jelentkeztek be rá a tulajok, mert egyik ilyen darabban embermagasságú gaz volt, egész tavasszal nyúlt hozzá senki, most asszem le van tárcsázva, de az is ilyen későn kirakott bérleti szerződés volt, rá is jelentkeztek.
Válasz Rabó001 #4635. hozzászólásáraSzia! A Kúria előtti ügyben az volt a szitu ahogy nézem, hogy első körben még a korábbi haszonbérlet fennállta alatt függesztették ki az új szerződést, élt is a bejegyzett haszonbérlő az előjogával, de valamilyen adminisztratív hiba miatt a földhivatal mindenkit elutasított. Az újabb, helyes tartalommal megkötött szerződést pedig a korábbi bérlet lejárta után kötötték, azaz elvileg akkor már a volt haszonbérlő lecsúszott volna róla. Na erre mondta azt a Kúria, hogy ez nem az ő sara volt, ezért élhessen előjogával a lejárat után is. De a főszabály továbbra is az, hogy lejárat után kötött új szerződésre már nem élhet előjogával a volt haszonbérlő. Ha élhetne, akkor az lenne, hogy a tulajdonos nem tudná másnak adni a bérlet lejárata után. Márpedig ha a tulaj nincs vele megelégedve, mert mondjuk voltak gondok a bérleti díj fizetésével az elmúlt években, akkor a tulaj dönthessen úgy, hogy másnak adná. Ha jól emlékszem volt olyan ítélet is pár éve, hogy a megszűnt és az új bérlet közé be kellett "iktatni" valamilyen földhasználatot, hogy tényleg megszakadjon a volt bérlő használata. Na ez meg azt eredményezte, hogy a lejárat után a tulajok bementek a földhivatalba, beadtak egy kérelmet, hogy saját tulajdon jogcímén kérik a használata bejegyzését. Január 15-én bejegyezték nekik, majd rá két hétre megkötötték az új bérletet az új bérlővel. Ez meg milyen hülyeség már. Ez a dolog kétélű: ha a tulaj és a bérlő elégedettek egymással és folytatnák, akkor nagyon kell vigyázni, hogy a lejárat előtt már megkössék az új szerződést. Ha viszont a tulaj nem akarja ugyanannak adni, akkor pedig az új bérlőjével nem szabad a korábbi bérlet ideje alatt megkötni az új szerződést. Szerintem ez így a legtisztább, nem kell kiemelten védeni sem a tulajdonost, sem a volt haszonbérlőt, az számít, hogy ők ketten közös nevezőre jutnak-e a bérlet folytatása kapcsán. Üdv.
Válasz manufaktúra #4633. hozzászólásáraEgy kérdés. Ha van kúria állásfoglalás, meg alkotmánybírósági ítélet, akkor miért nem teszik rendbe a dolgokat? Mit tudom én, miért nem küldik le a földhivataloknak miniszteri rendeletben vagy akármilyen utasításban hogy így kell csinálni. Sőt, miért nem igazítják hozta a földtörvényt, vagy a vhr-t, fetv-t, akármit? Mert ha jól értem az alkotmánybíróság szerint akkor egy nap megszakítással nem veszne el az elohaszonberlet. Mert így pont hazavagja a volt haszonbérlo elohaszonberletet. A kúria is nyelvtanilag elemez, az ember eldobja az agyát!
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-07-06 09:48:02
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-07-06 09:48:18
Válasz imrekorusecz #4629. hozzászólásáraSenkit se ismerek.
Még azt sem tudom helyileg konkrétan hol van a földem
Válasz imrekorusecz #4626. hozzászólására?
Válasz imrekorusecz #4629. hozzászólásáraBeszélj több helyi gazdával, földtulajdonossal és nézd meg kifüggesztéseket, hogy mennyi felétek az átlagos bérleti díj illetve az eladási ár, ha eladásban gondolkozol.
Válasz vén cigány #4628. hozzászólásáraVízvár
122 AK a föld
Válasz imrekorusecz #4626. hozzászólására Hány aranykoronás földek, hol van helyileg? Homok?
Válasz imrekorusecz #4626. hozzászólásáraJogaid?
Nem csak az az egy bérlő van a világon és nem csak ő veheti meg. Hirdesd meg bérletre például. Ha most nincs rá szerződés akkor mi van vele? Műveli valaki, vagy parlagon van? Arra vigyázz hogy ne a gaz egye, mert arra rafaraghatsz! Senki nem kötelezhet arra hogy neki add bérbe.