Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólásáraEgy diktatúrában nem hogy törölnék a blogod "reklámját" de írni se tudnál.
Mielőtt még meg kapom hogy akkor Én Orbán....vagy Gyurcsány....
Vissza kell olvasni egy két korábbi hozzászólásomat.
Mindig szidom őket mit a boltot.
Soha nem szavaztam egyikre se és nem is fogok.
Csak ez azért még nagyon messze van a diktatúrától.
Egyébként Engem érdekelne hogy milyen is az a blog.
Az itt regisztrált e-mail címemre el küldhednéd az elérhetőségét ha akarod.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólásáraJól teszi Kolléga, mindig is tiszteltem az ilyen karakán, elvhű embereket! További kitartást, és minden egyes törölt hozzászólás után linkelje újra a vérprofi blogját, ami emberek százainak nyújtott már segítséget!!!
A cenzor folyamatosan törli az általam belinkelt blogot. Gondolom azért, mert a blog az enyém. Miközben állítólag a fórum azért van, hogy segítsünk egymásnak, hogy a problémákat ha tudjuk, megoldjuk, ha kérdések vannak, azokat megválaszoljuk. A blog nem konkurencia az Agroinformnak. Ez az én értékrendemben diktatúra, amit nem vagyok hajlandó eltűrni. Ezért a továbbiakban ha valaki úgy gondolja van olyan problémája, kérdése, amiben tudok segíteni, azt a blogon feleteheti, ott megtalálható az elérhetőségem.
Válasz Balu21 #8424. hozzászólásáraMár kifejtettem egy párszor a véleményem eről a tab-nak dologról, nem ismétlem meg.
Én venni fogok 20 km-es körön belül tulajdoni hányadokat osztatlanban. Meglátjuk mit lépnek a fiúk. Az biztos, ha el leszek utasítva, viszem őket a Törvényszékre. Az más kérdés, hogy az adásvételi nem sablon duma lesz. Én már abban fel fogok hívni olyan érveket, amiket meg kell dönteniük, már ha tudják.
Az alap probléma az, hogy miután itt nem lesz elfogadó, így csak a szerződés szerinti vevövel kapcsolatban kell nyilatkozniuk. Ha nem támogatják, a földügyi hatóság a szokásos téves jogértelmezés alaján elutasító döntést hoz.
Miközben a Földforgalmi törvény nem arról szól, hogy ha csak a szerződéses vevő van, és azt a kamara nem támogatja, akkor a földügyi hatóság nem hozhat más döntést.
Válasz Tézé #8423. hozzászólásáraÉn meg azt mondom, a föld lapos. Na akkor mi van?
A TAB véleményét akkor lehet komolyan venni, ha az állítást szakvéleménnyel alá tudja támasztani.
Válasz Tézé #8423. hozzászólásáraÜdv. Úgy van vele, hogy, ha a kamara még se tagadná meg magas ár miatt, akkor ne legyen másé. Az lenne a legszebb, ha a kamara megtagadná magas árra, majd ez a TAB tag megtámadná a bíróságon a földhivatali döntést, azaz a saját maga által kezdeményezett döntést.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8422. hozzászólásáraSzerintem itt azt akarták kiszűrni ezzel, hogy ha mondjuk olyan venne földet, akinek semmi köze a földműveléshez, csak van egy aranykalászosa, akkor meg legyen az elvi lehetősége annak, hogy a kamara ezt vizsgálhassa. Csak hát ezzel megint ugyanoda kanyarodunk vissza, hogy a jövőre nézve kell értékelni egy olyan "talán" spekulatív magatartást, amiből pár év múlva esetleg lesz valami. Pl. ha valaki most vásárolná be magát osztatlanba. Rájelentkezés ugye nincs, de 3 év múlva be tud kebelezni az illető. Ha már van 10 ha földje a vevőnek, akkor ugye ki kell függeszteni, azaz a tulajdonostársak ki tudják védeni a bekerülését azzal, ha rájelentkeznek. De ezzel az új szabállyal a "kicsiknek" ez kikerülhető.
Tegyük fel a TAB azt mondja: "itt van ennek a kissrácnak 4 szerződése is, helyrajzi számonként vesz 1-2 ha-t olyan földekből, amiket helyben köztudottan senki nem használ, egy csomó munka van vele, tele van elhunytakkal...stb. Minek veszi meg? Ráadásul nem is ismeri senki itt a faluban, 2-vel odébb van a lakcíme, de jól ismerjük az apját, a srác Pesten tanul a jogon, na ez spekuláció"
Ha a TAB javaslata alapján a kamara megtagadja, akkor jön a per, amiben azt mondja a vevő ügyvédje, hogy micsoda szemétség ez, hiszen a srác most szeretne kezdeni, állandóan a generációváltásról papolnak, most meg elfektetik. A helyi TAB meg azt mondja, hogy mi abban a jó, hogy nem egy kevésbé tehetős, ezáltal a lehetőségektől is jobban elzárt 20 éves fiatal gazdának segítünk boldogulni, hanem egy olyan fiatal kap egy újabb kiskaput, aki mondjuk Budapesten tanul az egyetemen és csak névleg van benne a mezőgazdaságban és később sem lesz ez másként.
Nehéz ez, mert igen, elképzelhető, hogy azért vesz most 4 ilyen hányadot, mert biztos benne az ő nagygazda apja, hogy úgyse fog senki megosztást indítani, megvárják a 3 évet és szabad a pálya. De ugyanakkor ez a lehetőség bármelyik helyi előtt ott van, miért nem csinálták ők ezt is.
Egy csomó per lesz, ha a kamara beleáll és megtagad ilyen esetekben, de, ha meg a kamara nem kéne hozzá, akkor meg a fenti sztorik terjednének és azon hőbörögne a gazdák fele, hogy miért nem állítja meg ezt senki. Szóval ezek ugyanazok a körök mindig.
Beszéltem már pár gazdával erről a 10 ha-os dologról, egy sem úgy közelítette meg a kérdést, hogy "de jó, van a faluban pár fiatal srác, most lesz lehetőségük elkezdeni a fóliázást, vagy bármit", hanem úgy, hogy "de jó, a fiam feleségének meg a nászasszonyéknak még nincs a nevén semmi, akkor most egy ideig nyugiban tudunk vásárolni". Nehéz ügy ez is. Üdv.
Üdv a fórumnak!
A helyzet a következő
A helyi tsz elnök a helyi TAB tagja
Van eggy eladó föld amit a magas vétel ár miatt nem támogat mint TAB tag. Aztán mégis elfogadót tesz rá .
Na most már tényleg megbolondult világban élünk ??
Válasz Balu21 #8421. hozzászólásáraIgen, ez nekem is beugrott fűnyírás közben, miután elkülldtem a kommentet. Mindettől függetlenül szerencsésebb lett volna, ha az 1a) pontban konkrét jogszabályi helyeket hívnak föl.
Viszont azt nehezen tudom értelmezni, hogy ha egyszer az a jogalkotói szándék, hogy az első 10 hektárt lehetőleg minél egyszerűbb legyen megszerezni, akkor ebbe miért kell belekeverni a TAB-ot, meg a kamarát.
"36. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) *
f) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;
g) * a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez, ha egy vagy több, önálló helyrajzi számú földet érintő telekalakítás következtében a tulajdonosok tulajdoni hányadát képező földterület nagysága az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot nem haladja meg;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A 20. § arról szól, hogy mit nem kell kifüggeszteni, a 36. § meg arról, hogy mikor nem kell a földhivatal jóváhagyása.
Ami mindkettőben szerepel, abban sem kifüggesztés, sem jóváhagyás nincs, így kamarai megküldés sem. Ilyen a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadási szerződés és az állam földvásárlása.
Ami csak a 20-asban van, de a 36-ban nincs, ott nincs kifüggesztés, de van földhivatali jóváhagyás, azaz kamarai eljárás is, ilyen pl. a 3 éve tulajdonostárs vásárlásával kialakuló 1/1-es történet illetve ez a mostani 10 ha alatti vásárlás is.
Ami a 20-asban nincs, de a 36-osban van, azt ki kell függeszteni, de nincs földhivatali jóváhagyás utána, ilyen az állami föld eladása. pl. az árverések.
Szóval az általad írt 23/A 1(a)ban szereplő rendelkezés egy újabb szerencsétlen és félreérthető megfogalmazás a törvényben.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólásáraDe foldmuvesnek is kell lenni. :) Az uzemkozpontot azt kihagytam, de az benne van a km-ben. És amíg nem földművelés vki addig uzemkozpontja se lehet.
Mondtam hogy nem keresek és másolok most. :)
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Itt most az í) pontról beszélünk.
De ezzel egyidejűleg egy másik jogszabályi hely is módosítva lett.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése
esetén.
"23/A. §
(1a) * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és ellenőrzés alapján nem tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a 20. §-ban foglalt esetben haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának kiadása céljából és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében."
Na kéremtisztelettel, akkor eztet most kóstolgassa mindenki egyí kicsit. Ez szerény véleményem szerint arról szól, hogy minden olyan esetben amit a 20. § felsorol már szükséges a kamarai állásfoglalás kikérése. Vagyis a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadás, közös tulajdon megszüntetése, de még az állami fölsvásárlás esetén is, illetve erre a 10 ha-os bulira is.
Na erre kíváncsi leszek. Lesz iit pör gazdagon....
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólásáraIlyenekből lesznek a félinformációk. Az emberek többsége sajnos vagy nem olvas, vagy nem érti amit olvas.
Nem elővásárlási jog és nem fiatal gazdáknak. Kifuggeszteni nem kell. Legalább 3 éve földművesnek kell hozzá lenni és adott kilométeres körön belül (nem keres meg a törvényt, mindenki megteheti maga is) érvényes. A valamikor tulajdonban lévő területeket veszi figyelembe.
Válasz Balu21 #8416. hozzászólásáraNem ezek önálló ítéletek, de az ügyszámot nem adom meg.
Az a konklúzió viszont egyértelműen levonható, hogy ha valaki akár szerződés szerinti vevőként, akár elfogadót tevőként elbukja az adásvételt, az ne nyugodjon ebbe bele. El kell vinni a dolgot a Törvényszékre. Persze ehhez ütőképes keresetet kell írni....
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólásáraÜdv. Szerintem nem, mert nem elővásárlási jogként szerepel ez a törvényben, hanem a kifüggesztés alóli mentességként. Ugyanitt szerepel a testvérek közti adásvétel is. Ott sincs úgy, hogy a testvéred eladja másnak a földjét, te pedig rájelentkezel, mondva, hogy "ha nekem adta volna el, akkor nem kellett volna kifüggeszteni", azaz nem írhatod felül a törvényi sorrendet egy kivétellel.
Illetve megkérdeztem a földhivatalban, téves az, hogy ezt a kivételt csak fiatal gazdák vehetnék igénybe. Nincs ilyen előírás a törvény szövegében, azaz a 88 éves nagymama is belefér, ha földműves. Üdv.
"[22] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja értelmében az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét.
[23] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy az adásvételi szerződésben a föld 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége alapján meghatározott ellenértékétől alapos indok fennállása esetén el lehet térni. A Kúria elöljáróban megállapítja továbbá, hogy sem a Földforgalmi törvény, sem egyéb, a perben alkalmazandó releváns jogszabály nem határozza meg, hogy mit kell „alapos indok”-on érteni, erre vonatkozóan a jogszabályok példálózó felsorolást sem adnak.
[25] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése valóban utal arra, hogy az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során mely szempontokat kell figyelembe venni, azonban a 23/A. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok arra vonatkoznak, hogy a termőföld milyen módon hasznosul legjobban (pl. birtokviszonyok átláthatósága, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítása és megőrzése, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítése, stb.), amely szempontok a 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti, a vételár kialakítása körében nem értelmezhető szempontok. Ezért önmagában abból, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése visszautal a 23/A. § (1) bekezdésére, nem következik, hogy kizárólag általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai indokok vehetők figyelembe „alapos indokként”.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8410. hozzászólásáraÍgy van a szabály több, mint 4 éve és eddig egyetlen ügyvéd sem érvelt ezzel, és a bíróságok vagy a Kúria se mondta ezt ki? Mi tartott eddig? Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem derült ez ki a bíróságok előtt 1-2 éven belül? Az ilyet sosem értettem.
Válasz Balu21 #8409. hozzászólásáraMár volt. Ha jól emlékszem 2019. jan. 11 nappal lépett hatályba.
Ettől a naptól kezdve sem a TAB, sem a Kamara nem hivazkozhat az állásfoglalásában a Földforgalmi törvény preambulumára. Természetesen ezt egyikük sem tartja be, ennek ellenére a földügyi hatóság elfogadja az állásfoglalásukat. Ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy a vesztesek, és az ügyvédeik is.....
"[37] Megállapítható, hogy a szabályozott elővásárlási sorrend kötött, attól csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az ott tételesen megszabott keretek között lehet eltérni. Jelen esetben a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdésére figyelemmel az elővásárlási sorrend első helyén a felperes áll. A 18. § (1) bekezdés e) pontjának ugyanis az alperesi érdekelttel együtt felelnek meg e jogosulti csoporton belül, mert mindkettőjük lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 20 km-es távolságon belül van. A 18. § (4) bekezdés a) pontnak megfelelés, mint további figyelembe veendő kört illetően azonban a felperes már egyedüliként élvez előnyt.
[38] Az ügyben kérdésként merült fel, miként viszonyul az ekként kialakult elővásárlási sorrend a földbirtokpolitikai szempontokhoz, amelyeket a Kamarának és a mezőgazdasági igazgatási szervnek érvényesítenie kell, és amely prioritások enumerációja a törvény bevezető rendelkezéseiben található.
[39] Az elővásárlási jog érvényesítése azáltal nem állhat szemben az agrár- és földbirtok-politikai célokkal, vagyis az elővásárlási jog ezen célok megvalósulását úgy szolgálja, hogy a törvény által részletesen meghatározott keretek között, a sorrendhez képest rögzített szempontok az előírt módon és mértékig vehetők figyelembe. Nem állítható ennek alapján azonban, hogy általában felülírható lenne az elővásárlási sorrend, mert ez ellentmond a Földforgalmi tv. szabályozási logikájának. Ennek lényege az elővásárlási sorrend meghatározása és ahhoz képest előírt és alátámasztott korrekciók alkalmazásának engedése, éppenséggel a mérlegelés parttalanságának korlátok közé szorítása érdekében.
[46] Megállapítható, hogy az ügyben alkalmazandó szabályozás a Kúria szerint nem teszi jogszerűen lehetővé azt az ítéleti indokolásban szereplő értelmezést, miszerint a rendelkezések alapján a Kamara, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésében foglalt értékelési szempontok vizsgálatát közvetlenül a törvény preambulumában rögzített, jogalkotói célként megfogalmazott általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok megvalósulására tekintettel végzi el. A vizsgálandó szempontokat ugyanis a 23/A. § és a 24. § (3) bekezdése alapján kell számba venni. Az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok ezeken keresztül juthatnak érvényre, annál is inkább, mert ezeket immár a 23/A. § normatív erővel bíró jogszabályi rendelkezésként rögzíti a–f) pontjaiban, nem csupán az ilyen hatással közvetlenül nem rendelkező preambulumbekezdés céltételező fordulataként. Hivatkozással a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (5) bekezdésének b) pontjára, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. preambulumának célmeghatározó fordulatai önmagukban – jogszabály normatív tartalmú rendelkezésének közbeiktatása nélkül – nem tekinthetők a címzettek széles körére nézve közvetlen kötelezettséget keletkeztető rendelkezéseknek."
Válasz Rabó001 #8406. hozzászólásáraAmi a hatósági jóváhagyást illeti, ott azért nem kevés jogszabálysértő döntés van, amit a vesztes elnged, pedig nyerhető lenne.
Válasz Balu21 #8402. hozzászólásáraAz új vevő lép a helyemre a szerződésben így vegül ő kapta meg az ügyvedi szolgáltatást a szerződés megírását, őt kellene terhelje ezután a költség. Sajnos ezt már nem lehet beleírni az adásvételibe.
Válasz Rabó001 #8403. hozzászólásáraA földhivatal ezzel nem foglalkozik. Ha az ügyvédi díj megtérítése nincs belefoglalva a szerződésbe, és valaki elviszi a cuccost, akkor a szerződés szerinti vevő bukta azt. Ha bele van foglalva, akkor polgári peres úton lehet követelni.
De azért előtte nem árt megnézni, jogszerűen járt-é el a földügyi hatóság, mikor nem a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá a szerződést. Mert az esetek egy részében vérzik a történet.
Válasz Balu21 #8402. hozzászólásáraSzabály, nem szabály, itt ezen már vegigment mindenki. A szerződés úgy van írva hogy benne van hogy ennyi az ügyvédi munkadij, azt a vevő kifizette, rájelentkezes esetén a jóváhagyott vevő köteles kifizetni azt. És ki is fizeti. Persze nem ilyen irreális összegeket. Egy 300milla fölötti láttam, ott nemtudom mennyi volt. Mikor befőtt ez a rajelentkezeses dolog, nagyjából az elsők között ki is bukott ez, civakodtak hogy az eredeti vevő kifizette az ügyvédet, amit aztán elbukott.
Válasz credomat #8399. hozzászólásáraSzia! Szerintem nincs olyan szabály, hogy a végleges nyertes vevőnek kellene fizetnie az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéded azt vállalta, hogy megszerkeszt egy okiratot, aminek eleget is tett, te ezért fizették. Innentől kezdve ez a rájelentkező korrektségén múlik. Mondjuk láttam már olyan szerződést, amiben 50 milliós vételárhoz 1,2 millió Ft-os ügyvédi munkadíj volt rendelve, azt a rájelentkező nem fizette ki. De, ha nem volt elrugaszkodott a mérték, akkor szerintem jelezheted felé. Sok sikert, üdv.
Földeladás utáni adó: én úgy tudom, hogy ha onnantól számítva, hogy te vetted, 5 éven túl adod el, akkor egy Ft SZJA-t sem kell fizetned a vételár után. Az SZJA alapja pedig csak a te vételed értéke és a mostani eladásod különbözete, tehát, ha vetted 20 milláért és most 30-ért adnád, akkor csak a 10 milla után kell az SZJA-t fizetni. Illetve ez az adóalapba számító összeg is az 5 éven belül évente csökken 100-90-60-30-0 % értékben, azaz, ha 2018-ban vagy előtte szerezted, akkor nem fizetsz SZJA-t sem most az eladás után.
Ügyvédi költségek: elvileg az ügyvédet a vevő hozza és állja is a költségeket, de meséltek már olyat, hogy a munkadíját beleszámolják a vételárba, azaz az ügyvédi díjjal megemelik a 30 millát, mondjuk 30,3 millió Ft lesz a vételár.
Ha 8 ha 280 AK, akkor az 35 AK-s föld, az azért nem rossz, 100-120e tök jó lehet AK-nként, bár olyan mondjon erre valamit, aki a környékeden van. Üdv.
Ha egy (jóváhagyott) elővásárló lép be a helyemre az adásvételibe mint vevő akkor én igényt tarthatok az általam kifizetett ügyvédi díjra? Sehol nem találok erre vonatjozó szabályt...
Még mindig nagy gazdaságfelszámolásos dilemmában vagyok. Az idei termés jónak néz ki, a tavalyi aszályos idő nálam nagyon beütött. Úgy voltam vele, hogy idén a gazdaság java részét felszámolom, de most vacillálok, főleg azért, hogy jövőre vajon nőhet-e a szántó ára?
Viszont idén, ha olyan árban sikerülne vevőt találni, akkor el szeretnék adni egy 8 hektáros táblát Hódmezővásárhelyen, 280AK.
A beárazása továbbra sem világos, az biztos, hogy vevő volna rá, viszont több ügyvéddel is beszéltem és mindenki mást mond az értékével kapcsolatban (meglepően sokan foglalkoznak egyébként vevő kerítéssel, vagyis a konkrét vevők mindig vannak, ha jól vettem le a beszélgetésből, csak a részleteken múlik a többi). Nyilván az ügyvédek is azért mondanak kevesebb árat, mert annál biztosabban akadna vevő rá, ő meg örülne a jutaléknak.
I. A gazdaság felszámolása mellett továbbra is az az erős érvem, hogy itt az Alföldön most is 30-35 fokok voltak, mikor a Dunántúlon 20, szerintem egyre jobban ez az aszályos meleg idő várható a térségünkben, ezért szeretnék eladni valamennyit, hogy ingatlanba átfektessem a pénzt.
Két kérdésem merült fel: földeladás esetén kell most a befolyt pénzből adózni? Vagy nekem az ügyvédi költségeket (papírmunkát) kell fizetni belőle mindössze?
Néztem a kitűzött adás-vételikből átlagárat de eléggé hullámzó, nagyon semmit se lehet leszűrni belőle. Annyi rálátásom azért van, hogy 8 hektár egybe már csak többet ér, mint 1-2 hektáros kisebb táblák.
100-120.000 FT AK reális lehet? 30M Ft sem sok pénz, az ügyvéd tuti lenyel belőle 1-2 milliót. Utána lakást venni, majd a lakás vételárából is 4%-ot megint adózni kell. És ott vagyok, hogy már 25 millió körüli összeg maradt összesen lakásra. A városban meg azok a panellakások amik 10 éve 5 millióba kerültek, most 30 millió körül mozognak Szóval kicsit szomorkás vagyok egy 8 hektáros táblát elcserélni, egy 50 nm-es paneltömbre.
Jellemzői: betonúttól pár percre található. Hódmezővásárhely várostáblától számítva pedig kb 8 km-re Héjahalom környéke. Öntözés nincs kiépítve, de lehetséges volna befektetéssel.
"Fenti indokok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata során nem jutott azonos következtetésre a NAK állásfoglalásában foglaltakkal, nem talált olyan jogszabállyal alátámasztható indokot, amely alapján a szerződés jóváhagyását megtagadná, azonban a NAK állásfoglalása köti, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint került sor a döntésre.
Fentek alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról döntöttem."
Olvastam a folytatását is. A Törvényszék visszadobta. Viszont sajnos a Törvényszék nem érintette az indikolás ezen részét:
"azonban a NAK állásfoglalása köti,"
Ez nem igaz, nagyon nem. Még akkor sem, ha a Kúria is így értelmezi.
Válasz Balu21 #8392. hozzászólásáraAz kétségtelen, hogy egy ilyen kikötés elriaszthat elővásárlásra jogosaultakat, de ez már nem vizsgálható. Viszont a másik oldal a szerződés szabadsága azt jelenti, hogy a felek szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát. (Ptk. 6:59. §)
Az is kétségtelen, hogy ha a szerződés szerinti vevő, vagy eladó azért támadja meg a földhivatali döntést, mert az eljárás során a hivatal nem vette figyelembe a szerződési kikötést, az induláskor bukásra van itélve. Ez egy köz. ig. eljárás, ahol a földforgalmi törvény meghatározza a földügyi hatóságnak mit vizsgálhat.
Viszont ha az eladó, vagy a szerződés szerinti vevő polgári peres eljárásban kéri a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását......az már egy más kérdés.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8391. hozzászólásáraA bíróság soha nem ad igazat ilyen esetben az eredeti vevőnek. A gond az, hogy a kifüggesztés alatt az elővásárló elolvassa a szerződést, meglátja benne ezt a pontot és nem jár utána, hogy mi lesz, ha nem fizet "előre", hanem inkább elengedi a földet és nem jelentkezik rá. És végülis ez a célja ennek az egésznek. Egyszer beszéltem egy ügyvéddel, azt mondta, hogy volt egy ügyfele, aki rájelentkezett egy földre, és még rajta kívül 3-an. A vevő ügyvédje meg hőbörgött, hogy várja mind a négytől a fizetést, hiszen a vevő is előre fizetett, a vételár 30 milla volt. A földhivatal határozatát amúgy meg is támadta az egyik vesztes elővásárló és 2 évig tartott a per. Ha kifizette volna mind a 4 elővásárló, akkor a vevővel együtt 150 milla ült volna 2 évig az ügyvéd számláján.
Az utóbbi időben gyakran találkozni a termőföldek adásvételi szerződéseiben, hogy a felek kikötik, az elfogadó jognyilatkozatot tevő köteles a vételárat letétbe helyezni az okiratkészítő ügyvédnél. Ilyenkor az elővásrlási jogosultak nem igazán tudják mitévők legyenek.
Nos magát az adásvételt érintő közigazgatási eljárásban ez nem bír relevanciával. A földügyi hatóság ezen feltétel teljesülését nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. Vagyis attől függetlenül, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő nem teljesítette ezt a szerződési feltételt, hozhat olyan döntést, hogy az elfogadó jognyialtkozatot tevő a szerződés szerinti vevő helyében lép, és vele hagyja jóvá az adásvételt.
Az okiratkészítő ügyvédek ilyenkor elszokták követni azt a hibát, hogy a földügyi hatóság határozatát támadják meg. Rossz elgondolás, bukásra van itélve. Ez egy polgári jogi kérdés, amelyben polgári bíróság jogosult eljárni. Még nem találkoztam ilyennel, így nem tudom, mi az álláspontja ilyen esetben a bíróságoknak.
Válasz Schbalazs23 #8388. hozzászólásáraSzia, ha kivonták, és nincs AK-ja, akkor az már nem termőföld, azaz nem kell kifüggeszteni és jóváhagyás sincs. Az aláírás után egyből be lehet vinni a földhivatalba, onnantól az ottani ügytehertől függ, hogy mikor jutnak el a bejegyzésig. Ha nagyon s.o.s. lehet kérni soron kívüli eljárást valamennyi felár ellenében. Üdv.
Válasz agronavigátor #8384. hozzászólásáraElnézést kérek hogy azt írtam hogy a kamara állapít meg árat rosszul tudtam. Ezért kérdezek itt a fórumon.
Én érteni vélem amit írsz.
Kérlek te is értsd meg az én álláspontomat. Úgy látom teljesen ellentétes szemszögből nézzük a kérdést.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
8784 hozzászólás
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-08-24 08:53:42
Válasz mihaszna #8432. hozzászólásáraboltot=bokrot
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólásáraEgy diktatúrában nem hogy törölnék a blogod "reklámját" de írni se tudnál.
Mielőtt még meg kapom hogy akkor Én Orbán....vagy Gyurcsány....
Vissza kell olvasni egy két korábbi hozzászólásomat.
Mindig szidom őket mit a boltot.
Soha nem szavaztam egyikre se és nem is fogok.
Csak ez azért még nagyon messze van a diktatúrától.
Egyébként Engem érdekelne hogy milyen is az a blog.
Az itt regisztrált e-mail címemre el küldhednéd az elérhetőségét ha akarod.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólásáraJól teszi Kolléga, mindig is tiszteltem az ilyen karakán, elvhű embereket! További kitartást, és minden egyes törölt hozzászólás után linkelje újra a vérprofi blogját, ami emberek százainak nyújtott már segítséget!!!
A cenzor folyamatosan törli az általam belinkelt blogot. Gondolom azért, mert a blog az enyém. Miközben állítólag a fórum azért van, hogy segítsünk egymásnak, hogy a problémákat ha tudjuk, megoldjuk, ha kérdések vannak, azokat megválaszoljuk. A blog nem konkurencia az Agroinformnak. Ez az én értékrendemben diktatúra, amit nem vagyok hajlandó eltűrni. Ezért a továbbiakban ha valaki úgy gondolja van olyan problémája, kérdése, amiben tudok segíteni, azt a blogon feleteheti, ott megtalálható az elérhetőségem.
Moderátor által módosítva: 2023-08-16 15:13:23
Válasz erdoagro58@gmail.com #8428. hozzászólásáraA társtulajdonosokat nem kell kiértesítenie? Esetleg megfelel a 10 hektár alatti, kifüggesztés nélküli adás-vétel feltételeinek?
Válasz Balu21 #8424. hozzászólásáraMár kifejtettem egy párszor a véleményem eről a tab-nak dologról, nem ismétlem meg.
Én venni fogok 20 km-es körön belül tulajdoni hányadokat osztatlanban. Meglátjuk mit lépnek a fiúk. Az biztos, ha el leszek utasítva, viszem őket a Törvényszékre. Az más kérdés, hogy az adásvételi nem sablon duma lesz. Én már abban fel fogok hívni olyan érveket, amiket meg kell dönteniük, már ha tudják.
Az alap probléma az, hogy miután itt nem lesz elfogadó, így csak a szerződés szerinti vevövel kapcsolatban kell nyilatkozniuk. Ha nem támogatják, a földügyi hatóság a szokásos téves jogértelmezés alaján elutasító döntést hoz.
Miközben a Földforgalmi törvény nem arról szól, hogy ha csak a szerződéses vevő van, és azt a kamara nem támogatja, akkor a földügyi hatóság nem hozhat más döntést.
Válasz Tézé #8423. hozzászólásáraÉn meg azt mondom, a föld lapos. Na akkor mi van?
A TAB véleményét akkor lehet komolyan venni, ha az állítást szakvéleménnyel alá tudja támasztani.
Válasz Balu21 #8425. hozzászólásáraSzóval ide jutott a világ ?
Válasz Tézé #8423. hozzászólásáraÜdv. Úgy van vele, hogy, ha a kamara még se tagadná meg magas ár miatt, akkor ne legyen másé. Az lenne a legszebb, ha a kamara megtagadná magas árra, majd ez a TAB tag megtámadná a bíróságon a földhivatali döntést, azaz a saját maga által kezdeményezett döntést.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8422. hozzászólásáraSzerintem itt azt akarták kiszűrni ezzel, hogy ha mondjuk olyan venne földet, akinek semmi köze a földműveléshez, csak van egy aranykalászosa, akkor meg legyen az elvi lehetősége annak, hogy a kamara ezt vizsgálhassa. Csak hát ezzel megint ugyanoda kanyarodunk vissza, hogy a jövőre nézve kell értékelni egy olyan "talán" spekulatív magatartást, amiből pár év múlva esetleg lesz valami. Pl. ha valaki most vásárolná be magát osztatlanba. Rájelentkezés ugye nincs, de 3 év múlva be tud kebelezni az illető. Ha már van 10 ha földje a vevőnek, akkor ugye ki kell függeszteni, azaz a tulajdonostársak ki tudják védeni a bekerülését azzal, ha rájelentkeznek. De ezzel az új szabállyal a "kicsiknek" ez kikerülhető.
Tegyük fel a TAB azt mondja: "itt van ennek a kissrácnak 4 szerződése is, helyrajzi számonként vesz 1-2 ha-t olyan földekből, amiket helyben köztudottan senki nem használ, egy csomó munka van vele, tele van elhunytakkal...stb. Minek veszi meg? Ráadásul nem is ismeri senki itt a faluban, 2-vel odébb van a lakcíme, de jól ismerjük az apját, a srác Pesten tanul a jogon, na ez spekuláció"
Ha a TAB javaslata alapján a kamara megtagadja, akkor jön a per, amiben azt mondja a vevő ügyvédje, hogy micsoda szemétség ez, hiszen a srác most szeretne kezdeni, állandóan a generációváltásról papolnak, most meg elfektetik. A helyi TAB meg azt mondja, hogy mi abban a jó, hogy nem egy kevésbé tehetős, ezáltal a lehetőségektől is jobban elzárt 20 éves fiatal gazdának segítünk boldogulni, hanem egy olyan fiatal kap egy újabb kiskaput, aki mondjuk Budapesten tanul az egyetemen és csak névleg van benne a mezőgazdaságban és később sem lesz ez másként.
Nehéz ez, mert igen, elképzelhető, hogy azért vesz most 4 ilyen hányadot, mert biztos benne az ő nagygazda apja, hogy úgyse fog senki megosztást indítani, megvárják a 3 évet és szabad a pálya. De ugyanakkor ez a lehetőség bármelyik helyi előtt ott van, miért nem csinálták ők ezt is.
Egy csomó per lesz, ha a kamara beleáll és megtagad ilyen esetekben, de, ha meg a kamara nem kéne hozzá, akkor meg a fenti sztorik terjednének és azon hőbörögne a gazdák fele, hogy miért nem állítja meg ezt senki. Szóval ezek ugyanazok a körök mindig.
Beszéltem már pár gazdával erről a 10 ha-os dologról, egy sem úgy közelítette meg a kérdést, hogy "de jó, van a faluban pár fiatal srác, most lesz lehetőségük elkezdeni a fóliázást, vagy bármit", hanem úgy, hogy "de jó, a fiam feleségének meg a nászasszonyéknak még nincs a nevén semmi, akkor most egy ideig nyugiban tudunk vásárolni". Nehéz ügy ez is. Üdv.
Üdv a fórumnak!
A helyzet a következő
A helyi tsz elnök a helyi TAB tagja
Van eggy eladó föld amit a magas vétel ár miatt nem támogat mint TAB tag. Aztán mégis elfogadót tesz rá .
Na most már tényleg megbolondult világban élünk ??
Válasz Balu21 #8421. hozzászólásáraIgen, ez nekem is beugrott fűnyírás közben, miután elkülldtem a kommentet. Mindettől függetlenül szerencsésebb lett volna, ha az 1a) pontban konkrét jogszabályi helyeket hívnak föl.
Viszont azt nehezen tudom értelmezni, hogy ha egyszer az a jogalkotói szándék, hogy az első 10 hektárt lehetőleg minél egyszerűbb legyen megszerezni, akkor ebbe miért kell belekeverni a TAB-ot, meg a kamarát.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólásáraÜdv. A 20-as mellett a 36-ost is kell ehhez nézni:
"36. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) *
f) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;
g) * a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez, ha egy vagy több, önálló helyrajzi számú földet érintő telekalakítás következtében a tulajdonosok tulajdoni hányadát képező földterület nagysága az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot nem haladja meg;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A 20. § arról szól, hogy mit nem kell kifüggeszteni, a 36. § meg arról, hogy mikor nem kell a földhivatal jóváhagyása.
Ami mindkettőben szerepel, abban sem kifüggesztés, sem jóváhagyás nincs, így kamarai megküldés sem. Ilyen a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadási szerződés és az állam földvásárlása.
Ami csak a 20-asban van, de a 36-ban nincs, ott nincs kifüggesztés, de van földhivatali jóváhagyás, azaz kamarai eljárás is, ilyen pl. a 3 éve tulajdonostárs vásárlásával kialakuló 1/1-es történet illetve ez a mostani 10 ha alatti vásárlás is.
Ami a 20-asban nincs, de a 36-osban van, azt ki kell függeszteni, de nincs földhivatali jóváhagyás utána, ilyen az állami föld eladása. pl. az árverések.
Szóval az általad írt 23/A 1(a)ban szereplő rendelkezés egy újabb szerencsétlen és félreérthető megfogalmazás a törvényben.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólásáraDe foldmuvesnek is kell lenni. :) Az uzemkozpontot azt kihagytam, de az benne van a km-ben. És amíg nem földművelés vki addig uzemkozpontja se lehet.
Mondtam hogy nem keresek és másolok most. :)
Válasz Rabó001 #8418. hozzászólásáraEgész pontosan nem földműves, hanem életvitelszerű lakáshasználat, vagy üzemközpont.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Itt most az í) pontról beszélünk.
De ezzel egyidejűleg egy másik jogszabályi hely is módosítva lett.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése
esetén.
"23/A. §
(1a) * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és ellenőrzés alapján nem tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a 20. §-ban foglalt esetben haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának kiadása céljából és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében."
Na kéremtisztelettel, akkor eztet most kóstolgassa mindenki egyí kicsit. Ez szerény véleményem szerint arról szól, hogy minden olyan esetben amit a 20. § felsorol már szükséges a kamarai állásfoglalás kikérése. Vagyis a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadás, közös tulajdon megszüntetése, de még az állami fölsvásárlás esetén is, illetve erre a 10 ha-os bulira is.
Na erre kíváncsi leszek. Lesz iit pör gazdagon....
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólásáraIlyenekből lesznek a félinformációk. Az emberek többsége sajnos vagy nem olvas, vagy nem érti amit olvas.
Nem elővásárlási jog és nem fiatal gazdáknak. Kifuggeszteni nem kell. Legalább 3 éve földművesnek kell hozzá lenni és adott kilométeres körön belül (nem keres meg a törvényt, mindenki megteheti maga is) érvényes. A valamikor tulajdonban lévő területeket veszi figyelembe.
Válasz Balu21 #8416. hozzászólásáraNem ezek önálló ítéletek, de az ügyszámot nem adom meg.
Az a konklúzió viszont egyértelműen levonható, hogy ha valaki akár szerződés szerinti vevőként, akár elfogadót tevőként elbukja az adásvételt, az ne nyugodjon ebbe bele. El kell vinni a dolgot a Törvényszékre. Persze ehhez ütőképes keresetet kell írni....
Válasz erdoagro58@gmail.com #8413. hozzászólásáraÜdv, ez a kettő, amit most írtál az ugyanabból az ítéletből van, mint, amit korábban küldtél? Köszönöm
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólásáraÜdv. Szerintem nem, mert nem elővásárlási jogként szerepel ez a törvényben, hanem a kifüggesztés alóli mentességként. Ugyanitt szerepel a testvérek közti adásvétel is. Ott sincs úgy, hogy a testvéred eladja másnak a földjét, te pedig rájelentkezel, mondva, hogy "ha nekem adta volna el, akkor nem kellett volna kifüggeszteni", azaz nem írhatod felül a törvényi sorrendet egy kivétellel.
Illetve megkérdeztem a földhivatalban, téves az, hogy ezt a kivételt csak fiatal gazdák vehetnék igénybe. Nincs ilyen előírás a törvény szövegében, azaz a 88 éves nagymama is belefér, ha földműves. Üdv.
A fiatal gazdának 10 ha-ig a kifüggesztéseknél is elővásárlási joga lesz?
"A döntés elvi tartalma
[39] A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételár mértékének arányossága szakkérdés. "
"[22] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja értelmében az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét.
[23] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy az adásvételi szerződésben a föld 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége alapján meghatározott ellenértékétől alapos indok fennállása esetén el lehet térni. A Kúria elöljáróban megállapítja továbbá, hogy sem a Földforgalmi törvény, sem egyéb, a perben alkalmazandó releváns jogszabály nem határozza meg, hogy mit kell „alapos indok”-on érteni, erre vonatkozóan a jogszabályok példálózó felsorolást sem adnak.
[25] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése valóban utal arra, hogy az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során mely szempontokat kell figyelembe venni, azonban a 23/A. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok arra vonatkoznak, hogy a termőföld milyen módon hasznosul legjobban (pl. birtokviszonyok átláthatósága, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítása és megőrzése, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítése, stb.), amely szempontok a 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti, a vételár kialakítása körében nem értelmezhető szempontok. Ezért önmagában abból, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése visszautal a 23/A. § (1) bekezdésére, nem következik, hogy kizárólag általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai indokok vehetők figyelembe „alapos indokként”.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8410. hozzászólásáraÍgy van a szabály több, mint 4 éve és eddig egyetlen ügyvéd sem érvelt ezzel, és a bíróságok vagy a Kúria se mondta ezt ki? Mi tartott eddig? Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem derült ez ki a bíróságok előtt 1-2 éven belül? Az ilyet sosem értettem.
Válasz Balu21 #8409. hozzászólásáraMár volt. Ha jól emlékszem 2019. jan. 11 nappal lépett hatályba.
Ettől a naptól kezdve sem a TAB, sem a Kamara nem hivazkozhat az állásfoglalásában a Földforgalmi törvény preambulumára. Természetesen ezt egyikük sem tartja be, ennek ellenére a földügyi hatóság elfogadja az állásfoglalásukat. Ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy a vesztesek, és az ügyvédeik is.....
Válasz erdoagro58@gmail.com #8408. hozzászólásáraEbből hamarosan törvénymódosítás lesz. Üdv
Már a Kúria is kezdi érteni:
"[37] Megállapítható, hogy a szabályozott elővásárlási sorrend kötött, attól csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az ott tételesen megszabott keretek között lehet eltérni. Jelen esetben a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdésére figyelemmel az elővásárlási sorrend első helyén a felperes áll. A 18. § (1) bekezdés e) pontjának ugyanis az alperesi érdekelttel együtt felelnek meg e jogosulti csoporton belül, mert mindkettőjük lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 20 km-es távolságon belül van. A 18. § (4) bekezdés a) pontnak megfelelés, mint további figyelembe veendő kört illetően azonban a felperes már egyedüliként élvez előnyt.
[38] Az ügyben kérdésként merült fel, miként viszonyul az ekként kialakult elővásárlási sorrend a földbirtokpolitikai szempontokhoz, amelyeket a Kamarának és a mezőgazdasági igazgatási szervnek érvényesítenie kell, és amely prioritások enumerációja a törvény bevezető rendelkezéseiben található.
[39] Az elővásárlási jog érvényesítése azáltal nem állhat szemben az agrár- és földbirtok-politikai célokkal, vagyis az elővásárlási jog ezen célok megvalósulását úgy szolgálja, hogy a törvény által részletesen meghatározott keretek között, a sorrendhez képest rögzített szempontok az előírt módon és mértékig vehetők figyelembe. Nem állítható ennek alapján azonban, hogy általában felülírható lenne az elővásárlási sorrend, mert ez ellentmond a Földforgalmi tv. szabályozási logikájának. Ennek lényege az elővásárlási sorrend meghatározása és ahhoz képest előírt és alátámasztott korrekciók alkalmazásának engedése, éppenséggel a mérlegelés parttalanságának korlátok közé szorítása érdekében.
[46] Megállapítható, hogy az ügyben alkalmazandó szabályozás a Kúria szerint nem teszi jogszerűen lehetővé azt az ítéleti indokolásban szereplő értelmezést, miszerint a rendelkezések alapján a Kamara, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésében foglalt értékelési szempontok vizsgálatát közvetlenül a törvény preambulumában rögzített, jogalkotói célként megfogalmazott általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok megvalósulására tekintettel végzi el. A vizsgálandó szempontokat ugyanis a 23/A. § és a 24. § (3) bekezdése alapján kell számba venni. Az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok ezeken keresztül juthatnak érvényre, annál is inkább, mert ezeket immár a 23/A. § normatív erővel bíró jogszabályi rendelkezésként rögzíti a–f) pontjaiban, nem csupán az ilyen hatással közvetlenül nem rendelkező preambulumbekezdés céltételező fordulataként. Hivatkozással a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (5) bekezdésének b) pontjára, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. preambulumának célmeghatározó fordulatai önmagukban – jogszabály normatív tartalmú rendelkezésének közbeiktatása nélkül – nem tekinthetők a címzettek széles körére nézve közvetlen kötelezettséget keletkeztető rendelkezéseknek."
Válasz Rabó001 #8406. hozzászólásáraAmi a hatósági jóváhagyást illeti, ott azért nem kevés jogszabálysértő döntés van, amit a vesztes elnged, pedig nyerhető lenne.
Válasz Rabó001 #8406. hozzászólásáraJöhet
Válasz Balu21 #8402. hozzászólásáraAz új vevő lép a helyemre a szerződésben így vegül ő kapta meg az ügyvedi szolgáltatást a szerződés megírását, őt kellene terhelje ezután a költség. Sajnos ezt már nem lehet beleírni az adásvételibe.
Válasz Rabó001 #8403. hozzászólásáraA földhivatal ezzel nem foglalkozik. Ha az ügyvédi díj megtérítése nincs belefoglalva a szerződésbe, és valaki elviszi a cuccost, akkor a szerződés szerinti vevő bukta azt. Ha bele van foglalva, akkor polgári peres úton lehet követelni.
De azért előtte nem árt megnézni, jogszerűen járt-é el a földügyi hatóság, mikor nem a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá a szerződést. Mert az esetek egy részében vérzik a történet.
Válasz Balu21 #8402. hozzászólásáraSzabály, nem szabály, itt ezen már vegigment mindenki. A szerződés úgy van írva hogy benne van hogy ennyi az ügyvédi munkadij, azt a vevő kifizette, rájelentkezes esetén a jóváhagyott vevő köteles kifizetni azt. És ki is fizeti. Persze nem ilyen irreális összegeket. Egy 300milla fölötti láttam, ott nemtudom mennyi volt. Mikor befőtt ez a rajelentkezeses dolog, nagyjából az elsők között ki is bukott ez, civakodtak hogy az eredeti vevő kifizette az ügyvédet, amit aztán elbukott.
Válasz credomat #8399. hozzászólásáraSzia! Szerintem nincs olyan szabály, hogy a végleges nyertes vevőnek kellene fizetnie az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéded azt vállalta, hogy megszerkeszt egy okiratot, aminek eleget is tett, te ezért fizették. Innentől kezdve ez a rájelentkező korrektségén múlik. Mondjuk láttam már olyan szerződést, amiben 50 milliós vételárhoz 1,2 millió Ft-os ügyvédi munkadíj volt rendelve, azt a rájelentkező nem fizette ki. De, ha nem volt elrugaszkodott a mérték, akkor szerintem jelezheted felé. Sok sikert, üdv.
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraValódi állattartónak add el a földed,az ő nyilatkozatai mentesíthetnek az adózás alól.
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraSzia.
Földeladás utáni adó: én úgy tudom, hogy ha onnantól számítva, hogy te vetted, 5 éven túl adod el, akkor egy Ft SZJA-t sem kell fizetned a vételár után. Az SZJA alapja pedig csak a te vételed értéke és a mostani eladásod különbözete, tehát, ha vetted 20 milláért és most 30-ért adnád, akkor csak a 10 milla után kell az SZJA-t fizetni. Illetve ez az adóalapba számító összeg is az 5 éven belül évente csökken 100-90-60-30-0 % értékben, azaz, ha 2018-ban vagy előtte szerezted, akkor nem fizetsz SZJA-t sem most az eladás után.
Ügyvédi költségek: elvileg az ügyvédet a vevő hozza és állja is a költségeket, de meséltek már olyat, hogy a munkadíját beleszámolják a vételárba, azaz az ügyvédi díjjal megemelik a 30 millát, mondjuk 30,3 millió Ft lesz a vételár.
Ha 8 ha 280 AK, akkor az 35 AK-s föld, az azért nem rossz, 100-120e tök jó lehet AK-nként, bár olyan mondjon erre valamit, aki a környékeden van. Üdv.
Ha egy (jóváhagyott) elővásárló lép be a helyemre az adásvételibe mint vevő akkor én igényt tarthatok az általam kifizetett ügyvédi díjra? Sehol nem találok erre vonatjozó szabályt...
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraHa ott laknék biztos nem ezt mondanám. De földet eladni? Tegyél bele lucerna, vidd be ökoba és add ki lábon.
1. lépés: A családban bővíteni az aranykalászosok számát.
2. lépés: Bevásárolni magunkat osztatlan közös tulajdonokba. Természetesen olyanokba, ahol nincs földhaszbáló, vagy erdőgazdálkodó.
3. lépés. Többlethasználati megállapodások.
4. lépés. 3 év mulva, ha buli, osztatlan megszüntetése.
Sziasztok!
Szóval kicsit szomorkás vagyok egy 8 hektáros táblát elcserélni, egy 50 nm-es paneltömbre.
Még mindig nagy gazdaságfelszámolásos dilemmában vagyok. Az idei termés jónak néz ki, a tavalyi aszályos idő nálam nagyon beütött. Úgy voltam vele, hogy idén a gazdaság java részét felszámolom, de most vacillálok, főleg azért, hogy jövőre vajon nőhet-e a szántó ára?
Viszont idén, ha olyan árban sikerülne vevőt találni, akkor el szeretnék adni egy 8 hektáros táblát Hódmezővásárhelyen, 280AK.
A beárazása továbbra sem világos, az biztos, hogy vevő volna rá, viszont több ügyvéddel is beszéltem és mindenki mást mond az értékével kapcsolatban (meglepően sokan foglalkoznak egyébként vevő kerítéssel, vagyis a konkrét vevők mindig vannak, ha jól vettem le a beszélgetésből, csak a részleteken múlik a többi). Nyilván az ügyvédek is azért mondanak kevesebb árat, mert annál biztosabban akadna vevő rá, ő meg örülne a jutaléknak.
I. A gazdaság felszámolása mellett továbbra is az az erős érvem, hogy itt az Alföldön most is 30-35 fokok voltak, mikor a Dunántúlon 20, szerintem egyre jobban ez az aszályos meleg idő várható a térségünkben, ezért szeretnék eladni valamennyit, hogy ingatlanba átfektessem a pénzt.
Két kérdésem merült fel: földeladás esetén kell most a befolyt pénzből adózni? Vagy nekem az ügyvédi költségeket (papírmunkát) kell fizetni belőle mindössze?
Néztem a kitűzött adás-vételikből átlagárat de eléggé hullámzó, nagyon semmit se lehet leszűrni belőle. Annyi rálátásom azért van, hogy 8 hektár egybe már csak többet ér, mint 1-2 hektáros kisebb táblák.
100-120.000 FT AK reális lehet? 30M Ft sem sok pénz, az ügyvéd tuti lenyel belőle 1-2 milliót. Utána lakást venni, majd a lakás vételárából is 4%-ot megint adózni kell. És ott vagyok, hogy már 25 millió körüli összeg maradt összesen lakásra. A városban meg azok a panellakások amik 10 éve 5 millióba kerültek, most 30 millió körül mozognak
Jellemzői: betonúttól pár percre található. Hódmezővásárhely várostáblától számítva pedig kb 8 km-re Héjahalom környéke. Öntözés nincs kiépítve, de lehetséges volna befektetéssel.
https://agronavigator.blog.hu/
A debreceni földhivatal döntése:
"Fenti indokok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata során nem jutott azonos következtetésre a NAK állásfoglalásában foglaltakkal, nem talált olyan jogszabállyal alátámasztható indokot, amely alapján a szerződés jóváhagyását megtagadná, azonban a NAK állásfoglalása köti, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint került sor a döntésre.
Fentek alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról döntöttem."
Olvastam a folytatását is. A Törvényszék visszadobta. Viszont sajnos a Törvényszék nem érintette az indikolás ezen részét:
"azonban a NAK állásfoglalása köti,"
Ez nem igaz, nagyon nem. Még akkor sem, ha a Kúria is így értelmezi.
Válasz Balu21 #8392. hozzászólásáraAz kétségtelen, hogy egy ilyen kikötés elriaszthat elővásárlásra jogosaultakat, de ez már nem vizsgálható. Viszont a másik oldal a szerződés szabadsága azt jelenti, hogy a felek szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát. (Ptk. 6:59. §)
Az is kétségtelen, hogy ha a szerződés szerinti vevő, vagy eladó azért támadja meg a földhivatali döntést, mert az eljárás során a hivatal nem vette figyelembe a szerződési kikötést, az induláskor bukásra van itélve. Ez egy köz. ig. eljárás, ahol a földforgalmi törvény meghatározza a földügyi hatóságnak mit vizsgálhat.
Viszont ha az eladó, vagy a szerződés szerinti vevő polgári peres eljárásban kéri a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását......az már egy más kérdés.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8391. hozzászólásáraA bíróság soha nem ad igazat ilyen esetben az eredeti vevőnek. A gond az, hogy a kifüggesztés alatt az elővásárló elolvassa a szerződést, meglátja benne ezt a pontot és nem jár utána, hogy mi lesz, ha nem fizet "előre", hanem inkább elengedi a földet és nem jelentkezik rá. És végülis ez a célja ennek az egésznek. Egyszer beszéltem egy ügyvéddel, azt mondta, hogy volt egy ügyfele, aki rájelentkezett egy földre, és még rajta kívül 3-an. A vevő ügyvédje meg hőbörgött, hogy várja mind a négytől a fizetést, hiszen a vevő is előre fizetett, a vételár 30 milla volt. A földhivatal határozatát amúgy meg is támadta az egyik vesztes elővásárló és 2 évig tartott a per. Ha kifizette volna mind a 4 elővásárló, akkor a vevővel együtt 150 milla ült volna 2 évig az ügyvéd számláján.
Az utóbbi időben gyakran találkozni a termőföldek adásvételi szerződéseiben, hogy a felek kikötik, az elfogadó jognyilatkozatot tevő köteles a vételárat letétbe helyezni az okiratkészítő ügyvédnél. Ilyenkor az elővásrlási jogosultak nem igazán tudják mitévők legyenek.
Nos magát az adásvételt érintő közigazgatási eljárásban ez nem bír relevanciával. A földügyi hatóság ezen feltétel teljesülését nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. Vagyis attől függetlenül, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő nem teljesítette ezt a szerződési feltételt, hozhat olyan döntést, hogy az elfogadó jognyialtkozatot tevő a szerződés szerinti vevő helyében lép, és vele hagyja jóvá az adásvételt.
Az okiratkészítő ügyvédek ilyenkor elszokták követni azt a hibát, hogy a földügyi hatóság határozatát támadják meg. Rossz elgondolás, bukásra van itélve. Ez egy polgári jogi kérdés, amelyben polgári bíróság jogosult eljárni. Még nem találkoztam ilyennel, így nem tudom, mi az álláspontja ilyen esetben a bíróságoknak.
Válasz Balu21 #8389. hozzászólásáraKöszönöm az infókat
Válasz Schbalazs23 #8388. hozzászólásáraSzia, ha kivonták, és nincs AK-ja, akkor az már nem termőföld, azaz nem kell kifüggeszteni és jóváhagyás sincs. Az aláírás után egyből be lehet vinni a földhivatalba, onnantól az ottani ügytehertől függ, hogy mikor jutnak el a bejegyzésig. Ha nagyon s.o.s. lehet kérni soron kívüli eljárást valamennyi felár ellenében. Üdv.
Sziasztok
Művelés alól kivont föld vásárlása esetén aláírás után kb mennyi idővel jegyzik be a tulajdonjogot?
Ha valakinek a magas vételár miatt meszeli el a kamara az adásvételit, és az állítás mögött nincs konkrét számítás, akkor az forduljon bírósághoz.
Válasz Farmer365 #8385. hozzászólásáraSemmi gond, nekem nem kellene itt koptatnom a klaviatúrát.......
Válasz agronavigátor #8384. hozzászólásáraElnézést kérek hogy azt írtam hogy a kamara állapít meg árat rosszul tudtam. Ezért kérdezek itt a fórumon.
Én érteni vélem amit írsz.
Kérlek te is értsd meg az én álláspontomat. Úgy látom teljesen ellentétes szemszögből nézzük a kérdést.