Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak611 FtBenzin árak600 FtEUR407.17 FtUSD380.08 FtCHF433.84 FtGBP490.68 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz credomat #8399. hozzászólásáraSzia! Szerintem nincs olyan szabály, hogy a végleges nyertes vevőnek kellene fizetnie az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéded azt vállalta, hogy megszerkeszt egy okiratot, aminek eleget is tett, te ezért fizették. Innentől kezdve ez a rájelentkező korrektségén múlik. Mondjuk láttam már olyan szerződést, amiben 50 milliós vételárhoz 1,2 millió Ft-os ügyvédi munkadíj volt rendelve, azt a rájelentkező nem fizette ki. De, ha nem volt elrugaszkodott a mérték, akkor szerintem jelezheted felé. Sok sikert, üdv.
Földeladás utáni adó: én úgy tudom, hogy ha onnantól számítva, hogy te vetted, 5 éven túl adod el, akkor egy Ft SZJA-t sem kell fizetned a vételár után. Az SZJA alapja pedig csak a te vételed értéke és a mostani eladásod különbözete, tehát, ha vetted 20 milláért és most 30-ért adnád, akkor csak a 10 milla után kell az SZJA-t fizetni. Illetve ez az adóalapba számító összeg is az 5 éven belül évente csökken 100-90-60-30-0 % értékben, azaz, ha 2018-ban vagy előtte szerezted, akkor nem fizetsz SZJA-t sem most az eladás után.
Ügyvédi költségek: elvileg az ügyvédet a vevő hozza és állja is a költségeket, de meséltek már olyat, hogy a munkadíját beleszámolják a vételárba, azaz az ügyvédi díjjal megemelik a 30 millát, mondjuk 30,3 millió Ft lesz a vételár.
Ha 8 ha 280 AK, akkor az 35 AK-s föld, az azért nem rossz, 100-120e tök jó lehet AK-nként, bár olyan mondjon erre valamit, aki a környékeden van. Üdv.
Ha egy (jóváhagyott) elővásárló lép be a helyemre az adásvételibe mint vevő akkor én igényt tarthatok az általam kifizetett ügyvédi díjra? Sehol nem találok erre vonatjozó szabályt...
Még mindig nagy gazdaságfelszámolásos dilemmában vagyok. Az idei termés jónak néz ki, a tavalyi aszályos idő nálam nagyon beütött. Úgy voltam vele, hogy idén a gazdaság java részét felszámolom, de most vacillálok, főleg azért, hogy jövőre vajon nőhet-e a szántó ára?
Viszont idén, ha olyan árban sikerülne vevőt találni, akkor el szeretnék adni egy 8 hektáros táblát Hódmezővásárhelyen, 280AK.
A beárazása továbbra sem világos, az biztos, hogy vevő volna rá, viszont több ügyvéddel is beszéltem és mindenki mást mond az értékével kapcsolatban (meglepően sokan foglalkoznak egyébként vevő kerítéssel, vagyis a konkrét vevők mindig vannak, ha jól vettem le a beszélgetésből, csak a részleteken múlik a többi). Nyilván az ügyvédek is azért mondanak kevesebb árat, mert annál biztosabban akadna vevő rá, ő meg örülne a jutaléknak.
I. A gazdaság felszámolása mellett továbbra is az az erős érvem, hogy itt az Alföldön most is 30-35 fokok voltak, mikor a Dunántúlon 20, szerintem egyre jobban ez az aszályos meleg idő várható a térségünkben, ezért szeretnék eladni valamennyit, hogy ingatlanba átfektessem a pénzt.
Két kérdésem merült fel: földeladás esetén kell most a befolyt pénzből adózni? Vagy nekem az ügyvédi költségeket (papírmunkát) kell fizetni belőle mindössze?
Néztem a kitűzött adás-vételikből átlagárat de eléggé hullámzó, nagyon semmit se lehet leszűrni belőle. Annyi rálátásom azért van, hogy 8 hektár egybe már csak többet ér, mint 1-2 hektáros kisebb táblák.
100-120.000 FT AK reális lehet? 30M Ft sem sok pénz, az ügyvéd tuti lenyel belőle 1-2 milliót. Utána lakást venni, majd a lakás vételárából is 4%-ot megint adózni kell. És ott vagyok, hogy már 25 millió körüli összeg maradt összesen lakásra. A városban meg azok a panellakások amik 10 éve 5 millióba kerültek, most 30 millió körül mozognak Szóval kicsit szomorkás vagyok egy 8 hektáros táblát elcserélni, egy 50 nm-es paneltömbre.
Jellemzői: betonúttól pár percre található. Hódmezővásárhely várostáblától számítva pedig kb 8 km-re Héjahalom környéke. Öntözés nincs kiépítve, de lehetséges volna befektetéssel.
"Fenti indokok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata során nem jutott azonos következtetésre a NAK állásfoglalásában foglaltakkal, nem talált olyan jogszabállyal alátámasztható indokot, amely alapján a szerződés jóváhagyását megtagadná, azonban a NAK állásfoglalása köti, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint került sor a döntésre.
Fentek alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról döntöttem."
Olvastam a folytatását is. A Törvényszék visszadobta. Viszont sajnos a Törvényszék nem érintette az indikolás ezen részét:
"azonban a NAK állásfoglalása köti,"
Ez nem igaz, nagyon nem. Még akkor sem, ha a Kúria is így értelmezi.
Válasz Balu21 #8392. hozzászólásáraAz kétségtelen, hogy egy ilyen kikötés elriaszthat elővásárlásra jogosaultakat, de ez már nem vizsgálható. Viszont a másik oldal a szerződés szabadsága azt jelenti, hogy a felek szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát. (Ptk. 6:59. §)
Az is kétségtelen, hogy ha a szerződés szerinti vevő, vagy eladó azért támadja meg a földhivatali döntést, mert az eljárás során a hivatal nem vette figyelembe a szerződési kikötést, az induláskor bukásra van itélve. Ez egy köz. ig. eljárás, ahol a földforgalmi törvény meghatározza a földügyi hatóságnak mit vizsgálhat.
Viszont ha az eladó, vagy a szerződés szerinti vevő polgári peres eljárásban kéri a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását......az már egy más kérdés.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8391. hozzászólásáraA bíróság soha nem ad igazat ilyen esetben az eredeti vevőnek. A gond az, hogy a kifüggesztés alatt az elővásárló elolvassa a szerződést, meglátja benne ezt a pontot és nem jár utána, hogy mi lesz, ha nem fizet "előre", hanem inkább elengedi a földet és nem jelentkezik rá. És végülis ez a célja ennek az egésznek. Egyszer beszéltem egy ügyvéddel, azt mondta, hogy volt egy ügyfele, aki rájelentkezett egy földre, és még rajta kívül 3-an. A vevő ügyvédje meg hőbörgött, hogy várja mind a négytől a fizetést, hiszen a vevő is előre fizetett, a vételár 30 milla volt. A földhivatal határozatát amúgy meg is támadta az egyik vesztes elővásárló és 2 évig tartott a per. Ha kifizette volna mind a 4 elővásárló, akkor a vevővel együtt 150 milla ült volna 2 évig az ügyvéd számláján.
Az utóbbi időben gyakran találkozni a termőföldek adásvételi szerződéseiben, hogy a felek kikötik, az elfogadó jognyilatkozatot tevő köteles a vételárat letétbe helyezni az okiratkészítő ügyvédnél. Ilyenkor az elővásrlási jogosultak nem igazán tudják mitévők legyenek.
Nos magát az adásvételt érintő közigazgatási eljárásban ez nem bír relevanciával. A földügyi hatóság ezen feltétel teljesülését nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. Vagyis attől függetlenül, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő nem teljesítette ezt a szerződési feltételt, hozhat olyan döntést, hogy az elfogadó jognyialtkozatot tevő a szerződés szerinti vevő helyében lép, és vele hagyja jóvá az adásvételt.
Az okiratkészítő ügyvédek ilyenkor elszokták követni azt a hibát, hogy a földügyi hatóság határozatát támadják meg. Rossz elgondolás, bukásra van itélve. Ez egy polgári jogi kérdés, amelyben polgári bíróság jogosult eljárni. Még nem találkoztam ilyennel, így nem tudom, mi az álláspontja ilyen esetben a bíróságoknak.
Válasz Schbalazs23 #8388. hozzászólásáraSzia, ha kivonták, és nincs AK-ja, akkor az már nem termőföld, azaz nem kell kifüggeszteni és jóváhagyás sincs. Az aláírás után egyből be lehet vinni a földhivatalba, onnantól az ottani ügytehertől függ, hogy mikor jutnak el a bejegyzésig. Ha nagyon s.o.s. lehet kérni soron kívüli eljárást valamennyi felár ellenében. Üdv.
Válasz agronavigátor #8384. hozzászólásáraElnézést kérek hogy azt írtam hogy a kamara állapít meg árat rosszul tudtam. Ezért kérdezek itt a fórumon.
Én érteni vélem amit írsz.
Kérlek te is értsd meg az én álláspontomat. Úgy látom teljesen ellentétes szemszögből nézzük a kérdést.
Válasz Farmer365 #8382. hozzászólásáraA kamara az adásvételi eljárásban magánjogi fél, ügyfél, ugyan úgy mint a vevő, eladó, stb. A kamara nem állapíit meg árat. A termőföld ára szakkérdés, melynek megállapítására sem a kamara, sem a földügyi hatóság nem jogosult. A kamara egy állásfoglalást ad, amelyben leírtakat tételesen indokolnia kell. A "köztudomású tény", meg a "legjobb ismeret" nem indok, ezzel nem lehet alapjogot korlátozni. A földügyi hatóságnak ezeket az indokokat meg kell vizsgálni, és ha azok nem elég alaposak, ha nincsenek tényekkel megtámogatva, akkor a földhivatalnak kell az értékelést elvégeznie, amennyiben szükséges az Akr. 62. § szerinti bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Ha a kamarai értékelés tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a vételár elővásárlási jogosultakat riaszt el, akkor azt bizonyítani kell. Vagy neki, vagy a földügyi hatóságnak, ha egyet ért a kamarával.
Már elmondtam egy párszor, nem sablon adásvételikben, elfogadókban kell gondolkodni. A szerződésben, elfogadóban minden a Törvény adta lehetőséget ki kell meríteni, minden előnyt fel kell hívni. Aztán majd a kamara cáfolja ezeket, ha tudja.
Ha meg olyan döntés születik, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor bírói útra kell terelni a dolgot. És itt is jó keresetlevelet kell írni.
Ami a vételár alapos indokát illeti. Azért adom 3 millió/ha-ért a földem - miközben az átlagos ár a településen 2 miilió/ha - mert házat akarok venni, és ennyi pénz hiányzik a vételárból. Alapos indok az eladó részéről? Az. Ha a kamara szerint nem, akkor meg kell kérdezni erről a bíróságot. Mert ha van rá vevó, sőt elfogadó is, akkor......
Válasz agronavigátor #8377. hozzászólására"nem áll meg a vevőriasztás" - ezt írod. Evvel csak az a baj hogy a kamarai jogász szerint ha megállapítják a túlzott vételárat akkor nincs visszaút az eladó annyiért kell eladja amennyit a kamara megállapított. Ha te nem jelentkezel rá akkor másnak törted le az árat. Tehát nem a tiéd lesz a föld és még a másiknak tettél jót. - én így tudom
Válasz Tézé #8380. hozzászólásáraAkkor ez is gumicsont, mert ha valaki pl 1o% költségáltalány adómenet választja, akkor neki még számlát sem kell gyűjteni, csak bevétel van az adott földön. Ez így abszolút megfoghatatlan...meg ha éppen jól matekozom, akkor 150 ért adon el búzát róla, ha meg rosszul, akkor 53 ért...saját cégemnek...na legyen valaki ezzel okos a NAK földbizottságban...
Válasz Traktoros007 #8375. hozzászólásáraPedig ezt így kell csinálni. Amíg törvényben volt ez a "vevőt riaszt el" duma, én azt javasoltam az ismeretségi körben, ha valaki földet akar eladni, akkor keressen valami földműves havert, írjanak egy szerződést jól kihegyezett árral. Valaki/valakik úgyis rárepülnek. Ha van elfogadó, nem áll meg a "vevőriasztás". A plusz hasznon meg osztozzanak meg.
A Törvény azonban már egy pár éve nem tartalmaz ilyen kitételt, tehát ha valakit a kamara ilyen indokkal meszel el, az jogszabálysértő, mert nincs jogszabályi háttere.
Ma a spekulatív földszerzés az új sláger a kamaránál. De ezt is ki lehet bekkelni.
Egyébként figyelmesen el kell olvasni a törvényhelyet.
"h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) * erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"
Viszont a Törvény még csak példálózó jellegel sem említi, mit ért alapos indok alatt. Vagyis szabad a pálya.
De mint már mondottam, jó szerződéseket, jó elfogadókat kell írni........
Válasz Tézé #8374. hozzászólásáraMert olyan begyöpösödött emberek ülnek a NAK-ban, akik szent tehenet látnak a földben, nem pedig tőkét....mellette meg a drága NAK, jól kicsinálta a vidéket, a dilettantizmusával...
Válasz Tézé #8374. hozzászólásáraNagyon helyes ez a dolga!.Sajnos sokan bekamuznak egy nagy árat hogy elriasszák az elővásárlókat.Sokan jelezték a kamaránál ezt a problémát és ez lett belőle.Nekem volt olyan hogy az eladó mondta hogy írjunk többet az adásvételibe mert ha rájelentkezik valaki legalább ő többet kap nekem meg úgyis mindegy én visszautasítottam de van aki nem.Aki nem tudja megnézi a hirdetményeken az árakat és csodálkozik....
Válasz Tézé #8373. hozzászólásáraMert eddig bármire hivatkozva visszadobta a NAK az adásvételi szerzödéseket .pl indokolatlanul magas vételár hiába fért bele a 20 éves megtérüsbe .
Üdv a fórumnak
Azt szeretném kérdezni hogy az eddigi tapasztalat azt mutatta hogy a NAK elég gyakran viszautasitott föld adásvételeket a magas árra és még más kifogásokra hivatkozva holott május 1 elött is a 20 éves megtérülés volt a fő indok a maximális árnál.
Nos akkor ezek után mi várható hiszen most ujbol ugyanott vagyunk ??
"szomszédos föld: az olyan föld, amely – a település közigazgatási határától függetlenül – a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;"
Sziasztok! Adott ez a kép, amin a 069/79,81 helyrajzi számom a saját földem van. A vasút túloldalán lèvő 060/62 helyrajzi számú föld szomszédnak számít? Pár évvel ezelőtt a vasút pàlyabővítés miatt kisajátított mind a két oldalt földrészt (060/63, illetve 069/80, és szántóként jegyeztették be… Szerintetek szomszédnak számít még így?
Válasz kulakman #8368. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett , nem baj! Mivelis?
Te Most remegsz minden fekvésárolható Földért!
Én Átkozom az elővásárlásijogokat!
Mondjuk feltételezem ? 10 heki fököttvagy! Igy övönaluliütésvolt a legutóbbi módositás!
Nemtudtad?
De bedobok 1 nevet! Mondjuk Márkó mostkezd! Van 1 hektárja! Kifüggesztésnélkül eltudomadni neki 8 hektárostáblám!
Amugy? Csak kérdezlek? Mondjuk szomszédvagy? Márkó 20 km-ben belólvan Övé!
Ha éjszaka amig alszol? Közlönyben megjelenikvalami? Amit nemtudsz?
Válasz kulakman #8364. hozzászólásáraLinkeéhetnék énis! Nagyapám 1923-tól uradalvitt Cirka 19 évesen! Mint Uradalomvezető! jött a háboru! És jött a Boldog Korszak!? Válalkozását mivel kordélyosvolt? 1951.ben államositották!
De ? Tudod mirevagyok büszke! Régi zselllérvilágból még élnekitt! Akiket idehozott!
Senki nemköpi Nevünket vagy fujnaránk!
Szkennelhetek Neked énis !
Elégnagy az irattár!
Mottóm! Élni És Élnihagyni!
Válasz Megmondó #8363. hozzászólásáraEz a kép nem ad vissza semmit de biztosan 1919-ből való , tudod nagyapám akkor kezdte el a fenntartható gazdálkodást, fenntartható , mert gazdálkodott ő, gazdálkodott apám 70 évig , most gazdálkodok én meg a tesóm, gazdálkodik a fiam , meg a tesóm gyereke, , meg gazdálkodik az unokám, szerinted ???
Most akkor szerinted hagyjuk abba mert nincs eladó föld, vagy netán adjuk el????
Tudnék hasonló stylben válaszolni a földet a szájba mondatodról is , nagylelkű leszek nem teszem , ma egyébként is aratás van!
Válasz kulakman #8358. hozzászólásáraIgyglenne? De Szreintem? Etikusabblehetne földtörvény? amugy kicsit irinikusan?
Szertartástán amikor Tebennedbiztunk uram elhangzik?
Lesszfölded!
Bocs a profánért! De egésszád telelesz földdel!
Válasz kulakman #8358. hozzászólásáraEzt már anno mikroökonómiából is úgy tanították, hogy a földpiac olyan speciális piac, ahol a kínálat állandó, konstans. Mondjuk, azóta ezt már az esőerdő irtó népek, államok felülírták.
Válasz agronavigátor #8355. hozzászólásáraFigyelj! Ez igy baromság!
Magánjellegüjogbandöntök!
Elakaromadni valakinek! Ez Baromság,hogy kamaradöntseel,hogy adhatom! Bocs de Kamarának semmiköze a zsebembenturkáláshoz!
Bár legutóbbi tagdságinál? Miértisnem a veszteséges 2020? A dij? 2021 az alap!
Ba...szátokmeg! Használtautón hirdetem autóm!
Aki Többetad viheti!
Kamaránál vagy törvényakotónál nemértem ezt a korlátozást!
Telwpülésre leirja mennyiértadhatomel?
Vagyonijellegü jog!
Akkor korlátozásbanvagyok hogy mennyiértadhatom?
Ez ? A Törvény ? Átment? Mármint Alotmánybiróságon? Amikor Nekünk Alaptörvényvan!
És Nem Magyar Köztársaságvagyunk Hanem Magyarország!
Bár erről semmi népszavazásnemvolt!
Válasz Tézé #8354. hozzászólásáraAzt nem tudom megmondani, a kamara mit fogad el indoknak, ha egyáltalán foglalkozik az árral.
Az én véleményem az, hogy el kell felejteni a sablonszerződéseket, sablon elfogadókat. Minden lényeges dolgot bele kell foglani az oiratba, a jognyilatkozatokba. Mert onnantól kezdve mind a kamarának, mind a földügyi hatóságnak ebből a "hozott anyagból" kell dolgoznia. Miután a kamara "csak" ügyfél, mégha a Törvény bizonyos privilégiumokat ad is a kezébe, így neki az állásfoglalása során - amennyiben nem fogadja el a felhozott érveket - azokat cáfolnia kell. Ha nem teszi, akkor ez a földügyi hatóság dolga. Akkor neki kell részletesen megindokolni, mit miért nem fogad el. Vagyis mindenkinek dolgoznia kell egy kicsit, mert a labda náluk pattog. Ha egy sablonnal dolgozol, akkor ez fordítva van. Akkor a kamara kérhet tőled adatokat, de hogy mit, azt ő dönti el. Vagyis ebben az esetben a labda nálad pattog.
Ezért mondom azt, oda kell figyelni mind az adásvételi-, mind a haszonbérleti szerződésekre, mind az elfogadó jognyilatkozatokra. Mert ha perre kerül a sor, akkor még a bíróság is - egy jó keresetlevél esetében - értékeli az alapul fekvő szerződéseket, elfogadókat.
Az indokok pedig végtelen lehetőség mezején mozognak. Lehet az általad felsoroltak, lehet a föld minőségi osztálya, lehet az üzemközpont közelsége, de mág akár az is - szerintem -, hogy van 4 milla kölcsönöd, és ezt le akarod zárni, ezért ennyi a vételár. Ez abszurdnak hangzik, de ez egy alapos indok. Mert a hatályos Törvény már nem sorolja fől, mi számít annnak. Aztán majd a bíróság kialakít ezzel kapcsolatban is egy joggyakorlatot, és amikor az már kiforr, megint módosítani fogják a jogszabályokat. Ez megy 2010 óta.
Válasz agronavigátor #8353. hozzászólásáraIlyeneķel tudom alátámasztani
Kedvező alakja
Kedvező lejtése
Kedvező fekvése
Jó vízgazdálkodása
1/1 es igy azonnal birtokba vehető és nincs rajta bérleti szerződés igy az ujj tulaj maga hasznosithatja
A fásittásba kb 100 köbméter fa van mejnek értéke legalább 2000000 ft
Ezeket elfogadják indoknak??
Válasz Tézé #8349. hozzászólásáraJó adásvételit kell írni,. A 20 éves megtérülés nem szentírás, ha kellően alá tudod támasztani, miért magasabb az ár. Miután erre már nincs törevényi útmutatás, így gyakorlatilag bármi belefér.
Az egyik új módi, hogy erdőtelepítési kiviteli tervet készítettnek az adott földrészletre, majd belefoglalják a szerződésbe, hogy ez idikolja a magasabb vételárat. De kérhetsz értékbecslési szakvéleményt is, ha az alátámasztja a vételárat. Ebben az esetben már a kamarának kell indokolni, ha azt nem fogadja el. Miután a Kúria szerint a vételár, és a haszonbérleti díj szakkérdés, így nehéz dolga lesz a kamarának.
8752 hozzászólás
Válasz credomat #8399. hozzászólásáraSzia! Szerintem nincs olyan szabály, hogy a végleges nyertes vevőnek kellene fizetnie az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéded azt vállalta, hogy megszerkeszt egy okiratot, aminek eleget is tett, te ezért fizették. Innentől kezdve ez a rájelentkező korrektségén múlik. Mondjuk láttam már olyan szerződést, amiben 50 milliós vételárhoz 1,2 millió Ft-os ügyvédi munkadíj volt rendelve, azt a rájelentkező nem fizette ki. De, ha nem volt elrugaszkodott a mérték, akkor szerintem jelezheted felé. Sok sikert, üdv.
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraValódi állattartónak add el a földed,az ő nyilatkozatai mentesíthetnek az adózás alól.
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraSzia.
Földeladás utáni adó: én úgy tudom, hogy ha onnantól számítva, hogy te vetted, 5 éven túl adod el, akkor egy Ft SZJA-t sem kell fizetned a vételár után. Az SZJA alapja pedig csak a te vételed értéke és a mostani eladásod különbözete, tehát, ha vetted 20 milláért és most 30-ért adnád, akkor csak a 10 milla után kell az SZJA-t fizetni. Illetve ez az adóalapba számító összeg is az 5 éven belül évente csökken 100-90-60-30-0 % értékben, azaz, ha 2018-ban vagy előtte szerezted, akkor nem fizetsz SZJA-t sem most az eladás után.
Ügyvédi költségek: elvileg az ügyvédet a vevő hozza és állja is a költségeket, de meséltek már olyat, hogy a munkadíját beleszámolják a vételárba, azaz az ügyvédi díjjal megemelik a 30 millát, mondjuk 30,3 millió Ft lesz a vételár.
Ha 8 ha 280 AK, akkor az 35 AK-s föld, az azért nem rossz, 100-120e tök jó lehet AK-nként, bár olyan mondjon erre valamit, aki a környékeden van. Üdv.
Ha egy (jóváhagyott) elővásárló lép be a helyemre az adásvételibe mint vevő akkor én igényt tarthatok az általam kifizetett ügyvédi díjra? Sehol nem találok erre vonatjozó szabályt...
Válasz Ervin91 #8396. hozzászólásáraHa ott laknék biztos nem ezt mondanám. De földet eladni? Tegyél bele lucerna, vidd be ökoba és add ki lábon.
1. lépés: A családban bővíteni az aranykalászosok számát.
2. lépés: Bevásárolni magunkat osztatlan közös tulajdonokba. Természetesen olyanokba, ahol nincs földhaszbáló, vagy erdőgazdálkodó.
3. lépés. Többlethasználati megállapodások.
4. lépés. 3 év mulva, ha buli, osztatlan megszüntetése.
Sziasztok!
Szóval kicsit szomorkás vagyok egy 8 hektáros táblát elcserélni, egy 50 nm-es paneltömbre.
Még mindig nagy gazdaságfelszámolásos dilemmában vagyok. Az idei termés jónak néz ki, a tavalyi aszályos idő nálam nagyon beütött. Úgy voltam vele, hogy idén a gazdaság java részét felszámolom, de most vacillálok, főleg azért, hogy jövőre vajon nőhet-e a szántó ára?
Viszont idén, ha olyan árban sikerülne vevőt találni, akkor el szeretnék adni egy 8 hektáros táblát Hódmezővásárhelyen, 280AK.
A beárazása továbbra sem világos, az biztos, hogy vevő volna rá, viszont több ügyvéddel is beszéltem és mindenki mást mond az értékével kapcsolatban (meglepően sokan foglalkoznak egyébként vevő kerítéssel, vagyis a konkrét vevők mindig vannak, ha jól vettem le a beszélgetésből, csak a részleteken múlik a többi). Nyilván az ügyvédek is azért mondanak kevesebb árat, mert annál biztosabban akadna vevő rá, ő meg örülne a jutaléknak.
I. A gazdaság felszámolása mellett továbbra is az az erős érvem, hogy itt az Alföldön most is 30-35 fokok voltak, mikor a Dunántúlon 20, szerintem egyre jobban ez az aszályos meleg idő várható a térségünkben, ezért szeretnék eladni valamennyit, hogy ingatlanba átfektessem a pénzt.
Két kérdésem merült fel: földeladás esetén kell most a befolyt pénzből adózni? Vagy nekem az ügyvédi költségeket (papírmunkát) kell fizetni belőle mindössze?
Néztem a kitűzött adás-vételikből átlagárat de eléggé hullámzó, nagyon semmit se lehet leszűrni belőle. Annyi rálátásom azért van, hogy 8 hektár egybe már csak többet ér, mint 1-2 hektáros kisebb táblák.
100-120.000 FT AK reális lehet? 30M Ft sem sok pénz, az ügyvéd tuti lenyel belőle 1-2 milliót. Utána lakást venni, majd a lakás vételárából is 4%-ot megint adózni kell. És ott vagyok, hogy már 25 millió körüli összeg maradt összesen lakásra. A városban meg azok a panellakások amik 10 éve 5 millióba kerültek, most 30 millió körül mozognak
Jellemzői: betonúttól pár percre található. Hódmezővásárhely várostáblától számítva pedig kb 8 km-re Héjahalom környéke. Öntözés nincs kiépítve, de lehetséges volna befektetéssel.
https://agronavigator.blog.hu/
A debreceni földhivatal döntése:
"Fenti indokok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata során nem jutott azonos következtetésre a NAK állásfoglalásában foglaltakkal, nem talált olyan jogszabállyal alátámasztható indokot, amely alapján a szerződés jóváhagyását megtagadná, azonban a NAK állásfoglalása köti, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint került sor a döntésre.
Fentek alapján az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról döntöttem."
Olvastam a folytatását is. A Törvényszék visszadobta. Viszont sajnos a Törvényszék nem érintette az indikolás ezen részét:
"azonban a NAK állásfoglalása köti,"
Ez nem igaz, nagyon nem. Még akkor sem, ha a Kúria is így értelmezi.
Válasz Balu21 #8392. hozzászólásáraAz kétségtelen, hogy egy ilyen kikötés elriaszthat elővásárlásra jogosaultakat, de ez már nem vizsgálható. Viszont a másik oldal a szerződés szabadsága azt jelenti, hogy a felek szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát. (Ptk. 6:59. §)
Az is kétségtelen, hogy ha a szerződés szerinti vevő, vagy eladó azért támadja meg a földhivatali döntést, mert az eljárás során a hivatal nem vette figyelembe a szerződési kikötést, az induláskor bukásra van itélve. Ez egy köz. ig. eljárás, ahol a földforgalmi törvény meghatározza a földügyi hatóságnak mit vizsgálhat.
Viszont ha az eladó, vagy a szerződés szerinti vevő polgári peres eljárásban kéri a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását......az már egy más kérdés.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8391. hozzászólásáraA bíróság soha nem ad igazat ilyen esetben az eredeti vevőnek. A gond az, hogy a kifüggesztés alatt az elővásárló elolvassa a szerződést, meglátja benne ezt a pontot és nem jár utána, hogy mi lesz, ha nem fizet "előre", hanem inkább elengedi a földet és nem jelentkezik rá. És végülis ez a célja ennek az egésznek. Egyszer beszéltem egy ügyvéddel, azt mondta, hogy volt egy ügyfele, aki rájelentkezett egy földre, és még rajta kívül 3-an. A vevő ügyvédje meg hőbörgött, hogy várja mind a négytől a fizetést, hiszen a vevő is előre fizetett, a vételár 30 milla volt. A földhivatal határozatát amúgy meg is támadta az egyik vesztes elővásárló és 2 évig tartott a per. Ha kifizette volna mind a 4 elővásárló, akkor a vevővel együtt 150 milla ült volna 2 évig az ügyvéd számláján.
Az utóbbi időben gyakran találkozni a termőföldek adásvételi szerződéseiben, hogy a felek kikötik, az elfogadó jognyilatkozatot tevő köteles a vételárat letétbe helyezni az okiratkészítő ügyvédnél. Ilyenkor az elővásrlási jogosultak nem igazán tudják mitévők legyenek.
Nos magát az adásvételt érintő közigazgatási eljárásban ez nem bír relevanciával. A földügyi hatóság ezen feltétel teljesülését nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. Vagyis attől függetlenül, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő nem teljesítette ezt a szerződési feltételt, hozhat olyan döntést, hogy az elfogadó jognyialtkozatot tevő a szerződés szerinti vevő helyében lép, és vele hagyja jóvá az adásvételt.
Az okiratkészítő ügyvédek ilyenkor elszokták követni azt a hibát, hogy a földügyi hatóság határozatát támadják meg. Rossz elgondolás, bukásra van itélve. Ez egy polgári jogi kérdés, amelyben polgári bíróság jogosult eljárni. Még nem találkoztam ilyennel, így nem tudom, mi az álláspontja ilyen esetben a bíróságoknak.
Válasz Balu21 #8389. hozzászólásáraKöszönöm az infókat
Válasz Schbalazs23 #8388. hozzászólásáraSzia, ha kivonták, és nincs AK-ja, akkor az már nem termőföld, azaz nem kell kifüggeszteni és jóváhagyás sincs. Az aláírás után egyből be lehet vinni a földhivatalba, onnantól az ottani ügytehertől függ, hogy mikor jutnak el a bejegyzésig. Ha nagyon s.o.s. lehet kérni soron kívüli eljárást valamennyi felár ellenében. Üdv.
Sziasztok
Művelés alól kivont föld vásárlása esetén aláírás után kb mennyi idővel jegyzik be a tulajdonjogot?
Ha valakinek a magas vételár miatt meszeli el a kamara az adásvételit, és az állítás mögött nincs konkrét számítás, akkor az forduljon bírósághoz.
Válasz Farmer365 #8385. hozzászólásáraSemmi gond, nekem nem kellene itt koptatnom a klaviatúrát.......
Válasz agronavigátor #8384. hozzászólásáraElnézést kérek hogy azt írtam hogy a kamara állapít meg árat rosszul tudtam. Ezért kérdezek itt a fórumon.
Én érteni vélem amit írsz.
Kérlek te is értsd meg az én álláspontomat. Úgy látom teljesen ellentétes szemszögből nézzük a kérdést.
Válasz Farmer365 #8382. hozzászólásáraA kamara az adásvételi eljárásban magánjogi fél, ügyfél, ugyan úgy mint a vevő, eladó, stb. A kamara nem állapíit meg árat. A termőföld ára szakkérdés, melynek megállapítására sem a kamara, sem a földügyi hatóság nem jogosult. A kamara egy állásfoglalást ad, amelyben leírtakat tételesen indokolnia kell. A "köztudomású tény", meg a "legjobb ismeret" nem indok, ezzel nem lehet alapjogot korlátozni. A földügyi hatóságnak ezeket az indokokat meg kell vizsgálni, és ha azok nem elég alaposak, ha nincsenek tényekkel megtámogatva, akkor a földhivatalnak kell az értékelést elvégeznie, amennyiben szükséges az Akr. 62. § szerinti bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Ha a kamarai értékelés tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a vételár elővásárlási jogosultakat riaszt el, akkor azt bizonyítani kell. Vagy neki, vagy a földügyi hatóságnak, ha egyet ért a kamarával.
Már elmondtam egy párszor, nem sablon adásvételikben, elfogadókban kell gondolkodni. A szerződésben, elfogadóban minden a Törvény adta lehetőséget ki kell meríteni, minden előnyt fel kell hívni. Aztán majd a kamara cáfolja ezeket, ha tudja.
Ha meg olyan döntés születik, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor bírói útra kell terelni a dolgot. És itt is jó keresetlevelet kell írni.
Ami a vételár alapos indokát illeti. Azért adom 3 millió/ha-ért a földem - miközben az átlagos ár a településen 2 miilió/ha - mert házat akarok venni, és ennyi pénz hiányzik a vételárból. Alapos indok az eladó részéről? Az. Ha a kamara szerint nem, akkor meg kell kérdezni erről a bíróságot. Mert ha van rá vevó, sőt elfogadó is, akkor......
Válasz Farmer365 #8382. hozzászólásáraJulius 1 töl már nincs ársapka
Álitolag csak indokolni kell
Válasz agronavigátor #8377. hozzászólására"nem áll meg a vevőriasztás" - ezt írod. Evvel csak az a baj hogy a kamarai jogász szerint ha megállapítják a túlzott vételárat akkor nincs visszaút az eladó annyiért kell eladja amennyit a kamara megállapított. Ha te nem jelentkezel rá akkor másnak törted le az árat. Tehát nem a tiéd lesz a föld és még a másiknak tettél jót. - én így tudom
Válasz Tézé #8380. hozzászólásáraAkkor ez is gumicsont, mert ha valaki pl 1o% költségáltalány adómenet választja, akkor neki még számlát sem kell gyűjteni, csak bevétel van az adott földön. Ez így abszolút megfoghatatlan...meg ha éppen jól matekozom, akkor 150 ért adon el búzát róla, ha meg rosszul, akkor 53 ért...saját cégemnek...na legyen valaki ezzel okos a NAK földbizottságban...
Válasz rongyos #8378. hozzászólásáraSzerintem a bevétel-kiadás közti külömbség de lehet máshogy is számolni
Válasz rongyos #8378. hozzászólásáraSzerintem a bevétel-kiadás közti külömbség de lehet máshogy is számolni
Válasz agronavigátor #8377. hozzászólásáraa jövedelemtermelő képesség az is egy absztrakt kategória....kinek mi a termelési értékre számított jövedelem...?
Válasz Traktoros007 #8375. hozzászólásáraPedig ezt így kell csinálni. Amíg törvényben volt ez a "vevőt riaszt el" duma, én azt javasoltam az ismeretségi körben, ha valaki földet akar eladni, akkor keressen valami földműves havert, írjanak egy szerződést jól kihegyezett árral. Valaki/valakik úgyis rárepülnek. Ha van elfogadó, nem áll meg a "vevőriasztás". A plusz hasznon meg osztozzanak meg.
A Törvény azonban már egy pár éve nem tartalmaz ilyen kitételt, tehát ha valakit a kamara ilyen indokkal meszel el, az jogszabálysértő, mert nincs jogszabályi háttere.
Ma a spekulatív földszerzés az új sláger a kamaránál. De ezt is ki lehet bekkelni.
Egyébként figyelmesen el kell olvasni a törvényhelyet.
"h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) * erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"
Viszont a Törvény még csak példálózó jellegel sem említi, mit ért alapos indok alatt. Vagyis szabad a pálya.
De mint már mondottam, jó szerződéseket, jó elfogadókat kell írni........
Válasz Tézé #8374. hozzászólásáraMert olyan begyöpösödött emberek ülnek a NAK-ban, akik szent tehenet látnak a földben, nem pedig tőkét....mellette meg a drága NAK, jól kicsinálta a vidéket, a dilettantizmusával...
Válasz Tézé #8374. hozzászólásáraNagyon helyes ez a dolga!.Sajnos sokan bekamuznak egy nagy árat hogy elriasszák az elővásárlókat.Sokan jelezték a kamaránál ezt a problémát és ez lett belőle.Nekem volt olyan hogy az eladó mondta hogy írjunk többet az adásvételibe mert ha rájelentkezik valaki legalább ő többet kap nekem meg úgyis mindegy én visszautasítottam de van aki nem.Aki nem tudja megnézi a hirdetményeken az árakat és csodálkozik....
Válasz Tézé #8373. hozzászólásáraMert eddig bármire hivatkozva visszadobta a NAK az adásvételi szerzödéseket .pl indokolatlanul magas vételár hiába fért bele a 20 éves megtérüsbe .
Üdv a fórumnak
Azt szeretném kérdezni hogy az eddigi tapasztalat azt mutatta hogy a NAK elég gyakran viszautasitott föld adásvételeket a magas árra és még más kifogásokra hivatkozva holott május 1 elött is a 20 éves megtérülés volt a fő indok a maximális árnál.
Nos akkor ezek után mi várható hiszen most ujbol ugyanott vagyunk ??
Válasz g4444brielsmith #8370. hozzászólásáraNem.
"szomszédos föld: az olyan föld, amely – a település közigazgatási határától függetlenül – a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;"
Elfelejtettem csatolni a képet… :D
Sziasztok! Adott ez a kép, amin a 069/79,81 helyrajzi számom a saját földem van. A vasút túloldalán lèvő 060/62 helyrajzi számú föld szomszédnak számít? Pár évvel ezelőtt a vasút pàlyabővítés miatt kisajátított mind a két oldalt földrészt (060/63, illetve 069/80, és szántóként jegyeztették be… Szerintetek szomszédnak számít még így?
Válasz kulakman #8368. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett , nem baj! Mivelis?
Te Most remegsz minden fekvésárolható Földért!
Én Átkozom az elővásárlásijogokat!
Mondjuk feltételezem ? 10 heki fököttvagy! Igy övönaluliütésvolt a legutóbbi módositás!
Nemtudtad?
De bedobok 1 nevet! Mondjuk Márkó mostkezd! Van 1 hektárja! Kifüggesztésnélkül eltudomadni neki 8 hektárostáblám!
Amugy? Csak kérdezlek? Mondjuk szomszédvagy? Márkó 20 km-ben belólvan Övé!
Ha éjszaka amig alszol? Közlönyben megjelenikvalami? Amit nemtudsz?
Válasz Megmondó #8367. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett , nem baj!
Válasz kulakman #8364. hozzászólásáraLinkeéhetnék énis! Nagyapám 1923-tól uradalvitt Cirka 19 évesen! Mint Uradalomvezető! jött a háboru! És jött a Boldog Korszak!? Válalkozását mivel kordélyosvolt? 1951.ben államositották!
De ? Tudod mirevagyok büszke! Régi zselllérvilágból még élnekitt! Akiket idehozott!
Senki nemköpi Nevünket vagy fujnaránk!
Szkennelhetek Neked énis !
Elégnagy az irattár!
Mottóm! Élni És Élnihagyni!
Válasz zoltan00025 #8365. hozzászólásáraSaját magad tudod törölni.
Fiokom-adataim-fiok adatok-adatok módosítása-regisztráció törlése (legalul van).
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-07-19 10:41:01
Válasz Megmondó #8363. hozzászólásáraEz a kép nem ad vissza semmit de biztosan 1919-ből való , tudod nagyapám akkor kezdte el a fenntartható gazdálkodást, fenntartható , mert gazdálkodott ő, gazdálkodott apám 70 évig , most gazdálkodok én meg a tesóm, gazdálkodik a fiam , meg a tesóm gyereke, , meg gazdálkodik az unokám, szerinted ???
Most akkor szerinted hagyjuk abba mert nincs eladó föld, vagy netán adjuk el????
Tudnék hasonló stylben válaszolni a földet a szájba mondatodról is , nagylelkű leszek nem teszem , ma egyébként is aratás van!
A kép tárgya egy 5 holdas bírtok adás-vétele!
Válasz kulakman #8358. hozzászólásáraIgyglenne? De Szreintem? Etikusabblehetne földtörvény? amugy kicsit irinikusan?
Szertartástán amikor Tebennedbiztunk uram elhangzik?
Lesszfölded!
Bocs a profánért! De egésszád telelesz földdel!
Válasz RkTomi #8360. hozzászólásáraÉn úgy olvastam hogy május 1 - június 30 között volt ez a bohóckodás....
Válasz kulakman #8358. hozzászólásáraRengeteg a föld,csak sok az éhetetlen!
Megszűnt a földek ársapkája. Tehát a településenkénti maximalizált eladási ár. Igaz ez?
Válasz kulakman #8358. hozzászólásáraEzt már anno mikroökonómiából is úgy tanították, hogy a földpiac olyan speciális piac, ahol a kínálat állandó, konstans. Mondjuk, azóta ezt már az esőerdő irtó népek, államok felülírták.
Válasz Megmondó #8356. hozzászólásáraMert a föld különleges jószág!
Használt autó újratermelődik , de próbálj termőföldet csinálni a föld nevű bolygón , korlátlanul!
Válasz agronavigátor #8355. hozzászólásáraFigyelj! Ez igy baromság!
Magánjellegüjogbandöntök!
Elakaromadni valakinek! Ez Baromság,hogy kamaradöntseel,hogy adhatom! Bocs de Kamarának semmiköze a zsebembenturkáláshoz!
Bár legutóbbi tagdságinál? Miértisnem a veszteséges 2020? A dij? 2021 az alap!
Ba...szátokmeg! Használtautón hirdetem autóm!
Aki Többetad viheti!
Kamaránál vagy törvényakotónál nemértem ezt a korlátozást!
Telwpülésre leirja mennyiértadhatomel?
Vagyonijellegü jog!
Akkor korlátozásbanvagyok hogy mennyiértadhatom?
Ez ? A Törvény ? Átment? Mármint Alotmánybiróságon? Amikor Nekünk Alaptörvényvan!
És Nem Magyar Köztársaságvagyunk Hanem Magyarország!
Bár erről semmi népszavazásnemvolt!
Válasz Tézé #8354. hozzászólásáraAzt nem tudom megmondani, a kamara mit fogad el indoknak, ha egyáltalán foglalkozik az árral.
Az én véleményem az, hogy el kell felejteni a sablonszerződéseket, sablon elfogadókat. Minden lényeges dolgot bele kell foglani az oiratba, a jognyilatkozatokba. Mert onnantól kezdve mind a kamarának, mind a földügyi hatóságnak ebből a "hozott anyagból" kell dolgoznia. Miután a kamara "csak" ügyfél, mégha a Törvény bizonyos privilégiumokat ad is a kezébe, így neki az állásfoglalása során - amennyiben nem fogadja el a felhozott érveket - azokat cáfolnia kell. Ha nem teszi, akkor ez a földügyi hatóság dolga. Akkor neki kell részletesen megindokolni, mit miért nem fogad el. Vagyis mindenkinek dolgoznia kell egy kicsit, mert a labda náluk pattog. Ha egy sablonnal dolgozol, akkor ez fordítva van. Akkor a kamara kérhet tőled adatokat, de hogy mit, azt ő dönti el. Vagyis ebben az esetben a labda nálad pattog.
Ezért mondom azt, oda kell figyelni mind az adásvételi-, mind a haszonbérleti szerződésekre, mind az elfogadó jognyilatkozatokra. Mert ha perre kerül a sor, akkor még a bíróság is - egy jó keresetlevél esetében - értékeli az alapul fekvő szerződéseket, elfogadókat.
Az indokok pedig végtelen lehetőség mezején mozognak. Lehet az általad felsoroltak, lehet a föld minőségi osztálya, lehet az üzemközpont közelsége, de mág akár az is - szerintem -, hogy van 4 milla kölcsönöd, és ezt le akarod zárni, ezért ennyi a vételár. Ez abszurdnak hangzik, de ez egy alapos indok. Mert a hatályos Törvény már nem sorolja fől, mi számít annnak. Aztán majd a bíróság kialakít ezzel kapcsolatban is egy joggyakorlatot, és amikor az már kiforr, megint módosítani fogják a jogszabályokat. Ez megy 2010 óta.
Válasz agronavigátor #8353. hozzászólásáraIlyeneķel tudom alátámasztani
Kedvező alakja
Kedvező lejtése
Kedvező fekvése
Jó vízgazdálkodása
1/1 es igy azonnal birtokba vehető és nincs rajta bérleti szerződés igy az ujj tulaj maga hasznosithatja
A fásittásba kb 100 köbméter fa van mejnek értéke legalább 2000000 ft
Ezeket elfogadják indoknak??
Válasz Tézé #8349. hozzászólásáraJó adásvételit kell írni,. A 20 éves megtérülés nem szentírás, ha kellően alá tudod támasztani, miért magasabb az ár. Miután erre már nincs törevényi útmutatás, így gyakorlatilag bármi belefér.
Az egyik új módi, hogy erdőtelepítési kiviteli tervet készítettnek az adott földrészletre, majd belefoglalják a szerződésbe, hogy ez idikolja a magasabb vételárat. De kérhetsz értékbecslési szakvéleményt is, ha az alátámasztja a vételárat. Ebben az esetben már a kamarának kell indokolni, ha azt nem fogadja el. Miután a Kúria szerint a vételár, és a haszonbérleti díj szakkérdés, így nehéz dolga lesz a kamarának.