Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Vinkó 75 #3395. hozzászólásáraAAZt kellene már valakinek megmondani vagy legalább kitalálni a számot hogy ha ma átttállok-unk akkor mi az a műtrágya plusz mennyiség ami kompenzálná a termés vesztést az első három évben??(de legalább egy szkásos 90 százalékot tarta...
a társadalmi igény nagyon erősen ebbe az írányba fog menni és előbb utóbb tényleg ez fogja majd írányítani a mezőgazdaságot mindenkinél a talajművelésben és nem te vagy én)
És itt egy gondolat amit "közkinccsé teszek:
amikor aratsz legközelebb akár a nyári forróságban akkor a kombájn adapter szélességben a hasa alatt el kellene vetni "takarónövényt" ha már annyira "fontos" és a szecska a pelyvaterítővel tökéletesen befedne 510 vagy 600as széllességet ami alatt szerintem az aprómag bármikor kikel...
vagy nem
?:)
Válasz Apáé #3399. hozzászólásáraSzerinted nem tudja?
Miért van neki benne takaró növény?
Talán az tartja fent a lazultságot?
Miért nem mászkál rajta akkor mikor gemáncs van? Hogy ne tömörítse össze a járatokat?
Válasz MrPoke #3398. hozzászólásáraPersze. Nem adja vissza a képen, de azért elég mély nyomok maradtak. Szomszédnak tábla kb15cm-re van szántva rendszeresen, ott csak a futóig süllyedt meg a gumi, le is tudtam vágni, nem ékelte ki a gépet.
Válasz VMisi #3392. hozzászólásáraNem egyszerű dolog . Tavaj a felső 5-8cm száraz volt....ez tény. De alatta már volt elég nedvesség hogy meginduljon a nyövény. Aratás után rögtön ment bele a zöldanyagnak való minimális műveléssel. Az azért nem mutatott rosszat az év folyamán.
A télre készülődve az indiánok egy hétig gyűjtik a fát. A törzsfőnök felküldi a fiát a hegyre, hogy kérdezze meg az öreg varázslót, kell-e még fa, mennyire lesz hideg a tél!
A fiú felmegy, és kérdezi a matuzsálemet:
- Apám arra kíváncsi, milyen hideg lesz télen?
- Nagyon hideg, fiam!
Az indián visszamegy a faluba, s még egy hétig gyűjtik a fát. A főnök megint elküldi a varázslóhoz a fiát.
- Apám még egyszer kérdi, milyen hideg lesz a tél?
- Borzalmasan hideg lesz!
Az indián visszamegy, még egy hétig gyűjtik és vágják a fát. A főnök harmadszor is felküldi a hegyre a fiát!
- Varázsló, most komolyan, nagyon hideg lesz a tél?
- Nagyon, borzalmasan hideg, iszonyú kemény telünk lesz!
A fiút gyötri a kíváncsiság, bátorságot merít, és megkérdi
- Tisztelettel kérdem, honnan tudja azt, hogy hideg tél lesz?
- Onnan, hogy az indiánok lent a faluban már három hete gyűjtik a fát.
Válasz Vinkó 75 #3391. hozzászólásáraA zöldítések idén nagyon szépet mutattak az eső miatt, de tavaly meg aratástól novemberig annyi eső sem volt hogy egy pár szem árvakelés kikeljen. Ilyenkor kidobott munka és pénz volt a zöldítés, így nehéz pozitívan nekiállni.
Válasz Pont #3386. hozzászólásáraMaga a forgatás nélküli,nem új dolog.Tőlünk keletre vem mondható már újdonságnak.Az hogy a politika miként szól bele a folyamatokba,szemünk előtt van ,csak belekever a lecsóba. Gyakorlati haszna egyenlő a nullával. viszont ott van az az üzleti fogás,mivel igen csak befolyásolják a gazdák döntését. Valaki megnéz egy statisztikát...ó ide eke kell.Televernek egy kiállítást ekével. Oda megy a gazda,és rögtön rávágja. Na mondtam, szántani kell a gyártók is ezt tolják elénk. Ez egy türelem játék. Még a zöldítést nyűgnek nézi a gazdák zöme. Addíg itt változás nem lesz.
Válasz VMisi #3389. hozzászólásáraFogalmam sincs. Előbb kellene eső, amivel meg tudnám tesztelni. Az idén volt egyszerre 60mm az nem látszott meg. Ha lesz egy 1000mm körüli év jelentkezem :D De eddig nem sokkal volt 300mm felett az elmúlt 4 évben. És kb akkor kezdtem elhagyni a lazítót.
Válasz MrPoke #3385. hozzászólásáraA belvizes területekre találtál megoldást? Búza-búza között azért érdemes itt grubberezni, mert akkor kevésbé áll meg a víz. A 6-8 éve nem szántott csak lazított sem voltak nagy csodák idáig a vízállás tekintetében.
Válasz Pont #3386. hozzászólásáraBocs'hogy beleszolok'de a miértjét keresed annak amit az Eu csinál?mivel a 3dik világháborut nem fegyverrel kezdik'bármi ami nem megszokott kevesen birják de kötelező'az min d a többit fogja nyirni anyagilag is meg emberileg is. Valoszinű'hogy nem a károsanyag kibocsájtás a tét hanem a zsarolás szintű haszonszerzés. De jo lenne ha tévednék.
Válasz endypapa #3380. hozzászólásáraAmit írtam komolyan is gondolom, és nem tervezek utód nélkül elmenni, eddig négy gyermekem van és egy unokám, leginkább értük aggódom, de nem értem az összefüggést amit felvetettél....
Válasz MrPoke #3385. hozzászólására
Gondoltam túlbeszéltük a témát, de ha Te is reagálásra érdemesnek találtad, akkor kifejtem bővebben. A 25%-ot ÖKO/BIO termelésre való átállásra mondtam, nem a forgatásnélkülire, azt ne mondja nekem senki, hogy ha nem használ műtrágyát, növényvédőszert akkor maradnak az átlagai. Egész pontos számokat tudok, gazdatársaktól akik BIO-val foglalkoznak. És mielőtt megint megkapom, hogy ekekereskedő vagyok, megemlíteném, hogy lassan 20 éve foglalkozunk forgatás nélkülivel, mostanra már egyáltalán nem szántunk. Tehát van némi tapasztalatunk, és a mi földjeinken, a mi csapadékviszonyaink közt azt kell mondjam, nem a forgatás nem forgatásnak van igazán jelentősége. A növényfajta, a tápanyag utánpótlás, a növényvédelem, ami némileg tudja befolyásolni a terméseredményeket, sokakat megtéveszt, hogy általában aki többet agyal a talajművelésen az agyal többet a többi dologról is, és esetleg ezért eredményesebb nem a forgatásnélküliség miatt kizárólag. De igazából a csapadék határozza meg 80% az évek közti eltérést. Azt tudom, hogy Te is intenzíven gazdálkodsz, ezt helyeseltem envagyok hozzászólásában is, és én is ahogy az anyagiak engedik ezt látom jónak. Ami sokaknál kivágta a biztosítékot, hogy itt azért nem babra megy a játék, felelősségteljesebben kellene megvizsgálni, évtizedekig tesztelgetni egy új rendszert mielőtt kötelezővé teszik. És nyilván ha egy ember kevesebbet termel senki sem fog attól éhen halni, de ha az Eu egyik pillanatról a másikra támogatás elvonással bünteti a szántást, az valahol a világban igenis élelmiszerhiányhoz vezet. Mert nincsenek meg a feltételei az átállásnak, a mezőgépipar nem tudna kiszolgálni többszázezres direktvetőgépigényt, se grúber, sem semmit, jelenleg is egy-egy nevesebb gyártónál min fél év az átfutási idő. És ott van az emberi tényező, az átlagéletkor valahol a 60-70 év közt van az agráriumban, még ha esetleg felhagynának a szántással (de eszük ágában sincs, 2018-as adat Németországban 1,37% a direktvetés aránya, kurva messze van ez még az általánosan elterjedttől) ilyen korban nem fogják lecserélni a gépparkot inkább felhagynak az egésszel. Kb olyan elfogadott lenne, mint a zöldtrágyázás, direkt rosszul csinálnák, és ez okozna jelentős terméskiesést. Ne magadból indulj ki, szerinted a maszek automata kormányzás is pofonegyszerű, mennyire is terjedt el?
És mint ahogy írtátok sok éven keresztül alakul ki egy módszer, ezt egyik napról a másikra ráerőltetni a gazdákra katasztrófához vezetne. És azért írtam szándékosan BIO-ra való átállást, mert a brüsszeli bürokraták nem a forgatásnélküliség szeretetéért büntetnék a szántást, hanem mert valamiért úgy gondolják, hogy ez zöld, a szántás betiltása csak az első lépések közt van, a vegyszerbetiltásokkal együtt, egy mindenáron BIO agyrémben. Azok közé tartozom, akik szerint a rosszul felfogott „zöldség” miatt fog kihalni az emberiség….
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA forgatás nélküli termeléssel a társadalomra gyakorolt hatás csak annyi, hogy kevesebb az input, kevesebb vas kell. Így egy csomó ember munkáját veszélyezteti. Ami főképpen érezhető, hogy 1/3 üzemanyag fogy. Elveszti a munkáját a benzinkutas, de cserébe kevesebb CO-t termelünk. Ami a jelenlegi trend szerint jó.
Termésben többet lehet elérni egy no-till ben mint egy konvencionális talajművelésben.
Jelenleg akik komolyan csinálják a no-till, min-tillt ugyanott vannak ahol a konvencionlisan termelők. De előttünk még nagyon sok lehetőség van amivel tudjuk fokozni a termést, anélkül hogy a természetet megerőszakolnánk.
Aki meg a precíziós gazdálkodásban hisz hát költse a pénzét arra, és tartson el még több embert.
Olyan szépen leirtad, hogy egyenlőre újat se tudok kérdezni. Nagyon tetszik ez a fajta müvelésmód, szóval látok benne fantáziát. Csak hát tényleg kevesen foglalkoznak ilyennel igy nehéz infót gyüjteni :D
Válasz szanberg #3373. hozzászólásáraNe idegeskedj,3hete készenlétben áll a sávozó,egy métert nem tudtam húzni az esők miatt,mindig annyi esett,hogy kipontozódott a kultistrip.szántuk,még két nap van hátra a melóból. Saját 150 ha megmarad sávozni,akkor is ha márciusban csinálom.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraHa 25%-al kevesebbet termelsz, de a kiadásod is csökkentetted, szóval a nyereséged hasonló, és lett egy csomó időd amit másra fordíthatsz akkor nem fog 2500 ember éhenhalni.
Egyedül annyi történik, hogy ugyanúgy megélsz, több lesz a szabadidőd és 25%-al később fog kimerülni a termőfölded. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy azzal h nyomok rá N-t, meg megszentelem kis pk-val, és terem 10 tonnát az nem fogy 100 évig még menni. A növény a talajból veszi fel az elemeket, amiből ugye nagyon sok van, de nem végtelen, gyakorlatilag ezt a termőképességet bocsátja árúba az ember.
Azért se hal éhen az ember, mert az általunk megtermelt terményeknek csak kis része kerül közvetlen emberi fogyasztásra, a többit amolyan luxuscikkek előállítására fordítja a nyugati világ. Egyedül a malmi búza és ázsiában a rizs, amit 1:1 megesz az ember. A többi? Kukoricából üzemanyag, izocukor, alkohol, takarmány(hogy hús legyen belőle ami kvázi megint luxuscikk ha úgyvesszük). Talakmánybúza és árpa megint ottvan h legyen belőle nagy veszteségek árán hús ami a harmadik világban luxus, sörárpa az ugye megintcsak.. Ha nagyon éhezne az ember, nem csinálna ilyen dolgokat a terménnyel hogy etanol lesz belőle.
Az hogy nyugaton erre megy az élelmiszer, máshol meg éheznek, az nem a te felelősséged, a piacgazdaság számlájára kell írni, és a világ vezetőinek kell elszámolni a lelkiismeretükkel, nem neked
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraGyomírtás, igen.
Kukoricánál egyszerű mert ha jól összejön minden akkor egy post kezeléssel is kihozható a történet bármelyik sláger vegyszerrel, de ez függ attól ősszel meg kora tavasszal mennyire zöldül meg a pálya, volt olyan, hogy ebszékfű bokrok tömegesen megjelentek azt muszáj volt glifozáttal lerendezni mert a vetés még odébb volt időben, a gyom korán jött és túl erősödött volna, igaz abba bele vet a vetőgép de azért a nagy dzsumbuj nem mindig okés vetéskor, letapossa traktor, utána visszaáll stb...
Napraforgó esetében ahol alapkezelni kellene szerintem egy sávpermetezővel kiegészített szemenkénti nagyon jól szuperálna, illetve kelés előtt glifozát neki és nem korán vetni, hogy jöjjön elő aminek elő kell, igaz mostmár van mindenféle post megoldás, lehet előbbutóbb akár el is hagyható lesz a pre kezelés.
Kukoricánál jövőre merlinfle vagy adengó amit szeretnék tolni mert a talajhatás nagyon meggyőző, igaz elengedi a gyomot egy idő után így idén is kellett felülkezelni bizonyos táblákat, de a lényeg, hogy tiszta legyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraEgyébként ha esetleg csökken az üzem később és/vagy a jószágtartás végképpen csődöt mond(mert igazából sosem volt rentábilis) de ami a lényeg esetleg ha kevesebben leszünk vagy valami akkor én csak ebben gondolkodnék, idén is nagyon bejött, már van némi tapasztalat is változó körülmények közé így pár év után.
Nem teljesen kerek még a rendszerem, pl ha tavasszal nagyon felverő eső jön és lekeményedik a sáv teteje mondjuk arra jó volna egy sornyitós tisztítós szemenkénti vetőgép és akkor frissíteni sem kéne a sávot, ennek hiányában idén átgereblyéztem vetés előtt. Jövőre is át fogom mert most meg azt szeretném, hogy beüzemelem végre a front műtrágya tartályt, amivel vagy 200kg kalcifertet szeretnék a sávokba kirakni vetés előtt, azzal együtt persze magágyat is készíteni, majd menne a vetés, 3 leveles korban pedig az injektálóval mellé húzni mondjuk 300l nitrosolt, így nem lenne nagy taposás ilyenkor még visszaáll a java a letaposottból, indulásnak a 8% N pedig ott lenne a sávba a kis növénynek.
Szerintem ez élhető megoldás lenne de majd kiderül, az a baj kb 8- 10 centitől nem tudom sekélyebbre venni a sávhúzót, így télen lehet csinálok rá egy sekélyebb kés garnitúrát ami mondjuk 5 cm-en menne csak és még keskenyebb lenne mint a gyári, hogy minnél kevesebbet bolygasson. Igaz le is lehetne szerelni róla mert a sornyitó yetter meg a saraboló tárcsák átkapálnák a felszínt, lehet így fogom csinálni, a két saraboló közé meg peregne az anyag, azt úgyis sekélyre kell elhelyezni mert a Ca lefelé mozog a talajban, illetve a nitró is.
Meglátjuk, igazából senki de senki nem tud ötletet tapasztalatot adni az országban, egy pár gyakorló ember van aki ilyen nüanszokkal foglalkozni ebben a szakmában mint eleve a striptill, meg ezen belül is az ilyen speciális kérdések...
Most így kb 50 hektárjával ezeket a megoldásokat kicsiszolom spécin aztán meglátjuk merre tovább a jövőben.
Ami a lényeg, úgy lehet intenzíven talajt művelni, hogy egyébként nagyon minimális rombolással jár, megfelelő gépkapacitás esetében 1 óra/ha a teljes technológia idő igénye alapműveléstől a betakarításig kompletten, és persze az üzemanyag megtakarítás is, ami a leg kevesebb jelentőséggel bír ebben az értelemben, mert ha 20 liter gázolajon múlik a siker hektáronként akkor az nem siker nagyon, de azért összességében az is tervezhető spórolás mindenképpen.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraMin. 3 sorban legyenek a kapák mindenképp. Én egy 9 kapásat húzok, ami épp elviszi a gép szélességét vékony kapákkal 25-30cm-en. 6 henger 6000ccm 107 ló, Vígan viszi. A lekötöttebb viszonylag száraz földön is 8km/h-val. De átlagban 9,5-10el. Én bevállalnék rá egy 11 kapást, igaz már nem húznám olyan mélyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraHogy most mennyi azt nem tudom, pár éve vettem egy demógépet amit pl Becő is húzott előttem, kicsit látszott, hogy kint állt pár évet de amúgy kopás mentes újszerű szerszám volt, azt 4,2Mft-ért tudtam elhozatni, az jó ár volt. Most egy csukós 6 soros 12milla kb, meg is drágult meg magas az árfolyam is.
Lehetne venni másikat is, csak akkor két RTK rendszer kellene mindkét gépbe. Előkészített az összes traktor, tehát átrakható a rendszer egyikből másikba, de ahogy írod, jól gondolod, ez csak RTK segítségével működőképes történet.
Ha sávhúzóra közvetlen van szemenkénti gép csatlakoztatva és tavasszal egymenetben történik a sávozás meg a vetés is, akkor lehet nyomjelzővel is csinálni. Egy olyan kis géppel ami sorközt jár végülis bele lehetne találni a sávozásba vetőgéppel de az annyira idegtépő meló lenne, hogy kizárt, hogy élhető megoldás, illetve ez is csak akkor ha mondjuk kukorica tarló van sávozva és a sáv fekete a sávköz meg mulcsos, akkor talán lehetne látni...
Válasz határjáró #3352. hozzászólásáraSávművelő előtt esetleg egy vékony rövidtárcsa, de amúgy a sávok tekintetében annak nincs is jelentősége, csak van mikor lehántjuk a tarlót majd úgy kerül sávozásra ősszel.
Nem tudok mindent sávozni, ember és gép miatt. Figyelnem kell arra, hogy ez a ballansz meglegyen, mégpedig, hogy mind a traktorokra mind pedig a dolgozókra nagyjából egyenlő teher jusson, persze változó ki mit csinál, az a kolléga aki műtrágyát szór és permetezik egész évben, meg mellette minden más egyéb melót, az a kolléga nem alapművelhet többszáz hektárt érted.
Két nagyobb traktor van, azokkal oldjuk meg a talajmunkákat. Egyikben ott az RTK azzal sávozunk és vetünk mind tavasszal mind ősszel egyaránt, valamint ez a gép 54-el megy, pótkocsizik egész évben, de még bálázni is ezzel toljuk az ipart. Innentől kezdve ha mindent sávoznék ez az egy gép meg sem állna. Most többet húzzuk a Cultust, azt viszi a nagyobbik gép és ennek kezelője, neki meg ez a legnagyobb dolga. Az a helyzet, ezen a gépen olyan kezelő van aki a sávozás és RTK rendszer komplexének nem profi gépésze lenne. Jó gépész, oda figyel, megcsinál mindent amit kell de azért ebben az említett műfajban nincsen pardon, úgy a jó ha az veti aki sávozta. Én beugrok ezekre a gépekre mikor hová kell és épen nincs ember szabadság miatt mondjuk.
Szóval most is 50 hektár körül lett sávozva, bár ha ilyen marad az idő és nem bírunk itt ősszel dolgozni akkor télen, vagy ha akkor sem akkor majd tavasszal minden más a Stripcattel lesz csinálva, de ez nekünk kényszerhelyzet lesz amúgy.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraSzerintem nézz rá a Noran féle kultira is.
Nekünk most jött meg 125le géphez. Minden benne van amit az olcsóbb kategóriákból hiányoltam. Anyag is van benne rendesen, vonuláskor kicsit megbillegteti a 63q-s traktort a 2,2m széles kulti, nyilván azért is mert hosszú.
3 sorban 8 kapa, 27cm-es osztás, 600-as ékgyűrűs lezáró. Valamint horsch kapák és tárcsák vannak rajta.
Válasz Toxi #3363. hozzászólásáraA talaj utána nem olyan szép mint egy szántás után de, teljesen puha használható. Azért nem mindegy , hogy aratás után egy tárcsa egy grúber és egy vetés ,vagy tárcsa szántás kombinátor és vetés .Jövőre próbálom kukorica alá is a grúbert addig veszek egy tárcsás kukoricavetőgépet.
Válasz lemken #3362. hozzászólásáraIgen 220-as Farmest a neve legyen utána pár tárcsalap és nekem pálcás rögtörő henger van utána.
22-25 cm mélyen húzom búza alá tárcsázott kukorica földben. Középkötött barna homok. Az ih 6200 vetőgép simán beleveti a búzát. Az benne a jó ha mélyebbre akarok menni akkor csak leveszem a szárnyakat és 30-32 cm mélyen megy.
Válasz lemken #3360. hozzászólásáraNekem 5 szárnyaskapát húz az mtz 820,2 turbós.
Szerintem a 6 kapás neked tökéletes.
Gondold meg a 11 kapás mit kezdene egy tarack folttal.
Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.
7405 hozzászólás
Válasz Pilátus #3404. hozzászólásáraItt lett álló kukoricába elszórva mag, repülőről, aztán ráaratták. Majd figyelgetem.
Válasz Vinkó 75 #3395. hozzászólásáraAAZt kellene már valakinek megmondani vagy legalább kitalálni a számot hogy ha ma átttállok-unk akkor mi az a műtrágya plusz mennyiség ami kompenzálná a termés vesztést az első három évben??(de legalább egy szkásos 90 százalékot tarta...
a társadalmi igény nagyon erősen ebbe az írányba fog menni és előbb utóbb tényleg ez fogja majd írányítani a mezőgazdaságot mindenkinél a talajművelésben és nem te vagy én)
És itt egy gondolat amit "közkinccsé teszek:
amikor aratsz legközelebb akár a nyári forróságban akkor a kombájn adapter szélességben a hasa alatt el kellene vetni "takarónövényt" ha már annyira "fontos" és a szecska a pelyvaterítővel tökéletesen befedne 510 vagy 600as széllességet ami alatt szerintem az aprómag bármikor kikel...
vagy nem
?:)
Igaz
Válasz Apáé #3399. hozzászólásáraÉn azt mondtam, hogy kemény. De az nem azt jelenti, hogy tömör is.
A jó talaj olyan mint egy habkő. Kemény, de átjárható.
Válasz Apáé #3399. hozzászólásáraSzerinted nem tudja?
Miért van neki benne takaró növény?
Talán az tartja fent a lazultságot?
Miért nem mászkál rajta akkor mikor gemáncs van? Hogy ne tömörítse össze a járatokat?
Válasz MrPoke #3398. hozzászólásáraPersze. Nem adja vissza a képen, de azért elég mély nyomok maradtak. Szomszédnak tábla kb15cm-re van szántva rendszeresen, ott csak a futóig süllyedt meg a gumi, le is tudtam vágni, nem ékelte ki a gépet.
Válasz MrPoke #3398. hozzászólásáraA talaj tömörödésnek is vannak hátrányai...
Ha nem tudod,majd az idö segit.
Válasz szanberg #3396. hozzászólásáraDe ezen is látszik, hogy a műveléstől van felkeményedve az alja. És nem engedi lentebb a vizet.
A talaj nem művelésének az is az előnye, hogy nem vágjuk össze mert olyan kemény :D
Válasz szanberg #3396. hozzászólásáraTalajmegujitás?
Válasz MrPoke #3390. hozzászólásáraItt akadt...
Válasz VMisi #3392. hozzászólásáraNem egyszerű dolog . Tavaj a felső 5-8cm száraz volt....ez tény. De alatta már volt elég nedvesség hogy meginduljon a nyövény. Aratás után rögtön ment bele a zöldanyagnak való minimális műveléssel. Az azért nem mutatott rosszat az év folyamán.
Válasz Mézga #3393. hozzászólására
Válasz Vinkó 75 #3391. hozzászólásáraEz olyan, mint az indiános vicc:
A télre készülődve az indiánok egy hétig gyűjtik a fát. A törzsfőnök felküldi a fiát a hegyre, hogy kérdezze meg az öreg varázslót, kell-e még fa, mennyire lesz hideg a tél!
A fiú felmegy, és kérdezi a matuzsálemet:
- Apám arra kíváncsi, milyen hideg lesz télen?
- Nagyon hideg, fiam!
Az indián visszamegy a faluba, s még egy hétig gyűjtik a fát. A főnök megint elküldi a varázslóhoz a fiát.
- Apám még egyszer kérdi, milyen hideg lesz a tél?
- Borzalmasan hideg lesz!
Az indián visszamegy, még egy hétig gyűjtik és vágják a fát. A főnök harmadszor is felküldi a hegyre a fiát!
- Varázsló, most komolyan, nagyon hideg lesz a tél?
- Nagyon, borzalmasan hideg, iszonyú kemény telünk lesz!
A fiút gyötri a kíváncsiság, bátorságot merít, és megkérdi
- Tisztelettel kérdem, honnan tudja azt, hogy hideg tél lesz?
- Onnan, hogy az indiánok lent a faluban már három hete gyűjtik a fát.
Válasz Vinkó 75 #3391. hozzászólásáraA zöldítések idén nagyon szépet mutattak az eső miatt, de tavaly meg aratástól novemberig annyi eső sem volt hogy egy pár szem árvakelés kikeljen. Ilyenkor kidobott munka és pénz volt a zöldítés, így nehéz pozitívan nekiállni.
Válasz Pont #3386. hozzászólásáraMaga a forgatás nélküli,nem új dolog.Tőlünk keletre vem mondható már újdonságnak.Az hogy a politika miként szól bele a folyamatokba,szemünk előtt van ,csak belekever a lecsóba. Gyakorlati haszna egyenlő a nullával. viszont ott van az az üzleti fogás,mivel igen csak befolyásolják a gazdák döntését. Valaki megnéz egy statisztikát...ó ide eke kell.Televernek egy kiállítást ekével. Oda megy a gazda,és rögtön rávágja. Na mondtam, szántani kell a gyártók is ezt tolják elénk. Ez egy türelem játék. Még a zöldítést nyűgnek nézi a gazdák zöme. Addíg itt változás nem lesz.
Válasz VMisi #3389. hozzászólásáraFogalmam sincs. Előbb kellene eső, amivel meg tudnám tesztelni. Az idén volt egyszerre 60mm az nem látszott meg. Ha lesz egy 1000mm körüli év jelentkezem :D De eddig nem sokkal volt 300mm felett az elmúlt 4 évben. És kb akkor kezdtem elhagyni a lazítót.
Válasz MrPoke #3385. hozzászólásáraA belvizes területekre találtál megoldást? Búza-búza között azért érdemes itt grubberezni, mert akkor kevésbé áll meg a víz. A 6-8 éve nem szántott csak lazított sem voltak nagy csodák idáig a vízállás tekintetében.
Válasz Pont #3386. hozzászólásáraBocs'hogy beleszolok'de a miértjét keresed annak amit az Eu csinál?mivel a 3dik világháborut nem fegyverrel kezdik'bármi ami nem megszokott kevesen birják de kötelező'az min d a többit fogja nyirni anyagilag is meg emberileg is. Valoszinű'hogy nem a károsanyag kibocsájtás a tét hanem a zsarolás szintű haszonszerzés. De jo lenne ha tévednék.
Válasz endypapa #3380. hozzászólásáraAmit írtam komolyan is gondolom, és nem tervezek utód nélkül elmenni, eddig négy gyermekem van és egy unokám, leginkább értük aggódom, de nem értem az összefüggést amit felvetettél....
Válasz MrPoke #3385. hozzászólására
Gondoltam túlbeszéltük a témát, de ha Te is reagálásra érdemesnek találtad, akkor kifejtem bővebben. A 25%-ot ÖKO/BIO termelésre való átállásra mondtam, nem a forgatásnélkülire, azt ne mondja nekem senki, hogy ha nem használ műtrágyát, növényvédőszert akkor maradnak az átlagai. Egész pontos számokat tudok, gazdatársaktól akik BIO-val foglalkoznak. És mielőtt megint megkapom, hogy ekekereskedő vagyok, megemlíteném, hogy lassan 20 éve foglalkozunk forgatás nélkülivel, mostanra már egyáltalán nem szántunk. Tehát van némi tapasztalatunk, és a mi földjeinken, a mi csapadékviszonyaink közt azt kell mondjam, nem a forgatás nem forgatásnak van igazán jelentősége. A növényfajta, a tápanyag utánpótlás, a növényvédelem, ami némileg tudja befolyásolni a terméseredményeket, sokakat megtéveszt, hogy általában aki többet agyal a talajművelésen az agyal többet a többi dologról is, és esetleg ezért eredményesebb nem a forgatásnélküliség miatt kizárólag. De igazából a csapadék határozza meg 80% az évek közti eltérést. Azt tudom, hogy Te is intenzíven gazdálkodsz, ezt helyeseltem envagyok hozzászólásában is, és én is ahogy az anyagiak engedik ezt látom jónak. Ami sokaknál kivágta a biztosítékot, hogy itt azért nem babra megy a játék, felelősségteljesebben kellene megvizsgálni, évtizedekig tesztelgetni egy új rendszert mielőtt kötelezővé teszik. És nyilván ha egy ember kevesebbet termel senki sem fog attól éhen halni, de ha az Eu egyik pillanatról a másikra támogatás elvonással bünteti a szántást, az valahol a világban igenis élelmiszerhiányhoz vezet. Mert nincsenek meg a feltételei az átállásnak, a mezőgépipar nem tudna kiszolgálni többszázezres direktvetőgépigényt, se grúber, sem semmit, jelenleg is egy-egy nevesebb gyártónál min fél év az átfutási idő. És ott van az emberi tényező, az átlagéletkor valahol a 60-70 év közt van az agráriumban, még ha esetleg felhagynának a szántással (de eszük ágában sincs, 2018-as adat Németországban 1,37% a direktvetés aránya, kurva messze van ez még az általánosan elterjedttől) ilyen korban nem fogják lecserélni a gépparkot inkább felhagynak az egésszel. Kb olyan elfogadott lenne, mint a zöldtrágyázás, direkt rosszul csinálnák, és ez okozna jelentős terméskiesést. Ne magadból indulj ki, szerinted a maszek automata kormányzás is pofonegyszerű, mennyire is terjedt el?
És mint ahogy írtátok sok éven keresztül alakul ki egy módszer, ezt egyik napról a másikra ráerőltetni a gazdákra katasztrófához vezetne. És azért írtam szándékosan BIO-ra való átállást, mert a brüsszeli bürokraták nem a forgatásnélküliség szeretetéért büntetnék a szántást, hanem mert valamiért úgy gondolják, hogy ez zöld, a szántás betiltása csak az első lépések közt van, a vegyszerbetiltásokkal együtt, egy mindenáron BIO agyrémben. Azok közé tartozom, akik szerint a rosszul felfogott „zöldség” miatt fog kihalni az emberiség….
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA forgatás nélküli termeléssel a társadalomra gyakorolt hatás csak annyi, hogy kevesebb az input, kevesebb vas kell. Így egy csomó ember munkáját veszélyezteti. Ami főképpen érezhető, hogy 1/3 üzemanyag fogy. Elveszti a munkáját a benzinkutas, de cserébe kevesebb CO-t termelünk. Ami a jelenlegi trend szerint jó.
Termésben többet lehet elérni egy no-till ben mint egy konvencionális talajművelésben.
Jelenleg akik komolyan csinálják a no-till, min-tillt ugyanott vannak ahol a konvencionlisan termelők. De előttünk még nagyon sok lehetőség van amivel tudjuk fokozni a termést, anélkül hogy a természetet megerőszakolnánk.
Aki meg a precíziós gazdálkodásban hisz hát költse a pénzét arra, és tartson el még több embert.
Válasz szanberg #3374. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszod.
Olyan szépen leirtad, hogy egyenlőre újat se tudok kérdezni. Nagyon tetszik ez a fajta müvelésmód, szóval látok benne fantáziát. Csak hát tényleg kevesen foglalkoznak ilyennel igy nehéz infót gyüjteni :D
Válasz VDénes #3382. hozzászólásáraÉrtem köszi csak furcsa volt , hogy ilyen sok van belőlük másik repcémben csak egy két darabot láttam .
Válasz Hús Futár #3381. hozzászólásáraSemleges.
Sok az eső annyit jelent.
Egyik repcémben nagyon sok ilyen kis gomba jött elő ez jó vagy rossz ?
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraAmit írtál azt komolyan is gondolod? (nehogy utód nélkül halj, mert egyből veled megy + 2500 lélek
)
Válasz Garo #3366. hozzászólásáraMennyibe került a szerkezet?
Ránéztem a honlapra de grùbert nem láttam.
Válasz szanberg #3373. hozzászólásáraEz amúgy elég jó. A leírásban lévő linken van egy részletesebb bemutató Video
Válasz bandigh #3375. hozzászólásáraAz ugarral történő zöldítés miatt hányan halnak éhen?
Válasz szanberg #3373. hozzászólásáraNe idegeskedj,3hete készenlétben áll a sávozó,egy métert nem tudtam húzni az esők miatt,mindig annyi esett,hogy kipontozódott a kultistrip.szántuk,még két nap van hátra a melóból. Saját 150 ha megmarad sávozni,akkor is ha márciusban csinálom.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraHa 25%-al kevesebbet termelsz, de a kiadásod is csökkentetted, szóval a nyereséged hasonló, és lett egy csomó időd amit másra fordíthatsz akkor nem fog 2500 ember éhenhalni.
Egyedül annyi történik, hogy ugyanúgy megélsz, több lesz a szabadidőd és 25%-al később fog kimerülni a termőfölded. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy azzal h nyomok rá N-t, meg megszentelem kis pk-val, és terem 10 tonnát az nem fogy 100 évig még menni. A növény a talajból veszi fel az elemeket, amiből ugye nagyon sok van, de nem végtelen, gyakorlatilag ezt a termőképességet bocsátja árúba az ember.
Azért se hal éhen az ember, mert az általunk megtermelt terményeknek csak kis része kerül közvetlen emberi fogyasztásra, a többit amolyan luxuscikkek előállítására fordítja a nyugati világ. Egyedül a malmi búza és ázsiában a rizs, amit 1:1 megesz az ember. A többi? Kukoricából üzemanyag, izocukor, alkohol, takarmány(hogy hús legyen belőle ami kvázi megint luxuscikk ha úgyvesszük). Talakmánybúza és árpa megint ottvan h legyen belőle nagy veszteségek árán hús ami a harmadik világban luxus, sörárpa az ugye megintcsak.. Ha nagyon éhezne az ember, nem csinálna ilyen dolgokat a terménnyel hogy etanol lesz belőle.
Az hogy nyugaton erre megy az élelmiszer, máshol meg éheznek, az nem a te felelősséged, a piacgazdaság számlájára kell írni, és a világ vezetőinek kell elszámolni a lelkiismeretükkel, nem neked
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraGyomírtás, igen.
Kukoricánál egyszerű mert ha jól összejön minden akkor egy post kezeléssel is kihozható a történet bármelyik sláger vegyszerrel, de ez függ attól ősszel meg kora tavasszal mennyire zöldül meg a pálya, volt olyan, hogy ebszékfű bokrok tömegesen megjelentek azt muszáj volt glifozáttal lerendezni mert a vetés még odébb volt időben, a gyom korán jött és túl erősödött volna, igaz abba bele vet a vetőgép de azért a nagy dzsumbuj nem mindig okés vetéskor, letapossa traktor, utána visszaáll stb...
Napraforgó esetében ahol alapkezelni kellene szerintem egy sávpermetezővel kiegészített szemenkénti nagyon jól szuperálna, illetve kelés előtt glifozát neki és nem korán vetni, hogy jöjjön elő aminek elő kell, igaz mostmár van mindenféle post megoldás, lehet előbbutóbb akár el is hagyható lesz a pre kezelés.
Kukoricánál jövőre merlinfle vagy adengó amit szeretnék tolni mert a talajhatás nagyon meggyőző, igaz elengedi a gyomot egy idő után így idén is kellett felülkezelni bizonyos táblákat, de a lényeg, hogy tiszta legyen.
Szóval minden helyzetfüggő
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraEgyébként ha esetleg csökken az üzem később és/vagy a jószágtartás végképpen csődöt mond(mert igazából sosem volt rentábilis) de ami a lényeg esetleg ha kevesebben leszünk vagy valami akkor én csak ebben gondolkodnék, idén is nagyon bejött, már van némi tapasztalat is változó körülmények közé így pár év után.
Nem teljesen kerek még a rendszerem, pl ha tavasszal nagyon felverő eső jön és lekeményedik a sáv teteje mondjuk arra jó volna egy sornyitós tisztítós szemenkénti vetőgép és akkor frissíteni sem kéne a sávot, ennek hiányában idén átgereblyéztem vetés előtt. Jövőre is át fogom mert most meg azt szeretném, hogy beüzemelem végre a front műtrágya tartályt, amivel vagy 200kg kalcifertet szeretnék a sávokba kirakni vetés előtt, azzal együtt persze magágyat is készíteni, majd menne a vetés, 3 leveles korban pedig az injektálóval mellé húzni mondjuk 300l nitrosolt, így nem lenne nagy taposás ilyenkor még visszaáll a java a letaposottból, indulásnak a 8% N pedig ott lenne a sávba a kis növénynek.
Szerintem ez élhető megoldás lenne de majd kiderül, az a baj kb 8- 10 centitől nem tudom sekélyebbre venni a sávhúzót, így télen lehet csinálok rá egy sekélyebb kés garnitúrát ami mondjuk 5 cm-en menne csak és még keskenyebb lenne mint a gyári, hogy minnél kevesebbet bolygasson. Igaz le is lehetne szerelni róla mert a sornyitó yetter meg a saraboló tárcsák átkapálnák a felszínt, lehet így fogom csinálni, a két saraboló közé meg peregne az anyag, azt úgyis sekélyre kell elhelyezni mert a Ca lefelé mozog a talajban, illetve a nitró is.
Meglátjuk, igazából senki de senki nem tud ötletet tapasztalatot adni az országban, egy pár gyakorló ember van aki ilyen nüanszokkal foglalkozni ebben a szakmában mint eleve a striptill, meg ezen belül is az ilyen speciális kérdések...
Most így kb 50 hektárjával ezeket a megoldásokat kicsiszolom spécin aztán meglátjuk merre tovább a jövőben.
Ami a lényeg, úgy lehet intenzíven talajt művelni, hogy egyébként nagyon minimális rombolással jár, megfelelő gépkapacitás esetében 1 óra/ha a teljes technológia idő igénye alapműveléstől a betakarításig kompletten, és persze az üzemanyag megtakarítás is, ami a leg kevesebb jelentőséggel bír ebben az értelemben, mert ha 20 liter gázolajon múlik a siker hektáronként akkor az nem siker nagyon, de azért összességében az is tervezhető spórolás mindenképpen.
Válasz Dave #3371. hozzászólásáraSoha nem húzol össze semmit?
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraMin. 3 sorban legyenek a kapák mindenképp. Én egy 9 kapásat húzok, ami épp elviszi a gép szélességét vékony kapákkal 25-30cm-en. 6 henger 6000ccm 107 ló, Vígan viszi. A lekötöttebb viszonylag száraz földön is 8km/h-val. De átlagban 9,5-10el. Én bevállalnék rá egy 11 kapást, igaz már nem húznám olyan mélyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraHogy most mennyi azt nem tudom, pár éve vettem egy demógépet amit pl Becő is húzott előttem, kicsit látszott, hogy kint állt pár évet de amúgy kopás mentes újszerű szerszám volt, azt 4,2Mft-ért tudtam elhozatni, az jó ár volt. Most egy csukós 6 soros 12milla kb, meg is drágult meg magas az árfolyam is.
Lehetne venni másikat is, csak akkor két RTK rendszer kellene mindkét gépbe. Előkészített az összes traktor, tehát átrakható a rendszer egyikből másikba, de ahogy írod, jól gondolod, ez csak RTK segítségével működőképes történet.
Ha sávhúzóra közvetlen van szemenkénti gép csatlakoztatva és tavasszal egymenetben történik a sávozás meg a vetés is, akkor lehet nyomjelzővel is csinálni. Egy olyan kis géppel ami sorközt jár végülis bele lehetne találni a sávozásba vetőgéppel de az annyira idegtépő meló lenne, hogy kizárt, hogy élhető megoldás, illetve ez is csak akkor ha mondjuk kukorica tarló van sávozva és a sáv fekete a sávköz meg mulcsos, akkor talán lehetne látni...
Trimble RTK rendszerünk van egyébként.
Válasz Wilde #3340. hozzászólásáraItt mindkét éven száraz volt...
Válasz szanberg #3367. hozzászólásáraMennyi egy Stripcat? Miért nem veszel még egyet, talán ugy akkor eloszlana a munka másik emberre és meggyőznéd.
A gyomirtózást nem emlitetted hogy hogyan müködik ilyenkor.
Milyen RTK-t használsz? A sávmüvelést és utána a vetést anélkül sehogy sem lehetne megoldani ha jól gondom, ugye?
Válasz határjáró #3352. hozzászólásáraSávművelő előtt esetleg egy vékony rövidtárcsa, de amúgy a sávok tekintetében annak nincs is jelentősége, csak van mikor lehántjuk a tarlót majd úgy kerül sávozásra ősszel.
Nem tudok mindent sávozni, ember és gép miatt. Figyelnem kell arra, hogy ez a ballansz meglegyen, mégpedig, hogy mind a traktorokra mind pedig a dolgozókra nagyjából egyenlő teher jusson, persze változó ki mit csinál, az a kolléga aki műtrágyát szór és permetezik egész évben, meg mellette minden más egyéb melót, az a kolléga nem alapművelhet többszáz hektárt érted.
Két nagyobb traktor van, azokkal oldjuk meg a talajmunkákat. Egyikben ott az RTK azzal sávozunk és vetünk mind tavasszal mind ősszel egyaránt, valamint ez a gép 54-el megy, pótkocsizik egész évben, de még bálázni is ezzel toljuk az ipart. Innentől kezdve ha mindent sávoznék ez az egy gép meg sem állna. Most többet húzzuk a Cultust, azt viszi a nagyobbik gép és ennek kezelője, neki meg ez a legnagyobb dolga. Az a helyzet, ezen a gépen olyan kezelő van aki a sávozás és RTK rendszer komplexének nem profi gépésze lenne. Jó gépész, oda figyel, megcsinál mindent amit kell de azért ebben az említett műfajban nincsen pardon, úgy a jó ha az veti aki sávozta. Én beugrok ezekre a gépekre mikor hová kell és épen nincs ember szabadság miatt mondjuk.
Szóval most is 50 hektár körül lett sávozva, bár ha ilyen marad az idő és nem bírunk itt ősszel dolgozni akkor télen, vagy ha akkor sem akkor majd tavasszal minden más a Stripcattel lesz csinálva, de ez nekünk kényszerhelyzet lesz amúgy.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraSzerintem nézz rá a Noran féle kultira is.
Nekünk most jött meg 125le géphez. Minden benne van amit az olcsóbb kategóriákból hiányoltam. Anyag is van benne rendesen, vonuláskor kicsit megbillegteti a 63q-s traktort a 2,2m széles kulti, nyilván azért is mert hosszú.
3 sorban 8 kapa, 27cm-es osztás, 600-as ékgyűrűs lezáró. Valamint horsch kapák és tárcsák vannak rajta.
Válasz Toxi #3364. hozzászólásáraJa és pont olyan kék mint a LEMKEN cuccok
Válasz Toxi #3363. hozzászólásáraA talaj utána nem olyan szép mint egy szántás után de, teljesen puha használható. Azért nem mindegy , hogy aratás után egy tárcsa egy grúber és egy vetés ,vagy tárcsa szántás kombinátor és vetés .Jövőre próbálom kukorica alá is a grúbert addig veszek egy tárcsás kukoricavetőgépet.
Válasz lemken #3362. hozzászólásáraIgen 220-as Farmest a neve legyen utána pár tárcsalap és nekem pálcás rögtörő henger van utána.
22-25 cm mélyen húzom búza alá tárcsázott kukorica földben. Középkötött barna homok. Az ih 6200 vetőgép simán beleveti a búzát. Az benne a jó ha mélyebbre akarok menni akkor csak leveszem a szárnyakat és 30-32 cm mélyen megy.
Válasz Toxi #3361. hozzászólásáraA 5 kapás 220 cm?
Milyen mélyen húzod?
Megfelelően átdolgozza a talajt?
Milyen henger van utána?
Válasz lemken #3360. hozzászólásáraNekem 5 szárnyaskapát húz az mtz 820,2 turbós.
Szerintem a 6 kapás neked tökéletes.
Gondold meg a 11 kapás mit kezdene egy tarack folttal.
Válasz lemken #3359. hozzászólásáraKözékötött talajaink vannak kukorica kukorica kukorica napraforgó búza forgóval
Soros = gerendelyes ! Nehogy még félreértse valaki!
Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.