Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz VMisi #485. hozzászólásáraKörülbelül igen. Partos területen van a búzánk, csak a végein van egy két "tócsa", de a sorok között még mindig nem pirult föl. Mire rá lehetne menni, akkorra kinövi magát a hengerezésből.
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraszerintem semmi értelme,ha nincs felfagyva a föld
márpedig idén nincs és tavaly sem volt
nem is hengereztem ,és idén sem fogok
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraTényleg olvasd el a topicot oda vissza, megéri. Én ha csinálnán a "TAVASZI" bokrosító hengerezést akkor azt >tavasszal< csinálnám a fagyok után miután megfújta a szél.
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraA túl korai,vagy túl késői güttlerezéssel sokkal több kárt csinálsz,mint hasznot. Minden évben van ilyen kérdés,csak vissza kéne olvasni egyébként és mindent de mindent leírtak már itt a rutinosabb gazdálkodók!
Ki mikorra időzíti a bokrosító hengerezést??? Volna-e értelme rámenni güttlerrel a kalászosokra a most következő "nagy" fagyok alatt? Mivel a szársértés megtörténne, de a felfagyott gyökereket (kérdés mennyire fagytak fel, lazultak meg az enyhe télben a gyökerek) gondolom nem olyan hatékonyan tömörítené vissza a fagyott talajba a henger. Elég sok csapadék volt a télen, nem tudom, hogy mikor lehetne majd rámenni a földre, ha nem most fagyott állapotban. Vettem nemrég egy güttlert, így nincs tapasztalatom a dologban, ezért szeretnék erről többet megtudni.
Szabad e még az ilyen állapotban levő árpát hengerezni? Hétvégén érnék oda..
Sötétben értem ehhez a parcellához de valamennyire látszik..
Az első kép végett kérdezem, ahol látszik az árpa szára..
Válasz Buvargabi #447. hozzászólásáraAmig csak az volt én is azzal nyomtam. Régen a parasztok fahengerrer "görbőzték" a búzát. A lombot nem nagyon töri, de a fölfagyást visszanyomja a semminél pontosan annyival több, hogy a földet visszarömöríti, és az már valami.
ŐSZI BÚZA FONTOSABB FENOLÓGIAI SZAKASZAI (Debrecen, 2014)
Kezelés Vetés ideje Kelés ideje Szárbaindulás ideje Kalászolás (50%) ideje Érés ideje
1 a 10. 02. 10. 14. 03. 22. 05. 05. 06. 29.
2 a 10. 02. 10. 14. 03. 22. 05. 04. 06. 29.
3 a 10. 02. 10. 14. 03. 21. 05. 03. 06. 30.
6 a 10. 02. 10. 14. 03. 21. 05. 03. 06. 30.
1 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 09. 07. 01.
2 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 08. 07. 01.
3 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 07. 07. 03.
6 b 10. 02. 10. 14. 03. 23. 05. 07. 07. 03.
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető.
Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
Válasz Radocz #459. hozzászólásáraCsinálgattam így mintának az elmúlt években, egy kis különbség mintha lett volna a hengerezett meg a nemhengerezett közt, azt is lehet, hogy csak beleképzeltem. De olyan egyértelmű különbség biztos, hogy nincs, mint amelyik ősszel meg lett szervestrágyázva, vagy amelyik elött lucerna volt.
Válasz Vinkó75 #451. hozzászólásáraOktóber végi-november elejei a vetésem....nem mutat rosszat, de szerintem lejárom hengerrel, az nem árthat neki....de mivel elég laza talajaim vannak + kicsi még a növény, nem merek rámenni gyűrűssel...nameg nekem nincs, max kölcsönbe, sima viszont van...
Válasz Agronomus #450. hozzászólásáraNem mindenki csinálja átlagos évben sem. Inkább úgy mondanám a korai vetések elég szépek a későbbi vetéseket nyilván hengerezni fogják felénk is. Én gyomfésűvel járom meg.Az őszi gyomok egy részét megtépi és a búzát is kicsit meggyötri tehát bokrosodhat. Direkt vetés volt, így maradt némi gyom itt ott de nem vészes.
Én hétfőn-kedden szórtam ki, pénteken kapott egy kis esőt, meg eleve nedvesre lett kiszórva...Viszont az alapkérdés, hogy sima hengerrel hengerezni ér e valamit bokrosodás szempontjából?
Válasz Agronomus #448. hozzászólásáraMent az agyalás felénk is de kaptunk a fagyok után több mint 20mm esőt..jövő hétre is jósolgat felénk. Szépen bemosódott a gyökérzet.
893 hozzászólás
Válasz Mézga #491. hozzászólásáraNem kapkodtad el!
Csapágyaknál kifúrtad a hengert? Ha nem akkor már lassan csapágyat is cserélhetsz!
Válasz atisgyulai #488. hozzászólásáraA tócsa mellett meg esetleg elakadsz, tiszta haszon lesz!
Válasz VMisi #490. hozzászólásárapom zeta
Válasz Mézga #489. hozzászólásáraMit??
Válasz VMisi #487. hozzászólásárama végre összeraktuk a václav havel-t
Válasz VMisi #485. hozzászólásáraKörülbelül igen. Partos területen van a búzánk, csak a végein van egy két "tócsa", de a sorok között még mindig nem pirult föl. Mire rá lehetne menni, akkorra kinövi magát a hengerezésből.
Válasz Berkó_ #486. hozzászólásáraBiztos nem a bokros fajtát vetettél!
Válasz VMisi #485. hozzászólásáraHát mert mindenkié bokros, azt minek hengerezzék?! Kivéve az enyém...
Idén elmarad mindenkinek?
Helo hengerezés után mikkor lehet gyomirtózni.
Válasz csoppika #480. hozzászólásáraKukoricát arattok?
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraszerintem semmi értelme,ha nincs felfagyva a föld
márpedig idén nincs és tavaly sem volt
nem is hengereztem ,és idén sem fogok
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraTényleg olvasd el a topicot oda vissza, megéri. Én ha csinálnán a "TAVASZI" bokrosító hengerezést akkor azt >tavasszal< csinálnám a fagyok után miután megfújta a szél.
Válasz Matyi50 #478. hozzászólásáraNekem már elő van
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraA túl korai,vagy túl késői güttlerezéssel sokkal több kárt csinálsz,mint hasznot. Minden évben van ilyen kérdés,csak vissza kéne olvasni egyébként és mindent de mindent leírtak már itt a rutinosabb gazdálkodók!
Válasz laikus87 #477. hozzászólásáraSzerintem már a kombájnt is vedd elő!
Ki mikorra időzíti a bokrosító hengerezést??? Volna-e értelme rámenni güttlerrel a kalászosokra a most következő "nagy" fagyok alatt? Mivel a szársértés megtörténne, de a felfagyott gyökereket (kérdés mennyire fagytak fel, lazultak meg az enyhe télben a gyökerek) gondolom nem olyan hatékonyan tömörítené vissza a fagyott talajba a henger. Elég sok csapadék volt a télen, nem tudom, hogy mikor lehetne majd rámenni a földre, ha nem most fagyott állapotban. Vettem nemrég egy güttlert, így nincs tapasztalatom a dologban, ezért szeretnék erről többet megtudni.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Válasz Gege #472. hozzászólására
Válasz Gege #474. hozzászólásáraBokrosodni már nem fog tőle, az hogy árt-e az jó kérdés, de kipusztulni azért nem fog. Én békénhagynám a helyedben.
Válasz MFM #473. hozzászólásáraVagyis se nem árt se nem használ? Gázolajpazarlás?
Válasz Gege #472. hozzászólásáraSzabad, csak nincs értelme
Szabad e még az ilyen állapotban levő árpát hengerezni? Hétvégén érnék oda..
Sötétben értem ehhez a parcellához de valamennyire látszik..
Az első kép végett kérdezem, ahol látszik az árpa szára..
Válasz Norbi6330 #470. hozzászólásáraaaaaaaaaaaaaaaahogy a fa csapágyak bírják.
Válasz Diesel Tibor #469. hozzászólásáraAkkor ha prizma csúcsos hengerrel mehet a gyors hengerelés?
Válasz Norbi6330 #468. hozzászólásáraA gütlert 10-12-vel szabad húzni ,,,,tehát ennyivel döngethetsz .
Válasz bobo77 #467. hozzászólásáraÉs menyi az optimális sebesség amivel lehet hengerelni?
Válasz Norbi6330 #466. hozzászólásáraTeljesen mindegy! Ahogy kényelmes...
Hengerezni szeretném a buzámat és az árpámat, arra lennék kíváncsi hogy kicsit átlóba menjek vagy a sorhoz egyenest?
Válasz Buvargabi #447. hozzászólásáraAmig csak az volt én is azzal nyomtam. Régen a parasztok fahengerrer "görbőzték" a búzát. A lombot nem nagyon töri, de a fölfagyást visszanyomja a semminél pontosan annyival több, hogy a földet visszarömöríti, és az már valami.
ŐSZI BÚZA FONTOSABB FENOLÓGIAI SZAKASZAI (Debrecen, 2014)
Kezelés Vetés ideje Kelés ideje Szárbaindulás ideje Kalászolás (50%) ideje Érés ideje
1 a 10. 02. 10. 14. 03. 22. 05. 05. 06. 29.
2 a 10. 02. 10. 14. 03. 22. 05. 04. 06. 29.
3 a 10. 02. 10. 14. 03. 21. 05. 03. 06. 30.
6 a 10. 02. 10. 14. 03. 21. 05. 03. 06. 30.
1 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 09. 07. 01.
2 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 08. 07. 01.
3 b 10. 02. 10. 14. 03. 24. 05. 07. 07. 03.
6 b 10. 02. 10. 14. 03. 23. 05. 07. 07. 03.
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető.
Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
Válasz Radocz #459. hozzászólásáraCsinálgattam így mintának az elmúlt években, egy kis különbség mintha lett volna a hengerezett meg a nemhengerezett közt, azt is lehet, hogy csak beleképzeltem. De olyan egyértelmű különbség biztos, hogy nincs, mint amelyik ősszel meg lett szervestrágyázva, vagy amelyik elött lucerna volt.
Válasz Radocz #459. hozzászólásáraEzt a dumát szerintem azóta is tanítják az ifjú marketingeseknek.
Válasz Wilde #460. hozzászólásáraTavasszal ???
Válasz Radocz #459. hozzászólásáraPersze,hogy azt tapasztalták.Kéézzel elszórták a magot a föld tetejére taposás után talán valamennyi főldbe került.
Őseink azt tapasztalták, hogy amit a birka megjárt, az jobb lett, mint amit nem.
Valamikor valaki írta, hogy a Güttler hasonlít a birka lábnyomához.
Felét így, egy részét úgy megcsinálod, egy kicsit kihagysz, mert jött egy telefon hogy menjél, és látod, hogy melyiket nem volt érdemes.
köszönöm !Válasz medikus #457. hozzászólására
Válasz Buvargabi #456. hozzászólásáraArra jó a sima!
Leginkàbb a felfagyàs miatt gondoltam lehengerelni.elàg betyàr fagyok voltak mifelènk.
Válasz Vinkó75 #454. hozzászólásáraAz lessz...mondjuk csak hétvégén, mert most még vizes
Válasz Agronomus #452. hozzászólásáraA güttler sem simább mint a gyűrűs. De a sima is dolgozik . Járd meg.
Válasz Buvargabi #447. hozzászólásáraAmi a lényeg volna,az azt nem csinálja!
Válasz Vinkó75 #451. hozzászólásáraOktóber végi-november elejei a vetésem....nem mutat rosszat, de szerintem lejárom hengerrel, az nem árthat neki....de mivel elég laza talajaim vannak + kicsi még a növény, nem merek rámenni gyűrűssel...nameg nekem nincs, max kölcsönbe, sima viszont van...
Válasz Agronomus #450. hozzászólásáraNem mindenki csinálja átlagos évben sem. Inkább úgy mondanám a korai vetések elég szépek a későbbi vetéseket nyilván hengerezni fogják felénk is. Én gyomfésűvel járom meg.Az őszi gyomok egy részét megtépi és a búzát is kicsit meggyötri tehát bokrosodhat. Direkt vetés volt, így maradt némi gyom itt ott de nem vészes.
Válasz Vinkó75 #449 hozzászólásá
Én hétfőn-kedden szórtam ki, pénteken kapott egy kis esőt, meg eleve nedvesre lett kiszórva...Viszont az alapkérdés, hogy sima hengerrel hengerezni ér e valamit bokrosodás szempontjából?
Válasz Agronomus #448. hozzászólásáraMent az agyalás felénk is de kaptunk a fagyok után több mint 20mm esőt..jövő hétre is jósolgat felénk. Szépen bemosódott a gyökérzet.
Válasz Buvargabi #447. hozzászólásáraSzámból vetted ki a szót...vagyis a kérdést
Sziasztok!sima hengerrel èrdemes hengerezni?
Válasz F-A-R-M-E-R \ #445. hozzászólásáraDe nehogy magáról küldjön képet,hanem arról akit hengerez.
Válasz Sötét Paraszt #444. hozzászólásáraFOTÓT KÉRÜNK
Válasz csoppika #443. hozzászólásáraMost.