Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Akkumulátor töltő bikázó új
- Műtrágya árak új
- Faapríték fűtés-tüzelés új
- Kukorica indító műtrágyázása új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Így alakulnak a vízdíjak a mezőgazdaságban
A mezőgazdasági vízszolgáltatásért mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell...
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "200 kiállító és rengeteg szakmai program – közeledik az AGROmashEXPO!")
3036 hozzászólás
Válasz envagyok2 #2635. hozzászólásáraAz Inytv. nem rendelekzik a biztonsági kellélkkel ellátott okmányról. Arról a Földforgalmi törvény rendelkezik. Az Foktftv. viszont arról rendelkezik, hogy a Fftv. szabályait, az Foktftv-be foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Foktftv. a 2 alcím szerinti megosztás esetében a 15. §-ban szabályozza az egyezségi okirat alaki kellékeit. Nem rendelkezik a "zöld papírról", sem arról, hogy az egyezségi okirat alaki kellékeinek meg kell felelni az Fftv. előírásainak. Arról rendelkezik, hogy az egyezséget közokiratba, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzet egyezségi okiratba kell foglani.
A 3. alcím szerinti bekebelezés esetében viszont még ez sem szükséges, nincs ilyen rendelkzés.
Válasz agronavigátor #2634. hozzászólásáraaz ingatlannyilvántartásról szóló tv miatt kell
Az Foktftv. hatályba lépése óta harcolok a földhivatalokkal. A harc tárgya, szükséges-é a 2. alcím szerinti megosztást, illetve a 3. alcím szerinti bekebelezést lezáró egyezségi okiratot "zöld papíron" elkészíteni. Az első perctől kezdve az az álláspontom, hogy nem. Nem rendelkezik erről a Törvény, csak az ügyvédi ellenjegyzésről. Miután azonban én csak képviselőként jártam el, így nem akartam a megbízóimat abba a kellemetlen helyzetbe hozni, hogy emiatt pereskedniük keljen. A 2. alcím szerinti megosztás esetében akár a kezdeményező tulajdonostárs is elkészítheti az okiratot, majd ellenjegyezheti ügyvéddel.
Most emelem a tétet. Azt mondom, a 3. alcím szerinti bekebelezés esetében még ügyvédi ellenjegyzés sem kell. Elegendő a tulajdonostársak által aláírt szerződés, vagy a bekebelező tulajdonostárs egyoldalú jognyilatkozata.
Miután folyamatban van pár ilyen megbízásom, az egyikbe bele fogok állni, és ha kell elviszem a Kúriáig.
Válasz agronavigátor #2632. hozzászólásáraSzerintem simán lehet alrészletbe vetetni szántónál is táblaszéleket gyep legelőként,fásításként ahol erre az adottságok megvannak,és ott is lehet vegyes müvelést kérni. Onnan meg már 3000nm a határ. Persze ennek a feltétele az hogy az egész osztatlan közös vegyes müvelés alá kerüljön.
Válasz Sylva #2631. hozzászólásáraA vegyes művelési ágban nyilvántartott földrészletek esetében a kisebb területi minimummal nyilvántartott művelési ág az irányadó. 3000 m2 minimum a kert, szőlő, gyümölcsös, nádas művelési ágakra alkalmazható. Szerintem ez azokon a földrészleteken jelent könnyítést, ahol szőlőművelés is folyik.
Sok olyan földrészlet van még, ahol van erdő művelési ágban nyilvántartott alrészlet, sőt maga a teljes földrészlet is erdő művelési ágban van nyilvántartva, miközben az Országos Erdőállomány Adattár nem tarja nyilván erdőként. Itt két lehetőség van. Vagy az eljárás megindítása előtt tisztába kell tenni a művelési ágat, vagy az eljárás során a bekebelezési ellenértéket a fásításra vonatkozó előírások szetint kell kiszámolni.
Válasz agronavigátor #2630. hozzászólásáraCsak egy ötlet! Ha a terület széle be van erdősülve vagy müvelhetetlen árokba stb nyúlik bele,és végig nyulik de még nincs bejegyeztetve az ingatlanon,akkor érdemes vegyes müvelésbe vetetni előbb ,így már nem az 1hektár lesz a minimum,hanem a 3000négyzetméter és így akár 3000nm önálló hrsz ek is kialakíthatóak.
Egy jogértelmezési probléma jött szembe.
Adott egy 3 ha-os osztatlan közös tulajdonú földrészlet, szántó. Minden tulajdonostárs tulajdoni hányada kevesebb mint 1 ha. Az egyik tulajdonostárs megindította a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást. Az eljárás során több tulajdonosrtárs úgy nyilatkozott, ösztatlan közös tulajdonbam kívánnak maradni. A nyilatkozó tulajdonostársak együttes tulajdoni hányada így 1 ha fölé ment. Ebben az esetben Vhr. 31/A § (3) bekezdése szerint az eljárást meg kell szüntetni, nincs lehetőség a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vételére.
A kérdés, van-é erre a problémára megoldás. Van aki szerint nincs. Szerintem van. Meg kell indítani a 2. alcím szerinti megosztási eljárást.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa-erdogazdalkodas/h_7345875
Osztatlan közös tulajdonok felszámolását vállalom.
agrohelp@freemail.hu
+36-20-406-7295
Válasz (csaba) #2626. hozzászólásáraNa ez kemény. A bankok, a végrehajtók, a MÁK...stb. mind lepattannak, ha postán akarnak küldeni valamit nekik? Egy mezei ügyvéd egy sima lakás adásvételt sem küldhet meg az illetékes földhivatalnak közvetlenül postán? És, ahogy írtad, a kormányhivatal nem kötött szerződést, azaz a Nyugdíj, OEP, TB, NÉBIH stb... szerv nem kereshető meg levélben közvetlenül? Ez nagyon durva, ez már majdnem az e-közigazgatás megvalósítása. Mondjuk nemsokára annak is itt lesz az ideje, jobb lesz hozzászokni mindenkinek.
Lentebb bátorkodtam a magam egyszerű, szerény, visszafogott módján véleményt formálni a magyar közigazgatás állapotáról. Ehhez egy adalék.
Egy osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatban elküldtem egy tényfeljegyzési kérelmet a kapuvári földhivatalba. A levelet ma visszahozta a posta. Rákérdeztem a földhivatalra, mi a helyzet.
Nos. A kormányhivatal nem kötött szerződést a postával, így a kapuvári földhivatalnak címzett leveleket nem kézbesítik, azokat Sopronba kell küldeni. Erről az ügyfeleket elfelejtették tájékoztatni.
Ez az ország megérett a pusztulásra......
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraEgyébként ugye mindig azt mondjuk, az állami erdészeteknél dolgozó kollégák inkubátorban vannak. Olyan túl nagyot nem kell produkálniuk semmilyen téren. Egy kerületvezető erdész leélheti az életét úgy, hogy még azt sem tudja, melyik évben jelent meg a hatályos erdőtörvény. Bezzeg mi, akik magán erddőgazdálkodóknál szakirányítunk!
Na most nézd meg a kredítpontos képzéseket. Az igazi profi, naprakész a szakmai fejlődést elősegítő képzések kivétel nélkül az állami erdészetek keretein belül folynak, a saját szakirányítóik számára.
Mi meg akiknek, valóban a topon kéne lenünk, hogy a magán erdőgazdálkodást ki lehessen emelni a posványból.....mi meg a gagyi képzések közül válogathatunk.
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraVan a hölgynek egy blogja. Pár éve vagy kétszer hozzászóltam, és bátorkodtam nem egyet érteni vele. Azóta gyakorlatilag nincs új poszt, és kommentelni sem lehet.
Ezek után inkább kihagyom ezt a magasságot, jobb a békesség........
Válasz (csaba) #2622. hozzászólásáraA miskolcira fogsz menni?
Válasz csontii #2620. hozzászólásáraA ceruzája viszont fog, vastagon. Én már dolgoztam egy párszor azzal, hogy rendbe rakjam a "munkáját". Az meg egy rossz vicc, hogy olyan tart oktatást az erdős osztatlanok felszámolásáról, akinek a nevével ezen a területen a gyakorlatban még nem találkoztam.
Válasz Balu21 #2615. hozzászólásáraAz elég baj. Utána meg lesnek ki a fejükből, hogy mit kellene csinálni, ha az ember benyújt egy erdős megosztást. Persze ez elsősorban nem a földhivatalok sara. Ez azoknak a sara, akik lebutították a közigazgatást, akiknek nem a tapasztalat, a tudás, a ész számít, hanem a lojalitás, meg az, ki hajlandó bagóért beülni az ablak mögé.
Na meg az agrárminisztériumi dilettánsoké, akik 30 éve nem hajlandók megérteni, hogy a medve, meg az erdő nem játék. Akik nem hajlandóak megérteni, hogy az erdőt, az erdőgazdálkodást nem keverjük a termőföldel. Az erdő nem a szántó, legelő melléküzemága. Az erdőt, az erdőgazdálkodást önálló törvényben kell szabályozni, nem ocsúként kezelni a földforgalmi törvényekben.
De ehhez elsődlegesen ész kellene, ami a minisztériumban hiánycikk.
Válasz (csaba) #2619. hozzászólásáraSzerintem nincs a toppon, többszőr nem jól értelmezett dolgokat.
Válasz csontii #2617. hozzászólásáraA Nemzet Erdőjogásza 15-15 kreditpontot érő oktatást tart az osztatlanok felszámolásából, illetve az erdős szerződésekből. Ki ne hagyd!
Válasz csabahegeszt #2616. hozzászólásáraNem tudom.
Válasz csabahegeszt #2616. hozzászólásáraUgye ezt nem gondoltad komolyan?
Válasz (csaba) #2612. hozzászólásáraIgy ránézésre mennyi lehet ?
Válasz (csaba) #2614. hozzászólásáraNekem azt mondták a földhivatalban, hogy az erdők tulajdoni lapjáról nem fogják levenni az AK értéket. Ha új erdő helyrajzi szám alakul ki megosztással vagy átminősítéssel, azon már nem fog szerepelni. A tulajdoni hányadok alapján viszont ezután is tud számolni az osztóprogram, a földhivatal szerint a megosztás ugyanúgy mehet tovább az erdőkre is. Ha valakinek van most folyamatban erdő megosztása, leírhatná a tapasztalatait. Üdv
Azért emberek, ez nem semmi.
2023.jan. 1-től az ingatlan nyilvántartásban az erdőknek nincs minőségi osztálya, illetve kataszteri tiszta jövedelme. Vagyis nincs AK értéke.
Viszont az osztatlan közös tulajdon felszámolása kétféle képpen történhet. Vagy AK alapján, vagy terület alapján. Miután az erdőknek nincs AK értéke, így az a lehetőség ugrott. Marad a terület alapján történő megosztás. Ahhoz viszont minden tulajdonostársnak hozzá kell járulni. Ha csak egy nem hajlandó erre - mert nem, vagy mert nem elérhető, vagy mert meghalt - akkor ugrott a megosztás.
Eltelt 4 hónap. és ezt a problémát a jogalkotó még nem orvosolta.
Válasz (csaba) #2612. hozzászólásáraKöszi
Ilyen tervem volt pontosan.
Köszi a megerősítést
Válasz csabahegeszt #2611. hozzászólásáraA vezetékjog jogosultja is bejelentheti a fakitermelést.
"(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja
a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy
b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte"
Vagyis vagy hozzá kellett járulnod, vagy a felhívásra nem végezted el. Én a Te helyedben felhívnám az erdészeti hatóságot, hogy egyáltalán be lett-é jelentve a fakitermelés. Főleg ha erdőgazdálkodó vagy.
Válasz (csaba) #2610. hozzászólásáraCsaba
Volna egy olyan kérdésem, hogy az erdőmben megyen nagyfeszültségű vezeték oszlop.
Most valaki elkezdte letermelni róla a fàt.
Az most szolgalmi jogban az mvm é vagy az enyém?
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraAmeddig Ő az erdőgazdálkodó, addig a felújítási kötelezettség őt terheli. Az egy más kérdés, ha megszűnik a közös tulajdon, akkor az erdőgazdálkodási jogviszony is meg fog szünni szerintem.
Ebben az esetben viszont el kell számolni a tulajdonos társakkal. Ha nem, akkor az igényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni.
Ami a megosztást illeti. A Foktftv. rendelkezik arról, hogy erdő esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Erre az osztóprogramban van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti AK értéktől el fog térni a megosztás során kialíkított önálló ingatlan(ok) AK értéke. Ehhez azon tulajdonostársnak, akinek kevesebb AK jut - mert olyan területet kap pl. amin nagyobb a fatömeg - hozzá kell járulni. Ha ez elmarad, és a földhivatal így elfogadja, akkor bírósághoz lehet fordulni.
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraA költségek tekintetében sem kellett fizetni egy tulajtársnak sem semmit soha,akkor valószinű többe kerül a leves mint a hús fenyőnél ez előfordulhat. viszont a letermelt területet ujra kell neki erdősíteni,ez a minimum.
Válasz Erdőjaro #2607. hozzászólásáraŐ a bejelentett gazdálkodó, letermelt 10ha. fenyvest , senkinek még soha nem fizetett, még a tuskózást sem végezte el, és most elindította a megosztási eljárást. Egy tulajdont bekebelez az értéket, csak a fa értékében számolta a földterületet nem vette figyelembe. Aki erdőt kap, az egy gyenge akácost.
Válasz Őszpapa #2606. hozzászólásáraha eddig ő volt a bejelentett erdőgazdálkodó és többlethasználati vagy egyéb formában végezte,és elszámolt a többi tulajdonos felé minden évben,akkor a letermelt területre eső tulajdonos a letermelt fatömeg ellenértékére jogosult,vagy a lábon álló erdőbe került tulajdonosoknak akkor vissza kell fizetniük a már letermelt fa értékét . Elviekben,,, ezt peren kivül már nehéz lesz megoldani.
Erdő esetében, megosztásos eljárással, a többségi tulajdonú társunk, megindította az megosztási eljárást. Csak egy a problémám, a terület feléről letermelte az erdőt, nem számolt el, és a telepítési kötelezettségnek sem tett eleget. Van társunk akinek fás területet osztott, van akinek üres terület jutott. Az ügyvédje nem hajlandó ezzel foglalkozni, azt mondja Ő csak a megosztást végzi az okiratba nem írja bele, hogy üres a terület. Mit tehetünk?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-26 09:47:56
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 18:53:55
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, lehet olyan értesítőleveleket készíteni, amelyek alapján a problémát ki lehet bekkelni a 3. alcím esetében is.
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHa a 3. alcím szerinti eljárásról van szó, akkor szerintem a földhivatalok is így értelmezik, bár erre nem fogadnék. A földhivatali jogértlemezések ugyan is ezer sebből véreznek.
Válasz D-Csaba #2600. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sajnos ettől félek, hogy a többi tulajnak is emelnem kell esetleg ha többet hoz ki az értékelő. Annak ellenére ,h elfogadták az árat...Amúgy a járásban irányadó Ak árat kínáltam. Üdv!
Válasz cfan01 #2599. hozzászólásáraAkkor kell neked fizetni az értékbecslési szakvéleményt, ha az legalább 20 %-al magasabb értéket állapít meg, mint az ajánlat, amit tettél.
Szerintem, ha az értékbecslési összeg magasabb, akkor az alapján kell megfizetni az ellenértéket minden bekebelezett tulajdonostársnak. Ugyan ez igaz akkor is, ha alacsonyabb.
Válasz D-Csaba #2594. hozzászólásáraÜdv! Bekebelezni szeretném. Egy kivétellel az összes tulajdonos elfogadta az árat amit ajánlottam( köztük a Magyar Állam). Aki nem, az igazságügyi szakértőt kért. Kérdés ha a szakértő magasabb árat jelól meg az vonatkozik-e az egész területre,vagy csak a kifogásoló tulajdonostárs hányadára? Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz Sylva #2597. hozzászólásáraMegvan rá az esély. Sok más ok mellett ezért is nem vállalják a helyi ügyvédek. Az én megbízásaim is inkább "messziről" érkeznek. Ugyan akkor rengeteg előnye van. Az osztatlan egy elátkozott történet. Sokszor találkozom olyannal, hogy nincs művelés alá vonva, mert a helyi gazdák nem vacakolnak azzal, hogy levelezgessenek a tulajdonosokkal. Amint azonban 1/1-es földek lesznek, már bérbeadhatók.
Válasz D-Csaba #2593. hozzászólásáraKöszi! Hu de sok asztalcsapkodás lesz még ezekből.
Válasz Pont #2595. hozzászólásáraEgy osztatlanban? Elég gyakori, csak gondold végig.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy egy megosztás után, ha a bérlő jelentkezik a földhivatalnál mondjuk 5 új szerződéssel, amelyekben at alapul fekvő szerződéshez viszonyítva semmi nem stimmel - bárbadó, hrsz., terület, esetleg művelési ág - mit fognak lépni.
Válasz D-Csaba #2592. hozzászólásáraBiztos sok helyen ez is előfordul, de azért a b. pont-os eset nem általános.
Válasz cfan01 #2588. hozzászólásáraA 2. alcím szerinti megosztás, vagy a 3. alcím szerinti bekebelezés?
Válasz Sylva #2590. hozzászólásáraKét lehetőség van az osztatlan közös tulajdon felszámolására. Mindkét lehetőséget ma már a 2020. évi. LXXI. törvény szabályozza. Az egyik lehetőség a már hosszú évek óta húzódó államilag finanszírozott megosztás. A másik lehetőség, amikor a tulajdonostársak önállóan rendelkeznek az osztatlan felszámolásáról. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége a használati rendnek. A Te esetedben viszont miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztás jóváhagyásához - mármint a 2. alcím szerinti eljárás esetében - nem tudnak megkerülni, vagyis érvényesítheted az akaratod. De ha kisebbségben lennél, akkor a többségi akarat érvényesül.
Az államilag finanszírozott esetben a használati megosztást figyelembe kell venni.
"48. § * Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Válasz Pont #2591. hozzászólásáraOlvasd el a 2013. évi CCXXII. törvény 60. § (1) bekezdését.
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraHa nincs akarat a megegyezésre akkor persze nehéz, de a megszerzett jogokat pl. földbérleti jog nem lehet csak úgy megszüntetni. Ilyen erővel, ha banki hitel fedezete ként volt a föld, akkor nem kell visszafizetni a hitelt.... ugyan úgy szerződéses kötelmek terhelték egy földbérlettel is mint banki fedezetként. Sok minden nyilvántartási dolog változik, de maga a föld ott van, ha van rá (akár bírói) akarat lehet rendezni. Persze mivel a bérlet lejártával úgyis az új tulaj rendelkezik vele, legtöbben elengedik az ügyet.....
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraSzia! Többségi tulajdonosként használati rend alapján jelenleg is müvelek saját területet. Az hol van leírva,hogy ez a használati rend felbomlik az osztatlan megszüntetése után? Ha a használati megállapodásban külön pontban van leirva,hogy a későbbiekben osztatlan közös felszámolásakor a használati rend alapján lesz az ingatlan alakítva,akkor az sem ér semmit? Ezt valahogy nem akarom elhinni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 19:02:47
Üdv! Bekebelezendő tul. társ szakértőt kért. Azt szeretném kérdezni, h a tiszteletdija kinek a költsége, és akkor ha magasabb árat hozna ki akkor az az egész területre vonatkozna -e? Csak egy érdekesség: Magyar Állam is volt benne , Ők elfogadtág az ajánlott árat...:-) Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz QRQ #2584. hozzászólásáraAzt nem tudtam, hogy a többlethasználati szerződés az nem földhasználati szerződés, hisz az alapján bejegyzik a földhasználatot. Mert egyébként szerintem az általam idézett paragrafus egyértelmű, maga a megosztás nem rendez semmit, de a korábbi szerződések figyelembevételével új szerződéseket kell kötni, eleve változik a hrsz. Célszerű megegyezni, de ha valaki akadékoskodik, a törvény írja elő, hogy a bíróság majd rendezi.