Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak614 FtBenzin árak612 FtEUR394.17 FtUSD355.62 FtCHF412.2 FtGBP462.11 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
valójában ez már volt itt téma, és akkor belinkeltem egy ezzel kapcsolatos német tanulmányt is.
De mindenki lehurrogott, hogy hülyeség, mert a borsó elissza a nedvességet a kukorica elől, és hiába gyűjt nitrogén, a vízhiány miatt úgy sem lesz haszna... Szerintem idén biztosan nem!
A gazdaságos kukoricatermesztés egyik fontos eleme, hogy adott terület adottságainak maximális kihasználásával a lehető legnagyobb termést érjük el. Ebben fontos szerepe van a szakszerű tápanyagellátásnak. Okszerű tápanyagellátást csak a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlással lehet megvalósítani.
A kukorica a szemterméssel és a betakarított szárral a talajból az alábbi tápanyagokat veszi fel:
Nitrogén (N) Foszfor(P2O5) Kálium(K2O) Mész(CaO) Magnézium(MgO)
Kukorica 28 kg/t 11 kg/t 30 kg/t 8 kg/t 3 kg/t
10 t/ha terméshez átlagosan N 120-180 kg/ha , P 60-100 kg/ha, K 120-180 kg/ha hatóanyag szükséges. A makro elemek közül a legnagyobb termésnövekedést a nitrogén és a kálium pótlása adja.
A csirázáskor és a kezdeti fejlődéskor hideg időben előfordulhat relatív foszforhiány. Ezért nagyon fontos, hogy a vetés előtt vagy vetéssel egymenetben könnyen felvehető foszfort juttassunk ki. A kukorica számára fontos a cink. A talajok közel 3/4-e cinkkel gyengén ellátott, ami komoly termésveszteséghez vezet (abszolút cinkhiány). Azonban a kémhatás és a mésztartalom, illetve a foszfor/cink antagonizmus (a talaj magas foszfortartalma és nagy adagú foszfortrágyázás esetén) miatt még elegendő cinktartalom mellett is kialakulhat hiány (relatív cinkhiány). A cink pótlására két lehetőség nyílik. Mivel gyökéren keresztül is fel tudja venni a növény, ezért cink tartalmú trágyával lehet kielégíteni az igényét (pl. Power). Lehetőség van levéltrágyaként történő felvételre is, azonban fontos, hogy a kukorica megfelelő levélfelülettel rendelkezzen (legalább 7-8 levél) ahhoz, hogy kellő mennyiséget fel tudjon venni. A cinkhiányt a kicsiny levelek mellett a fiatal leveleken kialakuló klorózis mutatja. Mivel a kukorica mészigénye viszonylag magas, ezért az 5,6 pH-nál savanyúbb talajokon legalább 4 évente fenntartó mésztrágyázást folytatni. Ez a hidrolitos aciditás (y1) és a pH függvényében 0,5-2,0 t/ha CaCO3 hatóanyagot jelent.
A kukorica trágyázása:
Őszi kijuttatás (szántás előtt kijuttatva, majd bedolgozva):
- Nitrogén: környezetvédelmi okok miatt az őszi kijuttatás nem javasolt
- Foszfor, kálium: 1. hagyományos mono- vagy komplex műtrágyával , alacsonyabb szinten 40-
80 kg/ha, magasabb szinten 80-160 kg/ha hatóanyag
Tavaszi kijuttatás :
- Nitrogén: alacsonyabb szinten 80-120 kg/ha, magasabb szinten 120-160 kg/ha hatóanyag, célszerű két részletben kiadni
1. 70-80 %-át a számított dózisnak a vetés előtt, kombinátorral bedolgozva
2. 20-30 %-át a számított dózisnak kultivátorozáskor
- Foszfor, kálium: 1. komplex műtrágyával, alacsonyabb termelés szinten 40-60 kg/ha, magasabb szinten 60-90 kg/ha hatóanyagot elemenként vetés előtt 3-4 héttel
2. Startertrágyaként vetéssel egymenetben, naturáliában 100-200 kg/ha mennyiség
Ti milyen kukoricaárakat vártok a betakarítás után? Fogtok taktikázni? A Magro.hu ügyvezetője szerint a tavalyi árakra, vagyis a kukorica drasztikus áremelkedésére nem számíthatunk. Olvastátok már az origo cikkét? kukorica ára
Mennyit használsz fel egy évben?
Ha nem sokat köbös IBC tartályokat veszel, 10ezer darabja az alig használtnak és meg van oldva a gondod, ha pedig ettől jobbat akarsz akkor meg:
Sajnos tényleg ez van. A hideg és a szárazság miatt átmeneti foszforhiányos a kalászos felénk. Erdőtelepítéshez a kiásott gödörben méteres mélységben látható nedvesség, az ujjad meg lefagy, ha a földet piszkálod 5-10 centi mélységben...
"A vetésmélység a talaj tulajdonságaitól, nedvességtartalmától, a vetés idejétől függően 4-7 cm lehet. Laza, könnyen felmelegedő talajokon 6-7 cm mélységű vetés ideális, míg a kötött talajokon 4-5 cm megfelelőbb. Ha a talaj felső rétege nagyon száraz, és a talajelőkészítés nem jól sikerült, rögös a felszín, - száraz talajon nehezebb a talajmunka -, a vetés mélysége elérheti 7-8 cm-t is. Korai vetés esetén, a talaj felső rétegének gyorsabb felmelegedése és a korai vetéskor általában még elegendő nedvességtartalma miatt sekélyebben lehet vetni. Később, a talaj felső tétegének vízvesztése miatt a nagyobb mélységű vetés célszerű. Semmiképpen nem ajánlott a 8 cm-nél mélyebb vagy 3 cm-nél sekélyebb vetés."
Ez innen van:http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/termesztsi_technolgija7.html
Példának írtam, ismerős használta 3-4 éven keresztül, nem volt gondja vele. Mondjuk napokig hagyni "levegőn" egyik mikro anyagot sem tanácsos!
Force Evo-ra gondolsz?
Amúgy van idő kísérletezni vetésig a kukorica klub szerint, és szerintem is:
"Ki kell várni a talajhőmérséklet emelkedését - amíg tartósan 10 °C fölé nem emelkedik!
Ez mit jelent?
A magágy mélységében legalább 15°C
10 cm-es mélységben legalább 12°C
20 cm-es mélységben legalább 10°C
Miért?
Mert éjszakánként visszahűlhet, s még mindig április van - a néhány napos lehűlés könnyen az optimum alá viheti ismét a talajhőmérsékletet.
Mert kevés volt a vetőmag, s minden bizonnyal a vetőmag cégek nem csak a legkiválóbb tételeket hozták forgalomba. Nem azt mondom, hogy rossz a minőség, de a csírázás idején előálló hidegre érzékeny magok aránya nagyobb lehet egyes tételekben. (Minél közelebb van egy vetőmag tétel csírázási %-a a szabvány szerinti minimumhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a hidegre érzékeny magok aránya.)
A rosszul kelt vetések pótlására nincs lehetőség, mert nincs vetőmag!
Látható, hogy az ország területén a minimum feltételeknek sehol sem felel meg a talajhőmérséklet, s a legközelebbi időszak sem hoz jelentős felmelegedést. Viszont veszélyes a hideg talaj, mert a nedvesség a felső 20 cm-ben meghaladja a csírázási minimumot.
A lehűlés a mag duzzadásának első 48 órájában a legveszélyesebb!"
Ez?
Én 4 zsák forces dkct vettem, és a többi tisztát gauchoval kevertem.
Most maradt még a napraforgó,csak majd utána kell kérdezzek hogy a 75e szemre mennyi gaucho kell?vagy ha valaki tudja a fórumon ne tartsa magában.
Azon agyalok hogy vetéssel egymenetben magárokba injektálnák valamilyen huminsavas mikroelemes cuccot, mondjuk ezt+ kapna még ugyanekkor kb 50 kg an34-est is. Ezt kapná a kukorica és a napraforgó is.Valaki próbált már ilyet? Érdekelne a véleményetek!!
Válasz Radocz #3463. hozzászólására
Tavaly két napon belül/ápr. 28-29/ elvetettünk több fajtát,idén 1,5 hónap alatt egy fajtát,a lényeg kibírta az egy évet kint simán talpon,nyáron még asztal csere előtt leveszem.Persze a rövidebb tenyészidejű nem ad annyit,ha már játszanak velünk,játszunk mi is.
Anno: Volga, Florencia, columba, stb. hosszú tenyészideju fajtát vetettunk.
Goreba (kas) tároltuk csövesen.
A rövid tenyészideju fajták elvileg kevesebb átlag termést tudnak.
Már írtam, hogy a dolar fajta adott a legtöbbet, mert időben kapott jégesőt. Egy keskeny csíkban.
Válasz Koczka József #3461. hozzászólására
Tavaly a fajtákkal játszottunk,idén a vetésidővel,más növénnyel ezt nem lehet túlzásba vinni,nem véletlenül van még kint tavaly áprilisban vetett 270-es még aratásra váróm,a termelési és értékesítési csúcsok elkerülése érdekében.
Szia azért ez így nem igaz, mert ha csak egy kis igazság is lenne benne nem osztályoznák fao szerint. Azért kíváncsi lennék hogy egy 220 - 350 - 450 faos egymás mellett mit mutatna?
Válasz Kissgéza #3457. hozzászólására
KASHMÍR ,ma vetettük,dupla csövet hoz könnyen és brutálisan jó a vízleadása,ő a példa rá hogy a FAO szám nem szentírás.
hozzászólás
Válasz #1094. hozzászólásra
valójában ez már volt itt téma, és akkor belinkeltem egy ezzel kapcsolatos német tanulmányt is.
De mindenki lehurrogott, hogy hülyeség, mert a borsó elissza a nedvességet a kukorica elől, és hiába gyűjt nitrogén, a vízhiány miatt úgy sem lesz haszna... Szerintem idén biztosan nem!
De itt van újra:
első oldalmásodik oldal
Válasz #1141. hozzászólásra
http://www.monsanto.hu/pdf/dk291_2.pdf
Válasz #1291. hozzászólásra
HA ezt betartod nagy baj már nem lehet
KUKORICA TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA
A gazdaságos kukoricatermesztés egyik fontos eleme, hogy adott terület adottságainak maximális kihasználásával a lehető legnagyobb termést érjük el. Ebben fontos szerepe van a szakszerű tápanyagellátásnak. Okszerű tápanyagellátást csak a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlással lehet megvalósítani.
A kukorica a szemterméssel és a betakarított szárral a talajból az alábbi tápanyagokat veszi fel:
Nitrogén (N) Foszfor(P2O5) Kálium(K2O) Mész(CaO) Magnézium(MgO)
Kukorica 28 kg/t 11 kg/t 30 kg/t 8 kg/t 3 kg/t
10 t/ha terméshez átlagosan N 120-180 kg/ha , P 60-100 kg/ha, K 120-180 kg/ha hatóanyag szükséges. A makro elemek közül a legnagyobb termésnövekedést a nitrogén és a kálium pótlása adja.
A csirázáskor és a kezdeti fejlődéskor hideg időben előfordulhat relatív foszforhiány. Ezért nagyon fontos, hogy a vetés előtt vagy vetéssel egymenetben könnyen felvehető foszfort juttassunk ki. A kukorica számára fontos a cink. A talajok közel 3/4-e cinkkel gyengén ellátott, ami komoly termésveszteséghez vezet (abszolút cinkhiány). Azonban a kémhatás és a mésztartalom, illetve a foszfor/cink antagonizmus (a talaj magas foszfortartalma és nagy adagú foszfortrágyázás esetén) miatt még elegendő cinktartalom mellett is kialakulhat hiány (relatív cinkhiány). A cink pótlására két lehetőség nyílik. Mivel gyökéren keresztül is fel tudja venni a növény, ezért cink tartalmú trágyával lehet kielégíteni az igényét (pl. Power). Lehetőség van levéltrágyaként történő felvételre is, azonban fontos, hogy a kukorica megfelelő levélfelülettel rendelkezzen (legalább 7-8 levél) ahhoz, hogy kellő mennyiséget fel tudjon venni. A cinkhiányt a kicsiny levelek mellett a fiatal leveleken kialakuló klorózis mutatja. Mivel a kukorica mészigénye viszonylag magas, ezért az 5,6 pH-nál savanyúbb talajokon legalább 4 évente fenntartó mésztrágyázást folytatni. Ez a hidrolitos aciditás (y1) és a pH függvényében 0,5-2,0 t/ha CaCO3 hatóanyagot jelent.
A kukorica trágyázása:
Őszi kijuttatás (szántás előtt kijuttatva, majd bedolgozva):
- Nitrogén: környezetvédelmi okok miatt az őszi kijuttatás nem javasolt
- Foszfor, kálium: 1. hagyományos mono- vagy komplex műtrágyával , alacsonyabb szinten 40-
80 kg/ha, magasabb szinten 80-160 kg/ha hatóanyag
Tavaszi kijuttatás :
- Nitrogén: alacsonyabb szinten 80-120 kg/ha, magasabb szinten 120-160 kg/ha hatóanyag, célszerű két részletben kiadni
1. 70-80 %-át a számított dózisnak a vetés előtt, kombinátorral bedolgozva
2. 20-30 %-át a számított dózisnak kultivátorozáskor
- Foszfor, kálium: 1. komplex műtrágyával, alacsonyabb termelés szinten 40-60 kg/ha, magasabb szinten 60-90 kg/ha hatóanyagot elemenként vetés előtt 3-4 héttel
2. Startertrágyaként vetéssel egymenetben, naturáliában 100-200 kg/ha mennyiség
forrás kite.hu
Ti milyen kukoricaárakat vártok a betakarítás után? Fogtok taktikázni? A Magro.hu ügyvezetője szerint a tavalyi árakra, vagyis a kukorica drasztikus áremelkedésére nem számíthatunk.
Olvastátok már az origo cikkét? kukorica ára
Ilyet lehetne kapni,4 sorosat,komplett?Egy vontatott 3 méteres grúber hátuljára tenni.Grúber tetejére tennék egy műtrágya tartályt,és egy menetbe mehetne a talajmunka+vetés.RTK-val,még precízebb lenne.
Válasz Mf-es? #1310. hozzászólására
Gabonára,meg menne ez.Csak a vetőegység lenne cserélve.Frontról mehetne kukiba a műtrágya.
Válasz szanberg #1648. hozzászólására
Ha most kéne venni, ebből választanék Link
Ilyen vetőkocsival?
Válasz Sk Laci #1706. hozzászólására
Mennyit használsz fel egy évben?
Ha nem sokat köbös IBC tartályokat veszel, 10ezer darabja az alig használtnak és meg van oldva a gondod, ha pedig ettől jobbat akarsz akkor meg:
Itt a megoldás pl.
Válasz dokeee #1826. hozzászólására
Talaj hő és nedvesség.
Sajnos tényleg ez van. A hideg és a szárazság miatt átmeneti foszforhiányos a kalászos felénk. Erdőtelepítéshez a kiásott gödörben méteres mélységben látható nedvesség, az ujjad meg lefagy, ha a földet piszkálod 5-10 centi mélységben...
Válasz bandigh #1921. hozzászólására
Akkor pontosítsunk egy kicsit.
A vetés időpontja hőmérséklet függő is.?
Mélysége meg ismét függ:
"A vetésmélység a talaj tulajdonságaitól, nedvességtartalmától, a vetés idejétől függően 4-7 cm lehet. Laza, könnyen felmelegedő talajokon 6-7 cm mélységű vetés ideális, míg a kötött talajokon 4-5 cm megfelelőbb. Ha a talaj felső rétege nagyon száraz, és a talajelőkészítés nem jól sikerült, rögös a felszín, - száraz talajon nehezebb a talajmunka -, a vetés mélysége elérheti 7-8 cm-t is. Korai vetés esetén, a talaj felső rétegének gyorsabb felmelegedése és a korai vetéskor általában még elegendő nedvességtartalma miatt sekélyebben lehet vetni. Később, a talaj felső tétegének vízvesztése miatt a nagyobb mélységű vetés célszerű. Semmiképpen nem ajánlott a 8 cm-nél mélyebb vagy 3 cm-nél sekélyebb vetés."
Ez innen van:http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/termesztsi_technolgija7.html
http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/termesztsi_technolgija7.html
https://youtu.be/M3pcxb4-9II
Válasz agrogal #2013. hozzászólására
emlékeim szerint a kézi tologatóssal csinálták google
Ilyent használt már valaki vagy hallott már róla???
Megéri vajon? 5000 ft/ha nem draga
https://www.altoterra.hu/post/egyed%C3%BCl%C3%A1ll%C3%B3-ultramikro-pharmacy-a-n%C3%B6v%C3%A9nytermeszt%C3%A9sben-m%C3%A1r-kaphat%C3%B3-magyarorsz%C3%A1gon-a-tytanit
Válasz GREVEN #2308. hozzászólására
Esetleg itt ha megnyitod mindnek az adatlapját, itt írja a furatszámot és a furat átmérőt.
Válasz horvath.agro #2329. hozzászólására
Itt
Válasz A.I. #2375. hozzászólására
Példának írtam, ismerős használta 3-4 éven keresztül, nem volt gondja vele. Mondjuk napokig hagyni "levegőn" egyik mikro anyagot sem tanácsos!
Force Evo-ra gondolsz?
Amúgy van idő kísérletezni vetésig a kukorica klub szerint, és szerintem is:
"Ki kell várni a talajhőmérséklet emelkedését - amíg tartósan 10 °C fölé nem emelkedik!
Ez mit jelent?
A magágy mélységében legalább 15°C
10 cm-es mélységben legalább 12°C
20 cm-es mélységben legalább 10°C
Miért?
Mert éjszakánként visszahűlhet, s még mindig április van - a néhány napos lehűlés könnyen az optimum alá viheti ismét a talajhőmérsékletet.
Mert kevés volt a vetőmag, s minden bizonnyal a vetőmag cégek nem csak a legkiválóbb tételeket hozták forgalomba. Nem azt mondom, hogy rossz a minőség, de a csírázás idején előálló hidegre érzékeny magok aránya nagyobb lehet egyes tételekben. (Minél közelebb van egy vetőmag tétel csírázási %-a a szabvány szerinti minimumhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a hidegre érzékeny magok aránya.)
A rosszul kelt vetések pótlására nincs lehetőség, mert nincs vetőmag!
OMSZ Talajhő és nedvesség
Látható, hogy az ország területén a minimum feltételeknek sehol sem felel meg a talajhőmérséklet, s a legközelebbi időszak sem hoz jelentős felmelegedést. Viszont veszélyes a hideg talaj, mert a nedvesség a felső 20 cm-ben meghaladja a csírázási minimumot.
A lehűlés a mag duzzadásának első 48 órájában a legveszélyesebb!"
Válasz mtz1221 #2546. hozzászólására
Ez?
Én 4 zsák forces dkct vettem, és a többi tisztát gauchoval kevertem.
Most maradt még a napraforgó,csak majd utána kell kérdezzek hogy a 75e szemre mennyi gaucho kell?vagy ha valaki tudja a fórumon ne tartsa magában.
Válasz Róbert86 #2548. hozzászólására
AZ. Én 10 kilóra 1 deci gauchot meg 3 deci sört teszek.
Válasz mtz1221 #2555. hozzászólására
Itt meg 1.75 decit ír. De nekem az 1 decivel sem volt soha gondom vele.
Válasz ASRFeri #2658. hozzászólására
Itt az ismerősök Magellan-t használnak ilyen esetben. Érdemes ránézned.Magellan
Azon agyalok hogy vetéssel egymenetben magárokba injektálnák valamilyen huminsavas mikroelemes cuccot, mondjuk ezt+ kapna még ugyanekkor kb 50 kg an34-est is. Ezt kapná a kukorica és a napraforgó is.Valaki próbált már ilyet? Érdekelne a véleményetek!!
Válasz VMisi #2919. hozzászólására
https://www.google.com/search?q=urea+m%C5%B1tr%C3%A1gya&hl=hu&sxsrf=APq-WBucnOPzVZMhzyuxuTeXO-08lX5XRw%3A1648493615245&source=hp&ei=LwRCYtzaC8evkwW86r_4Bw&iflsig=AHkkrS4AAAAAYkISP7sNrlIEd9y3Ra8TuFXJhJ4_9kAs&oq=urea&gs_lcp=Cgdnd3Mtd2l6EAEYAjIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUIABCABDIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUILhCABDIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUIABCABDIFCAAQgAQ6BAgjECc6CwguEIAEEMcBEKMCOgsILhCABBDHARCvAVAAWLQRYJUgaABwAHgAgAGjAYgBkwSSAQMwLjSYAQCgAQE&sclient=gws-wiz
Válasz GEORGOSZ #3318. hozzászólására
Bocs, így egyszerűbb...
https://kuruc.info/r/7/272956/
Válasz Radocz #3463. hozzászólására
Tavaly két napon belül/ápr. 28-29/ elvetettünk több fajtát,idén 1,5 hónap alatt egy fajtát,a lényeg kibírta az egy évet kint simán talpon,nyáron még asztal csere előtt leveszem.Persze a rövidebb tenyészidejű nem ad annyit,ha már játszanak velünk,játszunk mi is.
Válasz szelindi1965 #3462. hozzászólására
Ott valami nem egyenes.
Későn kelt.
Nem az a fajta volt a zsákban.
?????
Anno: Volga, Florencia, columba, stb. hosszú tenyészideju fajtát vetettunk.
Goreba (kas) tároltuk csövesen.
A rövid tenyészideju fajták elvileg kevesebb átlag termést tudnak.
Már írtam, hogy a dolar fajta adott a legtöbbet, mert időben kapott jégesőt. Egy keskeny csíkban.
Válasz Koczka József #3461. hozzászólására
Tavaly a fajtákkal játszottunk,idén a vetésidővel,más növénnyel ezt nem lehet túlzásba vinni,nem véletlenül van még kint tavaly áprilisban vetett 270-es még aratásra váróm,a termelési és értékesítési csúcsok elkerülése érdekében.
Válasz szelindi1965 #3460. hozzászólására
Szia azért ez így nem igaz, mert ha csak egy kis igazság is lenne benne nem osztályoznák fao szerint. Azért kíváncsi lennék hogy egy 220 - 350 - 450 faos egymás mellett mit mutatna?
Válasz Kissgéza #3457. hozzászólására
KASHMÍR ,ma vetettük,dupla csövet hoz könnyen és brutálisan jó a vízleadása,ő a példa rá hogy a FAO szám nem szentírás.