Egy vizsgálat során azt állapították meg, hogy azokban a közösségekben, ahol sokáig élnek jó egészségben, rendkívül sok hüvelyest, főleg babot fogyasztanak – írja az index.hu

idős férfi

Az étrend hozzájárul a hosszú élethez – fotó: pixabay.com

A "kék zónákban" 100 évig élnek az emberek

A bab nagyon tápláló és laktató, ráadásul a növényi alapú étrend alapját képezve jót tesz a bolygónak is. De miként segíthet a hüvelyesek családja (a bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó) abban, hogy lényegesen tovább éljünk?

Minden kék zónában, ahol megfordultam, a bab és más hüvelyesek a napi étrend fontos részét képezték − és képezik ma is

− fogalmazott Dan Buettner író és vállalkozó, aki már évtizedek óta tudósít a „kék zónákról", azaz azokról az egyedülálló közösségekről, ahol az emberek hosszú (akár 100 év) és egészséges életet élnek.


csicseriborsós étel

A garbanzo (csicseriborsó) a minestrone fő összetevője – fotó: pixabay.com

Szardínián a csicseriborsó fogy a legjobban

Ezen területek lakóinak nemcsak a környezetük közös hanem az életmódjuk is − ebbe beleértve a növényi alapú étrendet −, amely a tudósok szerint hozzájárul a hosszú élethez. Ilyen kék zónákat találtak a kaliforniai Loma Lindában, a japán Okinawán, a görögországi Ikarián, a Costa Rica-i Nicoyán, és az olaszországi Szardínia szigetén, Olaszország partjainál − tudósított az eredményekről korábban a CNN is.

Szardínián, ahol a százévesek egyik első csoportját vizsgálták, a hüvelyesek közül a garbanzo és a fava a legkedveltebb hüvelyesek

− mondta Buettner. A garbanzo (csicseriborsó) a minestrone fő összetevője, amelyet általában több étkezés alkalmával is fogyasztanak, így Szardínia lakói naponta legalább kétszer esznek belőle.

Buettnernek a receptet a szardíniai Perdasdefogu városában élő Melis család három testvérének és hat nővérének egyike adta át, amely az író szerint „a világ leghosszabb életű családja".

A kilenc testvér együttes életkora 851 év volt. Életük minden napján pontosan ugyanazt a minestronét ették kovászos kenyérrel és egy kis pohár vörösborral

− mondta Buettner.

bab

Mivel minden babfajtának más a tápanyagprofilja, ezért az a legjobb, ha többféle babot fogyasztunk – fotó: pixabay.com

Miért éppen a bab?

A hüvelyesek családjának valamennyi tagja  tápanyagok tárháza. Tartalmaznak többek között rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, emellett sok fehérje és rost is megtalálható bennük.

A rostok egészséges bélmikrobákat és jobb immunfunkciókat eredményeznek

− mondta Buettner, hozzátéve, hogy „az amerikaiaknak csak 5-10 százaléka jut hozzá a szükséges rostokhoz".

Mivel minden babfajtának más a tápanyagprofilja, ezért az a legjobb, ha többféle babot fogyasztunk – tanácsolta Buettner. Például az aduki, azaz a vörös mungóbab több rostot tartalmaz, mint sok más fajta, vagy a lávabab nagyon gazdag az antioxidánsként közismert luteinnel. A fekete és a sötétvörös vesebab nagyon sok káliumot, a csicseriborsó pedig rengeteg magnéziumot tartalmaz.

A babok tele vannak növényi fehérjével is, ami egészségesebb, mert kevesebb kalória mellett több tápanyagot tartalmaz, mint az állati fehérje

− tette hozzá.

Buettner szerint amennyiben a babot még teljes kiőrlésű gabonafélékkel is párosítjuk, akkor az összes aminosavat megkapjuk, hiszen együtt teljes értékű fehérjét alkotnak − hasonlót ahhoz, ami a húsban található.