A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) a pénteki „alma napja” alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában - számolt be a hírről a boon.hu

A régészek szerint a vadalma 4000 évvel ezelőtt került a szemétgödörbe – Fotó: pixabay

A Die Presse-ben bemutatott kutatás szerint 4000 évvel ezelőtt a mai Bécs déli részén voltak gazdálkodók, akik gabonával, hüvelyesekkel foglalkoztak, valamint szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét tartottak. Emellett nagyra értékelték az almát, amelyet valószínűleg a környező Laaerberg-erdőkben és a Liesingbach-völgyben szedtek, és valószínűleg a téli vitaminhiány pótlása érdekében eltették télire. A kutatók szerint ekkor még nem termesztették, minden bizonnyal európai vadalmát találtak az ásatás során, mely az alma legrégebbi ismert bizonyítéka Ausztriában.

A majdnem felismerhetetlen almakövület valószínűleg úgy jött létre, hogy a tűz felett szárították (tartósították), de az beleesett a tűzbe, elszenesedett, ezért végül kidobták, és a szemétgödörben őrződött meg több ezer éven át.

A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak – emelte ki Martin Penz, az ásatás vezetője.