A régészek szerint a vadalma 4000 évvel ezelőtt került a szemétgödörbe – Fotó: pixabay
A Die Presse-ben bemutatott kutatás szerint 4000 évvel ezelőtt a mai Bécs déli részén voltak gazdálkodók, akik gabonával, hüvelyesekkel foglalkoztak, valamint szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét tartottak. Emellett nagyra értékelték az almát, amelyet valószínűleg a környező Laaerberg-erdőkben és a Liesingbach-völgyben szedtek, és valószínűleg a téli vitaminhiány pótlása érdekében eltették télire. A kutatók szerint ekkor még nem termesztették, minden bizonnyal európai vadalmát találtak az ásatás során, mely az alma legrégebbi ismert bizonyítéka Ausztriában.
A majdnem felismerhetetlen almakövület valószínűleg úgy jött létre, hogy a tűz felett szárították (tartósították), de az beleesett a tűzbe, elszenesedett, ezért végül kidobták, és a szemétgödörben őrződött meg több ezer éven át.
A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak – emelte ki Martin Penz, az ásatás vezetője.