A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, a termelésének és fogyasztásának néhány eleme azonban zöldebbé tehető, amire most kísérletet tett a "zaccmentő projekt", megfelelő megoldást keresve a kávézacc begyűjtésére – írja a hvg.hu.

Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése és a még nyers, zöld kávé Európába szállítása körülbelül 15,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, amihez jön még a kávébab pörkölése, őrlése, csomagolása. Egy kg kávé előállításához 19 ezer liter víz szükséges, tehát minden csésze eszpresszóhoz 132 liter vizet öntöznek ki a kávécserjére az egyébként is vízhiányos területeken. Ráadásul míg jelenleg 9,5 milliárd tonna kávét termelnek évente világszerte, ez a szám 2050-re megháromszorozódhat, ami súlyos károkat okoz majd a környezetben.


De hogyan tehető mindez fenntarthatóbbá?

A zaccmentő projekt kísérletet tett a vendéglátóhelyeken keletkező kávézacc biztonságos visszagyűjtésére. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Coca-Cola HBC Magyarország által egyetemi hallgatók számára kiírt pályázat a kávézacc hulladékként kezelése helyett az alapanyagként való újrahasznosítását tűzte ki célul, aminek első lépése az, hogy begyűjtésére kivitelezhető megoldást találjanak.

A kávézacc értékes anyagokban gazdag, és számos újrahasznosításra alkalmas komponensből áll.

Persze házilag most is komposztálható, de a cél az lenne, hogy a Magyarországon keletkező 14 ezer tonna zacc jelentős része kerüljön újrahasznosításra. Egy szállodában, étteremben vagy kávéházban 400-500 kilogramm zacc kerül évente a szemétbe.

kávézacc

A kávézacc értékes anyagokban gazdag – fotó: Pixabay

Egy olyan zaccbegyűjtő rendszer kidolgozása volt a pályázat célja, amely lehetővé teszi a kávézacc tárolását és a feldolgozás helyszínére való eljuttatását olyan módon, hogy az alapanyag értékessége ne sérüljön, gyógyszer- és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmas maradjon. Ez nem könnyű, ugyanis a kávézacc nedves, könnyen bepenészedik, és természetesen fontos az is, hogy ne szennyeződjön. E szempontokat főleg az éttermek, kávézók tudják betartani, az otthon keletkező zacc minőség-ellenőrzése sokkal nehezebb lenne. A versenyre 27 hallgatói csapat jelentkezett.

Az ötletek között szerepelt hűtés és vákuumos technológia ötvözéséből született megoldás, sütőben szárítás, ecetes kezelés, porítással, szárítással történő élettartam-növelés és UV-lámpás sterilizálás, melyek közül utóbbi lett a nyertes.

A MATE gödöllői campusán tanuló kolumbiai-ecuadori csapat, a BFSL Movement ötlete egy kétrészes zaccgyűjtő megoldáson alapul: elképzelésük egy kétrészes edény, amelynek alsó része sterilizálja a zaccot, a felső, volumenszenzorral ellátott rész pedig a zacc tárolására szolgál, amelyet az elszállítással megbízott partner a szenzor jelzését követően szállít el a vendéglátóipari egységből.

Ez a megoldás később adaptálható a hatályos jogszabályi környezetbe, egyszerű, nem jelent pluszmunkát a vendéglátóipari egységek számára, és megfelel a zacc tárolásával szemben támasztott szigorú minőségi követelményeknek.